Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-07 / 159. szám

Kőrösfetétlen muftin Mintafalut akartak építeni Célszerűség és művészi szempontok Levéltári kőröstetétleni kutatások során vonatkozású adatok kerültek napvilágra: hetven évvel ezelőtt mintafalu megteremtését határozták el. A terv Farkas László, e méltatlanul elfeledett, nagy­kőrösi születésű iroda­lompártoló, könyvkiadó és vi­rágkertész nevéhez fűződik. (Kiadói tevékenységének fel­tárása már megkezdődött). Levéltárban lappangó emlék­iratai és más források nyo­mán érdekes és talán nem­csak helytörténészek érdeklő­désére számot tartó vállalko­zás bontakozik ki előttünk. Tervező kerestetik 1913 őszén az akkor Nagy­kőröshöz (corpus separatum­­ként) tartozó Tetétlenpuszta két birtokoscsaládja, a Beret­­vás és a Farkas család talál­kozóján Beretvás János ve­tette fel az ötletet, hogy bir­tokaira bérmunkásokat tele­pítsenek, hiszen enélkül nem tudják eredményesebbé tenni gazdálkodásukat, ez a további belterjesítés egyik legfonto­sabb feltétele. A betelepülők számára azonban lakást kell biztosítani, amelynek építési költségeit a két birtokoscsalád közösen fedezné. A Farkas család két jelenlevő tagja, László és Ferenc (utóbbi or­szágos hírű állattenyésztő) el­fogadta a javaslatot, s Farkas László megtoldotta azzal, hogy — ha már építtetnek — hoz­zanak létre mintafalut, amely a célszerűség mellett a mű­vészi szempontokat sem nél­külözi. A megfelelő tervező ki­választását és a tárgyalások lebonyolítását magára vállal­ta. Ezt annál is könnyebben tehette, mert egy évtizede Pesten tartózkodván, rendkí­vül széles ismeretségi körre tett szert az irodalmi életben, de a művészet más ágainak képviselői sem voltak ismeret­lenek előtte. Egyetemista ko­rában egyik főmunkatársa, szerkesztője volt a „Virágfa­­kadás" című folyóiratnak, amelybe többek közt Juhász Gyula is rendszeresen írt. Nagy lendülettel A leendő falu helyéül a legalkalmasabb területet vá­lasztották ki, a Kettős csárda szomszédságában, ahol a Nagykörös, Törtei, Cegléd, Abony, Szolnok, Kocsér és Jászkarajenő felé vezető utak keresztezték egymást. Itt egy már meglevő mag figyelem­­bevételével tervezhettek, hi­szen korábban felépült az elemi iskola, a kocsma és egy kovácsműhely, előkészületek történtek postahivatal, szövet­kezeti bolt és tejüzem építé­sére. Az Arany János meg­énekelte tetétleni halom köze­lében megvásároltak egy na­gyobb területet, amely alkal­masnak látszott negyven-öt­­ven ház felépítésére, s amely igazi központi hely volt, hi­szen az országúttól mindössze a szabályozott csatorna vá­lasztotta el. Eközben Farkas megkezdte a tárgyalásokat. Három építő­művész ismerősével, Jánszky Bélával, Kós Károllyal és Zrumeczky Dezsővel beszélt, de az előbbiek elfoglaltságaik­ra hivatkozva lemondták a megbízást. Zrumeczkyvel a Baross kávéházban találkoz­tak, Farkas előadta tervüket. Az építész lelkesen fogadta az ajánlatot, s belevetette ma­gát a tervezés munkájába. Zrumeczky tagja volt an­nak a művészcsoportnak, amely a század első negyedé­ben önálló magyar építésze­tet kívánt létrehozni, felhasz­nálva a népi építészet gazdag hagyományait. E csoport leg­ismertebb képviselője a cik­künkben már említett Kós Károly. Zrumeczky mögött ekkorra már több komoly munka is állt, többek közt a budapesti Szemlőhegy út—Ál­dás utcai iskola, az óbudai re­formátus parókia és több ál­latkerti pavilon. Ez utóbbiak Kóssai közös munkái. „Rögtön előadtam neki a tervet” — írja Farkas. — „Ö már az egekben járt, meg­magyaráztam neki, hogy itt nagyon gyakorlati kérdést kell megoldanunk, kevés, ki­­­számított pénzzel, nagyon cél­irányosan, mert a házak egy részét, ha akad rá vevő, rész­lettörlesztésre át is adjuk a jelentkezőknek.” Álmodozás kizárva Zrumeczky rövidesen eluta­zott Tetétlenpusztára, hogy megszemlélje a helyszínt. Ki­jelölték a falu leendő köz­pontját, a piacteret és a köz­ségháza helyét. Még aznap es­te lerajzolta elképzeléseit a tervező; az egy és két szoba konyha, kamrás lakások be­osztását, méreteit hosszasan vitatták, módosítgatták; „ám­­bitust raktunk a bejárat elé, ülőkével" — a tervezgetések során a lakhatóságot és a kö­zösségi élet követelményeit egyaránt szem előtt tartották. Zrumeczky másnap vissza­utazott Pestre, de egy hét múlva már kész tervekkel, rajzokkal ismét a helyszínen volt. A lakóházak tervei he­lyett azonban — beállítottsá­gára jellemző — inkább a középületek, elsősorban monumentálisra álmodott köz­a­ségháza rajzait mutogatta. A korszak — és saját — stílusá­nak megfelelően ragaszkodott a meredek tetőkhöz, magas padlásokhoz, amiről nemigen sikerült lebeszélni. Közben igyekezett rávenni az ifjabbik Farkast, Ferencet, hogy épít­tessen magának egy nagy, díszes lakóházat is. „Erről egyelőre szó sem volt, de a rajz azért elkészült, meredek tornyokkal, a tető magasabb, mint a fal — Várj csak! — Július 4-én, hétfőn 230 gye­rek szülei azzal indulhattak reggel munkába, hogy cseme­téjük biztonságban lesz a napközis táborban, felnőttek vigyáznak rá és gondoskod­nak a megfelelő ellátásról is. A tanév befejezésétől egé­szen mostanáig a napközi nem fogadott tanulókat, gyerekek felügyeletéről min­­­denki úgy gondoskodott, ahogy tudott. A különböző munka­körökben dolgozó szülők, fő­ként az anyák, gyakran gon­doltak arra, hogy vajon mi lehet a gyerekekkel, s remél­hetőleg nem csináltak semmi rosszat. A dolgozó szülők egy része most már megnyugodhat. pálfájai parkerdőben lévő tá­­­borhely kellemes időtöltést ígér a gyerekeknek nyárra. Az árnyas fák, a friss levegő már magukban is felüdülést nyúj­tanak. Mindezekhez programok is járulnak, színes me­lyek jól szolgálják a gyerme­kek hasznos, tartalmas és kultúrált időtöltését. A kínálat gazdag. Lesz különböző sport- és kulturális verseny, sok já­ték és kirándulás. A strandon úszni tanulnak a gyerekek. A város vezetői, a munka­helyek, intézmények, szervek és szervezetek figyelnek arra, hogy a napközis gyermekek­nek is vidáman teljen a nyár, élményekkel gazdagodva és kipihenten üljenek be ismét az iskolapadokba. A progra­mokat igyekeztek úgy össze­állítani, hogy azok a testi, szellemi fejlődést egyaránt szolgálják. A tábor fennállása óta nem veszít vonzásából. Sőt, mint a tapasztalat is mutatja, nép­szerűsége egyre nő. Elsősor­ban alsó tagozatosok a tábor­lakók. Ez némiképp érthető is, hiszen ők még kevésbé ön­állóak, mint nagyobb társaik. Néhány felső tagozatos diák azért megtalálható a napközi­ben. Az ünnepélyes tábornyitón Szekfűné Vajda Gizella peda­gógus, táborvezető köszöntöt­te a szépszámú megjelentet. A rajvezetők jelentése, zászlófelvonás és a tábornyitó a díszparancs ismertetése után a Petőfi Sándor Általános Isko­la tanulói adtak rövid, szép műsort. A tábor szépen felújítva, megnagyobbított területtel várta a lakóit. Új a rönkvár és a szabadtéri tusoló. A gyer­mekek nyugágyakban is ki­mondtam neki. — Mi nem Vajdahunyad várát akarjuk fölépíteni!” Zrumeczky azon­ban igen kevés érzéket muta­tott az építtetők anyagi jelle­gű megfontolásai iránt. A hosszas előkészületek, tervezgetések során csak a terveket sikerült tető alá hoz­ni, a mintafalut azonban nem. Az építkezés kezdetét nyárra tervezték, de a történelem közbeszólt, kitört a világhábo­rú. Zrumeczkyt is behívták, mérnöktisztként szolgált, 1917 januárjában elvitte egy járvány. Az időközben könyv­kiadó vállalatot alapító Far­kas László a Tipary Dezső tervezte emléklappal búcsú­zott el barátjától és tervező­jé­től; az emléklapon Zrumeczky maradandó alkotása, az egyik legszebb állatkerti pavilon látható. Minden elveszett A kezdeményezők anyagi helyzetét megrendítette megszálló hadsereg rekvirálá­­­­sa, az építkezésre szánt ös­­­szeg másik felét az infláció tépázta meg. A tervek felte­hetően Farkas László könyv­tárával és levelezésével, ira­taival együtt semmisültek meg a második világháború során. Újabb szép elképzelést hiú­sított meg a történelem viha­ra. Szegényebbek vagyunk egy fel nem épült műemlék­­együttessel. • Kárpáti Miklós henhetnek. A játékkészlet is gazdagodott. A lengő tenisz­nek máris nagy sikere van a gyermekek körében. Szekfűné Vajda Gizella tá­borvezető munkáját 6 nevelő és 3 főiskolás segíti. A meg­nyitó napján több pajtással elbeszélgettünk. Valamennyien vidámak voltak. Dicsérték az óvodai napközi konyhán főtt igen finom ebédet, de elége­dettek voltak a reggelivel is. Este volt miről beszámolni a szülőknek. K. K. Meztelen bosszú. Színes ame­rikai westernfilm. (16 éven fe­lülieknek!) Előadás 6 és 8 óra­kor. A stúdiómoziban Mágnás Miska. Magyar ope­rettfilm, fél 6-kor és fél 8-kor. Napközis tábor Ennyi gyerek még nem volt Friss levegőn színes programok A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 1983. JÚLIUS Tv CSÜTÖRTÖK Havonta hatvan hektár Nógrádi kombájnok is segítenek A Mészáros János Termelő­­szövetkezetben június 27-én hat kombájnnal fogtak hozzá csaknem kétezer hektár gabo­nájuk aratásához. Három sa­ját kombájnnal és ugyanen­­­nyit kölcsönkaptak a Nógrád megyei diósjenői tsz-től. A Mészáros János Tsz másik há­rom kombájnját 10 napra se­gítségül adta a nyársapáti Ha­ladás Tsz-nek, amit az vissza­segít. Sok a kár Valamelyik tsz-vezető min­dennap aratási ügyeletet tart. Július másodikán Fekete Jó­zsef elnök tartott ügyeletet, és kora reggel kimentem vele a barátszilasi búzaföldekre, ahol akkor az aratás folyt. Útközben elmondta az el­nök, hogy a búza aratásával jól haladnak. Sajnos, az aszá­lyos időjárás sok kárt tett a vetésekben, 2,5 és 5 tonna kö­zött mozog a hektáronkénti termés­ tek?— Az árpával hogy végez­— Hektáronként átlagosan csak 2,3 tonna termett. Szép búzatáblák mellett ha­ladtunk el. A Barátszilos a ha­tár egyik legjobb része. A tsz négyféle búzát termeszt. Leg­jobb fizet az MB—8-as mar­­tonvásárhelyi fajta. Amikor kiértünk a gabona­táblára, Fekete József elnök először is leszakított egy ka­lászt. A kezében lemorzsolta a szemeket, majd néhányat ket­téharapott. A szakemberek szerint így lehet megállapíta­ni, hogy a gabona jól érett, nem túl nagy a nedvességtar­talma és lehet aratni. Vezetők, szerelők A búzaföldön ott sorakozott a hat kombájn. Elindulás előtt minden reggel van rajtuk va­lami javítani való. A legidő­sebb kombájnos, Tóth László harminc éve arat. — Most már azért könnyebb a munka, mint régen — mon­dotta — a vezetőfülkében lég­kondicionáló berendezés is van. Kora reggeltől késő estig azért, bizony, próbára teszi az embert. A többiek: Balogh Al­bert, Kisprumik Pál, Pesti Ba­lázs a velük dolgozó szerelő. A diósjenői kombájnokat pe­dig Bognár László, Miklós Ist­ván, Szalai János és Megyesi András vezeti. Másodvetés Az aratóknak az ebédet ren­desen kiszállítják, szódavizet és narancslét is kapnak. Ha valami nagyobb hiba lenne, mindjárt rádiókészülékeken tudják közölni a városi gép­műhellyel, amely a Nyársapá­ton dolgozókkal is összekötte­tésben van. A gabona útját a vetéstől az aratásig Zsarnócziné Kovács Mária ágazatvezető irányítja, könyveli, aki motorkerékpár­jával most is ott volt a gabo­naföldön. Elmondotta, hogy a hat kombájn naponta 50—60 hektár búzát arat le. Fekete József elnök számítása szerint a búza aratásával 10—12 nap alatt végeznek, utána a rozs levágása már csak 1—2 napig tart. A­ gabona behordása, tisztí­tása és a ceglédi nagy silóba való beszállítása rendben fo­lyik. Közben letakarítják tarlót, szántanak és vetik má­r sodvetésként a silókukoricát. Kopa László Vegyszeres gyomirtás A napokban a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató In­tézet munkatársai és az Uni­­royal International S. A. cég képviselői beszámoltak a ko­­bakosok vegyszeres gyomirtá­sáról. Magyarországon a kobakos növények vetés előtti gyomir­tására a benefin hatóanyagú gyomirtó szerek engedélyezet­tek (Bálán, Benefex és Fluba­­lex). E gyomirtó szerek magról kelő, egyszikű gyomr­a­kat hatásosan pusztítják, de a kétszikűek közül nem hat­nak a keresztes és fészkesvi­­rágúakra, a csucsor- és mály­vafélékre. A zöldségtermesztési kuta­tóintézet több gyomirtó szert kipróbált a kobakosok vegy­szeres gyomirtására, közülük kiemelkedően jó gyomirtó hatást nyújtott az Alanap 24 EC, melyet vetés előtt kell kijuttatni és sekélyen bedol­gozni a talajba. Előnyös a vegyszer kijuttatása utáni öntözés. A szer 6—8 hétig hatásos gyenge méreg, fel­­használásra való engedélyezé­se folyamatban van. Jövő év­re várható a kereskedelmi forgalomba hozatala. Hektá­ronként 400 liter víz, 8—14 li­ter Alanap 24 EC és 6,5—7,5 liter Flubales 20 EC jó vé­delmet nyújt az egy- és két­szikű gyomok ellen. Fóliaházban a magasabb hő- és több víz miatt hamarabb, 6—8 hét helyett 3—4 hét alatt lebomlik. Az uborkafajták eltérően viselkednek a gyomirtó szer­rel, 5—20 százalék keléskü­lönbség lehet egyes fajták kö­zött a gyomirtószer-érzékeny­­ség miatt, ezért 15—20 száza­lékkal több vetőmag-felhasz­nálás szükséges. Eredményesen használható a szójatermesztésben, a sárga- és görögdinnye-termesztésben és a patisszon termelésében. Egyben növekedésszabályozó hatása is van, rövidebb ízkö­zök lesznek a növényen, ezért nem javasolható például pap­rika termelésénél. A zöldségtermesztési kuta­tóintézet és az Uniroyal In­ternational S. A. cég a nagy­kőrösi kertbarátklub néhány uborkatermelője részére kí­sérleti célra biztosít a jövő évre Alanap 24 EC vegyszeres gyomirtót. A Nagykőrösi Konzervgyár évi 4 ezer 500 tonna uborka- és 400 tonna patisszonigénye indokolja a vegyszeres gyom­irtó kipróbálását, és ha enge­délyezik hazánkban a keres­kedelmi forgalomba hozatalt, az elterjesztését is. Dr. Konrád Zoltán \ Felvétel a gimnáziumba A nagykőrösi Arany János Gimnázium levelező tagozata felvételt hirdet az 1983—84-es tanévre. Az első osztályba azok a dol­gozók jelentkezhetnek, akik si­keresen elvégezték az általá­nos iskola nyolc osztályát. Je­lentkezés módja: kitöltött je­lentkezési lap és az általános iskolai bizonyítvány leadása a gimnáziumba. A harmadik és a negyedik osztályba azok a dolgozók je­lentkezhetnek, akiknek a má­sodik, illetve harmadik osztály elvégzéséről érvényes bizonyít­ványuk van. Jelentkezés mód­ja: a kitöltött jelentkezési lap és a gimnáziumi bizonyítvány leadása a gimnáziumba. Azok a dolgozók, akik az emeltszintű (B-tagozatú) szak­munkásbizonyítvánnyal ren­delkeznek — sikeres különbö­zeti vizsga után — a harmadik osztályban folytathatják ta­nulmányaikat, ha az első és a második osztályos biológia és földrajz tantárgyak törzsanya­gából különbözeti vizsgát tesz­nek. E tantárgyakból csak szó­beli vizsga van. Jelentkezés módja: a kitöltött jelentkezési lap és a szakmunkásvizsgáról szóló oklevél leadása a gimná­ziumba. Mivel a gimnázium a külön­bözeti vizsgára való felkészü­léshez tankönyveket biztosíta­ni nem tud, ezért a különbö­zeti vizsgára készülőknek azt javasoljuk, hogy azoktól a hallgatóktól kérjék el a tan­könyveket, akik az 1982—83-as tanévben végezték el az első, illetve a második osztályt. Az 1983—84-es tanévben második osztályt nem indítunk, mivel 1982—83-as tanévben az első osztályt nem tudtuk beindíta­ni. Az 1983—84-es tanévben a dolgozók gimnáziumának első osztályába jelentkező hallga­tók részére az oktatás a tan­anyag alaposabb elsajátítása érdekében kétnapos lesz. A következő tanévekben pedig fokozatosan az eggyel maga­sabb osztályokban is kétnapos oktatásra térünk át. A jelentkezési lapok az isko­lában kaphatók. A jelentkezés határideje a gimnázium első, harmadik és negyedik osztá­lyába: 1983. szeptember 1. Az emeltszintű (B-tagozatú) szak­munkásbizonyítvánnyal ren­delkezők pedig az említett kü­lönbözeti vizsgára 1983. au­gusztus 15-ig jelentkezhetnek. A különbözeti vizsgák időpont­jairól értesítést küldünk. Megyei tornaverseny A megyei férfi ifjúsági II. osztályú tornász-csapatbajnok­ságot városunkban a Petőfi­­sportcsarnokban rendezték. Hat szeren kötelezően előírt gyakorlatokat mutattak be a résztvevők. Az Újpesti Dózsá­hoz történt átigazolások miatt a Nagykőrösi Kinizsi tartalék nélkül (Sinkó Zoltán, Balla László, Tóth István, Zsolt, Bognár Ferenc) Billédi szere­pelt és mindössze 6 tizeddel lemaradva a váci Sztaron Gimnázium mögött a második helyen végzett. Mindkét gár­da továbbjutott a vidéki baj­nokságra. Bemutatkozás teniszben A Nagykőrösi Kinizsi újonc teniszező gárdája elindult az 1983. évi megyei II. osztályú csapatbajnokságban. A nyitó fordulóban idegenben, kelle­mes környezetben léptek pá­lyára a körösiek. Küzdelmes mérkőzéseket vívtak. A bemu­tatkozás jól sikerült, a kini­­zsisek játszmái is csak egyet vesztettek. Nagykőrösi Kinizsi—Dabasi Tsz SE 6-0. Ez volt az összeállítás: Ru­­zsinszki (1), Zsikla (1), Szakáll (1), Palai (1), és Ruzsinszki— Molnár (1), Szakáll—Palai (1). Tavaszi mérkőzéseiket mind idegenben vívják a körösiek, míg az őszieket a sporttelepi teniszpálya Kinizsi­­elké­szülte után hazai környezet­ben. Diáklabdarúgás A Pest megyében há­rom csoportban lefolytatott 1982/83-as tanévi körzeti diák labdarúgó-bajnokság végered­ménye a következő: 1. Ceglé­di 203-as Szakmunkásképző (végső megyei győztes is lett), 2. Nagykőrösi Toldi DSK, 3. Nagykőrösi Gimnázium, Nagykőrösi 224-es Szakmun­­­­kásképző. A helyosztókra nem került sor, ahol a körösiek a 4—6., 7—9. és 10—12. he­lyekért lettek volna érdekel­tek. Természetbarátok A Nagykőrösi Kinizsi ter­mészetjárói a Börzsöny hegy­ségben jártak. Az első napon Nagymaros, Visegrád, Heves­tető, Kövestető, Törökmező, Kóspallag, Kisinóc volt a tú­­raútjuk, a másodikon pedig Rablótanya, Érsektisztás, Nagyirtás, Márianosztra, Szob útvonalon haladtak tizenket­­ten, összesen 40 kilométeres gyalogtúrát tettek meg. A Nagykőrösi Pedagógus SE három tagja vesz részt a­ Bács-Kiskun megyei Termé­szetbarát Szövetség túra­veze­tői tanfolyamán. Ennek kere­tében Lakitelek, Tőserdőn és a szikrai erdőben tájékozódá­st oktató túrán voltak, jelzett túri­t­ un­ákon. Csütörtöki sportműsor Sakk Zánka, a XIX. nyári úttö­rő-olimpia országos nők 6. versenynapja,döntőié­S. Z. Figyelem! Az ATI nagykőrösi iskolája kerékpár személygépkocsi, motor­­os segédmotorkerékpár tanfolyamot indít jú­lius 5-én. Je­lentkezés a központi újságárusnál. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlapi

Next