Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-12 / 85. szám
4 fVfirtat) Neerpeltben várják a ceglédi lányokat Boldog lelkek tánca Szemet gyönyörködtető, ahogy a tizenhárom lány sötétkék-fehérben a közönség elé vonul. Kezükben csillog a fémfényű fuvola. Nemcsak a fiatalságuk megkapó, hanem muzsikájuk is. Igaz, a Néprajzi Múzeum díszterme nem éppen a legalkalmasabb hangversenyek rendezésére, hiszen túlontúl visszhangos. Ez az adottsága ugyancsak próbára teszi a kamaraegyüttest. Olyannyira, hogy az első néhány zenedarab előadásain érezhető volt, mennyire zavarja őket. A csekély számú vasárnap délelőtti közönség azonban türelmesnek bizonyult. Megérte a várakozás, mert az ifjú muzsikusok alkalmazkodni tudtak a körülményekhez. A koncert nagyobb része szép élményt nyújtott mindannyiunknak. Zavaros körülmények A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola fuvola-kamarazenekara 1983-ban alakult. Diákokról lévén szó, tagjainak egy része időnként cserélődött. Két esztendeje azonban nem történt változás. Ez talán annak is köszönhető, hogy mindig megmaradt egy mag, akik a kezdettől hűségesek. Közöttük van Kecskeméti Helga, Mayer Edit, Farkas Ildikó. Németh Márta már óvónőként jár vissza, Bálint Lilla pedig fuvola szakon továbbképzős Szegeden, most felvételizik a Zeneakadémiára, ugyanakko pedig Nagykőrösön tanít Hihetetlen, mennyit bír ki ez a légiesen karcsú teremtés! Az együttes keményen dolgozik. Ezt pontosan lehetet érzékelni a múzeumbeli szereplésükön. Például azon ahogyan túltették magukat a zavaró körülményeken. Ez a három Schubert-műnél következett be. Az egész zenekar tolmácsolásában hallottuk: az Andante, az Allegro és a Két német tánc című darabokat amelyek teljesen összehoztál az együttest. Addigra már pontosan ki tudták számítani a visszhangok időtartamát. Ezt még kamatoztatták is oly módon, hogy megfelelő szünetek tartásával fokozták az előadás hatásosságát Bartók: 4 népdal és Szokolay: 3 kis darab című műveinek interpretálása kiválóan sikerült. Látszott, hogy az együttes tagjai élvezték a muzsikát, jókedvűen, lendületesen játszottak. Talán ezek a darabok állnak hozzájuk legközelebb, bár kitűnőnek minősíthető: Gluck: Boldog lelkek táncának előadása is. A kvartettet Iconics Anett, Kecskeméti Helga, Micsinai Gabriella és Pető Edina alkották. Menedzselő anya Repertoárjukban mintegy harminc zenedarabot tartanak rwil van F.zjp1c iknZftt.t. mndfim szerzők műveit is megtaláljuk. A vasárnap délelőtti hangversenyen hallhattuk Zempléni László Allegro, adagio, vivace című alkotását, amelynek előadása komoly technikai tudást igényel. Sok benne ugyanis a módosított hang: nagyon nehéz ujjal és nyelvvel ütemet tartani. Aligha lehet tehát véletlen, hogy múlt év novemberében arany diplomával jutalmazták az együttest. A Kórusok Országos Tanácsa olyannyira elégedett volt szerepelésükkel, hogy ők képviselik majd hazánkat Belgiumban. A nemzetközi fesztivált Neerpeltben — ebben a romantikus határmenti városkában — rendezik meg fuvolások számára. A ceglédi iskola kamarazenekara április 27-én indul ide, ugyanezzel a programmal. Ez a fellépés tehát akár főpróbának is volt tekinthető. Óriási felelősség hárul az együttesre. Ennek súlyát Zalavölgyi Cecília tanárnő, a zenekar vezetője érzi leginkább, akinek hat esztendei kitartó munkája, ügyszeretete meg ezt az elismerést,hozzá Akadnak még segítői — a szülők. Leginkább az édesanyáknak kell többet vállalni az otthoni munkából ahhoz, hogy gyerekeiket ettől mentesítsék. Szükség is van erre, hiszen hétfőn, szerdán és pénteken tartanak próbát. Ez azonban már számukra természetessé vált. Az egyik szülő, Ivanicsné Szabó Éva nevét mindenki ismeri, ugyanis a kollégium gazdasági vezetője. A szerény, halk szavú asszony egy menedzser munkáját vállalta magára, lelkiismeretességből, szeretetből. Egymaga járta végig a különböző vállalatokat, intézményeket támogatásért. Igaz ugyan, hogy belgiumi útjukhoz a Sorosalapítvány 120 ezer forinttal járult hozzá, ez azonban nem lett volna elegendő, hiszen csak a repülőútért 180 ezer forintot kellett fizetni. Ha nem sikerül pénzt szerezni, hiába kapták volna a kitüntető kiküldetést. Jelképes indulás A zeneiskola ötvenezer forintot tudott biztosítani, a Pest Megyei Tanács harmincezret. Ugyanennyit adott a ceglédi MÁV, a csemői tsz pedig húszezer forintot. S még folytathatnám a sort, mert tíz ipari és mezőgazdasági üzem, illetve a Bem József Szakmunkásképző Intézet juttatott kisebb összegeket utazásukhoz. Ha nehezen is, de végül csak útra kelhetnek a fuvolás lányok. Akár jelképesnek is tekinthető ez az indulás — függetlenül attól, hogy milyen eredményt érnek el Belgiumban. Az összeszokott, érett fiatal muzsikusoknak mindenképpen érdemes lenne együtt maradniuk. Mégpedig hosszú távon. Vennes Aranka MARGÓ A TÁMOGATÓK Tele van a kultúra kertje lombjukat hullató cserjékkel, lankadó párjukat kereső virágokkal, madarakkal. Bizonytalanok, idegesek, kapkodóak a kertészek, hiszen nem tudják, lesz-e palánta a lankadó virágok helyébe, párját leli-e a madár, s mikor köszönt be a kikelet, hogy ismét lombsátorba öltözzenek a cserjék, zöldbe boruljanak a most sápatagon vegetáló évelő növények. Jó lenne, ha mielőbb bekövetkeznék ez... Siettetik tehát írásban, szóban, baráti beszélgetéseken és hivatalos értekezleteken. S kérnek, kérnek, mindenkitől, akitől csak lehet. Erkölcsi és anyagi támogatást, de főként az utóbbit. Mert a kultúra (is) pénzbe kerül. Egyre több pénzbe. Valahogyan azonban takarva, homályban maradnak a megkértek, a támogatók. Azt mondja a kartali közös gazdaság tagja, aki hivatali tisztet is, társadalmi tisztséget is visel, azaz meglehetősen tájékozott az ilyen ügyekben, hogy adnak ők szívesen. Csak éppen ... Négy település határában dolgoznak a termelőszövetkezet emberei, gépei, üzemei. Azaz négyszer kérnek tőlük az érintettek, s nem négyszer, hanem sokszor annyit, hiszen a művelődési intézmények mellett — előtt? — ott vannak az óvodák, az iskolák, a sportkörök és egyesületek, a művelődési intézményekbe nem integrált — ilyen szépen, hivatalosan mondja — öntevékeny művészeti csoportok ... Sok egy kicsit, mondja, miközben a feje búbját vakarja. Bizony, sok. A megyében az általános iskolák száma meghaladja a két és fél százat, az óvodáké a 350-et, a művelődési otthonoké a 170 közelében van... s akkor még szóba sem hoztuk a sportköröket, a sportosztályokat, -egyesületeket, más egyesületeket amelyek — mint például az önkéntes tűzoltók — áldozatos munkájuk fejében ugyancsak támogatásra számítanak, hogy legalább a dologi feltételek minimuma meglegyen... Bizony, sok ez így együtt. S még több, ha tudjuk — márpedig tudjuk, mert az egyetlen munkahelyen sem maradt titokban —, a legutóbbi esztendőkben évről évre csökkent a gazdálkodók mozgástere, anyagi lehetősége a támogatásra. Az elbocsátások, a jövedelemelvonások, a megnehezedett bevételi lehetőségek csupán sziknyi részei annak a valóságnak, amely elkerülhetetlenné teszi mindenütt a megszokottak felülvizsgálatát, a korábban természetesnek tartott támogatásoknak a mérlegelését. S ezért senki sem haragudhat. A viták, a némely helyen már-már izzó szenvedélyek mégis azt mutatják, sok a félreértés és a félreértésekből a harag. Nem több, félreértés csupán, hogy a korábbi támogatók „nem akarnak” segíteni. Itt-ott ugyan előfordulhat a megyében a rövidlátásnak ilyen esete, a jellemző mégis az, hogy nincsen baj a szándékkal, az akarattal, ám annál több baj van a forrásokkal, a fedezetekkel ...! A gazdálkodók döntő részének sokkal kisebbek az ilyen célra kiadható pénzösszegei, mint korábban, s azt se hallgassuk el: a támogatásban, a közös fenntartásban a művelődési intézmények, az iskolák sem mindig azt kínálták, nyújtották, mint amiről eredetileg szó volt. Frázisként hat, pedig igaz: jó szándékkal, közös bölcsességgel meglelhetők az adott kereteken belül a forintok elosztásának legészszerűbb módjai. Ha azonban a harag, a sértődöttség, az egymásra mutogatás ereszt gyökeret, ott aligha marad helye a jó szándék, a közös bölcsesség fagyra, szélre erősen érzékeny növényeinek. A támogatottakat meg kell érteni. A támogatókról sem feledkezhetünk meg. Hiszen, nekik is kijár a megértésből, inkább mint a haragból. Ez utóbbi semmi jót nem teremt. Az előbbi azonban teremthet. És erre a szerény jóra is nagy a szüksége a kultúrának. Mészáros Ottó 1 KIÁLLÍTÓTERAAEKBOL1 Mészáros Dezső szobrai Ambrus Imre festményei a győri bemutatóteremben, Mészáros Dezső szobrai a győri Petőfi Sándor velődési Központban Maáprilisban tekinthetők meg. Emberi melegség Mészáros Dezső nem annyira szoborban, mint kis családban gondolkodik. Ilyen társulás látható Szentendrén, egyszemélyes szabadtéri múzeumában és most újabb kis méretű kőcsaládot mutat be Győrött. Színben is nemes változatok emelik az összhatást, a formák elágazásai érzelemmel telítettek, miközben konstruktív fegyelem rendezi e ciklust összefüggő sorozattá. Mondhatjuk, hogy ezen társulások a férfi és női formák előképei. Az ábrázolás és elvonatkoztatás más-más arányú együtthatói lendítik azokat álmokból, tervekből művekké. Mészáros Dezső kamara méretű plasztikákkal készül új köztéri szobraira; ezekben az alkotásokban még több a báj, az áhítat, az emberi melegség. Derűs tájak Ambrus Imre 1936-ban született Gyergyófaluban. Képzőművészeti tanulmányait Marosvásárhelyen és Kolozsvárott végezte. Művei megtalálhatók a világ minden táján önálló kiállításon mutatkozott be 1978-ban Vácott, később Budapesten, Debrecenben, Szegeden. Amikor Erdélyből repatriált, tanyái — érthetően — nosztalgikusak voltak. Vigasztalódott. Megtalálta Budapesten önmagát. Családot alapított. Báb- és díszlettervezéssel is foglalkozik, azonban elsősorban festő. Emberi megnyugvása következményeként derűssé váltak csendéletei, alföldi tájai, erdélyi hegyei is. Elfelejtett oldaláról mutatja be az athéni Akropoliszt, párizsi Notre-Dame homlokzatát és Velencét. Ingres szellemében tesz vallomást a női aktokról A természet szépségét vonultatja fel bennük, az ifjúságot, a vonzó és hiánytalan egészséget. Fejlődését a megtalált emberi boldogság kormányozza, ennek gyorsulását tehetsége biztosítja. * Gondterhelt géniusz A Budapest Galéria Szabadsajtó utcai kiállítótermében láthatók azok a tervek, szoborvázlatok, amelyeknek kivitelezése hamarosan megtörténik. Köztéri szobrászatunk egyik kiválósága, a Monoron született Kampfl József Széchenyi István és Móricz Zsigmond alakját álmodta meg. Óriásokat, akikről már többször készült szobor. Mindez nehezítette Kampfl feladatát, mégis sikerrel megoldotta. Az ő Széchenyije gondterhelt géniusz, aki nem tűri a megtorpanást, a jövőbe néz, jövőbe lát, gondolkodása nem puszta meditáció, hanem cselekvést sürgető energia. Ezt a szellemi arcképet sűrítette szoborrá Kampfl József, míg Móricz alakjában az írói őserő tobzódó fiatalságát láttatja. Köztudott, hogy Rátonyi József nyarait Ráckevén tölti. Szép őszi napot mintázott egy öregemberről és pompás portrét komponált Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudósról. Seregi József magyar Budaörs szülötte. Minden tekintetben megoldott kúttervekkel szerepel, arculatuk a mindenki által érthető absztrakciók korunk nyelve. Losonci Miklós Rátonyi József: Szent-Györgyi Albert Kampfl József: Móricz Zsigmond Kampfl József: Széchenyi István %/. víjra nyílnak az autós kertmozik! Április 13-án (csütörtökön): (magyarul beszélő, SZENTENDRE színes amerikai sci-fi) Kommandó DABAS (magyarul beszélő, színes amerikai akciófilm) NAGYTARCSA Az ördögűző Kommandó (magyarul beszélő, színes amerikai akciófilm) (színes amerikai horrorfilm) Április 15-én (szombaton): MONOR, VOLÁN-TELEP CEGLÉD Rendőrakadémia I. (színes amerikai vígjáték) (a Malom-tó mellett) Rendőrakadémia 1. GOMBA (magyarul beszélő, „X" program színes amerikai vígjáték) ( Moziüzemi Vállalat ) 1989. ÁPRILIS 12., SZERDA Középpontjában a zene áll majd Osztrák kulturális hét Osztrák kulturális hét kezdődik hazánkban április 17-én. Az 1986 tavaszán Bécsben megrendezett magyar kulturális seregszemle viszonzásaként számos, jórészt fővárosi intézmény fogad osztrák kiállításokat, színházi előadásokat, hangversenyeket, tudományos előadásokat. A Műcsarnokban nagyszabású kiállítás ad képet századunk osztrák művészetének legjellegzetesebb irányzatairól és néhány kortárs alkotó életművéről. A tárlatok közül kiemelkedik a század egyik osztrák klasszikusának, Alfréd Rubinnak a grafikai bemutatója, amelyet a világhírű bécsi Albertina bocsátott a Magyar Nemzeti Galéria rendelkezésére. Az osztrák kulturális hét középpontjában elsősorban a zene áll. Április 17-én, 18-án és 19-én a bregenzi nemzetközi operatársulat Gluck Orfeusz című operájával mutatkozik be. A Zeneakadémián fellép a hazánkban is jól ismert Clemencic Consort, Bécsi Szimfonikusok tagjaiból a alakult Wiener Concert-Verein, és Fischer Adám vezényletével a Haydn Filharmonikusok. Paul Gulda zongoraestet, Siegfried Kobilza pedig gitárestet ad a Zeneakadémia kistermében. A hét rendezvényeit a Bécsi Állami Operaház Rózsalovag előadása zárja április 24-én az Operaházban. A Petőfi Csarnokban a grazi Skelet színház Ödön von Horváth „Kasimir és Karoline” című darabját adja elő április 18-án és 19-én A Kossuth moziban április 20-tól az utóbbi évek legjobb osztrák filmjeit láthatják az érdeklődők. Az osztrák kulturális hét alkalmat ad arra, hogy néhány tudományterületen a két ország kutatói megismertessék munkájukat és nézeteiket egymással, illetve az érdeklődő közönséggel. A közgazdászok a két ország adórendszeréről fognak tanácskozni a Magyar Tudományos Akadémián, az MTA Történettudományi Intézetében pedig az állam és a kisebbségek kérdéseiről lesznek előadások. A budapesti osztrák kulturális intézet elsősorban irodalmi esteket szervez saját otthonában, illetve magyar intézményekkel együttműködve. Programjai között szerepel egy könyvkiállítás a Kossuth Klubban, valamint a Joseph Roth és Gerhard Fritsch munkásságát tárgyaló szimpózium irodalomtörténeti az ELTE Bölcsészkarán.