Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-04 / 102. szám

MEGYEI­ hírlap XXXVII. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM Ára: 13,50 forint Kárpátalja Példás kapcsolatok Kárpátalján nagy visszhangot váltott ki Leonyid Kravcsuk uk­rán elnök és Antall József ma­gyar miniszterelnök találkozá­sa. A televízióban, rádióban és írott sajtóban megjelent tudósí­tások ismételten hangsúlyoz­zák, hogy példásnak tekinthe­tők a két ország kapcsolatai, de nem hallgatják el azt sem, hogy azért ezek sem mentesek a problémáktól. Az ukrán tele­vízió sem mulasztotta el példá­ul megjegyezni azt a tényt, hogy a magyar parlament még nem ratifikálta a nemrég aláírt ukrán—magyar szerződést. A mostani találkozóról nyi­latkozott a sajtónak Födő Sán­dor, a Kárpátaljai Magyar Kul­turális Szövetség elnöke, aki rövid, négyszemközti beszélge­tés keretében is találkozott An­tall Józseffel. „Úgy érzem, a csúcstalálkozó eredményei jó­val felülmúlták várakozásain­kat. Mint azt a miniszterelnök úr a beszélgetésünk során el­mondta, a közös közlemény­ben foglalt megállapításoknál lényegesen nagyobb hangsúlyt kaptak a tárgyalásokon a kár­pátaljai magyarság helyzetével kapcsolatos kérdések. Krav­csuk úr megígérte, hogy mes­­­szemenően támogatja a ma­gyarság kulturális és személyi elvű autonómiájának megvaló­sítására irányuló törekvéseket, valamint a többségében ma­gyarlakta vidékek önkormány­zatainak létrehozását” — mon­dotta a kárpátaljai Igaz Szónak adott nyilatkozatában Fodó Sándor. Világkongresszus Gödöllőn A Nemzetközi Farm Menedzs­ment Szövetség Magyarorszá­gon rendezi meg idei világ­­kongresszusát. A Budapesten és Gödöllőn lezajló esemény­­sorozat előkészületeiről Vörös Mihály, a szervezőbizottság magyar elnöke elmondta: már­is nagy az érdeklődés a július 11 -én kezdődő konferencia iránt. 40-50 országból várnak szakembereket. Az előadások tapasztalatai különösen jól hasznosíthatók az átalakuló magyar agrárgazdaságban, a kezdő mezőgazdasági vállal­kozók körében. A kongresszuson sikeres külföldi agrárvállalkozók szá­molnak majd be, hogyan vet­ték az indulás akadályait, me­lyek a kezdőket fenyegető buktatók, hogyan lehet azo­kat, s általában a kockázati té­nyezőket elkerülni, csökkente­ni. Szó lesz arról is, hogy a mind nagyobb arányú önellá­tásra berendezkedő nyugati or­szágokban milyen termékek­kel lehet sikerrel részt venni a piaci versenyben. A tanácsko­zás alkalmából mezőgazdasá­gigép-kiállítást is rendeznek. KÖNY­Vr^' Hatjegyű telefonszámok Teljes körű átalakítás natjegyű telefonszámokat vezet be az ötjegyűtek he­lyett az egész ország terüle­tén a Magyar Távközlési Részvénytársaság. A válto­zás május 15-én 0 órától lép életbe. Az áttérés lénye­ge: a korábbi számok válto­zatlanok maradnak, de az öt­jegyű kapcsolási számok elé egy hármas kerül. Ez alól csak Pécs és körzete lesz kivétel, ahol a 4-es elő­­­tétszámot is felhasználják. A félmillió előfizetőt érintő számjegyváltozás a telefax­­számokra és a Westel rádió­­telefonok hívószámaira is vonatkozik, viszont nem érinti azon települések előfi­zetőit, ahol a számok már korábban is hatjegyűek vol­tak. Úgyszintén nem változ­nak a telexszámok és nem módosul a belföldi és nem­zetközi távhívás rendje sem — jelentették be a Matáv tegnapi sajtótájékoztatóján. A májusi számjegyválto­zással — egy 1979-ben meghozott döntés alapján — teljes körűen befejező­dik az országos távbeszélő­hálózat átalakítása egysége­sen nyolc hívószámjegyű­re. A fejlesztés ugyanis csak e rendszer kiépítésé­vel biztosítható, mivel az eddigi számmezők csak kor­látozták az előfizetők be­kapcsolását. Az áttérést több ütemben valósította meg a Matáv, először 1989-ben a fővárosban tör­tént meg az átállás, majd azt Miskolc és néhány me­gyeszékhely követte. A má­jus 15-étől életbe lépő nyolc számjegyű rendszer azt jelenti, hogy a Budapes­ten 1-es körzetszám plusz hét, vidéken pedig kétjegyű körzethívószám plusz hat­számjegyű telefonszámok lesznek. A változásokról a Magyar Távközlési Rész­vénytársaság minden előfi­zetőt tájékoztat. A sajtótájékoztatón el­hangzott még, hogy a tele­fonközpontok 80 százalékát kitevő elektromechanikus berendezések előfizetőinek is több új — a digitális köz­pontoknál már ismert — szolgáltatást vezet be a Ma­táv. A programra két év alatt mintegy másfél milli­árd forintot költenek. Ebből az összegből az összes előfi­zető számára lehetőség nyí­lik majd többek között a részletes számla kérésére, vagy például a belföldi zöld számjegy használatára. Tűzoltók kitüntetése Szent Flórián napján A Magyar Köztársaság elnöke — a minisz­terelnök javaslatára — a tűzoltóság napja alkalmából eredményes tűzoltó szolgálati tevékenységük elismeréséül a Magyar Köz­­társasági Érdemrend Tisztikeresztje kitünte­tést adományozta Albert Albert tűzoltó alez­redesnek, az Ybl Miklós Építőipari Műsza­ki Főiskola docensének, Bedics Lajos tűzol­tó alezredesnek, a Fővárosi III. Kerületi Tűzoltó-parancsnokság parancsnokának és Pásztor József tűzoltó alezredesnek, a Ceg­lédi Tűzoltó-parancsnokság parancsnoká­nak. A Magyar Köztársasági Arany Érdem­kereszt kitüntetést Pető Mátyás tűzoltó törz­szászlós, a Borsod-Abaúj-Zemplén megye mezőkövesdi tűzoltó-parancsnokság szolgá­­latparancsnok-helyettese vehette át. A ki­tüntetéseket Göncz Árpád tegnap a Parla­mentben adta át. Az átadáson jelen volt Jó­­zsa Fábián, a Belügyminisztérium államtit­kára és Jókai Oszkár vezérőrnagy, a Tűzol­tóság országos parancsnoka. (Dr. Sági János ezredessel, a Pest Megyei Tűzoltóság megbízott parancsnokával ké­szült interjúnk lapunk 6. oldalán olvasható.) Pásztor József tűzoltó ezredes, ceglédi parancsnok átveszi a kitüntetést a köztársasági elnöktől Vimola Károly felvétele 1993. MÁJUS 4., KEDD Felelős döntés Alig néhány hete történt, hogy az egyik Pest megyei tele­pülés polgármestere azt bizonygatta kéretlenül, mennyire működőképes a rábízott község a hiányzó idei költségve­tés, s az emiatt elmaradó központi pénzügyi támogatás nélkül is. — Merthogy jelentős tartalékaink vannak — ér­velt megingathatatlanul a felelős vezető­. — Lesz tehát mi­hez nyúlni, amikor a május elsején esedékes béreket ki kell fizetnünk — mondta. Másról van itt szó — okosítottak aztán ki többen is a képviselőtársak közül. — Ez a felelőtlen halasztás, az idénre szóló költségvetés hanyag elutasítása mögött nem a település anyagi biztonsága az ok — magyarázták im­már ésszerűbbnek tűnő­ érvekkel a beosztottak. — Azért szavazta le a polgármester a hivatala által összeállított költségvetést, mert ez alkalmat teremthet számára, hogy feloszlassa a vele szembenálló vezetést, s ebben a törvé­nyen kívüli állapotban végleg eltüntethessen minden árul­kodó nyomot, amely az­­ eddigi két és fél éves működésé­nek felelőtlen ügykezelése nyomán keletkezett. A képvise­lőik szerint­­ ehhez az egyszemélyes játékhoz a polgár­­mesternek még a település sorsa sem drága... Alig egy-két hét halasztás a kiszabott határidő után, s úgy tetszik, megyénkben mégiscsak győzött a józan ész: valamennyi településünknek, beleszámítva a késlekedő hármat is, van már érvényes idei költségvetése. Ugyanak­kor kérdéses: vajon belátta-e valamennyi „Pató Pál úr”, hogy a személyes csatározások, az egyéni haszonlesés nem kerekedhet egy egész község érdeke fölé? Érzik-e azt a felelősök, hogy a következő választások előtti finisben milyen súlya, sőt anyagi következménye is lehet a meg­gondolatlan, hanyag ügykezelésnek és hivatalvezetésnek, netán kiskirálykodásnak? Nos, ha az egyhavi pénzügyi tá­mogatás elmaradásából a helyi vezetők nem is, a telepü­lés lakói biztosan okulnak, s emlékezni fognak rá 1994-ben is. Mailár Éva Dunaszerdahelyi találkozó Nincs még időpont Nincs szó arról, hogy a köze­li napokban sor kerülne a ma­gyar—szlovák kormányfői ta­lálkozóra — mondta Herman János külügyi szóvivő. Vladi­mír Meciar szlovák miniszter­­elnök vasárnap televíziós be­szédben jelentette be Antall József szlovákiai látogatását. Meciar megemlítette, hogy magyar kollégája elfogadta meghívását, és a találkozó helyszínéül Dunaszerdahelyt javasolta. Herman János utalt több korábbi magyar megnyilatko­zásra, amelyekben szintén szerepelt a találkozó lehetősé­ge. A hágai alávetési nyilat­kozat aláírását követően An­tall József levelet intézett Vla­dimír Meciarhoz. Megelége­déssel nyugtázta, hogy aláír­ták a dokumentumot, ugyan­akkor kifejtette: sajnálatos­nak tartja, hogy nem sikerült létrehozni az átmeneti vízgaz­dálkodásról szóló megállapo­dást. Utóbbi kérdésben a mai napig sincs megegyezés, ezért Herman János szüksé­gesnek tartotta szó szerint idézni a magyar miniszterel­nök Meciarhoz intézett leve­lének utolsó sorait: „Annak reményében, hogy az átmene­ti vízgazdálkodási rendszer létrehozatalát célzó szakértői tárgyalások mielőbb ered­ménnyel végződnek, elfoga­dom a személyes találkozóra tett javaslatát. Ennek során a vízlépcső problematikáján túl­lépve megvitathatnánk a két­oldalú kapcsolatok erősítésé­nek lehetőségeit. A találkozó színhelyéül Dunaszerdahelyt javaslom.” A Pest megyei közgyűlés hívei Támogatásokról döntöttek Tegnap ülést tartott Pest me­gye közgyűlésének pénzügyi ellenőrző bizottsága. A bizottság egyebek kö­zött megtárgyalta a Pest Me­gyei Autóközlekedési Tanin­tézet megszűnésével kapcso­latos elszámolási gondokat, javaslatot fogadott el a gazda­sági ellátó szervezet 1993. évi költségvetésének módosí­tására, tudomásul vette a me­gyei önkormányzati hivatal 1993. első negyedévi elő­irányzatainak teljesítéséről szóló beszámolót. (Folytatás a 3. oldalon)

Next