Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-04 / 102. szám
MEGYEI hírlap XXXVII. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM Ára: 13,50 forint Kárpátalja Példás kapcsolatok Kárpátalján nagy visszhangot váltott ki Leonyid Kravcsuk ukrán elnök és Antall József magyar miniszterelnök találkozása. A televízióban, rádióban és írott sajtóban megjelent tudósítások ismételten hangsúlyozzák, hogy példásnak tekinthetők a két ország kapcsolatai, de nem hallgatják el azt sem, hogy azért ezek sem mentesek a problémáktól. Az ukrán televízió sem mulasztotta el például megjegyezni azt a tényt, hogy a magyar parlament még nem ratifikálta a nemrég aláírt ukrán—magyar szerződést. A mostani találkozóról nyilatkozott a sajtónak Födő Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, aki rövid, négyszemközti beszélgetés keretében is találkozott Antall Józseffel. „Úgy érzem, a csúcstalálkozó eredményei jóval felülmúlták várakozásainkat. Mint azt a miniszterelnök úr a beszélgetésünk során elmondta, a közös közleményben foglalt megállapításoknál lényegesen nagyobb hangsúlyt kaptak a tárgyalásokon a kárpátaljai magyarság helyzetével kapcsolatos kérdések. Kravcsuk úr megígérte, hogy messzemenően támogatja a magyarság kulturális és személyi elvű autonómiájának megvalósítására irányuló törekvéseket, valamint a többségében magyarlakta vidékek önkormányzatainak létrehozását” — mondotta a kárpátaljai Igaz Szónak adott nyilatkozatában Fodó Sándor. Világkongresszus Gödöllőn A Nemzetközi Farm Menedzsment Szövetség Magyarországon rendezi meg idei világkongresszusát. A Budapesten és Gödöllőn lezajló eseménysorozat előkészületeiről Vörös Mihály, a szervezőbizottság magyar elnöke elmondta: máris nagy az érdeklődés a július 11 -én kezdődő konferencia iránt. 40-50 országból várnak szakembereket. Az előadások tapasztalatai különösen jól hasznosíthatók az átalakuló magyar agrárgazdaságban, a kezdő mezőgazdasági vállalkozók körében. A kongresszuson sikeres külföldi agrárvállalkozók számolnak majd be, hogyan vették az indulás akadályait, melyek a kezdőket fenyegető buktatók, hogyan lehet azokat, s általában a kockázati tényezőket elkerülni, csökkenteni. Szó lesz arról is, hogy a mind nagyobb arányú önellátásra berendezkedő nyugati országokban milyen termékekkel lehet sikerrel részt venni a piaci versenyben. A tanácskozás alkalmából mezőgazdaságigép-kiállítást is rendeznek. KÖNYVr^' Hatjegyű telefonszámok Teljes körű átalakítás natjegyű telefonszámokat vezet be az ötjegyűtek helyett az egész ország területén a Magyar Távközlési Részvénytársaság. A változás május 15-én 0 órától lép életbe. Az áttérés lényege: a korábbi számok változatlanok maradnak, de az ötjegyű kapcsolási számok elé egy hármas kerül. Ez alól csak Pécs és körzete lesz kivétel, ahol a 4-es előtétszámot is felhasználják. A félmillió előfizetőt érintő számjegyváltozás a telefaxszámokra és a Westel rádiótelefonok hívószámaira is vonatkozik, viszont nem érinti azon települések előfizetőit, ahol a számok már korábban is hatjegyűek voltak. Úgyszintén nem változnak a telexszámok és nem módosul a belföldi és nemzetközi távhívás rendje sem — jelentették be a Matáv tegnapi sajtótájékoztatóján. A májusi számjegyváltozással — egy 1979-ben meghozott döntés alapján — teljes körűen befejeződik az országos távbeszélőhálózat átalakítása egységesen nyolc hívószámjegyűre. A fejlesztés ugyanis csak e rendszer kiépítésével biztosítható, mivel az eddigi számmezők csak korlátozták az előfizetők bekapcsolását. Az áttérést több ütemben valósította meg a Matáv, először 1989-ben a fővárosban történt meg az átállás, majd azt Miskolc és néhány megyeszékhely követte. A május 15-étől életbe lépő nyolc számjegyű rendszer azt jelenti, hogy a Budapesten 1-es körzetszám plusz hét, vidéken pedig kétjegyű körzethívószám plusz hatszámjegyű telefonszámok lesznek. A változásokról a Magyar Távközlési Részvénytársaság minden előfizetőt tájékoztat. A sajtótájékoztatón elhangzott még, hogy a telefonközpontok 80 százalékát kitevő elektromechanikus berendezések előfizetőinek is több új — a digitális központoknál már ismert — szolgáltatást vezet be a Matáv. A programra két év alatt mintegy másfél milliárd forintot költenek. Ebből az összegből az összes előfizető számára lehetőség nyílik majd többek között a részletes számla kérésére, vagy például a belföldi zöld számjegy használatára. Tűzoltók kitüntetése Szent Flórián napján A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök javaslatára — a tűzoltóság napja alkalmából eredményes tűzoltó szolgálati tevékenységük elismeréséül a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adományozta Albert Albert tűzoltó alezredesnek, az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola docensének, Bedics Lajos tűzoltó alezredesnek, a Fővárosi III. Kerületi Tűzoltó-parancsnokság parancsnokának és Pásztor József tűzoltó alezredesnek, a Ceglédi Tűzoltó-parancsnokság parancsnokának. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést Pető Mátyás tűzoltó törzszászlós, a Borsod-Abaúj-Zemplén megye mezőkövesdi tűzoltó-parancsnokság szolgálatparancsnok-helyettese vehette át. A kitüntetéseket Göncz Árpád tegnap a Parlamentben adta át. Az átadáson jelen volt Józsa Fábián, a Belügyminisztérium államtitkára és Jókai Oszkár vezérőrnagy, a Tűzoltóság országos parancsnoka. (Dr. Sági János ezredessel, a Pest Megyei Tűzoltóság megbízott parancsnokával készült interjúnk lapunk 6. oldalán olvasható.) Pásztor József tűzoltó ezredes, ceglédi parancsnok átveszi a kitüntetést a köztársasági elnöktől Vimola Károly felvétele 1993. MÁJUS 4., KEDD Felelős döntés Alig néhány hete történt, hogy az egyik Pest megyei település polgármestere azt bizonygatta kéretlenül, mennyire működőképes a rábízott község a hiányzó idei költségvetés, s az emiatt elmaradó központi pénzügyi támogatás nélkül is. — Merthogy jelentős tartalékaink vannak — érvelt megingathatatlanul a felelős vezető. — Lesz tehát mihez nyúlni, amikor a május elsején esedékes béreket ki kell fizetnünk — mondta. Másról van itt szó — okosítottak aztán ki többen is a képviselőtársak közül. — Ez a felelőtlen halasztás, az idénre szóló költségvetés hanyag elutasítása mögött nem a település anyagi biztonsága az ok — magyarázták immár ésszerűbbnek tűnő érvekkel a beosztottak. — Azért szavazta le a polgármester a hivatala által összeállított költségvetést, mert ez alkalmat teremthet számára, hogy feloszlassa a vele szembenálló vezetést, s ebben a törvényen kívüli állapotban végleg eltüntethessen minden árulkodó nyomot, amely az eddigi két és fél éves működésének felelőtlen ügykezelése nyomán keletkezett. A képviselőik szerint ehhez az egyszemélyes játékhoz a polgármesternek még a település sorsa sem drága... Alig egy-két hét halasztás a kiszabott határidő után, s úgy tetszik, megyénkben mégiscsak győzött a józan ész: valamennyi településünknek, beleszámítva a késlekedő hármat is, van már érvényes idei költségvetése. Ugyanakkor kérdéses: vajon belátta-e valamennyi „Pató Pál úr”, hogy a személyes csatározások, az egyéni haszonlesés nem kerekedhet egy egész község érdeke fölé? Érzik-e azt a felelősök, hogy a következő választások előtti finisben milyen súlya, sőt anyagi következménye is lehet a meggondolatlan, hanyag ügykezelésnek és hivatalvezetésnek, netán kiskirálykodásnak? Nos, ha az egyhavi pénzügyi támogatás elmaradásából a helyi vezetők nem is, a település lakói biztosan okulnak, s emlékezni fognak rá 1994-ben is. Mailár Éva Dunaszerdahelyi találkozó Nincs még időpont Nincs szó arról, hogy a közeli napokban sor kerülne a magyar—szlovák kormányfői találkozóra — mondta Herman János külügyi szóvivő. Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök vasárnap televíziós beszédben jelentette be Antall József szlovákiai látogatását. Meciar megemlítette, hogy magyar kollégája elfogadta meghívását, és a találkozó helyszínéül Dunaszerdahelyt javasolta. Herman János utalt több korábbi magyar megnyilatkozásra, amelyekben szintén szerepelt a találkozó lehetősége. A hágai alávetési nyilatkozat aláírását követően Antall József levelet intézett Vladimír Meciarhoz. Megelégedéssel nyugtázta, hogy aláírták a dokumentumot, ugyanakkor kifejtette: sajnálatosnak tartja, hogy nem sikerült létrehozni az átmeneti vízgazdálkodásról szóló megállapodást. Utóbbi kérdésben a mai napig sincs megegyezés, ezért Herman János szükségesnek tartotta szó szerint idézni a magyar miniszterelnök Meciarhoz intézett levelének utolsó sorait: „Annak reményében, hogy az átmeneti vízgazdálkodási rendszer létrehozatalát célzó szakértői tárgyalások mielőbb eredménnyel végződnek, elfogadom a személyes találkozóra tett javaslatát. Ennek során a vízlépcső problematikáján túllépve megvitathatnánk a kétoldalú kapcsolatok erősítésének lehetőségeit. A találkozó színhelyéül Dunaszerdahelyt javaslom.” A Pest megyei közgyűlés hívei Támogatásokról döntöttek Tegnap ülést tartott Pest megye közgyűlésének pénzügyi ellenőrző bizottsága. A bizottság egyebek között megtárgyalta a Pest Megyei Autóközlekedési Tanintézet megszűnésével kapcsolatos elszámolási gondokat, javaslatot fogadott el a gazdasági ellátó szervezet 1993. évi költségvetésének módosítására, tudomásul vette a megyei önkormányzati hivatal 1993. első negyedévi előirányzatainak teljesítéséről szóló beszámolót. (Folytatás a 3. oldalon)