Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-29 / 99. szám

XXXVIII. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM MEGYEI HÍRLAP Ára: 13,50 forint ...A 1994. ÁPRILIS 29., PÉNTEK Károly herceg a kormányfőnél Baross Péter miniszterel­nök tegnap délelőtt dolgo­zószobájában fogadta őfensége Károly walesi herceget — tájékoztatta az MTI-t a Kormányszó­vivői Iroda. A brit trón­örökös szólt az Üzleti Ve­zetők Fóruma tevékenysé­gének hátteréről, a piac­­gazdaság kiépítésének je­lentőségéről. A walesi herceg kifejezte remé­nyét, hogy az általa bein­dított „üzlet a társadalom­ban”, illetve a „társasági polgárság” vállalkozások elnevezésű mintaérté­­kűek lesznek a magyaror­szági gazdasági átalaku­lásban. A brit trónörökös rámutatott az 1996-os bu­dapesti expó gazdaság­élénkítő hatására. — Ká­roly walesi herceg ma­gyarországi munkalátoga­tása is bizonyíték arra, hogy a brit királyi család és ezáltal Nagy-Britannia támogatja a demokratikus Magyarország átalakulá­sát és a piacgazdaságba történő átmenetét — je­lentette ki Boross Péter. Szlovén—magyar megállapodás Kétoldalú kormányközi tu­dományos és technológiai együttműködési megállapo­dást írt alá tegnap Budapes­ten Rado Bohinc, a Szlovén Köztársaság tudományos és technológiai minisztere, va­lamint Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, az OMFB elnöke. Példa nélküli árverés Budakeszin Hétszer több fővárosi licitált Hosszas előkészületek után a több mint négyezer igény­lő dokumentumainak leadása miatt a vártnál később, csak szerdán kezdődött el az árverés Budakeszin. Mivel nem született egyezség a területekre, licitálni kellett. A helybéliek elégedetlenek voltak, mert a sok pénzzel érke­zett budapestiek fölverték az árakat, így nekik csak morzsák jutottak. Weyde János árverésvezető el­mondta, hogy az ország egyik legjelentősebb árverése ez, ahol mind a résztvevők szá­ma, mind pedig a megajánlott érték szinte példa nélküli. A főváros közelsége és a jó mi­nőségű talaj miatt gyakorta a forgalmi értéket megközelítő licitáron keltek el a területek. A budapestiek hétszer annyi­an voltak, mint a helybéliek. A legmagasabb licitár 50 ezer forint az eladott legmagasabb érték 20 AK volt. A legtöbben csupán AK-fil­­léreket tudtak megvenni. A ki­­mérhetetlenül kicsiny terüle­tek elkerülése végett két napig egyezkedtek a budapestiek képviselői és a földrendező bi­zottság elnökével. Egyezség nem született, holott a felaján­lott százalékarány 50-50. A nap legjelentősebb árverése az úgynevezett barackos terü­leteket érintette, mivel ez a belterülettel érintkezik. Tegnapi lapzártánkig 13 hektárnyi terület talált össze­sen 300 új gazdára. Voltak akik csupán 14 négyzetmétert tudtak megvásárolni, ez önma­gában is számos konfliktus forrása lehet. Személyes összetűzés teg­nap nem történt, ám a hangu­lat feszült volt a helybéliek és a budapestiek között. Néhány brókercég megbízottja példá­ul testőröket is hozott magá­val. Mindezek ellenére várha­tóan ma befejeződik az ország egyik legnagyobb árverése. A tapasztalatok szerint azonban nem a legnagyobb megelége­désre. (szűcs) A zsúfolásig megtelt hangárban tartják az árverést. Egyezség híján licitálással dön­tik el a területek tulajdonjogát Talum Attila felvétele Mezőgazdasági támogatás Ismét lehet pályázni A vidéket járva elképedve tapasztalom, milyen hiányos a lakosság tájékozottsága: az időszerű kérdéseket csak részben vagy­ egyáltalán nem ismerik, amiben a médiák is hibásak. Az információkat csak csöpögtetve adják to­vább az érdekelteknek — mondotta Szabó János föld­művelésügyi miniszter a tegnap megtartott sajtótájé­koztatón. Ezt követően a miniszter tá­jékoztatót adott a sokat vita­tott Mezőgazdasági Fejlesz­tési Alap beruházási támo­gatási rendszer ellenőrzés utáni újraindításáról és a pá­lyázás feltételeiről. Mint mondotta, a vártnál jóval na­gyobb az 500 ezer forintos vissza nem térítendő támo­gatás iránti igény, tavaly 1500 kérelmet nyújtottak be, viszont ebben az évben már 17 ezret. Ezek elbírálá­sa roppant bonyolult és fele­lősségteljes feladat: már az első szakaszban kiderült, hogy az erre előírt 30 nap nem elég. (Többek között ezért szorult módosításra az idevonatkozó rendelet, mely a továbbiakban 60 na­pot ír elő, ami még 30 nap­pal meghosszabbítható.)­­ A feltételrendszer is pontosításra szorult. Ezt a támogatási formát eleve azoknak szántuk, akik élet­hivatásszerűen, főfoglalko­zásként művelik a földet, de nincs induló tőkéjük — szögezte le a miniszter. (Folytatás a 3. oldalon) A pártelnök kijelentése Nemzeti érdekeket sértett A választási kampány ta­pasztalatairól a Magyar Egyeztető Testület több napilapban , köztük a Pest Megyei Hírlapban is közzétett, nemzeti erők összefogását, vá­lasztási szövetségre lépé­­­sét sürgető felhívásáról, Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom új­jászervezésére irányuló törekvésekről esett szó a Magyar Demokrata Fó­rum országos elnökségé­nek tegnap tartott szoká­sos heti ülésén — tudtuk meg Herényi Károly szó­vivőtől az ülést követő sajtótájékoztatón. Az elnökségi megfogalmazódott­ ülésen az MDF értékelése szerint a pártok többsége az euró­pai normáknak megfele­lő kampányt folytatott, il­letve folytat; a pesszimis­ta előrejelzéseket megha­zudtolva a kampány eddi­gi szakaszában viszony­lag kevés olyan esemény történt, amely sértette a Független Jogászfórum által összeállított Válasz­tási Etikai Kódexet. A MET felhívásával kapcsolatban az elnökség úgy foglalt állást, hogy az első választási forduló eredményének ismerete nélkül az MDF nem bo­csátkozik tárgyalásokba a szövetségesként szóba jö­hető pártokkal, az esetle­ges második forduló előtt viszont minden további nélkül kész erre. (Folytatás a 3. oldalon) Fiataljainkért Aki teljesített sorkatonai szolgálatot, az tudja, hogy mi­lyen megpróbáltatást jelent ez számos fiatalnak. Testit és lelkit egyaránt. S hogy ez így van, azon egyáltalán nem csodálkozhatunk. Nem csodálkozhatunk, hiszen sem a test, sem a lélek gondozására nem fordítottak kellő figyel­met az elmúlt évtizedekben. Bizonyítja ezt az, hogy a fiata­lok hihetetlenül nagy százaléka eleve alkalmatlannak bi­zonyul a sorozáson a katonai szolgálatra. Persze, hiszen sok száz tornaterem hiányzott az iskolákból, alig győzik építlni óiket mostanság. Az élet nagyobb próbáira való lelki felkészítés pedig a család, az iskola és az egyház feladata lett volna. Család­jaink jó részét a megélhetés mindennapi gondjai kötötték — s kötik még mindig — le, az iskoláknak az anyagelvű­­ség szellemében kellett (volna) nevelni a diákokat, az egy­házak pedig meg voltak fosztva a fiatalok komolyabb be­folyásolási lehetőségétől. Nem csoda tehát, hogy a sorkatonai szolgálatot teljesí­tő fiatalok egy része nehezen, vagy éppen rosszul birkó­zott, s birkózik még mindig a hirtelen rá nehezedő lelki terhekkel, az esetleges igazságtalanságokkal. Csapásnak tartja a megkövetelt fegyelmet, a korábbinál sokkal rend­szeresebb életmódot, a családi környezetből való kiszakí­­tottságot. S közülük nem egy inni kezd, erőszakossá vá­lik, indulata a késeibb bevonult társai, vagy éppen saját maga ellen fordul Éppen ezért örvendetes, hogy mind­ezen gondok oldása érdekében (is) fokozatosan bevezetik a tábori lelkészi szolgálatot. Lesz végre valaki, akihez a lelki gondjaival odafordulhat a kiskatona, aki meghall­gatja, s tanácsokkal látja el. Korántsem arról van tehát szó, hogy az egyház immár a honvédségre is kiterjeszti a hatalmát, mint ahogy mond­ják nem éppen jó szándékkal némelyek. Sokkal inkább ar­ról, hogy az egyház ezen a területen is teljesíti a küldeté­sét. Hardi Péter Boross Péter nyilatkozata az Amerika Hangjának Számtalan dolgon változtattunk Magyarország mai helyze­tét Boross Péter miniszterel­nök* gondokkal telinek, de jó irányúnak jellemezte ab­ban az interjúban, amelyet az Amerika Hangja rádióál­lomásnak adott. Kifejtette, hogy négy év­vel ezelőtt lényegében lehe­tetlen állapotból kellett kiin­dulni. Tartalék nélkül, rossz gazdasági helyzetű, rossz struktúrájú iparral, ostoba tulajdonszerkezettel.­­ Elindultunk és neki­vágtunk, és változtattunk számtalan dolgon: a tulaj­donszerkezeten, a rossz struktúrákon, úgy-ahogy bír­tunk. Közben elveszett a legnagyobb piac, a szovjet, s közben háború a Balká­non, recesszió Nyugat-Euró­­pában — mondta. A kormányfő szerint min­dennek ellenére sikereket ér­tek el. Ezek sorában említet­te a krónikus tőkeszegény­ség külföldi tőkével való megszüntetését, s emlékez­tetett, hogy kimagaslóan legtöbbet ruháztak be.Magyarországon (Folytatás a 3. oldalon) Alföld-kutatók Nagykőrösön Az Alföld társadal­ma címmel 3 napos tudományos konfe­rencia kezdődött tegnap Nagykőrösön, az Arany János Művelődési Központban. Valójában folytatása ez annak az im­már 15 éve tartó tanácsko­zássorozatnak, amely — mi­ként Kiss János polgármes­ter köszöntőjében kijelentet­te : a továbbiakban is hos­­­szú távon otthonra számít­hat a tudományokat pártoló településen. A mostani ren­dezvény védnökei között van a helyi intézményeken kívül a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium, a Pest Megyei és a Jász-Nagy­­kun-Szolnok Megyei Múze­umok Igazgatósága, a Laki­telek Alapítvány, a KLTE Néprajzi Tanszéke és a Győrffy István Néprajzi Egyesület. E tudományközi tanács­kozás jelentősége minde­nekelőtt abban van — fejtet­te ki megnyitójában dr. Bodó Sándor, a Művelődési és Közoktatási Minisztéri­um Közgyűjteményi főosz­tályának vezetője —, hogy a kutatásaikat többé-kevés­­bé elszigetelten folytató mú­zeumokat párbeszédre ösz­tönözze. (Folytatás a 4. oldalon)

Next