Pesti Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-13. szám)
1990-04-29 / 13. szám
FELTALÁLÓK EGYESÜLETE KASZNÁR ZOLTÁN —?----------------------------------------. Évek óta tartó kiszolgáltatottságukat megunva, érdekeik védelmére egyesületbe tömörültek a feltalálók. Tagjaik közé csak azt fogadják be, akinek a Szabadalmi Hivatalban legalább egy találmányát elfogadták, vagy társfeltalálóként szerepel a nyilvántartásban. Alig indult meg a szervezés, máris ötszázan jelentkeztek az egyesületi tagságra. Az új egyesület május 30-án tartja első országos közgyűlését a Jurta Színházban. Ez alkalommal választják meg a hivatalos vezetőséget. A közgyűlésen meg kívánják vitatni, hogyan csatlakozhatnak a magyar feltalálók az Európai Iparjogvédelmi rendszerekhez. Ennek érdekében szorgalmazzák a szabadalmi törvény olyan átalakítását, amely összhangban van a nemzetközi találmányi előírásokkal. Biztosítani kívánják a találmányok és a feltalálók jobb anyagi és erkölcsi megbecsülését — egyebek közt az adórendszerben kedvezőbb feltételeket. A Feltalálók Egyesülete első közgyűlésére az ország minden részéből várják az érdeklődőket, ezért szervezik a vidéki csoportokat, hogy ezek küldöttjeikkel képviseltessék magukat a tanácskozáson. ÖNKORMÁNYZATI SZABADEGYETEM LÁSZLÓ JÁNOS “Akar többet tudni az önkormányzatokról? Ha igen, vegyen részt az Újpalotai Önkormányzati Szabadegyetem előadásain!” A hét elején indult el a fent meghirdetett sorozat. Egyik szervezőjét, Péterfi Ferenc népművelőt, az Újpalotaiak Baráti Köre Egyesület titkárát kérdezte a Reggeli Pesti Hírlap munkatársa a rendezvényről. — Egyesületünk — amely tízéves „harcos" múlttal rendelkezik a kerületben — nagyon komolyan szeretné venni a helyhatósági választásokat. Alaposan fel akarunk készülni, mert több jelöltet szándékozunk bejuttatni az önkormányzati testületbe. Nem titkolt célunk, hogy a helyi társegyesületek és a kerületi pártok — amelyeket külön értesítettünk — tagjai is tanuljanak meghívott előadóinktól. Sikerült megegyeznünk a lakótelepi kábeltelevízióval, ez 20-20 perces összeállításokat sugároz majd alkalmanként. Az elkövetkezendő hetekben a sorozat keretében megvitatják az önkormányzatok működési kérdéseit, a tulajdon szerepét a helyhatóságokban és a helyi választási rendszer lehetséges változatait. I. évfolyam 13. szám SESZTÁK LÁSZLÓ PARLAMENTI KÉRDÉSEKRŐL FIGYELEMMEL TÖRTÉNELÜI TANULSÁGAINKRA Az Országgyűlésben képviselethez jutott pártok házszabálytervezeteiről szóló sorozatunk újabb részeként ezúttal Seszták Lászlóval, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnökével készítettünk interjút. SZENTPÉTRI NAGY RICHARD — Mi az önök pártjának véleménye a kétharmados szavazattöbséghez kötött törvények eddigi széles köréről? — Az „kétharmados szabály" bizonyos értelemben jó is, meg rossz is. Jónak mondható abban az értelemben, hogy újabb egypárti kormányzás megakadályozását teszi lehetővé, s a szabály bevezetésekor éppen ez a cél vezette a rendelkezés megalkotóit. Rossznak tekinthető a szabály azonban abból a szempontból, hogy hovatovább a kormányozhatóságot veszélyezteti azzal, hogy túl széles területet ölel fel. Nyilvánvaló, hogy ebben a kérdésben kompromisszum szükséges, és a minősített szavazattöbbséghez kötött törvények körét szűkíteni kell. Várható, hogy ez ügyben pártközi megállapodás születik. Szükségesnek tartja-e, hogy az alkotmányban soroltassanak fel a kétharmados szabály alá tartozó területek ? — A jelenlegi, átmeneti időre szánt alkotmány helyett újat kell megalkotni, amely hosszú időre elapozná meg az ország jövőjét azzal, hogy a legalapvetőbb, legfontosabb általános közjogi szabályokat tartalmazza. Az ilyen alaptörvényre jó példa az Egyesült Államok alkotmánya, amely kétszáz éves története során csak néhány módosításra szorult, mert elkészítőinek — hosszú törvénykezési munka után — sikerült tartós és helyesnek bizonyult szabályokat alkotniuk. — Milyen bizottságokat képzel el az új parlamentben? — Egy folyamatosan dolgozó parlamentben a bizottságok igen fontos szerepet játszanak. A szinte állandóan ülésező bizottságokban a törvénytervezetek megvitatása és a törvényelőkészítés jóval célszerűbb, mint a plenáris üléseken. A kötetlenebb, többszöri felszólalásokra is lehetőséget adó bizottsági ülések jól előmozdítanák, mintegy előkészítenék a plenáris ülések munkáját. Ezért a korábbi szabályozással szemben körülbelül tíz állandó bizottság létrehozása is helyesnek látszik, tekintettel arra, hogy a közeljövőben törvények tömkelegének elfogadása várható. — Milyen szabályokkal képzelhető el a parlamenti obstrukció megakadályozása ? — A felszólalások időtartamát és rendjét célszerű volna meghatározni, és esetleges korlátozásokkal megakadályozni az amerikai, olasz és más országok parlamenti múltjából ismert obstrukciót. Összességében az a véleményem, hogy a házszabályok megalkotásánál figyelembe kell venni mind a nyugati demokráciák tapasztalatait, mind pedig a sajátos magyar történelmi tanulságokat, anélkül azonban, hogy a kritikátlan „másolás" hibájába esnénk. 1990. április 29., vasárnap _____________________DR. ÁDER JÁNOS, FIDESZ________ ÜGYRENDI BIZOTTSÁG FELÁLLÍTÁSA MUNKATÁRSUNKTÓL A pártok országgyűlési házszabály-tervezeteiről szóló sorozatunk befejező részeként dr. Áder Jánost, a Fidesz parlamenti képviselőjét arról kérdeztük, mennyiben tartalmazza a fiatal demokraták elképzeléseit a már ismert pártközi megállapodás. A két nagy párt közötti politikai nézetkülönbségek ellenére a Demokrata Fórum és a szabad demokraták frakcióvezetői közötti egyeztetés eredményeképpen a keddi előkészítő ülésen az MDF és az SZDSZ közös kompromisszumos javaslatot terjesztett elő — mondotta Áder János, aki a Fidesz képviseletében vett részt a szakértői tárgyaláson. — Ez a javaslat volt az alapja annak a megállapodásnak, amely a tervek szerint a parlamenti ülésszak második napján tíz állandó és öt különbizottság felállítását fogja eredményezni. A bizottságok taglétszámát illetően azonban mind a szakértői megbeszéléseken, mind a frakcióvezetők tárgyalásain hosszú vita volt. Ezzel kapcsolatban a Fidesz eredeti javaslata azt célozta, hogy a két legkisebb párt is két-két helyhez juthasson az egyes bizottságokban. Mivel várható volt, hogy az elképzelés nem fog találkozni a többi pártéval, már eleve kompromisszumos módosítással terjesztettük elő: indítványoztuk, hogy a házszabály a négy legfontosabb állandó bizottság taglétszámát 33-ban állapítsa meg, hogy legalább ezekben kétkét Fidesz-es lehessen jelen, ami az érdemi munka feltétele. Sok vita után a csütörtöki frakcióvezetői ülésen Fodor István, a független képviselők csoportjának vezetője javasolta végül, hogy annak a hét állandó bizottságnak a taglétszámát, amelyik összetett, széles területtel foglalkozik, emeljük 33- ra, s így lehetővé válik a KDNP és a Fidesz számára két-két hely betöltése. Az egyeztető ülés ezt a megoldást fogadta el, s így egy számunkra igen lényeges kérdésben léphettünk előre. A képviselők díjazását illetően három javaslat is volt a szakértők asztalán. Az első, a képviselők bruttó díjazását a miniszteri fizetés 50 százalékában, a második az átlag nomináljövedelem háromszorosában, míg a harmadik fix összegben (32 ezer 500 forintban) határozta meg. Az első és a harmadik javaslat lényegében azonos összeget jelentett, magam a Fidesz nevében mégis a harmadik elképzelést támogattam, mert — túl azon, hogy a második javaslat összegét aránytalanul magasnak ítéltem — nem tartottam szerencsésnek, hogy közvetve a parlament állapítsa meg a saját díjazását akkor, amikor a miniszteri fizetésekről dönt. Végül is az első és a harmadik javaslat kombinációját fogadta el az egyeztető tárgyalás , ami kielégítő megoldásnak látszik, s ami ellen nem emeltünk kifogást, ugyanis a tervezetet csupán határozat formájában fogja elfogadni az Országgyűlés arra a néhány hónapra, ameddig meg nem születik a képviselők jogállásáról szóló véglegesnek tekinthető törvény. — Hogyan fog folytatódni a házszabály-előkészítés ? — A parlament az első ülésszakon ügyrendi bizottságot állít fel, amelyben 5-3-2-1-1-1 arányban kapnak helyet a pártok, kiegészülve egy független képviselővel. Ez a bizottság fogja majd kidolgozni és a parlament elé tárni a végleges házszabálytervezetet. A BELSŐ ELLENŐRZÉSRŐL TOVÁBBKÉPZŐ AKADÉMIA BALATONALIGÁN BRÁZ JÁNOS, VESZPRÉM Mai gazdaságunk változó helyzetében, a privatizáció, az újszerű gazdasági formáció környezetében különösen nagy jelentősége van a cégek belső vállalati ellenőrzésnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókra a szakembereknek új ismeretekre kell felkészülni. Ennek segítésére szerveztek háromnapos belső ellenőrzési továbbképző akadémiát Balatonaligán a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság pénzügyi és ellenőrzési szakosztálya, annak megyei szervezete, valamint a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Veszprémi Továbbképző Központja. Az ország minden tájáról mintegy 160 érdeklődő jelent meg, akiket dr. László Alfréd, a MTESZ Veszprém megyei szervezetének elnöke köszöntött. Hangsúlyozta, hogy a résztvevők a jövő iránt felelősséget érző szakemberek. A nagyszámú résztvevőt a tegnap befejeződött akadémián központi állami szervek , így az Állami Számvevőszék, az APEH vezetői, továbbá országos hírű iparvállalatok képviselői vezették be a belső ellenőrzéssel kapcsolatos új, korszerű tudnivalókba. ELFOGTÁK A FENYEGETŐT MTI Az iskolai bombariadók történetében kiemelkedő gyorsasággal, mindössze 3 óra alatt sikerült a rendőrségnek megállapítania a bombával fenyegetőző személy kilétét. Pénteken Budapesten, a III., Arató Emil tér 1. szám alatti általános iskola irodájában a telefont felvevő tanárnővel fiúhang közölte: ma délelőtt felrobbantják az iskolát. A rendőrök és a tűzszerészek helyszíni vizsgálata közben, az előző telefonálóval feltehetőleg azonos személy megismételte a fenyegetést. A kerületi kapitányság rendőrjárőre azonban hamar az elkövető nyomára jutott, és előállította a 14 éves B. Bélát, aki a félrevezető telefonos riasztást elismerte. Elmondta, hogy barátja — aki még a 14. életévét sem töltötte be — kérte fel a bombariadóra, mert nem akart orosz dolgozatot írni. A fiatalkorú B. Béla ellen, a rémhírterjesztés vétségének alapos gyanúja miatt, a BRFK III. kerületi rendőrkapitányság bűnügyi osztálya folytatja le a büntetőeljárást. STAFÉTABOT VITÉZ FERENC, DEBRECEN Hátborzongató dollog ez a politika. Krimibe illő fordulatokkal kezdődött az új éra egyik-másik fél házatáján, most pedig háborús filmekbe szabott módon új hősökkel, itt-ott indulat vakította, de határozott léptekkel folyik a készülődés minden és mindenki leváltására. A demokrácia állóvizében, azt hihetnénk, most még talán a sikersütkérezés is megengedhető, de félő, hogy a napszúrásos homlokok mögött régen volt rémségek új divatú változatai terveződnek. A méregfogait már a választási kódexmeccseken megmutató mellkifeszítő politikához most széles vádi és égbe révedő tekintet is társul, mintha már csak onnan jöhetne segítség. Az együtt, egymás ellen belső kényszerét csak nehezen győzheti le a napnyugat felől hozzánk érkező melegedő szellő és a magyar milliók valódi változásra hívó akarata. Pártközigazgatás, pártközigaz eltakarítás: időszerű gondolatokat ébreszthet bennünk egy szójáték is, bár ami a jelentésben bujkál, már korántsem játék. Kormány alakultan (a pesszimisták szerint néhány hétre csak, a nép vágya szerint huzamosabb időre) a fejlődés, a sokat emlegetett, de egyre homályosabbá váló demokrácia felé törő folyón most örvénymentes szakasz következik, de Isten óvjon bennünket a törvénymentesektől, vagy azoktól, akik csak egyéni és rétegtörvényeknek engedelmeskednek. A változás még nem minden, ha a fejlődés nem karol belé — hallanánk, amikor még zavaros felettünk az ég, és nagy a fejekben a remény is. Egy debreceni vezetőtől hallottam idevágó hasonlatot egy bizonyos stafétabotról, a futó emberekről (befutókról még sehol semmi szó nem volt), meg arról, hogy nagyon vigyázni kell majd: a helyhatóságok, a tanácsi szervezetek ne legyenek egyszerű másolatai a parlamenti viszonyoknak. Ha jól belegondolunk, ez értéktelen változás lenne, inkább visszafelé ható, a valódi és pártérdekmentes helyhatósági struktúra elvárt szabályai szerint is selejt. Vállalom még a rossz szeműeket illető vádat is, amikor azt mondom, úgy látom, hogy bizonyos tendenciák a felé mutatnak: sokak elképzelése szerint a parlamenti erők birtoklása egy „eleve elrendelés" folytán a tanácsi posztok megszerzésére is feljogosít. Természetesen most is, mint remélhetően mindenkor az új időszámításban, a nép választ, a csodaváró nép, akiből még nem száradt ki az őszinteség vágya és a közboldogulásért rimánkodó remény, aki el akarja felejteni végképp az egypárturalom fogalmát és nem szándékozik alávetni magát egy mindenféle (ál)megegyezéssel fűszerezett újabb egypárturalomnak. Remélem, hogy sokak vágya szerint ez nem fog megtörténni, az egymás elleniség teremtő erővé és jóindulattá, erős, haladó szellemiséggé válik. A polgárság érdekei iránti elkötelezettséget nem mandátumokban és pártelkötelezettségben mérik, s minden gyomtalanítási kényszerképzet ellenére — félretéve a direkt hatalmi érveket — nem hiszik pártközi gazoknak a pártközi igazakat. HAMIS VOLT AZ ÖTSZÁZ MÁRKÁS MEKIS JÁNOS, SZÉKESFEHÉRVÁR Hamis nyugatnémet ötszáz márkás bankjegy beváltóját érte tetten Székesfehérváron az egyik kereskedelmi bankfiók pénztárosa. Az utóbbi időkben a hamis bankjegyek között akadt már más pénznemből való, így például holland forint is. A hamisított ötszázas ügye keltette azonban a legnagyobb figyelmet. Nemcsak azért, mert ötszáz márka magyar pénzre átszámítva egy egész kis vagyon, hanem azért is, mert az NSZK márka napjainkban a lakossági valutaforgalom első számú sztárja. Jellemző, hogy az utóbbi hetekben csupán az Országos Takarékpénztár 622 új devizaszámlát nyitott a dunántúli városban, összesen 22 millió forint értéket meghaladó betéttel, és a legtöbben nyugatnémet márkát fizettek be. A lakossági devizaszámlák vezetésével foglalkozó intézetek szakemberei az újabban rohamosan növekvő befizetési kedvet nem tartják egyértelműen forintellenes jelenségnek. Több jel arra mutat ugyanis, hogy az így befizetett valutamennyiségnek csupán a kisebb hányada származik illegális forrásokból. Nagyobb része még a tavalyról otthon tartott turistaellátmányból származik, illetve azok a megtakarítások, amelyeket decemberben a devizaszámlák zárolásáról terjesztő rémhír hatására vettek fel tulajdonosaik, ugyancsak főként nyugatnémet márkában. A mostani befizetési hullám arra vall, hogy a pénztulajdonosok a leendő pénzügyi kormányzatnak bizalmat szavaznak. Persze ezeknek a bankjegyek formájában lerótt voksoknak az esetében sem szokás kedvelni az érvénytelen szavazatot. MEGSZŰNT A KEDVEZMÉNY _______NÉMETH ERIKA_______ Lipcsei Andrástól, a Konsumex Áruházak kereskedelmi igazgatójától érdeklődtünk arról, megszűntek-e már a diplomataáruházak? — A Minisztertanács rendelete alapján január elsejétől a magyar állampolgárok vám- és forgalmi adó mentes vásárlási lehetősége megszűnt. Tehát nem az áruházakat számolták fel, csak a magyar diplomaták nem vásárolhatnak ezentúl kedvezményes áron. Számunkra ez óriási veszteség, a mai napig nem hevertük ki. — Információink szerint a folyószámlákat átalakítják devizaszámlává. — Erről még nem tudok részletesen beszélni. Folyamatban van, de ehhez még rengeteg feltételnek kell teljesülnie.