Pesti Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-13. szám)

1990-04-29 / 13. szám

FELTALÁLÓK EGYESÜLETE KASZNÁR ZOLTÁN —?----------------------------------------. É­vek óta tartó kiszolgál­tatottságukat megun­va, érdekeik védelmére egyesületbe tömörültek a feltalálók. Tagjaik közé csak azt fogadják be, aki­nek a Szabadalmi Hivatal­ban legalább egy találmá­nyát elfogadták, vagy társ­­feltalálóként szerepel a nyilvántartásban. Alig indult meg a szer­vezés, máris ötszázan je­lentkeztek az egyesületi tagságra. Az új egyesület május 30-án tartja első or­szágos közgyűlését a Jurta Színházban. Ez alkalom­mal választják meg a hiva­talos vezetőséget. A köz­gyűlésen meg kívánják vi­tatni, hogyan csatlakoz­hatnak a magyar feltalálók az Európai Iparjogvédelmi rendszerekhez. Ennek ér­dekében szorgalmazzák a szabadalmi törvény olyan átalakítását, amely össz­hangban van a nemzetközi találmányi előírásokkal. Biztosítani kívánják a ta­lálmányok és a feltalálók jobb anyagi és erkölcsi megbecsülését — egyebek közt az adórendszerben kedvezőbb feltételeket. A Feltalálók Egyesülete­ első közgyűlésére az ország minden részéből várják az érdeklődőket, ezért szerve­zik a vidéki csoportokat, hogy ezek küldöttjeikkel képviseltessék magukat a tanácskozáson. ÖNKORMÁNYZATI SZABADEGYETEM LÁSZLÓ JÁNOS “Akar többet tudni az önkormányzatokról? Ha igen, vegyen részt az Újpalotai Önkormány­zati Szabadegyetem elő­adásain!” A hét elején indult el a fent meghir­detett sorozat. Egyik szervezőjét, Péterfi Fe­renc népművelőt, az Új­palotaiak Baráti Köre Egyesület titkárát kér­dezte a Reggeli Pesti Hírlap munkatársa a rendezvényről. — Egyesületünk — amely tízéves „harcos" múlttal rendelkezik a kerületben — nagyon komolyan szeretné ven­ni a helyhatósági válasz­tásokat. Alaposan fel akarunk készülni, mert több jelöltet szándéko­zunk bejuttatni az ön­­kormányzati testületbe. Nem titkolt célunk, hogy a helyi társegyesü­letek és a kerületi pár­tok — amelyeket külön értesítettünk — tagjai is tanuljanak meghívott előadóinktól. Sikerült megegyeznünk a lakóte­lepi kábeltelevízióval, ez 20-20 perces összeállítá­sokat sugároz majd al­kalmanként. Az elkövetkezendő hetekben a sorozat kere­tében megvitatják az önkormányzatok műkö­dési kérdéseit, a tulaj­don szerepét a helyható­ságokban és a helyi vá­lasztási rendszer lehet­séges változatait. I. évfolyam 13. szám SESZTÁK LÁSZLÓ PARLAMENTI KÉRDÉSEKRŐL FIGYELEMMEL TÖRTÉNELÜ­I TANULSÁGAINKRA Az Országgyűlésben képviselethez jutott pártok házszabálytervezeteiről szóló soro­zatunk újabb részeként ezúttal Seszták Lászlóval, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnökével készítettünk interjút. SZENTPÉTRI NAGY RICHARD — Mi az önök pártjának véle­ménye a kétharmados szavazat­­töbséghez kötött törvények eddigi széles köréről? — Az „kétharmados szabály" bizonyos értelemben jó is, meg rossz is. Jónak mondható abban az értelemben, hogy újabb egy­­párti kormányzás megakadályo­zását teszi lehetővé, s a szabály bevezetésekor éppen ez a cél ve­zette a rendelkezés megalkotóit. Rossznak tekinthető a szabály azonban abból a szempontból, hogy hovatovább a kormányozha­­tóságot veszélyezteti azzal, hogy túl széles területet ölel fel. Nyil­vánvaló, hogy ebben a kérdésben kompromisszum szükséges, és a minősített szavazattöbbséghez kötött törvények körét szűkíteni kell. Várható, hogy ez ügyben pártközi megállapodás születik.­­ Szükségesnek tartja-e, hogy az alkotmányban soroltassanak fel a kétharmados szabály alá tar­tozó területek ? — A jelenlegi, átmeneti időre szánt alkotmány helyett újat kell megalkotni, amely hosszú időre e­lapozná meg az ország jövőjét az­zal, hogy a legalapvetőbb, legfon­tosabb általános közjogi szabályo­kat tartalmazza. Az ilyen alaptör­vényre jó példa az Egyesült Álla­mok alkotmánya, amely kétszáz éves története során csak néhány módosításra szorult, mert elkészí­tőinek — hosszú törvénykezési munka után — sikerült tartós és helyesnek bizonyult szabályokat alkotniuk. — Milyen bizottságokat képzel el az új parlamentben? — Egy folyamatosan dolgozó par­lamentben a bizottságok igen fontos szerepet játszanak. A szinte állandó­an ülésező bizottságokban a törvény­­tervezetek megvitatása és a törvény­előkészítés jóval célszerűbb, mint a plenáris üléseken. A kötetlenebb, többszöri felszólalásokra is lehetősé­get adó bizottsági ülések jól el­őmozdítanák, mintegy előkészíte­nék a plenáris ülések munkáját. Ezért a korábbi szabályozással szemben körülbelül tíz állandó bi­zottság létrehozása is helyesnek látszik, tekintettel arra, hogy a közeljövőben törvények tömkele­gének elfogadása várható. — Milyen szabályokkal képzel­hető el a parlamenti obstrukció megakadályozása ? — A felszólalások időtartamát és rendjét célszerű volna megha­tározni, és esetleges korlátozá­sokkal megakadályozni az ameri­kai, olasz és más országok parla­menti múltjából ismert obstruk­­ciót. Összességében az a vélemé­nyem, hogy a házszabályok meg­alkotásánál figyelembe kell venni mind a nyugati demokráciák ta­pasztalatait, mind pedig a sajátos magyar történelmi tanulságokat, anélkül azonban, hogy a kritikát­­lan „másolás" hibájába esnénk. 1990. április 29., vasárnap _____________________DR. ÁDER JÁNOS, FIDESZ________ ÜGYRENDI BIZOTTSÁG FELÁLLÍTÁSA MUNKATÁRSUNKTÓL A pártok országgyűlési házsza­bály-tervezeteiről szóló soro­zatunk befejező részeként dr. Áder Jánost, a Fidesz parlamenti képviselőjét arról kérdeztük, mennyiben tartalmazza a fiatal demokraták elképzeléseit a már ismert pártközi megállapodás.­­ A két nagy párt közötti po­litikai nézetkülönbségek ellenére a Demokrata Fórum és a szabad demokraták frakcióvezetői közöt­ti egyeztetés eredményeképpen a keddi előkészítő ülésen az MDF és az SZDSZ közös kompromisszu­mos javaslatot terjesztett elő — mondotta Áder János, aki a Fi­desz képviseletében vett részt a szakértői tárgyaláson. — Ez a ja­vaslat volt az alapja annak a meg­állapodásnak, amely a tervek sze­rint a parlamenti ülésszak máso­dik napján tíz állandó és öt külön­bizottság felállítását fogja ered­ményezni. A bizottságok taglét­számát illetően azonban mind a szakértői megbeszéléseken, mind a frakcióvezetők tárgyalásain hosszú vita volt. Ezzel kapcsolat­ban a Fidesz eredeti javaslata azt célozta, hogy a két legkisebb párt is két-két helyhez juthasson az egyes bizottságokban. Mivel vár­ható volt, hogy az elképzelés nem fog találkozni a többi pártéval, már eleve kompromisszumos mó­dosítással terjesztettük elő: indít­ványoztuk, hogy a házszabály a négy legfontosabb állandó bizott­ság taglétszámát 33-ban állapítsa meg, hogy legalább ezekben két­­két Fidesz-es lehessen jelen, ami az érdemi munka feltétele. Sok vi­ta után a csütörtöki frakcióveze­tői ülésen Fodor István, a függet­len képviselők csoportjának veze­tője javasolta végül, hogy annak a hét állandó bizottságnak a taglét­számát, amelyik összetett, széles területtel foglalkozik, emeljük 33- ra, s így lehetővé válik a KDNP és a Fidesz számára két-két hely be­töltése. Az egyeztető ülés ezt a megoldást fogadta el, s így egy szá­munkra igen lényeges kérdésben léphettünk előre.­­ A képviselők díjazását ille­tően három javaslat is volt a szak­értők asztalán. Az első, a képvise­lők bruttó díjazását a miniszteri fizetés 50 százalékában, a máso­dik az átlag nomináljövedelem há­romszorosában, míg a harmadik fix összegben (32 ezer 500 forint­ban) határozta meg. Az első és a harmadik javaslat lényegében azonos összeget jelentett, magam a Fidesz nevében mégis a harma­dik elképzelést támogattam, mert — túl azon, hogy a második javas­lat összegét aránytalanul magas­nak ítéltem — nem tartottam sze­rencsésnek, hogy közvetve a par­lament állapítsa meg a saját díja­zását akkor, amikor a miniszteri fizetésekről dönt. Végül is az első és a harmadik javaslat kombiná­cióját fogadta el az egyeztető tár­gyalás , ami kielégítő megoldás­nak látszik, s ami ellen nem emel­tünk kifogást, ugyanis a terveze­tet csupán határozat formájában fogja elfogadni az Országgyűlés arra a néhány hónapra, ameddig meg nem születik a képviselők jogállásáról szóló véglegesnek te­kinthető törvény. — Hogyan fog folytatódni a házszabály-előkészítés ? — A parlament az első ülésszakon ügyrendi bizottságot állít fel, amelyben 5-3-2-1-1-1 arányban kapnak helyet a pártok, kiegészülve egy független képvi­selővel. Ez a bizottság fogja majd kidolgozni és a parlament elé tár­ni a végleges házszabályterveze­tet. A BELSŐ ELLENŐRZÉSRŐL TOVÁBBKÉPZŐ AKADÉMIA BALATONALIGÁN BRÁZ JÁNOS, VESZPRÉM M­ai gazdaságunk változó helyzetében, a privatizá­ció, az újszerű gazdasági for­máció környezetében különö­sen nagy jelentősége van a cé­gek belső vállalati ellenőrzés­nek. Az ezzel kapcsolatos tud­nivalókra a szakembereknek új ismeretekre kell felkészül­ni. Ennek segítésére szervez­tek háromnapos belső ellenőr­zési továbbképző akadémiát Balatonaligán a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság pénzügyi és ellenőrzési szakosztálya, annak megyei szervezete, valamint a Műsza­ki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Veszprémi Továbbképző Köz­pontja. Az ország minden tájáról mintegy 160 érdeklődő jelent meg, akiket dr. László Alfréd, a MTESZ Veszprém megyei szervezetének elnöke köszön­tött. Hangsúlyozta, hogy a résztvevők a jövő iránt felelős­séget érző szakemberek. A nagyszámú résztvevőt a tegnap befejeződött akadémi­án központi állami szervek , így az Állami Számvevőszék, az APEH vezetői, továbbá or­szágos hírű iparvállalatok képviselői vezették be a belső ellenőrzéssel kapcsolatos új, korszerű tudnivalókba. ELFOGTÁK A FENYEGETŐT MTI A­z iskolai bombariadók történe­tében kiemelkedő gyorsaság­gal, mindössze 3 óra alatt sikerült a rendőrségnek megállapítania a bombával fenyegetőző személy ki­létét. Pénteken Budapesten, a III., Arató Emil tér 1. szám alatti általá­nos iskola irodájában a telefont fel­vevő tanárnővel fiúhang közölte: ma délelőtt felrobbantják az isko­lát. A rendőrök és a tűzszerészek helyszíni vizsgálata közben, az elő­ző telefonálóval feltehetőleg azo­nos személy megismételte a fenye­getést. A kerületi kapitányság rendőrjárőre azonban hamar az el­követő nyomára jutott, és előállí­totta a 14 éves B. Bélát, aki a félre­vezető telefonos riasztást elismer­te. Elmondta, hogy barátja — aki még a 14. életévét sem töltötte be — kérte fel a bombariadóra, mert nem akart orosz dolgozatot írni. A fiatalkorú B. Béla ellen, a rémhír­terjesztés vétségének alapos gya­núja miatt, a BRFK III. kerületi rendőrkapitányság bűnügyi osz­tálya folytatja le a büntetőeljá­rást. STAFÉTABOT VITÉZ FERENC, DEBRECEN H­átborzongató dollog ez a politi­ka. Krimibe illő fordulatokkal kezdődött az új éra egyik-másik fél házatáján, most pedig háborús filmekbe szabott módon új hősök­kel, itt-ott indulat vakította, de határozott léptekkel folyik a ké­szülődés minden és mindenki le­váltására. A demokrácia állóvizé­ben, azt hihetnénk, most még ta­lán a sikersütkérezés is megen­gedhető, de félő, hogy a napszúrá­­sos homlokok mögött régen volt rémségek új divatú változatai ter­veződnek. A méregfogait már a választási kódexmeccseken meg­mutató mellkifeszítő politikához most széles vádi és égbe révedő te­kintet is társul, mintha már csak onnan jöhetne segítség. Az együtt, egymás ellen belső kény­szerét csak nehezen győzheti le a napnyugat felől hozzánk érkező melegedő szellő és a magyar milli­ók valódi változásra hívó akarata. Pártközigazgatás, pártközi­­gaz eltakarítás: időszerű gondola­tokat ébreszthet bennünk egy szójáték is, bár ami a jelentésben bujkál, már korántsem játék. Kor­mány alakultan (a pesszimisták szerint néhány hétre csak, a nép vágya szerint huzamosabb időre) a fejlődés, a sokat emlegetett, de egyre homályosabbá váló demok­rácia felé törő folyón most örvény­mentes szakasz következik, de Is­ten óvjon bennünket a törvény­mentesektől, vagy azoktól, akik csak egyéni és rétegtörvényeknek engedelmeskednek. A vá­ltozás még nem minden, ha a fejlődés nem karol belé — hallanánk, ami­kor még zavaros felettünk az ég, és nagy a fejekben a remény is. Egy debreceni vezetőtől hal­lottam idevágó hasonlatot egy bi­zonyos stafétabotról, a futó embe­rekről (befutókról még sehol sem­mi szó nem volt), meg arról, hogy nagyon vigyázni kell majd: a hely­hatóságok, a tanácsi szervezetek ne legyenek egyszerű másolatai a parlamenti viszonyoknak. Ha jól belegondolunk, ez értéktelen vál­tozás lenne, inkább visszafelé ha­tó, a valódi és pártérdekmentes helyhatósági struktúra elvárt sza­bályai szerint is selejt. Vállalom még a rossz szeműe­ket illető vádat is, amikor azt mondom, úgy látom, hogy bizo­nyos tendenciák a felé mutatnak: sokak elképzelése szerint a parla­menti erők birtoklása egy „eleve elrendelés" folytán a tanácsi posz­tok megszerzésére is feljogosít. Természetesen most is, mint re­mélhetően mindenkor az új idő­számításban, a nép választ, a cso­daváró nép, akiből még nem szá­radt ki az őszinteség vágya és a közboldogulásért rimánkodó re­mény, aki el akarja felejteni vég­képp az egypárturalom fogalmát és nem szándékozik alávetni ma­gát egy mindenféle (ál)megegye­­zéssel fűszerezett újabb egypárt­­uralomnak. Remélem, hogy sokak vágya szerint ez nem fog megtörténni, az egymás elleniség teremtő erővé és jóindulattá, erős, haladó szelle­miséggé válik. A polgárság érde­kei iránti elkötelezettséget nem mandátumokban és pártelkötele­zettségben mérik, s minden gyomtalanítási kényszerképzet ellenére — félretéve a direkt ha­talmi érveket — nem hiszik párt­közi gazoknak a pártközi igaza­kat. HAMIS VOLT AZ ÖTSZÁZ MÁRKÁS MEKIS JÁNOS, SZÉKESFEHÉRVÁR H­amis nyugatnémet öt­száz márkás bankjegy be­váltóját érte tetten Székesfe­hérváron az egyik kereskedel­mi bankfiók pénztárosa. Az utóbbi időkben a hamis bank­jegyek között akadt már más pénznemből való, így például holland forint is. A hamisított ötszázas ügye keltette azon­ban a legnagyobb figyelmet. Nemcsak azért, mert ötszáz márka magyar pénzre átszá­mítva egy egész kis vagyon, hanem azért is, mert az NSZK márka napjainkban a lakossá­gi valutaforgalom első számú sztárja. Jellemző, hogy az utóbbi hetekben csupán az Országos Takarékpénztár 622 új devi­zaszámlát nyitott a dunántúli városban, összesen 22 millió forint értéket meghaladó be­téttel, és a legtöbben nyugat­német márkát fizettek be. A lakossági devizaszámlák vezetésével foglalkozó intéze­tek szakemberei az újabban rohamosan növekvő befizeté­si kedvet nem tartják egyér­telműen forintellenes jelen­ségnek. Több jel arra mutat ugyanis, hogy az így befizetett valutamennyiségnek csupán a kisebb hányada származik illegális forrásokból. Nagyobb része még a tavalyról otthon tartott turistaellátmányból származik, illetve azok a meg­takarítások, amelyeket de­cemberben a devizaszámlák zárolásáról terjesztő rémhír hatására vettek fel tulajdono­saik, ugyancsak főként nyu­gatnémet márkában. A mostani befizetési hul­lám arra vall, hogy a pénztu­lajdonosok a leendő pénzügyi kormányzatnak bizalmat sza­vaznak. Persze ezeknek a bankjegyek formájában lerótt voksoknak az esetében sem szokás kedvelni az érvényte­len szavazatot. MEGSZŰNT A KEDVEZMÉNY _______NÉMETH ERIKA_______ Lipcsei Andrástól, a Konsu­­mex Áruházak kereskedelmi igazgatójától érdeklődtünk arról, megszűntek-e már a diplomata­­áruházak? — A Minisztertanács rende­lete alapján január elsejétől a magyar állampolgárok vám- és forgalmi adó mentes vásárlási lehetősége megszűnt. Tehát nem az áruházakat számolták fel, csak a magyar diplomaták nem vásárolhatnak ezentúl kedvezményes áron. Szá­munkra ez óriási veszteség, a mai napig nem hevertük ki. — Információink szerint a folyószámlákat átalakítják devizaszámlává. — Erről még nem tudok részletesen beszélni. Folyamat­ban van, de ehhez még renge­teg feltételnek kell teljesül­nie.

Next