Pesti Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 40-65. szám)

1990-06-01 / 40. szám

• 1 KÉRDÉS* 2 VÁLASZ* MUNKATÁRSUNKTÓL T­egnap reggel a Kossuth rádió híreiben ismét ar­ról beszéltek, hogy a levegő szennyezettségének mér­téke Budapest egyes pont­jain a megengedhetőnek kétszerese lesz. Munkatár­sunk megkérdezte, mikor válik megengedhetetlenné a megengedett? Gajdos József­né, a fővá­rosi KÖJÁL település- és környezetegészségügyi osztálya levegőkémiai la­boratóriumának vezetője: Budapesten nyolc olyan mérőállomásunk ..van, amelyek adatai a KÖJÁL központi számítógépeihez érkeznek be. Félóránként értékeljük az információ­kat. Kétféle határér­tékrendszerrel dolgozunk: egyik az egészségügyi (im­­missziós), amely alatt biz­tosan nincs egész­­ségkárosodás, a másik a szmoghatárérték, amely a veszélyes légszennyezett­­ségi helyzet megállapítását és a szükséges intézkedé­sek meghozatalát vonja maga után. Vegyünk konk­rét példát, a szénmonoxid (CO) esetében a félórás egészségügyi határérték tíz milligramm/köbméter, a szmog alsó határértéke pedig harminc milli­gramm/köbméter, a riadó elrendelésének kritériuma az, hogy valamely szennye­zőanyag két mérőállomá­son, két órán keresztül érje el, illetve haladja meg a szmoghatárértéket. Erre a helyzetre riadóterveink vannak, a szénmonoxid esetében egyértelműen a közlekedést fogják korlá­tozni, ha a kéndioxidkon­centráció érné el a szmog­határt, akkor az üzemeket szólítják fel, hogy térjenek át alacsonyabb kéntartal­mú tüzelőanyagokra, vagy léptessenek életbe akár szigorúbb korlátozásokat. Dr. Kertész Magdolna, az Országos Közegészség­­ügyi Intézet levegőhigié­nés osztályának vezetője: Nagyon fontosnak tarta­nám, hogy a közvélemény tisztában legyen azzal, a rádió híradásaiban elhang­zó számok meteorológiai előrejelzéseken alapulnak, jóslatok és nem tényada­tok. Az Egészségügyi Köz­löny 1986/5-ös számában jelentek meg az egész­ségügyi határértékek, és az, hogy ezeket egy évben hányszor lehet átlépni. E normák vannak ma is ér­vényben. Egyébként akko­ra biztonsági tényezőt épí­tettek be a határérték előí­rásokba, hogy ezekhez ké­pest egyes anyagok eseté­ben a munkahelyeken akár az ötvenszeresét, vagy százszorosát is megenge­dik a szabályok, mint ami szabad levegőn lehetséges. Ennek egyik oka, hogy a munkahelyeken csak fel­nőtt, egészséges emberek tartózkodnak, általában 8 órán át, míg a szabad leve­gőn gyerekek, idősek és be­tegek is, elvileg a nap 24 órájában. Minden évben megvizsgáljuk, hogy egyes területeken hányszor lépte túl a szennyezettség a meg­engedettet, és ha ez meg­haladja a tíz százalékot, akkor levegőtisztaság-vé­delmi intézkedések szük­ségesek. A Budapesten élő emberek természetesen fo­kozottabb megterhelésnek vannak kitéve, mint az or­szágos átlag. Ez abban nyilvánul meg, hogy a fővá­rosban jóval gyakoribbak és súlyosabbak a légzőszer­vi megbetegedések, de ugyanez vonatkozik a szív­ós érrendszeri problémák­ra is. I. évfolyam 40. szám_ JlEnIEL PestifiHírlap 1990. június 1., péntek POLITIKAI TAGOLTSÁG „HÁROMSZÖG MODELLBEN” DICZHÁZI BERTALAN A magyarországi politikai ta­goltság leírására számtalan kí­sérlet született. Egyre nyilvánva­lóbb tapasztalat, hogy a klasszi­kus bal-, illetve jobboldali megha­tározás kevéssé használható. Hi­szen egyes pártok egyfelől balol­dali jellegű értékek mellett sora­koznak fel, ugyanakkor gazdasá­gi-szociális programjuk inkább li­­berális-konzervatív természetű. Más pártokra fordítva igaz ez. Amikor a hazai politikai ta­goltság térképét készítjük, nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a társadalmi-gazdasági stuktú­­ránk szignifikánsan eltérő a nyu­gat-európaitól. Ott a magántulaj­don dominanciáján alapuló, szer­ves úton kialakult viszonyok jöt­tek létre. A társadalmi struktúrák időt állóan, a gazdasági és tulaj­donviszonyok stabilak. A rend­szer szabadon alakulhatott, fej­lődhetett. Ezzel szemben Magyar­­országon az állami tulajdon domi­nanciája és modernizációs elma­radás­a tipikus. Másrészt az örö­költ félgyarmati helyzet követ­keztében a nemzeti, függetlenségi politikai értékeknek nálunk jóval nagyobb a szerepe, mint a nyugati államokban. Nem beszélve arról, hogy a szomszédos országokban élő nagyszámú magyar kisebbség helyzetének alakulása befolyásol­ja a hazai belpolitikai életet, vala­mint a pártpolitikát is. A szignifikánsan eltérő tulaj­doni szerkezet, a modernizációs elmaradás, valamint a nemzeti problematikák domináns szerepe miatt­ a magyarországi érték- és érdekstruktúra nem azonos a nyugat-európaival. Országunk a rendszerváltozás időszakát éli, amely a munkavál­lalói, a vállalkozói, a tulajdonosi, általában a társadalmi-gazdasági státusok folyamatos átalakulását jelenti. Mindezektől függetlenül a ha­zai politikai tagoltság leírására ki­zárólag a nyugati terminológiák, modellek alkalmazhatók. A hely­zet azonban az, hogy a némiképp mást értünk az egyes társadalmi fogalmak alatt. A liberalizmuson egyfajta radikális liberalizmust értünk, amely a mintaszerű nyu­gati struktúrák gyors elérésének az ideológiáját jelenti. A konzer­vativizmuson sem csak a lassú, óvatos, evolúciós társadalmi fejlő­dést értjük, hanem a nemzeti sajá­tosságok figyelembevételét, az ál­lam szerepvállalásának keresését a modernizációban stb. A társa­dalmi igazságosság eleme a balol­dali ideológia és rendszer bukása miatt elsősorban a nép, nemzeti, keresztény politikai tömörülések­ben jelenik meg. A fentiek alapján a hazai poli­tikai pártok leírására a három­szög modellt használom. A három sarkponton a liberalizmus, a szo­cializmus és a konzervativizmus társadalmi-politikai ideológiáját rajzoltam fel. A pártokat a három­szög területén helyeztem el, olyan pontban, amely — véleményem szerint — a párt politikai értékei és programja alapján a három alapvető politikai irányzattól való távolságot, illetve közelséget kife­jezi. A politikai pártok centruma és a párton belüli irányzatok sú­lya alapján jelöltem ki, az általam helyesnek tartott pártpozíciót a háromszög területén. Tanulságok: A legheterogénebb politikai párt a Magyar Demokrata Fórum, amelyben a liberális konzervatív irányzattól a népi szocialistákig széles kör belefér. Az MDF cent­rumát nehéz meghatározni, hi­szen a liberális, a konzervatív, és a népi balodali irányzat egyaránt, fajsúlyosan képviselve van. Az MDF talán egy „szuper közép­párt”! Szintén gyűjtőpárt a Sza­bad Demokraták Szövetsége, amelynek azonban van egy jól de­finiálható szokcálliberális centru­ma. Viszonylag egyértelmű az MSZDP helyzete, a liberalizmus­szocializmus tengelyen, tipikus népi szocialista párt. A kisgazdák a liberalizmus-kozervativizmus tengely közepén találhatóak, az utóbbihoz közelebb. Tiszta profi­lú párt a liberális centrumú Fi­desz, a konzervatív középpontú KDNP, valamint a szocialista centrumú MSZP FÁK NÉLKÜL NEM LEHET SZURMAY ZOLTÁN, SZOLNOK A­z ártéri erdők rendezésének helyzete címmel tartottak ta­nácskozást szerdán délután Szol­nokon a Megyei Művelődési és If­júsági Központban. Az MDF szol­noki csoportja által kerekasztal­­megbeszélésként meghirdetett eseményt az érdeklődő erdészeti, a vízügyi szakemberek szenvedé­lyes hozzászólásai nyílt, színes vi­tává változtatták. A termé­szetvédő, az ökológus és a fákkal gazdálkodó, azokra felügyelő szervezetek képviselőinek véle­ménye leginkább a folyókat szegé­lyező erdők funkciójának megíté­lésében tért el. Az utóbbiak sze­rint az erdő gazdasági hasznosítá­sáról nem szabad lemondani. Ér­veiket azzal támasztották alá, hogy tudomásuk szerint nincs olyan ország, ahol a törvények szerint az erdő elsődleges rendel­tetése a szociális, közjóléti igé­nyek kielégítése lenne. Ellenvéle­ményként elhangzott: a termé­szetvédelem nem veszteséges, mert a turizmus sokszorosát ter­meli meg egy fa értékének. Az ide­genforgalom fellendítése végett egyébként — fűzték hozzá—ideje lenne már nagyobb figyelmet szentelni a Közép-Tisza Vidéknek is. Kétségbevonhatatlan továbbá — abban hallgatólagosan min­denki egyetértett —, hogy az a táj­egység és különösen az autópályá­­nyi járműforgalmat átengedő me­gyeszékhely nem tudna megélni fák nélkül. A tanácskozás része volt a me­­gyeszerte több mint száz progra­mot ajánló Jász-Nagykun-Szol­­nok megyei környezet és termé­szetvédelmi napoknak. L. LÁSZLÓ JÁNOS M­unkatársunk a Bross Pénzügyi és Vagyonvé­delmi Szolgáltató Kft. és a Re­ferens Információs és Bűnme­gelőzési Kft. ügyvezető igaz­gatóival, dr. Tóth Péterrel és dr Szabó Lászlóval beszél­getett az új üzletágról. — A mi cégünk egyedül­álló abban, hogy képesek vagyunk komplex átvilágí­tást készíteni egyes nagy­­vállalatok teljes biztonsági szervezetéről — kezdi dr. Tóth Péter. — Ebbe beletar­tozik a munka-, a tűz-, a va­gyonvédelem, a portaszol­gálat és a rendészeti tevé­kenység, amelyeket, ha igénylik, teljes terjedel­mükben át tudjuk venni akár a munkáltatói jogok­kal együtt. Magyarorszá­gon a rendészetek állomá­nyának nagy része levitéz­­lett, félrecsúszott egzisz­tenciákból áll, akik ráadá­sul saját vállalatuk alkal­mazottai, így nem csoda, ha az üzemek területéről azt visznek ki az emberek, amit akarnak. Az a tapasztala­tunk, hogy különösen a nyugati tőke bevonásával lét­­rehozott vegyes vállalatok vannak tisztában szolgáltatá­­saink szükségességével, és egyelőre ők adj­ák ügyfeleink nagy részét is.Kelet-Európa­­szerte egyedülálló az a kezde­­ményezésünk,hogy nagy szál­­lodák—Volga, Kör, Normafa — részére fegyveres őröket közvetítünk ki,akik éjjel-nap­­pal ott tartózkodnak és a nyu­­gaton jól ismert szálloda de­­tektív feladatait látják el. Ezek az alkalmazottaink ma­­gas szinten űznek különböző küzdősportokat, emellett a Bross Kft. rendelkezik 20 da­rab kézifegyvertartási enge­déllyel is. A teljes biztonsági tevékenységet átfogó munká­­ink mellett apróbb megbíza­tásokat szintén elvállalunk. Amikor például a brit trónö­rökös pár ellátogatott a Mik­­rosystemhez, a vállalat kévré­­sére a hivatalos biztosításon túl három emberünk is vigyá­­zott a vendégek testi épségé­re. — A Referens Kft. főként a vagyonőrzés és a személyi védelem területén tevékeny­­kedi — mondja dr. Szabó László. — A vagyonvédelem valamennyi formájára vállal­kozunk, éjszakai és nappali őrzésre,fegyverrel és anélkül, pénzszállításra szórakozóhe­lyek védelmére, de gazdálko­dó szervezetek biztonsági ál­lapotának felülvizsgálatára is. Elég rossz tapasztalatokat szereztünk az ilyen szemlék során. A technikai védelem megrekedt a gmk-k szintjén, s ez gyakran egyfajta amatőriz­­must jelent. Komoly hazai cég még nem tört be az esz­köz­­gyártás területére. Sok ma­gánember fordul hozzánk vé­delemért, főleg nők, akik el­vált férjüktől, volt élettársuk­tól tartanak, vagy éppen a vá­lóperes szétköltözések kriti­kus napjaiban kérnek segítsé­­get. Munkatársaink felké­szült emberek, jól tudják, mi­­lyen helyzetben mit kell és mit nem szabad tenniük, járato­sak az önvédelmi sportokban és fegyverviselési engedélye­­ink is vannak. Természetesen hatósági intézkedésekre nem vagyunk jogosultak, felada­­tunk a bűnmegelőzés. Többen keresnek minket olyanok, akik üzleti partnereiket sze­­retnék ellenőrizni, megfelel-e a valóságnak, amit önmaguk­ról állítanak. Ezt a tevékeny­séget információkontrollnak nevezzük, ez kicsit hasonlít a magánnyomozói munkához. Reméljük, nem késik már so­­ká a magánnyomozásról szóló törvény, és tevékenységi kö­rünk ezzel is kiegészülhet. MAGANVÉDELEM Lassan hozzá kell szokniuk vállalatoknak és állampolgároknak egyaránt, hogy vagyonuk, biztonságuk védelmében nem hagyatkozhatnak kizárólag a rendőrségre. Ma már a hatóságok egyszerűen képtelenek lépést tartani a növekvő számú bűncselekménnyel. Az állam mindenhatóságának oldódásával, a magántulajdon előretörésével viszont természetessé kell, hogy váljon: a privát szférának elemi érdeke saját értékeinek megóvása. Ehhez nyújt segítséget több közelmúltban alakult ilyen profilú vállalkozás. AZ ÁLLAM OSTORA: ÍKÁVÉ ___________________D. HORVÁTH GÁBOR___________________ F­odor János gyermekszerető ember, van is neki hét, még mind kiskorú. Kell a tér kilenc embernek, ezért az eddigi kisebb lakásukból nagyobbá szeretnének költözni. Kér­vényt adtak be elsőként az V Kerületi Tanácshoz, de miután meglátták a felajánlott két lakást, gyorsan le is mondtak ró­luk, „istállók azok, mint más”. Tanácsit igényelnek persze, az asszony gyeden, férje pedig már túl van első infarktusán, orvosai veseelégtelenség miatt műveseprogramra javasol­ták. Rokkant és nyugdíjas. A Fővárosi Tanács lakásosztá­lyára került az ügyük, ahonnan hamarosan kiutaltak nekik — régen fényűző, mára az összedőlés előtt álló belvárosi házban — egy 180 négyzetméteres lakást, amelynek felújí­tási költsége legkevesebb 400 ezer forint. Fodorék újra és újra megtapasztalják, hogy Magyaror­szágon csak elvont politikai cél a több gyermek vállalása. Őket, miután megszülettek, belegyömöszölik különböző statisztikákba, a család pedig végképp hátrányos helyzetű­vé válik. A tanácsok szociálpolitikai osztályának irodáiban nemegyszer vágják a levegőhöz kapkodó, szégyenében a föld alá bújni akaró ügyfél fejéhez: minek csinált ennyi gye­reket!? Kétséget kizáróan megelőző a szemrehányó kérdés­ben megbúvó módszer, de sajnos, az egyetlen is. Az intéz­ményes tehetetlenség hasonló kristálya az Ingatlankezelő Vállalat. A legnagyobb baj az, hogy az IKV nem érdekeltsé­gen nyugvó, vagyonkezelői szerv és még csak nem is jóté­konysági intézmény. Ezekben az esetekben ugyanis leg­alább körülhatárolható lenne — konkrét esetekben főleg— , mit kellene csinálnia. Az ügyek menetének nem esetleges, véletlenszerű kenőolaja, hanem működésének alapja a jóin­dulat. A hivatalnokok jóindulata. Csakhogy ők általában mogorvák, az ügyfelek (legtöbbször jogos) támadásaitól túlfrusztráltak, s sokuk rosszindulatú dologkerülő. A kör emígyen bezárult a bérlakásra várók, a jogos panasszal élő ügyfelek többsége előtt. A személyiség különös megméret­tetése az a helyzet, amikor valaki ennek ellenére nem adja föl és eredményt akar kicsikarni. Ha bizonyítani próbálja, hogy ő maga bérlő, a lakás az államé, az IKV pedig azért van, hogy a házakat és a bennük lévő lakásokat karbantartsa, annak latba kell vetni minden eszét, idejét, erejét, érzé­kenységét vagy durvaságát. Mikor mit, mit. Fodor János leendő lakása most üres, senki sem lakja. Az előző hármas társbérlet után három éve várja a „gazda­szemléletű” bérlőt, aki felújítja majd. Január elsejéig hiába várta, esélyei csak azután nőttek meg. Az új, akkortól hatá­lyos minisztertanácsi rendelet általában, a lakásban elvég­zendő felújítási munkák alól ugyanis felmentette az IKV-t, ám kötelezi rá a bérlőt (álgazdát). Kivétel persze azért van, „ha a lakásberendezést elemi csapás vagy a bérbeadó mu­lasztása ... miatt kell felújítani”. A ház és a lakás egyébként pont úgy néz ki, mintha az IKV lenne a bérbeadó és elemi csapás érte volna. S bátran leszögezhetjük: az IKV elemi csapás. Fodor Jánoséknak nincs sem sok, inkább kevés pén­zük. Ha ki tudnak kényszeríteni valamilyen részalkut — a tét: hét gyerek, „ez nem semmi és ez nem semmi” — a jó­rosszindulatú hivatalnokoknál, nyert. Mert nem vesztett. Fodor János egyelőre bólogat csak, csak bólogat, így jártam én az állammal.

Next