Pesti Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 40-65. szám)
1990-06-01 / 40. szám
• 1 KÉRDÉS* 2 VÁLASZ* MUNKATÁRSUNKTÓL Tegnap reggel a Kossuth rádió híreiben ismét arról beszéltek, hogy a levegő szennyezettségének mértéke Budapest egyes pontjain a megengedhetőnek kétszerese lesz. Munkatársunk megkérdezte, mikor válik megengedhetetlenné a megengedett? Gajdos Józsefné, a fővárosi KÖJÁL település- és környezetegészségügyi osztálya levegőkémiai laboratóriumának vezetője: Budapesten nyolc olyan mérőállomásunk ..van, amelyek adatai a KÖJÁL központi számítógépeihez érkeznek be. Félóránként értékeljük az információkat. Kétféle határértékrendszerrel dolgozunk: egyik az egészségügyi (immissziós), amely alatt biztosan nincs egészségkárosodás, a másik a szmoghatárérték, amely a veszélyes légszennyezettségi helyzet megállapítását és a szükséges intézkedések meghozatalát vonja maga után. Vegyünk konkrét példát, a szénmonoxid (CO) esetében a félórás egészségügyi határérték tíz milligramm/köbméter, a szmog alsó határértéke pedig harminc milligramm/köbméter, a riadó elrendelésének kritériuma az, hogy valamely szennyezőanyag két mérőállomáson, két órán keresztül érje el, illetve haladja meg a szmoghatárértéket. Erre a helyzetre riadóterveink vannak, a szénmonoxid esetében egyértelműen a közlekedést fogják korlátozni, ha a kéndioxidkoncentráció érné el a szmoghatárt, akkor az üzemeket szólítják fel, hogy térjenek át alacsonyabb kéntartalmú tüzelőanyagokra, vagy léptessenek életbe akár szigorúbb korlátozásokat. Dr. Kertész Magdolna, az Országos Közegészségügyi Intézet levegőhigiénés osztályának vezetője: Nagyon fontosnak tartanám, hogy a közvélemény tisztában legyen azzal, a rádió híradásaiban elhangzó számok meteorológiai előrejelzéseken alapulnak, jóslatok és nem tényadatok. Az Egészségügyi Közlöny 1986/5-ös számában jelentek meg az egészségügyi határértékek, és az, hogy ezeket egy évben hányszor lehet átlépni. E normák vannak ma is érvényben. Egyébként akkora biztonsági tényezőt építettek be a határérték előírásokba, hogy ezekhez képest egyes anyagok esetében a munkahelyeken akár az ötvenszeresét, vagy százszorosát is megengedik a szabályok, mint ami szabad levegőn lehetséges. Ennek egyik oka, hogy a munkahelyeken csak felnőtt, egészséges emberek tartózkodnak, általában 8 órán át, míg a szabad levegőn gyerekek, idősek és betegek is, elvileg a nap 24 órájában. Minden évben megvizsgáljuk, hogy egyes területeken hányszor lépte túl a szennyezettség a megengedettet, és ha ez meghaladja a tíz százalékot, akkor levegőtisztaság-védelmi intézkedések szükségesek. A Budapesten élő emberek természetesen fokozottabb megterhelésnek vannak kitéve, mint az országos átlag. Ez abban nyilvánul meg, hogy a fővárosban jóval gyakoribbak és súlyosabbak a légzőszervi megbetegedések, de ugyanez vonatkozik a szívós érrendszeri problémákra is. I. évfolyam 40. szám_ JlEnIEL PestifiHírlap 1990. június 1., péntek POLITIKAI TAGOLTSÁG „HÁROMSZÖG MODELLBEN” DICZHÁZI BERTALAN A magyarországi politikai tagoltság leírására számtalan kísérlet született. Egyre nyilvánvalóbb tapasztalat, hogy a klasszikus bal-, illetve jobboldali meghatározás kevéssé használható. Hiszen egyes pártok egyfelől baloldali jellegű értékek mellett sorakoznak fel, ugyanakkor gazdasági-szociális programjuk inkább liberális-konzervatív természetű. Más pártokra fordítva igaz ez. Amikor a hazai politikai tagoltság térképét készítjük, nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a társadalmi-gazdasági stuktúránk szignifikánsan eltérő a nyugat-európaitól. Ott a magántulajdon dominanciáján alapuló, szerves úton kialakult viszonyok jöttek létre. A társadalmi struktúrák időt állóan, a gazdasági és tulajdonviszonyok stabilak. A rendszer szabadon alakulhatott, fejlődhetett. Ezzel szemben Magyarországon az állami tulajdon dominanciája és modernizációs elmaradása tipikus. Másrészt az örökölt félgyarmati helyzet következtében a nemzeti, függetlenségi politikai értékeknek nálunk jóval nagyobb a szerepe, mint a nyugati államokban. Nem beszélve arról, hogy a szomszédos országokban élő nagyszámú magyar kisebbség helyzetének alakulása befolyásolja a hazai belpolitikai életet, valamint a pártpolitikát is. A szignifikánsan eltérő tulajdoni szerkezet, a modernizációs elmaradás, valamint a nemzeti problematikák domináns szerepe miatt a magyarországi érték- és érdekstruktúra nem azonos a nyugat-európaival. Országunk a rendszerváltozás időszakát éli, amely a munkavállalói, a vállalkozói, a tulajdonosi, általában a társadalmi-gazdasági státusok folyamatos átalakulását jelenti. Mindezektől függetlenül a hazai politikai tagoltság leírására kizárólag a nyugati terminológiák, modellek alkalmazhatók. A helyzet azonban az, hogy a némiképp mást értünk az egyes társadalmi fogalmak alatt. A liberalizmuson egyfajta radikális liberalizmust értünk, amely a mintaszerű nyugati struktúrák gyors elérésének az ideológiáját jelenti. A konzervativizmuson sem csak a lassú, óvatos, evolúciós társadalmi fejlődést értjük, hanem a nemzeti sajátosságok figyelembevételét, az állam szerepvállalásának keresését a modernizációban stb. A társadalmi igazságosság eleme a baloldali ideológia és rendszer bukása miatt elsősorban a nép, nemzeti, keresztény politikai tömörülésekben jelenik meg. A fentiek alapján a hazai politikai pártok leírására a háromszög modellt használom. A három sarkponton a liberalizmus, a szocializmus és a konzervativizmus társadalmi-politikai ideológiáját rajzoltam fel. A pártokat a háromszög területén helyeztem el, olyan pontban, amely — véleményem szerint — a párt politikai értékei és programja alapján a három alapvető politikai irányzattól való távolságot, illetve közelséget kifejezi. A politikai pártok centruma és a párton belüli irányzatok súlya alapján jelöltem ki, az általam helyesnek tartott pártpozíciót a háromszög területén. Tanulságok: A legheterogénebb politikai párt a Magyar Demokrata Fórum, amelyben a liberális konzervatív irányzattól a népi szocialistákig széles kör belefér. Az MDF centrumát nehéz meghatározni, hiszen a liberális, a konzervatív, és a népi balodali irányzat egyaránt, fajsúlyosan képviselve van. Az MDF talán egy „szuper középpárt”! Szintén gyűjtőpárt a Szabad Demokraták Szövetsége, amelynek azonban van egy jól definiálható szokcálliberális centruma. Viszonylag egyértelmű az MSZDP helyzete, a liberalizmusszocializmus tengelyen, tipikus népi szocialista párt. A kisgazdák a liberalizmus-kozervativizmus tengely közepén találhatóak, az utóbbihoz közelebb. Tiszta profilú párt a liberális centrumú Fidesz, a konzervatív középpontú KDNP, valamint a szocialista centrumú MSZP FÁK NÉLKÜL NEM LEHET SZURMAY ZOLTÁN, SZOLNOK Az ártéri erdők rendezésének helyzete címmel tartottak tanácskozást szerdán délután Szolnokon a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Az MDF szolnoki csoportja által kerekasztalmegbeszélésként meghirdetett eseményt az érdeklődő erdészeti, a vízügyi szakemberek szenvedélyes hozzászólásai nyílt, színes vitává változtatták. A természetvédő, az ökológus és a fákkal gazdálkodó, azokra felügyelő szervezetek képviselőinek véleménye leginkább a folyókat szegélyező erdők funkciójának megítélésében tért el. Az utóbbiak szerint az erdő gazdasági hasznosításáról nem szabad lemondani. Érveiket azzal támasztották alá, hogy tudomásuk szerint nincs olyan ország, ahol a törvények szerint az erdő elsődleges rendeltetése a szociális, közjóléti igények kielégítése lenne. Ellenvéleményként elhangzott: a természetvédelem nem veszteséges, mert a turizmus sokszorosát termeli meg egy fa értékének. Az idegenforgalom fellendítése végett egyébként — fűzték hozzá—ideje lenne már nagyobb figyelmet szentelni a Közép-Tisza Vidéknek is. Kétségbevonhatatlan továbbá — abban hallgatólagosan mindenki egyetértett —, hogy az a tájegység és különösen az autópályányi járműforgalmat átengedő megyeszékhely nem tudna megélni fák nélkül. A tanácskozás része volt a megyeszerte több mint száz programot ajánló Jász-Nagykun-Szolnok megyei környezet és természetvédelmi napoknak. L. LÁSZLÓ JÁNOS Munkatársunk a Bross Pénzügyi és Vagyonvédelmi Szolgáltató Kft. és a Referens Információs és Bűnmegelőzési Kft. ügyvezető igazgatóival, dr. Tóth Péterrel és dr Szabó Lászlóval beszélgetett az új üzletágról. — A mi cégünk egyedülálló abban, hogy képesek vagyunk komplex átvilágítást készíteni egyes nagyvállalatok teljes biztonsági szervezetéről — kezdi dr. Tóth Péter. — Ebbe beletartozik a munka-, a tűz-, a vagyonvédelem, a portaszolgálat és a rendészeti tevékenység, amelyeket, ha igénylik, teljes terjedelmükben át tudjuk venni akár a munkáltatói jogokkal együtt. Magyarországon a rendészetek állományának nagy része levitézlett, félrecsúszott egzisztenciákból áll, akik ráadásul saját vállalatuk alkalmazottai, így nem csoda, ha az üzemek területéről azt visznek ki az emberek, amit akarnak. Az a tapasztalatunk, hogy különösen a nyugati tőke bevonásával létrehozott vegyes vállalatok vannak tisztában szolgáltatásaink szükségességével, és egyelőre ők adják ügyfeleink nagy részét is.Kelet-Európaszerte egyedülálló az a kezdeményezésünk,hogy nagy szállodák—Volga, Kör, Normafa — részére fegyveres őröket közvetítünk ki,akik éjjel-nappal ott tartózkodnak és a nyugaton jól ismert szálloda detektív feladatait látják el. Ezek az alkalmazottaink magas szinten űznek különböző küzdősportokat, emellett a Bross Kft. rendelkezik 20 darab kézifegyvertartási engedéllyel is. A teljes biztonsági tevékenységet átfogó munkáink mellett apróbb megbízatásokat szintén elvállalunk. Amikor például a brit trónörökös pár ellátogatott a Mikrosystemhez, a vállalat kévrésére a hivatalos biztosításon túl három emberünk is vigyázott a vendégek testi épségére. — A Referens Kft. főként a vagyonőrzés és a személyi védelem területén tevékenykedi — mondja dr. Szabó László. — A vagyonvédelem valamennyi formájára vállalkozunk, éjszakai és nappali őrzésre,fegyverrel és anélkül, pénzszállításra szórakozóhelyek védelmére, de gazdálkodó szervezetek biztonsági állapotának felülvizsgálatára is. Elég rossz tapasztalatokat szereztünk az ilyen szemlék során. A technikai védelem megrekedt a gmk-k szintjén, s ez gyakran egyfajta amatőrizmust jelent. Komoly hazai cég még nem tört be az eszközgyártás területére. Sok magánember fordul hozzánk védelemért, főleg nők, akik elvált férjüktől, volt élettársuktól tartanak, vagy éppen a válóperes szétköltözések kritikus napjaiban kérnek segítséget. Munkatársaink felkészült emberek, jól tudják, milyen helyzetben mit kell és mit nem szabad tenniük, járatosak az önvédelmi sportokban és fegyverviselési engedélyeink is vannak. Természetesen hatósági intézkedésekre nem vagyunk jogosultak, feladatunk a bűnmegelőzés. Többen keresnek minket olyanok, akik üzleti partnereiket szeretnék ellenőrizni, megfelel-e a valóságnak, amit önmagukról állítanak. Ezt a tevékenységet információkontrollnak nevezzük, ez kicsit hasonlít a magánnyomozói munkához. Reméljük, nem késik már soká a magánnyomozásról szóló törvény, és tevékenységi körünk ezzel is kiegészülhet. MAGANVÉDELEM Lassan hozzá kell szokniuk vállalatoknak és állampolgároknak egyaránt, hogy vagyonuk, biztonságuk védelmében nem hagyatkozhatnak kizárólag a rendőrségre. Ma már a hatóságok egyszerűen képtelenek lépést tartani a növekvő számú bűncselekménnyel. Az állam mindenhatóságának oldódásával, a magántulajdon előretörésével viszont természetessé kell, hogy váljon: a privát szférának elemi érdeke saját értékeinek megóvása. Ehhez nyújt segítséget több közelmúltban alakult ilyen profilú vállalkozás. AZ ÁLLAM OSTORA: ÍKÁVÉ ___________________D. HORVÁTH GÁBOR___________________ Fodor János gyermekszerető ember, van is neki hét, még mind kiskorú. Kell a tér kilenc embernek, ezért az eddigi kisebb lakásukból nagyobbá szeretnének költözni. Kérvényt adtak be elsőként az V Kerületi Tanácshoz, de miután meglátták a felajánlott két lakást, gyorsan le is mondtak róluk, „istállók azok, mint más”. Tanácsit igényelnek persze, az asszony gyeden, férje pedig már túl van első infarktusán, orvosai veseelégtelenség miatt műveseprogramra javasolták. Rokkant és nyugdíjas. A Fővárosi Tanács lakásosztályára került az ügyük, ahonnan hamarosan kiutaltak nekik — régen fényűző, mára az összedőlés előtt álló belvárosi házban — egy 180 négyzetméteres lakást, amelynek felújítási költsége legkevesebb 400 ezer forint. Fodorék újra és újra megtapasztalják, hogy Magyarországon csak elvont politikai cél a több gyermek vállalása. Őket, miután megszülettek, belegyömöszölik különböző statisztikákba, a család pedig végképp hátrányos helyzetűvé válik. A tanácsok szociálpolitikai osztályának irodáiban nemegyszer vágják a levegőhöz kapkodó, szégyenében a föld alá bújni akaró ügyfél fejéhez: minek csinált ennyi gyereket!? Kétséget kizáróan megelőző a szemrehányó kérdésben megbúvó módszer, de sajnos, az egyetlen is. Az intézményes tehetetlenség hasonló kristálya az Ingatlankezelő Vállalat. A legnagyobb baj az, hogy az IKV nem érdekeltségen nyugvó, vagyonkezelői szerv és még csak nem is jótékonysági intézmény. Ezekben az esetekben ugyanis legalább körülhatárolható lenne — konkrét esetekben főleg— , mit kellene csinálnia. Az ügyek menetének nem esetleges, véletlenszerű kenőolaja, hanem működésének alapja a jóindulat. A hivatalnokok jóindulata. Csakhogy ők általában mogorvák, az ügyfelek (legtöbbször jogos) támadásaitól túlfrusztráltak, s sokuk rosszindulatú dologkerülő. A kör emígyen bezárult a bérlakásra várók, a jogos panasszal élő ügyfelek többsége előtt. A személyiség különös megmérettetése az a helyzet, amikor valaki ennek ellenére nem adja föl és eredményt akar kicsikarni. Ha bizonyítani próbálja, hogy ő maga bérlő, a lakás az államé, az IKV pedig azért van, hogy a házakat és a bennük lévő lakásokat karbantartsa, annak latba kell vetni minden eszét, idejét, erejét, érzékenységét vagy durvaságát. Mikor mit, mit. Fodor János leendő lakása most üres, senki sem lakja. Az előző hármas társbérlet után három éve várja a „gazdaszemléletű” bérlőt, aki felújítja majd. Január elsejéig hiába várta, esélyei csak azután nőttek meg. Az új, akkortól hatályos minisztertanácsi rendelet általában, a lakásban elvégzendő felújítási munkák alól ugyanis felmentette az IKV-t, ám kötelezi rá a bérlőt (álgazdát). Kivétel persze azért van, „ha a lakásberendezést elemi csapás vagy a bérbeadó mulasztása ... miatt kell felújítani”. A ház és a lakás egyébként pont úgy néz ki, mintha az IKV lenne a bérbeadó és elemi csapás érte volna. S bátran leszögezhetjük: az IKV elemi csapás. Fodor Jánoséknak nincs sem sok, inkább kevés pénzük. Ha ki tudnak kényszeríteni valamilyen részalkut — a tét: hét gyerek, „ez nem semmi és ez nem semmi” — a jórosszindulatú hivatalnokoknál, nyert. Mert nem vesztett. Fodor János egyelőre bólogat csak, csak bólogat, így jártam én az állammal.