Pesti Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1991-02-01 / 28. szám

2 NEMZETKÖZI ÉLET I HANOI A kambodzsai béke előmozdításáért Hanoiba érkezett Ali Alatas indonéz külügyminiszter, Edwige Avice a francia külügyi államminiszter mellé rendelt miniszter, valamint Rafeuddin Ahmed, az ENSZ főtitkárhelyettese. A magasrangú diplomaták a vietnami kormány beleegyezését próbálja megszerezni az ENSZ által kidolgozott béketervhez. MOSZKVA Szükségesnek tartja-e, hogy megőrizzük a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét egyenjogú szuverén köztársaságok olyan megújult föderációjaként, amelyben teljes mértékben szavatolják valamennyi állampolgár jogát és szabadságát? Erre a kérdésre kell választ adniuk a szovjet állampolgároknak a március 17-re kitűzött népszavazáson. Az így meghozott döntés egyetemesen érvényes a Szovjetunió egész területén, azt megmásítani csak egy újabb népszavazással lehet. Grúzia parlamentje úgy határozott, hogy a köztársaság nem vesz részt a népszavazáson. Március 31- re írták ki a helyi tanácsi választásokat, s ezen a napon tartanának egy köztársasági népszavazást Grúzia jövőjéről. ZÁGRÁB A horvát alkotmányvédelmi tanács elutasította a Jugoszláv Néphadsereg követelését, hogy a horvát hatóságok tartóztassák le Martin Spegelj horvát védelmi minisztert, akit a hadsereg szerint felelősség terhel a Horvátországban állomásozó katonák elleni tervek kidolgozásáért. A tanács áttekintette a Horvátország elleni kampányt, s osztja a zágrábi kormány álláspontját, miszerint nincs alap Martin Spegelj felelősségre vonására. A kormány vállalja a felelősséget a fegyverzet beszerzéséért, s ezzel kapcsolatban emlékeztet a knini terrorakciókra, a köztársaság elleni fenyegetésekre. RÓMA Ion Iliescu román államfő csütörtökön kétnapos látogatásra Olaszországba érkezett. Iliescu Velencében kezdte látogatását, ahol Gianni De Michelis külügyminiszter fogadta őt. Iliescu a nap hátralevő részében Rómában, a Quirinale palotában találkozott Francesco Cossiga köztársasági elnökkel, majd a miniszterelnökségen Giulio Andreotti kormányfővel. Pénteken a Vatikánban fogadja őt II. János Pál pápa. PHENJAN Észak-Korea csütörtökön azt kérte Japántól, segítsen a Phenjan és Washington közötti közvetlen tárgyalások létrejöttében. Japán közlések szerint Észak-Korea ezen a megbeszélésen szeretné megvitatni atomlétesítményeinek ellenőrzésével kapcsolatos kérdéseket. Ezt a Phenjanban tartózkodó japán küldöttség tagjai közölték csütörtökön abból az alkalomból, hogy itt tartották a japánészak-koreai diplomáciai kapcsolatok felvételével foglalkozó tárgyalások első fordulóját. Mint emlékezetes, nemcsak az Egyesült Államok, de Japán és Dél-Korea is ragaszkodik ahhoz, hogy Észak-Korea tegyen eleget vállalt kötelezettségének, és engedje meg a Nemzetközi Atomenergiaügynökség illetékeseinek, hogy ellenőrizhessék atomlétesítményeit. Pesti Sz Hirlap II. ÉVFOLYAM 28. SZÁM 1991. FEBRUÁR 1., PÉNTEK A FRANCIA LE MONDE PUBLICISTÁJA NYILATKOZOTT LAPUNKNAK MINISZTERVÁLTÁS UTÁN MUNKATÁRSUNKTÓL folytatás az 1. oldalról . Ami viszont mindenki számára meglepetés volt, az a pillanat, amelyet a védelmi miniszter választott a távozásra, hiszen Chévenement néhány napja még azt nyilatkozta, hogy az összhang hiánya ellenére sem mond le, és legalább a háború végéig a posztján marad — folytatta Alain Rollat. — Mennyiben fog változni Franciaország Öböl-politikája ezután? — Lényegesen nem, hiszen Chévenement is éppen azért távozott a kormányból, mert úgy találta, hogy a francia csapatok ugyanazt a szerepet játsszák, mint az amerikaiak. Egyszerűen egy „tisztításról” van szó; az új védelmi miniszter, Pierre Joxe minden bizonnyal nem kelti majd azt a benyomást, hogy Franciaország elveszti a talajt a lába alól ebben a háborúban. — Milyen Chévenement népszerűsége? — Úgy gondolom, hogy döntésével azok szemében lett népszerű, akik a háború ellen vannak. Itt elsősorban a kommunista pártra gondolok. Chévenement pártjából, a szocialistából mindenesetre jó néhányan, akiket „félrevezettek” a háborúba való belépéssel, kilépnek majd. — Mit érdemes tudni Pierre Joxe-ról? — Joxe mindig is hű volt Mitterrand-hoz, bár a múltban előfordult néhányszor, hogy nem volt elég erős jellem. Most mindenesetre Franciaország katonai vezetőjeként nagyobb lesz a hatalma. — Folytatódnak-e a francia légitámadások ? — Természetesen. A kuvaiti légtérben ugyanúgy, mint Irak ellen. A francia csapatok meghatározóak lesznek a szárazföldi harcokban is, mivel a felszereltségük kiválóan alkalmas a sivatagi harcokra; ezen a téren jobban állunk az amerikaiaknál is. Kulcsszerep jut ránk az iraki védelem megkerülésében Kuvait északi részén, az iraki arcvonalban Szaddam Husszein köztársasági gárdájának megsemmisítésében. — Hallottuk, hogy a gaullista és a kommunista párt a Nemzetgyűlés összehívását követeli, hogy parlamenti ellenőrzést gyakorolhasson az Öböl-háború eseményein. Van-e reális esély arra, hogy valóban összehívják a Nemzetgyűlést ebben a témában ? — Erre jók az esélyek, a kérdést csütörtök délután vizsgálták. Azt hiszem, hogy Francois Mitterrand elfogadja a parlament rendkívüli összehívását, hogy megtárgyalja a háború kérdését. — Hogyan viszonyulnak a különböző francia pártok az Irak elleni fellépéshez? Egyetértés van köztük ? — Tulajdonképpen Chévesnement úr lemondása óta mindegyik ellenzéki párt elégedett. Úgy gondolják, hogy a helyzet ezentúl tisztább lesz. A két szélsőség persze a kommunista párt és a szélsőjobb, a Nemzeti Front. De a szocialista párt, a gaullisták és az UDF („giscardisták”), a jobboldal két liberális pártja között konszenzus alakult ki. Úgy gondolom, hogy sokkal hatékonyabb a hozzáállásuk az Egyesült Államok és Nagy- Britannia felő. A pártok egy ideig úgy gondolták, hogy az ENSZ BT ama bizonyos 678- as határozata nem lép a gyakorlatban életbe, de ma már a többség követi az Egyesült Államok háborús álláspontját. HUSSZEIN jordán király: „Úgy látszik, Franciaország már nincs velünk.” SZADDAM: „Biztos ön ebben?” (a Le Monde karikatúrája) IZRAEL SZERETNE RÉSZT VENNI A NEMZETKÖZI KOALÍCIÓBAN IRAKI CSAPATÖSSZEVONÁS A HATÁRNÁL folytatás az 1. oldalról Szaúdi katonai források szerint csütörtök délutánra sikerült visszafoglalni Khaidzsi városát az iraki csapatoktól. Nem sokkal korábban Norman Schwarzkopf, a szövetséges erők főparancsnoka azt közölte, helyi idő szerint még csütörtök délben is harcoltak a Khaidzsi határvárost megszállva tartó iraki erőkkel, s a települést akkor még csak egyharmad részben sikerült visszafoglalni. A szövetségesek attól tartanak, hogy hamarosan több tízezer iraki katona támadása várható Kuvait felől. A szaúdi egységek közvetlen légi és tüzérségi támogatást kaptak az amerikai tengerészgyalogságtól, s Jaguar típusú brit támadógépek is bekapcsolódtak a harcokba. A szövetséges haderők szóvivői szerint a csatában iraki katonák százai haltak meg. Az amerikai tengerészgyalogos egységek, amelyek kezdetben csak támogatták a szaúdi erők harcát, maguk is támadásba lendültek, hogy segítsék kiszorítani a városba betört iraki egységeket. A tengerészgyalogságnak azonban tudomása van arról, hogy a csata helyszínétől elig 55 kilométerre, kuvaiti területen öt-hat hadosztálynyi iraki alakulatot, vagyis közel 50 ezer katonát vontak össze, s valószínű, hogy Szaddam Husszein most már komoly szárazföldi támadást tervez Szaúd-Arábia ellen. A városban eltűnt két amerikai katona véletlenül hajtott az irakiak által elfoglalt település belterületére, ahol fegyvertűz fogadta őket, s gépkocsijuk egy ház falának rohant. Amerikai tengerészgyalogosok helikopterek fedezete alatt mentőakcióval próbálkoztak, de csak az elhagyott, üres autót találták meg. Egy tengerészgyalogos tiszt elmondta, hogy vérnyomokat nem találtak a kocsiban. Izrael katonailag szívesen részt venne az Irak-ellenes szövetségben: „keressük annak útját-módját, hogy ez a koalíció vezetőjével, az Egyesült Államokkal egyeztetve történjen meg. Arra törekszünk, hogy részt vehessünk a koalícióban” — közölte Jichak Samir, Izrael miniszterelnöke a Die Welt című bonni napilap csütörtöki számában megjelent interjúban. Samir ugyanakkor elismerte, hogy Izrael törekvése problematikus, mert szétbomlaszthatja az Irak-ellenes szövetséget. „Semmi olyat nem akarunk cselekedni, ami az egységet kockára tenné” — fűzte hozzá az izraeli kormányfő. Samir szerint a háború befejezése után rendezni kell ugyan a problémákat, az arab—izraeli konfliktust is meg kell oldani, de erre az arab tábor „szélsőséges erői”, amelyekhez Samir a PFSZ mellett Asszad szíriai elnököt is hozzásorolja, nem alkalmasak. Csütörtökön is folytatódtak Izrael és Libanon határánál a fegyveres összecsapások. Hajnalban palesztin gerillák több tucat — egy palesztin katonai szóvivő szerint 800 Katyusa-rakétát lőttek ki dél-libanoni célpontok ellen, miközben az izraeli nehéztüzérség palesztin állásokat lőtt a libanoni Szaidától keletre, arra a területre, ahol a PFSZ dél-libanoni parancsnoksága található. DOMOKOS GÉZA VÁLASZOLT LAPUNKNAK TÖRVÉNYEN KÍVÜL HELYEZIK AZ RMDSZ-T? Domokos Gézával, az RMDSZ elnökével Bukarestben éppen akkor találkoztunk, amikor Romániában felmerült egy olyan javaslat, amely az etnikai eredetű pártokat „alkotmányon kívül” helyezné. Ez pedig súlyosan érintené a kinti magyarság jelentős politikai szervezetét... ______D. KOVÁCS ATTILA — Tapasztalataink szerint a román parlamenten belüli és kívüli ellenzék meglehetősen szétforgácsolt. Nem tart attól, hogy a Nemzeti Megmentési Front kihasználja abszolút parlamenti többségét, és alkotmányos eszközökkel az RMDSZ ellen fordul ? — A romániai politikai helyzet sokkal bonyolultabb annál, hogy ilyen kategorikusan ítéljék meg. Az ellenzéki pártok valóban sok nehézséggel szembesülnek, de már megszületett egyfajta megegyezés a demokrácia megteremtésére. Ennek azonban nagy hátránya, hogy nem tud határozottan fellépni, mert nem elég következetes. Az is nehézséget okoz, hogy két hónapja megszületett a Polgári Szövetség, de parlamenten kívül működik. Problémát jelent, hogy az értelmiségi elit, számtalan jó elképzelése ellenére, nehezen tud kibontakozni. Ehhez még az is hozzájárul, hogy a Front semmiképpen sem párt. Jól szervezett fórum vagy mozgalom, amelyről nem tudjuk pontosan, mit akar. Ebből következően nem vagyunk képesek lépéseit előre kiszámítani. — A román parlamentben, képviselőkkel folytatott beszélgetések alapján úgy tűnik, nem tudják sem a törvényhozói munkát, sem a képviselői munkát úgy működtetni, ahogy az egy parlamenti demokráciában elvárható lenne. Képviselőktől hallottam, hogy egy-egy interpellációja van, amikor 2-3 hónap után sem érkezik válasz. Ennyire komolytalanul vennék a törvénykezést? — Túlzás azt állítani, hogy egypárti diktatúra van. A parlament munkája sokat javult. A földtörvény vitája azt igazolja, hogy lehetséges az érdekegyeztetés a szakbizottságokon belül vagy a képviselőház ülésein. — Lát esélyt arra, hogy a következő választásokon már jobban érvényesül a román belpolitikai élet sokszínűsége? — Ez attól függ, hogy az előbb említett politikai erő és az ellenzék milyen hatással lesz a tömegekre. Kérdés az is, amely nélkül nem lehet előre lépni, hogy a plurális demokráciához szükséges szemléletmódváltás a társadalom tudatában bekövetkezik-e? A változáshoz erőre és bátorságra lesz szükség. MELSZMERTNNH A SZOVJET KÜLPOLITIKÁRÓL FIGYELEM A SZOMSZÉDOKRA A hadászati támadó fegyverek csökkentésének új időszakában nagyobb figyelmet kell fordítani a Szovjetunió közvetlen közelében fekvő országokhoz fűződő kapcsolatokra, anélkül, hogy lebecsülnénk az Egyesült Államokkal és más nagyhatalmakkal való kapcsolatokat —jelentette ki Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter a Pravda és a TASZSZ washingtoni tudósítóinak adott interjújában, amely csütörtökön jelent meg. Szélesíteni kell a jószomszédi kapcsolatok körét, a hangsúlyt a gazdasági, a szociális és a kulturális feladatok megoldására helyezve — mondta a miniszter, aki azt is hangsúlyozta: meg kell őrizni a szovjet külpolitika mostani aktivitását, dinamizmusát. Besszmertnih részletesebben foglalkozott a baltikumi eseményekkel, s elmondta, hogy washingtoni megbeszélésein komoly formában szerepelt ez a kérdéskör is. Úgy ítélte meg,hogy Nyugaton nem pontosan értik a helyzetet. Arról volt szó — fejtegette —, hogy a Nyugat jelezni akarta, elégedetlen a baltikumi események alakulásával. Óvakodni kell azonban az érzelmi alapon történő véleménynyilvánítástól, s az okokat kell feltárni. A szovjet-amerikai viszony távlatairól szólva hangsúlyozta, hogy a csúcs elhalasztása semmiféle válságot sem jelez, a meglévő technikai problémák a START-szerződés elkészítésében 2-3 hét alatt megoldhatók. (MTI) I TOVÁBBI NÉMET ÁLDOZATVÁLLALÁS LONDON ELÉGEDETT BONNAL LEZSÁK MIHÁLY, STUTTGART Douglas Hurd, brit külügyminiszter néhány órás villámlátogatást tett Bonnban. Helmut Kohl kancellárral és Hans Dietrich Genscher külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után hivatalosan nyilvánosságra hozták, hogy a német kormány részt vállal az anyagi terhekből, amelyek az Irak elleni koalíciós haderőben való részvétel miatt Londonra nehezednek. 1991. első negyedévében 800 millió márkát készpénzben folyósítanak az angoloknak, több száz milliós értékben pedig hadifelszereléseket szállítanak. Hurd elismeréssel nyilatkozott Bonn anyagi áldozatvállalásáról. Az angoloknak nyújtott támogatással a német kormány eddig összesen több mint 15 milliárd márkát fordított a Sivatagi Vihar hadjárat fedezésére. A Kohl kabinet előző nap egészítette ki az amerikaiaknak szánt kölcsönhozzájárulást 8,3 milliárd márkával. Ezen felül megszavazta, hogy Jeruzsálem kérésének eleget téve egymilliárd márka értékben védelmi berendezéseket szállít Izraelbe. Dieter Vogel, bonni kormányszóvivő közölte, hogy az NSZK többek között egy Patriot tüzelőegységet nyolc kilövőállvánnyal, és a szükséges rakétákkal ellátva bocsát Izrael rendelkezésére. Hosszabb távon Izrael számíthat két német tengeralattjáróra is, ehhez azonban még a parlamentnek hozzá kell járulnia. Helmut Kohl kancellár kormánynyilatkozatában jelentette, hogy az Öböl-konfliktus mielőbbi befejezése érdekében Németország hajlandó minden anyagi áldozatra.