Pesti Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-01 / 179. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET HÍRKOSÁR Iszlámábád Közös nyilatkozat elfogadásával ért véget az afgán kormányellenes erők, valamint Pakisztán és Irán képviselőinek tartott megbeszélése. Az iráni és pakisztáni közvetítésnek köszönhetően a gerillák a tizenhárom év óta tartó konfliktus során első ízben mutattak készséget a kompromisszumra. A közös nyilatkozat utal rá, hogy az ENSZ béketerve — amely tűzszünetet, ideiglenes kormány megalakítását és általános választásokat ír elő — alapul szolgálhat a konfliktus békés rendezéséhez. A dokumentum ugyanakkor rámutat, hogy a szovjetbarát Nadzsibullah elnöknek le kell mondania, és sem ő, sem pedig pártja nem vehet részt a megalakítandó ideiglenes kormányban. A mudzsahedin gerillák szóvivője szerint a nyilatkozat aláírása nem jelenti a harci cselekmények végét. Prága A szorosabb katonai együttműködés kérdéseiről tárgyalt három napon át Prágában Gerhard Stoltenberg német védelmi miniszter csehszlovák kollégájával, Lubos Dobrovskyval. A csehszlovák miniszter tegnapi sajtóértekezletén elmondta, hogy megállapodtak a tisztképzés területén való együttműködés, a hadseregek közötti kapcsolattartás módozatairól. A kidolgozás alatt álló német— csehszlovák keretszerződéssel kapcsolatban Stoltenberg kifejtette, hogy mindkét ország érdekelt a dokumentum mielőbbi elkészültében. A keretszerződés utal arra, hogy az erőszak alkalmazása elfogadhatatlan. Dobrovsky hangsúlyozta, hogy az európai biztonságot ilyen jellegű kétoldalú megállapodásokkal kellene megalapozni. Bagdad Irak újból megpróbálta eltitkolni nukleáris berendezéseit és atomprogramjának részleteit az ENSZ-megbízásból a helyszínen vizsgálatot végző Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) küldöttsége előtt áll az ENSZ Biztonsági Tanácsának elküldött jelentésben. A dokumentum szerint Irak ugyan több hajlandóságot mutat az ENSZ- vizsgálóbizottsággal való együttműködésre, még nem fedte fel az összes urándúsítóberendezés telephelyét. Hírügynökségi jelentések szerint további 10 ENSZ-vizsgálatot terveznek az országban, augusztusban például két küldöttség a vegyi fegyverek, egy harmadik a biológiai fegyverek, egy negyedik pedig a ballisztikus rakéták megsemmisítését ellenőrzi majd a helyszínen. Moszkva Elhárult az utolsó akadály is az új szovjet szövetségi megállapodás aláírása elől: Mihail Gorbacsov szovjet és Borisz Jelcin oroszországi elnök megállapodott az adózás kérdéséről. Az AP-DJ hírügynökség jelentése szerint Gorbacsov elfogadta Jelcin javaslatát, aki olyan rendszer bevezetését szorgalmazta, miszerint valamennyi tagköztársaság önállóan dönthessen adók kivetéséről. Az így befolyt összegek egy részét átutalják a központi kormánynak, amely ebből fogja finanszírozni egyes programjait, köztük a védelmit. PLIX ÉVFOLYAM179-SZÁM1991 ■ augusztusi csütörtök BUSH EGY MEGÚJHODÓ SZOVJETUNIÓT HAGY EL Közös nyilatkozat Jugoszláviáról folytatás az 1. oldalról A nap záróakkordja a sajtó nyilvánossága számára Bush és Gorbacsov közös sajtótájékoztatója volt. Mindketten új éra kezdetéről, az együttműködés alapjainak megváltozásáról beszéltek, elégedetten szólva közös munkájuk eredményéről. Mint mondták, a START aláírásának valódi nyertesei a világ fiataljai, akik új körülmények között élhetnek majd egy korszakalkotó változás után. A két vezető szavaiból kiderült, hogy Novo Ogarjevóban a kétoldalú együttműködés konkrét lépésekben történő fejlesztése mellett olyan regionális kérdések voltak napirenden, mint a közel-keleti rendezés és a jugoszláv válság. Miután a két elnök egyeztette nézeteit, James Baker még az esti órákban Izraelbe repült, hogy ismertesse azt az ottani vezetéssel, és tovább dolgozzon a közel-keleti békekonferencia létrehozásán. Ami Jugoszláviát illeti, a két nagyhatalom elnökei közös nyilatkozatban szólították fel a háborúzó feleket a tűzszüneti megállapodás betartására, és az erő alkalmazásának elkerülésére. A dokumentum szerint a válságot tárgyalásos úton kell Jugoszlávia népeinek maguknak megoldaniuk a helsinki záróokmányban és a Párizsi Chartában megfogalmazott elvek alapján. A nyilatkozat nem említi az ország területi egységének kérdését. A találkozó jó hangulatára árnyékot vetett, hogy a két elnök Moszkva környéki tárgyalásai idején értesült a belorusz—litván határon történt incidensről, melynek hét litván halottja van. Mihail Gorbacsov együttérzését fejezte ki az áldozatok családjainak, s jelezte, az ügyben a vizsgálat folyamatban van. George Bush sajnálkozáson kívül nem kívánta kommentálni a történteket, csupán ismertette a szovjet elnökkel változatlan álláspontját a balti kérdésben. A Reuter hírügynökség értesülése szerint Bush nem zárta ki annak lehetőségét, hogy találkozik a balti vezetőkkel. Ennek a tervnek a megvalósulásáról azonban nem érkezett hír. Véget ért tehát a korszakalkotó csúcs, amelyet a hidegháború befejezésének végső fázisaként is emlegetnek, s amely új korszak nyitányát jelenti nemcsak a szovjet— amerikai viszonyban, hanem az egész világ számára. Bush elnök útban hazafelé megáll majd Kijevben, ezzel is hangsúlyozva, hogy egy megújhodó Szovjetuniót hagy el. Osztrák aggodalmak BERÉNYI GYÖRGY, BÉCS Érdekes és elgondolkodtató eredményt hozott egy felmérés, amelyet a pártoktól független IMAS közvéleménykutató intézet végzett Ausztriában, s amelyik a jugoszláviai válság hatását vizsgálta a lakosság biztonságérzetére. Az osztrákok többsége veszélyeztetettnek érzi magát, s ezt nem kis részben az ország hadseregének mérsékelt védelmi potenciáljára vezetik vissza. A megkérdezettek 54 százaléka véli úgy, hogy a jugoszláviai események közvetlen fenyegetést jelentenek Ausztria békés életére, s minden második osztrák kevesli a hadsereg ütőerejét. Egyre nagyobb teret hódít az a nézet, hogy egy hivatásosakból álló haderő nagyobb biztonságot garantálna az országnak. Ugyanakkor nincsenek többségben azok, akik a hadsereg fejlesztését alapvetően szükségesnek tartják, s e célra áldozni is hajlandók lennének. Az osztrákok nagy többsége nem tartja kizártnak, hogy a jugoszláviai harci cselekmények átterjedhetnek, s a jugoszláv hadsereg behatolhat Ausztria területére, s ez esetre csak a külföldről érkező segítségben bízhatnak. Sógoraink tehát kételkednek abban, hogy a kis Ausztria akár megerősített hadsereg birtokában is képes lenne megvédeni magát. Pesszimizmus csupán, önkritika vagy éppen a pacifista gondolkodás tükre? — a kérdés már mélyebb elemzést érdemelne. A MINISZTERELNÖK-HELYETTESNEK NINCSENEK ILLÚZIÓI Litván határőrök halála Ismeretlen fegyveresek szerdára virradóra géppisztollyal agyonlőttek hat litván határőrt, illetve vámtisztviselőt a litván—belorusz határ menti Medininkainál és ketten megsebesültek- A támadás nyomait odaérkező turisták fedezték fel. A hírügynökségi összefoglalók szerint a szerda hajnali volt a legsúlyosabb támadás, amelyet litván vámposztok ellen az utóbbi időszakban intéztek. Emlékeztetnek arra, hogy az utóbbi hónapokban a különleges szovjet belügyi csapatok több ízben rajtaütöttek az illegálisnak minősített balti vámposzton. A történtek hátteréről kérdeztük vilniusi munkahelyén telefonon Zygmas Vaisvilát, Litvánia miniszterelnök-helyettesét UNGI MARIANN .Az utóbbi időben rendszeresen érik támadások a határőrposztokat. A tegnapi halálos áldozatokat is követelt. Ugyanakkor több ízben bebizonyosodott, hogy a litván népet nem lehet megtörni puszta agresszivitással. Ha ez így van, mivel magyarázhatók ezek az akciók ? — Egyelőre még azt sem tudjuk, hogy kik a támadók. Annyi bizonyos, hogy ez egyelőre megszervezett, professzionálisan végrehajtott támadás volt, mint ahogy ez az első helyszíni szemléből kiderült. Abban biztosak vagyunk, hogy nem orosz erők hajtják végre ellenünk ezeket a provokációkat, hanem a Szovjetunió egyes minisztériumainak és egyes pártjainak a rendelkezésére történhettek. — George Bush amerikai elnök a csúcstalálkozón is említette a balti államok függetlenségének kérdését. Várnak előrelépést a jelenlegi látogatástól? — Már nem vagyok túlzottan optimista ez ügyben. Abban mindenesetre bízunk, hogy legalább nem változik a balti államok megítélése az Amerikai Egyesült Államokban. — Az orosz—litván szerződés aláírása nyilvánvalóan jelentős lökést adott a függetlenedési folyamatnak, milyen további lépésekre számíthatunk ! — Óriási a jelentősége ennek a szerződésnek, mert ez volt az első lépés az elismerés útján. A két ország közötti megállapodást a szovjet központi hatalom valamiféle reagálásának kell követnie. Az egyezmény aláírása után persze a gyakorlati munka ideje következik, hiszen mind gazdasági, mind jogi szempontból sok még a tisztáznivaló. Különösen fontos szempont a jogi, hiszen senki sem hagyhatja figyelmen kívül, hogy Oroszország és Litvánia önálló országokra jellemző, önálló törvénykezéssel rendelkezik. * * * A szovjet belügyminisztérium Litvániában állomásozó különleges rendeltetésű rendőri egységeinek (OMON) vezetője szerdán Vilniusban kijelentette: az egységhez tartozó katonáknak semmi közük sincs ahhoz a támadáshoz, amelyet éjszaka követtek el a balti köztársaság mechnnikai határőrposztja ellen. Boleslav Makutinovic kapitány, az OMON litvániai vezetője közölte: az incidens időpontjában a kommandó mindegyik tagja a laktanyában tartózkodott. Közben az incidens egyik sebesültje a kórházban belehalt sérüléseibe, s ezzel hétre emelkedett a támadás halottainak a száma. A litván elnök a sejtő képviselői előtt kifejtette, hogy nemzetközi vizsgálatot kíván kérni a történtek kiderítésére. ELNAPOLT ÁLLAMTANÁCS Összecsapások országszerte Stipe Mesic kivonult a jugoszláv államelnökség kibővített üléséről. Az államelnökség horvát nemzetiségű elnöke így tiltakozott amiatt, hogy a montenegrói Branko Kosticot nevezték ki a horvátországi tűzszünetet ellenőrző bizottság élére. Stipe Mesic távozása után az ülést elnapolták. A tanácskozás már eleve késve kezdődött, mivel Franjo Tudjman horvát elnök a horvátországi helyzetre hivatkozva megtagadta a részvételt. Stipe Mesic jugoszláv államfő megerősítette, hogy bombázták a horvátországi Kostajnicát, de nem közölte, hogy kik hajtották végre a támadást. A helyi rendőrség képviselője azt állította, hogy a bombákat a jugoszláv hadsereg két gépe dobta le a településre. A zágrábi televízió arról számolt be, hogy a szerbek és horvátok közötti kostajnicai összecsapásban egy ember életét vesztette, hatan pedig megsebesültek. A belgrádi rádió azt jelentette, hogy a pilóták azért nyitottak tüzet, mert horvát rendőrök és nemzeti gárdisták előzőleg rálőttek a repülőgépekre. Horvátország más részein is dörögtek a fegyverek: horvát milicisták agyonlőttek két fiatalembert, akik nem voltak hajlandóak leállni egy útelzárás előtt, Skradinban pedig egy szerb fegyveres vesztette életét a faluban kitört lövöldözésben. Az eszéki rádió szerint heves lövöldözés volt szerdára virradóra Eszék környékén. A lövések a rádió szerint az öt kilométernyire fekvő Tényé irányából jöttek. Áldozatokról egyelőre nem érkeztek jelentések, és azt sem tudni, ki adta le az első lövéseket. (MTI) RPH-SZEMSZÖG Független politika _____________GULYÁS L. ISTVÁN___________________ A szélsőségeken edződött újságírói ügy a XX. század vége felé már nem lepődik meg azon, ha országát lefasisztázzák, leirredentázzák vagy más hasonló jelzővel illetik. Kaptunk ebből eleget a Ceausescu-rezsim idején Romániából ahhoz, hogy hozzászokjunk. Térségünk új keletű demokratikus irányzatai feledtetni látszottak velünk az efféle vádaskodásokat. Ám, hogy ez még sincsen így, azt jól példázza, ami a szerb parlamentben történt. Belgrádban, déli szomszédunk fővárosában a jugoszláv helyzetből kifolyólag zajlik az élet. Futószalagon találkozik az államelnökség, ide érkeznek először az Európai Közösségből delegált megfigyelők, hogy útirányként Szlovéniát, Horvátországot válasszák, s természetesen itt tartja soros üléseit a szerb parlament is. Ez természetes. Az is, hogy egy demokratikus parlamentben kormánypárti, ellenzéki és független képviselők egyaránt megtalálhatók. Akárcsak Szerbiában. Nos, éppen az előbb említett szerb független parlamenti képviselők fogalmaztak meg egy felhívást arról, hogy Németországot, Ausztriát és Magyarországot zárják ki a jugoszláviai válság megoldását célzó minden fórumból. Indoklásként azt hozták fel, hogy a fél évszázaddal ezelőtti helyzethez hasonlóan napjainkban ismét e három ország fegyvereivel lövik a szerbeket a horvát usztasa-fasiszta bandák. A fogalmazványban arról is szó van, hogy Bonn, Bécs és Budapest továbbra is területi igényekkel lép fel Szerbiával szemben, ráadásul újra „hitleri rabságba” igyekszik kergetni a szerbeket, a többi hasonló szellemű országgal, így az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Franciaországgal együtt. Eddig az irat Szerbiával kapcsolatban egyre inkább tudatosul az Európa felé igyekvő fejekben: kérik semmin nem meglepődni. Ezen vagyok jómagam is. A „független” szó azonban a jelek szerint a fenti irománnyal új értelmet nyer. Mert mi is az, hogy független? Szélsőségektől, pártoktól, sőt, politikai irányzatoktól mentes, józan gondolkodásmód a politikában — hittük eddig. A képviselők levele bebizonyította: Szerbiában ez másként van. Amikor a jugoszláviai véres válság békés, igazságos rendezését kívánó államokat jelképesen sárba tiporják, s miközben éppen az ominózus három országból érkezett diplomaták sora is igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy Jugoszlávia visszatérhessen a nemzetközi vérkeringésbe — nos, ilyentájt esik különösen „üdítően” az a fajta felhívás, amely Belgrádban megfogalmazódott. Becsület, tisztesség jóindulat — béke poraidra. Szőnyeg alá söprés _____ G. FEHÉR PÉTER______________________ Már a múlt héten kiszivárgott, hogy vietnami küldöttség titokban Pekingbe készül. E hét közepére már nyilvánvalóvá vált, hogy a híresztelés igaz, sőt a vietnami delegációt Le DucAnh tábornok, hanoi védelmi miniszter, a Vietnami Kommunista Párt PB második legfontosabb embere vezeti. Ő a második vietnami vezető, aki alig egy év leforgása alatt Kínában járt. Hosszú éveken keresztül a kínai—vietnami szembenállás meghatározója volt a térségnek. A két ország kapcsolata 1979-ben romlott meg, amikor kölcsönös vádaskodás után fegyveres konfliktus robbant ki a közös határ mentén. Az ázsiai mércével mérve rendkívül gyors közeledésnek teljesen nyilvánvaló oka, hogy a szocializmus pozíciói erősen meggyengültek a világon. Vietnam nem számíthat az egykori kelet-európai szövetségesek politikai és anyagi támogatására. Kínát pedig feltehetően az izgatja, hogy a Szovjetunió is egyfajta „pályamódosításra” készül. A két ázsiai ország viszont változatlanul kitart az úgynevezett szocializmus eddig lefektetett alapelvei mellett. A Vietnami Kommunista Párt legutóbbi kongresszusán ugyan igent mondtak a reformokra, de nemet a gyökeres társadalmi változásokra. Reformpróbálkozások már többször voltak Vietnamban, de a felemás megoldások miatt ezek eleddig nem minden téren hozták meg a kívánt eredményeket. Ami Kínát illeti, a Tienanmen téri véres pekingi események bebizonyították, hogy a hatalmas ország a megvalósított és néhány évvel ezelőtti mércével mérve bátornak mondható reformokon túlmenően nem kíván más társadalmi változatásokat végrehajtani. A reformok terén is történtek visszalépések, bár alapjaiban megmaradtak a mintegy egy évtizede elkezdett gazdasági változások. A pekingi vezetés azonban drasztikusan megakadályozza, hogy ezen reformok a társadalmi-politikai átalakításban is éreztessék hatásukat. Éppen ezért érthető, hogy a szocializmus mellett változatlan lelkesedéssel kitartó két ázsiai ország ma inkább szőnyeg alá kívánja söpörni az egykori ellentéteket, és szorosabbra akarja húzni a kapcsolatok kötelékeit. Mást, őszintén szólva, pillanatnyilag aligha tehetnek. Francia segítség Segítséget kért Franciaországtól a kurd menekültek sorsának megoldásához a kurdok egyik vezetője, Dzsalal Talabani, akit tegnap fogadott Roland Dumas francia külügyminiszter. A minisztérium szóvivőjének közlése szerint Dumas kormánya nevében ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják a kérést. Talabani tájékoztatása szerint még mindig 600 000 iraki kurd él menekültként a hegyekben. A megsemmisített kurd települések újjáépítéséhez szükség van a külföldi, így a francia segítségre is — mondta. A kurd vezető francia közbenjárást kért az iraki kormánnyal folytatott tárgyalásokhoz is. A francia minisztertanács megtárgyalta az iraki lakosságnak nyújtandó humanitárius segítség kérdését. Párizs az Irak elleni embargó részleges enyhítését javasolta, annak érdekében, hogy megakadályozzák az éhínséget. A kormány most állást foglalt a közvetlen segítség mellett is, intézkedéseket határozott el a gyógyszerek és gyermektápszerek szállítására.