Pesti Hírlap, 1992. június (1. évfolyam, 92-117. szám)

1992-06-13 / 103. szám

14 SPORT MA ÉRKEZIK SPANYOL TERÜLETRE AZ OLIMPIAI LÁNG Rebello nyila repíti CH. GÁLL ANDRÁS Az ember hajlamos azt gon­dolni, hogy a láng olyannyira része az olimpiai játékoknak, mint a labda a futballnak vagy a korcsolya a jégkorong­nak. Pedig először az 1928-as Los Angeles-i nyári játéko­kon lobogott a Coliseum kan­deláberében a szent tűz. A fáklyát akkor azonban még nem Görögországból vitték a Csendes-óceán partjára, a ma már szinte közhelyszámba menő, abszolút termé­szetesnek tartott staféta el­őször csak 1936-ban indult útjára Olümpiából, Héra is­tennő templomának romjai­tól, a Coubertin báróról elne­vezett ligetből. Bármennyire is kellemet­len lehet az olimpiai mozga­lomra nézve — bár végül is miért lenne az? —, a tűzvivő váltó eszméje a hitleri Né­metország megal­omániáj­á­­val, a történelmi, leginkább ókori párhuzamokhoz való vonzódásával magyarázható — legalábbis részben. A XI. nyári olimpiát emlékezetessé akarták tenni a nemzetiszo­cialisták, név szerint Carl Di­em, a szervezőbizottság főtit­kára — egyébként jeles olim­piakutató —, s az ő kezdemé­nyezésére elevenítették fel a fáklyastaféta hagyományát. Ennek már 56 éve, a bar­celonai olimpia lesz a tizen­negyedik, ahová váltófutás formájában érkezik meg Olümpiából a láng. A fáklya tervezésére András Ricard barcelonai iparművészt kér­ték fel, s ő egy antik­amforát ábrázoló fém lánghordozóval állt elő. A COJO ’92, a játékok szervezőbizottsága úgy hatá­rozott, hogy a fáklya útvona­la érintse Spanyolország va­lamennyi autonóm tartomá­nyát, Katalóniától Andalú­ziáig, Galíciától Navarráig. Pireusz kikötőjéből június 8- án indult hosszú Földközi­­tengeri útjára a Catalunya nevű fregatt, fedélzetén a szent lánggal. A tervek sze­rint ma érkezik meg a hajó a Barcelona és a francia határ között fekvő Ampurias váro­sába, amelyet az ókorban gö­rög telepesek alapítottak. In­nen azonnal megkezdi 4876 km-es útját a láng — mindvé­gig spanyol felségterületen. Napi átlagban 150 km-t ha­lad, 500-1000 méteres szaka­szokon viszik a futók. Ha semmi sem jön közbe, 43 na­pos „szupermaraton” végén, július 25-én, az olimpia meg­nyitójának napján érkezik meg a Montjuic-dombra, az Olimpiai stadionba. Addig érinti Lerida, Zaragoza, Pamplona, Bilbao, Oviedo, Santiago de Compostela, Val­ladolid, Madrid, Toledo és Sevilla városát, majd repülő­gépen a Kanári-szigetek két megyeszékhelyére, Santa Cruz de Tenerifére, onnan Las Palmasba viszik. A kon­tinensre visszatérve Malaga, Granada, Almeria, Murcia, Alicante, Valencia, Castellon, Tarragona, némi tengeri ki­térővel Palma de Mallorca, végül Barcelona az útvonal. A stadionban Antonio Rebol­lo spanyol­­jászbajnok röpíti meggyújtott vesszejével a lángot a 12 méter magas kan­deláber tetejére, ahol augusz­tus 9-éig, a játékok befejezé­séig lobog m£yd. A dolog érdekessége,­­hogy nem először jár Spanyolor­szágban az olimpiai láng. 1968-ban, a mexikói játékok előtt — a közös nyelv és tör­ténelmi előzmények okán — Hispánián is keresztül ha­ladt a staféta, mielőtt átszel­te volna az Atlanti-óceánt az Újvilág irányában. A mostani alkalom azonban annyiból különleges, hogy ez a váltófu­tás kizárólag a spanyoloké. A láng útja Ampuriastól Barcelonáig UTOLSÓ ELŐTTI FORDULÓ AZ NB I-BEN Mennyire megy a Fradi? Most már minden lövésnek, esetleges rossz b­ereállításnak, egyéni megingásnak jelentősé­ge van! Itt a végső finis, aki ap­rót hibázik, végzetes követ­kezményekkel számolhat a labdarúgó NB I-ben. Az utolsó előtti, 29. forduló­ban a 42 pontot gyújtott Fe­rencváros az Üllői úton fogad­ja a negyedik helyezett Siófo­kot. Bár a balatoni főváros együttese igazán emlékezete­sen hajrázik, aligha valószínű, hogy Varga István vezetőe­dző csapata beérné a most 38 pontos Kispest-Honvéd FC- t A ferencvárosiaknak alapo­san meg kell majd küzdeniük a két pontért. Igaz, előfordul­hat, hogy már ma „mennybe mehet” Nyilasi Tibor­­vezető­edző gárdája De ahhoz még az is kell, hogy a vac­ru-Sam­­sung Tatabányán pontot vagy pontokat veszítsen. A Kis­pest-Honvéd FC Pécsre láto­gat el. Nem lesz könnyű dol­ga, mert a baranyai gárda bi­zonyosan presztízscsatát vív a dr. Mezey György körüli ál­datlan állapotok miatt önbi­zalmában megingott kispesti­ekkel. Az alsóházban a ZTE már kiesett. A 15. helyen álló Tata­bányának a bajnoki címmel kacérkodó váciak jutnak rivá­lisul. Öldöklő iramú, érdekes 90 perc várható, mint ahogyan a volt győri vezetőedzőt, Glá­­zer Róbertet szakvezetőként alkalmazó Haladás VSE is ne­héz meccs elé néz, éppen Győ­rött, a helyi Rába ETO ellen. A 21 ponttal rendelkező Diós­győr az előtte álló, 23 pontos, 12. helyen tanyázó Veszprém­hez utazik. Nyernie kell ah­hoz, hogy ne legyenek ki­esési gondjai. A Videoton- Waltham a ZTE ellen küzd Székesfehérvárott. Az MTK—Vasas összecsapáson döntetlen várható. Az MTK az ötödik, a Vasas a hatodik, de van köztük három pont különbség. Ugyanez a hely­zet az UTE—BVSC-Novép találkozó előtt. Az újpestiek 28 ponttal a 9., a vasutasok 24-gyel a 10. helyen állnak a 29. forduló előtt. A 29. forduló műsora (minden mérkőzés 17 órától): Győri Rába ETO—Hala­dás VSE, Tatabánya—Vác FC-Samsung, MTK—Va­sas, Vi­deoton-Waltham— ZTE, Pécsi MSC—Kispest- Honvéd FC, Ferencváros— Siófok, Veszprém LC—Di­ósgyőri FC, UTE—BVSC­­Novód. Pesti­ Hírlap 1. (151.) ÉVFOLYAM 103. SZÁM 1992. JÚNIUS 13., SZOMBAT ISMER EGY MAGYAR SÍZŐT A LÁTÁSBÓL... Bomba a FIS-döntnökök előtt Felszínes áttekintés után akár el is sikkadhatna az esemény, hiszen vajmi kevesen vannak azok, akik így, nyár elején is sílécekkel, havas lejtőkkel álmodnak. Hatalmas hiba lenne azonban megmaradni az empirikus p­ászt­ázás mellett, bedőlni holmi meg­csontosodott dogmáknak, amikor a Nemzetközi Sí Szövetség (FIS) kongresszusa het­ven ország közel 1200 küldöttét vonzotta Budapestre. És talán az is ad valami rangot az eseménynek, hogy a magyar főváros olyan vetélytársak elől halászta el a rendezési jogot — még 1988-ban —, mint Monte Carlo, Honolulu, Christchurch, vagy az akkor még békésebb Belgrád. CSIMTA SAMU Kollarik István, a Magyar Sí Szövetség elnöke dicséretes módon nem ró tiszteletkörö­ket. — Egy ilyen kongresszus rendezése természetesen el­sősorban olyan országok ér­deke, ahol minden eszközre szükség van a sportág szint­jének emeléséhez. Nem vé­letlen, hogy Budapest előtt a török szövetség volt a FIS- kongresszus házigazdája, a következőre pedig Rio de Ja­­neiróban kerül sor. Hogy mi mit remélünk ettől a rendez­vénytől? Summázva: a sze­mélyes és intézményes kap­csolatok bővülését. Ez ugyanis a jövőben új és több edzőtáborozást, következés­képpen több havas edzést je­lenthet a magyar sízőknek. És természetesen a presz­tízsokokat sem szabad elfe­lejteni. A kongresszust persze nem elsősorban a magyar sí­sport fellendítéséért tartot­ták, sokkal nagyobb hordere­jű kérdések vártak döntésre a pénteki zárónapon: az alpe­si és északi ágazatok 1997-es világbaj­nokságának helyszí­nét jelölte ki a testület. A vb­­re ácsingózók puszta felsoro­lása is döntésképtelenné te­szi az embert, a mód azon­ban, ahogy az ismert téli pa­radicsomok — Garmisch- Partenkirchen, Sestriere, La­­ax, Chamonix, illetve Ram­­sau, Trondheim és Harra­­chov — varázsát a küldöttsé­gek megfejelni igyekeztek, minden bizonnyal teljes ha­tározatlanságot plántált a döntésre hivatottak fejébe. A tegnapi, utolsó kortes­­beszédekre aztán végképp beköltözött a Vigadóba a sívi­­lág. A folyósókon régi és ügyeletes sztárok nyüzsög­tek, Rosi Mittermaier és Kat­ja Seizinger Garmischba, Ve­­gaard Ulvang Trondheimbe, Ramsauba pedig Toni Sailer és Toni Innauer „csábította” a világot. A legrangosabb csapat — ha lehet ilyet mon­dani — azonban Sestriere­­ért kardoskodott. Piero Gros, Gustavo Thoni vonzó szemé­lye mellett igazi bomba rob­bant. A hivatalosan szívé­lyesnek szánt fellépések után jóval lezserebbre vett szerep­ben állt a mikrofon elé egy mai király, a háromszoros olimpiai bajnok Alberto Tom­ba, akit fellépése után rövid beszélgetésre invitáltunk. —Először jár Budapes­ten? zelmemet tartom a legtöbb­re. És a Világ Kupában sem ment rosszul. — Pedig akár pechesnek is tarthatná magát, hiszen haj­­szállal maradt le még egy olimpiai aranyról... — Nézőpont kérdése. Nyilván, nem voltam a leg­boldogabb, amikor Jagge megelőzött, de ha belegondo­lok, hogy a műlesiklás első menete után a hete­dik helyen vártam a folytatást, akkor az ezüstérem remek eredmény. És én annak is tartom. Mint mondtam, maradéktalanul elégedett vagyok ezévi teljesítmé­nyemmel. — Itt, Budapes­ten, saját érdekében is korteskedik Sest­riere mellett? — Valamilyen értelemben min­denképp. Tombá­­nak, mint verseny­zőnek már túl messze van 1997, de mivel sikerelben akarok maradni, engem is közvetle­nyez hát, és mik a további ter­vei? — Az 1994-es olimpiáig még feltétlenül csinálom, majd lehet, hogy még egy évet versenyzek levezetés­képpen. Azzal aztán be is fe­jezem. Utána? Szívesen edzősködnék, mint Thoni, kézhez kapni egy tehetséges fiatalt, bajnokot csinálni be­lőle — szép feladat lenne. Azt nagyon szeretném. Talán épp Sestriere-ben. Remélem, a magyarok is segítenek ben­ne! Alberto Tomba készülhet: a kongresszus nagy érdeklő­déssel várt szavazásán Sest­riere (alpesi) és Trondheim (északi) győzött az 1997-es világbajnokságok rendezésé­ért folyó versenyben. — Meddig verse­— Igen, és sajnos csak egy napra jöttünk. Mindenesetre tegnap megpróbáltam körbe­­kocsikázni a várost, de bizo­nyára roppant keveset lát­tam belőle. Talán majd más­kor. —Esetleg sízés ürügyén ? — Hát annak elég kevés a valószínűsége, a magyar sí­zésről ugyanis eddig alig hal­lottam valamit. Beismerem, egyetlen magyar versenyző nevét sem ismerem, egy lányról mondták egyszer, hogy magyar, őt talán felis­merném. — Érthető: a magyarok egyelőre nem veszélyeztetik az ön sikereit. Egyébként milyen szezont zárt? — Pályafutásom egyik legjobb idényét, mert — bár már Calgaryban is nyertem olimpiát — Albertville-i győ­ Alberto Tomba sikeresen korteskedett. nül érint a mai dön­FOTÓ: VARGA ZSOLT Jézus Krisztus gyógyít Jim Sanders misszionárius „A lélek megnyilvánulásait mindenki azért kapja, hogy használjon vele.” (Korinthusiaknak írt I. levél) Jim Sanders misszionárius Ausztráliából tért vissza Magyarországra egy rövid, két évvel korábbi látogatása után. Azóta találkozhattak vele Budapesten, Székesfehérváron, Szombathelyen, hazánk kisebb-nagyobb városaiban. Kreatív tevékenységét a krisztusi szeretetszolgálat jegyében folytatja a testben és lélekben gyógyulni vágyók számára. Június 13-án Budakeszin az Erkel Ferenc Művelődési Házban délután 6 órakor ismét hallhatják őt, és részt vehetnek az igehirdetést követő kézrátétes gyógyításon. Mindenkit szeretettel várunk. A részvétel természetesen ingyenes. A művelődési ház megközelíthető a Moszkva térről a 22-es autóbusszal.

Next