Pesti Hírlap, 1992. december (1. évfolyam, 247-271. szám)

1992-12-14 / 258. szám

2 NEMZETKÖZI ÉLET Pesti­ Hírlap 1. (151.) ÉVFOLYAM 258. SZÁM 1992. DECEMBER 14., HÉTF HÍREK — A Cseh- és Morvaor­szági Kommunista Párt Kladnóban zajló kongresszu­sának a küldöttei nagy több­séggel ismét megválasztották a párt elnökévé Jirí Svobodát. Svoboda nem lehetett jelen a pártkongresszuson: egy héttel ezelőtt ismeretlen, álarcos tá­madó késszúrásokkal súlyo­san megsebesítette, és jelenleg még kórházban ápolják. Az or­vosok szerint sebei rendben gyógyulnak.­­ A Charta 77 mozga­lom aláírói nem értenek egyet vezetőiknek a szervezet feloszlatásáról hozott döntésé­vel, s bejelentették, folytatni akarják tevékenységüket. A cseh-szlovákiai kommunista rendszer megdöntésében je­lentős szerepet játszó emberi jogi szervezet 154 tagja szom­baton Prágában nyilatkozatot tett közzé, hangsúlyozva, hogy vezetőik a tagok megkérdezé­se nélkül döntöttek a feloszla­tásról. Követelik, hozzák nyil­vánosságra azoknak az egyko­ri cseh titkos ügynököknek a nevét, akik beépültek a szer­vezetbe. A Mozgalom indult Franciaországban azért, hogy az ország csatlakozzék a regionális és kisebbségi nyel­vek használatának jogát elis­merő Európai Konvencióhoz. Az Európa Tanács által idén júniusban elfogadott konven­ciót, amelyhez Magyarország már csatlakozott, a francia kormány elvben támogatja, de nem hajlandó aláírni azt, mert nem ismeri el az országon be­lül a regionális nyelvek legális használatát. Az országban igen jelentős csoportok köve­telik a korzikai, a breton, a baszk nyelv és néhány más re­gionális nyelv „egyenjogúsítá­sát”. — Izraeli katonák tüzet nyitottak arab tüntetőkre a hét végén a megszállt Gázai­­övezet­ben. Egy ember meg­halt, harmincketten megsebe­sültek. Egy év óta most voltak a legsúlyosabb összecsapások az övezetben. Az újabb palesz­tin—izraeli összetűzésre nem sokkal azt követően került sor, hogy az izraeli hatóságok a Gázai-övezet nagy részén fel­oldották a kijárási tilalmat. A korlátozást az elmúlt hét ele­jén léptették életbe, amikor az Intifáda, a palesztin felkelés évfordulójára időzítve muzul­mán fegyveresek meggyilkol­tak három izraeli katonát.­­ Akihito uralkodó je­lenlétében szombaton beik­tatták az új japán kormányt. Az új kabinet hivatott vissza­szerezni a közvélemény bi­zalmát, amelyet olyannyira megtépázott egy legutóbbi botrány, hogy a vezetés nép­szerűsége rég nem látott mélypontra zuhant. A hét vé­gi kormányülésen Mijadzava Kiicsi miniszterelnök a poli­tikai reformok melletti elkö­telezettségre, ösztönző gaz­daságpolitikára és a frakció­harcoktól való tartózkodásra szólította fel kormányának tagjait. A VMDK SZABADKAI ELNÖKÉNEK NYILATKOZATA Eltörölhetnek bennünket” 33 A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége sors­­fordulóként tartja számon a Kis-Jugoszláviában decem­ber 20-án megtartandó választásokat. A szervezet min­den szinten, tehát a jugoszláv államszövetségbe, a Szerb Köztársaságba, a vajdasági tartomány parlamentjébe, valamint a helyi önkormányzatokba is állított jelölteket. A legizgalmasabb versengés a szövetségi választásokon a vajdasági keleti körzetben ígérkezik, ahol Sepsey Csa­ba, a VMDK szabadkai szervezetének elnöke, a mostani jugoszláv parlament képviselője és Várady Tibor szö­vetségi igazságügy-miniszter, a Demokrata Párt jelöltje egymás ellen indul. A VMDK szerint ez a tény megoszt­ja a vajdasági magyarok szervezetét. A választások esé­lyeiről Sepsey Csaba nyilatkozott a Pesti Hírlapnak. FRIEDRICH ANNA, ÚJVIDÉK — A mostani választások va­lóban sorsfordulót jelenthet­nek a vajdasági magyarság életében. Ha hetven év után európai rendezést sikerül el­érni ebben a térségben, ak­kor megmaradunk. Ha Szer­biában a szocialisták hatal­mon maradnak, mégha némi demokrata párti ellentétele­zéssel is, eltörölnek bennün­ket a további nyomásokkal. A titói korszak után gazdasá­gilag és erkölcsileg is hátrá­nyos helyzetbe szorítottak minket, s ez a tendencia a magyar autonómia és a helyi önkormányzatok nélkül to­vább fog folytatódni. A ma­gyar lakosság mostani 12-13 százalékos részaránya a be­telepítésekkel 10 százalék alá szorul a Vajdaságban, s ennek veszélye kézzelfogha­tó. A szerb hatalom támoga­tásával Baranyából, Szlavó­niából és Boszniából érkez­nek a „telepesek”. Nyomást gyakorol ránk a rendőrség és a bíróság is. — Az ellenzéki pártok tö­megesen versenyeznek a kép­viselői helyekért, ezért talán mégis számítani lehet a hata­lom új felosztására, nem? — Igen, de az is elképzel­hető, hogy amennyiben az el­lenzék győz, a vajdasági ma­gyarok helyzete még nehe­zebb lesz, mert akkor Európa figyelme is elfordul. Mi a VMDK-ban úgy ítéljük meg, hogy ettől a szerbiai ellen­zéktől sem sok jót várha­tunk. Egyetlen reményünk egy európai szintű rendezés, amely a vajdasági magyarok számára autonómiát hoz. Számolnunk kell ugyanak­kor azzal a lehetőséggel is, hogy a hatalom nemzetközi nyomásra valóban megadja az autonómiát, de aztán, a dolgok lecsillapodása után a parlament azt később egy­szerűen megszünteti.­­ Attól függetlenül, hogy az európai rendezésre helye­zik a hangsúlyt, önök mind­három parlament esetében harcolnak a megszerezhető képviselői helyekért. Miért fontosak a képviselői helyek a VMDK szám­ára? — A parlamenti választá­sokkal európai értelemben vett demokratikus módon kí­vánunk élni jogainkkal, és ezen az úton akarjuk elérni a magyarság céljait. A demok­rácia a parlamenti fellépés módszerét ismeri, s mi is fő­ként a parlamentben tudjuk szavunkat hallatni. A válasz­tások után a demokratikus ellenzékkel, vagy netán a de­mokratikus többséggel együtt akarunk működni. Minél nagyobb a súlyunk, annál jobban figyelnek ránk. Meg akarjuk méretni ma­gunkat ezeken a választáso­kon is, igazolni, hogy az előző választások eredménye még érvényes. Vagyis továbbra is élvezzük a vajdasági magyar­ság többségének bizalmát. BUTROSZ GÁLI VÁDJAI GEORGE BUSHNAK Húsz tonna élelem megérkezett folytatás az 1. oldalról Egy amerikai harci helikop­ter szombat délután tüzet nyitott néhány — nehéz­fegyverekkel felszerelt — Szomáliai járműre. Ezt egy magát megnevezni nem kí­vánó tengerészgyalogos tiszt közölte, hozzátéve, hogy a szomáliaiak között „van néhány áldozat”. A tengerészgyalogos-tiszt sze­rint az incidens a mogadi­­shui amerikai nagy­követ­­ségtől északra történt. A gépjárművek utasai „ellen­séges szándékot tanúsítot­tak”, s a Cobra típusú heli­kopter irányába tüzeltek, mire a személyzet válaszolt, s néhány járművet el is ta­lált. A nemzetközi békefenn­tartó erők Szomáliai partra­szállása óta egyébként az ENSZ-nek első ízben sikerült eljuttatnia egy élelmiszer­szállító konvojt Mogadishu északi részébe. A négy teher­autó a fedélzetén 20 tonna rizzsel és babbal — komoly amerikai katonai kíséret mellett haladt át szombaton a szemben álló erők állásait elválasztó úgynevezett zöld vonalon. A Szomáliai segély­akciókért felelős ENSZ- misszió szóvivője kijelentet­te: mihely az amerikai csapa­tok megteremtik a megfelelő biztonsági körülményeket, a mogadishui kikötőből szá­mos segélyszállító konvojt in­dítanak majd útnak különbö­ző Szomáliai területekre. Eközben Herman Cohen, az afrikai ügyekért felelős amerikai külügyminiszter­helyettes Dzsibutiban kije­lentette: az amerikai csapa­tok Szomáliai akciója egyelő­re csak az ország déli részét, Mogadishu, Bardera, Baidoa, illetve Kismayo körzetét érinti. Cohen ezt azzal indo­kolta, hogy ezeken a terüle­teken a helyzet sürgőssé te­szi a biztonság megteremté­sét és az éhezők megsegíté­sét. A fegyveres beavatkozás még nem jelent! az éhínség vágót­t éle­lemért kolduló fiatalember és egy amerikai rendteremtő találkozá­sa Mogadishuban FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Clinton fekete minisztere MTI • Ron Brownt, a Demok­rata Párt fekete elnökét jelöl­te kereskedelmi miniszter­nek Bill Clinton, az új ameri­kai elnök. Clinton jövendő fe­hér házi kabinetfőnökének gyermekkori barátját, Tho­mas McLarty sikeres arkan­­sasi üzletembert, az ország 500 legnagyobb vállalata kö­zé tartozó Ard­a gáztársaság elnökét választotta. Brown az első, de valószí­nűleg nem az utolsó fekete tagja a januárban hivatalba lépő Clinton-kormánynak. Brown elismert szakember, egyúttal a mérsékelt polgár­jogi mozgalom, a fekete felső­középosztály képviselője. A gazdasági kérdések elő­térben állnak majd az új kor­mány munkájában. Ennek je­leként ma és holnap nagysza­bású tanácskozást rendeznek Little Rockban: a jövendő el­nök több mint 300, a legkü­lönbözőbb nézeteket képvi­selő szaktekintélyt hívott meg, hogy kikérje vélemé­nyüket a kormány gazdaság­­politikájának kialakításához. Clinton jelezte, hogy a kor­mányapparátus fő tagjait, köztük a külügyminisztert és a nemzetbiztonsági tanács­adót még karácsony előtt ki­választja. A megválasztott amerikai elnök egyébként hivatalosan lemondott Arkansas állam kormányzói posztjáról. Clin­ton összesen tizenkét évig volt az állam kormányzója. Tiszt­ségében egykori helyettese, Jim Guy Tucker váltja fel. KARÁCSONY ELŐTTI ROMÁN ZŰRZAVAR Tudor újabb mesterkedése SZONDY ZOLTÁN, CSÍKSZEREDA A román kormányban több­séget alkotó Demokratikus Nemzeti Megmentési Front kérésére Nicolae Vacaroiu kijelölt miniszterelnök átfor­málta kormánya belső felépí­tését. Kevesebb államtitkár­ra és titkárra lesz szükség, s a lej elértéktelenedése miatt 170 milliárddal növelik az ál­lami költségvetés összegét. Eddigi ténykedéséről a DNMF jövő heti plenáris ülé­sén fog beszámolni Vacaroiu, ekkor tárgyalják meg a négy évre szóló kormányzási ter­vet is. Az ünnepek előtti zűrza­var lassan a politikusokon is érezteti hatását. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Romá­­nia Párt elnöke hétvégi saj­tótájékoztatóján kijelentette: „A magyar radikális vezetők utóbbi provokációinak fényé­ben az NRP kéri az RMDSZ törvénytelenné nyilvánítá­sát, mert az szélsőséges, ál­lamellenes alakulat, mely nemcsak etnikai, de román­ellenes és revizionista elvek alapján szerveződött” — mondta többek közt Tudor. A karácsony előtti bevá­sárlás mindenkinek gondot okoz Romániában, nem ké­pez kivételt a hadsereg sem. Annak idején nagy port ka­vart az a határozat, mely en­gedélyezte üzletek nyitását a kaszárnyák belterületén. Nos, néhány dohányárut for­galmazó cég az országhatár­nál belső elvámolást kért, de nem jelent meg a megyei vámhivatalnál sem. Elindult a nyomozás, az eredmény: hétmillió doboz cigarettát ta­láltak két katonai raktárban! A művelet belekerült néhány milliárd fejébe a román ál­lamnak. A nyomozás folyik, állító­lag katonatisztek voltak az értelmi szerzők. Spiroiu had­ügyminiszter egy napilapban értesült a hírről, reflexszerű­­en reagált: „A cikk támadás a román hadsereg ellen.” A ro­mán hadsereg becsületének kétségkívül árthat egy cikk — de hétmillió doboz cigaret­ta is... ÁPRILISBAN OROSZ NÉPSZAVAZÁS Hárman pályáznak Az orosz államfő és a parlamenti elnök között született szombati megegyezés értelmében április 11-én Orosz­országban népszavazást tartanak az új alkotmányról. Eddig az időpontig nem lépnek érvénybe azok az e hé­ten elfogadott alkotmánymódosítások sem, amelyek az elnök jogkörét csorbítanák. MUNKATÁRSUNKTÓL A kongresszus a megbékélés fejében lemondott a népsza­vazásról hozott alkotmány­­módosításról is, amely eleve lehetetlenné tette, hogy refe­rendum útján a­ par­lament vagy az államfő­ idő előtt visszahívható legyen. Borisz Jelcin ezzel együtt lehetőséget kapott arra, hogy a kongresszus által legin­kább támogatott három sze­mély valamelyikét jelölje kormányfőnek. Erre ma ke­rül sor. Amennyiben Jegor Gajdar bekerül az első há­rom közé — amire minden esélye megvan —, ismét hi­vatalos jelöltté léphet elő. Ha mégsem kapná meg a minősí­tett többséget, jövő áprilisig akkor is a kormány élén ma­radhatna. A megállapodás előírja, hogy mindkét fél tartózkodik a hatalmi egyensúly megbon­tására irányuló lépésektől. Amennyiben mégis vitás döntések születnének, akkor a háromoldalú bizottság ál­landó testületté előlépve kö­teles felkutatni ezek rende­zési lehetőségét. „A nép meg­nyugodhat: nem lesz semmi­féle összeütközés, hatalomát­vétel vagy más alkotmányel­lenes akció” — jelentette ki Borisz Jelcin a megállapo­dást értékelvé. Az orosz államfő a hétvé­gén aláírta a Gennagyij Bur­­bulisz felmentéséről szóló utasítást. Az elnök környeze­téből megerősített értesülé­sek szerint az ellenzék a két kulcsfigura, Burbulisz és Andrej Kozirev külügymi­niszter menesztését követel­te a megbékélés, illetve Jegor G­aj­dar hat hónapos ügyveze­tő kormányfői megbízatása fejében. A hétvégén egyéb­ként rendkívüli ülést tartott a Nemzetbiztonsági Tanács is, amelyen részt vett Alek­­szandr Ruckoj, a Jelcinnel mindinkább szembeforduló alelnök, aki rendteremtést követelő kongresszusi beszé­dével jócskán megerősítette helyezetét. Menedékjogi szakítópróba LEZSÁK MIHÁLY, STUTTGART A német szociáldemokrata párton belül egyre szélesebb körben kérdőjelezik meg a me­nedékjog tervezett alkotmá­nyos módosítását. A bonni koalíciós pártok, a CDU/CSU és FPD, valamint az SPD kö­zött egy hete létrejött megálla­podás ellen a hét végén több alapszervezet mellett jogászok is szót emeltek. A tiltakozók szerint a kompromisszum ellentmond a novemberi rendkívüli SPD- kongresszus határozatának. Azáltal, hogy az alaptörvény 16. cikkelyében utalás lesz a Genfi Menekültkonvencióra, igencsak beszűkülnek a mene­déket keresők jogi garanciái. Az SPD balszárnyához tar­tozó Frankfurti Kör szóvivője, Detlev von Larcher felszólítot­ta az ülésező párttanácsot, hogy jelenlegi formájában ves­se el a kompromisszumot, és szabja meg a törvények elfoga­dásának a feltételeit. Horst Niggemeier bonni képviselő attól tart, hogy a nem csituló vita megrendítheti az SPD szavahihetőségét. A kereszténydemokraták időközben felszólították az ellenzéket, hogy fenntartá­sok nélkül álljanak ki a kompromisszum mellett. „A megoldatlan menedékjogi kérdés tovább fokozná a pol­gárok csömörét a politikával szemben, ugyanakkor növel­né a szélsőjobboldali tenden­ciák iránti szimpátiát” — mondta Claudia Corund CDU-szóvivő. Rudolf Seiters német bel­ügyminiszter a Welt am Sonntagnak adott interjújá­ban megerősítette, hogy már felvette a kapcsolatot Len­gyelországgal és Csehország­gal az új menedékjog várható kihatását illetően. A német vezetés kész anyagi és szer­vezési segítséget nyújtani a német határnál visszautasí­tott vagy visszatoloncolt me­nekültek okozta problémák megoldásához. Ugyanilyen segítségre számíthatnak a csehek is.

Next