Pesti Hírlap, 1992. december (1. évfolyam, 247-271. szám)
1992-12-14 / 258. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET Pesti Hírlap 1. (151.) ÉVFOLYAM 258. SZÁM 1992. DECEMBER 14., HÉTF HÍREK — A Cseh- és Morvaországi Kommunista Párt Kladnóban zajló kongresszusának a küldöttei nagy többséggel ismét megválasztották a párt elnökévé Jirí Svobodát. Svoboda nem lehetett jelen a pártkongresszuson: egy héttel ezelőtt ismeretlen, álarcos támadó késszúrásokkal súlyosan megsebesítette, és jelenleg még kórházban ápolják. Az orvosok szerint sebei rendben gyógyulnak. A Charta 77 mozgalom aláírói nem értenek egyet vezetőiknek a szervezet feloszlatásáról hozott döntésével, s bejelentették, folytatni akarják tevékenységüket. A cseh-szlovákiai kommunista rendszer megdöntésében jelentős szerepet játszó emberi jogi szervezet 154 tagja szombaton Prágában nyilatkozatot tett közzé, hangsúlyozva, hogy vezetőik a tagok megkérdezése nélkül döntöttek a feloszlatásról. Követelik, hozzák nyilvánosságra azoknak az egykori cseh titkos ügynököknek a nevét, akik beépültek a szervezetbe. A Mozgalom indult Franciaországban azért, hogy az ország csatlakozzék a regionális és kisebbségi nyelvek használatának jogát elismerő Európai Konvencióhoz. Az Európa Tanács által idén júniusban elfogadott konvenciót, amelyhez Magyarország már csatlakozott, a francia kormány elvben támogatja, de nem hajlandó aláírni azt, mert nem ismeri el az országon belül a regionális nyelvek legális használatát. Az országban igen jelentős csoportok követelik a korzikai, a breton, a baszk nyelv és néhány más regionális nyelv „egyenjogúsítását”. — Izraeli katonák tüzet nyitottak arab tüntetőkre a hét végén a megszállt Gázaiövezetben. Egy ember meghalt, harmincketten megsebesültek. Egy év óta most voltak a legsúlyosabb összecsapások az övezetben. Az újabb palesztin—izraeli összetűzésre nem sokkal azt követően került sor, hogy az izraeli hatóságok a Gázai-övezet nagy részén feloldották a kijárási tilalmat. A korlátozást az elmúlt hét elején léptették életbe, amikor az Intifáda, a palesztin felkelés évfordulójára időzítve muzulmán fegyveresek meggyilkoltak három izraeli katonát. Akihito uralkodó jelenlétében szombaton beiktatták az új japán kormányt. Az új kabinet hivatott visszaszerezni a közvélemény bizalmát, amelyet olyannyira megtépázott egy legutóbbi botrány, hogy a vezetés népszerűsége rég nem látott mélypontra zuhant. A hét végi kormányülésen Mijadzava Kiicsi miniszterelnök a politikai reformok melletti elkötelezettségre, ösztönző gazdaságpolitikára és a frakcióharcoktól való tartózkodásra szólította fel kormányának tagjait. A VMDK SZABADKAI ELNÖKÉNEK NYILATKOZATA Eltörölhetnek bennünket” 33 A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége sorsfordulóként tartja számon a Kis-Jugoszláviában december 20-án megtartandó választásokat. A szervezet minden szinten, tehát a jugoszláv államszövetségbe, a Szerb Köztársaságba, a vajdasági tartomány parlamentjébe, valamint a helyi önkormányzatokba is állított jelölteket. A legizgalmasabb versengés a szövetségi választásokon a vajdasági keleti körzetben ígérkezik, ahol Sepsey Csaba, a VMDK szabadkai szervezetének elnöke, a mostani jugoszláv parlament képviselője és Várady Tibor szövetségi igazságügy-miniszter, a Demokrata Párt jelöltje egymás ellen indul. A VMDK szerint ez a tény megosztja a vajdasági magyarok szervezetét. A választások esélyeiről Sepsey Csaba nyilatkozott a Pesti Hírlapnak. FRIEDRICH ANNA, ÚJVIDÉK — A mostani választások valóban sorsfordulót jelenthetnek a vajdasági magyarság életében. Ha hetven év után európai rendezést sikerül elérni ebben a térségben, akkor megmaradunk. Ha Szerbiában a szocialisták hatalmon maradnak, mégha némi demokrata párti ellentételezéssel is, eltörölnek bennünket a további nyomásokkal. A titói korszak után gazdaságilag és erkölcsileg is hátrányos helyzetbe szorítottak minket, s ez a tendencia a magyar autonómia és a helyi önkormányzatok nélkül tovább fog folytatódni. A magyar lakosság mostani 12-13 százalékos részaránya a betelepítésekkel 10 százalék alá szorul a Vajdaságban, s ennek veszélye kézzelfogható. A szerb hatalom támogatásával Baranyából, Szlavóniából és Boszniából érkeznek a „telepesek”. Nyomást gyakorol ránk a rendőrség és a bíróság is. — Az ellenzéki pártok tömegesen versenyeznek a képviselői helyekért, ezért talán mégis számítani lehet a hatalom új felosztására, nem? — Igen, de az is elképzelhető, hogy amennyiben az ellenzék győz, a vajdasági magyarok helyzete még nehezebb lesz, mert akkor Európa figyelme is elfordul. Mi a VMDK-ban úgy ítéljük meg, hogy ettől a szerbiai ellenzéktől sem sok jót várhatunk. Egyetlen reményünk egy európai szintű rendezés, amely a vajdasági magyarok számára autonómiát hoz. Számolnunk kell ugyanakkor azzal a lehetőséggel is, hogy a hatalom nemzetközi nyomásra valóban megadja az autonómiát, de aztán, a dolgok lecsillapodása után a parlament azt később egyszerűen megszünteti. Attól függetlenül, hogy az európai rendezésre helyezik a hangsúlyt, önök mindhárom parlament esetében harcolnak a megszerezhető képviselői helyekért. Miért fontosak a képviselői helyek a VMDK számára? — A parlamenti választásokkal európai értelemben vett demokratikus módon kívánunk élni jogainkkal, és ezen az úton akarjuk elérni a magyarság céljait. A demokrácia a parlamenti fellépés módszerét ismeri, s mi is főként a parlamentben tudjuk szavunkat hallatni. A választások után a demokratikus ellenzékkel, vagy netán a demokratikus többséggel együtt akarunk működni. Minél nagyobb a súlyunk, annál jobban figyelnek ránk. Meg akarjuk méretni magunkat ezeken a választásokon is, igazolni, hogy az előző választások eredménye még érvényes. Vagyis továbbra is élvezzük a vajdasági magyarság többségének bizalmát. BUTROSZ GÁLI VÁDJAI GEORGE BUSHNAK Húsz tonna élelem megérkezett folytatás az 1. oldalról Egy amerikai harci helikopter szombat délután tüzet nyitott néhány — nehézfegyverekkel felszerelt — Szomáliai járműre. Ezt egy magát megnevezni nem kívánó tengerészgyalogos tiszt közölte, hozzátéve, hogy a szomáliaiak között „van néhány áldozat”. A tengerészgyalogos-tiszt szerint az incidens a mogadishui amerikai nagykövetségtől északra történt. A gépjárművek utasai „ellenséges szándékot tanúsítottak”, s a Cobra típusú helikopter irányába tüzeltek, mire a személyzet válaszolt, s néhány járművet el is talált. A nemzetközi békefenntartó erők Szomáliai partraszállása óta egyébként az ENSZ-nek első ízben sikerült eljuttatnia egy élelmiszerszállító konvojt Mogadishu északi részébe. A négy teherautó a fedélzetén 20 tonna rizzsel és babbal — komoly amerikai katonai kíséret mellett haladt át szombaton a szemben álló erők állásait elválasztó úgynevezett zöld vonalon. A Szomáliai segélyakciókért felelős ENSZ- misszió szóvivője kijelentette: mihely az amerikai csapatok megteremtik a megfelelő biztonsági körülményeket, a mogadishui kikötőből számos segélyszállító konvojt indítanak majd útnak különböző Szomáliai területekre. Eközben Herman Cohen, az afrikai ügyekért felelős amerikai külügyminiszterhelyettes Dzsibutiban kijelentette: az amerikai csapatok Szomáliai akciója egyelőre csak az ország déli részét, Mogadishu, Bardera, Baidoa, illetve Kismayo körzetét érinti. Cohen ezt azzal indokolta, hogy ezeken a területeken a helyzet sürgőssé teszi a biztonság megteremtését és az éhezők megsegítését. A fegyveres beavatkozás még nem jelent! az éhínség vágótt élelemért kolduló fiatalember és egy amerikai rendteremtő találkozása Mogadishuban FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Clinton fekete minisztere MTI • Ron Brownt, a Demokrata Párt fekete elnökét jelölte kereskedelmi miniszternek Bill Clinton, az új amerikai elnök. Clinton jövendő fehér házi kabinetfőnökének gyermekkori barátját, Thomas McLarty sikeres arkansasi üzletembert, az ország 500 legnagyobb vállalata közé tartozó Arda gáztársaság elnökét választotta. Brown az első, de valószínűleg nem az utolsó fekete tagja a januárban hivatalba lépő Clinton-kormánynak. Brown elismert szakember, egyúttal a mérsékelt polgárjogi mozgalom, a fekete felsőközéposztály képviselője. A gazdasági kérdések előtérben állnak majd az új kormány munkájában. Ennek jeleként ma és holnap nagyszabású tanácskozást rendeznek Little Rockban: a jövendő elnök több mint 300, a legkülönbözőbb nézeteket képviselő szaktekintélyt hívott meg, hogy kikérje véleményüket a kormány gazdaságpolitikájának kialakításához. Clinton jelezte, hogy a kormányapparátus fő tagjait, köztük a külügyminisztert és a nemzetbiztonsági tanácsadót még karácsony előtt kiválasztja. A megválasztott amerikai elnök egyébként hivatalosan lemondott Arkansas állam kormányzói posztjáról. Clinton összesen tizenkét évig volt az állam kormányzója. Tisztségében egykori helyettese, Jim Guy Tucker váltja fel. KARÁCSONY ELŐTTI ROMÁN ZŰRZAVAR Tudor újabb mesterkedése SZONDY ZOLTÁN, CSÍKSZEREDA A román kormányban többséget alkotó Demokratikus Nemzeti Megmentési Front kérésére Nicolae Vacaroiu kijelölt miniszterelnök átformálta kormánya belső felépítését. Kevesebb államtitkárra és titkárra lesz szükség, s a lej elértéktelenedése miatt 170 milliárddal növelik az állami költségvetés összegét. Eddigi ténykedéséről a DNMF jövő heti plenáris ülésén fog beszámolni Vacaroiu, ekkor tárgyalják meg a négy évre szóló kormányzási tervet is. Az ünnepek előtti zűrzavar lassan a politikusokon is érezteti hatását. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke hétvégi sajtótájékoztatóján kijelentette: „A magyar radikális vezetők utóbbi provokációinak fényében az NRP kéri az RMDSZ törvénytelenné nyilvánítását, mert az szélsőséges, államellenes alakulat, mely nemcsak etnikai, de románellenes és revizionista elvek alapján szerveződött” — mondta többek közt Tudor. A karácsony előtti bevásárlás mindenkinek gondot okoz Romániában, nem képez kivételt a hadsereg sem. Annak idején nagy port kavart az a határozat, mely engedélyezte üzletek nyitását a kaszárnyák belterületén. Nos, néhány dohányárut forgalmazó cég az országhatárnál belső elvámolást kért, de nem jelent meg a megyei vámhivatalnál sem. Elindult a nyomozás, az eredmény: hétmillió doboz cigarettát találtak két katonai raktárban! A művelet belekerült néhány milliárd fejébe a román államnak. A nyomozás folyik, állítólag katonatisztek voltak az értelmi szerzők. Spiroiu hadügyminiszter egy napilapban értesült a hírről, reflexszerűen reagált: „A cikk támadás a román hadsereg ellen.” A román hadsereg becsületének kétségkívül árthat egy cikk — de hétmillió doboz cigaretta is... ÁPRILISBAN OROSZ NÉPSZAVAZÁS Hárman pályáznak Az orosz államfő és a parlamenti elnök között született szombati megegyezés értelmében április 11-én Oroszországban népszavazást tartanak az új alkotmányról. Eddig az időpontig nem lépnek érvénybe azok az e héten elfogadott alkotmánymódosítások sem, amelyek az elnök jogkörét csorbítanák. MUNKATÁRSUNKTÓL A kongresszus a megbékélés fejében lemondott a népszavazásról hozott alkotmánymódosításról is, amely eleve lehetetlenné tette, hogy referendum útján a parlament vagy az államfő idő előtt visszahívható legyen. Borisz Jelcin ezzel együtt lehetőséget kapott arra, hogy a kongresszus által leginkább támogatott három személy valamelyikét jelölje kormányfőnek. Erre ma kerül sor. Amennyiben Jegor Gajdar bekerül az első három közé — amire minden esélye megvan —, ismét hivatalos jelöltté léphet elő. Ha mégsem kapná meg a minősített többséget, jövő áprilisig akkor is a kormány élén maradhatna. A megállapodás előírja, hogy mindkét fél tartózkodik a hatalmi egyensúly megbontására irányuló lépésektől. Amennyiben mégis vitás döntések születnének, akkor a háromoldalú bizottság állandó testületté előlépve köteles felkutatni ezek rendezési lehetőségét. „A nép megnyugodhat: nem lesz semmiféle összeütközés, hatalomátvétel vagy más alkotmányellenes akció” — jelentette ki Borisz Jelcin a megállapodást értékelvé. Az orosz államfő a hétvégén aláírta a Gennagyij Burbulisz felmentéséről szóló utasítást. Az elnök környezetéből megerősített értesülések szerint az ellenzék a két kulcsfigura, Burbulisz és Andrej Kozirev külügyminiszter menesztését követelte a megbékélés, illetve Jegor Gajdar hat hónapos ügyvezető kormányfői megbízatása fejében. A hétvégén egyébként rendkívüli ülést tartott a Nemzetbiztonsági Tanács is, amelyen részt vett Alekszandr Ruckoj, a Jelcinnel mindinkább szembeforduló alelnök, aki rendteremtést követelő kongresszusi beszédével jócskán megerősítette helyezetét. Menedékjogi szakítópróba LEZSÁK MIHÁLY, STUTTGART A német szociáldemokrata párton belül egyre szélesebb körben kérdőjelezik meg a menedékjog tervezett alkotmányos módosítását. A bonni koalíciós pártok, a CDU/CSU és FPD, valamint az SPD között egy hete létrejött megállapodás ellen a hét végén több alapszervezet mellett jogászok is szót emeltek. A tiltakozók szerint a kompromisszum ellentmond a novemberi rendkívüli SPD- kongresszus határozatának. Azáltal, hogy az alaptörvény 16. cikkelyében utalás lesz a Genfi Menekültkonvencióra, igencsak beszűkülnek a menedéket keresők jogi garanciái. Az SPD balszárnyához tartozó Frankfurti Kör szóvivője, Detlev von Larcher felszólította az ülésező párttanácsot, hogy jelenlegi formájában vesse el a kompromisszumot, és szabja meg a törvények elfogadásának a feltételeit. Horst Niggemeier bonni képviselő attól tart, hogy a nem csituló vita megrendítheti az SPD szavahihetőségét. A kereszténydemokraták időközben felszólították az ellenzéket, hogy fenntartások nélkül álljanak ki a kompromisszum mellett. „A megoldatlan menedékjogi kérdés tovább fokozná a polgárok csömörét a politikával szemben, ugyanakkor növelné a szélsőjobboldali tendenciák iránti szimpátiát” — mondta Claudia Corund CDU-szóvivő. Rudolf Seiters német belügyminiszter a Welt am Sonntagnak adott interjújában megerősítette, hogy már felvette a kapcsolatot Lengyelországgal és Csehországgal az új menedékjog várható kihatását illetően. A német vezetés kész anyagi és szervezési segítséget nyújtani a német határnál visszautasított vagy visszatoloncolt menekültek okozta problémák megoldásához. Ugyanilyen segítségre számíthatnak a csehek is.