Pesti Hírlap, 1993. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-19 / 90. szám
6 HAZAI ÉLET Vállalnák a kormányzás felelősségét 1988. március 30-án Budapesten harminchét egyetemista és főiskolai hallgató megalapította a Fiatal Demokraták Szövetségét azzal a szándékkal, hogy az ifjúság aktív, radikális és reformokat óhajtó csoportjait összefogó, új, önálló ifjúsági szervezetet hozzon létre a hivatalos KISZ alternatívájaként. A hatalom akkor még csupán áprilisi tréfának, kamikaze-akciónak tekintette a Fidesz megalakulását, de ’89 márciusában már alapító tagja az Ellenzéki Kerekasztalnak, ugyanezen év októberében bejelenti: Egriként indul az 1990. évi választásokon. A szabad magyar országgyűlési választásoon a Fidesz a területi listákra leadott, országosan összesített adatok szerint 439 649 szavazatot kapott, s ezzel 22 mandátumot szerzett a parlamentben. A kormány megalakulása után pedig bejelentette: „konstruktív, de kíméletlenül kritikus” ellenzéki szerepre készül. 1993 tavaszán a közvélemény-kutatások szerint a legnépszerűbb parlamenti párt, V. kongresszusa bejelenti: a Fidesz a következő választás után vállalja a kormányzás felelősségét. ELTÖRÖLTÉK A FELSŐ KORHATÁRT Védőfal a baloldal ellen A felső 35 éves korhatár eltörölve, a továbbiakban 14 év helyett 16 éves kortól válhatnak a magyar állampolgárok a Fidesz tagjává — szögezi le a fiatal demokraták szombat hajnalra megszületett alapszabálya. Kövlér László országgyűlési képviselő, az új szervezési és működési szabályzat egyik megalkotója lapunk kérdésére válaszolva elmondta: az alapszabályhoz több mint 500 módosító indítvány érkezett, s elfogadott változata hosszú távon határozza meg a Fidesz működését. Az országos tanács helyére az 55 tagú választmány lép, amelybe a fővárosiak 8, a vidéki szervezetek 46 főt delegálnak, és a mindenkori pártelnök automatikusan tagja a testületnek. Az országos választmány egy 11 tagú elnökséggé alakul, amely a 8 alelnököt, a frakcióvezetőt, a pártelnököt és az országos választmány elnökét integrálja. A Fidesz valamennyi helyi, megyei és országos szervezete elnököt és alelnököt választ, hasonlóan más pártok felépítéséhez. Az országos választmány felhatalmazást kapott, hogy a Középiskolások Országos Szervezetével mint politikai szervezettel megállapodást kössön. Az egyik legfontosabb változás, hogy egy önkormányzati területen csúfsán egyetlen Fidesz-csoport alakulhat. Erre azért volt szükség — mondotta Kövér László, mert a személyes ambíciók és a politikai nézeteltérések ellenére egységes képet és véleményt akarunk hangoztatni, ellentétben más magyar politikai erőkkel. Az egyéni és területi listákon induló országgyűlési képviselők jelöléséről az oszágos vezetés és a helyi szervezetek egyeztetése alapján az országos választmány dönt. A HARMADIK ÚT A LIBERÁLISOKÉ Polgári középről Szombat délelőtt a politikai nyilatkozat vitáját Rockenbauer Zoltán országgyűlési képviselő nyitotta meg. Van harmadik út —jegyezte meg —, de nem ifj. Fekete Gyuláé, hanem a liberális demokrácia Nyugat- Európában már kitaposott ösvénye. Véleménye szerint Magyarországot csak egy polgári középerőből összeálló kormány vezetheti ki a válságból, ahová a Kádár-korszak süllyesztette. Az 1990-es választásokon az ország népe a kommunista rendszerrel szemben a demokrácia megteremtésére, az emberi és polgári jogok kiterjesztésére szavazott. Az Antall-kormány azonban eltékozolta a választók bizalmát. Sokat ígért, de vajmi keveset teljesített. Egyre többen sírják vissza a Kádárrendszert, pedig a választásokon a lakosság 85 százaléka nem a szocialistákra szavazott. A politikai nyilatkozat vitájában érződött, hogy a párt meghatározó személyiségei más és másképpen gondolkodnak a Fidesz további sorsáról. Fodor Gábor a tisztán liberális néppárt fontosságát hangsúlyozta, mely a másság toleranciáján, az emberi jogok tiszteletben tartásán alapul. Megemlítette, hogy a kétlépcsős választási rendszer miatt — bár a fiatal demokraták népszerűsége ma nagyon magas — könnyen két szék közé eshet ’94-ben a Fidesz, ezért rendkívül fontos, hogy egyre szorosabbra fűzzék kapcsolataikat a Szabad Demokraták Szövetségével. Molnár Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fideszt egyre többen konzervatív erőként jellemzik, annak ellenére, hogy kulturális és emberi jogi programja maximálisan liberális. Megjegyezte, hogy a Fideszen belül nem folyhat kiszorítósdi, valamennyi kisebbségi véleményt tolerálni kell. Hegedűs István véleménye szerint csak olyan MDF- fel lehet párbeszédet folytatni, amely mentes Csurka István szélsőséges politikájától és olyan MSZP-vel lehet tárgyalóasztalhoz ülni, amely elveti eddig hangoztatott szociális demagógiáját. Trombitás Zoltán pedig úgy fogalmazott: baloldalról magas falat kell emelni, s ezen semmiféleképp sem szabad még legkisebb rést sem nyitni. AZ OLDALT ÍRTA: BEDNÁRIK IMRE, FOTÓ: NÉMETH GABRIELLA Pesti Hírlap 2. (152.) ÉVFOLYAM 90. SZÁM 1993. ÁPRILS 19., HÉTFŐ Taps és taps Elnökválasztás. Két személyt jelölnek a küldöttek: Fodor Gábort és Orbán Viktort. Fodor már két hónapja kijelentette: nem vállalná az elnökséget. Azonban most is nyilatkoznia kell. Vállalod az elnöki jelölést ! — kérdezi Kósa Lajos a pódiumon. Igen, válaszolja Fodor. Egy pillanatig döbbent csend, majd kitörő tapsvihar. Néhány tétova másodperc. Fodor ismét fellép a pódiumra. Félreértés történt — mondja. Az elnöki jelölést nem, de az elnökségit vállalom. Csend. Orbán feszülten megy föl a pódiumra. Kósa Lajos őt is megkérdezi: Vállalod az elnöki jelölést? Igen. Taps. A FIDESZ GAZDASÁGI RECEPTJE Szigort az adózásban Csökkenő adók, a költségvetési hiány lefaragása, felpörgetett privatizáció a nyugati multinacionális vállalatok bevonásával — e három gondolat köré csoportosul a Fidesz gazdasági programja. Mizsei Kálmánnal, a fiatal demokraták gazdasági szakértőjével, a New York-i Kelet—Nyugati Tanulmányok Intézete gazdaságpolitikai programjának vezetőjével beszélgettünk. — Az elmúlt rendszer negyven év alatt szegénnyé tette az országot, annak állampolgárait, és kiirtotta a lehetőségét még annak is, hogy a szabad választások után gyors hazai tőkefelhalmozás jöjjön létre. Ezért a ma veszteséges állami nagyvállalatok menedzselése elképzelhetetlen a nyugati tőke injekciója nélkül. — Milyen kedvezményeket akarnak nyújtani a vállalkozások élénkítésére? — Az adórendszer ésszerűsítésével és bizonyos adófajták eltörlésével csökkenteni akarjuk a lakosságra nehezedő nyomást. Véeményünk szerint nem lehet tovább emelni a béreket terhelő társadalombiztosítási járulékokat, és a személyi jövedelemadó 50 százalékos felső határát éppen a vállalkozások élénkítése érdekében lefelé kell szorítani. Csakis így csökkenthető a munkanélküliek kritikussá váló létszáma. — Az adók szinten tartásával és csökkentésével hogyan lehet lefaragni a költségvetés és az államháztartás deficitjét? — Valódi közteherviselésre van szükség. Bővíteni kell az adózásba bevont személyek körét, a jelenleginél sokkal szigorúbb adóbehajtási rendszert kellene bevezetni. — A gazdaság élénkítéséhez mennyi időre terme szüksége a Fidesznek? — Szolid gazdasági növekedés csak 2-3 éven belül képzelhető el, hiszen a '94- ben hatalomra kerülő új kormány hasonló örökséget vesz át, mint 1990-ben az Antallkabinet. Törésvonal nélkül A Fidesz új alapszabályában Hegedűs István és Fodor Gábor indítványa győzedelmeskedett, hiszen az eredeti elképzelésekkel ellentétben hat helyett nyolc alelnököt választottak a küldöttek. Mikor Fodor Gábor is a módosítás mellett érvelt, többen úgy fogalmaztak: ismét felerősödött az Orbán—Fodor-ellentét. Erről kérdeztük Orbán Viktort. — Nem gondolom, hogy ez az ellentét erősebb lenne, mint korábban bármikor. A Fidesz alapcéljait senki sem vonta kétségbe, nincs közöttünk személyes ellentét. A baj ott kezdődött volna, ha kiderül, hogy a párton belül létezik két politikai irányvonal, és az egyik meg akarja változtatni a hagyományokra épülő elképzeléseinket. Nincs politikai törésvonal a Fideszben. —A Fidesz az első a magyar politikai pártok között, amely megnevezte választási céljait. Ez a választási kampány megindítását jelenti? — A kampány csak a választások előtt két hónappal indul, de kár volna letagadni, hogy hosszú menetelésre készülünk. Nem véletlenül választottunk most elnököt, hiszen innentől kezdve valakinek — éppen nekem — kell választásokra vezetni a pártot. ORBÁN VIKTOR A PÁRTRÓL, A JÖVŐRŐL Kispad helyett a kezdőcsapatban Ma mértéktartó és minimális célként tűzhetjük ki a parlamenti frakciótagok jelenlegi számának megháromszorozását, maximális eredményként pedig arra kell törekedni, hogy megnyerjük a választást. Ma már erre is van esély. Biztosra venni, persze, nagyképűség lenne, elérendő célként nem kitűzni azonban jóvátehetetlen kishitűség — mondta Orbán Viktor elnöki kortesbeszédében. Az elnökjelölt áttekintve a Fidesz ötéves tevékenységét hangsúlyozta: nem csupán a történelmi véletlen hozta, hogy önálló pártot alakítottak ahelyett, hogy az SZDSZ ifjúsági tagozatává váltak volna. Mi nem beleszorultunk a Fideszbe — mondotta —, hanem tudatosan választottuk az önállóságot, személyemben olyan politikát képviselek, amely kizárja, hogy bármely más politikai erő segédcsapata legyünk. Véleménye szerint a Fidesz eddigi sikereinek egyik titka a pragmatizmus volt, az a gyakorlatias politika, amely az ország számára húsbavágó kérdésekre összpontosította figyelmét. Orbán úgy vélte, hogy az előttünk álló évek még számos veszélyt és gyötrelmes pillanatot tartogatnak Magyarország számára. Ezért a politikai összefogás gondolata nem vesztette el érvényét. Bár a szélesebb összefogás lehetősége mára elenyészett, azért amit mégis sikerült elérnünk, hogy legalább a polgári középerők között egyezség született a jövőbeli együttműködésről. Ezt fejezi ki a Fidesz s a SZDSZ között létrejött megállapdás. Orbán azt szeretné, hogy három év parlamenti kispadosság után végre a Fidesz is benne legyen a magyar politika kezdőcsapatában, de nem mindenáron és nem bármilyen kormányban, ahol esetleg olyan emberek is megjelenhetnek, akiket az elmúlt rendszer bűnei terhelnek. Az elnöki kortesbeszéd elhangzása után a küldöttek elfogadták a szombaton megvitatott kongresszusi programnyilatkozatot, amely egyrészt fiataldemokrata szemmel jellemzi az Antall-kormány eddigi tevékenységét, és alternatívát nyújt a választások utáni időtartamra. A programnyilatkozat szerint Magyarország nem bírna ki még négy év MDF-es kormányzást. A Fidesz mégis bizakodóan ítéli meg az ország jövőjét. Kormányra kerülésük esetén nem ígérhetnek csodákat, de józan és kiszámítható politikával megteremthetik a felemelkedés feltételeit. A Fidesz haladéktalanul hozzákezd az új alkotmány kidolgozásához, kezdeményezi a választási rendszer reformját, hogy egy, a létszámát tekintve lényegesen kisebb, hatékonyabban működő parlament jöhessen létre. Szavatolják a sajtó és tömegtájékoztatás szabadságát. Megszüntetik a privatizáció területén tapasztalható kormányzati anarchiát, szigorú takarékosságot vezetnek be a készpénzek felhasználása terén. Gazdaságpolitikai programjuk középpontjában a gazdasági növekedés beindítása áll. A szociális rendszernek a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeit, így különösen a fiatal, többgyermekes családok támogatását kell szolgálnia. Mindenki számára biztosítják az állampolgári jogon járó alapnyugdíjat. Megfékezik a közbiztonság további romlását, kiemelt ágazatnak tekintik az oktatást. A Fidesz vállalja a kormányzat felelősségét — szögezi le végül a fiatal demokraták kongresszusi programnyilatkozata.