Pesti Hírlap, 1993. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-19 / 90. szám

6 HAZAI ÉLET Vállalnák a kormányzás felelősségét 1988. március 30-án Budapesten harminchét egyetemista és főiskolai hallgató meg­alapította a Fiatal Demokraták Szövetségét azzal a szándékkal, hogy az ifjúság aktív, radikális és reformokat óhajtó csoportjait összefogó, új, önálló ifjúsági szervezetet hozzon létre a hivatalos KISZ alternatívájaként. A hatalom akkor még csupán áprilisi tréfának, kamikaze-akciónak tekintette a Fidesz megalakulását, de ’89 márciusában már alapító tagja az Ellenzéki Kerekasztalnak, ugyanezen év októberében bejelenti: E­griként indul az 1990. évi választásokon. A szabad magyar országgyűlési v­álasztáso­­on a Fidesz a területi listákra leadott, országosan összesített adatok szerint 439 649 szavazatot kapott, s ezzel 22 mandátumot szerzett a parlamentben. A kormány meg­alakulása után pedig bejelentette: „konstruktív, de kíméletlenül kritikus” ellenzéki szerepre készül. 1993 tavaszán a közvélemény-kutatások szerint a legnépszerűbb parlamenti párt, V. kongresszusa bejelenti: a Fidesz a következő választás után vállal­ja a kormányzás felelősségét. ELTÖRÖLTÉK A FELSŐ KORHATÁRT Védőfal a baloldal ellen A felső 35 éves korhatár eltö­rölve, a továbbiakban 14 év helyett 16 éves kortól válhat­nak a magyar állampolgárok a Fidesz tagjává — szögezi le a fiatal demokraták szombat hajnalra megszületett alap­szabálya. Kövlér László országgyűlési képviselő, az új szervezési és működési szabályzat egyik megalkotója lapunk kérdésé­re válaszolva elmondta: az alapszabályhoz több mint 500 módosító indítvány érkezett, s elfogadott változata hosszú távon határozza meg a Fidesz működését. Az országos ta­nács helyére az 55 tagú vá­lasztmány lép, amelybe a fő­városiak 8, a vidéki szerveze­tek 46 főt delegálnak, és a mindenkori pártelnök auto­matikusan tagja a testület­nek. Az országos választ­mány egy 11 tagú elnökség­gé alakul, amely a 8 alelnö­­köt, a frakcióvezetőt, a párt­elnököt és az országos vá­lasztmány elnökét integrál­ja. A Fidesz valamennyi he­lyi, megyei és országos szer­vezete elnököt és alelnököt választ, hasonlóan más pártok felépítéséhez. Az országos vá­lasztmány felhatalmazást ka­pott, hogy a Középiskolások Országos Szervezetével mint politikai szervezettel megálla­podást kössön. Az egyik leg­fontosabb változás, hogy egy önkormányzati területen csú­fsán egyetlen Fidesz-csoport alakulhat. E­rre azért volt szükség — mondotta Kövér László, mert a személyes am­bíciók és a politikai nézetel­térések ellenére egységes ké­pet és véleményt akarunk hangoztatni, ellentétben más magyar politikai erőkkel. Az egyéni és területi listá­kon induló országgyűlési képviselők jelöléséről az oszá­­gos vezetés és a helyi szerve­zetek egyeztetése alapján az országos választmány dönt. A HARMADIK ÚT A LIBERÁLISOKÉ Polgári középről Szombat délelőtt a politikai nyilatkozat vitáját Rockenbauer Zoltán országgyűlési képviselő nyitotta meg. Van harmadik út —jegyezte meg —, de nem ifj. Fekete Gyuláé, hanem a li­berális demokrácia Nyugat- E­urópában már kitaposott ös­vénye. Véleménye szerint Magyarországot csak egy pol­gári középerőből összeálló kormány vezetheti ki a vál­ságból, ahová a Kádár-kor­szak süllyesztette. Az 1990-es választásokon az ország népe a kommunista rendszerrel szemben a demokrácia meg­teremtésére, az emberi és pol­gári jogok kiterjesztésére sza­vazott. Az Antall-kormány azonban eltékozolta a válasz­tók bizalmát. Sokat ígért, de vajmi keveset teljesített. E­gyre többen sírják vissza a Kádár­rendszert, pedig a választáso­kon a lakosság 85 százaléka nem a szocialistákra szavazott. A politikai nyilatkozat vitá­jában érződött, hogy a párt meghatározó személyiségei más és másképpen gondol­kodnak a Fidesz további sor­sáról. Fodor Gábor a tisztán li­berális néppárt fontosságát hangsúlyozta, mely a másság toleranciáján, az emberi jo­gok tiszteletben tartásán ala­pul. Megemlítette, hogy a két­lépcsős választási rendszer miatt — bár a fiatal demokra­ták népszerűsége ma nagyon magas — könnyen két szék közé eshet ’94-ben a Fidesz, ezért rendkívül fontos, hogy egyre szorosabbra fűzzék kapcsolataikat a Szabad De­mokraták Szövetségével. Mol­nár Péter arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a Fideszt egyre többen konzervatív erőként jellemzik, annak ellenére, hogy kulturális és emberi jogi programja maximálisan libe­rális. Megjegyezte, hogy a Fi­deszen belül nem folyhat ki­szorítósdi, valamennyi ki­sebbségi véleményt tolerálni kell. Hegedűs István vélemé­nye szerint csak olyan MDF- fel lehet párbeszédet folytat­ni, amely mentes Csurka Ist­ván szélsőséges politikájától és olyan MSZP-vel lehet tár­gyalóasztalhoz ülni, amely el­veti eddig hangoztatott szo­ciális demagógiáját. Trombitás Zoltán pedig úgy fogalmazott: baloldalról magas falat kell emelni, s ezen semmiféleképp sem szabad még legkisebb rést sem nyitni. AZ OLDALT ÍRTA: BEDNÁRIK IMRE, FOTÓ: NÉMETH GABRIELLA Pesti­ Hírlap 2. (152.) ÉVFOLYAM 90. SZÁM 1993. ÁPRILS 19., HÉTFŐ Taps és taps Elnökválasztás. Két sze­mélyt jelölnek a küldöttek: Fodor Gábort és Orbán Vik­tort. Fodor már két hónap­ja kijelentette: nem vállalná az elnökséget. Azonban most is nyilatkoznia kell. Vállalod az elnöki jelölést ! — kérdezi Kósa Lajos a pó­diumon. Igen, válaszolja Fodor. Egy pillanatig döb­bent csend, majd kitörő tapsvihar. Néhány tétova másodperc. Fodor ismét fel­lép a pódiumra. Félreértés történt — mondja. Az elnö­ki jelölést nem, de az elnök­ségit vállalom. Csend. Or­bán feszülten megy föl a pó­diumra. Kósa Lajos őt is megkérdezi: Vállalod az el­nöki jelölést? Igen. Taps. A FIDESZ GAZDASÁGI RECEPTJE Szigort az adózásban Csökkenő adók, a költségve­tési hiány lefaragása, felpör­getett privatizáció a nyugati multinacionális vállalatok be­vonásával — e három gondo­lat köré csoportosul a Fidesz gazdasági programja. Mizsei Kálmánnal, a fiatal demokra­ták gazdasági szakértőjével, a New York-i Kelet—Nyugati Tanulmányok Intézete gaz­daságpolitikai programjának vezetőjével beszélgettünk. — Az elmúlt rendszer negyven év alatt szegénnyé tette az országot, annak ál­lampolgárait, és kiirtotta a le­hetőségét még annak is, hogy a szabad választások után gyors hazai tőkefelhalmozás jöjjön létre. E­zért a ma veszte­séges állami nagyvállalatok menedzselése elképzelhetet­len a nyugati tőke injekciója nélkül. — Milyen kedvezményeket akarnak nyújtani a vállalkozá­sok élénkítésére? — Az adórendszer éssze­rűsítésével és bizonyos adófaj­ták eltörlésével csökkenteni akarjuk a lakosságra neheze­dő nyomást. Véeményünk szerint nem lehet tovább emelni a béreket terhelő tár­sadalombiztosítási járuléko­kat, és a személyi jövede­lemadó 50 százalékos felső határát éppen a vállalkozások élénkítése érdekében lefelé kell szorítani. Csakis így csök­kenthető a munkanélküliek kritikussá váló létszáma. — Az adók szinten tartásá­val és csökkentésével hogyan le­het lefaragni a költségvetés és az államháztartás deficitjét? — Valódi közteherviselés­re van szükség. Bővíteni kell az adózásba bevont személyek körét, a jelenleginél sokkal szigorúbb adóbehajtási rend­szert kellene bevezetni. — A gazdaság élénkítésé­hez mennyi időre terme szüksé­ge a Fidesznek? — Szolid gazdasági növe­kedés csak 2-3 éven belül képzelhető el, hiszen a '94- ben hatalomra kerülő új kor­mány hasonló örökséget vesz át, mint 1990-ben az Antall­­kabinet. Törésvonal nélkül A Fidesz új alapszabályában Hegedűs István és Fodor Gábor indítványa győzedel­meskedett, hiszen az eredeti elképzelésekkel ellentétben hat helyett nyolc alelnököt választottak a küldöttek. Mi­kor Fodor Gábor is a módo­sítás mellett érvelt, többen úgy fogalmaztak: ismét fel­erősödött az Orbán—Fo­dor-ellentét. Erről kérdez­tük Orbán Viktort. — Nem gondolom, hogy ez az ellentét erősebb lenne, mint korábban bármikor. A Fidesz alapcéljait senki sem vonta kétségbe, nincs közöt­tünk személyes ellentét. A baj ott kezdődött volna, ha kiderül, hogy a párton belül létezik két politikai irányvo­nal, és az egyik meg akarja változtatni a hagyományok­ra épülő elképzeléseinket. Nincs politikai törésvonal a Fideszben. —A Fidesz az első a magyar politikai pártok között, amely megnevezte választási céljait. Ez a választási kampány megindí­tását jelenti? — A kampány csak a vá­lasztások előtt két hónappal indul, de kár volna letagad­ni, hogy hosszú menetelésre készülünk. Nem véletlenül választottunk most elnököt, hiszen innentől kezdve vala­kinek — éppen nekem — kell választásokra vezetni a pártot. ­ ORBÁN VIKTOR A PÁRTRÓL, A JÖVŐRŐL Kispad helyett a kezdőcsapatban Ma mértéktartó és minimális célként tűzhetjük ki a parla­menti frakciótagok jelenlegi számának megháromszorozá­­sát, maximális eredményként pedig arra kell törekedni, hogy megnyerjük a választást. Ma már erre is van esély. Biz­tosra venni, persze, nagyké­pűség lenne, elérendő cél­ként nem kitűzni azonban jó­vátehetetlen kishitűség — mondta Orbán Viktor elnöki kortesbes­zédében. Az elnökjelölt áttekintve a Fidesz ötéves tevékenységét hangsúlyozta: nem csupán a történelmi véletlen hozta, hogy önálló pártot alakítottak ahelyett, hogy az SZDSZ ifjú­sági tagozatává váltak volna. Mi nem beleszorultunk a Fi­deszbe — mondotta —, ha­nem tudatosan választottuk az önállóságot, személyem­ben olyan politikát képvise­lek, amely kizárja, hogy bár­mely más politikai erő segéd­csapata legyünk. Véleménye szerint a Fidesz eddigi sike­reinek egyik titka a pragma­tizmus volt, az a gyakorlatias politika, amely az ország szá­mára húsbavágó kérdésekre összpontosította figyelmét. Orbán úgy vélte, hogy az előttünk álló évek még szá­mos veszélyt és gyötrelmes pillanatot tartogatnak Ma­gyarország számára. E­zért a politikai összefogás gondolata nem vesztette el érvényét. Bár a szélesebb összefogás le­hetősége mára elenyészett, azért amit mégis sikerült elér­nünk, hogy legalább a polgári középerők között egyezség született a jövőbeli együttmű­ködésről. Ezt fejezi ki a Fidesz s a SZDSZ között létrejött megál­lapdás. Orbán azt szeretné, hogy három év parlamenti kispa­­dosság után végre a Fidesz is benne legyen a magyar politi­ka kezdőcsapatában, de nem mindenáron és nem bármi­lyen kormányban, ahol eset­leg olyan emberek is megje­lenhetnek, akiket az elmúlt rendszer bűnei terhelnek. Az elnöki kortesbeszéd el­hangzása után a küldöttek el­fogadták a szombaton megvi­tatott kongresszusi program­­nyilatkozatot, amely egyrészt fiataldemokrata­ szemmel jel­lemzi az Antall-kormány ed­digi tevékenységét, és alter­natívát nyújt a választások utáni időtartamra. A prog­ramnyilatkozat szerint Ma­gyarország nem bírna ki még négy év MDF-es kormány­zást. A Fidesz mégis bizakodóan ítéli meg az ország jövőjét. Kormányra kerülésük esetén nem ígérhetnek csodákat, de józan és kiszámítható politi­kával megteremthetik a fel­­emelkedés feltételeit. A Fi­desz haladéktalanul hozzá­kezd az új alkotmány kidolgo­zásához, kezdeményezi a vá­lasztási rendszer reformját, hogy egy, a létszámát tekintve lényegesen kisebb, hatéko­nyabban működő parlament jöhessen létre. Szavatolják a sajtó és tömegtájékoztatás szabadságát. Megszüntetik a privatizáció területén tapasz­talható kormányzati anarchi­át, szigorú takarékosságot ve­zetnek be a készpénzek fel­­használása terén. Gazdaságpolitikai prog­ramjuk középpontjában a gazdasági növekedés beindí­tása áll. A szociális rend­szernek a társadalom legki­szolgáltatottabb rétegeit, így különösen a fiatal, többgyer­mekes családok támogatását kell szolgálnia. Mindenki szá­mára biztosítják az állampolgá­ri jogon járó alapnyugdíjat. Megfékezik a közbiztonság to­vábbi romlását, kiemelt ágazat­nak tekintik az oktatást. A Fidesz vállalja a kor­mányzat felelősségét — szö­gezi le végül a fiatal demokra­ták kongresszusi programnyi­latkozata.

Next