Pesti Hírlap, 1993. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-01 / 151. szám
SZÁGOS GAZDASÁGI, KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS NAPILAP CSEHORSZÁGOT ÉS SZLOVÁKIÁT FELVETTÉK AZ EURÓPA TANÁCSBA A magyar kisebbségi győztes szenszky Géza külügyminiszter tegnap rendkívüli szótájékoztatót tartott Szlovákiának az Európa Tanácsa való felvételével kapcsolatban. A külügyminiszter emlékeztetett a kérdésben kialakított magyar álláspont előzményeire és kifejtette: ha mi nem hívjuk fel a figyelmet, az ET-tagállamok aligha látták volna indokát annak, hogy a felvételi ajánláshoz módosításokat tegyenek és határozott feltételeket szabjanak. GÓG LÁSZLÓ Az ET-ben megmutatkozott felfogás, hogy a fenntartásokat hangoztatva kell megelőlegezni Szlovákiának a bizalmat, nagyon közel áll a magyar kormány felfogásához is. Ezzel még egy utolsó bizonyítékát adtuk annak, hogy Magyarország a szlovák néppel, Szlovákiával szemben továbbra is a legbarátibb viszonyra törekszik . Szlovákia fontos jelzésként értékeli, hogy Magyarország tartózkodott a köztársaság Európa tanácsbeli tagságának megszavazásakor. E gesztus részint arra utal, hogy Magyarország kész az együttműködés szellemében ápolni kapcsolatait Szlovákiával, részint fontos intés Pozsony számára, hogy további erőfeszítéseket kell tennie a kölcsönös bizalom erősítése érdekében — állapította meg Jozef Moravejk szlovák külügyminiszter. A szlovák diplomata úgy vélte, hogy a kisebbségek által lakott települések közterületein a kétnyelvű feliratok biztosítására, továbbá az anyanyelv szerinti keresztnév használatára vonatkozó törvények néhány héten, de legfeljebb két hónapon belül megszületnek majd, mondta a magyar diplomácia irányítója. Magyarország bízik az Európa Tanácsban, bízik az ET által megfogalmazott követelményekben és abban is, hogy Szlovákia bejelentett szándékaival összhangban ezeknek az ajánlásoknak a legrövidebb időn belül eleget tesz. Mindezt figyelembe véve döntött a magyar kormány úgy, hogy nem szavaz a felvétel ellen; fenntartásainkat a szavazáskor tartózkodással jeleztük. Jeszenszky Géza úgy vélte, ezzel a döntéssel jó esélyt kapott a két ország, valamint a visegrádi és közép-európai együttműködés, és jó esélyt kapott a szlovákiai magyar kisebbség. Az ügyet soha sem tekintettem presztízskérdésnek — jelentette ki a külügyminiszter — a lényeg az, hogy a magyar kisebbség helyzetét mi segíti elő a legjobban. Az Európa Tanácsnak ezzel a döntésével az egyedüli győztes a szlovákiai kisebbség. FOTÓ: SOMFAI SÁNDOR (Jeszenszky Gézával készített interjúnk a 3. oldalon olvasható.) HORVÁTH LAJOS CSURKA ISTVÁNRÓL A vitatott múlt nem akadály LAPINFORMÁCIÓ Ma tárgyalja az Országgyűlés Házbizottsága a Magyar Igazság frakció ügyét — tájékoztatta lapunkat Horváth Lajos ideiglenes frakcióvezető, a Magyar Igazság Párt elnökségi tagja. A képviselőcsoport ügyének soronkívüli tárgyalását — a frakció jogállásának és parlamenti járandóságainak mielőbbi tisztázását — Szabad György házelnök is támogatta. Horváth Lajos a lapunkban megjelent információval — melyben közöltük a Magyar Út elnökjelöltjeinek nevét — kapcsolatban elmondta: nem tartja elképzelhetőnek, hogy Csurka István „vitatott” múltja miatt háttérben marad a Magyar Út mozgalomban. (Információnkat egyébként Csurka tegnap a Magyar Rádiónak nyilatkozva „tudatos zavarkeltésnek” minősítette). Horváth Lajos a „vitatott múlttal” kapcsolatban kifejtette: nem tartja korrekt eljárásnak, hogy aki „saját oldalról” kétségbe meri vonni, hogy a miniszterelnöknek nincs igaza, azt „kiemelik a sorból, szurokba mártogatják, majd tollba hempergetik”. Véleménye szerint a nemzetpolitikai csoporttal kapcsolatban ugyanazt a módszert alkalmazzák, mint amit annak idején Torgyán Józseffel szemben. Az ideiglenes frakcióvezető szerint így merült föl Csurka István állítólagos III/III-as múltja is, amiről Horváth Lajos elmondta: át kellene végre világítani mindenkit, vagy elfelejteni az egész ügynöközést. Leonyid Kravcsuk tegnap elutasította, hogy Ukrajna közvetítő szerepet vállaljon a szlovákiai magyar nemzeti kisebbség ügyében a Budapest és Pozsony közötti vitában. Az ukrán elnök ezt a Kijevben tárgyaló Michal Kovác szlovák elnökkel közösen tartott sajtóértekezletén erősítette meg. Kovác előzőleg kettős indítványt tett: eszerint Kijev is bekapcsolódhatna a szlovákiai magyarság életfeltételeit vizsgáló külföldi államok közé, egyben jótékony közvetítő is lehetne a Pozsony és Budapest közötti vita rendezésében. A másik javaslat arra vonatkozik, hogy Magyarország szomszédai közösen megvitathatnák, hogy milyen mechanizmusok lehetségesek a nemzet kisebbségek helyzetének javítása érdekében, mivel a probléma mindegyik felsorolt államot érinti. A tollát nem adta el „Amikor utoljára vezettek fel, magamban már eldöntöttem, hogy aláírom. Végül is nem azért tettem, mert megijedtem a fenyegetésektől, nem is csak azért, hogy szüleimet és hozzátartozóimat megmentsem a gyötrelmektől és egyáltalán nem azért, hogy megszabaduljak a további benttartástól, hanem elsősorban azért, mert elhatároztam, hogy módszert váltok és mert teljesen bizonyos voltam magamban: soha senkinek ártani nem fogok, soha semmit senkire nézve nem szednek ki belőlem, mint ahogy eddig sem szedhettek, hiszen mindenkit csak mentettem, és végül halálosan biztos voltam abban, hogy a tollamat soha nem kapják meg...” (Csurka István írása a Magyar Fórum mai számában jelent meg. A cikk kivonatát az 5. oldalon olvashatják.) Nem lesz gazdasági csúcsminisztérium A kormány a kialakult minisztériumi szervezetben semmiféle átszervezést nem tervez e kormányzási ciklus alatt —jelentette a Miniszterelnöki Sajtóiroda. Minden alapot nélkülöz tehát a Népszabadság tegnap közzétett információja, amely szerint „a kormány még az idén kezdeményezni fogja az egységes minisztérium létrehozását” — szögezi le a közlemény. A kormányzati elképzelések között sem egy gazdasági csúcsminisztérium felállítása, sem a gazdasági ügyekkel foglalkozó minisztériumok összevonása, sem az NGKM megszüntetése nem szerepel. Jelenleg kizárólag a külképviseletek működésének racionalizálása és egységes irányítás alá vonása folyik. Sajnálatos, hogy egy országos napilap minden alapot nélkülöző álinformáció alapján a kormányzat munkáját megnehezítő provokatív híreket röppent fel — foglal állást a közlemény. Tarja Halonen indítványa HÍRÖSSZEFOGLALÓ Perényi János magyar nagykövet elmondta: Magyarország azzal indokolta tartózkodását, hogy változatlanul fennállnak a szlovákiai kisebbségek helyzetével kapcsolatos magyar aggályok. Azzal ugyanakkor, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése kedden elfogadta Tarja Halonen finn képviselő asszony javaslatát az új tagországok törvénykezéseinek figyelemmel kíséréséről, egyúttal kinyilvánította, hogy kész felelősséget vállalni a vonatkozó jogok tiszteletben tartásáért. A Halonen-indítvány lényege, hogy minden olyan új tagország esetében, amelynél még esetleg függőben vannak bizonyos törvényhozási folyamatok, a Tanács egyfelől ugyan megadhatja a teljes jogú tagságot, másfelől két legbefolyásosabb testülete — a politikai és jogi bizottság — útján hathavonta ellenőrzi ezek teljesültét. Mindaddig, amíg kétségek vannak a folyamat lezárultát illetően, az ellenőrzés is rendszeres marad, és egyes képviselői hozzászólások sejtették, hogy a kifogások tartóssá válása esetén felvetődhet a tagság felfüggesztésének a kérdése is. 3. oldal DÖNTÖTT AZ MDF ORSZÁGOS ELNÖKSÉGE Lezsák Sándor ősztől ügyvezető elnök lesz MESTER ZSOLT Az MDF országos elnöksége tegnapi ülésén úgy határozott, hogy a Für Lajos lemondása után született döntés értelmében — mely szerint az alelnökök rotációs rendszerben váltják egymást az ügyvezető elnöki tisztségben, és elsőként Lezsák Sándor látja el ezt a feladatot —július 15- ig Lezsák Sándor lesz az ideiglenes ügyvezető elnök. Őt szeptemberjéig Nahimi Péter, majd október 1-jéig Boross Péter követi ebben a funkcióban. Ezután véglegesen Lezsák Sándor lesz a Magyar Demokrata Fórum ügyvezető elnöke. Ezt Herényi Károly, a párt sajtószóvivője jelentette be az elnökségi ülés szünetében tartott tájékoztatóján. Az elnökség ülésén megjelent Zacsek Gyula is, mondván: még nem kapta kézhez az etikai bizottság őt kizáró határozatáról szóló értesítést, ezért mind a párt, mind az elnökség tagjának tekinti magát. A szóvivő elmondása szerint olyan beszédet tartott, melyből arra lehetett következtetni, hogy fellebbezni fog az országos választmányhoz az etikai bizottság határozata ellen. A beszéd után elhagyta az üléstermet. Egy, Balás Istvánnal — aki ellen a bizottság megszüntette a választmány által kezdeményezett etikai eljárást — kapcsolatos kérdésre válaszolva a szóvivő közölte azt is, hogy a párt etikai szabályzata értelmében egy esetleges fellebbezés esetén sem hozható az első fokú etikai döntésnél súlyosabb határozat. Herényi Károly egy kérdésre válaszolva elmondta: az ülésen nem került szóba Csurka Istvánnak a Magyar Fórumban megjelent, önmagát átvilágító dolgozata, hiszen — mondta a szóvivő — az írópolitikus már nem tagja a pártnak. A KÖLTSÉGVETÉS A KEDVEZMÉNYEZETT Jövedéki törvény és zárjegy MUNKATÁRSUNKTÓL A dohány, szeszes italok, kávé, motorbenzin, gázolaj és tüzelőolaj előállítására, forgalmazására, valamint exportjára kiterjedő, ma életbe lépő jövedéki törvény az adózás rendjét nem érinti. Nagy Lajos, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője elmondta: a szabályozás célja, hogy szűküljön az áfa és a fogyasztási adó kijátszásának lehetősége, s így a költségvetés bevételei új adó bevezetése nélkül növekedjenek. A szabályozás a zárjegy fogalmát is bevezeti a kereskedelembe. A zárjegy, amelyet az állam állít elő, annak igazolására szolgál, hogy a termékek legális csatornákon, a törvény előírása szerint kerültek forgalomba. A zárjegy használata 1994. január elsejétől lesz kötelező. A törvény megtiltja az említett termékek üzlethelyiségen kívüli forgalmazását is, és kötelezi a rendőrséget, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget és a közterület felügyeletet a szabálysértők megbüntetésére. Büntetést az eladóra és a vásárlóra is kivethetnek. A jövedéki termékek üzlethelyiségen kívüli értékesítésére a törvény hatályba lépésének napját követő 30 napig van lehetőség. EK-TÁRSULÁSUNK A FRANCIA PARLAMENTBEN Jogtechnikai késlekedés A francia kormány a törvényhozás elé terjeszti ratifikálásra az Európai Közösség és Magyarország, illetve Lengyelország társulási szerződését. Erről tegnapi ülésén döntött. Egyelőre nem ismeretes, mikor tudja ezt a „technikai ügyet” megtárgyalni a parlament két háza, mivel tavaszi rendes ülésszaka szerdán véget ért, s bár a Nemzetgyűlés, illetve a Szenátus rendkívüli ülésszakot tart, annak napirendjét még nem állították össze, de az igen zsúfolt lesz. Nem valószínű, hogy a törvényhozás bármiféle kifogást támasztana a tervezettel szemben. Francia hivatalos részről több ízben is leszögezték, hogy a ratifikálási törvénytervezet elfogadása nem politikai vagy gazdasági, hanem jogtechnikai okokból húzódott el. A fegyverembargó marad Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén nem kapott többséget az el nem kötelezett országok javaslata, hogy Boszniára oldják fel a fegyverszállítási tilalmat. Az indítványt az őt kezdeményező ország oldalán — szemben európai szövetségeseivel — támogatta az Egyesült Államok is, de miután a 15 tagú BT többi 9 tagja, köztük Magyarország tartózkodott a szavazástól, a kezdeményezés — amint várható volt — eredménytelen maradt. Megjelent az Ipari Almanach '93 CompAlmanach Kiadói Kft. 1033 Budapest, Benedek Elek u. 8. Tel: 156 5367 Fax: 156 7767 BnottR Asporfi öndzji