Pesti Hírlap, 1993. november (2. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-01 / 254. szám

2. (152.) ÉVFOLYAM 254. SZÁM 1993. NOVEMBER 1., HÉTFŐ Pestis Hírlap FÜR LAJOS MEGÉRKEZETT IZRAELBŐL nem újítják fel Für Lajos honvédelmi miniszter és kísérete tegnap be­fejezte négynapos hivatalos izraeli látogatását. A hadi­­technikát előállító izraeli üzemekben, illetve az ottani hadsereg több katonai bázisán tett látogatásán kívül ha­zánk hadügyminisztere elvi egyezményt írt alá a két or­szág közötti biztonsági együttműködésről. A MiG-eket HERING JÓZSEF A magyar küldöttség tagjai az elmúlt napokban jártak a hadi­ipari technológiát is előállító haifai Elbit nevű üzemben, a Rámát Hasaronban levő Izraeli Hadiipari Gyárban, illetve kü­lönböző katonai bázisokon. Az izraeli hadsereg egyes alakula­tainál tett látogatás után a ma­gyar honvédelmi miniszter úgy vélekedett, hogy az izraeli kato­nák jól felkészültek, ütőképe­sek és fegyelmezettek. Lapunk kérdésére Erdélyi Lajos, a HM szóvivője a két had­sereg közötti együttműködésre vonatkozó alapelveket megálla­pító okmány lényegéről szólva azt mondta, hogy abban egy­előre csak a jövőben szóba jöhe­tő együttműködés formáiról van szó. A szóvivő kiemelte: a mostani izraeli—magyar kato­nai együttműködési egyez­mény nem irányul egyetlen harmadik ország ellen sem. Az egyezményben körvona­lazott együttműködési lehető­ségeket a két ország katonai szakértői majd később dolgoz­zák ki. A két hadsereg elsősor­ban a hadtáp, a logisztika és bi­zonyos fegyvernemeken belüli kiképzés terén kíván a jövőben együttműködni. Für Lajos a vendéglátókkal egyetértésre jutott abban is, hogy sok szempontból azonos a Közel-Keleten és a Balká­non, illetve annak szomszéd­ságában fekvő országok biz­tonsági helyzete. A MiG—21-es és MiG—23-as magyar harci repülők izraeli felújításáról szóló korábbi hí­reket a HM szóvivője egysze­rűen kacsának minősítette. NYERS REZSŐ ÉS AZ IGAZSÁGTÉTEL Ez nem járható út Korábban már többeket megkérdeztünk, hogy a nagy többséggel elfogadott igazságtételi törvény szavazásá­nál miért tartózkodott. Ezúttal a szocialista frakció má­sik tagjának, Nyers Rezsőnek tettük fel a kérdést KOVÁCS NÁNDOR . Az Alkotmánybíróság dönté­sével teljes mértékben egyetér­tek, azt elfogadom mint a prob­léma kezelésének törvényes és alkotmányos keretét. Amit nem szavaztam meg, vagyis tartóz­kodtam, az a kormány által el­­őterjesztett javaslat. Ugyanis a kettő nem ugyanaz. — Miért nem ? — Értelmezésemben az Al­kotmánybíróság döntése le­hetővé teszi a háborús és em­beriségellenes bűnök bünte­tésének a törvénykezésbe való beillesztését, így ez a parla­ment által hozott törvény tu­lajdonképpen szükségtelenné vált az Alkotmánybíróság döntése után. Tartózkodá­som másik oka: félek, bele­sodródik a kormány bizonyos erők akaratából, más erők gyengesége folytán... — Kérem, nevezze meg konk­rétan, mire gondol! — Nem konkretizálom, mert nem is tudom konkreti­zálni, de ezek az erők létez­nek. Tehát a kormány bele­kényszerülhet abba, nem aka­rok erőteljesebb kifejezést használni, hogy egy bűnüldö­ző kampánynak engedjen utat, és ebben a kampányban fennáll a veszélye annak, hogy nem kellő megalapozottsággal kezelik az ügyek összességét, sőt, olyan ügyekben is bűnöst keresnek, amelyek a hosszú időszak elmúlta következtében ma már nem láthatók át, vagy pedig az akkori események za­varossága miatt pontosan nem ítélhetők meg. — Ezek szerint nem is kellene, nem is lehetne már az effajta bű­nökkel foglalkozni?! — A bűnök politikai elíté­lését teljes mértékben támo­gatom én is, szocialista frakci­ótársaim is, de ezt az alkot­mánybírósági formát csak na­gyon kevés esetben tartjuk járható útnak. Szerintem ér­telmezni kellene az Alkot­mánybíróság döntését. Itt ugyanis kimaradt ez a fázis, és a kormány azonnal behozta a döntés első szakaszának kiha­gyásával ezt a törvényt. De to­vábbmegyek: a második sza­kasz értelemzése körül sincs tisztázva minden. Tehát ez tisztázatlan törvény, ezért tar­tózkodtam. KÓNYA IMRE HAZAÉRKEZETT AZ USA-BÓL A médiumalelnökök önállóak folytatás az 1. oldalról — Mi a véleménye a rádió és televí­zió körül kialakult eseményekről? — Úgy gondolom, hogy az alelnökök eddigi tevékenysé­gük során minden jóhiszemű értékelő számára nyilvánvalóvá tették, hogy kiegyensúlyozott és tisztességes tájékoztatásra tö­rekednek a rádióban és a tele­vízióban egyaránt. Miután a köztársasági elnök elzárkózott az alelnökök felmentésétől, az ellenzék pedig leszavazta a mé­diatörvényt, ez rendkívül ne­héz körülményeket teremtett mindkét intézményben. Ilyen jogi bizonytalanság közepette a pártatlan és korrekt tájékoz­tatás biztosítása nem könnyű feladat. Sajnálatos, hogy ellen­zéki politikai erők a jogszerű intézkedések kapcsán olyan politikai hisztériát keltenek, amely nemcsak zavarja az or­szág belső nyugalmát, de ront­ja azt a pozitív képet is, amely Magyarországról kialakult. Ami a konkrét személyi válto­zásokat illeti, abba beleszólni nincs jogunk, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az Egyenleg vezetőinek fel­függesztése egy objektív és pártatlan vizsgálaton alapult. Ehhez nincs mit hozzátenni, és teljes értetlenséggel állok az előtt, hogy akad olyan poli­tikai erő, amely hangulatkel­téssel próbálja elterelni a fi­gyelmet az alelnöki intézke­dés eredeti és valódi okairól. Ami Murányi Mihály leváltását illeti, természetesen annak da­cára, hogy itt egy kormányhoz deklaráltan lojális személyről van szó, fenntartom azt a véle­ményemet, hogy senkinek sincs joga beleszólni a döntés­be. A kinevezett új vezetők al­kalmazásáról nem előítéletek, hanem gyakorlati tapasztalatok alapján szintén az alelnökök jo­ga a döntés, mert ismétlem: a két intézmény vezetőjének in­tézkedéseibe senki sem szólhat bele, így mi sem. KÖZÉLET 3 DÖNTÖTT A FIDESZ ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNYA Fodor Gábor: Fordul a Fidesz szekere folytatás az 1. oldalról Fodor Gábor a választmány szombati vitáját rendkívül ér­dekesnek ítélte, és nagyon örült, hogy végre elhangzot­tak a személyére szóló kriti­kák. Ugyanakkor visszautasí­totta, hogy délelőtti beszéde egy új Fidesz-program alapja lenne, amely merőben eltér a párt legutóbbi debreceni kongresszusán elfogadotthoz képest, hiszen csak a kong­resszusi program korrekciójá­ra tett javaslatot, mégpedig azokon a pontokon, ahol az irány módosításra szorul. Té­vedésnek, félreértésnek vagy félremagyarázásnak ítélte meg azokat a megnyilvánulá­sokat, miszerint ő egy új alter­natív programmal lépett elő, hiszen a küldöttek előtt is el­mondta, hogy a választmány elnöki tisztjéért és azért in­dult, mert szerinte minden látványos közvélemény-kuta­tási eredménnyel szemben jó ideje már nem igazán jó irányba fordult a Fidesz sze­kere. A párt eltér azon eredet álláspontjától, hogy a libera­lizmus jobbra és balra is nyi­tott az értékek tekintetében, és ehelyett a Fidesz a közvéle­mény előtt egyre inkább kon­zervatív és jobbratolódó libe­rális pártnak tűnik. A Fidesz társadalmi bázisa nem bővül, hanem egyre inkább szűkül, hiába a 35 éves korhatár felol­dása, az idősek aránya csök­ken a támogatók táborában. Téves véleménye szerint az az elképzelés, hogy a kormány­­koalíció szétmorzsolódásával keletkező hiátusba a politkai jobboldalon a Fidesznek kell beugornia. Ez a taktikai ma­nőver arra vezethet, hogy a Fidesz az Antall-kormány se­gédcsapata legyen, s ez az MSZP malmára hajthatja a vi­zet. Fodor Gábor olyan Fi­deszt szeretne, amely azon túl, hogy nyitott jobbra és bal­ra egyaránt és zárt a demok­ráciaellenes szélsőségekkel szemben, a legfőbb szövetsé­gesének az SZDSZ-t tekinti. Nem szeretné, ha az SZDSZ- szel tovább folyna a hideghá­ború, mert a Mérleg utcában a fiatal demokraták barátai ülnek. Hangsúlyáthelyezésre lenne szükség egyrészt a gaz­dasági programban, amely most Orbán Viktor költségveté­si beszéde alapján a növeke­désre helyezi a fő hangsúlyt, hiszen az előrejelzések zöme a válság mélyülésével számol, ezért a Fidesznek a válságke­zelésre kellene koncentrálnia egy átfogó társadalmi prog­ram keretében. Fodor Gábor arra a kér­désre, miszerint a választ­mány megalakulása előtt nem adott egyértelmű választ arra, hogy marad-e, vagy távozik a Fideszből, ha nem választják a testület élére, elmondta: az elkövetkező napokban és he­tekben végiggondolja, mi a teendője, és meghallgatja va­lamennyi barátja véleményét, legyen az Fideszen belüli vagy kívüli. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt egy évben a Fidesz változott-e meg, vagy Fodor Gábor, az alelnök elmondta: ő semmit sem változott, az el­vei ugyanazok. ÁDER JÁNOS: SZÁJER JÓZSEF A PRAGMATIKUS Áder János, a Fidesz ügyvezető alelnöke úgy vélte: Szájer Jó­zsef mellett elsősorban az dön­tött, hogy ő a legnagyobb munkabírású parlamenti képviselője a pártnak, aki tá­vol tartotta magát a párt belső politikai vitáitól, éppen azért, hogy szakmai kérdésekkel foglalkozzon. A Fidesz erénye pedig éppen abban rejlik, hogy a törvényhozásban pragmatikusan és következe­tesen politizál, és csapatmun­kát folytat, s ezt inkább Szájer József személye képviseli. ORBÁN VIKTOR: TOVÁBBRA IS SZÁMÍTUNK FODOR GÁBORRA Orbán Viktor, a Fidesz elnö­ke az elmúlt hetek polémiáit inkább rivalizálásnak nevezte békétlenség és belharc he­lyett, hiszen az új alapszabály rendelkezett úgy, hogy testü­leteket alkot, és ezek élére személyeket kell választani. A politika pedig olyan — hang­súlyozta Orbán Viktor —, hogy több az ember, mint a pozíció, ezért is volt nyilván­való, hogy bizonyos rivalizá­lásra számítani lehet. Az or­szágos választmány küldöttei­nek, vezetőinek megválasztá­sával az utolsó helyek is elkel­tek a Fideszen belül, ezért nincs is értelme a további ri­valizálásnak. Arra a kérdésre, miszerint számol-e azzal, hogy veresége után Fodor Gábor és néhány hozzá közel álló ember távozik a Fidesz­ből, Orbán Viktor elmondta: épeszű pártelnöknek ilyesmi meg sem fordul a fejében, hi­szen ha például Orbán Vik­tort a fiatal demokraták nem választják meg valamely általa kívánt posztra, akkor nem­hogy nem távozik, de bottal sem lehet elkergetni. Fodor Gábornak a választási kam­pányban rendkívül nagy sze­repe lesz, a Fidesz termé­szetesen számít rá. Mindeddig nem is volt vi­lágos magyarázata annak, hogy miért éleződött ki a riva­lizálás Szájer József és Fodor Gábor között — hangsúlyozta Orbán Viktor —, de Fodor Gábor választmányi beszéde egyértelművé tette a külön­bözőségeket. Hiszen a párt al­elnöke több ponton módosí­tani szerette volna a Fidesz eddigi irányvonalát, s ezek már megfogható, egyértelmű mondatok az eddig hangozta­tott alternatív értékekhez és stíluskülönbségekhez képest. A pártelnök szerint Fodor Gábor mondatainak az volt az értelme, hogy a Fidesz eddigi politikai irányvonalát jelentős mértékben módosítani kell. Egyfelől gazdasági program­ját kell átalakítani, amely a gazdasági növekedést helyezi előtérbe, másrészt változtatni kell pragmatizmusán, enyhí­teni kell az MSZP-vel szem­ben mindmáig hangoztatott kemény kritikán, és erőtelje­sebben el kell határolódni a­obboldaltól. Ugyanakkor be­­ll szüntetni az SZDSZ-szel folytatott hidegháborút. Or­bán Viktor elmondta, hogy ő is a két liberális párt együtt­működésének a híve, de nem a feltétlen kapcsolaté, amiből csakis az egyik párt kerülne ki győztesen. Ezzel szemben Szájer Jó­zsef, mint mondotta, nem al­ternatív elnöki programot jött meghirdetni Miskolcra, hanem integrálni és összefog­ni akarja az országos választ­mányban dolgozó fiatal de­mokraták munkáját — fejezte be végül Orbán Viktor.­­ FOTÓ: SOMFAI SÁNDOR Megszűnt a SZER magyar adása MTI • A müncheni Szabad Európa Rádió (SZER) negy­venkét év sugárzás után va­sárnap este 22 órakor beszün­tette magyar adásait. A szek­ció azt közölte, hogy hírekkel megszakított búcsú-konzerv­­műsorokat tűztek az utolsó adásnap műsorára, 21.40-re pedig Ribánszki László igazga­tó-főszerkesztő elköszönését. A magyar adások megszünte­tését a hónap közepén jelen­tették be Washingtonban. A SZER és a Szabadság rádió Münchenben és az Egyesült Államokban takarékossági okokra hivatkozva másfél ezer munkahelyből körülbe­lül 800-at kíván megszüntetni a következő két évben. A cseh és a lengyel adások mű­soridejét csökkentik, később 15-15 fős műsorkészítői stáb­bal Prágából és Varsóból su­gároznak tovább. Azt, hogy a magyar adásokkal ugyanez nem történhetett meg, Münchenben a frekvenciamoratóriummal is magyarázták. Az utolsó adásna­pig a magyar szekció negyven főt foglalkoztatott. VÉGET ÉRT A HÁZELNÖK KÍNAI LÁTOGATÁSA Peking jön az Expóra Szabad György tegnap hazaérkezett ötnapos kínai láto­gatásáról. Az Országgyűlés elnöke az ázsiai országban folytatott megbeszéléseiről, kínai benyomásairól sajtó­­tájékoztatón számolt be hazaérkezése után a Ferihegyi repülőtéren. MUNKATÁRSUNKTÓL rendszeresebbé tételéről, va­lamint a két parlament infor­mációcseréjének jövőbeni élénkítéséről. A házelnök pe­kingi partnereivel megegye­zett abban, hogy a nemzetkö­zi szervezetekben is fokozzák az együttműködést a magyar és a kínai delegációk, és köl­csönös egyeztetést folytatnak a két felet érintő fontos kér­désekben. Li Peng kormány­fő Szabad Györggyel folyta­tott megbeszélésén bejelen­tette: országa részt kíván ven­ni az 1996-os világkiállításon. Személyes tapasztalatairól szólva az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: látogatása során Kínát olyan viharos gyorsasággal fejlődő ország­nak ismerte meg, amely rövid időn belül jelentős helyet fog­lalhat el a világpolitikában, il­letve­­gazdaságban. Szabad György tájékoztatóján nagyra értékelte a Li Peng kormányfővel, valamint a Csiao Sivel, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának elnökével folytatott tárgyalá­sokat. Mint mondta, a baráti hangú megbeszéléseken ven­déglátói úgy vélekedtek: a kö­­zép-kelet-európai térség egé­széhez képest jelenleg Ma­gyarország helyzete viszony­lag a legstabilabb. Kína vezető politikusai szerint hazánk fej­lődése biztató, és bár az az irány, amelyen Magyarország halad, eltér a kínai elképzelé­sektől, az átalakulás egyes módszereiben sok a párhuza­mosság. A magyar és a kínai parlament elnöke találkozójá­nak eredményeként egyéb­ként megállapodás született a két testület közötti kapcsolat „Higgy tettel, légy hittel” JOÓ ISTVÁN A Protestáns Nagygyűlés mottóját a református Arany Jánostól kölcsönözték a szerve­zők. Konrad Kaiser, az Egyhá­zak Világtanácsának főtitkára ki is mondta: a hit cselekede­tek nélkül üres propaganda csak. Harmati Béla evengéli­­kus püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Taná­csának elnöke szerint az egy­ház belső megújulása, az ke­resztyén szemléletű oktatás, a szociális-karitatív és kulturális teendők mellett nem hanya­golható el a missziós-evange­lizációs kötelesség sem. A gyűlésen Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter gyermekkorára emlékezve megvallotta, evan­gélikus konfirmációs oktatása az addigi szellemi eszmélke­­désének rendezőelve lett. Szólt ama veszélyről, amit az újkori vallásháborúk jelente­nek; a vallásbékét szerinte a nemzeti, a nyelvi és a vallási autonómia térnyerése jelent­heti.

Next