Pesti Hírlap, 1993. november (2. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-29 / 278. szám

2. (152.) ÉVFOLYAM 278. SZÁM 1993. NOVEMBER 29., HÉTFŐ Pesti­ Hírlap ORBÁN VIKTOR SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA A siker záloga MUNKATÁRSUNKTÓL A Liberális Internacionálé Budapesten megrendezett vi­lágkonferenciája nem első­sorban a hazai liberális pár­tok, hanem egész Magyaror­szág számára volt jelentős ese­mény, hiszen a konferencia résztvevői jó benyomásokkal távozhattak hazánkból — mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az LI Végrehajtó Bi­zottságának vasárnap délutá­ni ülését követő sajtótájékoz­tatón, amelyen megjelent Otto Lambsdorff Gráf, az Interna­­cionálé elnöke is. Orbán Viktor úgy vélte, hogy a hét végi rendezvény rendkívül nagy lökést adhat a hazai liberális pártoknak ah­hoz, hogy sikere­sen szerepeljenek a jövő évi választá­sokon. A V­égrehajtó Bi­zottság ülésén töb­bek között határo­zat született arról, hogy az európai modernizáció kere­tében javítani kell a kelet-közép-eu­­rópai országok esé­lyeit, mégpedig úgy, hogy terméke­ik eljuthassanak a fejlett országok pia­caira. Ezzel kapcso­latban Otto Lambs­dorff elmondta: a nyugati liberális pártoknak a kor­mányban vagy ép­pen ellenzékiként azon kell dolgozni­uk, hogy megnyílja­nak piacaik, ne az fotó, archív emberek, hanem a termékek jelenje­nek meg. A végrehajtó bizottság ha­tározatot fogadott el arról is, hogy speciális jogokat fog biz­tosítani a nemzetiségi kisebb­ségeknek identitásuk fenntar­tására, ugyanúgy a koszovói albán, mint a vajdasági ma­gyar nemzetiségek számára. Végül Orbán Viktor hang­súlyozta, hogy a világkonfe­rencián számos olyan ország liberális pártja képviseltette magát, ahol nincsenek törté­nelmi hagyományai a liberális kormányzásnak. A kelet-kö­­zép-európai országokban azonban a diktatúrák bukása után megnyílt erre a politikai lehetőség. ÜLÉSEZIK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG Terítéken a sajtótörvény MTI • Az Alkotmánybíróság hétfőn és kedden teljes ülést tart. A testület hétfőn folytatja a lakástörvény alkotmányos­­sági vizsgálatát. Az alkot­mánybírák elé kerül az az in­dítvány, amely sérelmezi, hogy — a köztisztviselői tör­vénnyel ellentétben — a vég­rehajtási rendelet melléklete a fővárosi és megyei adóigaz­gatóságokat nem sorolja fel a törvény hatálya alá tartozó szervek között. Megtárgyalják azt az indítványt is, amely sze­rint a védett természeti terü­letek megmaradását veszé­lyezteti egy a szövetkezetekre vonatkozó korábbi rendelke­zés hatályon kívül helyezése. Megvitatják: indokolt-e a nyugdíj összegének megálla­pításakor — bizonyos időtar­tam kereset hiányában — a minimálbér figyelembevétele. A teljes ülés keddi napi­rendjén szerepel az az indít­vány, amely szerint a levéltári dokumentumok megismeré­sének és tudományos kutatá­sának szabályozása sérti a közérdekű adatok megisme­réséhez való alkotmányos jo­got, valamint a tudományos élet szabadságát. Az alkot­mánybírák megvizsgálják a háborús bűncselekmények el nem évülésének elvi problé­máit is. Foglalkoznak azzal az indítvánnyal, amely szerint a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát sérti egyrészt a sajtótörvény, amikor a sajtó­termékek nyilvános előállítá­sát és közlését engedélyhez köti, másrészt a Büntető tör­vénykönyv, amikor a sajtó­­rendészeti szabályok megsér­tését szankcionálja. ELNÖKVÁLASZTÁS HAJDÚ-BIHARBAN Az FKGP és a népmese MTI* — A népmesében és a Független Kisgazdapártban mindig győz az igazság — e szavakkal kommentálta Gyi­­móthy Géza, hogy Hajdú-Bihar kisgazdái kiálltak korábbi me­gyei elnökük mellett, s az or­szágos elnökség szándékaival ellentétben vasárnap ismét Kapronczy Mihályt választották elnöküknek. Az ülést megelőzően a Független Kisgazdapárt (FKGP) november 23-i orszá­gos elnökségi ülésén felfüg­gesztették párttagsági jogaiból, és fegyelmi eljárást kezdemé­nyeztek Kapronczy Mihály el­nök és Tajthy Zoltán megyei al­elnök ellen, s kitiltották őket a debreceni pártszékházból. A megyei kisgazdák többsége ezt nem fogadta el, Kapronczy és hívei is megjelentek a vasárna­pi nagyválasztmányi ülésen. A rendészek nem tudták meg­akadályozni, hogy bejussanak a székházba, mint később azt sem, hogy Kapronczy Mihály elnökjelöltként felkerüljön a szavazólapra. Gyimóthy Géza országos fő­titkár — Torgyán József teljes körű felhatalmazásának birto­kában — kilátásba helyezte a nagyválasztmányi ülés felfüg­gesztését, s bejelentette: élve hatáskörével a következő nagy­választmányig Szabó Imre, eddi­gi megyei alelnökét bízza meg az elnöki teendőkkel. A részt­vevők visszautasították a főtit­kári bejelentést, s azonnali vá­lasztás mellett döntöttek. Ezen hét jelölt közül — 132 szava­zattal 111 -et megszerezve — Kapronczy Mihály korábbi, fel­függesztett elnök kapott újabb bizalmat a tagságtól. A szavazást követően Gyi­móthy Géza elmondta: az or­szágos elnökség önkritikát gyakorol ebben az ügyben, s továbbra is Kapronczy Mi­hályt tekinti az FKGP Hajdú- Bihar megyei elnökének. TEGNAP VÉGET ÉRT A LIBERÁLIS VILÁGKONFERENCIA Visszalendülőben a politikai inga folytatás az 1. oldalról Otto Lambsdorff a Liberális In­­ternacionálé elnöke, a ma­gyar államfőt követve a szó­széken, megjegyezte: a világ­­konferencia résztvevőinek széles köre — 50 országból 70 politikai szervezet küldte el képviselőit Budapestre — már önmagában is sikerként könyvelhető el. Politikai kérdésekre áttér­ve egyebek között megállapí­totta: a liberálisok túl optimis­ták voltak a vasfüggöny lehul­lásakor, és alábecsülték azok­nak a terheknek a súlyát, amit a szocialista rendszer hagyott maga után. — Csak a szocia­lizmus neve az, ami meghalt, hiszen időről időre újra fel­bukkan, igaz, már egy új álarcban — hangoztatta. A német politikus megjegyezte: veszélyes jelnek kell tekinteni a lengyelországi választások eredményeit. Lambsdorff bírálta a Nyu­gatot, amiért habozik világos perspektívát vázolni a kelet-európai országoknak az Eu­rópai Unióhoz való csatlako­­zásukat illetően. Úgy véleke­dett: gyorsítani kell Közép- Kelet-Európa és a Baltikum országainak integrálódását. Kifejtette azt is, hogy Orosz­ország — függetlenül a de­cember 12-i választások ered­ményétől — továbbra is fon­tos tényezője az európai fo­lyamatoknak, s hiba volna to­vábbra is ellenségnek tekinte­ni. A magyarországi konzer­vatív kormányzás kudarcáról, a szocialisták visszatérésének veszélyéről beszélt a liberális világkonferencia megnyitóján Orbán Viktor. A Fidesz elnöke, a tanácskozás házigazdája úgy fogalmazott, hogy „a politikai inga Litvániához és Lengyel­­országhoz hasonlóan Ma­gyarországon is visszalendü­lőben van”. Ezért a magyar li­berálisok célját abban jelölte meg, hogy „középen állítsák meg a visszafelé lengő ingát”. Hangoztatta: az átalakítás kettős feladatát, a demokrati­kus politikai berendezkedést és a piacgazdaság kiépítését egyedül a liberális pártok ál­tal kínált alternatíva biztosít­hatja. A fiatal demokraták elnö­ke külön is hangsúlyozta: ma­gyar részről nem segélyeket várnak, hanem kereskedni kí­vánnak a Nyugattal. Pető Iván, az SZDSZ elnöke a résztvevők előtt a liberálisok erejének egyik következmé­nyeként szólt arról, hogy Ma­gyarország a térség országai közül a legstabilabb. A közel­gő választásokkal kapcsolat­ban kijelentette, hogy pártja az ország Európához történő fokozatos felzárkóztatására al­kalmas programmal rendel­kezik. Reményét fejezte ki, hogy liberális többségű kor­mány kap bizalmat program­ja megvalósításához. Orbán Viktor, a fiatal de­mokraták elnöke több kétol­dalú eszmecserét is folytatott, így többek között találkozott Zselju Zselev bolgár államfő­vel, Sir David Steellel, a Liberá­lis Internacionálé leendő veze­tőjével és Otto Lambsdorffal, a jelenlegi elnökkel. Ez utóbbi politikusokkal folytatott esz­mecseréin a Fidesz elnöke szorgalmazta, hogy támogas­sák hathatósan Magyarország csatlakozását a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Főként külpolitikai és gaz­dasági kérdésekről tárgyalt a liberális világkonferencia kül­földi vendégeivel Kuncze Gá­bor, az SZDSZ parlamenti frakciójának vezetője. A sza­baddemokrata politikus rövid sajtótájékoztatóján az elhang­zott felszólalások sorából kü­lön is kiemelte Otto Lambs­dorff szavait, amelyekkel a német liberális vezető a Libe­rális Internacionálé támoga­tásáról biztosította azokat a törekvéseket, hogy 2000-ig a kelet-európai országok is csatlakozhassanak az Európai Unióhoz. Megosztott írók MUNKATÁRSUNKTÓL Az írószövetség választmá­nyának tagjai — Ágh István, Albert Gábor, Deák László, Döb­­rentei Kornél, Görömbei András, Kiss Benedek, Nagy Gáspár, Pa­rancs János, Serfőző Simon, Si­­monffy András, Tamás Meny­hért, Tóth Bálint és Veress Mik­lós — tegnap közleményben tiltakoztak a szervezet elnök­ségének november 24-ei nyi­latkozata ellen. Az elnökség a nyilatkozatban közölte: meg­érti a Magyar Rádió ellen boj­kottot hirdető írók indítékait, tiltakozik a rádió vezetőinek az említett írókat sértő kije­lentései, a szerinte „a leg­rosszabb időkre emlékeztető, primitív művelődéspolitikai fogalmak és beszédmód” el­len. Az elnökség egyúttal fel­szólította a kormányt: tegye meg a szükséges intézkedése­ket a médiumokban kialakult feszültség feloldására. Az említett választmányi tagok tegnapi közleményük­ben kijelentik: megütközéssel vették tudomásul az elnökség november 24-ei nyilatkozatát, mivel véleményük szerint ab­ban a testület a választmány megkerülésével napi politiká­nak minősíthető felhívást tett közzé. A tegnapi közlemény aláírói az elnökség felhívását testületi véleményt nélkülöző, a szövetségi egységet veszé­lyeztető lépésnek tartják. Válságban a Caritas MTI* A Rompres hírügy­nökség jelentése szerint mint­egy 10 ezer ember vett részt szombaton délután a válságba jutott kolozsvári Caritas pira­misjáték támogatására szerve­zett Pro Caritas társaság gyű­lésén. Ioan Stoica, a Caritas cég vezetője ismét arról bizto­sította híveit, hogy a pénzügyi körforgás újra megindult. Stoica szerint a kifizetések ha­marosan ismét elérik a koráb­bi szintet, és új fiókok nyílnak Craiován, Marosvásárhelyen, Szebenben és Gyulafehérvá­ron. Stoica szerint „türelem­re, megértésre és hitre” van szükség a résztvevők részéről. A nehézségek a Caritas elleni sajtókampánnyal és egyes al­kalmazottak szabálytalansá­gaival magyarázhatók — fej­tette ki. MUNKAMEGTAGADÁS A MAGYAR RÁDIÓBAN? A krónikások nem szemléznek folytatás az 1. oldalról A Krónika munkatársainak magatartását Csúcs László ért­hetetlennek, mindazonáltal a rádióban eluralkodott közálla­potoknak megfelelőnek nevez­te. Elmondta: ez minősíthetet­len, arcátlan magatartás a rá­dióhallgatók millióival szem­ben, akiknek adóforintjaiból működik a Magyar Rádió, és kapják fizetésüket az említett dolgozók is. Az alelnök kijelen­tette: a közintézmény némely dolgozója összetéveszti a közér­dekű feladat ellátását a szaba­don választható gyakorlattal. Csúcs László elmondta: meg­követeli az adófőszerkesztőtől mint munkáltatótól, hogy te­gyen rendet, vezetői kötele­zettségét maradéktalanul tel­jesítse. Az alelnök egyébként a lap­szemle megújításáért felelős munkatársakkal teljes egyetér­tésben határozott úgy, hogy a lapszemle tárgya állandóan öt országos napilap, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Népszabadság, a Pesti Hírlap és az Új Magyarország legyen, mivel ily módon biztosítható a vélemények kiegyensúlyozott­sága. Hatodikként az éppen ügyeletes lapszemléző választ­hat a Népszavának vagy a me­gyei napilapok valamelyikének cikkei közül, aszerint, melyik felel meg leginkább a lap­szemle követelményeinek, azok közül is elsősorban az országos közérdeklődésnek.­­ Amennyiben P. Szabó Józsefnek sikerül végre telje­sítenie több mint egy hónap után a személyi és tárgyi felté­teleket, újraindulhat a lap­szemle, és közlemény formá­jában a rádió tájékoztatást ad a részletes irányelvekről, amikhez a hallgatók hozzá­szólását várja. A feltételek meghiúsulása esetén azonban szükségessé válik a helyzet új­raértékelése — mondta Csúcs László. LÉPÉSEK AZ OBJEKTÍV TÁJÉKOZTATÁS FELÉ A hír legyen csak hír Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke a rádió Vasárnapi Újság című műsorában azt mondta: most állt helyre a rend a rádióban és a televízióban. A párt meghatározó személyisé­gének kijelentéséről kérdeztünk meg két másik kormány­­párti politikust, Kulin Ferencet és Andrásfalvy Bertalant HAMMANG HENRIK Kulin Ferenc, a Kulturális Bi­zottság elnöke a nyilatkozat pontos szövegének ismerete nélkül nem kívánt véleményt formálni az említett kijelen­tésről. Azt azonban elmondta, hogy a két alelnök által létre­hozott felügyelőbizottságok működnek és esélyt lát a mé­diumokra vonatkozó törvény­javaslatok idei kormányelő­terjesztésére is. Andrásfalvy Bertalan, az Or­szággyűlés kulturális bizottsá­gának tagja szerint az ellen­zék az egyoldalú vélemény­­nyilvánítást védelmezi akkor, amikor pártatlanságra hivat­kozva Csúcs László és Nahlik Gábor eltávolítását követeli. Véleménye szerint a két alel­nök alapvetően jól látja el fel­adatát. Az egyoldalúan ellen­zéki hangvétel után jelenleg kiegyensúlyozottabb a hely­zet, s megtörténtek az első lé­pések az objektív tájékoztatás felé. A rádió és a televízió semmiképpen sem nevezhető kormánypártinak, hiszen az ellenzék jelen pillanatban is nagyobb teret kap a médiu­mokban, mint a kormánykoa­líció. Reményei szerint hama­rosan eljön az az időszak, amikor a hír valóban hír lesz, és a negatív hangvétel mellett helyet kapnak az or­szág fejlődését reálisan bemu­tató nyilatkozatok is. KÖZÉLET 3 AZ ORSZÁGGYŰLÉS PROGRAMJA Kilencórás szavazás a költségvetésről MUNKATÁRSUNKTÓL Az Országgyűlés e heti három­napos programjának közép­pontjában a jövő évi költségve­tés keddi, közbenső szavazása áll, amely előreláthatólag mint­egy kilenc órán keresztül tart. Az egész költségvetés fő számai­nak elfogadásához azonban még a tb-költségvetés megalko­tására is szükség lesz, amely azonban már nem jelent a ked­dihez hasonló hosszadalmas procedúrát. Hétfőn délután a képvise­lők megkezdik a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló törvény módosításának általános vitáját, folytatják a gazdasági kamarákról, vala­mint a földrendező és földki­adó bizottságokról rendelke­ző törvényjavaslatok vitáját. Kedden a költségvetés közbenső szavazását a szoká­sos időpontban az interpellá­ciók és a kérdések szakítják meg. Két, már hosszú hetek óta igen sok vitát kiváltó inter­pelláció elhangzása várható. Király B. Izabella (Magyar Ér­dek Pártja) Boross Péter belügy­miniszterhez intéz kérdést: „Mi történt valójában a Döbrentei téren és Kőbányán” címmel, G. Nagyné Maczó Ágnes a kisgaz­dák alelnök asszonya pedig Je­szenszky Géza külügyminiszter­hez fordul a magyar—román alapszerződés előkészítését firtatva. Ugyancsak kedden várha­tó döntés a közalkalmazotti törvény módosításáról és az adózás rendjéről is. Szerda délelőtt a képvise­lők megkezdik a társada­lombiztosítás pénzügyi alap­jainak jövő évi költségvetésé­ről és a tavalyi zárszámadá­sokról rendelkező törvények vitáját. Az Országgyűlés költségvetési bizottsága vasárnapi ülésén kettő kivételével döntést hozott az 1994. évi költségvetési törvényjavaslathoz eddig benyújtott módosító indítvá­nyokról. A bizottság támogatta azt a javaslatot, amely 2 milliárd forinttal kívánja növelni a családi pótlék kiegé­szítését. Az alapok közül az útalap bevételeit 1,6 milliárd, a területfejlesztési alap bevételeit pedig 1 milliárd forinttal tartották szükségesnek növelni a képviselők. Mintegy 3 milliárd forinttal többet szükséges fordítani szerintük a központi költségvetési szerveknél a közalkalmazotti tör­vény végrehajtására és 1,2 milliárd forintot kívánnak jut­tatni a költségvetésből a MÁV számára is.

Next