Pesti Hirlap Vasárnapja, 1937. január-június (59. évfolyam, 2-26. szám)

1937-06-20 / 25. szám

A magyar könyvkötés négyszáz éve­s üveg alatt Könyvtörténeti kiállítások a Nemzeti Múzeumban Kevesen tudják, hogy a Nemzeti Múzeum könyvtára hosszú folyosóján sorozatosan bemutatja a magyar könyv történetét. Olyan meglepő és eredeti összeállítású gyűjtemények kerülnek itt a tárlók üveglapjai alá, amilyeneket eddig nem láthattunk. Dr. Kozocsa Sándor könyvtári tiszt­viselő, ismert esztétikus ötletéből és rendezésében először Bacsányi Já- Soproni nos, majd Kisfaludy Sándor, Ma­ könyvkötők kötése 1788-ból Rách Imre, Justh Zsigmond könyv­tárát, Kossuth és Széchenyi könyvtárának egy részét mutatták be. Majd híres írók ajánlásait, klasszikusaink első kiadásait állí­tották ki. Legutóbb dr. Trócsányi Zoltán rendezte üveg alá a régi magyar hírlapok sorozatát. A legutóbbi kiállítás dr. Hunyady József rendezésében könyv­­kötészetünk négyszáz évének jelentős példányait mutatta be. Izgalmasnak nevezhető a magyar könyvkötészet fejlődésének útja. A négyszázéves út a XVI. századdal kezdődik Brassóban, ugyanis Hunter János könyvnyomtató itt készített először művészi könyv­­táblákat. Az erdélyi reformáció idejéből megmaradt, barna bőrbe égetett rózsa és makk már magyaros motívum. A nagyszombati bőr- és pergamenkötések palmettás fonadékú díszítése, a kolozsvári könyvkötés olasz reneszánsz elemei, mind azt bizonyítják, hogy a külföldi hatás magyaros formában fejeződött ki könyvkötőink munkáin. Gyönyörű egy sárospataki aranyos díszű pirosbőr és egy 1844-ből való stilizált magyar liliomos kötés. Elámul, aki először lát ilyen régi könyvtáblákat. A debreceni arany-fekete kötések sajátsága, hogy az aranyozott lapszélekbe is véstek apró mintákat: szivet, virágot. Ugyancsak eredeti a nagyszombati ezüstkötés a XVII. századból. Finomabb, apró­lékosabb mívű, mint a kolozsvári, stilizált szegfű és más ma­gyar elemekkel. Az arany helyett használt ezüst idők során megfeketedett. Az eredeti ezüstös arany azonban a századok so­rán egyre tisztább arannyá nemesedik. Ezek a nagyszombati és debreceni módszerek egyedülállók Európában. Olaszos módon megoldott magyar minták, madarak és vázából kihajló virágok, a XVII. és XVIII. század változatai. A debreceni, majd a kassai, soproni, lőcsei mesterek, utóbb a helyi műhelyek — kivált püspöki székhelyeken, mint Eger, Kalocsa — készítettek, jobbára rendelésre, ilyen díszes bőr- és pergamenkötéseket. Jelentős darab egy 1703-ból megmaradt, egy­szerűbb kivitelű bártfai könyvtábla. Egyetlen remek darab a nagy alakú, sokszínű, gazdag ékítésű tábla 1788-ból, mely a soproni könyvkötők jegyzőkönyvét foglalja egybe. Székesfehér­vár is szerepel egy pompás példánnyal. A XIX. század közepéig uralkodott a debreceni festett bőrkötés stílusa. Misztótfalusi Kiss Miklós, a nagy könyvnyomtató, Könyves Tóth Mihály és más régi mesterek szellemével találkozott a látogató a kápráztató szépségű magyar könyvtáblák kiállításán. (te.) Jobboldali kép: egy kalendárium, debreceni kötése a XVII. századból. Károli Gáspár Uj Testamentumának ko­lozsvári kötése 1661-ből.

Next