Képes Vasárnap, 1941 (63. évfolyam, 1-52. szám)

1941-03-16 / 11. szám

Vitéz Magasházy László ny. tá­bornok megnyitja az Országos Nemzetvédelmi Bizottság­ nagy­­káptalanját, amelyen a Kor­mányzó Úr által alapított Nem­zetvédelmi kereszt adományozá­sának feltételeiről határoztak. Kedden reggel a kispesti polgári iskola egyik kisdiákja, eddig ki nem derített körülmények között, kézigránátot vitt magával az is­kolába, ahol azt szét akarta bon­tani. A kézigránát felrobbant és szörnyű pusztítást okozott. Há­rom gyermek meghalt, többen sú­lyosan megsebesültek.­­ Jobb­oldalon, a gyermekek hozzátarto­zói az iskola előtt, a vizsgálat idején. Jobbszélen: a tanterem ablakait a légnyomás betörte Budapest-Moszkva 52 óra Még a mostani robajló világ­­események között is általános ér­deklődéssel fogadták mindenütt a Magyarországról érkezett hír­adást, hogy megindul a közvet­len vasúti összeköttetés Magyar­­ország és Szovjet-Oroszország, il­letve Budapest és Moszkva kö­zött. 1914 augusztusában szakadt meg a vasúti összeköttetés Ma­gyarországról Oroszország felé Az azóta eltelt 27 esztendő alatt olyan események játszódtak le mindkét országban és körülöttük, amilyeneket a legélénkebb fan­táziájú emberek sem mertek vol­na álmodni. Az igaz, hogy annak idején, a boldog békeidőkben sem volt könnyű Budapestről Mosz­kvába eljutni, mert Európában sehol másutt nem kértek az ittas embertől útlevelet, csak az orosz határon. Az útlevélhez azóta már na­gyon is hozzá kellett szoknunk, jóformán ki sem lehet már moz­dulni az otthonunkból útlevél, vagy hasonló igazolványok nél­kül, de a szélesnyomtávú vasút a háború után nagyon eltávolo­dott a közelünkből. A világhá­ború után helyreállított Lengyel­­országnak első dolga volt, hogy a széles orosz vágányokat visszaál­lította az európai rendes nyom­távra. Most is ez a vágányszélesség­­különbözet okozza a legkomo­lyabb gondokat a vasutasoknak, mert ha az utazó közönséget könnyű is átszállítani egyik vo­natról a másikra, nem olyan egy­szerű a dolog a jól megrakott vasúti teherkocsikkal. Különben is első eset, hogy Magyarország­nak közvetlen vasúti összekötte­tése van a szélesnyomtávú orosz vasúttal. Azelőtt is Munkácson, Volócon keresztül ment Orosz­ország felé­ a magyar vonat, de a békeidőkben Galíciában, a kö­zelmúltban pedig Lengyelország­ban robogott jó darabig a vonat, m­íg eljutott az orosz határig és megjelentek az első széles nyom­­távolságú vágányok. Most a ter­vek szerint a Volóc és az orosz területen lévő Lawoczne közötti alagútban egymás mellett fut majd a rendes nyomtávú magyar vágány és a széles orosz és a két határállomáson kölcsönösen tör­ténik az átrakodás, illetőleg az utasok átszállása. Addig is azonban, amíg a két külön nyomtávú sínpár elkészül, hamarosan megindul a vasúti for­galom: a magyar vonatok szalad­nak át Lawocznóba és ott rakod­nak át a széles nyomtávú orosz kocsikra Baloldalon: vasúti alagút a magyar-orosz határon. — Középen: viadukt a határ előtt. — Jobboldalon: jellegzetes, több méteres havasi kürt. A háttérben Volóc vasútállomása Magyar őrszem az orosz határon. A völgyben látható fehér épület Lawoczne, orosz határállomás. (Eötvös Gyula felv.) 172 A kö­ M és Vasárnap Ételzerept-pályázatának eredményét lapunk március 23-i számában hozzuk nyilvánosságra. A Gundel Károly úr elnök­lete alatt működő bírálóbizottság minden részletre kiterjedő, ala­pos és szakszerű vizsgálat alap­ján hozta meg döntését. A 8000 recept közül kiválasztott tíz leg­jobb receptben leírt ételeket el is készítették a bírálók számára. Az óriási pályázati anyag gondos feldolgozása olyan munkát jelen­tett, mellyel az előírt határidőre a bírálóbizottság elkészülni nem tudott. A végleges döntést, a nyertesek nevét a képes Vasárnap jövő heti számában közöljük

Next