Képes Vasárnap, 1942 (64. évfolyam, 1-53. szám)
1942-01-02 / 1. szám
Ahol a bors torom... Jegyzetek Rómeóról, a világ harmadik legnagyobb szigetéről Eddig, ha nagyon haragudtunk valakire, egyszerűen oda kívántuk, ahol a bors terem. Úgy tudatalatt persze valami veszedelmes, egészségtelen helyet gondoltunk. Joggal... A hollandindiai szigetvilág, „ahol a sokat emlegetett bors terem“, több fűszertársával egyetemben, nagyon különös világ. Egyik-másik szigete úgy él a köztudatban, mint az elvesztett paradicsom utolsó szép darabja, egyes részei meg valóban csak arra alkalmasak, hogy akikre haragszunk, legyen hová küldenünk. Közöttük elsősorban Borneó, amely nagyságra — Grönland és Új-Guinea után — a világ harmadik legnagyobb szigete. A világ közepének is nevezhetnénk, az egyenlítő ugyanis pontosan kettévágja, de éppen ennek a földrajzi ténynek köszönheti a sziget kellemetlenül egészségtelen éghajlatát. * Az egyenlítő vidékén állandó a levegő egyirányú, felfelé áramlása. A felfelé szálló levegő azonban lehűl — megközelítő pontossággal százméterenként egy Celsius fokkal — s a benne rejlő páratartalom lecsapódik. Hétköznapi fogalmazással, állandóan esik az eső. Délelőtt, délután, sőt ha jókedve tartja, egész nap is. Borneó évi átlagos csapadékmennyisége háromezer milliméter, azaz három méter. Ez pedig azt jelenti, hogyha a lehullott esővíz nem folyna le a tengerbe, nem inná be a föld, nem párologna el, akkor egy esztendő leforgása alatt három méteres víz tömege borítaná a szigetet. Iszonyú mennyiség ez! . . . Az állandó eső következtében a levegő tele van párával, nedvességgel, pompás lehetőséget nyújtva a baktériumok, legkülönbözőbb lázak és betegségek kórokozóinak a buja tenyészetre. A mocsaras őserdők, liánok által benőtt ingoványok, pállott vizű iszapos tavak ugyancsak melegágyai a mikrobáknak. Nagyszerű terület ez a bacillusvadászoknak! . . . A fehér embernek annál kevésbé. Borneón, közel hétszázötvenezer négyzetkilométernyi területen alig él párezer fehér ember, a benszülött dajákok száma sem több két és fél milliónál, a Szumátráról bevándorolt malájok már jóval többen vannak, de nem szabad megfelejtkeznünk az ötvenezer kínairól sem, akik aranymosással és kereskedelemmel foglalkoznak. A „sárga“ faj aránylag legjobban bírja a sziget európai ember számára szinte elviselhetetlen éghajlatát. Az örökös eső, a párás, nehéz levegő, a nyomott hangulat beteggé bágyasztja az embert. A lehangoltság őrületté sűrűsödik és kitör rajta a szörnyű betegség, ámokfutó lesz . . . Hogy mégis törődnek a fehér emberek a szigettel, annak is megvan az oka. Borneó hegyei tele vannak arany, ezüst, ón, antimon, vas és réz érccel. És „folyékony aranyat“ is találtak, petróleumot. Borneó évi petróleum hozama kétmillió tonna, az egész világtermelésnek majd másfél százaléka. De virágzik a földművelés is. Rizsültetvények — van itt víz elég — kaucsuk, kávé, gyapot, szága, a legkülönbözőbb fűszerek. És természetesen bors is. Az éghajlat mindezeknek a növényeknek kedvez. Gondoljuk csak el, az évi átlagos középhőmérséklet 27 C fok, a legmelegebb hónap május, és a leghidegebb hónap december, akkor csak 26 C fok a havi közép... Mi lehet ott mondjuk május vége felé? ... Ezek után azon sem csodálkozhatunk, hogy Borneó bogárvilága a legszebb és a legváltozatosabb az egész földön. Sőt, az ínyenceknek is szolgálhatunk valami csemegével, Borneón található a szalangána fecske, melynek fészkéből „elsőrangú“ levest lehet főzni . . . Al. Magelhaes társai fedezték fel a szigetet — hogy valamit a történetéről is mondjunk — 1521-ben. A hollandusok 1600 táján vetették meg lábukat Borneón. Az Oost Indische Maatschappij, az amsterdami polgárok nagyszerű üzleti vállalkozása 1602 és 1798 között szervezte meg Borneót, többi keletindiai gyarmataikkal egyetemben, de olyan nagyszerűen, hogy az 1859. és 1862. években lezajlott angol-hollandus háborúban nemcsak megvédték területeiket, hanem még gyarapították is. „Ma“ az a helyzet Borneón, hogy Pontianak 145.000 és Bandjermassin 400.000 négyzetkilométerével a hollandusoké, míg az angoloknak csak a sziget északi részén Sarawak, Brunei és Észak- Borneó nem is egész 200.000 négyzetkilométerével kell beérniök. * A legújabb jelentések arról adnak számot, hogy japán csapatok partraszálltak Borneóban is, mégpedig nemcsak Észak-Borneóban, hanem Sarawakban is, így került most Borneó az érdeklődés előterébe. P. P. * * Alsó képek: dajak asszony. — Középen: dajak harcos. — Jobboldalon: benszülött gyermek a fúvócső kezelését tanulja. Baloldali kép: ritmikus evezőcsapásokkal, állva eveznek a borneói benszülöttek az ár ellen haladó csónakon. — Jobboldalon: borneói pap, kezében az áldozati madárral, a temetési szertartást végzi. Dajak benszülöttek kis csónakjaikon rendkívüli kitartással evezve, többszáz kilométeres utakat tesznek meg. A borneói orrszarvú madár.