Képes Vasárnap, 1943 (65. évfolyam, 1-52. szám)
1943-01-05 / 1. szám
vonalakat. A védőállás tehát egymástól bizonyos távolságra lévő több, sokszor három-öt védőállásból áll tulajdonképpen. Sokszor egy-egy ilyen védelmi övnek a szélessége eléri a 40—50, sőt 100 kilométert is. Ezeket az állásokat csupán kisebb erőkkel szokták megszállni, mert ide közvetlenül nem juthat el az ellenséges támadás, hiszen előttük van még egy másik védőállás. Aknamezőket és drótakadályokat nemcsak a legelső vonalak elé telepítenek a lehető legnagyobb számban, hanem az egyes védőállások közé is. Mi történik most, ha az ellenség támad? A védőállásban állandóan vannak figyelők, akik egymást váltják bizonyos időnként és az előterepet állandóan kutatják távcsöveikkel. Amikor észreveszik a közeledő ellenséget, a fegyverek megszólalnak a védőállásban és erős tüzet adnak le. Ha az ellenség nem volt túlságos fölényben, akkor még az arcvonal előtt megtörik az ellenséges támadás ereje. Azonban előfordulhat az, hogy az ellenfélnek sikerül betörni még az első vonalakba, főleg akkor, ha egy helyen sűríti össze páncélosait és úgy támad. A rengeteg harckocsinak nem tud egy helyen ellenállni az állás, a védők észrevétlenül mennek a mögöttük kiépített állásokba. öbölszerű betüremlés keletkezik így az arcvonalban, amelyet a felderítő repülők állandóan szemmel tartanak. Amikor a repülőfényképek már azt mutatják, hogy az öböl elég mély és abban elég sok ellenség van, az öblösödés szájánál lévő csapatok parancsot kapnak arra, hogy közeledjenek egymáshoz. Ezáltal a zsák szája egyre szűkül, majd végül bezáródik és katlanná illakul át. Ilyen katlanok mostanában is keletkeztek az arcvonalnak különböző pontján. Igen sok szovjet katona és hadianyag pusztult el a bekerítés következtében a téli hadjárat első hónapjában. Sokszor azonban az is előfordulhat, hogy olyan nagy erővel, vagy katonai nyelven súllyal támad az ellenfél a védőállás egy pontján, hogy a rugalmas arcvonal veszedelmesen behajlik és számítani lehet esetleg arra, hogy el is törik. Ilyenkor bevetik a gyorsan mozgó tartalékokat, amelyek rendszerint gépkocsikon, terepjárókon szállított gyalogos lövészekből és páncélosokból állanak. Az arcvonal különböző részein állandóan készenlétben állanak ezek a gyorstartalékok, amelyek egyetlen rádióparancsra pillanatok alatt ott teremnek, ahol a helyzet kezd veszélyessé válni. Gyors beavatkozással, oldaltámadással elvágják az ellenfelet a sajátjaitól, körülkerítik, majd bezárva megsemmisítik vagy megadásra kényszerítik. A cél az, hogy a támadó ellenfelet minél előbb katlanba szorítsa a megnyúló, majd újra összehúzódó, gumiszerűen rugalmas arcvonal. A rugalmas védelem tehát hullámzik, előre-hátra ingadozik, ahogyan a helyzet megkívánja. Előfordul, hogy a védők kitörnek és előre mennek a védőállásból pár kilométerre, egyik helyen, másik helyen pedig ugyanakkor esetleg kilométereket adnak fel és vonulnak vissza. Mindezt azonban azért, hogy ezekből az előre és hátrafelé történő mozgásokból mielőbb egy megsemmisítő katlan alakuljon ki. Képek egy magyar gépágyús üteg mindennapi életéből, valahol a keleti front hómezőin. — Baloldalt: tűzkészültség ... — Középső kép: őrségen. — Jobboldalt: „Valami mozgást láttni, ott a túlsó parton"... Hófúvásban, szélviharban egyaránt készenlétben kell állni. A gépágyú csöve fenyegetően mered a hófelhők felé. — Alsó kép: a hó lassan teljesen betemeti a lövegtalpát. (Varsányi szds. felv.) Odakünn már „valamivel" nagyobb hó van, mint idehaza. * H se* Az ég és föld szinte egybefolyik a szikrázó fehérségben. — Alsó kép: hófelhők között repülőgépzúgás hullik... A kezelőszemélyzet tüzelésre készíti a löveget.