Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-06-05 / 45. szám
tába, ’s tán akadályozandják inkább hogy sem könnyitenék a’ forrasztás munkáját, így például a’ börtönügy minden képzetet túlhaladólag rossznak éreztetvén, a’ javitóházak kétségtelenül a’ legsürgetőbb országos szükségek közé tartoznak. De más részről a’ fogházak szabályozása a’ büntetőrendszerrel ’s törvényekkel kétségtelenül legszorosabban összefügg. Maga az is, hogy minő rendszerre legyen az épület számítva, még nagyon is problematicus feladat, a’ mennyiben azt, mit e’ tárgyról lapjaink 7-ik számában mondottunk, újabb tapasztalások is, például a’ londoni Aldelmenek panasza lásd hírlapunk 44-ik számát Angolhon rovatban), borzasztón igazolják. Hozzájárul, hogy ha egyszer a’ börtönügy országosan elintéztetik, kétségtelenül nem csak a’ patrimonialis vérbiróságok megszűnnek, de minden megyének sem lesz saját börtöne, hanem népesség, geographiai helyzet és crim. statistica aránya szerint több törvényhatóságok össze fognak kapcsoltatni, ’s — kivévén tán némelly e’ részben nagyon szomorú helyzetű megyéket — a’ törvényhatóságokban egyenkint csak politialis fenyítékre és némelly vádlottak letartóztatására számított fogházak maradnak. Mindezen körülmények még financiális tekintetben is gondos óvatosságot parancsolnak , mert nem gondolnak, minő támaszt nyújt az indolentiának egy-egy materiális nehézség, íme itt van például a nyilvánosság kérdése. Ennek a’ törvényszékeknél behozatalára törvényeinkben kétségtelen alapot találunk, ’s mi tudunk megyét, melly a’ dolognak roppant fontosságáról meggyőződve, azt kétségtelenül inkább ma mint holnap decretálná, ha minden okoskodásunkat semmivé nem tenné azon egy ellenvetés: „nincs alkalmas helyünk a’ vármegye házánál.“ Mert igaz, ehhez különös rendezető terem, ’s a’ bírák számára külön mellékszoba ’stb. kívántatik. És pedig ma is épülnek megye- és városházak, és nagy gonddal vagyunk, hogy a’ tisztviselőknek kérelmes lakuk legyen, de illy tekintetekre kinek jut eszébe az építésnél ügyelni ? — Amott van — további például — is Fejér vármegye : elhatározd, hogy javitóházat épít, takarékpénztárt alapít, ’s kisdedóvó képzőintézetet létesít. — Nagyon tartunk tőle, hogy háromba fogván egyszerre, egyikkel sem messze megyen ; és igen örvendettünk volna, hahogy a’ javitóházra nézve szomszédos Komárom vármegyéhez csatlakozik, hol már e’ részben előlépések történtek. — Fájdalom! mi köztünk igen sok jóra fogékony nemes szív buzog , de kevés köztünk a’ kivitelnek érez embere. Mai Értékesünkben van egy czikkely Zoltán Jánostól, egy élethű rajz, mellynek minden szavából gazdag tárgyismeret ’s mély belátás szól; legközelebbi számaink egyikében pedig statisticai adatokat nyujtandunk a’ büntetőjog köréből, különösen egy nagyon jeles 10 évi lajstromot Pozsony megyéből, mellyért nem győzzük tisztelt levelezőnknek Olgyay Gáspár úrnak köszönetünket kifejezni; ezeknek nyomán megmondjuk abstractióinkat, és még különösen azt is, mit a’ büntető törvénykezés körében a’ közelgő országos nagy munkát előzőleg teendőknek vélnénk, mit már most is megmondottunk volna, ha irásközben tollunkba nem rohan a’ szó özöne; minthogy röviden írni, vásári dologtorlódás miatt, nem volt időnk. Egyesületek. A’ vakok intézete felépítésének segedelmére a’ P. Hírlap szerkesztőségénél összegyűlt ’s lapjaink 40-ik számában közhírré tett 26 p. ft és egy aranyhoz ismét ezek gyűltek: egy névtelen 5 p. ft; Lángh Ignácz 2 p. ft.; Dr. Czilchert Róbert ur által Klauzál Imre 4 ; Orocska Ignácz 1; Strazniczky János 2; Hajnik János 2; Mericzay Miklós 2; Weinmann 1; Huber Endre 1; Tanárky Gyula 2; Krieger Pál 1; Peller Alajos 1; Gál József 1; Mayer Józsefi; Streit József 1; Dávid József 1; Tóth Dani 1 ; Dr. Czilchert Robert 4; együtt 33 pengő frt. Összesen 59 p.ft. és egy arany. — Ezenkívül báró Nyáry Antal, gróf Migazzy Ferencznek két rendbeli kötelezvényét, egyiket 550 pengő forintról, másikat 100 posrtról küntevő kamataival egyetemben, fél részben a’ vakok intézetének, másik felében pedig a’pesti gyermekgyógyintézetnek ajándékozván, ezen kötelezvények az engedménylevéllel egyetemben nálunk letétetvék. Buda. A’ vakok intézete kötelezettnek érzi magát, a’ két testvér város nemeskeblű lakóinak, kik a’ nemzeti színházban az intézet javára május 30-kán előadott „Pál“ czímű oratóriumon, daczára a’ nagy hőségnek olly nagy számmal megjelenni szívesek valának; — úgyszinte azon t. ez. tagoknak is, kik az oratórium előadását művészi talentomaikkal elősegíték, vagy egyébkint közvetve vagy közvetlen kegyeskedtek azon jótévő czélnak kivitelében részt venni, — ezennel a’ szív legtisztább ömledezéseiből eredt köszönetet tenni. Különösen pedig a’ nemzeti szinházigazgatóságnak, a’ színház kárpótlás nélküli átengedéséért; — Uffer és Neubauer kisasszonyok, Erkel és Hirsch uraknak, a’ solo énekszerepek felválalásáért; — karmester Erkel urnak, igazgatásáért az egésznek; — Professor Menner urnak, — Khon és Kaiser uraknak pedig a’ muzsikai kar igazgatásáért; a’ hangászegyesület tagjainak, énekeseknek és diletánsoknak, kik a’ hasznos czél tekintetéből szíveskedének részt venni, úgy a’ budapesti három színház zenésztagjainak, az itt tanyázó három ezredbanda egyedeinek, fizetésnélküli működéséért; végtére Landerer urnák a’ textus könyvek kinyomtatásáért; Rupp könyvkötő urnák a’ bekötésökért; Jure nak és Fröhlich uraknak, az ajándékozott Stearin gyertyákért, mellyek a’ zenekar kivilágítására valának szükségesek; és Coffin urnák a’ kölcsönözött dísz-luszterért. Iparegyesület. Lapjaink 37-ik számábani értesítésünk folytában van szerencsénk jelenteni, hogy az aláírási ívek legnagyobb részben immár szétküldötvék, ’s a’ vásári alkalmakat használva folyvást szétküldetnek. Legyen szabad az aláírási gyűjtőket buzgó részvétre ’s lelkes közremunkálásra újólag felszólítani. — Lelkünk tiszta meggyőződése , hogy alig van egyesületünk, melly gyönyörűbb gyümölcscsel ígérkezhetnék, mint ez, ha szükségünket érezve, meleg részvétre méltatjuk. Azonban az egyesület jövendője — mondhatni — az aláírásgyűjtők lelkességétől függ ; ennek élesztő napsugára nélkül hírlapi felszólalásaink elvesznek , mint a’ pusztának virága, élvezetlenül. Mi az aláírásgyűjtők neveit lajstromba foglalók, ’s e’ lajstromot annak idejében közrebocsátandjuk, mindenik név mellett kitevén a’ gyűjtött öszveget, az aláírók számát és neveit , azért tisztelettel kérjük mindazokat, kik az aláírásgyűjtésre vagy nem hajlandók, vagy a’ gyűjtésben körülményeik által akadályozvák, méltóztassanak íveiket minél előbb visszaküldeni, hogy a’ választmány más gyűjtőkről gondoskodhassék ; kik pedig hajlandók , de a’ választmány által fel nem szólitvák, méltóztassanak a’ közügy tekintetéből, mellynek ellenében el kellene minden szűkkeblüségnek némulnia, szíves készségöket velünk tudatni; bizonyosak lévén, hogy buzgóságukért az egyesület köszönete mellett a’ nemzet háláját is veendik. — Különösen pedig, lapjaink 32-ik számára hivatkozva, még egyszer és nem utoljára figyelmeztetjük a’ honi ezéheket, hogy jövendőjük jeleit megértve, ragadják meg az ajánlkozó alkalmat, a’ nemzet előtt tanúsítani, valljon rejlik e még körükben eleven életerő? — 3sihozzánk egyébiránt a’ bécsi műegyetembeli két testvér magyarhoni tanulók az iparegyesület számára 26 pártot küldöttek az itt következő levéllel: T. szerkesztő úr! Öröm, a’ legtisztább hazafi öröm tölté el keblünket, olvasván a’ Pesti Hírlap több hasábjaiban megjelent, részint vezérczikk-, részint értekezéseket, a’ nagy hazafi Széchenyinek honunkat százados álmából ’s tespedéséből fölrázó hatalmas felszólamlása után, kevés évek alatt férfiasan az idő uralkodó kivánatai szerint tett nem kevés üdvös lépések közül egyik legszebbikéről, szeretett honunkban egy lelkes hazafiról indítványozott, ’s épen olly lelkesen fogadott ’s megindított iparegyesületről. — Még nagyobbra nőtt örömünk, látván azon lelkesülést ’s áldozati készséget, mellyel a’ keletkező intézetet több buzgó hazafiak pártolók; mert hévmérőjének ’s mintegy előkészítő intézvényének tartjuk ezt a’ legközelebbi országgyűlésen, szívünk forró kivánata ’s minden józan hazafi szíves óhajtása szerint országosan fölállítandó , ’s már csak nagy veszteséggel nélkülözhető műegyetem létesülése lehetőségének. Örvendénk, mert ismerjük szeretett honunk ez oldali sürgető szükségeit, van módunk itt a’műveit külföldön nagy mértékig annak ellentétit ’s az abból származó üdvös következményeket naponkint szemeinkkel látnunk,’s mint azon tárgyú tudományokkal bibelődők, látjuk, hogy valóban az iparszaki ismeretek lábrakapása ’s mentül szélesebb körre terjedése az, mi—a’ megszunynyadó végetlen erők fölébresztése ’s működésbe tétele által — egykor boldoggá teheti honunkat belsőleg ’s hatályossá Europa nagy polgáréletében; mert csak ezek által tudandjuka’ hozzánk épen nem mostoha természetnek még eddig háladatlanul használt, vagy mondhatni nem használt megbecsülhetlen ajándékait üdvösen czéljainkra fordítani. Ezen elvekből indulva gyűjtünk össze mi is körülményiekhez képest néhány fillért magunk között, leteendők honunk oltárára. Kívánjuk, ’s bizva az ügy szentségébe, reméljük is, hogy ezen kis öszveg (26 p.ft) mint csepp úgy enyészend el a’ többet tehetők buzgó áldozati közt. Olly áldozat ez (ha annak lehet nevezni), mint a’földmüvesnek gazdag aratás biztos reménye alatt tett magvetése, és véleményünk szerint nem lehet olly vastag önző , ki józan észszel át ne lássa, hogy míg polgári életünk szelleménél fogva nem vagyunk képesek minden szükségeinket, hogy ne szóljunk kérelmeinkről, önerőnkkel, mások, jelesen az iparűző osztály segélye nélkül, teljesen kielégíteni, addig minden erre tett áldozatok, kivált olly készülő országban, mint honunk, gazdag kamatot hozandnak az adott tőkéért. — Jól értették ezt iparüzérség által a’ föld ismeretes részein csaknem dictátorságra emelkedett Anglia nagy emberei, azért rég alakult ott hason , sőt szélesebb czélt kitűzött társulat, mellynek üdvös következményeit nem csak Anglia minden rendű polgárai, hanem az egész föld már haszonnal érdeli; sőt még az orosz udvar is, megértve a’kor szükségeit, teljes erővel halad előre ezen után, ’s többi e’ tárgyú hasznos intézkedései közt jó fizetéssel ’s nagy ranggal jutalmazott ügyvivőt tart itt, kinek kötelessége csak az iparági előlépéseknek szemmeltartása ’s azoknak udvarával közlése. — Nincs hát egyéb mit mondjunk ’s óhajtsunk e’ tárgyban, mint az ismeretes czikk lelkes írójával igy szólitni fel minden buzgó hazafit: ,,Ha azt akarjuk, hogy pénzünk ’s ezzel együtt közértelmességünk ’s e’ kettővel mindenünk legyen, költsünk ez üdvös czélra, újra meg újra költsünk“!! — Bécs, tavaszutó 16-kán 1841. A’ bécsi műegyetembeli két testvér magyarhoni tanulók. A’ Gazdasági Tudósítások i. e. 2-ik (sor szerint XV-ik) füzete megjelent. Tartalma következő: Értekezések XIII. Mérnöki gazdaság (Győry Zsigmond). XIV. Tagosztály (töredék az 183yín-iki VIII-ik számú pályairatból). XV- Gazdálkodási rendszer ’stb. (Szendrey Ignácz). XVI. A’ sz balázsi gyümölcsfák rendszeres leírása (Skublics Károly).XVII. Néhány észrevétel a’ szőlővesszők osztályozásáról (Stallner Ferencz) XVIII. A’ szőlőket karó nélkül haszonnal lehet mivelni,és ez által a’ karóra szükséges előleges költségeket elmellőzni (Ramszauer Ferencz). XIX. A’ marhavészről (Zsarral Vilmos). XX. Szőlők és kertek füstölése dér ellen (T. . . k). XXI Bálványfáról (Bartosságh József). Értesítő. A’ m. gazdasági egyesület i. e. martius 13-án tartott közgyűlésének eredménye. Rohonczi Közlemények: IV. Az ember anyagi és szellemi erejének használatáról a’ mezei gazdaságnál, és azok sikerét emelő eszközökről. V. Idegláb (a’ marhánál) (II. Czilbhert Róbert).— Midőn tehát a’ t. ez. előfizetés- gyűjtő urak illető példányaik elvitele iránt kéretnek, egyszersmind a’ t. közönség több levélbeli tudakozódásra felelőleg tisztelettel értesilelik, hogy a’ t. é. július elején megindítandó,,Magyar-gazda“ és „Műipar“ czimű folyóiratra még mindig előfizethetni (fél évenkint, helyben, házhoz küldve 4 p.nttal, vidékekre postán járatva 4. for. 30 krral pengőben), és pedig nem 374