Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-06-12 / 47. szám
dás gyanánt csak az várhat, hogy megmaradhasson. „A’ közadministratiónak különösen megismert és tapasztalásból bizonyodott jelleme a’ hanyag kezelés, és alig van mód, e’ téren a’ magánykezelés jelességeit megközelítni.í£ — így szól a’ választmány. — És nekünk eszünkbe jut az ármányos gyámsági rendszer, minélfogva némellyek leg- és legjobb szándékból az emberek minden cselekvényeit mély bölcseségek szerinti avatkozásaikkal intézgetnék, azt vélve, ők jobban értik a’ földművelést, jobban a’ kézműipart és a’ kereskedést, mint magok a’ földművelők, kézművesek és kereskedők. — Boldog isten! mivé lenne némelly ország, hahogy az emberész fonákságait a’természet csendes működése ki nem kaczagná! — ,,A’ kinek nehézségei vannak javaslatunk ellen — mond tovább a’ választmány — annak egy jobbal, tökéletesebbel szolgálhatunk: minden ingyeni kényszerített közmunka eltörlésével.“ — Eurika! mondá Archimed; — igenis, uraim, et szónak e’ honban jövendője van. A’ határozatlan közmunkarendszernek még egy átka van, mellyet a’ somogyi választmány az által fejezé ki, hogy ,,a’ köznek örve alatt sok magányérdekű munkára több ezer napszám fordíttathatik, a’ nélkül hogy ellenőrség gátolná, vagy felelősség tartóztatná 4 — Ez szomorú, nagyon szomorú; de ha visszaemlékezünk a’ túróczi hidépitésre, mellyről lapjainkban szó vala; ha visszaemlékezünk, hány elhagyatott utat láttunk imitt-amott az országban, mellyet e’ vagy ama’ hajdani alispán lakához egykor százezernyi kezek raktanak, ’s melly most romban áll, mert megszűnt az érdek, melly épitteté; ha visszaemlékezünk mindazon adatokra, mik saját tudomásunk ’s mások beszéde szerint Ilium falain kívül és belől a’ választmány állítását igazolják: lehetetlen föl nem kiáltanunk, és minden kellemetlenségek daczára (mikben bő részünk van) tökétt lélekkel kiáltunk fel: Ki a’ napfényre, uraim! e’ napfény megorvosolja bajainkat. A’ pesti műegyesület f. hó közepén fogja műtermeit a’ városi szín- és tánczház épületben a’ műkedvelő t. ez. közönségnek megnyitni; mit midőn ezennel köztudomásra adni szerencséje lenne, örömmel vesz alkalmat egyszersmind előlegesen jelenteni, mikint honi művészeink által beadott igen becses műveken kivül messze külföldről beküldött olly jeles és számos műdarabokkal gyarapult az idei műkiállítás, miszerint biztos reményt táplál az egyesület az iránt, hogy az t. ez. közönségnek ritka műéleményt fog nyújtani. Az egyesület t. ez. tagjai, mint kiknek saját személyükre, az alapszabályok értelméhez képest, ingyen bejárásuk van a’ műkiállitásra, ezennel az iránt is értesíttetnek, mikép a’ beléptijegyeket egyesületi pénztárnok Wágner József műárus urnái (szervitatér, gr. Teleki-ház) a’ megnyitás napjától kezdve — melly legközelebb fog közzétételi — mindenkor kezűkhez vehetik. Nemtagok beléptijegyeket felnevezett egyes,pénztárnok ’s műárus urnái, vagy a’ műtermeknél felállítandó pénztárnál 10 pengő krajezárért válthatnak. — A’ pesti műegyesület ig. választmánya megbiztából Szekrényesy Dániel m.k., egyes, titoknok. Árjegy z®k a’ pesti med ár drás ár ró 1. Timisó (fehér) mázs. 6 f. 30 kr.; Lárdány (antim) rozsnyai 11 f. 30 kr.; pálinka (gabona 20 foki! akója 4 f. 48 kr.— 5 f. 36 kr. seprő és törkölypálinka 8—9 ft., bánsági szilvap. 7—8 ft., szerémi 7 f. 12 k. — 12 f.; borszesz (30— 35 fokú,) foka 16—18 ft.; köregbogár fontja 1 f. 15 kr.—1 f. 24 kr. toll mázs., ágyi fosztatlan 20—70 f., pehely 100 ■—130 f, kóté 11 ezre 1 f. 6 kr.— 1 f. 24 kr., bőr párja, borjné 2 ft. 24 kr.—4 f., birkáé 1 f. 15 kr—1 f. 40,kr, zigaráé 2 f. 12 kr. — 3 f., bárányé 1 f. — 1 f. 12 kr., kecskéé 1 f. — 1 f. 12 kr., borzé 2 f. — 2 f. 40 kr., rókáé 4 f. — 4 f. 20 kr., nyesté 5 f. — 5 f. 12 kr. •— 6 f., vadmacskáé 2 f., fekete macskáé 1 f., nyúlé, száz darab 24—26 f.; olasz kapor mázs. 15—16 f., taplóé 25—30; sárgitófáé 3 f. 30 kr. •— 4 f. 30 kr.; gabona, pozs. mér., bánsági búza 1 f. 36 kr. — 1 f. 52 kr., más-vidéki 1 f. 36 kr. — 2 f., kétszeres 1 f. 12 kr.— 1 f. 24 kr., rozs 1 f. 12 kr. — 1 f. 20 kr., árpa 1 f. 4 kr.—1 f. 12 kr., zab 52—56 kr., köles 1 f. 8 kr.——1 f. 28 kr.; lószőr, főzött és fonott mázs. 42— 52 f., nyers, hossza 52 — 60 f., rövid 30 — 34 f.; rongy mázs 2—8 ft.; kender mázs., apatini gerebenezett 20— 33 f. tilózott 6—9 f. 36 kr.; nyers bőrök párja, ököré 17 f. 12 kr.—26 f., tehéné 14—18 f., lóé 7 f. 20 kr.,—9 f.; méz mázs., bánsági fehér tisztázotté 15—16 f., sárgáé 13 — 14 f., barnáé 12 f., rozsnyaié 16—19 f.; szarvasszarv mázs. 42—44 f., ökörszarv szára 30—36 f., bivalyszarvé 20—38 f., tehénszarvé II —14 f., marhakörömé 36—42 f., szarvcsácsé 5 f.—12 f. 30 kr.; gubacs köble 120 U. — 12 f.—13 f. 30 kr., uj 13 f. 15 kr.—13 f. 30 kr.; köménymag mázs. 6—8 f. asztalosenyvé 16—24 f.; olaj mázs. vetett repere 17 f. 45 kr.—18 f., tisztázott 19 f. 30 kr— 20 f., lenmagolaj 17 f. 15 kr.—18 f., kendermagolaj 16 f. 30 kr.—17 f., hamuzsir, illyriai 11 f. 15 kr.—11 f. 30 kr., magyar fehér 9 f. 40 kr. ■— 10 f. 30 kr., kékes 8 f. 48 kr—9 f. 24 k., kék, közönséges 8 f. 12 kr. — 8 f. 30 kr., gyapjú mázs., egy nyiretű legfinomabb 100—115 f., finom 74—95 f., középfinom 52—72 f., közönt. 32—50 f. kétnyi, téli finom 47—62 f., középf. 36—45 f., közönt. 25—32 f., nyári fin. 50—55 f., középf. 42—50 f., küzönt. 25—36 f., bárány-gyapjú 50—90 f., bőrről nyírott 40—85 f., timárgyapju 30—40 f., bánsági úsztatott zigara 32— 35 f., magyar, kézzel mosott 30 f., úsztat. 26—31 f., fekete 18—21 f.; disznózsír mázs. 16—17, disznósörtéé 60 —130 f.; szalonáé 14 f.24 kr.—18 f.; szappan, szegedi mázs. 12 f.—12 f. 48 kr., közöns. fekete 14 f.; széksé 8 .—13 f. 36 kr.; dohány kerti level, mázs. 14—18 f., tiszamelléki 8—16 f., debrői 6—25 f, debreczeni 6—12 f., pécsi 5—10 f., szegedi 6—12, s tekercsdohány- 2 f. 30 kr. —3 f. 30 kr.; faggyú mázs., nyers, rudakban 14 f. 36 kr. —16 f., olvasztott, táblákban 20 f.-—20 f. 48 kr., bánsági, tömlőkben 19—20 f., oláh transito 18 f.; viasz, sárga, rozsnyai m. 78—81 f., bánsági 76—80 f., bor, tokaji asszú átalagja 50—120 f., ménesi asszú akója 28—60 f., budai, vörös, ó 6—12 f., uj 2 f. 30 kr.—3 f. 40 kr., fehér, ó 5— 8 f., uj 3—3 f. 30 kr., kőbányai, ó 6—10 f., uj 3—3 f. 30 kr., hegyi, feh. és vör. ó 6—20 f., uj 3—4 f. 30 kr., kerti bor, feh. és vör. 2 f. 30 kr., borkő mázs., feh. 14 f. 30 kr. — 16 f 30 kr., vör. 12—13 f. 30 kr.; gyökerek mázs. alcana 5 f. 30 kr. — 5 f. 48 kr., gentiana 8—10 f.; aszszúszilva 5 f. 30 kr—6 f., mind pengőben. III-ik pesti lóverseny 1841. Szerdán, junius 9. délután. Kezdete 4 órakor, ’s félóránkint uj-uj futás. 1. Széchenyi-díj, 100 arany értékü, ’s egy terebélyes fát ábrázoló kargyertyatartó, mellyen e’vers olvasható : ,,Lóra magyar versenyzve köréig nagypályás czélod.“ — Kisfaludy K. — 1600 el ism. Első sz. Futhat minden m. és k. Tét. 10 ar., fele bánat. A’ tétesz 40 aranyig a’ második lóé, azon felül az elsőé Derék futás. Trauttmansdorff Ferd. hg. id. v. p. m. Stifl,ap. Starch, an. Lizzy, első ízben első. — Csapody Pál ur 4e. v. sg. m. Kupa, ap. Champignon, an. Roxana, 2-ik, melly miután a’ nyerpontot meghaladta, összerogyván, szívérszakadásban kimúlt, ’s ekkép Rákos mezején végezte életpályáját hivatásában. Stiffe’ szerint másod ízben egyedül járá körül a’ pályát, ’s mint első ízben különben is i ső, a’ dijat elnyeré. Lovasa: Eduard Jackson. Haladás ideje 4' 21". Harrach F. gr. Troy; Hunyady Jász. gr. Light foot; Liechtenstein AI. hg. Saracen-Emma—ménekért bánatot fizettek. 2. Festetics-Nákó-díj: 78 ar. Tét: 10 ar., f. vf. 2 ang. m. Futhat ausztriai birodalmi 6e. nem idősb minden m. Széchenyi István gr. 4e. p. m. Argus,ap. Galopade, an. Miss Cracami. 1-ső, ’s igy nyertes: Czindery László ur 3e. p.m. Sobri, ap. Murphy, an. Mylady,2-ik. Zichy Emm.gr 4e. p. set. m. Passe-par-tout, ap. Galopade, an. LittleBo-peep, 3-ik; Stubenberg Józs. gr. 3e.br. m. Privet, ap. Privateer, an. Miss Fury, 4-ik. Csapody Pál ur 3e. v. sg. m , ap., Brutus, an. Roxana elmaradt.—Festetics Mik. gr. Avec-^a, Liechtenstein Al. hg. Furioso ménekért létet fizettek. A’ nyertes ló lovasa John Gilbert. Haladásideje: 3' 58". 3. Ostor-díj. Tét:10ar., f. vf. fél ang. mf. A’ tétosz ostorral együtt az első lóé. Futhat minden ló, melly a’ futás napjáig sem a’ pesti sem a’ bécsi téren díjt nem nyert. Bejelentés ideje a’ futás napjáig. Zichy Emm. gr. 4e. sőt. p. m Passe par tout, 1-ső, ’s igy nyertes. Salamon György ur 5e. p. pr. Róza,ap. Samhan, an. Róza, 2-ik. A’ nyertes ló lovasa Charles Manning. Haladás ideje: 55'. 4. Elegy-verseny. Fél ang. mf. Tét: 20 ar. Ur-lovasok: Andrássy Manó gr. id. p. pr. Ami; lovasa: a’ tulajdonos, 1-ső ’s igy nyertes. Károlyi Ed. gr. 6e. v. p. k. Duchesse; lovasa: a’ tulajdonosaik; ugyanannak 6e. sőt. p. k. Malvina; lovasa: Orczy Fer. báró. 5. Széchenyi-kard. Kihívás nem történvén , a’ kard Hunyady Jósz. gr. birtokában maradt. 6. Paraszt verseny. Első lóé 30 pg. frt.; másodiké 20 p. frt. 1272 öl. Indult 3 ló. Berta Mihály aszalói lakos Somogy megyei adózó lova 1-ső. Fényes Mihály monori lakos Pestmegyei adózó lova 2-ik. Egy ló elmaradt. Haladás ideje: 3' 25". 7. Esterházy-kard. Kihívás nem történvén; a’kard Traun X. Fér. gr. birtokában maradt. Fővárosi újdonságok. Filtsch Károly, azon fiatal csudagyemek, kiről már 390 lapjaink is dicsérve szólottak, tegnap adá első hangversenyét a’ városi kisebb redntteremben az asszonyi egyesület javára. Hallgatók szép számmal gyűltek össze, ’s a’ fiatal művészt, ki gyöngéd korára nézve (10 éves) rendkívüli erőt és ügyességet fejtett ki, hangos tapsokkal jutalmazák. A’ többi művész közt, ki részint a’ jótékony czél tekintetéből , részint fiatal társa iránti szívességből működött e’ hangversenynél, legkitűnőbb helyt foglalt el Sivori Camillo, kinek gyönyörű játéka műavatottat és avatatlant egyaránt elbájola, elragada. E’ jeles művész holnapután, (hétfőn) még egy hangversenyt fog adni a’ nemzeti színházban, mire előre figyelmeztetjük a’ tisztelt közönséget, mint ollyan élvezetre, mellyben Sivom távozta után nem olly könynen fogunk ismét részesülhetni. Megyei dolgok. Pest vármegye közgyűlése jun. 8 és 9. Említek röviden, hogy az arató-, nyomtató-, cséplőrészes kaszás- és szőlőkapás-napis bér meghatározása forgott szőnyegen. Elég volt az egyszerű kérdés: ha nem jött e még el az idő Pest megyében nem csak arról tanácskozni, mennyire szabassék a’ szegény ember munkabére , hanem arról is, ha jogszerűn ezt megszabni lehet e, ’s ha lehetne, tanácsos e; és ha tanácsos lehetne, nem haszontalan volna ez! — elég volt ez egyszerű kérdés, hogy Pest megye rendeinek jelleme újólag a’ már országszerte ismeretes színben nyilatkozzék. Senki sem szólt az egész teremben, ki magát általában a’ limitatio ellenségének ne vallaná : de voltak, kik a’ kérdést csak egész terjedelmében megfejthetőnek ’s azért országgyűlésre halasztandónak gondolták. E’vélemény azonban csakhamar elhangzott, mert a’ BR. figyelembe vették, hogy bármennyire kívánnák is a’ limitatiót egészen megszüntetni, szükséges rossz gyanánt kell azt mindazon dolgokra nézve tűrniök , mellyekben az egyedáruság törvényes alapon nyugoszik, hol tehát az árszabás megszüntetésével a’ csődszabadságnak kaput nem zárhatnának, mint például a’ húsmérésnél, minthogy az földesúri jog, egyszersmind városokban még a’ ezéhes mesterségekhez is tartozik; de ha már ez és hasonlók iránt a’ bajt országgyűlésen kivül nem orvosolhatják, koránsem vélték következni, hogy azokra nézve sem orvosolhatnák, miknek törvényes alapjok egyáltalában nincs, sőt inkább jogtalanságból eredvék, ’s itt zsarolás, másutt visszaélés, itt fonák fogalmak, amolt szokásos mystificatio által tartattak fen, vagy épen a’ természet orvosló ereje által máris haszontalansággá fajultak. Van ezekre nézve a’ megyéknek önálló rendelkezési hatalmuk , van különösen a’ munkabér limitatiójára nézve, mellyet semmi törvény nem támogatván, iránta épp a’ megyék hatóságánál fogva a’ legkülönszerűbb szokás divatozik elannyira, hogy mig egyik vármegye a’ csillagfénytől kedzve az utolsó porszemig mindent a’ világon meglimitál (természetesen csak papiroson, mert az emberész fonákságait neveti a’ természet), más megyékben , mellyeknél értelmiségben Pest vármegye bizonynyal hátrább nem áll, a’ limitatióról semmit sem tudnak. Pedig illy tárgyak iránt is mindent csak országgyűléstől várni, annyit tesz, mint az indolens tenni nemakarásnak eleven bizonyságát nyújtani. — Már pedig a’ munkabérszabás jogtalansága igen szembetűnő. Még nem régi dolog, hogy a’ törvények mondák: nincs a’ parasztnak e’ földön semmi egyebe, mint két ép karja ’s keze munkája, ’s ha még ennek is árt szabunk, ’s az ő hozzájárulta, megegyezése nélkül szabjuk árát, úgy ő neki többé személye nincs, ő rabszolgává lesz, ’s rosszabbá az amerikai rabszolgánál, mert annak munkájával csak ura parancsolhat, itt minden ember, a’ ki dolgoztatni akar, parancsolhatna. — Igen—felelek—de hiszen a’limitatio nem kötelező, senkit sem kényszerít dolgozni, a’ ki annyiért dolgozni nem akar. — Ugyde—viszonoztatokt — ha nem kötelező (a’ mint hogy valóban nem is kötelező), tehát merő haszontalanság. — Egy híres angol jogtudós szerint azok a’ legjobb törvények, mellyek önmagokat végre is hajtják, — ez igaz ; de ha igaz, ugy valóban azok a’ legrosszabb törvények, mellyek önmagokban végrehajtás nélkül maradnak. Ilyen volt ezarató’s nyomtatórész ’s munnkanapibér szabályozása. Mikint a’ római augur nevetett, midőn augurral találkozott, ép’ úgy Pest vármegye rendet, midőn limitatióról vala szó ; mert nyiltan kimondatott, és senki által meg nem czáfoltatott , hogy a’ limitationalis határozathoz soha senki sem va- 93