Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)

1841-10-19 / 84. szám

835 frt 14 kr, 30-kán Bnjital 773 frt 8 kr. September 18-kán Alvajárónő 860 frt 43 kr, 21-ken Alvajárónő 260 frt 51 kr, 29-kén Bájital 376 frt 53 kr. October 4-kén Norma, Bájital és alvajárónőből jelenetek 765 frt 17 kr. Összes bevétel 7945 frt 54 kr. Ezen öszvegből levonván az összes költségeket 2092 frt 20 krt, marad tiszta jövedelem 5853 frt 34 kr. Ezen summából részesültek : a’ német szinházi igazgatóság (történt alku szerint) 3068 frt 1 kr, a’ pestbudai hangászegyesület 784 frt 46 kr, a’ pesti aszszonyegyesület 200 frt, a’ pesti szegénygyermekkórház 1800 frt 47 kr. Összesen 5853 frt 34 kr p. p. Midőn az itteni szegénygyermekkor házi választmánynak ezen, mindennemű szükségekkel küzdő intézetére nézve pénzbeli tekintetben igen kedvező eredményt nyilvánitani szerencséje van, egyszersmind szent kötelességének tartja, mind azoknak, kik ez alkalommal a’ szenvedő emberiség javára nemes készségöket és részvétüket ajánlották,’s ekkér a’ vállalatnak olly sikerteljes végrehajtását eszközlék, nyilvános köszönetet mondani. A’ választmány örömest közlené mind azon nemes emberbarátok névsorát, kik a’ nálunk eddig még egészen ismeretlen vállalatnak tömérdek nehézségeitől el nem rettenvén, azt buzgó együttmunkálásuk által a’ művészi tökély fokára emelték; ha azok a’ már több ízben, a’ nevezetesen pesbudai hangászegyesületi ’s egyéb jótékony czélu hangversenyek adatása alkalmával bebizonyított művészi tehetségeik által eléggé ismeretesek nem volnának, ’s azon magas öntudatban, hogy a’ szenvedő emberiség bajain könnyítettek ’s égő sebeire enyhítő ízt nyújtottak , elegendő jutalmat nem találnának. És ezen nemes öntudat, ezen magasztos érzelem fogja jutalmazni Erba- Odescalchi marquisnő ő nagyságát is, ki Pozsonyból lejővén ’s itt majd három hónapig mulatván , rendíthetlen buzgalommal ’s nemes önmegtagadással szentelé magát a’ jelen vállalat előmozdítására, ’s művészi ritka talentuma által a’ jótékony szelleméről ismeretes pestbudai közönségnek a’ művészet és jólétnek kettős eldeletét szerzé. Végre szíves hálával említi még a’ választmány, az itten szállásoló, gróf Ceccopieri nevet viselő gyalog ezred hangászkarának több daljátékokbani ingyenműködését , valamint Emmerling urnak , a’ redutterem bérlőjének, azon szíves készségét is, mellyel nagyszerű termeit a’ próbák tartására ingyen átengedé. A’ szegény gyermekkórház October 17-kén tartott választmányi üléséből. Havas József m. k., választmányi elnök. Frankenburg Adolf m. k., egyesületi titoknok. A’ választmányi ülésben e’ lapok szerkesztőjének is, mint választottsági tagnak, jelen lenni szerencséje lévén, positiv tudomásánál fogva nem lehet egy dolgot nem említenie. Ugyanis a’ mint örvendetes, hogy e’ jótékony intézet, kiváltképen a’ választmányi elnök és titoknok uraknak buzgó fáradozásai következésében, illy tetemes rendkívüli segedelemben részesült, a’ mi még tetemesebb volna, ha a’ német színház igazgatóságai egy kissé kedvezőbb alkura reá bírni lehetlen nem volt volna (a’ magyar színház igazgatósága „olasz opera“ iránt még csak alkuba sem akart bocsátkozni), Egy más részről igen kedvetlen tapasztalás volt az intézet részvényeseinek névsorában igen-igen sokakat látni, kik részvényeiket nem csak ez évre, de múlt évekre is le nem fizették. Aláírni senki sem tartozik, ez az irgalom műve ’s az emberszereteté; de a’ ki egyszer önkényt, szabad akaratból aláirt, az fizessen is, ez már nem csak erkölcsi, hanem törvényes kötelesség is. — Erkölcsi kötelesség, mert könnyebben tűrhetni, hogy valamelly intézet, ha még olly szükséges is, létre ne jöjön, mint ha létesült, azon kötelességek elmulasztásával, mikre magunkat önkényt kötelezők , az intézet tétele compromittáltassék. Ez egyenesen annyit tesz, mint bolonddá tenni az egyesületet, mert megfosztatik azon eszközöktől, mikre munkálatának számvetését épitette. — De törvényes kötelesség is, mert az irgalom ajándéka kötelezés által adóssággá változik. Szívesen kérjük az illetőket, ne tegyék a’ választottság tagjait azon kellemetlen helyzetbe, hogy a’ kötelezett 5 fztos részvények behajtására a’ szóbeli per útját indítványozni, ’s a’ választottságot, hogy azt tán elrendelni kénytelenittessenek. Megyei dolgok. Árvából, oct. 5. Múlt hó 21-kén kezdett ’s utolsó napján befejezett évnegyedes közgyűlésünkben következő tárgyak fordultának elő: Skrabák Samu megyebeli nemestársunknak végrendelet és örökösök nélkül történt kimúlása következtében, a’ dolog mibenlétének vizsgálata végett már kisgyűlésileg kiküldött választmány, a’ magvaszakadt után találtatott irományok, ősi jószág és szerzemények összeírását magában foglaló jelentése felolvastatván, a’ királyi ügyvéd, ki már az eljáró választmánynál is lépéseket tett, de siker nélkül, a’ megyéhez folyamodást intézett, mellynél fogva a’ caducitást, ha netalán volna, magának azonnal kiadatni kérte. Ezen «owdearhund fölvétetvén, sok szép és érdekes vitára adott alkalmat. A’ BR. tapasztalás után okulva, hajlani látszottak azon indítvány elfogadására, miszerint kivántatott, hogy mindaddig, mig a’tömeget terhelő követelések ki nem elégittetnek, az ősi szintúgy mint a’ szerzett vagyon közgondviselés alatt maradjon; mert a’megyében jelenleg is van eset, hogy már ennekelőtte 30 évvel hasonló caducitás elfoglaltatott, a’ követelések mégis mai napig sincsenek letisztázva, mindazáltal a’ határzat végre is az jön , hogy a’ caducitás a’ királyi ügyvédnek, a’ terhek minél előbbi lefizetésének föltétele alatt, kiadassék, ’s a’ kiadatás az e’ tárgyban már eljárt küldöttségre bízatott; melly ennek eszközlése végett a’ helyszinére ki is ment, ’s mivel eljárásában az illető jogkövetelők által ellenállással gátoltatott, ellenök a’megye által hatalomkal rendeltetett. — Ezt a’ megyei sebész választása követé. Itt azonban előbb meg kell jegyeznem, hogy ezen hivatal több évek óta az árvas uradalom rendes orvosáéval volt egybekötve, meghatározván az uradalmi orvos, múlt gyűlésünk alkalmával a’ RR., részint azon okból indulva, nehogy választási jogaik az uradalom megelőző kinevezése által csorbulást szenvedjenek , részint pedig attól tartva, hogy két hivatalnak gyakran eleget tenni nem lehet, elhatározók, a’ sebészi hivatalt az uradalmi egyedre többé nem ruházni. E’ hivatal elnyerése végett a’ csőd elhatározása előtt 8 vagy 9 egyed folyamodott, kik közt alkalmas egyed találkozván, a’ BB. egy része a’ rögtöni választást sürgette; a’ nagyobb rész azonban alispánunknak csőd nyitása iránti indítványát fogada el. — A’ csőd ki jön hirdetve; de a’ folyamodók száma a’ helyett hogy nagyobbodott volna, még alább szállt, mert az említett egyed, ki a’ választásra csakugyan érdemes lett volna, folyamodását visszakérte; ’s igy az ujonczállitás alkalmával megyénkben levő katonai sebész választatott, ki azonban felsőbb helyen elbocsáttatását ki nem eszközölhetvén, a’ BR. bizodalmát megköszönni kénytelenittetett. Indítvány létetett tehát most, hogy e’ hivatal ismét az uradaloméval összekapcsoltassék , ’s mivel ez utóbbinak orvosa az esedezők közt a’ legügyesebbnek ismertetett, az indítványt többen pártolák; de az elnök következetességre figyelmeztetvén a’ BRet, a’ többség az előbbi határozathoz ragaszkodott; a’ csődre nézve azonban ezúttal következetesség nem követeltetett, ’s igy történt, hogy bizonyos egyed, nemestársaink segítségével, kiket egyébiránt csak tisztválasztás alkalmával van szerencsénk illy számmal láthatni, szerencsésen keresztülvitte azt, hogy a’ kijelöltek közül hosszabb tanácskozás után Érenki izraelita választatott meg a’ sebészi hivatásra. E’ választásra észrevételem csak az , hogy benne azon határzatra, melly olly esetben, midőn a’ keresztény izraelita vetélytársánál jelesebb, vagy pedig vele egyenlő, az elsőséget amannak kívánja tulajdonítani, a’ kisebbségben maradt résznek minden hivatkozása mellett is, figyelem nem fordittatott. A’ választásnak alapul szolgált az is, hogy a’ zsidók emancipatiója már országgyülésileg fölvétetett; ez igazság, ’s részemről csak azt óhajtom, bár viszhangra találna nálunk mindaz, mi az országgyűlésen pártoltatott; de megyénk jelen állásában távol sem nevezhetem e’ választást liberalismusból eredetinek, mellynek eredményei közé tartozik az is, hogy azon tisztelt nemes urak, kik a’ választásban szívesek valának részt venni, és segédkezet nyújtani, megvendégeltetésök után vezéröket egy kissé megdöngették. — E’ közgyűlés folyama alatt továbbá szőnyegre kerültek nálunk is Szatmár, Liptó, Csanád és Zólyom vármegyéknek ismeretes körlevelei, ’s az országgyűlési utasítás kidolgozásával megbízott választmányhoz utasittattak. Pest vármegyének az egyedül magyar nyelven kiadandó utilevelek iránt velünk közlött határzata pártolásra nem talált. Végre azon felsőbb helyre tett felírás következtében, mellyben megyénk még egy járásnak felállítását szorgalmazá, ’s ennek szükségét kimutatá, tagadó válasz érkezett. Turóczból. Pribócz, oct. 13. F. hó 5-kén kezdett évnegyedes közgyűlésünknek nevezetesebb tárgyai ezek valának: 1) Időközbeni kisgyüléseink most hitelesített jegyzőkönyveiből két tárgy érdemes megemlittetni. Egyik Libay remekműve, melly Zólyom megye felszólítására pártolást nyert. Másik a’ nm. b.tanácsnak azon igen törvényszerű ’s e’ megye Reit oda utasító intézvénye, hogy mind a’ személyes, mind pedig egyéb leírásokat, mellyeknek közhírré tételét szorgalmazandják, ugyszinte minden efféle rendelethez netalán csatolandó irományokat magyar nyelven szerkesztessék, és csak igy elkészítve terjeszszék fel. Ez intézvény artisztikar tagjainak — a házi alkalmazás végett — kiadatni rendeltetett. De ez indíta egyszersmind egy táblabirót annak indítványozására, miszerint a’ tisztikar már valahára köteleztessék minden jelentéseinek magyar nyelvem beadására. Az indítvány — egy-két egyeden kívül — elvben nyilvános ellenzőre nem talált, ’s az ellenzés okai közt—tudom — méltánylást nyernek a’ legbuzgóbb honfi előtt is azok, mellyek az emberi s pietások aknáiból merithetők; de midőn ezek mellett ollyanok is hozatnak elő:,,hogy valamint időszakon kint határoztatott a’folyamodások’s politicai tárgyak jegyzőkönyveinek magyar vitele, szintúgy ezen indítvány meghonosulása után határoztathatnék, miszerint a’ szólók csupán magyarul nyilatkozhassanak, és igy efféleindítványok nem másra, mint a’magyarságban járatlan, különben pedig igen érdemes egyedeknek tanácskozás körébőli teljes kiszorítására szolgálnak“,— ezek már a’ törvényesség minden emberében rész vért okoznak , ezekkel hát ki a’ nyilvánosságra! — Hevesb nyilatkozások után abban lett a’ megállapodás, hogy az egy év előtti kimondáshoz képest ez indítvány csak a’ jövő tisztválasztással léptettessék életbe. — 2) P. G. bárónak indítványára határozatta jön, hogy miután a’ honi hírlapok közlései szerint Révay György báró, örökös főispán, e’ megye valóságos főispánjává neveztetett, lisztválasztás pedig 1832-ik év óta csak 1838- ban volt tartva, melly azonban az első alispán megválasztása után a’ tisztikarnak megerősítésével félbeszakasztatott, a’ főispán üdvözlésére nevezendő választmány magyarul teendő szónoklatában a’ BB. azon törvényszerű óhajtását is nyilvánítsa, miszerint hivatalába iktatásával egyetemben tisztválasztást is tartatni kívánnak. — 3) Mezei rendőrség tekintetéből a’ nm. h.tanács két alszolgabirót engedett rendszeresittetni; de választásuk a’jövő tisztujitószékre halasztatott. — 4) Fölvétetett az illető tiszti ügyvéd nyilatkozata, mellynek tételére azon értesítést meghagyó udvari rendelet következtében utasittatott, melly a’ beszterczebányai püspöknek az 1647: 14. czikkben alapuló határozat megsemmisítése iránti folyamodására júniusi (P. H. 55-ik sz.) közgyűlésünkre leérkezett. E’ nyilatkozat egész kiterjedésében jóváhagyatván , ő felsége a’ folyamatban levő pernek hiteles másolatbani felküldésével, mihez a’ jelen nyilatkozat is csatoltatik, azon megjegyzés mellett értesittetni rendeltetett, hogy ámbár ugyan a’ püspök ur folyamodásának több, e’ megye méltóságát sértő kifejezései törvényes fenyítéket vonhatnának magok után, ennek megrendelése azonban jelenleg mellőztetik. Azon esetre, ha az 1647: 14. czikk nyomán kiküldött táblabirák közül némelylyek akadályozva lennének, ez alkalommal négy táblabiró helyettesiítetett; a’ törvényszéknek pedig az e’ tárgybani per siettetése meghagyatott. — 5) Jövő országgyűlési követutasitásra anyagul szolgálandó tárgyak összetűzése tekintetéből egy választmány kiküldetése rendeltetvén el, — miután az elnökalispán elnöksége alatt munkálandó tagok jegyzékét egyik jegyzővel felolvastató: hosszas vita keletkezett azon kérdés felett: „valljon a’ küldöttségnevezési jog az elnököt illeti e, vagy a’ BRet?“ Egy rész állita , hogy e’ jog gyakorlása — bár törvényileg nem, de hosszas szokás után, melly törvényt pótol— az elnököt illeti. Más rész ellenben, felhozván az úrbéri, világos öröködési, 1647. 14. sz. ’s egyéb törvényes eseteket, országgyűlési gyakorlatot, de több élő példákat is, hol e’ megye EReinek e’jogba nyilvános ’s tettleges befolyásuk volt, azt törvényleg is a’ Binek tulajdonná, kiknek teljes szabadságukban állana, a’ küldötteket vagy választani, vagy elnök által előterjesztetni , fenmaradván ez utóbbi esetben joguk, az előterjesztést vagy megerősitni, vagy kihagyás- ’s pótlásképen módositni. ’S miután éles vitatkozás után az elnök is kijelenté, hogy e’ jog csak a’ RRel közösen gyakoroltathatok, ebben a’ RR. megnyugodtak, ’s az elnökileg előterjesztett 27 tagból öt — hivatalos elfoglalásuk miatt — mellőztetvén, helyettük más hét — hivatal súlyától ment — állíttatott. — 6) Jövő évnegyedes közgyűlésünk dec. 6-kán, törvényszékünk pedig ugyanazon hó 7kén fog tartatni. — Egy számos személyzetű körben azon nyilatkozás történvén, hogy Turócz megyéről több hamis, ’s a’ megye méltóságát sértő közlések jelentek meg hírlapokban , miután nekem is szerencsém volt néhányszor a’ Pesti Hírlapban nyílt sisakkal föllépni, felszólítva érzem magamat, az illetőket felhívni, hogy fentebbi nyilatkozásukat ott, hol fölléptem, személyem irányában alaposan igazolják, ellenkezőleg a’ fentebbi nyilatkozást nem tiszta ezélzatunak ’s közléseimre illeszthetlennek nyilvánítom. — Újhelyi Gábor. Sz.-Fejérvár, oct. 16. Ma rendkívüli közgyűlésünk vala , főispáni elnöklet alatt. Ennek kitűzött tárgya volt, a’ m. kir. h.tanács intézvényének felolvasása , mellyben a’ mezei rendőrségről szóló legújabb törvényeink következtében, megyei szolgabiráinknak három egyeddel leendő szaporítása megengedtetett. Felolvastatván az intézvény, a’ főispán ur a’ főjelölteket felolvasta, és alkotmányos honi törvényeink értelmében szabad választás alá bocsátotta, kinevezvén egyszersmind, M. L. indítványára, a’ szavazatszedő küldöttségét. Szolgabirákká lettek, a’ bicskei járásban: Győry András; csákváriban: Szűcs József; sármellékiben: Molnár Zsigmond, — mind a’ hárman a’ legközelebb múlt tisztválasztás óta rendes esküitek, melly választás következtében hamm esküt ti hivatal megnyílván, a’ főispán ur esten 70.