Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)

1841-10-27 / 86. szám

mint puszta tény volt, egészen megváltozott körülmények közt visszaidézhető lehetne , vagy túlságos követeléseket gyámolithatna. — Egyébiránt azt tagadhattam , hogy a’ szavazatjog ismeretét az 1608-ki sarkalatos törvény határozza, mellyről tehát külön czikkelyre kell elmélkedésünket fentartanunk. Udvarhelyszéknek ocz. 7—9-ik napjain tartott követválasztási közgyűlésén b. Wesselényi Miklós, ki e’ nemes széknek már 1834-ben fényes érdemű követe volt, ’s 1837-ben ismét megválasztatott, de az országgyűlésre meg nem jelenhetett, most újra közegyetértéssel követnek kiáltatott ki olly határozattal , hogy megbízólevele küldessek kezébe, ’s óhajtott megjelenése esetére hitét a’ székely nemzeti gyűlésben tegye le; mivel azonban méltán kétkedhetni, hogy a’ sok érdemű honfi szomorúan hallott betegsége vagy más körülményei miatt megjelenhessen, ezúttal is, mint 1837-ben választassék még két követ, de olly kikötéssel, hogy ha Wesselényi az országgyűlésen megjelenend, akkor, ha a' választott két követ közül valamellyik református lesz, ez,—ellenkező esetben a’kevesebb szavazatot nyerő adja át a’ tisztelt bárónak a’ követségét. — e szerint tehát szavazás utján gr. Bethlen János és Szombatfalvi József választattak és eskettettek fel követeknek. — Háromszék b. Apor Józsefet és Bartha Károlyt, kik már a’ múlt két országgyűlésen is képviselték; Kolozs kiváltságos város Topler Antalt és Méhes Jánost; Fogaras vidéke gr. Teleki Lászlót és volt alkapitány Boér Györgyöt; Károly-Fehérvár Feketegyergyói Fogarasi Samu; és Szoboszlai Thót György kebelbeli tanácsnokokat Csikszék pedig Bialis Ferenczet és Mikó Mihályt választották országgyűlési követekké. (Érd. Hír. M. és J.) Nyilatkozás: Veér Farkas ur, nemes B.-Szolnok megyének Erdély legközelebb megnyitandó országgyűlésére választott követe, az Erdélyi Híradó 30 és 31-ik számában egy felvilágosítást bocsátott közre az Erdélyi Hiradó 27-ik számábani közgyűlési és követválasztási tudósításra, melly utóbbi a’ Pesti Hírlap 76-ik számába is átment, és a’ szerkesztőségtől egy észrevételkével kisértetett. V. F. urnak (kit, mellesleg mondva, mint Erdélynek egyik rendithetten jellemű lelkes fiát mindig őszintén tisztelénk, ’s kinek nyilvános pályáját szüntelen meleg részvéttel kísérők) fölvilágositásából hármat emelünk ki. V. F. ur először az Ird. Hir. 27-ik és más számaiban megjelent közgyűlési tudósításokat taglalja. Erre röviden csak ennyit: mi a’ közgyűlési tudósításokat többnyire eredeti forrásokból szoktuk meríteni, ’s az Érd. Híradóból ezúttal sem vevénk át egyebet a’ követválasztási ténynél, melly V. F.ur felvilágositása szerint is úgy történt, mikint előadatott és általunk megrovatott. Másodszor: V. F. ur a’ minden személynevezés nélkül tett vádat egyenesen ellene irányzottnak hiszi. Itt szükségesnek tartjuk jegyzetként rászallott szavait olvasóink emlékezetébe visszaidézni: ,,A’ mint egyfelől a’ jó ügy érdekében őszintén örülnénk a’megválasztottaknak, úgy szinte az annyiszor gyanúsított jó ügy érdekében fájlaljuk, hogy a’ követválasztás nem történt úgy, mint igazság és méltányosság kívánta volna. Nézetünk szerint az illy rögtönzések a’ választók egy részét mintegy erővel zárják ki a’ választásból. Ezt az „absentes carent voto“ sem menteni sem törvényesíteni nem képes; mert itt választás, ’s nem tanácskozás forgott kérdésben. „Följegyeztetik előrvény gyanánt, mond Shakespeare a’ „Velenczei kalmár“-ban, ’s egyetlen hiba ezer vétket szül“ — Hol a’ polgárok alkotmányos jogaik gyakorlatából egynapi győzelem miatt kinullifkáltatnak, ott az alkotmány gyönge lábon áll. Kik ótalmazzák, ha mi magunk nem ótalmazzuk? — Hagyjuk az illy coup de maineket azoknak, kik ügyöket jobb fegyverrel védni nem képesek.“ — Ezt mondók mi, és rovásunk nem egyik vagy másik személyt, hanem egyenesen a’ rögtönzött követválasztást sürgető pártot, a’ többséget illeté (egyes személyre, legkevesbbé pedig V. Farkas arra már csak azért sem irányozhatván észrevételünket, mivel arról, hogy kik voltak e’ határozatnak indítói ’s pártolói , semmit sem tudónk), és mi e’ megfeddésre azon többség ellen, melly a’ haladás érdekében ugyan, de rögtönözve , törvénytelenül választa meg a’ követ urakat, azért szabadítottuk föl magunkat, mert a’ nem egyenes, nem férfias síkon nyert diadalnak nem örülünk, hanem fájlaljuk azt.—Harmadszor : V. F. ur is roszalja e’ rögtönzést; erről mi meg valónk győződve, ’s midőn kijelentenők, hogy itt V. F. ur szívünkből szól, bizonyossá teszszük a’ tisztelt férfiút, hogy nekie sem a’ Pesti Hírlap szerkesztősége sem ennek közönsége előtt nincs önigazolásra szüksége; mert jelleme sokkal magasabban áll tiszteletünkben , semhogy őt illy váddal illetni csak távolról is eszünkbe juthatna. — A’ szerkesztőség. A’ magyar gazdasági egyesület i. e. november 11-kén délelőtti 10 órakor a’ nemzeti casinóban nagygyűlést, az ezt megelőző napokon pedig ugyanott választottsági és szakosztályi üléseket tartani, mellyekre az illető t. ez. tagok szíves megjelenése ezennel is kéretik. A’ Gazdasági Tudósitások ezidei 3-ik. sor szerint XVI. füzete a’ sajtót elhagyó; tárgyai következők: Értekezések: 1) Honi kecske (Richter Adolf Fridrik). 2) Az üres úrbéri telkek (Tóth József). 3) Mértani gazdaság (folytatva Győry Zsigmondtól). 4) Javaslat a’ honi gazd. fiók-egyesületekhez , jelesen a’ Szatmár megyeihez intézve (Szendrey Ignácz). 5) A’ sz. balázsi gyümölcsfák rendszeres leírása (folytatva Szublics Károlytól). 6) A’ szántóföld legközelebbi ’s egyszersmind legfontosb létrészei természet- és vegytani tekintetben (Kun Tamás). 7) Rét- és legelőjavitás (F. Farkas Ferencz). 8) A’gabonaüszögről, anyarozsról, kalász-szipolyokról és zsizsikről (Zsardányi Márton Ferencz). — Értesitő- Hivatalos: 1) Küldöttségi munkálatok a’ honi fiók gazdasági egyesületek ügyében. 2) Választottsági ülés. 3—4) Szakosztályi munkálatok. 5—6) Honi czukorgyárak: a) gácsi (gr. Forgách Antal), b) csécsényi (Sibrik Bálint). 7) A’ nagy-surányi angol-amerikai műmalmok (Cz.). 8) Állatteny. szakosztály ülése. 9) Állatmutatás. 10) Nagygyűlés eredményei. — A’ Mezei Naptár jövő 1842-ik évi kiadását illetőleg , jelentetik, mikép ennek több mit három negyedrésze már elkelt, kik tehát azt magoknak , vagy megbizóik részére megszerezni óhajtják, ne terheltessenek szándékuk felől alulirtat a’ közeledő pesti vásárig bérmentes levél által tudósítani; különben sajnálni fogja, ha a’ még fenmaradt példányok elkelte után a’ t. hazafiak óhajtása teljesületlen maradand. Pest, oct. 24-kén 1841. — Kacskovics Lajos m. k., egyesületi titoknok. 722 Megyei dolgok. Komárom megyéből, oct. 16. Ma volt közelebbi jelentéses közgyűlésünk jegyzőkönyvének meghitelesitése , melly alkalommal sajnálkozva kelle tapasztalnunk , mikép jogaink, szabadságunk és mindennemű közügyekrőli tanácskozásunkat magokban foglaló jegyzőkönyvek hitelesítése, e’ polgári szentség a’ megyei összes meggyőződés fölött igen kevés figyelemre talál. Megjelenik elnökünk, tisztelt első alispán úr , a’jegyzőség, egy pár táblabiró, ’s e’ bár igen érdemes, de a’ nemesi ’s mindennemű helyhatósági jogoknak általunk olly annyira pártok szélesbitéséhez aránylag valóban csekély, mondhatnók szegény számi körben kell hallanunk a’ tanácskozások fontos sorozatát ’s a’ néha lényeges észrevételek vagy módosítások alá jutott és lutható jegyzőkönyvi pontokat. Helyben annyi érdemes táblabiró, ügyvéd és nemes, ’s nem sietnek a’nyilvánosság terebélye alá , hogy a’ közügyeknek szentelt könyvet megérinthetnék , ’s a’ felolvasás idézete által a’ hazafi emlékezetének uj élvet ’s a’ szép és jó érzelmeiben fölgazdagult kebelnek uj erőt ’s lángot szerezhetnének. Lehet, hogy sajnálatom e’ szavai elhangzanak, de reményemet a’hőbb keblektől e’ részben sem ragadja semmi el. E’ hitelesítés nyomán a’ II. Hírlap 82-ik számához még egy pár ’s jó tárgyú pontot adhatok , miért tán ugyan a’ föntebb szám közlője sem fog neheztelni. Emlité ön e’ számban csillagocskája alatt, mikép a’ vagyonában *) megbukott volt honi főadószedőnk körülményei közt, ’s e’ szerint közpénztárunk sorsában is, sisomorú állapot, hogy a’pénztárnokoktól az érdeklett közlemény sejthető értelme szerint semmi biztosíték nem kivántatott, minélfogva azon aggasztó kérdés születik: valljon ha értékhiány lesz, mi történik ?---Erre sajátlag ugyanazon értesítőnek kellene felelni; de a’ dolog folytában én is megmondhatom , hogy megyénkben a’ pénztárnokok biztosítéki levelei gyakorlatban voltak, ’s jelenleg e’ most múlt gyűlés alatt is előterjesztetvén, mikép az utóbbi tisztválasztás alkalmával választott pénztárnok uraknak cautionalis levelei benyújtva még máig sincsenek , meghagyatott. Sárközy József másodalispán urnak, hogy az illető pénztárnok uraktól minél előbb vegyen cautionalis leveleket; ’s ez alkalommal a’ fenforgó eset kellemetlen körülményei után is szükségesnek vélték a’ BR. azt is elhatározni, hogy azon esetre, ha a’ megyei adószedőknél pénzbeli hiány tapasztaltatnék, az elmarasztalt fél a’ hiányzó mennyiséget kamataival együtt legyen köteles megtéríteni. ’S ezen felvilágosítás után, úgy hiszem, azon kérdésnek is, melly az értékhiány történhető esetéről szól, szinte meg van már felelve*). De azon törvények, mik az általában vett pénztárnokokról— ide értve a’ kir. jövedelmek kezelőit is — szólnak, ’s jelesül az 1647: 34, 1655: 40, 1723: 63, ’s különösen a’ számot adni nem tudó vagy nem akarókra nézve legszorosb sinórmertékül vehető 1622: 64. czikk minden cautionalis említése vagy tekintetbevétele nélkül szigorún kimondják, hogy „compersa rei veritate cogi, in persona vere per dominos eorundem (comitatus) , quibus rationem dare tenentur , capi possint“; eléggé világosan kimondatván egy újabb törvényben (1715: 57) ezen pénztárnoki múlhatatlan kötelezések , melly czsak különösen a' megyék, városok és egyéb kiváltságos helyek pénztárnokaira szorítkozik; ’s ugyanazon czikk erejénél fogva is, melly,ad praecavendas miserae plebis aggravationes“ igen szép óvattal bir, és Győr megyénél betáblázott hitelezők ellenében is, a’ mennyiben ezek a’ tisztelt megye által summás úti rendelkezést ’s kielégítést kérő levelünkre nézve főokul fölhozattak , olly megakadást leltünk, hogy az 1840: 22. czikk nyomán az illető volt pénztárnok ur ellen megyei főügyészünk által csődkereset határoztatott indíttatni, igy remélvén az érintett pénztárnok urnak Győr megyei javaiból pénztárunk kielégítését.— Még a’ múlt évnegyedes közgyűlésben kerestetvén meg megyénk a’színházi ajánlat minél előbbi beszedése iránt, az e’ részben pénztárnokunknak kiadott meghagyás következtében a’ jelentés most be is nyuttatottmellyből kitűnvén , hogy a’ pénztárba 6574 p.ft és 58 kr van összesen beadva, a’ KK. és RR. ezen öszveget az illető pénztárnok ur által a’ helybeli sóhivatalnál lefizettetni ’s minél előbb fölküldetni rendelték; jól tudván, mikép e’ nemz. intézetnek, az ajánlatok nagyobb részben be nem küldése miatt sok akadály és hátramaradással kell küzdenie. — Városunk keblebeli hadi biztos urnák hazafiasitásáról szóló oklevele felolvastatván és kihirdettetvén, mivel az még nyelvünknek diplomaticaivá emeltetése után is latinul adatott ki, országgy. utasításba tétetni rendeltetett, hogy ezentúl mindennemű oklevelek csupán magyarul szerkesztessenek. Fölkéretvén nádor cs. k. főherczeg által a’ fenyitőjogban munkálkodó nm. választmány használatára megyei ’s egyéb uradalmi rabjainknak 1831-ik évtől kezdődő statisticai rovata, a' megyeit, mig a' többi is közölhető lesz , büntetőjogi eszméink közérdekessége miatt is közlöm: 1831 évtől kezdve, a’rabok összesen voltak 1166-an, per alatt 228, fölmentve 143, elitélve 795. Ezek közül gyilkos 42, szülőgyilkos 1, gyermekölő 7, történetes gyilkos és vérengező 87, rabló gyilkos és rabló 46, gyújtogató 12, marhalopó 69, tolvaj 360. Ezek közt férfi 613, nő 182, nemes 209, polgári 348, jobbágy 210, külföldi 26, catholicus 442, ágost. vall. 13, helv. vall. 279, zsidó 61. Rögtön bírálat alá fogott rab egy sem volt. A’ rabok e’ módú statisticája figyelemreméltó vezérfonalul szolgálhat egyes megyék néperkölcsi kifejlésének combinatiójában, miért is óhajtható volna, ha a’ többi megyék rabjairól is értesülhetnénk. — Felolvastatok Huszár Ferencz derék fősz.bírónknak a’ járásában Környén történt nagy tűzrőli szomorú jelentése, miben meleg emberbarátilag pendité meg a’ kisdedovó-intézet mindinkábbi szükségét, ’s azt e’megyében is anynyival jobban ajánló meghonosítani, mivel e’ környei tűz is, szüleiktől dologtalanul hon hagyott gyermekeknek , az unalom miatt utóbb már gyufákkal történt játékuk miatt származott. E’ lelkes és valóban korszerű indítvány előadatott; de egyéb intézkedés e’ tárgyban nem történt, mint az, hogy járásbeli főbíró urak által a’ megyei uradalmak , a’ közszükségü kisdedóvó-intézetek alapítására felszólittatni rendeltettek. Vajha e’ tárgy az illető uradalmaknál lelkes pártolást ’s honosulást is nyerhetne , melly már annyira kifejtve ’s a’ kornak olly érthető szózata lett, hogy lehetlen azt magyarázatos ajánlásokkal körülhalmozni. — Törvényszékünk nov. 15-kén kezdődik. — 99. Vasból, Szombathely, sept. 17. A’ Pesti Hírlap 71-ik’s a’Hirnök 73-ik számában Vas vármegye börtönéről olly közlések foglaltatván , mellyek az olvasó közönséget könnyen azon gondolatra vezethetnék , hogy ezen megyében a’ büntetőtörvénykezési rendszer és igazságszolgáltatás a’ tatár- vagy oroszénál is rosszabb *) , szükségesnek véltem a’ börtönök jelen statisticáját a’ jegyzőkönyvekből pontosan kivonva, czáfolatul közlem. Ugyan is a’ megye fogházában börtönöztetik jelenleg 132 rab. Ezek közül 70 végrehajtás alá vett ítélet következésében büntettetik. Tiz halálra ítélt gyilkosnak, rablónak és gyujtogatónak pőre a’nm. curiára fölebb vitetvén, sorsuk ezen ítélet megérkezésétől függ. 44-én az utolsó, jun. 26-kán befejezett húsvétutáni *) Az érintett hírlapi szábé komáromi értesítője által nem is neveztetik helyesen vagyonában megbukottnak az illető pénztárnok tir, mivel e’bukása akkor csak a’pénztárra volt alkalmazható, a' csődkereset ellene csak később határoztatok. **) Nincs bizarmnak, uram! egyáltalában nincs megfelelve; mert mindig áll a' kérdés , hogy hátha értékhiány miatt a’ megbukott adószedő nem csak kamatot nem, de még csak tőkét sem képes fizetni; kire hárul a’ teher? Pest megye rendei a’ kérdést megfejtették, mi hasonlót hiszünk Komárom rendeiről is. — Szerk. *) Hrabovszky urnak jelen becses közleményét szives köszönettel veszszük, ’s hasonlókat jövendőben is mindig köszönettel veendőnk ; de megvalljuk, a’71-ik szonbani közlésre c/.on tatár vagy orosz igazságszolgáltatási vádat egyáltalában nem alkalmazhatónak találjuk; ott ugyanis nincs egyéb mint az , hogy az Ítélet Vasban is, mint egyébütt, sokára halad, ’s a’ 120—130 rab közt sok van, ki még itélőszék elé sem hivatott, mintegy 40-en, kik még el nem ítéltettek. Egyébiránt a’ megyei börtönről méltánylattal mondatik , hogy czélja sanyargatáson felülemelkedett. Boldog isten ! ha már ezen igazságszolgáltatás is rosszabb orosz- és tatárénál, mit fogunk egyebekről mondani ?! — Szerk.