Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)

1841-10-19 / 84. szám

Szerda Pesti Hírlap S4. Megjelelt e’ hírlap minden héten kétezer , szerdán és szomba­ton. Féléri előfizetés a’ két fűvárosban házhozhordással 5 ft, borítékban 6 ft, poétán borítékkal 6 ft pengő pénzben. — Előfizet­hetni helyben I, an derer hajós kiadó tulajdonosnál, hatvani-utczai Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyebütt minden cs. kir. poetahivatalnál. — Mindenféle hirdetmények fölvétet­nek , de egyegy hasábsorért, petit betűkkel, 5 pengő krajczár számittatik. October 19 1841 TARTALOM. Kinevezések. Vezérczikk. (S­z. kir. városok 1.) Követválasztások Erdélyben. Ipar egyesületi tudósítás. Szegénygyerm­ekkórház. — Megyei dolgok. Árva (cadu­­citas, megyei sebészségre zsidó választatik). Thurócz (orszá­gos körlevelek adatai magyarul írandók, tisztválasztás kéretik, szolgabirák szaporítása, 1017: 14, küldöttségnevezési jog). F­e­­j­é­r (ujdon rendszerizett szolgabirók választatnak, esküttek kine­veztetnek , Erdély és unió). K­o­l­o­z­s (országgyűlési utasítás)­­Rövid közlés. Alsó-Fehérből. Vidéki levéltárcza. S­o­p­r­o­n­y­i selyemtenyésztő intézet Ér melléke (harcz és háború a’néptanítók szakálla ellen). Pata (gr. Zichy Ká­roly népnevelési alapítványa). H. M. Vásárhely (Kriss Jakab adománya). Nyilatkozás Csernekvölgyről. Ku­lt. napló. Angol­, Spanyolhon, China. Értekező. Miss Par­doe Magyarországról. — A­ tisztujitószékek reformjáról. IV. és V. —Balogh János. —Hiv. tudósítások. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő cs. ’s apost. kir. felsége Villecz János Sáros megyei levéltárnokot a’ tiszáninneni kerületi tábla ik­tatójává, Hegyessy Pál rosnyói olvasókanonokot pe­dig ugyanazon káptalan nagyprépostjává méltóztatott kegy. kinevezni. (H—k) A’ rm. magy. kir. udv. kamara Párvy Lajost ko­­kavai erdészségre alkalmazd. (H—k) Vezérczikk. (Sz. kir. városok. I.) A’ kir. vá­rosok országgyűlési állása, politicai életünk napi kérdései közt, a’ legsürgetőbbek közé tartozik.— A* keserűség, melly a’ két utolsó országgyűlésen a’vá­rosi követek soraiból annyiszor kitört, vészt rejt me­llében. Egy villámterhes felleg az, melly hazánk egén fölebb és fölebb vonul. Amazt a’ polgárszere­tet férfias indulatával lecsillapítani, emezt az igaz­ság szelével szétoszlatni, jogszerűség ’s józan politi­­ca parancsolólag intenek. — Ki tudja, mit rejt a’ jö­vendő kétes födele? ki tudja, nem jőnek e idők, midőn e’ nemzetnek állni kellene egy testbe forrottan, mint egy óriás férfiú áll? ’s ha ekkor nem állana mint egy férfiú,’s nem állana azért, mert ben a’ honban ellen­ségei volnának , kik, ha jókor akarjuk, barátaink le­hetnek vala; ha minden érdek, mellynek igényeit a’ szent igazság istenereje támogatja, elkeseredetten azon osztály ellen fordulna, melly (nemes önérzet­tel mondhatjuk mindnyájan , kik ez osztálynak tagjai vagyunk) közel egy ezreden át a’ nemzeterő megtör­­hetlen magköve volt; ’s hahogy az országgyűlésről országgyűlésre mindinkább növekedő keserűség a’ szenvedelem vakkevében oda tévesztené a’ kir. vá­rosokat, hogy jelszavul választanák: „mindent inkább, mint gúnyt“, minő átok nyomná ko­runknak emlékezetét! minő tehetségeket tüntet föl illy körülményekből a’ história! Emlékezzünk csak más egyebek között Dániának 1660-ki korszakára. „Gúny“ szót emliténk. Igenis, uraim! teljes tiszta meggyőződésünk, hogy valamint azoknak, kik ma­gokat a’negyedik rend képviselőinek mondják, min­den kisvárosnak, bármi rottenborough (kor­hadt helység) szinü legyen is , akármelly vármegyé­­vel­ egyenlő szavazatot óhajtó követelések, nevetséges igény , mellynek sem törvényes, sem politicai, sem számtani alapja nincs, úgy más részről a’ kir. váro­sok országgyűlési jelen állása több mint igazságta­lanság , — valóságos gúny. És ez az, mit ember még amannál is nehezebben tűr. — Ez nem marad­hat igy, ennek nem szabad igy maradnia.—Midőn a’ samniták Spurius Postumius légióit a’ caudiumi szo­rosban körülkeltték, ’s tanácskozónak, mit tegye­nek a’ magokat kényre kegyre megadni kénytelen rómaiakkal? Herennius Pontius azt tanácsoló: Öljék meg mind, vagy bocsássák mind szabadon bán­­tatlanul, csak ne gúnyolják. Samnium kormánytaná­­csa mást határozott: jármon bújatta keresztül a’consult és seregét , ’s ezzel boszút vetett és kárhozatot arata. Az ősz Herennius tanácsa szolgáljon intésünkül; mondjuk ki (ha tehetnők, ha akarhatnék), hogy a’ királyi városok országgyűlésünkben részt ne vegye­nek; de ha ezt nem tehetjük,ha ezt tenni nem akar­hatjuk, úgy kapcsoljuk magunkhoz érdekűket mél­tányossággal és igazsággal, ’s ne tűrjük, hogy a’ törvényhozási részvét reájok nézve gúnyszó legyen. Mert még egyszer mondjuk: gúnyt szenvedni nehe­zebb , mint igazságtalanságot, mint szolgaságot. A’ kérdés nehézségeit jól ismerjük ; tudjuk, hogy már csak a’ dolog fekvésének kifejtése is kényes feladat, melly a’ kir. városok túlfeszített igényeinek sem lehet kedvező; azonban bármennyire érezzük is , hogy a’ bonyolult csomó feloldása mienknél erő­sebb karokra vár, kötelességünknek tartjuk mégis véleményünket megmondani; ’s teszszük azt nem a’ csalhatlanság, hanem a’ jó szándék igényével. Leg­alább anyag lesz, ’s ösztönül szolgál, hogy v­e­n­i­­­ant deplebe togata, qui juris nodos et le­­gum aenigmata solvant.— Közelebbi lapjaink­ra tehát (kivévén talán a’ legközelebbi két számo­kat) fejtegetéseink tárgyául ezt tűzzük ki; jelenleg mintegy bevezetésül szükségesnek véltük tisztelt ol­vasóinkkal közleni, mit Deák Ferencz nagybe­csű követjelentésében e’ tárgyról mond: „Még egy fontos érdekű tárgyról kell szótanunk, melly a’ nemzetnek komoly figyelmét különösen meg­kívánja, ’s ezen tárgy a’ kir. városok jelen állása. Keserű érzéssel szólaltak fel ezen országgyűlésen ismét a’ kir. városok küldöttjei, ’s törvényeinkre hi­vatkozva , teljes mértékű szavazati jogot követeltek. A’ Kir. és RR. ugyan mindaddig, mig a’ kir. váro­sokban a’ választásoknak és utasítások elhatározá­sának eddigi rendszere fenáll, azoknak országgyű­lési szavazatára nézve az eddig követett gyakorlat­tól el nem állhatták, de hogy ezen akadály is minél­­előbb megszűnjék, indítvány létetett, hogy haladék nélkül egy választmány neveztessék ki, melly a’ kir. városok belső viszonyainak ’s országgyűlési helye­znének elrendezése iránt még ezen országgyűlésre kimerítő véleményt adjon. Ezen indítványt a’ többség akkor el nem fogadta, sőt a’ kir. városok követei kö­zül is többen szólottak ellene ; utóbb azonban kér. ülésben ismét megújították azt, ’s ekkor többséget nyervén, egy két. választmány azonnal ki is külde­tett. De mivel ezen választmánynak tagjai más vá­lasztmányi munkákban is foglalatoskodtak, mellyek szinte fontosak és halasztást nem szenvedők való­nak, ezen munkák pedig csak az országgyűlésnek utolsó napjaiban lettek befejezve, a’ választmány idő hiányában a’ városok kérdésének sok munkát kívá­nó tárgyalásához nem kezdhetett. Elhatároztuk tehát, hogy e’ tárgyban egy orsz. választmány küldessék ki, melly legalább a’jövő országgyűlésre kész mun­kát adjon, akkor haladék nélkül felveendőt; ’s ezen határozatunkat egy külön felírásban kívántuk ő fel­ségéhez fölterjeszteni; de a’ fő RB. abban megegyez­ni semmikép nem akartak. — Így tehát ezen ország­gyűlésen sem történhetett e’ tárgyban semmi előlé­­pés, pedig a’ dolog hosszas halasztást nem szenved ; úgyis eddigi hibáink ’s az eddigi mulasztások sok rosszat szültek már, ’s azoknak keserű következé­seit naponkint inkább érzi a’ haza. Más nemzeteknél városokban fejlődött ki legelőször a’ szélesb és biz­tosabb alapra épített polgári szabadságnak tiszta fel­fogása; városok törték meg hajdan az erőszak szülte igazságtalan hatalomnak lánczait, ’s a’ szorgalomnak ’s műveltségnek bölcsői a’ szabadságnak és nemzeti­ségnek legerősebb támaszai városok valónak. És hogy ez nálunk nem egészen igy történt, hogy ha­zánkban épen a’ nemzetiségnek és a’ polgári sza­badságnak kifejlődésére nem valónak jótékony hatás­sal kir. városaink, azt leginkább a’ törvényhozásnak százados mulasztása és gyakran ismételt hibái okoz­ták. — Törvényeink a’ kir. városokat kiváltságok által a’ népnek sorából kiemelték, ’s elszakasztották azoknak érdekét a’népnek érdekétől; a’ nemesi rend pedig épen soha nem valt hajlandó azokat polgá­ri tekintetben magához fölemelni, sőt gyakran ellen­séges indulattal használta ellenük hatalmát ’s polgári felsőbbségét. Így állanak kir. városaink elszigetelve még most is közöttünk és a' nép között, érdekben és érzésekben tőlünk és attól különválva. Idegen ele­mek valónak azok, mikből kir. városaink egykor ala­kulni kezdettek, és őseink elmulasztották, ezen ide­gen elemeket a’ nemzettel egybeolvasztani. Zsib­­basztó volt már századok óta városaink szabadabb kifejlődésére nézve azon régi hibás s’ igazság­­talan rendszer, miszerint minden szabad választási közigazgatási törvényhozási jósokat, a’ polgárok egész tömegének teljes kizárásával, csak azon cse­kély számú testület gyakorolja, melly önmagát vá­lasztja, kiegészíti és utasitja ’s mind ezen közpolgá­ri jogokban a’ többi polgárok még csak közvetve sem részesülnek; és ezen hibás rendszernek czél­­szerű javítására századok óta semmit nem tett a’tör­vényhozás, annyi panasz után meg most sincs eltö­rölve azon önkényes hatalom, mellyel a’ királyi kamara városainkat függésben tartja. Egy szó­val : századok óta semmi nem történt, a’ mi vá­rosinkban egy önállásu, független polgári rendnek kifejlődését eszközölte volna; pedig ezen hiányt, minden közviszonyainkban ’s a’ haladást tár­gyszó minden lépéseknél súlyosan érezzük, ’s illy polgári rend nélkül városaink soha azon köz­állományi fontosságra nem emelkedhetnek, mely­­lyen más nemzeteknél a’ városok állanak. Mik vol­nának már eddig kir. városaink a’ hazára ’s nem­zetiségre nézve, ha egy, ekképen kifejtett polgári rend egyszerű, de szilárd önállásában őrködnék a’ törvény , szabadság’s nemzetiség mellett? hol vol­na polgári tekintetben már nálunk is a’ nép, ha kir. városaink attól különvált érdekeik által el nem sza­kadtak volna?“ „Mind­ezen hiányokat tehát minél előbb pótolnia kell. A’ feladás nehéz, mert századok mulasztását kell helyrehozni, de mégis mulhatlanul szükséges hozzá fogni e’ nehéz munkához, mert az elválasztó ponton állunk már, még hatalmunkban áll,a’városo­kat bizodalomnak, szeretetnek és igazságnak ’s méltányosságnak szorosabb köteleivel a’ nemzeti szabadság közérdekéhez kötni; még hatalmunkban áll czélszerű törvények által kifejteni bennök azon morális erőt, melly egyedül képes azokat ’s általok a’ hazát is virágzásra emelni; de minél inkább ha­lasztjuk ezt, annál kevesebbé biztos a’ siker , ’s an­nál inkább félhetünk, hogy azok, kiket századokig idegeneknek tekintettünk, szívben­ ’s érzésben is idegenek maradnak hozzánk; sőt idővel még elle­nünk ’s érdekink ellen fognak használtatni.“ „Azonban nem elég, sőt nem is tanácsos, egyene­sen ’s egyedül csak az országgyűlési szavazat kér­dését eldönteni városunkra nézve ; mert a’ törvény­hozási jogot nem a’ városok néhány tisztviselőivel, hanem a’ városi polgárok összeségével oszthatjuk csak meg, ’s csak ezeknek független önállásától le­het biztosan remélni, hogy azt szabadon és tisztán a’ haza közjavára fogják használni; ’s mind azon tekintetek, mellyek a’ kir. városok politicai fontos­ságára nézve fenforognak,nem a’tisztviselőkről, ha­nem az egész városról ’s a’ város polgárainak egyesületéről állanak. Ezt a’ független, önállásu pol­gári rendet kell tehát törvény által létre hozni; azt pedig a’ kir. városok belső viszonyainak , ’s köz­­igazgatásának czélszerű elrendezése, a’ szabad vá­lasztásnak kiterjesztése és a’ kamarátóli függésnek megszüntetése fogják csak biztosan eszközölni.“ „Ugyanazért hiszszük azt, hogy a’jövő ország­gyűlés mindjárt kezdetben hozzá fog e’ tárgyhoz , ’s valamint már e’ jelen országgyűlésen akartuk, egy kerületi választmányt fog mind ezeknek kimunkálá­sára megbízni; ’s akkor, ha majd ez munkáját be­­adandja, könnyebb lesz a’ már kifejtett kérdéseknek részletes tárgyalása, ’s remélni lehet, hogy e’ tárgy az igazság ’s méltányosság alapjain fog elintéztetni.“ Felső-Fehérben gróf Bethlen Gábor és Horváth János; Mar­osv­ás­árhelyen Erszé­nyes Jó­zse­f és jegyző Topler Simon; Ma­rosszékben Gálfalvi Imre alkirálybiró, és Nagy József ügyvéd választottak országgyűlési követekké. Iparegyesületi tudósítás. Az iparegyesü­let választmánya az aláírási ívek beküldésének ide­jét jövő novemberi vásárra tűzé ki, a­ közgyűlést pedig november 13-kán, délutáni 4 órakor telt, Pest megye teremében tartandónak határozá. Az aláírási ívek birtokosai tehát ezennel egész tisztelettel meg­kéretnek, ne sajnálják a’ hazafius buzgalmokba aján­lott íveket a’ főn kitett időre beküldeni; azon esetre pedig, ha még több aláírókat remélnének gyű­jthet­­ni, íveiket megtartván, aláíróik számát és neveit, az aláírt pénzmennyiséggel együtt megírni ’s a’ be­szedett pénzöszveget átszolgáltatni ne terheltesse­nek. A’ pénzeket tek. Antal Mihály pénztárnok ur (található a’ nemzeti casino könyvtárában, vagy sa­ját lakásán, bálvány-utcza 239 sz.) veszi át, az alá­írási ívek vagy alulirthoz vagy a’ Pesti Hírlap szerkesztő-hivatalába utasitandók. — Vajda Pé­ter, titoknok. Szegénygyermekkórház. A’ pesti német színházban műkedvelők által adatott tiz daljátéknak összes bevétele. Augustus 6-kén Norma 1201 fr­t 28­­, kr, 17-kén Norma 887 frt 54 kr, 21-kén Bájital 1016­­ frt 2 kr, 24-kén Bájital 970 frt 4 kr, 28-kán Norma 167

Next