Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)
1842-02-17 / 118. szám
az összes nemesség meghivandónak határoztatok.— 8) A’ nm. h.tanácsnak ,azon intezvényeben, miszerint a’ nemesi telkeken lakó agiliseknek marháit adó alól kihagyatni rendeli, a’ BR. meg nem nyughatván, a’ tisztelt kormányszékhez felírást határoztak.—9) Egy másik intézvény pedig, melly oda utasítja e’ megyét, hogy fogházának építésével, mellyre nézve a’magányrendszer jön elfogadva, addig, míg e’ tárgyban országos intézkedés történendik, hagyjon fel,—tudomásul vétetett.—10) Másnap indítványba hozatott, hogy miután a’ magyar nemes kiváltságai között legszebb ’s legüdvösebb az, mellynél fogva biráit maga választja, jövendőre a’törvényszéki bírák is szabad választás útján jelöltessenek ki. Ezen inditvány elvben közakarattal elfogadtatott, ’s csak a’ választás módja iránt bízatott meg egy választmány, olly meghagyással , hogy a’ jövő közgyűlésre e’ tárgybani véleményét beadja. — 11) Egy, ezelőtt Pápán, jelenleg pedig Pozsonyban lakó M. — A. — nevű ügyvéd, néhány köztiszteletben álló megyei tisztviselők ellen tett mocskos vádjaiért tiszti fenyitőperbe vonatni rendeltetett. — 12) Az orságos színházra tett ajánlatból az e’ megyére esett illeték hivatalos jelentés szerint már be van fizetve*). — Gyűlésünk meg néhány napig eltart. — Szabó Antal: Békésből, febr. 1. Gyulán tartatni szokott évnegyedes fenyitőtörvényszékünk tegnap kezdődött, ’s ma egy órai együttülés után már be is fejeztetett. Oka e’ gyors befejezésnek a’ rabok csekély száma volt, melly ezelőtt száz körül forogván, ezúttal a’ rabjegyzék szerint 21-re olvadott; ezek közül véletlen gyilkos volt 1, szántszándékos 1, e’ bűnnel gyanusított 2, tolvaj ’s orgazda 14, postarabló 1, gyanús postarabló 1, pinczefeltörő 1. Közülök elitértetetett 12. Ítéletlen maradt, főleg más megyéből elő nem állított tanúk miatt, 8, végre 6 hónapi raboskodás után egészen ártatlannak ismertetett 1. — Miként lehet ez, kérdi szerkesztő úr? Felelet: egy kis szelíd tortúra által, mellyet a’ gyanúsított vádlott ki nem állhatván, készebb volt egy olly bűnt elvállalni, melly a’ valódi bűnösre 3 évi börtönt vont, mintsem három napnál tovább éhen szomjan ellenállhatni a’ kötél-argumentumnak. Valóban szomorú, ha e’ korban illyesmi történhetik; magára is vonta ez a’ törvényszék komoly figyelmét, melly méltó indignatiójának kijelentése mellett mit sem késett e’ részben a’ szükséges tiszti vizsgálatot megrendelni. Még egy másik, büntetését túlszenvedő egyed is fölhivá figyelmünket, ki is H.— vgye illető tisztségének hanyagsága miatt 22 hónapi börtönöztetése után ez alkalommal szabadságát visszanyerte; ugyanis az illető h—i tisztviselő, főleg a’ P. Hírlapban történt felszólamlás következtében, szíves volt ez ügy eldöntésére megkivántató lényeges h—i tanút valahára, ’s mi több, megvasalva, átküldeni. Szegény tanú!! — Mi e’ törvényszék általános eljárását illeti , azt különösen két szép eredményű tény jellemzi: egyik, minélfogva az úgynevezett summás perekben a’ vádlottaknak (miután ügyvéd általi védelmeztetésöktől eltiltattunk) a’ szóbeli védelem megengedtetett ’s kötelességükké tétetett; másik, hogy ez úttal (800 év óta tán először) botok nem osztogattattak. Az elsőre nézve önmegnyugvással tapasztalak törvényszéki biráink, mikép a’ felolvasott bűnbeli iratokból merített nézeteik, a’ vádlottnak szóbeli védelme után, lényeges változás alá estenek; mi pedig a’másikat illeti: csalódnék, ha azt hinné valaki , hogy a’ ferde botozásnak ez úttali elmaradása tán a’ bíráknak bot kerülte egyediségétől eredeti légyen; — épen nem,—több évi tapasztalásból merített meggyőződés szülte ezt, mert öt évvel ezelőtt a’ derék b. Wenckheim Béla alispánsága alatt kezdetvén meg a’ botelleni agitatiók, sok küzdés után elvégre oda fejlett ki a’ törvényszéki gyakorlat, miszerint olly egyedeket, kik még botozva nem voltak, botbüntetésre nem ítélt; minek azon örvendetes következése lett, hogy öt év leforgása alatt a’ meg nem botozottak közül egy sem került vissza a’ börtönbe, ellenben azok közül, kik már azelőtt botozva voltak ’s a’ törvényszék által újonnan megbotoztattak— a’ dolgozóház daczára is — többen többször visszakerültek. Illy tények után lehet e csudálni, ha az eljáró bírák a’ bot-büntetést javító eszköznek nem tekinthetvén, azt lelkismeretesen mellőzik? bizonyára nem; ’s akármit mondjon Weber, annyi igaz marad, hogy bottal csakugyan nem javítunk. — Végre még egy szót a’ pelengéri szerepet játszó deresekről , mellyek a’ botozással olly szoros viszonyban állanak. Egyik sz.biránk mindjárt a’ tisztválasztás után azon szerencsés ötletre jött , minélfogva a’ dereseket, mellyek némelly tanácsházak előtt paripát ábrázolva boszantólag tűntek föl, onnan elugratta; ’s gondoljuk el mi történt, tán itt is megfordult a’világ? koránsem; az említett szolgabiró járásából , melly körülbelül 40.000 lelket számlál, egy év ’s több hónapok alatt egy rab sem került törvényszék ekbe, mi mégis csak furcsa; de még furcsább az, hogy némelly szolgabiráink mind e’ mellett is a "Új Istennek hála! Hány megye mondhatja ezt el magáról ? Szerk. tanácsházak díszére fentartják ezen deresparipákat, holott, mint mindnyájan haladás emberei, igenis jól tudják, mikép a’szomszéd műveletlenebb oláh , habár megsüvegli is ezen falovakat, mellyekben hihetőleg bizonyos kalapvarázs erejét képzeli rejteni, de minálunk csakugyan semmiféle paripa sem képes a’ szolgabirói tekintély igényeit magasabbra emelni. — Oltalmi Zsigmond. Vasból, Szombathely, feb 9. Farsang utósó napjai is, gyűlés is, két olly érdekes tárgy, mellynek mindenike külön igényli részvétünket. Feloszthatnék ugyan időnket e’ kettő között, egyiknek nappalunkat, másiknak éjjelünket áldozva, de az éj gyönyörei mind extensióban, mind intensióban sokkal jobban elfognak bennünket, mintsem hogy a’ nap seriumaira elég lelki éberségünk maradhatna. Azon erős szellemek pedig, mellyek a’két ellenkező istenségnek egyszerre áldozhatnának, nem olly gyakoriak lévén, nekünk a’népség tagjainak választanunk kellett, ’s vagy egyiket, vagy másikat skartba tennünk. — Ezek előrebocsátásából gyanítja tán már némelly élesszemü azt, mit következtetni akarok, mit azonban világosan is kimondok, t. i. hogy ezen gyűlésünk már első napján sem tapasztaló a’szokott számmali részvétet; második és harmadik napjain pedig a’ jelenlevők szokatlan csekély száma miatt méltán felsohajthatánk. Ezt tulajdonkép nem panaszul hozom elő, mert ki tehet arról, hogy ezen évben febr. hó első hétfője, mellyen nekünk okvetetlen gyülélkednünk kellett, épen ezekre a’ fatális farsangnapokra esett, mellyeken a’ félvilág úgynevezett műveit lakosinak nagy többsége inkább bohóságoknak hódolva, az ész működéseit pihentetni szereti; de csak azért véltem mégis említendőnek, hogy ezen exordium és a’ majd utóbb -elmondandók között az, ki megyénk viszonyait ismeri, egy kis összefüggést találhasson. — Elnök-alispánunk a’ gyűlést megnyitólag előadta, miképen m. é. aug. 2 kai közgyűlésen tett ünnepélyes lemondása után alig képzelhette, hogy még a’ jelen gyűlés is elnöksége alatt fog tartatni; azonban a’ megye körülményei ’s a’ RF. iránti tisztelete kötelezvén őt, hogy nagybecsű bizalmukból nyert hivatalát még egy ideig folytassa, ’s biztosan remélvén, hogy a’ törvényszabta tisztválasztás minél előbbi megtartása iránt már tett lépéseiknek foganatot szerzendenek, azon óhajtással üdvözli a’ Bket, hogy a’ haladás jelen korában , midőn a’megyei gyűlések naponkint nagyobb fontosságot nyernek, törvényeinknek hívőrsei és tanácskozásaikban azon érett férfiakat jellemző mérsékletnek fentartói legyenek, mellyet illy nagy hatású erkölcsi testület soha sem nélkülözhet. Továbbá a’ kissyülések eltörlése által ráháromlott ’s hatóságát felül nem múló némelly tárgyak elintézéséről vezetett jegyzőkönyvét bemutató. Örömmel jelenté továbbá, hogy ámbár az adózó nép az alig bevégzett ujonczállitás által tetemes költségekkel terhelteték, ’s ezen szűk idők mostohaságától érzékenyen nyomatik , mégis nagy adó hátralevőségéből az utolsó gyűlés óta tetemes öszveget rótt le.Végre a’ közbátorság állapotárul szinte megnyugtató jelentést tett. Előadása szokott helyesléssel fogadtatván, különösen annak első része, mellyben a’ tisztválasztás kérdését hozó szőnyegre, élénk vitára nyújtott alkalmat, melly tárgyának eredetisége tekintetéből is, vázlatban közölve, úgy gondolom e’ megyén kívüli rokonunknak sem lesz érdektelen. A’ megyei tisztikar ugyanis, azon oknál fogva, mivel a’ törvény által rendelt 3 évi szolgálatidő elelt, sőt ezen felül is már 8 hónapot szolgált volna, a’törvény által rendelt időn túl pedig hivataloskodásra kényszeritni senkit sem lehetne, az első alispán lemondását ,mindnyájann közbeszólóval magáévá is tevén, hivataloskodásának véghatáridejéül i. é. május 1-je hétfőjét tűzte ki, mellynél tovább szolgálni semmi esetre nem fog; — ennek következtében a’ megye olly Scylla és Charybdis közt látta magát, hogy május 2-dikán vagy a’ közigazgatás szünendik meg, vagy ennek elkerülése végett akkor főispán nélkül is lisztválasztást tartani kénytelen lesz. Fölkelt tehát egyik koszorús hazánkfia, ’s a’ kormányt felszólítani javasló , hogy az okvetetlen megtartandó tisztválasztásra törvényes főispánt nevezzen. Ha pedig a’ körülmények épen nem engednék , hogy addig főispánt adjon, bizzon meg, de csak különösen ezen egy esetre, comissariust, ki által befolyását gyakorolja. Volt ki tüstint határnapot kivár,t kijelelni, mellyre ha főispán nem lesz, a’ RR. nevezzenek különös elnökséget, a’ főispáni jogokat gyakorlandót. Egy másik szónok előbb fölirni kívánt az augustusi fölirás nyomán , sajnosan említve, hogy annak nem lett sikere , ’s egyszersmind kijelentetni kívánta, hogy ha bizonyos kitűzendő határnapig, például május 1-ig, ezen felirásnak sem lesz foganata, akkor vagy első alispánunkat, vagy egy választmányt bizzunk meg a’ főispáni jogok gyakorlására. Ismét más szónok azt javaslotta, hogy miután atisztikar kijelentette , hogy május 1-jénél tovább szolgálni semmi esetre sem fog, az ebből származandó zavar meggátlására szükséges módok nyújtására ő felsége megkeressék. Egy szónok azon kérdésre: van e jogunk restaurálni magunknak? Igennel felelt, annálfogva is, mivel már egyes tisztviselőket helyettesítettünk, állani kell tehát ennek az egészre nézve is. Erre más részről megjegyeztetett, hogy ha egy morális testület végzést hoz, mindig fontolja meg előre, mi következései lehetnek, minő garantiát képes adni kivitelének, ’s az elébe gördülendő akadályokat mikép tudja elhárítani? Ha mi most május 1-jét tűzzük ki tisztválasztási határnapul, mikép biztosítjuk ezen végzésünk teljesítését? A kormánynak csakugyan törvényes joga van tisztválasztásunkba a’ főispán által befolyni, ’s hogy ezen jogához ragaszkodni fog, előre tudhatni.— Erre viszont feleletül adatott, hogy a’ tisztválasztó gyűlés csak ollyannak tekinthető, mint más közgyűlés, mellyben tisztviselők választatnak; ha a főispán jelen van, elnökösködik ; ha nincs jelen, folyattatik nélküle, szükséges tehát felirni, hogy a’ tisztikar május 1-nél tovább szolgálni nem akarván a’ megye kénytelen lesz akkor minden esetre tisztválasztást tartani. Ennek ellenében mondatott, hogy a’ kormánynak kétségen túl theoria ’s praxis szerint is joga van, a’ tisztválasztásokba főispán által befolyni; már most, mellőzve azon kérdést, hogy ezen jogát a’ kinevezés által 8 hónap elfolyása alatt miért nem gyakorló, az el nem kerülhető viszályokban mi a’ jogosság mezején gyenge lábon állunk; azért tanácsosabb fölirni, hogy a’kormány minél előbb főispánt nevezzen, ’s ha ezt teljesitni mégis elmulasztaná, a’ májusi gyűlésben kell a’ teendőkről tanácskozni. — Minthogy a’ törvénybe ütköző comissarius kérése ellen majd minden szólók nyilatkoznak, az elnök, a’ commissarius iránti indítványt az által kivánta az ostromlók előtt szelidebb színbe ölteni, hogy t. i. ő felsége ezen esetre a’ főispáni jogok gyakorlatára valakit megbizni méltóztassék; igy nem comissarius lesz kérve, mit a’ törvény világosan tilt; ő felségének pedig joga lévén a’ választásba befolyni, ezt megbízottja által is gyakorolhatja. Egyébkint nézete szerint akárki legyen az elnök, az a’ hivatalok betöltésénél nem kizárólag a’ fejedelemnek képviselője , hanem ennek és a’ nemességnek közös jogait képviseli. Különben is a’ megyei dicső szerkezet eszméjében az elnök halhatatlansága benfogl altató; itt csak a’ személy változhatik, de a’hivatal már csak az administrationalis ügyek halaszthatlansága miatt sem szünhetik meg soha , hanem a’ sarkalatos törvények és százados szokás szerint változás esetében tüstint pótoltatik ,*a’ ki tehát az elnökséget törvényesen viseli az mindenkor gyakorolhatja azon jogokat, mellyeket a’ törvény az elnökre ruház. És igy nem látván akadályt abban, hogy RR. főispán nemlétében is ne restaurálhatnának ő felségét újabban alázattal megkéreni javasló, hogy május 2 k áig, az 1578 : 4. czikkhez képest, a’ megyei főispáni szék ellátásáról gondoskodni méltóztassék; nehogy azon esetre, ha az érintett határidőig a’ tisztválasztásak ezen akadálya legfelsőbb gondoskodás által elhárítva nem lesz, a’ megye kénytelen legyen hivatalaiktól akkor minden esetre megválandó tisztviselői helyeinek betöltésérül a’ főispászék üresen maradása esetében is intézkedni. — Melly értelemben történvén a’ BR. állapodása is, ezen tárgy befejeztetése után a’ királyi leiratok , helytartósági intézvények és hivatalos levelezések tárgyalásához fogtunk, mellyek érdekeslejeiről a’ szerkesztőséget jövő postával értesitendem. *) — Szel ma. Pótlék a’ Szepes megyei gyűléshez. Közelebb múlt közgyűlésünkről a’ mai közlötteken kívül még ezek érdemlenek megemlítést. Inditvány tétetvén, hogy a’ testi büntetéseknek megyeház előtti nyilvános végrehajtása eltörültessék, az határozatba azért nem mehetett, mivel a’ törvényszék e’ tárgyat olly minőségűnek tartó, mire nézve a’határozat és szabályzás a’ megyei közönséget nem illeti. Azonban a’ megye évei e’ tárgybani nézeteik bővebb kifejthetését fentarták azon időre, midőn az e’ részben munkálkodó választmány dolgozata részletes tárgyaltatás alá fog vétetni; addig is pedig abban állapodtak meg, hogy az eddig elitélt bűnösökre rovatott testi büntetések továbbá is nyilvánosan hajtassanak végre; jövendőre nézve pedig, a’ törvényszék által hozandó ítéletekben világosan meghatároztassék, hogy a’biróilag szabott testi büntetés nyilvánosan , vagy pedig a’ megyeház udvarában vétessék e foganatba? — Továbbá az esküformáknak magyar nyelvre forditása a’ jegyzői hivatalnak meghagyatott. Vas megyének börtönes rendszerét ismertető levele az országgyűlési választmányhoz utasittatott. Az első alispánnak a’ vámok megvizsgálásá *) a’ napokban egy levelet vettünk, mellyben jól összeszidnak minket is, de kivált levelezőinket, hogy gyülésekrőli tudósításaikban a’ szólók neveinek első betűit összehalmozzák, ’s az érdeklett megyék határain kívül többnyire megfejthetlen hyeroglyphekkel öntik el az időszaki sajtó lapjait, mellyek nem e’ vagy ama’ megyének, hanem az országnak hatvák. Megjegyezzük, hogy névbelűik többnyire nem levelezőink miatt, nem is miattunk maradnak csonkán; de a’ mennyire tőlünk függ , gondot ígérünk, hogy a’ hyeroglyphek tehetségig mellőztessenek. — Szerk. 111