Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)
1842-06-26 / 155. szám
főisp.hely. urat, nevezné meg most pótolólag a’feladót, csak így lehetvén a dolgot ahoz illő szigorral kitudni ’s fölötte határozatot tenni. Mire melt, főisp.ht.ur kijelentette: mikép a’ szőnyegen forgó dologról csak közhírből, több egyenek beszélgetése folytán értesült, mint felolvasott levelében is láthatni, ’s azt feladásképen hozzá senki be nem jelentette, ugyanazért feladót — minthogy ilyen nem létezik — föl sem fedezhet; egyébiránt lépéseit elöljárói jogánál ’s kötelességénél fogva tette; végül megjegyzi: mikép tettei a’ BB. bírálata alá nem tartoznak, az említett írnok bizonyítványát pedig sokkal aljasabbnak tartja, mintsem hogy hivatali állásának megalacsonyitásával arra nézve nyilatkozzék is, az ellene olly kíméletlenül szórt méltatlan rágalmakhoz hivatala viselése óta különben is hozzászokva lévén. — E’ kijelentés folytán beléereszkedvén a’ BR. a’ dolog érdemébe ’s előrebocsátva, mikint a’ kérdésben forgó irománynak írnok St.— J.— által másolatban tett kiadása a’ fentebbi körülmények ’s előzvények szerint a’ fenálló gyakorlattal megegyezőleg , a’júliusi törvényszékrőli elmaradása pedig az elősorolt okoknál fogva, következőleg a’ nélkül történt, hogy a’ miatt főjegyző T.— D.— arra ’s hivatalának mindenkor tanúsított lelkismeretes kezelésére bármilly értelmű homálynak csak árnyéka is hárulhatna. Egyébiránt óhajtották volna a’rendek, hogy méltóságos főispán helytartó úr, ha csakugyan jónak látta a’ minden alap nélküli hit után mindenkor a’ becsület ’s erköltsiség utján hivatalkodott ’s ritka tehetséggel párosult, kellő szorgalom által magát olly annyira kitüntetett, ’s nemcsak szeretett, de méltólag becsült főjegyzőjük ellenében előljáróilag intézkedni, ’s miután jelenleg tett kijelentése szerint feladó ’s vádló különben sem volt, tette volna azt a’ hir által — bár érintetlenül — csapkodott főjegyzőnek személyes megkérdezésével bizodalmas értekezés útján; azonban ha a’ szíveket egybeolvasztó bizodalmas és barátságos módnál a’ hivatali hideg tekintetet czélhoz vezetőbbnek, sikeresebbnek ’s a’ dologhoz illőbbnek találta, e’részben sincs a’ BRnek kifogása addig, míg a’ tett lépések a’ törvény’s méltányosság pályáján maradtak, ’s ugyanazért szót sem emelnek főjegyzőjüknek nyilatkozásra hivatalos úton tett felszólításáért, mert eddig a’ dolgot maga vágásában voltnak látják, ’s nincs is szavuk mindaddig, mignem írnak Sz. J.-nak az előre bocsátott mód szerinti kikérdezése ’s főnöke elleni bizonyitványadásra való unszolásának időpontja a’ történet fonalán elő nem áll. Az ekkor történtek azonban eddig soha nem érzett kínos fájdalommal lepvén meg a’éket, e’fájdalmukban azon egyszerű megjegyzést teszik jegyzőkönyvükbe: mikint ezen egész eljárást sem helyesnek, sem törvényesnek nem ismerik.“ — És ennyiből áll az első nap eseményeinek jegyzőkönyve. Jun. 14-kén a’kérdéses ügy ismét szőnyegre hozatott. Vitatkozások közben főisp.-helyt, az egyik szónok beszéde által magát sértettnek találván, actiót kért. És jön vita a’ fölött: van e helye az actio föltételének ? a’ nagy többség azt mondá , hogy nincs. Nyilatkozók sorában állott Dr. főügyészünk is, ’s meggyőződése szerint egész Hiedelemmel nyilvánitá, hogy az actiót csak akkor teendi föl, ha a’ többségnek ebbeli akaratát elnöki kijelentésből fogja hallani. Folyt a’ vitatkozás, mi közben főisp.-helyt. ur egészen váratlanul székéből feladván, D. M.-t szólita föl, hogy nyilatkozzék: fölteszi e az actiót, vagy sem? D.— előbbi kijelentését ismételte. Főispán-helyettes ur pedig őt e’ miatt hivatalától felfüggesztő , s a’ tanácskozási teremet oda hagyván, az elnökséget első alispán urnak átadta. A’ BR. tovább tanácskoztak. Tanácskozásuk eredménye az lön, hogy D. M. — ki szerénységből a' teremet oda hagyáa a’ nagy többség forró kívánatéra a’megyei várnagy által visszahivatott, ’s főügyészi székét újólag elfoglalá. — Körülményesen jövő postán.— Lukács György. Borsodból. Miskolc*, junius 13. Tisztválasztásunk berekesztése után e’ hó 2-, 3- és 4-ik napjain főispáni helytartónk elnöklete alatt közgyűlést tartottunk, mellyről megemlítendőknek véltem a’ következőket: 1) Másod alispánunknak az országos küldöttségnél volt távolléte alatti ideiglenes árvaszéki elnök Nagy Gedeon tb. a’ BB. becses bizodalmát megköszönve, e’hivatalról, mellyet hű buzgalommal ’s méltánylást érdemlő szorgalommal viselt, határozottan lelépett; kinek is a’közügyektől naponkint tapasztalható félre vonulása minden jókban sajnálatot gerjeszt. Részemről óhajtanám a’ tisztelt férfiút meggyőzni, hogy ez elvonulás megyei életünk munkásságán alig pótolható csorbát ejt, mig az aljas kárörömnek diadalt készít. ( 2) Némelly helységeinkben eláradt erkölcsi romlottság miatt csendbiztosaink számát kettőről négyre kérjük szaporíthatni. — 3) A’ tisztviselői utasításokon dolgozó választmány megkezdett de még be nem végzett munkálatából, mint halasztást nem szenvedhetők, jelöltettek ki ’s vétetettek tanácskozás alá: a’ törvényszék elrendezése, járásoknak fölosztása ’s a’ scontro-könyv kezelése iránt készített javaslatok. Az elsőre nézve határozatta jön, hogy törvényszékeink ezentúl csupán választott tábirákból szerkeztethetnek egybe, kik számra (it)-an fognak egy évre választatni, jövő közgyűlésünk harmadik napján, olly renddel, hogy minden , a’megyében lakos tá birák nevei egy kiküldendő választmány által betűsor szerint rendbeszedetvén ’s több példányokban kinyomatván , ezen példányok közül néhány a’ megye házánál fog közszemléletre tétetni, a többiek pedig a‘ választó közönség között annak idejében szétosztatni, így kiki legfölebb 66-ra szorítva fogja az e’végre kirendelendő küldöttség előtt írásban vagy szóval kinyilatkoztatni választását, kijelölve az elnököket. Ugyancsak e’ közgyűlés fogja elhatározni azt is , hogy az ekkép választandó tbirák melly napokon és renddel jelenjenek meg; ’s igy az első alispán által a’kitűzött napokra rendben meghivatván, ha meg nem jelenendnek, vagy meg nem jelenhetésöket 8 nappal a’ kitűzött idő előtt nem igazolandják, a’választottak sorából azon évre kitöröltetnek, ’s az alispán joga lesz, helyükbe a’ következő hétre választottak közül helyettesíteni, kik helyett ismét a’ törvényszék választ. Egyébiránt az ülésekben el nem választandó tbirák is megjelenhetnek, sőt a’ tanácskozásban is részt vehetnek; de szavazatuk nem leend. Fontosabb lépések ez ügyben ez úttal nem tétettek, pedig isten látja lelkünket, hogy bizony mi is sovárogva kacsintunk itt minden jóillatú újdonság után. E’ tárgyat követte a’ járásoknak a’ sz.birák számához képest kerületekre lett felosztása, ’s e’tekintetben a’ régi rendszer kissé változott; mert főszolgabiráink — mint eddig — rendes kerületeket nem kaptak, csupán egypár ollyan helységet, hol a’ tapasztalás szerint nagyobb fontosságú ’s következményű események szoktak történni. E’ helyett azonban a’közigazgatási ’s a’járások kormányzására tartozó dolgok kirekesztőleg az ő körükbe tartozók leendenek. Mi a' scontro-könyvet illeti: erre nézve következő rendelkezés létetett: minden megyei határozat a’ gyűlés berekesztése után mindjárt alispánunknak fog kiadatni a’ végett, hogy tudósításaikkal a’ legközelebbi gyűlésről elmaradó tisztviselőket e’ gyűlés után három héttel szólítsa föl azoknak beadására, mit ha a’ második gyűlésig sem teendenek, felölök ekkor már a’ megye közönsége előtt jelentés tétessék. A’ május hóban rendesen tartatni szokott közgyűlésünkön pedig — mellyekre főispáni helyettesünk azon esetre, ha különösebb akadályok által nem fog gátoltatni, elnökletét fölajánlani kegyes volt — az egész évre elmaradott tudósítások be fognak mutattatni ’s a’ késedelmezés okai szigorút bírálat alá vétetni. — Ezekután főispáni helyettesünk a’ RRtől búcsút von; kik bár örömmel fogadák és sajnálattal váltak is meg tőle mindenkor, soha ezt nem érezték úgy, mint most, midőn mindenki kénytelen elismerni, hogy a’ pártoskodás romboló viharát, melly sokszor véletlenül a’ megyéknek egész jövendőjét sodorja el bizonytalan időkig, ’s melly már nálunk is a’ legszomorúbb kitöréssel fenyegetett, igazsággal párosult kormányzói bölcsessége ’s tapintata forditható igy el egyedül megyei életünk egéről. Hevesből. Eger, jun. 11. — Folyó hó 6-án első alispánunk Brezovay József elnöklete alatt kezdett, 11-én pedig végzett,’s indulatos pártos felekezetességgel nem bélyegzett közgyűlésünkön) az aratás közelgése tekintetéből mindenek előtt az arató-’s nyomtató-résznek ez évrei meghatározása kerülvén szőnyegre, a’ tanácskozások nem forogtak anynyira a’ körül: valljon kevesebb vagy több legyen e az aratók bére a’ tavaknál? — hanem inkább a’felett vitatkozzanak szónokaink: valljon czélirányos e ezen sikeretlen ’s hálátlan kérdéssel a’ drága időt vesztegetni akkor, midőn, a’ mint a’ tapasztalás mutatja, annyi— közgyűlési lényeges intézkedést kivánó — tárgyak hevernek a’ zöld asztalon ’s a’ jegyzői hivatalszobában, hogy ha a’ Bt. mind ezeket, ’s igy még az öt, hat ’s több évek óta tárgyalatlanul heverő küldöttségi javaslatok ’s vélemények czélszerű elhatározását is folytonosan be kívánnák végezni, a’ tanácsteremből az egész aratás ideje alatt sem szabadulnának ki. Ez alkalommal nyíltan ’s ellenmondás nélkül kimondatott, mikint az arató-rész meghatározása kötelező erővel nem bir, ’s csupán alku irányául szolgál; —» többen az e’ tárgyban hozandó végzéstől még irányadást sem vártak, — mások ismét határozottan kijelentették, miszerint árszabások feledi tanácskozásban, mint merőben haszontalan, sőt hazánk iparának kifejlődésére nézve káros hatású intézkedésben részt sem kívánnak venni; — mind e’ mellett azonban többséget nyert azok véleménye, kik ezen, századokat haladó gyakorlattal erősített megyei jogot jelenleg még azon okból is gyakorlandónak tarták, mivel e’ részben eddig is köttetének már olly szerződések, mellyekben a’ majdan keletkezendő megyei végzés vétetett sinórmértékül: e szerint tehát a’ BR. mostanában a’ tavasi árszabásnál, mind az arató-, mind a’ nyomtató-részt egygyel felebb emelek, olly nyilvános kikötéssel azonban, hogy mivel e’ végzés kötelező erővel nem bír, a’ szabad alku mindenkinek tetszésétől függ; — azon kérdésnek bővebb megvitatása pedig, valljon törvény által jövőre az árszabásokat általánosan el kelljen e törleni, vagy sem ? az országgyűlési utasitásokat készítő választmány tárgyalására bizaték. — 2) L. Johannának ’s P. Emíliának ő felségéhez intézett azon folyamodása következtében, melly szerint az idősb A. J. ur ellen több hitelezők által intézett bírói végrehajtásokat felfüggesztetni, valamennyi javait összeiratni ’s bírói zár alá vétetni,ennek folytán pedig ellene a’ csődöt elrendeltetni kérték , — megyénköveihez a’ dolog épségben tartása ’s az illetőknek kihallgatása mellett körülményes tudósítást sürgető k. udvari parancs érkezvén, szomszéd Pest megye levele pedig arról értesítvén bennünket , mikint az ő exja ellen nyitandó csődperre nézve saját törvényszéke magát törvényes birónak ítélte,’s ítélete felebbvitel utján a’ váltófeltörvényszék által is helyeseltetett, a’ dolgok illy állásában a’ teendők ’s azon kérdés felett, valljon a’pestmegyei törvényszék biráskodtatásának törvényes megállapítása folytában a’ csődöt megnyitódnak lehessen ’s kelljen e tekinteni? élénk vitatkozás támadott, mellynek eredménye az jön, hogy a’ mennyiben az érintett birói végzések csupán azt mondanák ki, mikint Pest vgye törvényszéke azon kérdés felett: van e a fenforgó esetben csődnyitásnak helye, vagy sem? Ítéletet hozhat; ez oknál fogva az említett csődper még e’ napig megnyitódnak nem tekintethetik, ’s azért sem az illető birói végrehajtásokat megakadályozni, sem az adós javai összeírására ’s zár alá vételére nézve sikeresen nem intézkedhetni, hanem az eddig előterjesztett okiratok ő felségéhez felküldetni határoztattak; a’ k. parancsnak ’s Pest vgye levelének közbejöttéről pedig magok alkalmazása végett megyénk végrehajtó birái értesittetni fognak. — 3) Néhai Biller árváinak legfelsőbb helyre intézett az iránti panaszára, hogy K. J. volt gyámjok számadásai a’ megyei választmánynak azokra vett nehézségeivel együtt eltévedtek, ’s ebből rájok több ezerekre emelkedő kár háramlód, ő felségétől olly parancs jött megyénk éreihez, miszerint azon esetre, ha az említett számadások ’s az ezekhez tartozó iratok elő nem kerülnének, mind azok, kiket e’ részben gyanú terhel, tiszti ügyészi kereset útján kárpótlást követelő perbe fogatandóknak rendeltetnek; minthogy azonban a’ felnevezett gyám részéről olly ígéret tétetett, hogy számadásait rövid idő alatt újra elkészitendi s az árvaválasztmánynak bemutatandja, határozatta jön, hogy azon esetre, ha a’ gyám e’ számadásait 30 nap alatt újra be nem mutatná, mind azok, kik a’ k. parancsban érdekeltetnek, tiszti ügyészi kereset alá vonassanak , ’s minthogy ez alkalommal többen olly gyámokról tevének emlitést, kik számadásaikat itt, sőt még több évek óta sem mutatták be, az árva-választmánynak meghagyatott, hogy czélszerű intézkedhetés végett legközelebbi közgyűlésünkre tudósítást adjon az iránt: valljon vannak e, ’s ha igen,—jelesen kik legyenek az e’panasz terhe alá eső megyei gyámok ? — 4) Megyénk örökös főispánja, nádor ő fenségének hozzá intézett felszólítása nyomán, figyelmeztetvén a’ RRet, hogy a’ nemzeti múzeumra tett országos ajánlatnak , megyénkre esett 6656 pftnyi illetékét hová hamarább beszedessék, határozatta lön, hogy az illető aladószedők e’részbeni eddigi munkálataikról * szóló tudósításaiknak még e’ gyűlés folytában felelet terhe alatti beadására felszólittassanak, ami azonban ismét siker nélkül maradott.------Ha minden megyében olly keservesen haladna ezen ajánlat beszedése, mint a’miénkben, úgy nemzeti múzeumunknak máig még csak ideiglenes kerítése sem állana!! — 5) A’ nm. h. tanácsnak azon intézvénye került szőnyegre, melly abból kiindulva,hogy megyénkben bizonyos kül jegyekkel jellemzett pártok léteznének, mellyek egymással folytonosan viszálkodván, pártérdekeiknek a’ közjót alárendelik, — továbbá hogy a’ közelebbi tisztválasztás alkalmával felsőbb engedelem nélkül négy rendőri szolgabiró választatott, és számos tibeli tisztviselőink az adózó népnek tetemes terhére vannak, már csak az által is,’ hogy részükre nagy számú vontatók szoktak évenkint hivatalos kiküldetésük esetein kívül is visszatérítés nélkül kiszolgáltatni, kötelességül teszi a’ megye RReinek, hogy ezen visszaéléseket haladék nélkül megszüntessék. Mi az intézmény első pontját illeti, minthogy jelenleg megyénkben a’ RR. tudomására illy pártok nem léteznének, az annak nyomán kelt rendelet Heves megyére nem illeszthetőnek találtatott. Mi a’ másodikat illeti, minthogy az említett négy szolgabiró, kik azonban hivatalkodások idejalatt házi pénztárunkból rendes fizetése e’napig sem vettek, hivatalaikról a’ RR. előtt szerényen lemondottak, e’ részben határozatra szükség nem volt; egyébiránt valamint egy részről a' RR. őszintén elismerik , hogy az illető megyék a’ nm. h. tanácsnak tudta ’s jóváhagyása nélkül tisztviselőiket nem szaporíthatják, úgy más részről magokkal soha 101* 451