Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)
1842-06-26 / 155. szám
452 - el nem hitethetik azt, hogy a’ megyék ebbeli szándékukban akár akkor, midőn az ujonan választottak az adózók terheit nem nevelik, akár pedig világosan bebizonyult szükség esetében (minő a’ megyénkben jelenleg fenforgó is) gátoltathassanak; azért tehát a’tisztelt kormányszék újólag megkéretni határoztatok az iránt, hogy szolgabiráinknak nagyobb terjedelmességü ’s népes megyénkben elkerülhetlenül szükséges szaporítását k. jóváhagyni méltóztassék. Mi végre a’ harmadik pontot illeti: ez bővebb tárgyalás végett azon küldöttséghez utasittatott, melly adózóink terheinek miként eszközölhető könnyítése iránt már régen megbizatott, ’s mellynek e’ részbeni eljárásra mai napig sem volt ideje; mi történjék azonban e’ küldöttség munkálatának tán évekre terjedhető elkészítéséig, az iránt tisztában nem vagyunk. (Folytatjuk.) Csiky Sándor: Hontból, junius 16. Tisztválasztásunk után első , és az aratási rész meghatározására f. hó 13-ra rendelt közgyűlésünk tegnap befejeztetett. Hallottunk egyet és mást történendő uj mozgalmakról és pártviszályokról, de minden rend- és csendben múlt el, min nem lehet eléggé örvendenünk, úgy látszik, mintha uj első alispánunknak gyűlést megnyitó szavai mindegyikünk kebléből vették volna forrásukat; ’s adja isten, hogy az bennünk soha ki ne száradjon , hanem, mikint ő lelkesen mondá: ,,a’ béke nemtője lebegjen körünkben, a’ múltakat feledésbe burkoljuk, ’s a’jelen cselekvés órájában egyesülten munkálkodjunk a’ közjó utolérésében.“ Egyesült éljenzés fogadá tisztelt elnökünk személyét, ’s követé szavait, mellyek után áttértünk a’ gyűlés tárgyaira. Az arató-rész szokásos meghatárzása után Sz—L— táblabiránk indítvány tön ennek, mint czéliránytalannak eltörlesztésére. Többen szólaltak föl az indítvány mellett és ellen , mig végre a’ többség azt a’ jövőre nézve elfogadta. — Hosszabb vitára nyújtott anyagot ama’, több helységeink által akkint magyarázott úrbéri törvény, mellynél fogva a’ két vetésű határban fenmaradt ugarból a’ tizedet megtagadják. A’ nm. h. tanács egy ízben hasonló esetben azt megadatni rendelte, mit egyik közgyűlésünk minden hasonló esetre nézve szabályul fogadott ’s kihirdettetni rendelt, mi ellen most ügyészi hivatalunk méltó kifogást tett, kérvén minden efféle esetet a’ maga rendes útján fölvétetni, ’s csak igy elitéltetni, minthogy sokszor a’ körülmények változók lehetnek. Ez a’ dolog alakzatára nézve elfogadtatott, lényegére pedig annak idejében az országgyűlés fog magyarázat végett megkérdezni. — Esztergom megyének a’ vontatók körében megszüntetését tárgyazó levele alkalmul szolgált a’ közlőnek hasonló indítvány tételére, mellynek tárgyaltatásakor legkülönösb volt egyik fő ellenokul azt hallani, hogy a’ vontatók eltörlesztése által a’ szegény adózó egyik kereset ágától elmozdíttatik! mi lehet hogy áll, de ha áll, úgy áll az is, hogy ez axiomakint a’ tojásokat is limitálnunk kell, különben ki veszi meg azokat ? Egyedi nézetünk szerint ugyan az, kinek szüksége lesz a’ tojások vagy vontatókra, fölkeresi mind a’ kettőt, csakhogy nyáron a’ tojásokhoz fog jutni 1 vkrjával, de tán nem 1 pftjával a’ vontatókhoz, ellenben télen ezekhez 1 fton alul, de tán nem azokhoz 1 krjával; és ebben fekszik örök szentsége a’ dolgoknak: a’jogosság. Az indítvány jövő első novembertől kezdve minden kül- és belmegyei magány utazókra nézve elfogadtatott, ’s csupán a’ szorosan hivatalbeliekre nem fog kiterjesztetni. Az egyéb vegyes levelezések közül Sopron megyének a’ triesti vasut-féle tárgyban kelt igazolása, Pestnek a’ mesteremberek napszámi-árszabályozását megszüntetető tudósítása és a’ magyar kereskedelmi bank közleményei tudomásul vétettek; Győr megyének a’ magyar nyelvtanítás iránti, és Temesnek az ismeretes katonai kihágást panaszló ujabbi felszólításaik folytában megyénk részéről is pártolólag feliratik; Tornának az ausztriai tartományokban magyar útlevéllel járók visszautasítása végetti panaszára, a’német útlevéllel járó ausztriai tartománybeliekre nézve, megyénkben is hasonló, fájdalmas, de a’ viszonyos igazságon alapuló bánásmód fogadtatott el; továbbá Somogynak a’kereskedésnek kir. előadások közti fölvételét tárgyazó, Fejérnek a’ beregmegyei magyar anyaszentegyház-féle indítvány elleni replicája, és Szabadkának a’ városok rendelését illető szózata, tárgyaltatás végett az országgyűlési választmányhoz utasittattak; végre a’ hangász-egyesületnek pártolásra felhívása a’ járásbeli tisztviselőknek kiadatni rendelteti. — Ugyan e’ gyűlésünkből gróf Teleki József erdélyi kormányzó ő excellentiájához hazafiai érdemének elismerési jeléül, üdvözlő irat küldetni határoztatott. — Méltó öröm-éljenzéssel fogadtattak még a’ hgprimásnak egy árvalánynak neveltetésére ajánlott ’s összesen 240 pftot, és hg Pálffy Antalnak a’ megyei népnevelésre 100 pftot tevő nemeskeblű ajánlatai. — A’ marhahús fontjának ára az előbbi maradt: 10, 11, 12 vkr. évnegyedes közgyűlésünk augustus 29-re, törvényszékünk pedig September 5-kére határoztatott. — ’S ezek volnának jelen gyűlésünk figyelemreméltóbb tárgyai, ’s most igénytelen nevemet illetőleg kénytelen vagyok egy megjegyzést tenni, nehogy következetlenséggel vádoltassam. Nevemet rendesen ismét megyénk tudósításai alatt látja és látandja a’ kegyes olvasó, holott ez évi első tudósításunkban az mondatott, hogy a’ levelezőségről leléptem. Úgy volt. De miután megyénk csende és normális állapota visszatért, tisztelt rákjegy alatt irni kezdő elvbarátunk illy kivánatos állapotban nemi akarja használni olló- és falánkjait; azonban előáll, ha „ember kell a’ talpán.“ így tehát továbbá is kénytelen lesz és pedig rendesen untatni a’ nyájas olvasót — Pongrácz Lajos. Baranyából Pécs, jun. 14. Közgyűlésünk folyamából még következő érdekesb tárgyakat vélek kiszemelhetőknek : 1) Elnök alispán jelentvén , mikép Verőcze megyétől több rendű latin levelek érkeztek legyen, ’s e’részben azon aggodalmát fejezé ki, hogy, ha ezek a’ BB. határozatához képest felbontatlanul visszautasittatnak, ezáltal úgy a’ köz, mint különösen, sok ártatlan magánosak ügye, kiszámithatlan károkat’s hátramaradásokat szenvedhetnének ; ennélfogva kérdi a’ Bket: valljon nem lenne e jobb ezeket felbontván tárgyalni, ’s az illető szomszéd megyét más valami módon a’ magyar levelezésre bírni ! Melly előadás következtében fölkelt P— M— táblabiró, és az erőtetes ’s kényszerítés czélszerűtlenségeit, mellyek csak reactiót ’s idegenkedést szülnek , előterjesztvén, szomszéd atyánkfiait hozzánk ’s nemzetiségünkhöz inkább szép módjával kiváná édesgetni, ’s azért a’ latin levelek tárgyaltatását ajánlván, a’ verőczeieket ismét és ismét rokonszeretettel felszólittatni akarta, hogy hajolva végre kéréseinkre a’ nemzeti egységet önkényt előmozdítani szíveskedjenek; ha pedig ez nem használna, akkor országgyűlésen határoztassék el egy elegendő záridő, melly alatt nemzeti nyelvünk czélszerü nevelés által az xxiósarjadék közt terjesztetvén , ez lassan kint nemzetiségünkhez simuljon. Hosszas vitatkozás után végre határoztatott, hogy a’ kérdéses levelek a’ köz úgy mint magányügyek elmaradhatása tekintetéből tárgyaltatnak ugyan, azonban a’nm. h. tanács keressék meg az iránt, hogy ns Verőcze és Pozsega megyéket a’ törvény parancsolta magyar levelezésre utasítsa, remélvén a’ BR., hogy ezen felsőbb buzdításra tán inkább fognak hajolni , mintsem atyafiságos felszólitásookra. — 2) A’ nm. h. tanács egy országos szemorvosi hivatal felállítását e’ vidékekre is elrendelvén, ennek lakását Verőcze megyében kebelezett Eszék városába határozta , minek folytában Baranya Rei előbb Eszék városát, utóbb Verőcze megyét barátságosan felszóliták az iránt, hogy megyénkbeli szegény adózóinknak, ha gyógyítás végett oda mennének, szállást adni ne terheltessenek. Azonban ezen felszólításra mind Verőcze megye, mind Eszék városa tagadólag feleltek. Ezek következtében elhatározák a’ BR., a’ nm. h. tanácsot megkérni, hogy az említett szemorvos lakását Baranya megyébe helyezze át, mellynek kebelében, ha külmegyebeli adózók legbecsesb kincsök — szemök világa fentartása végett zarándokolnak, nekiek ingyen lakás a’ legszivesben fog szolgáltatni. —.3) Győrmegye levele az iskolábani magyar tanítás iránt pártoltatott, ’s e’ tárgyban Baranya részéről is ő felségéhez rokonszellemű felírás intéztetik. — 4) Beregnek tudakozó levelére : valljon a’ magyar anyaszentegyház iránt közölt felszólitását megkaptuk e? válaszolni rendeltetett, hogy az még eddig hozzánk nem érkezett. — 5) Fehérnek levele pedig, mellyben magát Bereg megyének és a’ most említett tárgybani intézkedései censorául fölveti, egyszerűen az irományok közé tétetett. — 6) Varasd vármegye körlevelében szívrehatólag festvén bosnyák keresztény atyánkfiai szomorú üldözéseit, ’s a’ mozlim despotico-anarchiai kényuraság alatti elnyomatásukat , felszólitá e’ megyeeit is, hogy hozzá hasonlókig kérnők meg ő felségét, hogy említett keresztény atyánkfiainak, mint amúgy is de jure a’magyar korona utalma alá tartozóknak, elhagyott állapotát atyai szivére vevén , hatalmas közbenjárta által sorsukat enyhitni kegyelmesen méltóztassék; egyszersmind pártolás végett abbeli sérelmét is bepanaszolván, hogy, midőn ugyan ezen elnyomott keresztény atyánkfiai sorsát egy röpiratban részvét-terjesztés végett köztudomásra juttatni akaró, ezt a’ zágrábi censura sajtó alá nem bocsátó, Baranya Rei a’ kért közbenjáró felirást annál is inkább méltaták pártolásukra, mennél inkább félhető, hogy említett keresztény rokonunk, ha tőlünk véginséghez közelitő állapotukban, kikkel egy kormányzás alatt századokon keresztül jó ’s bal sorsot híven megosztottak, ’s kik még maiglan is a’ nagy magyar nemzeti testülethez jogilag tartozni ismertetnek, segedelmet nem nyernek, kénytelenek lennének olly hatalom karjaiba vetni magukat, melly már úgyis több mint fél körben átkarolva tartja édes hazánkat. Mi azonban a’ sajtósérelmet illeti: ezt, noha Baranya Rdei a’ sajtószabadságnak igen is hő védői, ez esetben mégsem pártolhatják, részint mert a’ sértő tény, körülményesen adatokkal kimutatva elő nem terjesztetett, részint pedig, mert gyanítva félnek, hogy tán azon kérdéses röpiratba olly eszmék is csempésztettek be , mellyek a’ pánszláv mozgalmakhoz tartozván, a’ censor aggodalmát méltán fölgerjesztheték. — 7) Temesnek másod ízbeni levelére, mellyben tudósit, hogy az ismeretes bűntett elkövetője nem csak meg nem büntettetett, sőt előléptetést nyert, noha a’ BR. föltenni sem akarják , hogy az előmozdítás alkalmával a’ főhadikormánynak a’ gyilkosságról tudomása lett volna, mégis ő felségét megkérendik az iránt, hogy a’ személyes bátorság ellen elkövetett illy merény miatt méltán fölingerelt, ’s példás elégtételért epedő nemzetet a’ legszigoríbb igazság szolgáltatással megnyugtatni méltóztassék. ( 8) Szomszéd Tolna megyének a’ vasutügy, ugyszinte Somogynak a’ kereskedési ügy iránti levelei, minthogy Baranya megye önkebeléből már hasonszellemüleg intézkedett, tudomásul vétettek. 8 9) Gr. Széchenyi István, megkereső levelünk következtében, első alispánunkhoz intézett válaszában tudósítja a’ megyét, miszerint egy a’ szedertenyésztésre alaposan tanítandó baranyai egyed számára a’ soproni szeder-egylet intézetében hely iránt gondoskodott, mellybeni tartásért azonban havonként 15 pft kívántatik; egyszersmind többféle hasznos tanácsok mellett azon ígérettel is kecsegtete bennünket, hogy még ez év folytában egy munkát a selyemtenyésztésről sajtó alá szándékozik bocsátani: örvendjen tehát vélünk az egész haza, a’ „Kelet Népe“ nam lesz utolsó munkája gr. Széchenyinek!------Melly levél következtében határoztatott. A’ soproni intézetbe küldendő egyed kiszemelése iránt a’ selyemtenyésztésben eddig is buzgón munkálkodott választmány csődöt hirdessen; a’ kiküldendőnek tartási költsége pedig szabad ajánlatokból eszközöltetik, olly kikötéssel azonban , hogy a’ kérdéses egyed bizonyos meghatározott időre a’ megyei szolgálatra — természetesen illő fizetés mellett — magát lekötelezze. Egyébiránt pedig P— M— táblabiró által indítványba hozatván, hogy ezen dús reményekkel kecsegtető iparág, leginkább egy czélszerű részvénytársulat által, mint a’ miilyen már Soprony-Vasban ’s Tolnában létez, mozdittathatik elő , a’ BR. ezen indítványt részükről is helyeselvén, ifj. M. Gy. Gy. másod alispánt megkérik, hogy ennek foganatba-vételét magára vállalni szíveskedjék. — 10) Gr. Keglevich Gábor tárnok ő excjának, megyénk üdvözlő levelée költ szives ’s igaz hazafiui lelkesedett kebelből ömledező válasza dörgő éljenekkel fogadtatott. — 11) Czindery László ur, megyebeli táblabiránk ’s birtokos, Vas megye főispáni helyettesévé kineveztetvén, beiktatási ünnepélyét Baranya megye részéről egy fényes küldöttség által tisztelendi meg. ( 12) Pest megye levelére a’ Duna-balparti vasút ügyében másod alispán elnöklete alatt kiküldött választmány véleményes jelentése beadatván: minthogy a’közlött irományokkal a’részvényes társaságnak a’ törvény rendeletéhez képesti eddigi eljárása igazoltaték, a’ kérdéses ügy közérdekű hasznos volta fölött a’ megyeel meggyőződvén , annak minél előbbi eldöntése végett ő felségét alázatosan megkérni elhatározák ; egyszersmind küldendő országgyűlési követeiknek a’ pest-fiumei vasútnak, mint e’ honra kiszámithatlan hasznot árasztanak, minél előbbi létrehozását sürgetni utasításul tűzték ki. ( 13) Sopronynak a’ bécs-triesti vasut honunkon keresztülvezetése iránti levele folytában a’ másod alispánunk elnöklete alatt kiküldött választmány jelentést ten, e’ választmánynak ama’ nézeteit, mellyek szerint a’ bécs-triesti vasútnak honunkon átvitelét már azért sem véli pártolandónak , mivelhogy e’ statusköltségen épitendő vasútvonal , ha honunkon keresztülvitetnék, a’ nemzetnek sokkal inkább érdekében álló, kereskedésünket dúsan elősegítő, és a’ belipar felvizitására szolgáló pest-fiamei vonalnak létre hozását hosszabb időre megakasztaná ; továbbá, ha azon vonal egy-két megyére anyagi hasznot nyújtana is , az egész országra nézve azon már említett károsodáson kívül, még nem csekély megfontolást érdemlő aggodalmat szülne az által, hogy e’ közlekedési vonal egy olly hatóság által építtetnék, melly kereskedési tekintetben egy, tőlünk eddig idegen birodalomrész érdekeit képviselve, statusadósságokkal terhelten hitele egyik hypothecáját a’magyar földre is átplántálná,’s igy történhető krisisben hazánkat is nem ismert zavarokba bonyolíthatná, — a’ RR. mindenekben magokévá tevén , országgyűlésre küldendő követeiknek már előre utasitásul kitűzik , mikint az 1840: XL. czikkben a’ bécs-triesti vasútra nézve kijelentett kedvezéseknek eltörlését, vagy legalább ollykép módosítását szorgalmazzák, hogy az csak úgy és akkor létesülhessen , ha a’ pest-fiumeinek ártalmára többé nem lehet, azt meg nem hiúsithatja, vagyis a’pest-fiumeinek fölépítése után. (14) Soprony megyének a’ külkereskedési viszonyok, főleg a’ német vámszövetséghezi csatlakozás iránti levelére , másod alis