Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)

1842-06-26 / 155. szám

452 - el nem hitethetik azt, hogy a’ megyék ebbeli szán­dékukban akár akkor, midőn az ujonan válasz­tottak az adózók terheit nem nevelik,­­ akár pe­dig világosan bebizonyult szükség esetében (mi­nő a’ megyénkben jelenleg fenforgó is) gátoltat­­hassanak; azért tehát a’tisztelt kormányszék újó­lag megkéretni határoztatok az iránt, hogy szol­­gabiráinknak nagyobb terjedelmességü ’s népes megyénkben elkerülhetlenül szükséges szaporítását k. jóváhagyni méltóztassék. Mi végre a’ harmadik pontot illeti: ez bővebb tárgyalás végett azon kül­döttséghez utasittatott, melly adózóink terheinek miként eszközölhető könnyítése iránt már régen meg­­bizatott, ’s mellynek e’ részbeni eljárásra mai na­pig sem volt ideje; mi történjék azonban e’ küldött­ség munkálatának tán évekre terjedhető elkészíté­séig, az iránt tisztában nem vagyunk. (Folytatjuk.) Csiky Sándor: Hontból, junius 16. Tisztválasztásunk után első , és az aratási rész meghatározására f. hó 13-ra rendelt közgyűlésünk tegnap befejeztetett. Hallottunk egyet és mást történendő uj mozgalmakról és párt­­viszályokról, de minden rend- és csendben múlt el, min nem lehet eléggé örvendenünk, úgy látszik, mintha uj első alispánunknak gyűlést megnyitó sza­vai mindegyikünk kebléből vették volna forrásukat; ’s adja isten, hogy az bennünk soha ki ne szárad­jon , hanem, mikint ő lelkesen m­ondá: ,,a’ béke nemtője lebegjen körünkben, a’ múltakat feledésbe burkoljuk, ’s a’jelen cselekvés órájában egyesülten munkálkodjunk a’ közjó utolérésében.“ Egyesült él­jenzés fogadá tisztelt elnökünk személyét, ’s kö­veté szavait, mellyek után áttértünk a’ gyűlés tár­gyaira. Az arató-rész szokásos meghatárzása után Sz—­L— táblabiránk indítvány tön ennek, mint czéliránytalannak eltörlesztésére. Többen szólaltak föl az indítvány mellett és ellen , mig végre a’ több­­­ség azt a’ jövőre nézve elfogadta. — Hosszabb vitá­ra nyújtott anyagot ama’, több helységeink által ak­­kint magyarázott úrbéri törvény, mellynél fogva a’ két vetésű határban fenmaradt ugarból a’ tizedet megtagadják. A’ nm. h. tanács egy ízben hasonló esetben azt megadatni rendelte, mit egyik közgyű­lésünk minden hasonló esetre nézve szabályul foga­dott ’s kihirdettetni rendelt, mi ellen most ügyészi hivatalunk méltó kifogást tett, kérvén minden efféle esetet a’ maga rendes útján fölvétetni, ’s csak igy elitéltetni, minthogy sokszor a’ körülmények válto­zók lehetnek. Ez a’ dolog alakzatára nézve elfogad­tatott, lényegére pedig annak idejében az országgyű­lés fog magyarázat végett megkérdezni. — Eszter­gom megyének a’ vontatók körében­ megszüntetését tárgyazó levele alkalmul szolgált a’ közlőnek hason­ló indítvány tételére, mellynek tárgyaltatásakor leg­­különösb volt egyik fő ellenokul azt hallani, hogy a’ vontatók eltörlesztése által a’ szegény adózó egyik kereset ágától elmozdíttatik! mi lehet hogy áll, de ha áll, úgy áll az is, hogy ez axiomakint a’ tojáso­kat is limitálnunk kell, különben ki veszi meg azo­kat ? Egyedi nézetünk szerint ugyan az, kinek szüksége lesz a’ tojások­ vagy vontatókra, fölkeresi mind a’ kettőt, csakhogy nyáron a’ tojásokhoz fog jutni 1 vkrjával, de tán nem 1 pftjával a’ vontatók­hoz, ellenben télen ezekhez 1 fton alul, de tán nem azokhoz 1 krjával; és ebben fekszik örök szent­sége a’ dolgoknak: a’jogosság. Az indítvány jövő első novembertől kezdve minden kül- és belmegyei magány utazókra nézve elfogadtatott, ’s csupán a’ szorosan hivatalbeliekre nem fog kiterjesztetni.­­ Az egyéb vegyes levelezések közül Sopron megyé­nek a’ triesti vasut-féle tárgyban kelt igazolása, Pestnek a’ mesteremberek napszámi-árszabályozá­­sát megszüntetető tudósítása és a’ magyar keres­kedelmi­ bank közleményei tudomásul vétettek; Győr megyének a’ magyar nyelvtanítás iránti, és Temes­­nek az ismeretes katonai kihágást panaszló ujabbi felszólításaik folytában megyénk részéről is pártoló­­lag feliratik; Tornának az ausztriai tartományok­ban magyar útlevéllel járók visszautasítása végetti panaszára, a’német útlevéllel járó ausztriai tartomány­beliekre nézve, megyénkben is hasonló, fájdalmas, de a’ viszonyos igazságon alapuló bánásmód fogad­tatott el; továbbá Somogynak a’kereskedésnek kir. előadások közti fölvételét tárgyazó, Fejérnek a’ be­­regmegyei magyar anyaszentegyház-féle indítvány elleni replicája, és Szabadkának a’ városok rende­lését illető szózata, tárgyaltatás végett az ország­­gyűlési választmányhoz utasittattak; végre a’ han­­gász-egyesületnek pártolásra­ felhívása a’ járásbeli tisztviselőknek kiadatni rendelteti. — Ugyan e’ gyű­lésünkből gróf Teleki József erdélyi kormány­zó ő excellentiájához hazafiai érdemének elisme­rési jeléül, üdvözlő irat küldetni határoztatott. — Méltó öröm-éljenzéssel fogadtattak még a’ hg­­primásnak egy árvalánynak neveltetésére aján­lott ’s összesen 240 pftot, és hg Pálffy Antal­nak a’ megyei népnevelésre 100 pftot tevő nemes­­keblű ajánlatai. — A’ marhahús fontjának ára az előbbi maradt: 10, 11, 12 vkr. évnegyedes köz­gyűlésünk augustus 29-re, törvényszékünk pedig September 5-kére határoztatott. — ’S ezek volnának jelen gyűlésünk figyelemreméltóbb tárgyai, ’s most igénytelen nevemet illetőleg kénytelen vagyok egy megjegyzést tenni, nehogy következetlenséggel vá­­doltassam. Nevemet rendesen ismét megyénk tudósí­tásai alatt látja és látandja a’ kegyes olvasó, holott ez évi első tudósításunkban az mondatott, hogy a’ levelezőségről leléptem. Úgy volt. De miután me­gyénk csende és normális állapota visszatért, tisztelt rákjegy alatt irni kezdő elvbarátunk illy kivánatos állapotban nemi akarja használni olló- és falánkjait; azonban előáll, ha „ember kell a’ talpán.“ így tehát továbbá is kénytelen lesz és pedig rendesen untatni a’ nyájas olvasót — Pongrácz Lajos. Baranyából Pécs, jun. 14. Közgyűlésünk folyamából még következő érdekesb tárgyakat vélek kiszemelhetőknek : 1) Elnök alispán jelentvén , mi­kép Verőcze megyétől több rendű latin levelek ér­keztek legyen, ’s e’részben azon aggodalmát fejezé ki, hogy, ha ezek a’ BB. határozatához képest fel­­bontatlanul visszautasittatnak, ezáltal úgy a’ köz, mint különösen, sok ártatlan magánosak ügye, kiszámithatlan károkat’s hátramaradásokat szenved­hetnének ; ennélfogva kérdi a’ Bket: valljon nem lenne e jobb ezeket felbontván tárgyalni, ’s az illető szomszéd megyét más valami módon a’ magyar leve­lezésre bírni ! Melly előadás következtében föl­kelt P— M— táblabiró, és az erőtetes ’s kény­szerítés czélszerűtlenségeit, mellyek csak reactiót ’s idegenkedést szülnek , előterjesztvén, szomszéd atyánkfiait hozzánk ’s nemzetiségünkhöz inkább szép módjával kiváná édesgetni, ’s azért a’ latin le­velek tárgyaltatását ajánlván, a’ verőczeieket ismét és ismét rokonszeretettel felszólittatni akarta, hogy hajolva végre kéréseinkre a’ nemzeti egységet önkényt előmozdítani szíveskedjenek; ha pedig ez nem hasz­nálna, akkor országgyűlésen határoztassék el egy elegendő záridő, melly alatt nemzeti nyelvünk czél­­szerü nevelés által az xxiósarjadék közt terjesztet­vén , ez lassan kint nemzetiségünkhez simuljon.­­ Hosszas vitatkozás után végre határoztatott, hogy a’ kérdéses levelek a’ köz úgy mint magányügyek el­­maradhatása tekintetéből tárgyaltatnak ugyan, azon­ban a’nm. h. tanács keressék meg az iránt, hogy ns Verőcze és Pozsega megyéket a’ törvény paran­csolta magyar levelezésre utasítsa, remélvén a’ BR., hogy ezen felsőbb buzdításra tán inkább fognak ha­jolni , mintsem atyafiságos felszólitásookra. — 2) A’ nm. h. tanács egy országos szemorvosi hivatal fel­állítását e’ vidékekre is elrendelvén, ennek lakását Verőcze megyében kebelezett Eszék városába ha­tározta , minek folytában Baranya R­ei előbb Eszék városát, utóbb Verőcze megyét barátságosan fel­­szóliták az iránt, hogy megyénkbeli szegény adó­zóinknak, ha gyógyítás végett oda mennének, szál­lást adni ne terheltessenek. Azonban ezen felszólítás­ra mind Verőcze megye, mind Eszék városa tagadó­­lag feleltek. Ezek következtében elhatározák a’ BR., a’ nm. h. tanácsot megkérni, hogy az említett szem­orvos lakását Baranya megyébe helyezze át, melly­nek kebelében, ha külmegyebeli adózók legbecsesb kincsök — szemök világa fentartása végett zarándo­kolnak, nekiek ingyen lakás a’ legszivesben fog szol­gáltatni. —.3) Győrmegye levele az iskolábani ma­gyar tanítás iránt pártoltatott, ’s e’ tárgyban Bara­nya részéről is ő felségéhez rokonszellemű felírás in­­téztetik. — 4) Beregnek tudakozó­ levelére : valljon a’ magyar anyaszentegyház iránt közölt felszólitását megkaptuk e? válaszolni rendeltetett, hogy az még eddig hozzánk nem ér­kezett. — 5) Fehérnek levele pedig, mellyben magát Bereg megyének és a’ most említett tárgybani intézkedései censorául föl­veti, egyszerűen az irományok közé tétetett. — 6) Varasd vármegye körlevelében szívrehatólag festvén bosnyák keresztény atyánkfiai szomorú üldözéseit, ’s a’ mozlim­ despotico-anarchiai kény­­uraság alatti elnyomatásukat , felszólitá e’ me­gye­­­eit is, hogy hozzá hasonlókig kérnők meg ő felségét, hogy említett keresztény atyánkfiainak, mint amúgy is de jure a’magyar korona utalma alá tartozóknak, elhagyott állapotát atyai szivére vevén , hatalmas közbenjárta által sorsukat enyhitni kegyelmesen méltóztassék; egyszersmind pártolás végett abbeli sérelmét is bepanaszolván, hogy, mi­dőn ugyan ezen elnyomott keresztény atyánkfiai sor­sát egy röpiratban részvét-terjesztés végett köztudo­másra juttatni akaró, ezt a’ zágrábi censura sajtó alá nem bocsátó, Baranya R­ei a’ kért közbenjáró felirást annál is inkább méltaták pártolásukra, men­nél inkább félhető, hogy említett keresztény roko­nunk, ha tőlünk véginséghez közelitő állapotukban, kikkel egy kormányzás alatt századokon keresztül jó ’s bal sorsot híven megosztottak, ’s kik még maig­­lan is a’ nagy magyar nemzeti testülethez jogilag tar­tozni ismertetnek, segedelmet nem nyernek, kény­telenek lennének olly hatalom karjaiba vetni magu­kat, melly már úgyis több mint fél körben át­­karolva tartja édes hazánkat. Mi azonban a’ sajtó­sérelmet illeti: ezt, noha Baranya Rdei a’ sajtó­­szabadságnak igen is hő védői, ez esetben még­sem pártolhatják, részint mert a’ sértő tény, kö­rülményesen adatokkal kimutatva elő nem terjesz­­tetett, részint pedig, mert gyanítva félnek, hogy tán azon kérdéses röpiratba olly eszmék is csem­­pésztettek be , mellyek a’ pánszláv mozgalmak­hoz tartozván, a’ censor aggodalmát méltán föl­­gerjesztheték. — 7) Temesnek másod ízbeni levelére, mellyben tudósit, hogy az ismeretes bűntett elkövetője nem csak meg nem büntet­­tetett, sőt előléptetést nyert, noha a’ BR. föltenni sem akarják , hogy az előmozdítás alkalmával a’ fő­­hadikormánynak a’ gyilkosságról tudomása lett vol­na, mégis ő felségét megkérendik az iránt, hogy a’ személyes bátorság ellen elkövetett illy merény miatt méltán fölingerelt, ’s példás elégtételért epedő nem­zetet a’ legszigor­íbb igazság szolgáltatással meg­nyugtatni méltóztassék. ( 8) Szomszéd Tolna me­gyének a’ vasutügy, ugyszinte Somogynak a’ keres­kedési ügy iránti levelei, minthogy Baranya megye önkebeléből már hasonszellemüleg intézkedett, tu­domásul vétettek. 8 9) Gr. Széchenyi István, megkereső levelünk következtében, első alispánunk­hoz intézett válaszában tudósítja a’ megyét, mi­szerint egy a’ szedertenyésztésre alaposan tanítan­dó baranyai egyed számára a’ soproni szeder-egy­let intézetében hely iránt gondoskodott, mellybeni tartásért azonban havonként 15 pft kívántatik; egy­szersmind többféle hasznos tanácsok mellett azon ígérettel is kecsegtete bennünket, hogy még ez év folytában egy munkát a­ selyemtenyésztésr­ől sajtó alá szándékozik bocsátani: örvendjen tehát vélünk az egész haza, a’ „Kelet Népe“ nam lesz utolsó munkája gr. Széchenyinek!------Melly levél követ­keztében határoztatott. A’ soproni intézetbe külden­dő egyed kiszemelése iránt a’ selyemtenyésztésben eddig is buzgón munkálkodott választmány csődöt hirdessen; a’ kiküldendőnek tartási költsége pedig szabad ajánlatokból eszközöltetik, olly kikötéssel azonban , hogy a’ kérdéses egyed bizonyos megha­­tár­ozott időre a’ megyei szolgálatra — természete­sen illő fizetés mellett — magát lekötelezze. Egyéb­iránt pedig P— M— táblabiró által indítványba hozatván, hogy ezen dús reményekkel kecseg­tető iparág, leginkább egy czélszerű részvény­társulat által, mint a’ miilyen már Soprony-Vasban ’s Tolnában létez, mozdittathatik elő , a’ BR. ezen indítványt részükről is helyeselvén, ifj. M. Gy. Gy. másod alispánt megkérik, hogy ennek foganat­ba-vételét magára vállalni szíveskedjék. — 10) Gr. Keglevich Gábor tárnok ő excjának, megyénk üdvözlő levelé­­e költ szives ’s igaz hazafiui lel­kesedett kebelből ömledező válasza dörgő éljenek­kel fogadtatott. — 11) Czin­dery László ur, megyebeli táblabiránk ’s birtokos, Vas megye főis­­páni helyettesévé kineveztetvén, beiktatási ünnepé­lyét Baranya megye részéről egy fényes küldöttség által tisztelendi meg. ( 12) Pest m­egye levelére a’ Duna-balparti vasút ügyében másod alispán elnökle­te alatt kiküldött választmány véleményes jelentése beadatván: minthogy a’közlött irományokkal a’rész­vényes társaságnak a’ törvény rendeletéhez képesti eddigi eljárása igazoltaték, a’ kérdéses ügy köz­érdekű hasznos volta fölött a’ megye­­­el meggyő­ződvén , annak minél előbbi eldöntése végett ő felsé­gét alázatosan megkérni elhatározák ; egyszersmind küldendő országgyűlési követeiknek a’ pest-fiumei vasútnak, mint e’ honra kiszámithatlan hasznot árasztanak, minél előbbi létrehozását sürgetni uta­sításul tűzték ki. ( 13) Sopronynak a’ bécs-triesti vasut honunkon keresztülvezetése iránti levele foly­tában a’ másod alispánunk elnöklete alatt kiküldött választmány jelentést ten, e’ választmánynak ama’ nézeteit, mellyek szerint a’ bécs-triesti vasútnak honunkon­ átvitelét már azért sem véli pártolandó­nak , mivelhogy e’ statusköltségen épitendő vasút­vonal , ha honunkon keresztülvitetnék, a’ nemzet­nek sokkal inkább érdekében álló, kereskedésünket dúsan elősegítő, és a’ belipar felvizitására szolgáló pest-fiamei vonalnak létre hozását hosszabb időre megakasztaná ; továbbá, ha azon vonal egy-két me­gyére anyagi hasznot nyújtana is , az egész ország­ra nézve azon már említett károsodáson kívül, még nem csekély megfontolást érdemlő aggodalmat szül­ne az által, hogy e’ közlekedési vonal egy olly ha­tóság által építtetnék, melly kereskedési tekintetben egy, tőlünk eddig idegen birodalomrész érdekeit kép­viselve, statusadósságokkal terhelten hitele egyik hy­­pothecáját a’magyar földre is átplántálná,’s igy tör­ténhető krisisben hazánkat is nem ismert zavarokba bonyolíthatná, — a’ RR. mindenekben magokévá te­vén , országgyűlésre küldendő követeiknek már elő­re utasitásul kitűzik , mikint az 1840: XL­­. czikk­­ben a’ bécs-triesti vasútra nézve kijelentett kedve­zéseknek eltörlését, vagy legalább ollykép módosí­tását szorgalmazzák, hogy az csak úgy és akkor léte­sülhessen , ha a’ pest-fiumeinek ártalmára többé nem lehet, azt meg nem hiúsithatja, vagyis a’pest-fiu­meinek fölépítése után. (14) Soprony megyének a’ külkereskedési viszonyok, főleg a’ német vámszö­­vetséghezi csatlakozás iránti levelére , másod alis­

Next