Pesti Hirlap, 1842. szeptember (174-182. szám)

1842-09-01 / 174. szám

előbbieknél nem csekélye­bb , 12 napszámot tenyér­rel. cc) Kiknek külsőségük vagy tehetségök legalább felénéi mint az előbbieké, 6 napszámot tenyérrel. dd­) Kiknek külsőségük igen kevés, vagy épen sem­mi ’s különbeni keresetmolljuk is csekély, két nap­számot lényénél. Továbbá m­egállittatik, mikint a’ közmunkákbeli napszám mennyisége bizonyos ré­szének földesúri robotlákbani beszámilása a követ­kezendő arány­ban találjon helyet, hogy minden föl­desig azon úrbéreseinek , kik évenkint 52-en felüli napszámokat tesznek, az ezekre rótt ingyen köz­munkáknak felerészét,— azoknak pedig, kiknek úri szolgálata 52, vagy 52-ö­n alól 30 napnál kevesebbre nem megyen , az ezekre rótt ingyen közmunkáknak egy harmadát, a’ közmunkatétel idejét követő három hónap alatt, robotjába beszámítani köteles legyen.— Végre pedig a’ 1. bizottmány közigazgatási osztá­lyára bizatik az is: 1) hogy azon földesurakra néz­ve , kiknek úrbéreseik évenkint 30 napnál kevesebb robottát tesznek, dolgozzanak ki az ingyen közmun­kákban­ részesedés mértékéhez alkalmazandó egy igazságos kulcsot, és 2) azokra nézve, kik urbérei­­ket taksafizetéssel teljesítik, dolgozzék egy tervet, hogy a’ földesurak azoknak taksájukból mennyit tud­janak fel az ingyen közmunkák arányos részibe. — Ugyancsak aug. 16-kán alkoták meg az országos RR. a’következő törvényeket: A) Közlakások személyes fel- és alper­eskedh­e­tésér­ő­l. A’ H. K. III. r. 31-ik czíme jelen czikk által megvál­toztattatván , ezentúl senki sem lesz polgári helyze­ténél fogva elrekesztve attól, hogy akárki ellen ön­személyében , akár mint fel-, akár mint alperes bár­minemű keresetet folytathasson, tehetetlenség tekin­tetéből a’ földesur pártfogó jogához , vagy közvéde­­lemérti folyamodhatás ezutánra is fennmaradván. — B) Nem-nemesek birtokképességéről és végrendelkezési jogár­ól. 1. §. Minden nem­­nemesnek joga lesz ezután akármelly fekvő jókat szerezni és bírni. 2. §. Az úrbéresek mindennemű szerzeményeikről teljes szabadsággal fognak ezután rendelkezhetni, eltöröltetvén az A. C. III. r. 30-ik czímének e’ részbeni rendszabása. Végrendelet, és egyenes, vagy oldalas vérek nélkül kihalt úrbé­resek javaibani örökösödésre nézve egyébaránt a’ földesurak joga továbbra is fennmarad. — C) Föl­desúri fenyitő hatalomról. 1. §. Ha az úrbéres a’ munka napját megelőző estre ren­deltetvén szolgálatra, bevehető ok előre jelentése nélkül ki nem állana, vagy szolgálatát kártevőleg teljesítné, és a’ hely­szineni ismételt megintésnek sem engedelmeskednék , a’ földesúr vagy személye­se , minden egytenyeres napszám helyett, melly el­­mulasztatott, vagy kártétel miatt a’ munka helyéröli elküldéssel félbeszakasztatott, 20 p. krt, igás nap­szám helyett pedig két annyit vétethet fel úrbéresen készpénzül, vagy vagyonából, helybeli vagy szom­szédfalusi hitele elbecsülése nyomán, ’s ezenfelül az elmulasztott napszámot is pótlólag kitételheti, és úri szolgálat közben okoztatott kárát is ugyanezen utón 12 m.frt értékéig megtéríttetheti; cselédei által okozott kárért mindig az úrbéres gazda lévén köteles visszakövetelés fenmaradása mellett eleget tenni. 2. §. Azon úrbérest, ki az úri szolgálatra a’ hely tá­volságához képest idejében ki nem áll, a’földesúr­­nak vagy személyesének, joga van a’ munka helyé­ről mindannyiszor visszaküldeni, és a’ következő napok akármelyikén újból rendeltetni. De a’ melly napon dolgozásra elfogadni tetszett, annak késő ki­állás miatt netalán elveszett részéért semmi utánpót­lást nem követelhet. Joga lesz azonban az illy kése­delmességért, valamint szintén a’ hanyagul­ dolgo­­zásért is, ismételt megintéseknek nem engedelmes­kedés esetében egy napi fogsággal, ezek többszöri előfordulása esetében legfölebb három napi fog­sággal fenyíteni az úrbérest. 3. §. Ha az úrbéres vagy hozzátartozója a’ földesurat, haszonbérlőjét, vagy gazdasági szolgáit személyes bántással illetné: földesúri hatalomnál fogva egytől három napig való fogsággal fenyi­tethetik. Melly egyébiránt sem ezen, sem az előbbi pontbeli esetekben nem sanyarittatha­­tik semmivel, és egészséget nem veszedemeztető foghelyről azon jószág középponti helyén, vagy azon helységben, hol a’ vétség elkövettetett, valamint az úrbéres illendő táplálásáról is — ha reá van szorul­va — köteles a’ földesur gondoskodni. 4. §. Mind ezen önhatalmánál fogva rögtön teljesedésbe vehető büntetéseket, a’ földesur, vagy személyese, teljes ki­hallgatás után, és legalább két falusi hites, vagy kifogás alá nem jöhető két tanuk jelenlétében szab­hatja csak az úrbéresre, ’s annak kívánságára hatá­rozását a’jelenvoltak neveinek és a’ vétségnek kö­rülményes előadásával föltéve, írásban ingyen kiad­ni köteles 5. § Azon esetekben, mellyekben a’ fog­­sággal­ büntetés a’ földesúrnak meg van engedve, fogság felváltásául szabadsága lesz ugyanazon hely­ség határán belől, hol a’ fogság kiáltandó lett volna, véghezviendő ugyanannyi napi közmunkát ítélni, mel’v­itelet kimosla’van, a’jelenlevő hitesek meg­becsülik: mennyi munka végezhető az ítélt idő alatt darabjában? melly m­unkaszakm­ánynak haladékon­ kívüli teljes végezésére a’ falusi biró kötelessége lesz 5 m­­i­­ büntetés alatt az úrbérest rászorítani, fenm­aradván a’ földesúri ítélet teljesedése nem-esz­­közülhetésének esetére a’ tiszti fenyíték. Az úrbéres a’közmunka alatti táplálására csak azon esetben kö­teles a' földesúr,ha az rá van szorulva. 6 §. Az úr­béresek mindazon vétségei és kártételei, mellyek minémüségükre nézve az előbbi pontok alá nem tar­toznak , vagy a’ földesúri többször ismételt fenyíték foganatlansága esetében az itt kitűzött mértéken fe­lüli, vagy másnemű büntetést kivánnak, a’ tisztek ’s illetőleg törvényszék által fenyítendők; a’ földesúr­­nak az itt elősorolt fenyíték nemeit és minémüségét a’ büntetett úrbéres egyezése hozzájárultával sem leven szabad másra változtatni. — Az aug. 17-ikei ülésben ő felségének folyó hó­n­ikáról költ két rend­beli k. leiratai közül egyikben, n. Sala Sámuel halá­lával megürült itélőmesteri hivatalra Gál­falvi Imrét méltóztatott a’ RR. választása és fölter­jesztése nyomán kegyelmesen megerősíteni. Másik­ban Dragomérfalva, Szilistye , Szacsal, Mojszin és Food helységek iránt Mármaros megye és Iladna vidéke közt régóta fenforgolt határszéli egyenetlen­ségek ügyében , a’ felemlített helységek felől n. b. e. M. Terézia határozatát helybehagyván, azokat Erdélyen, fejedelemséghez tartozóknak ítéli. (E. H.) Megyei dolgok. Mógrádból. B.Gyarmat, aug. 24. Közgyű­lésünk f. hó 22-kén Fráter Pál első alispánunk elnöklete alatt a’ kisgyülési jegyzőkönyv hitelesíté­sével vette kezdetét; ezt követve felolvastatott a’ nm. h.tanács intézvénye, mellyben ezen ’s Hont me­gyén keresztül folyó ’s mesterséges épitvények által igen kártékonynyá vált s Ipoly vizének szabályozása iránt felírásunk folytában tudósit, hogy e’ folyamsza­bályzási munkák eszközlésére őfelsége gr.Zichy Fe­­renczet kir. biztossá méltóztatott kinevezni. Mire az újonnan kinevezett k. biztos gr. Zichy Ferencz me­­gyénkhez intézett levele került szőnyegre, mellyben részünkről egy bizottság kineveztetését kéri a’végett, hogy ez Beszédes úrral és a’ földesuraságokkal a’ké­szítendő szabályzási terv és annak miképeni foganato­sítása iránt tanácskozhassék. Ennek folytában első alispánunk jelenté, hogy a’ terv készítésére szükséges libellatio már megtétetett, ’s egyszersmind a’ kívánt bizottság kineveztetését kívánta. — Voltak, kik az ipolymenti birtokosokat (mivel ezeknek leginkább fekszik érdekükben) megkérdeztetni kívánták az iránt, valljon akarják e a’ szabályozást, vagy nem? *) Vol­tak továbbá, kik a’ szabályozást csupán azért, hogy a’ folyónak egyenes­ vonala legyen, ott, hol kárté­konyságáról mindeddig panasz nem tétetett, nem kí­vánták **). Ezeknek ellenében felhozatott, hogy mi a’ kir. biztosnak elveket nem szabhatunk, ott az 1840. X­­.cz., melly őt munkálkodásában kormányo­­zandja; hanem neveztessék a’kivánt bizottság, melly a’ kir. biztossal együtt ki fogja hallgatni az ipolymen­ti birtokosokat is. És ez végzéssé jön.­­ Ugyanazon kormányszéknek hallerkői gróf Haller Ferencz Dalmát­, Horvát- és Tótország báni méltóságára lett emeltetéséről értesitő intézvénye örvendetes tudomá­sul vétetett, miből eredő örömét e’ megye üdvözlő levél által tolmácsolandja; ’s egyszersmind azon ve­szedelmes súrlódásoknak, mellyek az úgynevezett il­­lyr párt nemzetellen­es törekvése által olly annyira elharapóztak, főkormányzói hatalmánál fogva, bölcs belátása szerinti lecsillapítását ő excellentiájának ajánlandja, biztosan remélvén, hogy az elszakadot­­takat, kik arról, hogy magyar alkotmány védszár­­nya alatt állnak, megfelejtkezének, visszaadandja a’ nemzetnek, mellynek az erők összesítésére , fő­­kép nemzetiség tekintetében, soha nagyobb szüksé­ge nem volt, mint most. — Turopolya mezeje kö­zönségének körlevelét, mellyben a’Zágráb megyei tisztválasztás alkalmával az illyrek és a’ főispán ál­tal elkövetett sérelmeket ’s ezeknek orvosoltatása iránt ő felségéhez intézett felírását tudtunkra adá, e’ megye ő­ei is igazság ’s nemzetiségük iránti buz­gó részvéttel fogadók; arról azonban, vallyon főispá­­ni pártosság, vagy a’ választó RB. saját ösztöne, vagy mindkettő karöltve voltak legyen e a’ zágrábi botrá­nyoknak forrásai? eldöntőleg vitatkozni nem kívánván, e’részben a’ vizsgálat eredményét bevárva, e’ tárgy fölötti további nézeteiknek kijelentését akkorig felfüg­­gesztetni határozók, ’s jóllehet e’ részben a’ királyi magas igazságszeretetben teljesen megnyugszanak, a’ tárgynak mindazáltal nemzetiségre vonatkozó nagy érdeküsége tekintetéből ő felségét jobbágyi alázattal megkéretni határozók aziránt, hogy mivel ezen vizs­gálati iratok arról is, valljon Zágráb megye évei mi lelkesüléssel bírnak a’ haza alkotmányos czéljai­­nak előmozdításában, vagy akadályozásában ? a’ nemzetnek kétségkívül világosságot nyujtandanak, ezen kihágás vizsgálati iratait a’ legközelebb tartan­dó országgyűlés tárgyalása alá kegyelmesen terjesz­teni méltóztassék, miszerint Magyarhon saját gyer­mekeit ismerhetve, azoknak indulatait belátásával vezérelhesse, melly határozatról Turopolya mezeje közönsége tudósittatai rendeltetik, azon kívánat ki­jelentésével, hogy e’tárgy körüli további története­ket ’s netalán kifejlendő más hasonló eseményeket tovább is e’ megye­lveivel közölni szíveskedjék. — Beregnek a’ cath. egyház rómátóli függetlenitése tár­gyában költ levele azon részének, melly a’f’üggetle­­nitést tárgyazá, fel nem olvasása mellett elvre néz­ve elvettetett; a’ mennyiben pedig a’ vegyes házas­sági sérelmet illeti, az országgyűlési utasításokkal foglalkozó küldöttséghez utasittatott. És hallottuk azt, a’mit már több ízben hallhatunk, t. i., hogy ezen tárgy nem tartozik a’ megye hatóságköréhez, és lo­­gice, theologice atque philosophice kivihetetlen — sokan nem láttak abban logicát, hogy a’ breve kibo­csátása miatt a’ papság a’ pápától függetlenittes­­sék. — Voltunk, kik a’ levélnek azon részét is, melly a’függetlenitést tárgyazá, kívántuk felolvas­tatni, mert képtelenségnek hittük a’ felől szólani, vagy pláne határozni, mi tudomásunkra nem is ju­tott; ’s hogy követeink utasítás nélkül ne marad­janak , ha ezen tárgy a’ jövő országgyűlésen indit­­ványoztatnék , az országgyűlési utasításokat készítő választmányhoz véltük igazitandónak. — Ugyan Be­­reg megyének a’ könyvvizsgáló által elkövetett sé­relmét országgyűlésen pártolni fogjuk. — Arad, Hont és Trencsin megyéknek a’ nem-hivatalos von­tatók megszüntetését tudató leveleik az e’ tárgy­ban munkálkodó választmányhoz utasittattak. — Somogynak levelét, mellyben a’ kereskedés tárgyát a’ kir. előterjesztések közé soroztatni javasolja, kez­demény­­jogunk megcsonkitása nélkül nem pártol­hattuk.— Varasd megyének két rendbeli latin levelet érdemileg nem tárgyaltatván, a’ nm. h.tanács megké­retni rendeltetett az iránt, hogy ezen megyét a’ tör­vény megtartására utasítsa; Varasd megyének pedig megiratik, hogy ezentúl latin levelei felbontatlanul fognak visszaküldetni. — Igen meleg részvétet ger­jesztett Szabadka kir. városának ismeretes körle­vele , ’s az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó vá­lasztmányhoz utasittatott. — Végre Vas megyének a’ népnevelés tárgyában nem régiben hozott lelkes határozatnak legfelsőbb helyről lett megsemmisitését ’s ebből eredt sérelmét panaszló levele annál inkább pártoltatok, mivel Mátyás királynak Ulászló alatt nemcsak el nem törlött, sőt az 1659: 68­­.cz. által újólag megerősített törvénye által világosan megen­gedtetik a’ szabad ajánlás útjáni adózás , ’s azért ő felségéhez intézendő felírás határoztatok, a’levél pedig az országgyűlési utasítások körül munkálkodó választmányhoz utasittatott. — És ezek valának köz­gyűlésünk nevezetesb tárgyai, mellyek a’ tisztelt közönséget közelebbről érdekelhetik. — Török Sándor: Hársból, aug. 21. Esztendeje múlt, hogy tör­vényszékünk táblabiráit titkos szavazattal választók. Azzal kezdődik tehát e’ közgyűlésünk, hogy ismét 16 egyént választanánk, megyénk törvényszékin egy évig biráskodandókat. Mindenki az e’ végre már megirt kész czédulával jelenék meg , é s azt alispá­nunk elébe letéve, bemondá nevét, melly jegyzőileg feliratok, ’s ekkint törvényszéki táblabirakul a’ kö­vetkezők választattak: Ambro Antal, Bodó Sán­dor, Bottka Tivadar, Chuzy Károly, Jeszensz­ky Károly és Elek, Kosztolányi József, Kvassay Antal, Liptay Gábor, Majthényi Rudolf, Stain­­precht Ignácz és Ferencz, Simonyi Ferencz, Szat­­máry János , Szálé Antal, Tarnóczy Kázmér. Ez a’ választás eredménye; a’ tanulmány pedig , mely­­lyet e’ választásból meríténk, ’s tapasztalás gya­nánt közlendőnek vélek, újra ismét az, hogy csa­latkoznak, kik a’titkos szavazást a’ pártoskodás ellenszerének tartják! Sőt az indulatok annál meré­szebben, annál számosb és véletlenebb kísérettel búnak ki, a’ titok leplébe burkoltan, és a’ véletle­nek csapatához ollyasok is csalakoznak, kiket a’ közvélemény ellenőrsége alatt másutt valánk szem­­lélendők. A’mi elvégre a’hasznot illeti, melly e’vá­lasztásmódból erede, tagadhatlan, hogy a’titkos sza­vazás a’ biróválaszthatási arany szabadságot, fentar­­tani hathatósan segítette, és ennyiben e’ választásmód hasznos is volt. Ez idő szerint jobbnak véltem volna, ha közgyűlésben kiki személyesen bemondta volna nyilván azok neveit, kiket törvényszéki birákul meg­választatni óhajtott. Ha e’ módot követnők, sem tit­kos szavazásra, sem előterjesztésre szükség nem lenne. — Tárgyalva volt továbbá e’ napon a’ m u­­ropolyai nemesek levele. T.— K.— felírást in­­ditványoza, mellyben ő felségétől a’ panaszkodók részére orvoslás és elégtétel keressek, mellyel ha nem nyernének , országgyűlésen követeink által pártoltassanak. Helyesléssel fogadtatván ez indít­vány, R.— I.— ennek nyomán előterjeszté, hogy minő sajnosan esik országszerte tapasztalni azt, mi­szerint a’ megyei tisztválasztásokon és gyűléseken sokszor onnan ered leginkább a’ zavar és pártszellem, a’ honnét rendnek és törvényszerűségnek kellene 139 * *) Notandum , midőn már egyszer elhatározók azt, hogy akarjuk az Ipolyt, mint kártékony tol­ót, a'törvény énelmében sza­bályozni, és ennek következtében foly­amodtunk a’ kir. biztos kineveztetés'-ért. - T. S. **) Ilont megyétül kezdve fölfelé egész Tarnócz helységéig kár­tékonynak állíttatott; már ezenfelül nem. — T.S. 123

Next