Pesti Hirlap, 1842. szeptember (174-182. szám)

1842-09-01 / 174. szám

kifolynia, és indítványba hozá: alkottatnék e’ ren­detlenségeket gátló törvény. Végzésül ő felsége l’el­­iratil’igrendeltetett megkéretni, venné bölcs tekinte­te alá, hogy ezen antinationalis mozgalmak csak a’ pánszláv társulatok mozgalmaival, a­ zágrábi gúnydal elrengedezésével kezdődtek; most már nemzetgyű­­lölésként tűnnek föl, ’s egy óriási ellenre figyelmez­tetve, a’ közbátorságot ’s csendet háborítják fel, mi­re nézve a’ vétkeseknek megfenyitését, — 's a’ Turopolya jogain ejtett sérelemnek orvoslását kér­tük ; a’ mennyiben végre a’ főispáni hivatalról törvényeink, hatásuk ’s hatalmuk önkényes gya­korlatára nézve korlátozást vagy módosítást köve­telnének, esedeztünk ő felségének , hogy a’ közelgő országgyűlésen az e’ végre alkotandó törvénybe be­leegyezni méltóztassék. Turopolya pedig mindezek­ről , mellyek egyszersmind országgyűlési utasításul szolgálandanak, értesittetett. — Vasnak levelére, mellyben a’ népnevelés körül hozott végzésének ki­rályi leirat általi megsemmisítését panaszolja , m­eghagyatott az országgyűlési utasítások kidolgozá­sával megbízott választmánynak, hogy a’ népneve­lésre szükséges költségek födözéséről véleményt ad­jon. — Beregnek levelét — mellyben a’ magyarhoni kath. egyháznak romától­ elválását indítványozza, ’s e’ tárgyú fölirata kinyomatásának gátlását pa­naszolja — B.— T. egész terjedelmében pártoltatni indítványozd; azonban a’ többség azt csak a’ meg­előző könyvvizsgálat és a’collegialis censura közben­­ ille tekintetében pártold,a melly sérelem orvoslása orsz.gyülési utasításul szolgáland. Arad, Hont, Tren­dévi , Zólyom megyék tudósításai olvastatván, hogy a’ nem hivatalból utazóknak szabályos ár mellett elő­­fogatokat többé nem szolgáltatnak, némellyek óhaj­­ták maradjon fen tovább is egy olly közlekedési mód, a­ellyet országszerte létező és divatozó hivatalok tör­­vényesitnek, ’s mellyek eltörlése által amúgy is senyvedő közkereskedésünk újabb csonkulást fogna szenvedni. T.— K.— az országút melletti köz­­sé­gket vélő megkézdendőknek: akarnak e to­vább is a’ szabályos ár mellett fogatokat szolgáltat­ni ? De ezekre feleltetik, hogy eme közlekedési m­ni több megyék határozatai következtében már ugy­­i- M­­beszakadott legyen, viszhangra találtattak tehát a’ socialis abnormitások kevesbitése mellett fel­hozott okok; és fölmentetett adózónk egy, melly egyszer hasznos, de másszor káros volt neki, és mindig a’ személyes s’ vagyonbeli szabadságnak csonkultával gyakoroltatott. — Somogy levele és felirata, hogy a’ közkereskedési ’s ezzel rokon tár­gyak fölvételét a’ közeledő országgyűlésen ő fel­sége k. előadása besorolni méltóztassék, pártolan­dónak rendeltetett. (Folytatom.)— Kosztolányi Péter: Vasból. Szombathely, aug. 24. Tisztvá­­lasztásunk a’ legnagyobb renddel bevégeztetett. Teg­nap reggeli 7 órától kettőig tartott a’ választás, melly­­nek folytában egyszer szavaztatott, ’s az alispánok ’s fő- és alsz.birák megválasztattak. Első alispánnak közakarattal Békássy Imre kiáltatott ki, másod al­ispánná szavazattöbbség által Szél József lop. A’ bírói kar ekként alakult: Kem­en­esi járásb., fősz.­­biró: Radó Ignácz; alsz.birák: Boda János, Balog Antal; esküitek: Tóth Dávid, Vida Boldi, Tóth An­tal. Kőszegi járásban, fősz.biró: Seper Lajos; alsz.birák: Chernél Ferdinánd, Takács Lajos; es­küttek: Eöry Imre, Kovács Antal, Farkas Károly. Szombathelyi járásb., fősz.biró : Polány­i János; alsz.birák: Réthelyi Mihály, Ostfy Sándor; esküt­­tek: Zuggó Ignácz, Fejér György, Kisfaludy Gusz­táv. Kör­men­di járásb., fősz.biró: Zarka Sándor; alsz.birák: Noszlopy Sándor , Darás Albert; esküi­tek : Temlin Antal, Kelemen Gábor , Pogány La­jos. Németuj­vári járásb., fősz.biró: Balogh Lász­ló; alsz.birák: Cseh Sándor, Laky György; esküi­tek: Boros Imre, Hetyey Vincze, Nyúl János. Tót­hs ági ban, fősz.biró: Tóth Pál; alsz.birák: Augusztics Sándor (főbírói czímmel), Laky Rafael; esküttek: Augusztcs János, Gombosy Ignácz, Au­gusztics Lajos. Főjegyző: Bezerédj László; aljegy­zők: 1 ső Szabó Miklós (tiszteletbeli főjegyző); 2-ik Hrabovszky Zsigmond; főügyész: Berzsenyi Mik­lós; alügyészek: 1-ső Istóczy Antal, 2-ik Szabó György; számvevő: Iletyey István; hadi pénztár­­nok: Bárdosy László; házi: Hodossy Ignácz; bá­torsági főbiztos: Tóth Sándor; várkapitány: Mar­­sinkovics József; várnagy: Hegyi József. Főispáni helytartó ő­sliga úti főbiztost szükségesnek találván, ezen hivatalra a’ RR. Széchenyi János grófot kérték meg, kinek azon nyilatkozata, hogy azt minden ju­talom nélkül kész elvállalni, a’ leglelkesültebb öröm­felkiáltással méltányoltatok. Bővebben jövő alka­lommal. — Hrabovszky Zsigmond: Pesti gyűlés. August. 30. Első tárgy volt az ívjon rendszerített öt sz.bírónak e’ napra előre kitű­zött választása. Választottak a’kecskeméti járásban: Batta József, a’ váczi járásban: Benyiczky Ágoston, a’ pesti járásban: P­ajor Titus, solti járásban: Ujváry László, pilisi járásban: Fáy Béla. A’ választás által megürült két esküdt hiva­talra Ruttkay Sándor és Friebeisz István surrogáltattak. Pajor Titus volt első aljegyzőnek sz. bíróvá választása következtében elsővé volt másod aljegyző Balla Endre, helyébe Rákóczy Já­nos, a’most rendszerített harmadik aljegyzőségre pedig Simoncsics A­lajo­s neveztettek. Ezután Bernáth György tb. indítványára választmány kül­detett ki, meg e’ gyűlés folytában jelentést teendő, mikép lehessen legczélszerűbben takarék-m­ag­­tárakat állítani? miszerint el ne mulaszszuk most bőség idején gondoskodni a’ szükség napjairól. — A’ gyűlés többi részét többnyire a’ scontró felolvasá­sa húzta ki; mert végre csakugyan mi is megértük, hogy scontrónk nyilván felolvastaték, és bizony di­cséretére szolgál Pest vármegye tiszti karának, hogy foglalatosságai tömérdekségéhez képest aránylag igen kevés hátramaradása van. — A’ gyűlés foly­­tattatik egész héten át. A’ többi napoknak hihetőleg igen érdekes tárgyai lesznek. Magyar orv. én term­észetvizsg. köz­gyűlése lleszterczebán­yán. (Folyt) Aug. 7-kén reggeli 6 órakor ismét gyűlnek a’kocsik és emberek Besztercze piaczán, és Szliács felé indul­nak. Nagyszerű látvány, midőn ló a kocsi félbesza­­kadatlan sora a’ szliácsi hegyre vonódik! soha itt annyi ember nem volt; fél Besztercze látszott velünk Szliácsra húzódni. Kik Szliácsot csak egy-két év előtt is láták, örömmel szemlélek ezen üdvös intézet gyarapodását ’s szépítését. Hálát mondok itt az em­beriség nevében a­ k. kamarai tiszteknek, különösen pedig Svaiczer Gábor kamaragróf úrnak, ki némi intézkedéseket, mellyek e’ tavaszszal bár csekély személyességtől javasoltattak, tustint végrehajtatott, úgy hogy már e’ nyáron a’büdös tót lecsapolva és sé­­ta-salon­t a’ források mellett építve látánk. Tizedfél órakor közülést tartottunk a’ Tököly-ház teremében. Elnök úr megnyitó beszédében hálát mondott a’ fe­jedelemnek , ki e’ kamrai birtokán a’ tudós gyüleke­zetei nagylelkű vendégszeretettel fogadtatni méltóz­­tatván , ez által hazánk tudományos iparának uj ru­gót, szeretetünknek uj támaszpontot nyújtott. Har­sogó hármas ,éljen­ követé elnökünk eme’ közérzetet tolmácsoló nyilatkozatát.—Figyelmeztettünk, hogy a’ közülésnek szükséges rövidnek kell lenni, miszerint minél előbb orvosi külön szakosztály képeztethessék, azon föladattal, hogy azon orvosok, kik Szliács gyógyvizeit leginkább ismerik, mondanák el nézetei­ket ’s tapasztalataikat ezek fölött, ’s milly javításo­kat ’s rendeléseket tartanak e’ nevezetes fürdőhely­re nézve legüdvösbeknek. Ezután a’ tegnapelőtti szakülések jegyzőkönyvei olvastattak föl. Kubinyi Ferencz a’ hermaneczi kirándulás eredm­ényéről, tu­dósítással lévén megbízva , azt felolvasá, ’s közmél­­tánylattal fogadtatván, ékes beszédének kinyomta­tásra­ átadására megkéretett. Zipser prof. hasonló határozat következtében elolvasta azon már említett értekezéskét, mellyet a’ sufrai csontbarlang előtt tartott. Farkas F. a’ közlegelő javításáról szólott, oda irányozván beszédét, hogy annak czélszerű fel­osztása ’s művelése mellett nagyobb haszonnal na­gyobb kellem­ eszközöltessék. Duvald (k. erdőm­es­­ter) értekezék: Ueber die Krum­mholz-Vegetation­­auf den Zahler Alpen.Előmutatott saját nemű rha­bar bar­át, melly itt a’ köznép által használatik, ’s talán a’ külföldit pótolhatná; megbizaték a’ tudós ér­tekező, kísértené meg e’ hegyeken az igazi rhabar­­bara tenyésztését. Mutatott továbbá itt gyűjtött li, eben islandicumot, gentiana cruciatát (ebdüh ellen) egy csudaképletű őzszarvat és egy fáról ugyanazon időben (kevés nap előtt) gyűjtött virágokat és gyü­mölcsöt.­­Bacsó, Baranyay ’stb. e’ tüneményt Debreczenben, Munkácson’s több helyeken látok hazánkban , a’ mi mégis a’ zólyomi hidegebb éghaj­latra nézve nevezetes. Szükség­e mondanom, meny­nyi érdek- ’s értékkel birt ezen értekezés? — Ezen alkalommal több természettudományi gyűjtemény­­ajánlatok em­liktettek meg, mellyek Zipser, Kubinyi, Baronyay ’s Diwald uu. által részint a’ nemzeti mu­seum , részint a’ természettudományi társulat számá­ra létettek. — Wagner Dániel, jeles pesti gyógysze­rész és vegy-dr. értekezék először az ásványvizek­ről Magyarországban általában, aztán Zólyom megye gyógyforrásáról, ’s végre különösen Szliácsról,előmu­­tat­ván egy, általa újon készíttetett vegytani tabellát, melly a’ legfontosb hazai gyógyvizek vegytani vizs­gálatát foglalja magában, ’s a’ szliácsi vizeket, mint teljesen sajátnemüeket, páratlanokat tünteti ki. Ez­után Mojsisovics egy javaslattal lépett föl, misze­rint alkottatnék orvos és gyógyszerész tagokból álló egyesület, melly Pesten központosulva, azon törekednék , hogy minden vegytani és orvosi tapasz­talatok magyar ásványvizek fölött ezentúl gyűjtve ’s rendezve közhírré tétetnének. Megemlité a’ tudós értekező, milly elhanyagolt állapotban léteznek ha­zánk fürdőhelyei, mellyek ha az illető hatóságok ál­tal szemügyre vetetnének, jó intézkedésekkel, or­vosi felügyeléssel ’s a’ társalgási életben olly szük­séges rendőrséggel elláttatnának, nagy áldás és gazdagság kiforrásaivá lehetnének. Megbizatott az orvossebészi szak, hogy ezen tervezett egyesület létrehozását eszközlené.­­ Egy é­rdemteljes tag azon indítványára, hogy az archeológia is a­ szakok so­rába fölvétessék, a’ közülés azt határozd, hogy ám­bár egy orvos-természettudományi gyülekezetben az archeológiának külön szakot képezni nem lehet, mégis a’ mennyire e­ fontos tudomány avatottjai ter­mészettudományi érdek- ’s kérdésekben velünk kí­vánnának munkálni, a’ physico-vegytani szakban legczélirányosban ’s legnagyobb szívességgel fog­nak fölvétetni.— Bugát Pálnak, a’ természettudomá­nyi társulat egyik erős oszlopának felszólítása, mi­szerint a’jelen gyűlés tagjai közül minél többen azon (150 tagból álló) társulatba lépnének ’s annak gya­rapítására közremunkálnának, — meleg részvétű nyilatkozattal fogadtatott. Most a’ közülés (12 óra­kor) bevégeztetett, helyet engedvén az orvossebé­szi szaknak, melly Bene elnöklete alatt össze­ü­t, Szliács fölött értekezendő. Alulirtnak azon javasla­ta, hogy ezen tanácskozás eredménye (Wagner Dá­niel fenebb említett értekezésének is használatával) magyar nyelven szerkesztve nyomtattatnék ki s kül­detnék el ingyen minden hazai hatóságokhoz, már a’ közülésben közakarattal elfogadtatván, az elnök ál­tal e’ különczélu ülésnek jegyzőjévé ’s a' Szliacsról kiadandó értekezés szerkesztőjévé ugyanő (doctor Schoepf) jelöltetett ki. — E’ lapok irányán kivül vol­na itt azokat előhordani, mik Mojsisovics, Czu­cbert, Feja (kamrai főorvos Beszterczen) ’s mások által a’ szliácsi fürdő fölött eleven szóval mondattak, annál inkább is, minthogy azok egy kiadandó külön­ érte­­kezés híven fölvett tárgyai k­erűlnek; itt csak annyit: a’szliácsi vizek hatása, gyuladás nélküli sokféle bántalmakban, egyenetlen vérkeringésben, sápadt, gyenge állapotokban, különösen a’ nemző részekre nézve páratlan, ’s a’ k. kamra figyelmét legnagyobb mértékben érdemli. Kár, hogy a’közülés itt annyi időt vett el! ez igen-igen jól elmaradhatott volna, ’s igy nem lettek volna távolról ide jött több orvosok olly szerencsétlenek, hogy időfogyaték miatt a’ völgyben létező forrásokat sem láthatok. Nem a’ k­ íz­ül esek , hanem a’ szakülések működnek leghatha­­tósban efféle gyülekezetekben. 3 órakor egy, a’ k. kamra által adott pompás ebéd mindnyájunkat (200 körül) több órákig kellemesen foglalt el. Legfelsőbb helyről tetemes summa pénz határoztatott e’ tudós gyülekezet vendéglésére, melly egy e’ ezélra épí­tett csinos sátor árnyékában lelt helyet. Tek. Gábo­­ry Antal k. jószág-kormányzó ur éj­ nappali fáradhat­­lansággal azon volt, hogy a’ k. kamra méltóságának megfelelő intézkedések történjenek; mi pedig a’pezs­gő poharak százszoros víg zaja mellett szót adánk halas örömünknek, melly tudományos törekvésünk magas helyen lelt kegyelmes méltánylata által mind­nyájunkban gerjedett. Későn délután szűnt meg a’ mozsarak durrogása ’s a’­­03Stok víg éljene , ’s leg­többen jó későn tértek vissza Besztercéére. — (Vé­ge követk.) — Dr. Schoepf. KÜLFÖLDI NAPLÓ. Az angol amerikai határkérdés feletti szerződ­­vény hihetőkép mint valami pártkérdés fog a’ con­­gressusban tekintetni. Még nem is került rendes utón tanácskozás alá, már megtámadtatok Gwinn által Massachusettsből, ki azt nyilvánítá hogy készebb Maine és Massachusetts tartományok földének vé­­delm­ezésére milliókat szavazni, mint abból 500 ezer dollárért az angoloknak valamit átengedni. Black Clifford és többen szólottak hasonló ér­telemben. A­ közönségnek azonban az meggyőződé­se , hogy ha ezen súrlódás most ki nem egyenlitte­­tik, évek múlnak el, míg alkalom leend azt elintézni. Legkedvezőbb körülmény a’szerződésre nézve, hogy Maine és Massachusetts bízottjai, mint legközelebb­ről érdeklettek, megegyezésüket már kijelenték. Londonban aug. 16-kán az a’ hír szárnyalt, hogy Victoria királyné élete ellen uj merényt akartak el­követni. Az egész dolog azonban abból áll, hogy egy szegény öltözetű Quested Tamás nevű fér­fiú belopózkodott a’ winnssori palotába, kiről későbbi vizsgáin okból kisült, hogy elméjében zavarodott, és szüntelen peer-méltóságáról ábrándozik. L­o­ndo­n­ban, Islington városrészben, aug. 16- kán lü.12 ezer charts­ta We­bb dr. előlülése alatt gyűlést tartott. Muntz Birminghamből volt a' főszó­­nok. A’ meeting egy végzésénél fogva ellene mon­dott a'borostred­i rendőrségi hatóság „önkényes Cse­­lekvésének 44, »»­szerint az ang­­likán egy hirdetés­nek széthordóit letartóztatá, mellyben nem vala egyéb nyilvános gyülészet meghívásnál, hol a’ kor­mánynak magaviselete leendett volna komoly tanács­kozási tárgy, minthogy az fegyvertelen polgárokat erőszakosan megtámadott és rajok lövetett, kiknek egyetlen vétkük, hogy kenyerük nincs. — Ugyanez nap Londonban aggodalom volt, hogy a’ bank meg fog támadhatni, minthogy szokatlan népsokaság vo­nult a banképület felé. A’ lordmajor a' polgári ha­tóságokkal több tisztes polgárok kíséretében járdáit a’ city utczáin, hogy szükség esetén a’segedelem­mel kéznél legyen. Angliában egy Hő óta öntött vasból készített há­zak kezdenek divatozni. Egy háromemeletes, 10 .

Next