Pesti Hirlap, 1842. szeptember (174-182. szám)

1842-09-18 / 179. szám

jón midőn ti a* műiparnak szintolly alacsony fokán állottatok, mint minket állani gondoltok, azzal emeltétek e föl magatokat sűlyedéstekböl, hogy sza­bad vásárra hittátok meg Albion gyármüveseit? — Nem, hanem elzártátok ezt magatoktól; véd vámokat állítottatok, ’s azoknak segedelmével honi műipart teremtettetek , ’s most gondoljátok, mi 15,000,000 magyarhonnak elég balgák leszünk ellenkezőjét cse­lekedni annak, mint a’ mivel ti magatokat hasonló helyzetben megmentettétek! Ti panaszszal ’s izga­tó kikelésekkel töltitek el a’ félvilágot, hogy az an­gol gyáripar titeket gyarmati függésre szeretne kár­hoztatni, ’s fébhijátok kormányaitok pártfogását, polgártársaitok nemzeti önérzetét, hogy bárányság­­tokat az angol farkastól mentse meg; de a’ balgának vélt magyar ellenében a’ farkasszerep már igen tetszik. Köszönjük a’ jóakaratot! elnyeletni bizony nekünk sincs kedvünk, és úgy nincs, mint nektek nem vala. — Ez egész dologban csak az a’ jó van, hogy a’ fogadás nélküli számvetés olly szembetűnő, miszerint horogra még a’ mi magyar jószívűségünk sem kerülhet; mert minden édesgetésre a’ német vámszövetség hőseinek saját szavaikkal, a’ szövetsé­ges németek saját példájának idézésével lehet felel­nünk. — így például azt mondják, hogy mi viszont a’ csapra vert hordó sorsára jutás szerencséjéért cserébe kapnék boraink hihető jobb keletét! mert reményleni lehet, hogy a’ vámmentes magyar bor a’ vámolt franczia bort Németországból kiszorítaná (igaz ugyan, hogy saját rajnai boraik sem képesek saját hónukból a’ franczia bort kiszorítani, ez azon­ban a’ hitegetésben természetesen nem akadály); to­vábbá cserébe kapnék dohányunk eladását, melly­­ről tulajdon azon bölcs értekező meg vallj­a, hogy amerikaival soha sem versenyezhet, ’s hogy a’ do­hány semmi esetre sem tartozik azon termesztmé­­nyek közé, mellyek egy terjedelmes országban ál­talános földművelési czikké válhatnak. — Egykor ezen kereskedési combinatio ellenébe számokat ’s valószinüségi számvetést állítottunk; most illyesmi­­re nincsen szükségünk; most elég felelnünk, mikint épen a’ német vámszövetség hőseinek tanításából ’s azon szövetség példájából tanultuk volna meg, ha előbb nem tudtuk volna, hogy az egész világon­ szabad kereskedés sem képes annyira emelni egy országnak földművelését, mint azt a’ honi műipar kiséretében járó élénk belfogyasztás emeli. —­­ Ez az, a’ mire’s a’mi végett viszont egy önálló ma­gyar középrendre szegény honunknak szüksége van; ennek lehetségétől akar minket a’ német vám­szövetség bajnoka megfosztani, ’s azért bátran is­mételhetjük, a’nélkül hogy ezúttal részletes fejte­getésbe bocsátkoznánk: ha még volt ember honunk­ban, a’ ki kételkedett, valljon igazán nem tanácsos e a’ német vámszövetséghez csatlakoznunk ? lehetet­len, hogy kételkedését a’ németeknek saját vallo­másaik el ne oszlassák. — Iparműkiállitás* , cs. kir. főherczeg­­sége, országunk nádora, sept. lé­kén az első magyar iparműkiállitást magas látogatásával szeren­csésben­ méltóztatott. Ő fensége közel másfél óráig mulatott a’ kiállítási teremekben, legnagyobb figye­lemmel vizsgálta a’ kiállitott müveket, tárgyavatott bölcseséggel ítélt felettük , ’s a’ jelenvolt iparmüve­­seket kegyelmes leereszkedéssel ’s méltányló sza­vakkal serkenteni­, általában az egész intézet iránt, nem csak teljes elégedését, de sőt meglepetését, ’s azt, hogy várakozását felülmúlva találja, kijelenteni, ’s a’ zsenge intézetet magas kegyelméről biztossá tenni méltóztatott. — Ő cs. kir. fensége M­á­r­i­a D­o­­r­ot­h­ea főherczegasszony magas látogatása szeren­cséjét a’ legközelebbi napok egyikére szintúgy ke­gyelmesen megigérni méltóztatott; minélfogva az iparmű­kiállitás nem ma, hanem csak a’ legközeleb­bi szerdán fog bezáratni, addig tehát még a’ kö­zönség látogatásának is nyitva leend. — Pest, sept. 18. 1842. a’ Kölcsey-sorsszá­­mok kihuzatása iránt. E’hónap 12-kén huzat­­tak ki — mikint hírlapokban ígérve volt—a’Kölcsey­­sorsok nyerőszámai, ’s a’ kihuzatásnak következő eredménye jön: 2565 szám nyerte a’ tábori széket, eladatott e’ szám Pápán; 1795 sz. ny. gömbölyű gug­­gonyt, elad. Pesten; 2608 sz. könyvtárnot, elad.Pá­pán; 2761 sz. nőszekrényt, elad. Aradon; 1514 sz. csatárt, elad. Pesten; 1183 sz. pamlagpárnát, elad. Pesten; 2679 sz. czigarro-tartót, eladat. Temesben; 2693 sz. ugyanazt, elad. Pesten ;• 2949 sz. ugyanazt elad. Pesten; 89 sz. dohány tartót, elad. Zalában; 2537 sz. ugyanazt, elad. Pesten; 2084 sz. vörös bár­bársony dohányzacskót, elad. Somogyban ; 271 sz. zöld bárs. d.zacskót, elad. Zalában; 2372 sz. barna bársony dohányz, elad. Biharban; 2858 sz. vörös ti­­bet dohányz., elad. Békésben; 447 szám gyöngyer­szényt, elad. Fejérben; 1785 sz. ugyanazt, eladat. Pesten; 922 sz. fidibustartót, eladatott Nógrádban; 2479 sz. kártyaprést, elad. Pesten ; 82 sz. levéltár­­czát, elad. Zalában ; 885 sz. pénztárczát, elad. Nóg­rádban; 1305 sz. főveget, elad. Abaujban; 1240 sz. általkötet, elad. Vasban; 375 sz. mindenest, elad. Zalában. — A* nyert tárgyak azon t. ez. uraktól lesz­nek átvehetők, kik által a’ nyerő szám eladatott. — Emlékezetbe hozatik ez alkasommal ismét, mi hirla­­pokban már egyszer közzétetetett, hogy a’ húzás napjáig vissza nem küldött, vagy be nem jelentett sorsszárnok, eladottaknak tekintetvén, húzás alkalmá­val a’játszó számok között hagyattak, ’s ugyanazért díjok is elváratik, ’s azoknak minél előbbi beküldeté­­se ezennel kéretik. Egyébiránt szíves köszönetet mond ezennel a’ Kölcsey-társaság azon tisztelt haza­fiaknak, kik e’ sorsok eladásában fáradoztak, ’s egy­szersmind Landerer Lajos urnak , ki 3000 sorsot ki­nyomatni és papirossal ellátni szives volt. — Pest, sept. 12.1842. — Bajza József, mk., a’ Kölcsey­­emlék-társaság jegyzője. 31. gazd. egyes. Kertészeti ’s gyümölcstenyész­tési szakosztály ülése aug. 22-kén. A’ rendes elnök távollétében nm. Ürm­én­y­i Ferencz ő excja foglalá el az elnöki széket. Az ülés főtárgya vala az orsz. gyü­mölcskertnek végre valósult megvétele, mellyet az elő­adott szerződés szerint 5000 p­­rton vásárla meg a’ szakosztály ollyformán, hogy e’ summa két év alatt részletesen fizettessék le az eladónak, 1200 p.frt azon­nal letétetvén. A’ kert, mellyben még most is bátorító nyomai vannak boldog emlékezetű Winterl pesti profes­sor ’s pomologus munkásságának, a’ státio-utezában fek­szik. A’ munkálódások benne már a’ jövő őszszel meg­kezdődnek , ’s már egy pár év alatt a’ remélhetőleg ör­vendeztető eredményről értesíthetjük a’ tisztelt közönsé­get. — Óhajtjuk azonban, ’s értelmes férfiakról föl is teszszük, hogy hazafiailag gondolkozó férfiak hozzájáru­lásukat nem akkorra fogják halasztani, midőn már érett gyümölcsöt vélnek szedhetni kertünkben, hanem most, midőn a’ megalapításról, a’ létesítésről van szó. Élvez­ni csakugyan könnyebb, mint teremteni; de áldás és dicsőség a’ teremtőt ’s nem az él­­vezőt illeti. Ez alkalommal újabb részvények is je­lentettek be. — A’ fenérintett kert miképeni kezelése és elintézése megállapítására a’ terv elkészitése Havas József ’s G­ö­m­­ö­r­y Károly urakra ’a alulirt jegyzőre bízatott.— Hogy azon emlékpénzek, mellyeket az egye­sület jövendőben m. Zichy Miklós gr. kegyességében honi jelesb gyümölcstenyésztőink közt osztogatni fog, egyedül az érdemnek jussanak, ezennel mind a’ fiók­egyesületek ’s egyesületi ügyviselők , mind a’ honi tör­vényhatóságok tisztelettel felszólittatnak, hogy ne ter­heltessenek mind azon hazánkfiairól, kik a’ honi gyü­­mölcstenyésztés ügyét akár magányigyekezetök, akár közrehatásuk által kitünőleg előmozdítják, különösen a’ népnevelők ’s lelkészek sorából, — az egyesületnek hi­teles és részletes tudósítást adni, ’s ebbeli becses jelen­téseiket a’ f. é. oct. hava 15-ikeig a’ kertészeti szak­osztály’ czíme alatt beküldeni. — Hanyagság és részvétlenség az első lépés minden ipar és előmenetel dőlésére!— Pesten, august 22. 1842. — Török János, egyes, előadó.­­ Fővárosi újdonságok. Mit nem tudnak ezek a’ német újságok mindent! Szerintök a’ nemzeti színház igazgatóságát i. é. October 1-jétől Bartay (pestvárosi kiadó) és E­rkel (karnagy) urak veen­­dik át. A’ „Tageblatt“ egyik legközelebbi számában e’ hirt akkép­p igyekszik módosítani, mintha Bartay ur ugyan nem volna még igazgató, azonban jeles tehet­ségei és nagylelkű ajánlatinál fogva e’ diszes hiva­tallal bizonyosan fel fog ruháztatni. Nevezetes vál­tozásokról létetik emlités az operákra nézve, mikről a’ hir, azaz a’ tageblatti hír valósulása esetében nem kételkedünk, de azoktól igenis méltán tartanánk: előhozatik ugyan, amúgy kegyes intésül, az intézet­nek tulajdonképeni czélja is: a’ drámai literatura fölélesztése és emelése — és a’ színészek kiképezé­­se — de igen tartunk attól, hogy ezen méltányos kö­vetelések m­­ég akkor is pia desideriák maradná­nak. Hja, pedig mivé lehetne ezen intézetet átbűvölni olly kedvező körülmények közt, minek csak például egykor hatalmas, de most törpe ellenének naponkint­ sülyedésében is mutatkoznak! — Tisztelet, becsület, de igazság is! mi Bartay urnak emberséges szán­déka és buzgó akaratában cseppet sem kételkedünk, de mind ezzel az ügyet még nem lehet előmozdítani, pedig hogy mostoha sorsa alatt görnyedező árva nemzetink ügyén hatalmas mozdítás szükséges — amollyan száz ló erejű — az közönségesen és régen elismert igazság már, valamint az is, hogy lehet rajta segíteni, csak — ne ülj­ünk annyit, mert bi­zony nálunk csak azért nem megy előre, mivel so­kat ülünk! — Mivel épen a’nemzetinél vagyunk, említetlenül nem hagy­hatjuk a’ „Regélő“ múltkori számaiban megrótt bizonyos színész botrányos heve­­nyészeteit. Minden esetre kár volt fölhevülnie, édes collegauram! hiszen tudja, hogy az ilyen Kásper­­lik, kiknek egész dicső hivatásuk és gyönyörűségök abban áll: a’ karzat pozánangyalait megröhögtetni, ’s kik , ha a’ német bohózatok színpadunkról szám­űzetnek , a’ „tarka kutyában“ producálhatják mago­kat , s annál inkább incselkednek velünk, minél jobban haragszunk. Nyomorult neme az elégtétel­nek, mellyet a’ színész , privát érdekei vagy hiúsága megbántása miatt a’ deszkákon vesz magának, olly közönség előtt, melly annyira engedékeny, hogy­­­ a’ vakmerőnek suhanczkodásait még rothadt almák­­­­kal sem fékezi meg. Az illy és hasonló botrányok igen illők olly előadásokhoz, mellyek a’ helyett hogy az emberi szív és lélek hibáit ostoroznák, tes­tünk férgeire figyelmeztetnek: illy piszkos mű­ködés közt, természetesen, sok maszlagnak is kell lenni! — A’budai német színháznak négy jobbik tagja elszökött; mondják, hogy a’ csekély fize­tés és a’ sok koplalás kényszerűek őket erre. Bécs­ben ismét elfogattak, és lehozatván tiz napi bör­tönre ítéltettek, és 400 foritnyi költségtérítésben marasztaltattak el. — Megjelent Nagy Ignácz Színműtára 33-ik füzete. Tartalma: „Népszerűség,“ vígj. 5 felv. Delavigne után —­rt—tői, és „Szív és ész“ vígj. 1 felv. Steigentesch után Kazinczy Gábor­tól a’ füzetkét díszíti Kisfaludy Károly arczképe is. — A’ részvényes társaság által alapított testgyakor­lati iskola növendékeinek próbatétele jövő hétfőn, f. h. 19-kén, délután 4 órakor, néhai gróf Beleznay­­féle kertben, Kerepesi­ uton, a’ nemzeti színház mel­lett , fog véghezmenni. Ha az idő kellemetlen leend, a’ próbatér legközelebb következő kedvező napon fog tartatni. Erdélyi országgyűlés. Augustus 22-dikén a’ BR. a’ magyar, és szé­kely nemzet kebelében levő faluk beligazgatásáról készitenek egy törvényjavaslatot, mellynek főbb vo­násai ezek: Mindenik külön beligazgatással bird fa­lunak legyen tanácsháza, tisztek szállásául ’s falu­szék és gyűlés tartása helyéül szolgálandó, melly­nek tanácsszobáján kívül ezután nem hozathatik töb­bé törvényszerű végzés és ítélet. A’ létesítés költsé­geiben a’ helybeli birtokosok is aránylag részesül­nek. Az elöljáróság, u. m. falnagy v.biró, jegyző és esküitek évenkint választatnak ’s újra választhatók, de egy éven túli szolgálatra kényszeríteni senkit sem lehet. Falnagyságra a’ magyar földön a’ földesurak kijelölési joga megmarad, azon eddigi gyakorlat mel­lett, hogy ha a’ község többségének valaki ellen ezek közül ellenvetése van, más jelöltessék ki közbirto­kosságokban; ha az igás szolgálatú úrbéresekkel bí­ró földesurak nov. 1-je napjáig meg nem egyezné­nek , a’ kijelölést — melly legalább is hat alkalmas egyénre kiterjesztendő, a’ járásbeli tiszt pótolja ki vagy teszi meg egészen. A’ falugyűlésnek, mellyben a’ falu terheit viselő minden lakosnak szava van, választásokon elnöke a’ járásbeli sz.biró vagy dúló, egyébkor a’ falnagy vagy ennek távollétében a’ legelső esküit. A’ falu­gyűlés a’ falu mindennemű belügyeit, belköltségeit ’stb. szavazatok többségével igazgatja és kezeli, ’s csak némelly esetekben terjeszti végzéseit földesúri j’jóváhagyás alá; itt csak olly esetben, ha a’ földesura­­ság vagy közbirtokosság a’ falugyűlés határzataiba személyesen be nem folyt. A’falu széke, melly 100’s több gazdaszámu községekben a’ falnagyon kívül 8, kisebbekben 4 esküttből áll, némelly ügyekben bíró­ságot is gyakorol; melly község ellenben 30 gazdá­ból sem áll, ha helybeli körülmények nem ellenzik, a’ szomszéd helységgel ugyanazon faluszék bírás­kodása alá vetendő, a’ törvényhatósági gyűlések el­rendezése szerint Falusi elöljáróság viselése úrbéri tartozások alól senkit sem ment föl, m­indazáltal azok személy szerinti teljesítését sem lehet követelni. Van­nak még e’ javaslatban több a’ falusi elöljárók fize­tését ’s testi fenyitéktőli mentességét, a’ birsági pénztár kezelését ’s a’ földesurak által rendeztetni kellő egész belgazdaság elintézését tárgyazó rend­szabályok ’stb. E’javaslat ellen Nagy Józ­se­f marosszéki követ hasonlag óvást tön, Székely Szabó József Hunyad megyei követ pedig 90-ik országos ülésben tett óvását visszavette, ’s ez iránti nyilatkozatát jegyzőkönyvbe iktattatni kérte. — Aug. 23-kán befejeztetek az úrbéri tárgyakban kiszemelő­­leg szerkesztett törvényjavaslat. A’ közlegelő ará­nyosítása és a’ birtokosok külön gazdálkodása bizto­sítására szerkesztett rendszeres választmányi javas­lat nagy többséggel félrevettetett, egyfelől mert azon terv gyakorlatbavétele csaknem felmulhatlan nehézségekkel lenne összekötve, másfelől mert nem is czélszerű józanabb elvű mezei gazdaságra utat nyitni. Mindkét fél emberei sokkal hajlóbbak voltak a’ tagosításra, mint a’ legelő-arányosításra, azért az úrbéri rendszeres választmány arra utasíttatott, hogy a’ szétdarabolt birtokoknak tagosztály általi összesíthetése iránt készítsen tervet az úrbér körüli javaslatával kapcsolatban. Indítványoztatok továbbá, hogy addig is, m­íg a­ fentebbi határozattá vált in­dítvány létesülhetne, készíttessék egy törvényjavas­lat, miszerint minden birtokosnak tulajdona iránti törvény által biztosított teljes jogából folyólag sza­badságában áll saját helyeit mások kirekesztésével használatára fordítni, legrövidebb uton fölvehető büntetés szabatván arra, ki mást megháborítana sa­ját helyei külön fogott használatában; nehogy azon­ban ezen befogások miatt a’ közlegelők szerfelett megszülhessenek, a’ törvényhatóságok tiszte legyen a’ kir. főkormány felügyelete alatt arról gondoskodni, hogy a’ közlakosok igavonó marháik szükséges szá­mában — a’ birtokosok legeltetési arányos joga te* 664

Next