Pesti Hirlap, 1842. szeptember (174-182. szám)
1842-09-18 / 179. szám
jón midőn ti a* műiparnak szintolly alacsony fokán állottatok, mint minket állani gondoltok, azzal emeltétek e föl magatokat sűlyedéstekböl, hogy szabad vásárra hittátok meg Albion gyármüveseit? — Nem, hanem elzártátok ezt magatoktól; véd vámokat állítottatok, ’s azoknak segedelmével honi műipart teremtettetek , ’s most gondoljátok, mi 15,000,000 magyarhonnak elég balgák leszünk ellenkezőjét cselekedni annak, mint a’ mivel ti magatokat hasonló helyzetben megmentettétek! Ti panaszszal ’s izgató kikelésekkel töltitek el a’ félvilágot, hogy az angol gyáripar titeket gyarmati függésre szeretne kárhoztatni, ’s fébhijátok kormányaitok pártfogását, polgártársaitok nemzeti önérzetét, hogy bárányságtokat az angol farkastól mentse meg; de a’ balgának vélt magyar ellenében a’ farkasszerep már igen tetszik. Köszönjük a’ jóakaratot! elnyeletni bizony nekünk sincs kedvünk, és úgy nincs, mint nektek nem vala. — Ez egész dologban csak az a’ jó van, hogy a’ fogadás nélküli számvetés olly szembetűnő, miszerint horogra még a’ mi magyar jószívűségünk sem kerülhet; mert minden édesgetésre a’ német vámszövetség hőseinek saját szavaikkal, a’ szövetséges németek saját példájának idézésével lehet felelnünk. — így például azt mondják, hogy mi viszont a’ csapra vert hordó sorsára jutás szerencséjéért cserébe kapnék boraink hihető jobb keletét! mert reményleni lehet, hogy a’ vámmentes magyar bor a’ vámolt franczia bort Németországból kiszorítaná (igaz ugyan, hogy saját rajnai boraik sem képesek saját hónukból a’ franczia bort kiszorítani, ez azonban a’ hitegetésben természetesen nem akadály); továbbá cserébe kapnék dohányunk eladását, mellyről tulajdon azon bölcs értekező meg vallja, hogy amerikaival soha sem versenyezhet, ’s hogy a’ dohány semmi esetre sem tartozik azon termesztmények közé, mellyek egy terjedelmes országban általános földművelési czikké válhatnak. — Egykor ezen kereskedési combinatio ellenébe számokat ’s valószinüségi számvetést állítottunk; most illyesmire nincsen szükségünk; most elég felelnünk, mikint épen a’ német vámszövetség hőseinek tanításából ’s azon szövetség példájából tanultuk volna meg, ha előbb nem tudtuk volna, hogy az egész világon szabad kereskedés sem képes annyira emelni egy országnak földművelését, mint azt a’ honi műipar kiséretében járó élénk belfogyasztás emeli. — Ez az, a’ mire’s a’mi végett viszont egy önálló magyar középrendre szegény honunknak szüksége van; ennek lehetségétől akar minket a’ német vámszövetség bajnoka megfosztani, ’s azért bátran ismételhetjük, a’nélkül hogy ezúttal részletes fejtegetésbe bocsátkoznánk: ha még volt ember honunkban, a’ ki kételkedett, valljon igazán nem tanácsos e a’ német vámszövetséghez csatlakoznunk ? lehetetlen, hogy kételkedését a’ németeknek saját vallomásaik el ne oszlassák. — Iparműkiállitás* , cs. kir. főherczegsége, országunk nádora, sept. lékén az első magyar iparműkiállitást magas látogatásával szerencsésben méltóztatott. Ő fensége közel másfél óráig mulatott a’ kiállítási teremekben, legnagyobb figyelemmel vizsgálta a’ kiállitott müveket, tárgyavatott bölcseséggel ítélt felettük , ’s a’ jelenvolt iparmüveseket kegyelmes leereszkedéssel ’s méltányló szavakkal serkenteni, általában az egész intézet iránt, nem csak teljes elégedését, de sőt meglepetését, ’s azt, hogy várakozását felülmúlva találja, kijelenteni, ’s a’ zsenge intézetet magas kegyelméről biztossá tenni méltóztatott. — Ő cs. kir. fensége Mária Dorothea főherczegasszony magas látogatása szerencséjét a’ legközelebbi napok egyikére szintúgy kegyelmesen megigérni méltóztatott; minélfogva az iparműkiállitás nem ma, hanem csak a’ legközelebbi szerdán fog bezáratni, addig tehát még a’ közönség látogatásának is nyitva leend. — Pest, sept. 18. 1842. a’ Kölcsey-sorsszámok kihuzatása iránt. E’hónap 12-kén huzattak ki — mikint hírlapokban ígérve volt—a’Kölcseysorsok nyerőszámai, ’s a’ kihuzatásnak következő eredménye jön: 2565 szám nyerte a’ tábori széket, eladatott e’ szám Pápán; 1795 sz. ny. gömbölyű guggonyt, elad. Pesten; 2608 sz. könyvtárnot, elad.Pápán; 2761 sz. nőszekrényt, elad. Aradon; 1514 sz. csatárt, elad. Pesten; 1183 sz. pamlagpárnát, elad. Pesten; 2679 sz. czigarro-tartót, eladat. Temesben; 2693 sz. ugyanazt, elad. Pesten ;• 2949 sz. ugyanazt elad. Pesten; 89 sz. dohány tartót, elad. Zalában; 2537 sz. ugyanazt, elad. Pesten; 2084 sz. vörös bárbársony dohányzacskót, elad. Somogyban ; 271 sz. zöld bárs. d.zacskót, elad. Zalában; 2372 sz. barna bársony dohányz, elad. Biharban; 2858 sz. vörös tibet dohányz., elad. Békésben; 447 szám gyöngyerszényt, elad. Fejérben; 1785 sz. ugyanazt, eladat. Pesten; 922 sz. fidibustartót, eladatott Nógrádban; 2479 sz. kártyaprést, elad. Pesten ; 82 sz. levéltárczát, elad. Zalában ; 885 sz. pénztárczát, elad. Nógrádban; 1305 sz. főveget, elad. Abaujban; 1240 sz. általkötet, elad. Vasban; 375 sz. mindenest, elad. Zalában. — A* nyert tárgyak azon t. ez. uraktól lesznek átvehetők, kik által a’ nyerő szám eladatott. — Emlékezetbe hozatik ez alkasommal ismét, mi hirlapokban már egyszer közzétetetett, hogy a’ húzás napjáig vissza nem küldött, vagy be nem jelentett sorsszárnok, eladottaknak tekintetvén, húzás alkalmával a’játszó számok között hagyattak, ’s ugyanazért díjok is elváratik, ’s azoknak minél előbbi beküldetése ezennel kéretik. Egyébiránt szíves köszönetet mond ezennel a’ Kölcsey-társaság azon tisztelt hazafiaknak, kik e’ sorsok eladásában fáradoztak, ’s egyszersmind Landerer Lajos urnak , ki 3000 sorsot kinyomatni és papirossal ellátni szives volt. — Pest, sept. 12.1842. — Bajza József, mk., a’ Kölcseyemlék-társaság jegyzője. 31. gazd. egyes. Kertészeti ’s gyümölcstenyésztési szakosztály ülése aug. 22-kén. A’ rendes elnök távollétében nm. Ürményi Ferencz ő excja foglalá el az elnöki széket. Az ülés főtárgya vala az orsz. gyümölcskertnek végre valósult megvétele, mellyet az előadott szerződés szerint 5000 prton vásárla meg a’ szakosztály ollyformán, hogy e’ summa két év alatt részletesen fizettessék le az eladónak, 1200 p.frt azonnal letétetvén. A’ kert, mellyben még most is bátorító nyomai vannak boldog emlékezetű Winterl pesti professor ’s pomologus munkásságának, a’ státio-utezában fekszik. A’ munkálódások benne már a’ jövő őszszel megkezdődnek , ’s már egy pár év alatt a’ remélhetőleg örvendeztető eredményről értesíthetjük a’ tisztelt közönséget. — Óhajtjuk azonban, ’s értelmes férfiakról föl is teszszük, hogy hazafiailag gondolkozó férfiak hozzájárulásukat nem akkorra fogják halasztani, midőn már érett gyümölcsöt vélnek szedhetni kertünkben, hanem most, midőn a’ megalapításról, a’ létesítésről van szó. Élvezni csakugyan könnyebb, mint teremteni; de áldás és dicsőség a’ teremtőt ’s nem az élvezőt illeti. Ez alkalommal újabb részvények is jelentettek be. — A’ fenérintett kert miképeni kezelése és elintézése megállapítására a’ terv elkészitése Havas József ’s Gömöry Károly urakra ’a alulirt jegyzőre bízatott.— Hogy azon emlékpénzek, mellyeket az egyesület jövendőben m. Zichy Miklós gr. kegyességében honi jelesb gyümölcstenyésztőink közt osztogatni fog, egyedül az érdemnek jussanak, ezennel mind a’ fiókegyesületek ’s egyesületi ügyviselők , mind a’ honi törvényhatóságok tisztelettel felszólittatnak, hogy ne terheltessenek mind azon hazánkfiairól, kik a’ honi gyümölcstenyésztés ügyét akár magányigyekezetök, akár közrehatásuk által kitünőleg előmozdítják, különösen a’ népnevelők ’s lelkészek sorából, — az egyesületnek hiteles és részletes tudósítást adni, ’s ebbeli becses jelentéseiket a’ f. é. oct. hava 15-ikeig a’ kertészeti szakosztály’ czíme alatt beküldeni. — Hanyagság és részvétlenség az első lépés minden ipar és előmenetel dőlésére!— Pesten, august 22. 1842. — Török János, egyes, előadó. Fővárosi újdonságok. Mit nem tudnak ezek a’ német újságok mindent! Szerintök a’ nemzeti színház igazgatóságát i. é. October 1-jétől Bartay (pestvárosi kiadó) és Erkel (karnagy) urak veendik át. A’ „Tageblatt“ egyik legközelebbi számában e’ hirt akképp igyekszik módosítani, mintha Bartay ur ugyan nem volna még igazgató, azonban jeles tehetségei és nagylelkű ajánlatinál fogva e’ diszes hivatallal bizonyosan fel fog ruháztatni. Nevezetes változásokról létetik emlités az operákra nézve, mikről a’ hir, azaz a’ tageblatti hír valósulása esetében nem kételkedünk, de azoktól igenis méltán tartanánk: előhozatik ugyan, amúgy kegyes intésül, az intézetnek tulajdonképeni czélja is: a’ drámai literatura fölélesztése és emelése — és a’ színészek kiképezése — de igen tartunk attól, hogy ezen méltányos követelések még akkor is pia desideriák maradnának. Hja, pedig mivé lehetne ezen intézetet átbűvölni olly kedvező körülmények közt, minek csak például egykor hatalmas, de most törpe ellenének naponkint sülyedésében is mutatkoznak! — Tisztelet, becsület, de igazság is! mi Bartay urnak emberséges szándéka és buzgó akaratában cseppet sem kételkedünk, de mind ezzel az ügyet még nem lehet előmozdítani, pedig hogy mostoha sorsa alatt görnyedező árva nemzetink ügyén hatalmas mozdítás szükséges — amollyan száz ló erejű — az közönségesen és régen elismert igazság már, valamint az is, hogy lehet rajta segíteni, csak — ne üljünk annyit, mert bizony nálunk csak azért nem megy előre, mivel sokat ülünk! — Mivel épen a’nemzetinél vagyunk, említetlenül nem hagyhatjuk a’ „Regélő“ múltkori számaiban megrótt bizonyos színész botrányos hevenyészeteit. Minden esetre kár volt fölhevülnie, édes collegauram! hiszen tudja, hogy az ilyen Kásperlik, kiknek egész dicső hivatásuk és gyönyörűségök abban áll: a’ karzat pozánangyalait megröhögtetni, ’s kik , ha a’ német bohózatok színpadunkról száműzetnek , a’ „tarka kutyában“ producálhatják magokat , s annál inkább incselkednek velünk, minél jobban haragszunk. Nyomorult neme az elégtételnek, mellyet a’ színész , privát érdekei vagy hiúsága megbántása miatt a’ deszkákon vesz magának, olly közönség előtt, melly annyira engedékeny, hogy a’ vakmerőnek suhanczkodásait még rothadt almákkal sem fékezi meg. Az illy és hasonló botrányok igen illők olly előadásokhoz, mellyek a’ helyett hogy az emberi szív és lélek hibáit ostoroznák, testünk férgeire figyelmeztetnek: illy piszkos működés közt, természetesen, sok maszlagnak is kell lenni! — A’budai német színháznak négy jobbik tagja elszökött; mondják, hogy a’ csekély fizetés és a’ sok koplalás kényszerűek őket erre. Bécsben ismét elfogattak, és lehozatván tiz napi börtönre ítéltettek, és 400 foritnyi költségtérítésben marasztaltattak el. — Megjelent Nagy Ignácz Színműtára 33-ik füzete. Tartalma: „Népszerűség,“ vígj. 5 felv. Delavigne után —rt—tői, és „Szív és ész“ vígj. 1 felv. Steigentesch után Kazinczy Gábortól a’ füzetkét díszíti Kisfaludy Károly arczképe is. — A’ részvényes társaság által alapított testgyakorlati iskola növendékeinek próbatétele jövő hétfőn, f. h. 19-kén, délután 4 órakor, néhai gróf Beleznayféle kertben, Kerepesi uton, a’ nemzeti színház mellett , fog véghezmenni. Ha az idő kellemetlen leend, a’ próbatér legközelebb következő kedvező napon fog tartatni. Erdélyi országgyűlés. Augustus 22-dikén a’ BR. a’ magyar, és székely nemzet kebelében levő faluk beligazgatásáról készitenek egy törvényjavaslatot, mellynek főbb vonásai ezek: Mindenik külön beligazgatással bird falunak legyen tanácsháza, tisztek szállásául ’s faluszék és gyűlés tartása helyéül szolgálandó, mellynek tanácsszobáján kívül ezután nem hozathatik többé törvényszerű végzés és ítélet. A’ létesítés költségeiben a’ helybeli birtokosok is aránylag részesülnek. Az elöljáróság, u. m. falnagy v.biró, jegyző és esküitek évenkint választatnak ’s újra választhatók, de egy éven túli szolgálatra kényszeríteni senkit sem lehet. Falnagyságra a’ magyar földön a’ földesurak kijelölési joga megmarad, azon eddigi gyakorlat mellett, hogy ha a’ község többségének valaki ellen ezek közül ellenvetése van, más jelöltessék ki közbirtokosságokban; ha az igás szolgálatú úrbéresekkel bíró földesurak nov. 1-je napjáig meg nem egyeznének , a’ kijelölést — melly legalább is hat alkalmas egyénre kiterjesztendő, a’ járásbeli tiszt pótolja ki vagy teszi meg egészen. A’ falugyűlésnek, mellyben a’ falu terheit viselő minden lakosnak szava van, választásokon elnöke a’ járásbeli sz.biró vagy dúló, egyébkor a’ falnagy vagy ennek távollétében a’ legelső esküit. A’ falugyűlés a’ falu mindennemű belügyeit, belköltségeit ’stb. szavazatok többségével igazgatja és kezeli, ’s csak némelly esetekben terjeszti végzéseit földesúri j’jóváhagyás alá; itt csak olly esetben, ha a’ földesuraság vagy közbirtokosság a’ falugyűlés határzataiba személyesen be nem folyt. A’falu széke, melly 100’s több gazdaszámu községekben a’ falnagyon kívül 8, kisebbekben 4 esküttből áll, némelly ügyekben bíróságot is gyakorol; melly község ellenben 30 gazdából sem áll, ha helybeli körülmények nem ellenzik, a’ szomszéd helységgel ugyanazon faluszék bíráskodása alá vetendő, a’ törvényhatósági gyűlések elrendezése szerint Falusi elöljáróság viselése úrbéri tartozások alól senkit sem ment föl, mindazáltal azok személy szerinti teljesítését sem lehet követelni. Vannak még e’ javaslatban több a’ falusi elöljárók fizetését ’s testi fenyitéktőli mentességét, a’ birsági pénztár kezelését ’s a’ földesurak által rendeztetni kellő egész belgazdaság elintézését tárgyazó rendszabályok ’stb. E’javaslat ellen Nagy József marosszéki követ hasonlag óvást tön, Székely Szabó József Hunyad megyei követ pedig 90-ik országos ülésben tett óvását visszavette, ’s ez iránti nyilatkozatát jegyzőkönyvbe iktattatni kérte. — Aug. 23-kán befejeztetek az úrbéri tárgyakban kiszemelőleg szerkesztett törvényjavaslat. A’ közlegelő arányosítása és a’ birtokosok külön gazdálkodása biztosítására szerkesztett rendszeres választmányi javaslat nagy többséggel félrevettetett, egyfelől mert azon terv gyakorlatbavétele csaknem felmulhatlan nehézségekkel lenne összekötve, másfelől mert nem is czélszerű józanabb elvű mezei gazdaságra utat nyitni. Mindkét fél emberei sokkal hajlóbbak voltak a’ tagosításra, mint a’ legelő-arányosításra, azért az úrbéri rendszeres választmány arra utasíttatott, hogy a’ szétdarabolt birtokoknak tagosztály általi összesíthetése iránt készítsen tervet az úrbér körüli javaslatával kapcsolatban. Indítványoztatok továbbá, hogy addig is, míg a fentebbi határozattá vált indítvány létesülhetne, készíttessék egy törvényjavaslat, miszerint minden birtokosnak tulajdona iránti törvény által biztosított teljes jogából folyólag szabadságában áll saját helyeit mások kirekesztésével használatára fordítni, legrövidebb uton fölvehető büntetés szabatván arra, ki mást megháborítana saját helyei külön fogott használatában; nehogy azonban ezen befogások miatt a’ közlegelők szerfelett megszülhessenek, a’ törvényhatóságok tiszte legyen a’ kir. főkormány felügyelete alatt arról gondoskodni, hogy a’ közlakosok igavonó marháik szükséges számában — a’ birtokosok legeltetési arányos joga te* 664