Pesti Hirlap, 1842. október (183-191. szám)

1842-10-23 / 189. szám

Vasárnap TARTALOM. Ujdon fölállított kamrai hivatalok. Vezérczikk. (Vámrendszer-reform.) Gr. Pejacsevich János: Egyesületek. Fővár, ujdons. Nyílt levél. Megyék: Zemplén (a’ szatmári 12 pont mind megbukik, a’ mint jósolva volt. Adó­kivetés, tűzkármentesités, zágrábi botrányok, a’ zsidók és a’ Hegyalja, adókivetés). Sopron (Illyrisnms, országgy. követ, ha tisztviselő, két fizetést ne húzzon. Deák Antal emlékezete; leányrablás és személycsere; t.széki t.birák; nyilatkozat ’s aján­lat a’ kőszegi posztógyárosok nevében). Fehér­­vontatók; tisztválasztási kihágások korlátozásáról; képviseleti rendszer (?) javalva; körlevelek ; Ürményi koronaőr; vád; selyemtenyész­tés, higgadtabb tanácskozások). Komárom (szótlan gyűlések; adóbehajtás, levelezés, Király-féle alapítvány, isteni tisztelet a’ fogházban; a' város országgy. költségektől felmentesitve ; talált kincs; selyemtenyésztés; hat héti censura). Királyi város­ok: Lőcse (lélekvásárlás, a’ szabadkai körlevél mert magyar, ismeretlen). Szatmár-Németi: (Szabadka pártolva, adatok a' városi törvénykezés és adófizetés köréből). Vidéki levéltárcza. A’ Triesti­lliunione felső m. ügynöke. Casino­ nyilv. köszönet. Kül­földi napló. Szerbia. Frankhon. Hiv. tudósit. Hird. NAOTABOR8ZAO rá HERSSY. Ő cs. ’s apost. kir. fels. legkegyelmesebben meg­engedni méltóztatott, hogy a’ zombori kir. kamrai igazgatóságra ’s az ennek alárendelt kamrai tisztsé­gek és uradalmakra nézve uj szabályozás történjék, mellynél fogva a’ jelenleg fenálló személyzet követ­kező, ujban engedvényezett tisztségekkel fog ideig­lenesen szaporíttatni: 1) az igazgatóságnál a’ lajstromozó-hivatal nyer egy kiadót, egy iktatót’s egy díjpénzes gyakornokot; a’ számolóhivatal egy járulnokot’s a’ központi­ pénztár egy tisztirnokot, 2) az ujban alakított kis-sztapári uradalomban leend egy tiszttartó, egy tisztirnok, egy számtartó, ki egyszersmind használ, ennek ellenére, egy tiszt­irnok az egyesült számtartói és kasznári hivatalra nézve, és egy urbarialis ispán Csonoplán; 3) a’ k­u­lai uradalomban Pettau pusztai birtokban egy ispán; 4)a’palánkai uradalomban Szilbáson egy úrbéri ispán ;5) Szántóvá uradalomban egy tiszttartó,ki egyszersmind számtartó leend; 6) az erdészetnél egy fizetéses gyakornok, egy alerdész Szontán ’s egy alerdész Bukinban; 7) az ügyészi hivatalnál egy központi fiskális Ó­ Becsén; 8) az árva- és község­számadásokat vizsgáló hivatalhoz egy tiszti segéd; 9) a’ mérnöki hivatalnál egy urbariális mérnök, egy fizetéses gyakornok az építészi mérnök, ’s egy fize­téses gyakornok az úrbéri mérnök mellé. Vezérczikk. (Vámrendszer-reform) Olly rendszabályt, melly egy századnál hosszabb időn át legtávolabb következményeiben is kifejlődvén, az összes birodalom mélyen elágazott bajává lön, nem lehet egy vágással megszüntetni a’ nélkül, hogy végképeni eltörlését előkészítő lépések ’s javítások megelőzzék. — A’ ki egy pillantást vet a’ két ország politicai helyzetére ’s műiparos és kereskedési mun­kásságára , engem azonnal érteni fog. A’ szomszéd örökös tartományok kormányformája tisztán monar­chiai , Magyarország pedig alkománynyal bir. Egy részről a’ tiszta monarchia elvének érdekében áll, hogy financiális tekintetben áléiról a’ legcseké­lyebb befolyás által se háborittassék; ’s innét az­tán Magyarországnak indirect adóztatása, mit ezen­felül a’ magyar nemességnek egyenes adózóli ide­genkedése némileg igazolni látszott. Más részről a’ magyar nemességnek joggali szoros ragaszkodása az 1790: 10 ’s 12 törvényekben kifejezett önállás­hoz, ’s az alkotmányos lét azon főelvéhez, mellyet az ismeretes, „semmit rólunk nélkülünk“ — olly jól kifejez. Nemzetgazdasági szempontból vé­ve az örökös tartományok, műiparuknak osz­tatlan kedvezményekbeni részesítése ’s előmozdí­tása által gazdaggá lőnek, ellenben Magyarország épen ezáltal iparának kifejtésében visszatartatott, vagyis inkább önsegélyére utasittatott, és azért sze­gény. — Ausztria magyarországgali szabad keres­kedés által a’ jelen pillanatban nyerne, Magyaror­szág pedig vesztene, mikint ez örökké ’s mindenhol így volt, midőn egy az ipar magasb fokán álló nem­zet földművelő nemzettel szabadon versenyezhetett; ’s a’mi itt is okvetlenül bekövetkeznék, miután, a’mint már többször meg volt mondva, Ausztria a’ vámok eltörlése, az eddig kizárólag általa viselt tehernek magyarországgali megosztása, tehát saját adójának keresbedése ’s az élelemszerek megolcsódása ál­tal olly helyzetbe jutna, hogy épen olly olcsón pro­­ducálhatna, mint az egyenes adóval kevesbbé terhelt Magyarország ezt tenni képes. — A’ két ország po­liticai viszonyaiból ’s nemzetgazdasági állapotából eredő mind ezen nehézségeket mindenek előtt a’ tör­vényhozásnak jog és méltányosság elvei szerint meg kellene oldania , és itt, az idő ’s körülmény kívánta eszközök használásában késedelem úgy valamint elhamarkodás egyaránt kárt okozhat. Ne higye senki, hogy Magyarországban az ipar­­kifejtésre törekvés, melly számos egyesültek ala­pítása által erőteljesen nyilatkozik, csupán csak mu­­lékony tünemény vagy szalmatűz, mellyet fölhevült szenvedély idézett elő, ’s annak múltával el is enyé­szik. E’törekvés azon jól számitó meggyőződésből ke­letkezett , miszerint Magyarország geographiai hely­zeténél fogva csupán földművelő ország többé nem maradhat, ha csak e’ szép ’s a’ jólét még nem hasz­nált forrásaiban olly gazdag országnak productiv erőitörökre halálos álomban tespedeztetni nem akar­ják. E’ törekvés nem egyéb, mint ész és jog által élesztett, ’s a’ biztos és szerencsés sikernek kitürő szorgalom és állhatatosság melletti bizonyosságától nevelt élettűz, melly sem gátot magasnak, sem áldo­zatot nagynak nem ismer,’s csak úgy alhatnék el, ha a’ nemzetben minden erkölcsi erő ’s minden polgári erény végkép kihalna. A’ kormány a törvényhozásnak jut tehát a’ dicső hivatás e’ szellemi ’s anyagi fára­dozásoknak utat törni, ’s azokat ótalmazni, nehogy a’ nemzeti testben szüntelen éber erők magukra ha­gyatván, végül a’ legyőzendő akadályok nagysága által görcsös és szenvedélyes munkásságra ösztö­­nöztessenek, melly a’ békés és csendes kereset szel­lemével össze nem fér. A’ közjó érdekében fekszik, hogy ezen hangulat megelőztessék, ’s azért politicai hiba késni olly rendszabályok használásával, mely­­lyek e’ czélra alkalmasak. Más részről azonban a’ vámok rögtöni eltörlése még mielőtt az előkészítő lépések mind meg nem té­tettek, veszedelmes hirtelenkedés volna; mert itt nem csak arról van szó, hogy a’ statusjövedelmek­nek a’ dolgok rögtöni változásából keletkezhető csökkenése, mint számokban kifejezhető ismeretes mennyiség kármentesittessék, ’s ezen kármentesí­tési öszveg az egész birodalomra aránylag kivettes­sék , vagy hogy uj financzforrásokat fedezzünk föl; mindenek előtt Magyarországot honi műipar-alapitás által kell erősíteni; mi bizonyosan el nem éretnék, ha gyáriparának továbbá is a’ szükséges ótalmat nélkülöznie, ’s ezért az országnak még vámváltsá­­got is fizetni kellene; még pedig olly pillanatban, midőn minden, akár közvetlen adóztatásból, akár pedig új financzforrások nyitásából teremthető köz­jövedelmet, a’ parlagon heverő országba kellene fek­tetni , hol még a’ legszükségesebb ’s legsürgetőbb nyilvános intézetek is hiányzanak.—Állíthatná vala­ki, hogy az e’ részben egyik vagy másik ország ká­rával eredhető kis differentiákat az idő majd ki fogja egyenlíteni. Igenis, a’ világon minden kiegyenlíti ma­gát, de az ám a’ kérdés, hogy ezen pillanatnyi kárt, mellyet az idő kiegyenlítene, méltányosság és jog sze­rint ki szenvedje, ’s ki szenvedheti legkönnyebben? Nem igazságosabb e , hogy azon ország, melly egy rendszabály által gazdaggá lön, önerejével töreked­jék azon veszélyt elhárítani, mellyet ama’ rendsza­bálynak kereskedésére ’s az egész közös vámszö­vetségre idővel hoznia kellett: „qui vult commo­­da, debet etiam sentire incommoda, mint­sem hogy Magyarország e’részben is eszközül hasz­náltassák, holott mégis csak jog ’s méltányosság szerint szabad kívánnia, hogy önmagának önmagáért czél legyen. — Ha Magyarország vámváltsághoz já­rul, úgy a’ békének ’s a’ politicai egyesülésnek hoz áldozatot; Ausztria pedig csak igazság és méltá­nyosság parancsolta kötelességét teljesíti, és egy politicai átfogást, melly később károsnak mutatko­zott , önérdekében ismét jóvá tesz. Azonfelül a’ sze­gény Magyarhonra nézve egy pillanatnyi kár, egy kissé nagyobb áldozat könnyen meg nem téríthetővé, legalább a’ most élő ivadékra nézve meg nem térit­­hetővé ’s ártalmassá válhatna; — holott ellenben a’ gazdag ’s minden segédforrásokkal ellátott Ausz­tria meg sem érezné , ha egy hasznos reform kivi­­hetésére eszközöket nyújt. A’ mondottakból, úgy hiszem, önkényt foly azon nézet, miszerint az ausztriai-magyar határ-vámok rendezése ’s végképemi megszüntetése körül sinór­­mértékül a’ következő vezérelvek lennének felálli­­tandók: 1) Minden rendszabályt, melly­e’ részben alkalmaztatnék, országgyülésileg kell tárgyalni ’s elhatározni, szóval a’ reformnak legalább Magyar­­országra nézve alkotmányos úton történni. — 2) Mindenek előtt Magyarország szellemi és anyagi ki­fejtésének előmozdítására a’legczélszerűbb eszközök alkalmazandók, miszerint az ország idővel képessé lehessen a’ birodalom közszükségeinek fedezéséhez ’s a’ pénzügyi kármentesítéshez, törvényes önállásá­nak épségben tartása mellett, hozzá járulni, mire a’ jelen körülményeknél fogva egyáltalában képtelen. ( 3) El kellene határozni, hogy ez a’ két ország részéről minő arányban történjék. Ezen elveknek legczélszerűbben az által feleltet­nék meg, ha a’jövő országgyűlésen egy választmány azon megbízással küldetnék ki, hogy a’ harminczad­­tariffákat az ausztriai vámjegyzékekkel összehason­lítva, vizsgálat alá vegye; minden változtatásokat, mellyeknek a’ magyarországi kereskedés és gyár­ipar kedvezésére történniök kellene, kijelelten; azon gyárczikkeket, mellyek az országban már most is nagyobb mennyiségben ’s magasb tökélylyel készít­tetnek, mint például vas, üveg, papir ’stb., kikutas­sa *), ’s ezekből azokat kijelölje, mellyekre nézve a’ viszonosság elve veszély nélkül azonnal életbe hozathatnék; a’ honi gyáripar-alapításnak útjá­ban­­ álló, ’s főkép helybeli viszonyokban ’s orszá­gos intézetekben nyomozandó akadályokat, az elhá­rítás eszközeivel egyetemben, kimutassa, ’s kedvez­ményeket tervezzen, mellyeket a’ gyártók serkenté­sére engedélyezni lehetne; szóval: egy az ország mostani viszonyaihoz mért kereskedési rendszert ki­dolgozzon , ’s a’ törvényhozó testnek további intéz­kedés végett előterjeszsze. Azon egyes kérdések­ről, mellyeknek gyorsabb elintézésre van szükségük, a’ választmánynak még az országgyűlés alatt azon­nal szemelvényileg kellene véleményt adni. Illy kér­dés volna például azon körülmény, miszerint jelen­leg az ipar mezején egy vállalkozó sem biztos az iránt: valljon a’ legközelebbi pillanatban a’ vámjegy­zék hirtelen ’s váratlan emelése vagy leszállítása által nem fognak e meghiusittatni számításai, ’s vál­lalatába fektetett pénze veszélyeztetni ? — Az alkot­mányos Angolhonban nem történthetnek olly rögtön hasonló változtatások, mi által a’ vállalkozónak ott alkalma is van pénzével még annak idején visz­­szavonulni; miért ne lehetne ez nálunk is így, nem vétetnék e ezáltal számtalan ármánynak eleje ? E­­gyébiránt a’ nemzetet érdekeinek e’ békés előmozdí­tásában semmi kül befolyásnak nem kellene háborit­­nia, ’s ezen viszonynak határidejét mielőtt a’ vámok teljesen megszüntettetnének, 50 évre kellene hatá­­tározni. Ha elgondoljuk, milly nevezetes reformo­kat kívánnak országos institutióink; ha elgondoljuk, hogy hazánkat túlzás nélkül sivataghoz hasonlíthat­ni , mellyre ezreket kell költeni mig termékeny föld­dé változtathatik; hogy ez részben velünk Erdélynek is egyesülni kell, hacsak azon kénytelenségbe nem akarnánk jutni, hogy új vámvonalt állítsunk fel, ’s nehézségeket tapasztaljunk, hasonlókat azokhoz, mi­nőket a’ részek visszacsatolása okoz; — ha mindezt fontolóra veszszük, úgy bizonyosan e’ határidőt hosszúnak nem fogjuk tekinteni. Mig Magyarország az elmulasztottakat ekként is­mét helyrehozni iparkodnék, ’s kereskedési érde­keit függetlenül előmozdítaná , az alatt Ausztria min­dig többet ’s többet tágíthatna prohibitiv rendszerén, ’s munkásságát kelet felé fordíthatná. Én itt Rei­nald keleti utazására hivatkozom **); kövessék a’ gyárművesek az abban foglalt tanácsot: egyesítsék erejöket, ne működjenek egyenkint, ne küldjenek keletre elavult (power) kelméket, hanem ollyanokat, mellyek ott kelendők, ’s mellyeket Reinald rendre kijelöl; egyszersmind figyelmeztet, hogy Trapezun­­tot még eddig idegen nemzetek gyártmányai el nem boríták, ’s azért ott igen könnyen lehetne kereske­dési összeköttetésekhez jutni; és mondani merjük, hogy az ausztriai gyárak bizonyosan dús keletre számíthatnának. — Végre, nem nyer e Ausztria a’ gőzhajózási közvetlen összeköttetés által kelet felé, a’ vaspályával pedig Triest felé óránkint többet és *) E’ részben ígérni merjük, hogy az országos választmánynak a’ magyar iparegyesület akkorra tökéletes jegyzékkel szol­gálhatna. — S­z­e­r­k. **) A’ könyvczime: „Reise nach dem Orient, zur Er­hebung mercantilischer Notizen für Öster­reichs Industrie“ — és sok derék ujjmutatást foglal magában.— Szerk. 169 f«9 October 23,1841 Pesti­ Hírlap. BffÖSí ÍíS rí““1 2 * * * * * * 9 “ tfSSn, külföldi tartományokba HUM­UM példányok i,i„, «■ «pM*. ,«k a' M JX fik _ betűkkel 5 pengd krajczár számittatik. 1

Next