Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-09-17 / 283. szám

Vasárnap " September 17.1813. PESTI HIRLAP. Megjelenik •A lap minden héten kétszer, csütörtökön ás vasárnap. Félévi előfizetés a‘ két »városban házhozhordással 5 írt, borítékban 6 írt, postán borítékban 6 írt pengő pénzbe«. — Előfizethetni helyben Kanderar Lajos kiadó tulajdonosnál, i Hatvani utcza­i Horváth-házban 433-ik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai bi­odalomba ’s egyéb k­ülföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy asábsorért petit be­tűkkel 5 pengő krajcsár számittatik. Id10 Folyó évi October 1-ső napjával kezdendő­ evnegyedi szokott előfizetés a* „Pesti d­irlapíc­ ra 3 helyben 2 ft, 48 kr. postán küldve 3 ft 3()krjával elfogadtatik. TARTALOM. Kinevezés. Halálozás. Vezérczikk. (Magyar kereskedelmi társaság. II.) Országgyűlés. Ada­kozások. Takarékpénztár. Megyei dolgok. Temes (házi adó ’* országos közlekedési költségek közös viselése elfogadva; ha­lálos büntetés ’s bot eltörölve, esküttszékek elfogadva). G­ö­mör (az alispánok lemondanak). Esztergom (a’halálos büntetést eltörli), Mozsony (megtartja, de a’botot eltörli). Külföldi napló. Szerbia. Frank­ 's Spanyolhon. Hiv. tud. Hirdetések. MAQ¥AROBgZÁ0 ég BEDÉLT. Kinevezés. Ö cs. ’s ap. kir. felsége Markovics Jó­zsef nm. m. kir. h.tanácsi fogalmazót ugyanott titoknokká leg­kegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Halálozás. Pongrácz János cs. kir. nyug. alez­redes , a* józan haladás barátja augustus 25-kén Trencsin vmegyében meghalt. Béke hamvainak. — Vezérczikk. Am­agyar kereskedelmi társa­ság. II.) Mondok múlt számunkban, hogy a’magyar ke­reskedők — igen keveset kivéve — vagy csak kalmárok , vagy legfölebb a’ bécsi és triesti kereskedőknek factorai, avvagy aprólékos függeteg tőzsérei; és épen azért nem csudalkozhatnánk, ha kereskedő polgártársaink köréből hallanék — vagy igazán szólva halljuk is — azon ellenve­tést , hogy a’ magyar kereskedelmi társaság egyes keres­kedőknek, és igy a’honi kereskedésnek kárára volna; mert egyesek vele a’ vetélkedést ki nem állhatnák. — És valóban ezen nézetnek kell tulajdonitanunk, hogy valamint már más társulatoknál, vállalatoknál ’s egyesületeknél is tapasztalók, mikint azok járulnak hozzá legnehezebben, kiknek leginkább érdekűkben állana, hogy a’ vállalat lét­re jöjön, úgy itt is, ha a’ magyar kereskedelmi társaság felől kereskedő urakkal van alkalmunk szólani, épen ő köztök , kiknek egy illy társaság létesítése leginkább ér­dekekben áll, találkozunk nem ritkán kétkedő, vonakodó arczokkal, ’s a’ szánakozó mosolynak egy bizonyos nemé­vel , melly mondani látszik: „ti tudatlanok! mikint gon­dolhattok minket— minket, kik kereskedők vagyunk !!— horogra keríteni; mintha nem tudnék, hogy a’ tervezett társaság létesítése nekünk veszélyünk; mert vele a’ con­­currentiát ki nem állhatnók.“ Illy ellenvetések, nyájas ol­vasó­k csak olly nemű kereskedőktől származhatnak, mint a’minők voltak, kik a’magyar kereskedelmi bankot is ellenzék, nem mivel e’ vagy ama’ szabálya hibás , hanem mert a’ bank által a’ disconto majd 24-ről talán 8-ra száll; ’s a’ jó urak meg nem gondolák, vagy nem értették, hogy a’ magas disconto ép a’ kereskedőknek van romlásukra, ’s épen azoknak van érdekükben , hogy a’ lehetségig le­szálljon.­­ Nem kétségeskedünk kimondani, hogy ha annyi okok mellett, mellyek a’ magyar kereskedelmi társa­ság szükségét ’s korszerűségét kézzelfoghatólag hirdetik, még lehetséges volt volna hasznossága felöl kétkednünk, az ellenvetés, mellyet emliténk , oszlatta volna el minden kétségünket; mert épen az győz meg inkább, mint akár­mi más, hogy honunknak tőzsérsége, kalmársága igen , de kereskedése — igen kevés dicső kivétellel — még alig­­ van; ’s igy kereskedelmi társaságra van szükség, hogy a’­­ magyar önálló kereskedés csak lehetségessé is legyen. Ugyanis, a’ kereskedés fogalmát tiszta elméletben vé­­­­ve, már általában is igen fonák eszme a’ kereskedésnél olly elvből indulni ki, mintha e’ mezőn a’ mit egyik nyer, azt a’ másik szükséges képen veszítené; a’ dolog nem úgy áll: a’ kereskedés egy olly jótékony csere fogalmán épül, mellyben mindenki nyer, még az is, ki a’ körön egészen kívül fekszik ; mert a’ forgalom élénkítésének áldása, mint a’nap sugarának melege, úgy terjed szerte, ’s jólétet, virágzást, emelkedést terjeszt maga körül mindenha; — S ez a’ kereskedésnek alapeszméje, ezzel pedig a’ concur­­rentiátóli félelem annyira ellentétben áll, hogy a’ tapaszta­lás bizonyítaná, miképen ép ott vannak a’ leggazdagabb­­ kereskedő házak, a’ hol iroda iroda mellett áll, ’s a’ ve­ ■ télkedés úgy szólván végtelen ; a’ hol pedig ez másképen vagyon, ott nemcsak a’kereskedés tengve lengve pang, hanem aránylag egyes kereskedőházak sem olly gazdagok mint amott, sőt az egész kereskedés is egy kicsinyded függelmes kalm­árság — Kramerey—színét viseli. Elemezzük csak egy kissé, ha úgy tetszik, hogy a’ke­­­­reskedők mellyik osztályának árthatna, vagyis inkább mely­eiknek nem használandna a’ magyar kereskedelmi társa­ság? Azon nagy kereskedőinknek talán (ha vannak, vagy­­ volnának illyenek), kik ama’ nagyszerű fogalom értelmé-­­­ben, mellyet például Anglia köt e’szóhoz: „nagy ke-­­ reskedő“, távol világtengereken képviselik a’magyar ,­ nevet, ’s népek és nemzetek érintkezéseinek locomotivjai gyanánt küldik termékeinket a’ távolba, ’s hozzák viszont nekünk a’távol világrészek termékeit? —Nem akarjuk kér­dezni, hol ’s hányan vannak illy kereskedők édes hazánk­ban ; sőt fölteszszük, hogy vannak, valljon ezeknek ár­talmukra lehet e, vagy inkább hasznukra válik, ha egy olly tekintélyes társaság lép föl a’ világpiaczon cselekvő­­leges önállásra emelni kereskedelmi érintkezéseinket, mellynek hitelét nemcsak pénzalapja, nemcsak a’ nevek, mellyek hozzája már ekkorig is csatlakoztanak, hanem már maga az is, hogy tár­sas­ági szerkezettel bir, olly accreditált biztos lábra teszi, minőre a’ magyar kereske­dés hitelét egyesek a’ távol külföldön igen nehezen küzd­­hetnék csak föl. Mert a’ kereskedés mezején mindig ’s mindenben ugyan, de kivált midőn arról van szó, hogy egy nemzet kereskedése egy-két szomszéd piacz von­tató horgáról lekerülve, önállólag, önszemélyében foglal­jon helyet a’ világkereskedés piaczán; kereskedelmi tár­saságok olly elemeit bírják a’ süketnek ’s elismertetés­nek, minekre magánosait csak igen nehezen, csak sok idő múlva, sok kísérlettel vergődhetnek fel. — Ám tegyen kísérletet bár a’ leggazdagabb magyarországi kereskedő külföldön nem bécsi ’s trieszti hitel-levelek segedelmével, hanem saját nevére támaszkodva föllépni, remélylhet e mihamar accreditált elfogadtatást? bizonyosan nem; mert hiszen őt magát, saját személye kezeseül senki sem fogadja­­ el; tudakozódások pedig biztos resultatumra ritkán ve­zetnek; miután azon tehetség mindig fenforog, hogy a’ kereskedési forgalom szintett millióinak háta mögött, a’ senki ellenőrködésére nem tartozható magány életbeni pa­zarlás, egy közel bukás csiráját rejti; — ellenben egy tár­saság, melly nyilvánosan számol, mellynek a’ hány tagja annyi ellenőrje van, mellynek egyetlen egy fillérjét is lehetetlen a’ társaság czéljától, munkakörétől elvonni. s anna’ nemrég tapasztalt szomorú bécsi példa szerint Lu­cullusi fényűzés, ’s pazarló sybaritaság örvényébe venni; egy illy társaság már létezése, ’s külföldi házaknak is érdekébe vonása által a’ szövetkezésre olly hitelteljes ke­zességet nyújt, minő egyedül képes kereskedésünk­nek a’ világ­ piaczon önálló fellépést biztosítani. — Maga ezen egy tekintet is elég arra, hogy minden ma­gyarhoni nagykereskedő meggyőződjék, mikint a’ világ­piaczon a’ magyar kereskedelmi társasággal találkozva, abban nem egy vetélytársat lelend, kinek versenyétől tar­tani oka volna, hanem inkább támaszt,, védet, rokonérdekű hatalmas ügyfelet találand, melly az ő saját állását is eme­­lendi, biztositandja. — Hozzájárul az is, hogy min­den lépés, mellyet a’ kereskedelmi társaság a’ külfölddeli összeköttetés mezején kivivand, minden kedvezés, mellyet kieszközlend, minden érintkezés, mellyre utat törend, nem csak egyedül neki, hanem az egész magyar kereskedő vi­lágnak váland hasznára; sőt annak legdúsabb gyümölcseit alkalmasint nem maga a’ társaság, hanem utána jövendő, vagy mellete fellépendő kereskedők aratandóak; már csak azért is, mivel a’ társaság szabályozott szerkezeténél fog­va vakmerő merényletekbe nem bocsátkozhatván, bár min­dig biztosabb, de ép azért kisebb nyerességgel dolgozan­dó, mint magánosak, kik szabadabban mozogva rendesen nagyobb veszélylyel ugyan, de ha sükerül, tetemesb nye­rességgel is üzérkednek; azt pedig csak senki sem fogja tagadhatni, hogy egyenes kereskedelmi összeköttetések eszközlésére, kedvezések kivívására, érintkezések meg­kezdésére , ’s általában a’ magyar kereskedés érdekeinek képviselésére, egy olly társaság sokkal több, ’s hatályo­sabb eszközökkel bir, mint egyes kereskedő házak bír­hatnak, kivált illy hazából, mellynek kereskedősége leg­nagyobb részben ekkorig csak másod rangú — mondhat­nék gyarmati állásban van. — Tekintsünk végi a’ világ­kereskedés történetén, ’s mindenütt szemünkbe ötlik a’ tapasztalás, hogy nem magánosak, hanem kereskedelmi társaságok, törtek utat a’ világ-kereskedés piaczán; csak azok emelték akármelly nemzet kereskedelmi hitelét, a’ világ szertei elismertetés, világszertei birodalom polczára, mellynek előzményével azután, magános vállalkozóknak saját maguk ’s nemzetük javára olly gyümölcsöző gaz­dag tér nyílt. De magára a’belföldi kereskedésre nézve is igen szem­betűnőnek hiszszük, hogy egy illy társaság, melly a’ ma­ga munkálatinak hálózatát az egész hazán szétterjesztendő; a’ maga rendezett szállitványozási intézeteivel,’s az orszá­gon szétágazó ügynökeivel, raktáraival, mindennemű ada­taival , ’s összeköttetéseiből merítendő tárgy ’s helyzet is­meretének szabályszerű nyilvánításával olly becses segéd­eszközöket nyújt a’ honi kereskedők munkálatainak, mely­lyeknek hiányát bizony ne­m egy ember keserülte meg, 's mellyeket pénzen ittdrána pénzen kellene megvásárolniok, nemhogy a’ társaságban felelmes vetélytársat szemléljenek. Hozzájárul még mindezekhez azon tekintély, mellyel ezen társaságnak úgy szerkezeténél, mint pénzalapjánál, de ki­vált sok részvényes­ének polgári álláspontjánál fogva nem bírni, nem lehet; hozzájárul azon sikeres közbenjárás, mellyre ép ezen tekintély következtében törvényhozásnál, kormánynál, törvé­­yhatóságoknál, az összes magyar ke­reskedés érdekében méltán számot tarthat, ’s mellynek minden sükere egyes kereskedőknek is gyümölcsözik, — és hozzájárul azon pártfogás , mellyet a’ törvényhozástól is teljes valószínűséggel remélhet; ’s ha mindezeket egy tekintetbe egybefoglaljuk, lehesten meg nem győződnünk, hogy ezen társaságnak létesítése ha valakinek, bizonynyal a’ honi kereskedők magasabb osztályának leginkább érde­kében áll. Vagy talán azon másod rendű kereskedőknek volna okuk a’ társaság létesítése iránt rokonszenvet nem érezni, kik a’ világkereskedéssel egyenes összeköttetésben nin­csenek, hanem csak a’ bécsi ’s trieszti piaczról meri­­k, vagy azon piaczok számára űzik munkálataikat? hiszen, uraim! ezeknek félelmök valóságos nevetség volna; mert ha létre jő a’ magyar kereskedelmi társaság, ennek a’ honi kereskedők érintett osztályára legroszabb esetben is any­­nyi befolyása lesz, hogy vagy kedvezőbb feltételeket ajánl­­hatand nékik, mint a’ bécsiek ’s a’ triestiek; vagy p­edig hasonló feltételek ajánlása mellett, az ajánlkozók számát szaporitandja, ’s igy a’ külföldieket kedvezőbb fel­ételek ajánlására kényszeritendi; mind két eset pedig az ország­nak is ugyan, de különösen ezen kereskedő uruknak válik hasznára. — Pedig meg kell vallanunk, hogy a' magyar kereskedés legmagasb osztálya alkalmasint csak ezekből áll, ’s igy valóban szom­­orú elfogultság volna, ha honi ke­reskedőink, a’ tervezett társulatunk létrehozását, minden kitelhető erővel elő nem mozdítanák. — Azon tekintet, melly ezen második osztályra nézve áll, még sokkal nagyobb mértékűen áll, a’ kalmárok­ra, vagy is részletes kereskedőkre; mert hiszen, min­den segéd eszköz , melly a’ honi nagykereskedők mun­kásságának szélesbb , szabadabb, jutalmazóbb kört nyit, kihat a’maga jótékonyságában a’ legutólsó falusi szalag árusig : mit, úgy hiszszük , nem szükség mutogatnunk , hanem csak egy példát kívánunk berekesztésül idézni, melly rövid száraz előadásban is igen világosan megmu­­tatandja: minő jótékony befolyást leend képes ezen társa­ság , az ipar és kereskedés egymással karon fogva járó érdekeire gyakorolni. — Például itt­ van keletkező félben a’ magyar czukorgyár-egyesület. Teljes erejét kezdetben répacsukor finomításra nem fordíthatván, nehogy munkás­ságában vesztegeljen, nádmézet is fograffinirozni. —A’ ma­gyar kereskedelmi társaság ajánlatot teend neki, a’ nyers czukornak, hasonló vagy olcsóbb áron, mint a’triestiek tennék beszállítására; — ajánlata vagy elfogadtatik, ’s ek­kor egy pár száz ezer forint az országban marad, ’s fiú­ménak egy pár száz ezer forinttal, nagyobb munkatér nyílik, ’s egy pár hajóval több magyar liszt utazand egyenesen Brazíliába, onnan nyers czukrot egyenesen Magyarhonba hozandó; vagy el nem fogadtatik, ’s ek­kor a’ triesztiek kényszerítve lesznek kedvezőbb fel­tételeket nyújtani. Ellenben a’ magyar czukorgyári egyesület, melly ha maga tartana raktárt, gyárműve kénytelenittetnék egész éven át is vesztegeltetni; ha per egyesekre bízná raktárát, veszteségnek lehetne kitéve, mert egyes kereskedő egy éjen át eljátszhatja vagyonát, vagy elvesztegetheti egy haeterára; a’ czukorgyár-egye­sület, mondom, bizottmányilag átadja czukrát a’ magyar kereskedelmi társaságnak szabott számadásra, a­mit biz­ton tehet, mert a’ kereskedelmi társaság őt minden veszély ellen biztosítja—’s a’ társaság neki nem is ad pénzt, hanem csak váltót, mit ő a’ pesti bankban escomptiroz, még el nem adott portékájának árát gyárában még egyszer forga­lomba hozza ,’s kétszer annyit gyárt, mint különben gyártott volna; ellenben a­ kereskedelmi társaság, a’ czukorárus kalmárok irányában a’del er­ed­ere merényletét sok­kal kevesb veszélylyel elvállalhatja, mint akárki más; mert ügynökökkel van ellátva az egész országban , kik adósainak állapotját szemügyön tartják, és ígzy a’ magyar kereskedelmi társaság, úgy szólván, egy fillér költség nélkül, egyetlenegy váltónak kiadásával, mellynek fedezete kezében van, egy gyárnak munkásságát megkettözteté ; tengerparti városunknak activ munkálatra adott alkalmat, a’ bankot nyereségesen foglalatoskodta­­tá ; a’ detail-kereskedés forgalmát könnyűé, élénkité, ’s

Next