Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-10-19 / 292. szám

Csütörtök October 19. 184.­ PESTI HÍRLAP. Megjelenik a’ lap mindan héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. félévi előfizetés a­ két fővárosban házhozhordással 5 írt, borítékban 8 írt, postán borítékban 6 írt pepsii pénzben. „ Előfizattes” helyben Kanderer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani utcaa Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba egyéb k­ülföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy ’.asábsorért pert* he­tükkel 5 pengő krajczár számittatik. Folyó évi October 1-je napjával kezdődött evnegyedi szokott előfizetés a* „Pesti éirlapf‘-ra, helyben 2 ft, 48 kr. postán küldve 3 ft 30 krjával e. p. még folyvást elfogadtatik. TARTALOM. Kinevezések. Nyugalmazás. Országgyűlés. Megyei dolgok: Zágráb (Ismét egy közgyűlés a’ve­ressapkás szellemben). Rövid közlés: Arad, Győr és Nyitra megyékből. Külföldi napló. Spanyolhon.­­ Hivat, tudós. Hirdetések. MAGYARLORSZÁG éS­­SDÉLY. Kinevezések: ö cs. ’s ap. kir. felsége a’ n.váradi görög egyi székes káptalannál Cornely János olvasó-kanonokot nagy préposttá, — Borbola Miklós éneklő-kanonokot olvasó-ka­nonokká, —Christian Bazil nagylétai plebánust éneklő kanonok­ká,— Pák János makói plébánost őr-kanonokká,— Dobra Sán­dor nyáradi plebánust oktató kanonokká,— és Alexi János Vá­­rad-Olaszi mezővárosa plébánosát cancellariai kanonokká legk. kinevezni, — az eperjesi gör.-cath. székes káptalannál meg­­ürült tiszteletbeli kanonokságokkal Zubriczky Mihály zdobai ple­bánust, Michalics György jarembini plébánost, Dudinszki Mihály szentszéki jegyzőt és Stephancsik Mihály somai plebánost leg­­kegyelmesben felruházni méltóztatott. NyUgAlm­azás­ Ö cs. ’s ap. k. felsége tud­i Jurje­­vich Józsefet, a’ pesti k. egyetemnél a’ statistika ’s bányatör­vény tanítóját saját folyamodása következtében legkegy. nyu­galmazni méltóztatott. Országgyűlés, LXVI. Ker. ülés, oct. 11-kén. Elnökök: Latinovics (Bács), Semsey Béla (Abauj); jegyző: Szent­­királyi; naplóvivő: Bird­l. 9­­2 órától d. u. 1 óráig. Folytattatván a* kir. városok rendezése a’ polgári qua­­lificatiókról szóló 99. szakasz, különösen pedig annak a) pontja felett keletkeztek igen érdekes viták, — miszerint polgárnak tekintetik, ki a’ város kerületében fekvő va­gyont bir, melly őt egyedül és kizárólag illeti. — Ezen „egyedül és kizárólag“ záradékot kihagyatni indítványozó egy megyei követ, ki a’ polgárság alapját minél jobban tá­gítani akaró, és a’ polgári jogokat kiterjesztetni kívánó az osztályos testvérekre is, kik valamelly fekvő vagyont osz­tatlanul bírnak (miszerint azután az ellenkezőt rendelő 105 ik szakasz kimaradna), melly indítványa többek által pártoltatott; — egy másik megyei követ azonban , szinte többektől támogattatva, szűkíteni óhajtó az a) alatti hasist azáltal, hogy a’ fekvő birtok mennyiségét meghatároztatni kívánta; mert lehetnek — úgymond — olly csekély fekvő birtokok, mellyek alig érnek néhány forintot, ’s ha ezek polgári és szavazati jogot adnának, alkalom nyuttatnék a’ gazdagoknak, hogy több illy apró birtokot összevévén, embereik közt kioszszák, ’s magoknak szavazatokat vásá­roljanak. Az a) pont mostani szerkezete olly általános, hogy a’mathematikai pontot sem zárja ki; pedig tudjuk, hogy sokszor vannak a’ városi határban alig néhány négy­­szegölnyi kiterjedésű káposztás kertek, amilyeket a’ leg­szegényebb napszámos is megvehet, ’s az illyen már csu­pán ennélfogva polgári képességgel bírjon e­l — így a’ megyékben divatozó megvesztegetési métely a’ városok­ban még könnyebb ’s olcsóbb mezőt talál; mert ha p. D. valaki megvesz száz forinton 1200 négy szegőiből álló egy holdnyi földet, ’s azt 12 ölével kiosztja száz ember közt, egy forinton vesz magának szavazatot, a’ mit a’ megyék­ben alig kaphat olly olcsón; — igy a’ szabadság maga a’ szabadság által elnyomatik és szabadossággá válik; ’s a’ városokba is olly elemek hozatnak be, mellyek a’ megyék­­beni kicsapongások okai. Ezen követ urak tehát szüksége­seknek látnak bizonyos korlátokat, mellyek positiv czélja, hogy a’ jogokban csak ollyanok részeltessenek, kik mű­veltségűknél fogva képesek jogokat gyakorolni, ’s birto­kuknál fogva érdekelve vannak a’ város java iránt; nega­tiv czélja pedig, hogy a’ durva és birtoktalan tömeg veszé­lyei kizárassanak. — Ezért e’ követ urak a’ városi köve­tek által készített külön javaslatban ajánlott, ’s a’ városok különböző nagyságához képest 500, 1000, 1500 forintys birtokértéket akarnak az a) alatt meghatároztatni, mint szükséges qualificatiót a’ polgári jogok gyakorlatára. — Egy megyei követ, ki e’ nézeteket bővebben kifejté, meg­­emlité még e’ fölött, hogy nem bánja, ha a’ cselédek nem vétetnek ki különösen; mert miután a’ c) alatt meg van mondva, hogy a’ polgárnak telepedettnek kell lenni, a’ cselédek pedig az 51-ik §. szerint nem telepedettek, már a’ szerkezetből, igy mint az most áll, értetik, hogy a’ cseléd polgári jogokkal nem élhet. — Ugyanazon követ a’ külföldön divatozó cenzust nálunk nem tartja alkalmatos módnak a’ polgári képesség meghatározására; mert miután némelly városoknak nagyobb, másoknak kevesebb közjöve­delmei vannak, és igy azokban kevesebb, itt több egye­nes adó szükséges a’ közszükségek fedezésére, innét egyformátlanság származnék, ’s megtörténhetnék, hogy ugyanannyi jövedelmű lakos egyik városban polgár lehetne, másikban nem; de e’ fölött a’ városoknak, mint független municipiumoknak, joguk lévén az adórovatokat változtat­ni , ez ij oka lenne a’ nem ajánlatos egyformátlanságnak a’ polgári képességre nézve. Megtétetvén az a) pontot illetőleg az előadott indítvá­nyok , a’ tanácskozások nemcsak ezekre, hanem a’ rend és szabadság, stabilitás és haladás , aristocratia és dem­o­­cratia széles, dús, és a’ szónok számára annyi virággal kí­nálkozó mezejére is kiterjeszkedtek. A’ szóló követek, politikai meggyőződéseik főirányában, részint igen ke­vésnek, részint túlságosan soknak tartván azt, mit a’ vá­lasztmányi szerkezet javasol, minden lehető védoket elő­hoztak a’ képességi basis megszorítására vagy szélesíté­sére. — Nagyon sok lévén az érdekes és tanulságos nyi­latkozás, kéntelenek vagyunk, ezúttal „embarras de ri­­chesseben“ szenvedve, csak némellyekre szorítkozni. Azon felekezet egyik főbajnoka, melly a’ stabilitást vé­delmezd, ’s azt főleg a’ vagyonosok befolyása által kivé biztosítva, miután előrebocsátá, hogy e’ mai kérdés a’ legfontosabb , mellynek eldöntésétől függ a’ városok jö­vendője , következőleg állitá fel vndokait: nincs ország, hol kivétel nélkül minden lakosok egyformáknak tekintet­nének ; még a’ legtökéletesb democratiákban is különbség létetik legalább az idegenek és benszülöttek, a’ teljes- ’s nemteljes koruak közt; ’s ugyanazon tér lakosai, mindenütt a’ világ kerekségén, részint tagjai, részint nem tagjai azon testületnek, melly a’ közügyekre befolyást gyakorol. Mert a’ jogok gyakorlatára megkivántatik bizonyos foka az ér­­telmességnek (’s ennek hiánya miatt záratnak ki a’ legtisz­tább democratiákban is a’ kiskorúak), ’s egy erős érdek, melly a’ lakost a’ hazához kösse (’s ennek hiánya miatt nem részesülhetnek az idegenek). De a’ tapasztalás mutatja, hogy kik bér által tartják fen magokat, a’ politikai jogok­hoz alig értenek többet, mint a’nem-teljeskoruak, ’s a’ haza iránt nem viseltetnek több érdekkel, mint az idege­nek. — Szóló nem akar ezáltal a’ dolgozó osztálynak mél­tatlan szemrehányást tenni, ’s elismeri, hogy annak tagjai­ban is létezhetik becsületesség ’s készség a’ honérti ál­dozatokra , melly bennök annál dicséretesb, minthogy ők a’ honnak kevesebb javaival élnek, ’s mert az általok vér­rel kivívott dicsőség gyümölcseiben kevesb részt vesznek. De szóló nagy különbséget lát azon hazafiság közt, melly a’ pillanat magas lelkesedésében a’ hazáért meghalni kész, ’s azon higgadt honszeretet közt, melly az embert a’ rend felé vonza ’s tanácskozásra képessé teszi; arra nem kell egyéb, mint hogy valaki a’ haza földén született ’s erősb kort­ért legyen , erre szabad idő is kell, hogy valaki ér­telmét kimivelhesse ’s magának azon tulajdonokat megsze­rezhesse , mik nélkül a’ közügyeket intézni nem lehet. De a’csupa értelem­ még nem elég; mert ha ez elég volna, úgy miért tagadjuk meg a’ befolyást az idegenektől, kik veszély idején, tapasztalás szerint, szinte védelmezik az országot’s áldozatokra készek, hogy a’ csend és rend helyreállittassék. Szükség e’ felett bizonyos birtok, melly a’ lakost a’ csend és rend érdekeihez kapcsolja; ha ugyan­is a’ semmit vagy igen keveset biró tömegnek , p.­­. a’ ki csak néhány négyszegölet bir, jogokat adunk, az ezen jogokat használni fogja több tulajdon erőszakos szerzésére, mellyel rendes állapotban csak munka ’s szorgalom által lehet megszerezni; ’s ezen bőkezűség a’ jogok osztoga­tásában rendetlenség és veszély kútfeje lesz; mert e’ durva és vagyontalan tömeg a) vagy saját ösztöne által ragadta­­tik a’ zavarosban halászásra; b) vagy a’ hatalom és zsar­nokság eszközévé fajul, vagy c) hatalomra vágyó pártok kezében lesz nemtelen eszközzé; mind három elég rész eset. A’ biztosságot tehát csak a’ valódi birtokban (’s nem a’ képzeltben^ p.­­. ha ki pár élet bir) lehet ’s kell keres­ni. — Szóló meg nem foghatja a’ választmány azon logi­­cáját, miszerint az ügyvédnek, ha nincs meghatározott 2—400 forint jövedelme, bár értelmileg kiművelt, ne lehessen szavazata, a’ birtok pedig joggal ruházza fel tu­lajdonosát, hacsak néhány forintot ér is. — Igazság, és a’ városok közvéleményében is élő igazság az, hogy a’ va­gyonosak érdeke legnagyobb kapcsolatban van a’ város érdekével; ’s a’ városok, mindannyiszor, valahányszor a’ rend és béke felzavartatik, a’ vagyonosokba vetik bi­zalmukat, kik tehát azon kedvező előítéletek ’s feltevések által is használnak, mellyek a’ nagy birtokkal összeköt- Is tetvék. — Vonatkozólag ezután egy tegnapi szónok ada­taira, megemlítő, hogy a’ régi törvényhozók közül Solon mindazokat, kiknek 200 mérték buzájok ’s olajuk nem termett, kizárta a’jogokból; és Servius Tullius is az első osztálynak 98 szavat adván, épen ezáltal biztosította a’ va­gyon befolyását. Átmenvén Angliára, figyelmeztetett a’ különbségre, melly van a­ parliamenti tagok ’s a’ munici­­palis tisztviselők választására nézve, miszerint t. i. ez utóbbira sokkal szorosabb qualificatio ’s nagyobb érték szükséges; emlité az úgynevezett freemanek (körülbelől a’ mi szegény curialistáinkhoz hasonló osztály) választási jogát, mellyet épen közkárossága miatt a’ követház el akart törölni, a’ lordok háza pedig védelmezett, mert épen a’ lordok ezen szegény freeman-választókat igen jól használhatók azon czélra , hogy, kiket akartak, tisztvise­lőkké tehessenek. 1825-ben uj bizottmány neveztetett ki ez ügyben, melly csakugyan azt találta, hogy a’ freema­nek választó joga tömérdek visszaélésre ad alkalmat. Ugyanott a’ tisztviselői képességre igen magas qualificatio van téve. — Amerika némelly statusaiban 800 holdat vagy 200 dollárt kell bírnia, ki municipalis tisztet választhat, holott elnököt mindenki választ; ott is megvan tehát ezen különbség. — Francziaországban e’ jog még korlátoltabb. Badenben próba létetett, hogy minden feddhetlen erkölcsű polgár választhasson, de a’ feddhetlen erkölcsű polgárok igen rosz erkölcsű tisztviselőket választottak; a’ kormány képtelen volt provisorius törvényt hozni, ’s most a’ legki­sebb városokban is 500 forint érték szükséges a’ válasz­tásra.Elismeri ugyan szóló követ, hogy egy szegény ember koponyájában sokszor több ész van, mint ezer vagyonos választóéban ; de nem a’ kivételt kell tekinteni, hanem a’ közszabályt. Őrizkedjünk tehát a’ veszedelmes kísérlet et­től , annyival inkább, mert a’ városoknál jövedelmek ke­zeltetnek , mikhez tiszta kéz kell. — Tekintsük Anglia példáját; ott a’ birtok túlnyomó befolyása híven őriztetett, de látjuk is ott lélekemelő képét a’ jóllétnek ’s műveltség­nek ; a’ franczia forradalom után ellenben kínos és rémes vonaglásokat látunk mindaddig, mig a’ birtok jogai visz­­sza nem adattak. — Szóló a’ tényeknél okosabb lenni nem tud ’s nem akar; ő a’ megyékbeni kicsapongások okát is a’ proletárok befolyásában találja, ’s a’ városok különja­­vaslatát ajánlja, miszerint a’ városok különbségéhez képest 500, 1000, 1500 forintnyi érték kivántassék a’ polgári jogok gyakorlatára. A’ másik vélemény főszónoka következőleg nyilat­kozott : Az előtte szóló követtel csak kettőben egyezik meg; egyik, hogy előadásában is egyedül az a) -ra szorítkozik, másik, hogy e kérdést ő is igen fontosnak tartja (neve­tés : ez nem sok !) Akár úgy tekinti e munkálatot, mint eszközt a’ nemzeti egységnek a’ nemzet különböző osztá­lyai egybeolvadásának elérésére, akár úgy tekinti, mint czélját saját önmagának, mindenik esetben az egész mun­kának élete e’ §-ban gyűl össze; mert minden attól függ: vallyon a’ szabadság közbirtok lesz e ezentúl, melly mint házi bútor minden lakosnak házában fel fog találtatni, a­­vagy marad e továbbá is olly ritkaság , melly csak a’ te­hetősebbek, csak a’ dusabbak házában fog kincskint őriztetni ? Némellyek a’ követ urak közül hivatkoztak a’ külföld példáira, mik szerint sehol sem elég csak bírni, vagy csak adózni, hanem bizonyos mértéke van mind a’ bir­toknak , mind az adónak, mellynél kevesebb nem ad pol­gári jogot. Már a’ mi Éjszakamerikát illeti, hogy valaki ott választó lehessen, kell, hogy 21-ik évét betöltötte le­gyen; a’censust érdeklőig pedig Éjszakamerikában 7 státus van ollyan, mellyben, hogy valaki választó lehes­sen, körülbelől 300—600 forintnyi értékkel kell bírnia, mi pénz­ viszonyaink szerint a’ 100 és 200 pftnak felel meg, — 8 státusban elég, ha valaki adót fizet, vagy kocsmai szolgálatot tesz — kettőben választó minden, ki nincs a’ szegények lajstromába bejegyezve, — 7 státusban pedig a’ választhatásra semmi ollyan feltétel nem kívántatik, melly a’ választó értékét illetné. — Éjszakamerikára tehát hiában történt a’ hivatkozás. De az érdemes követek, bár honnét idézzék elő a’census eszméjét, bár Amerikából, Angliából vagy Francziaországból, ’s a’ világnak bár melly részéből, miután semmi létező nan örök példánya a’ tö­kélynek , mellyen semmi jobb nincs túl, őt mind ez nem győzi meg az ellenkezőről, mert épen maga a’ census eszméje az, minek legalább eddigi formáiban alaposságát,’s czélszerűségét el nem ismeri. A’ politikai jogokbani részt­­vehetésnek nem azért feltétele a’census,hogy census fizet- 169

Next