Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-10-22 / 293. szám

Vasárnap 303. October 22. 1843. PESTI HIRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer : csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 forint, postán borítékban 6 forint pengő pénzben. __ Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utczai Horváth-házban 483-dik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál.­­ Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy hasábsorért apró betűkkel 5 pengő krajczár számittatik. Folyó évi October 1-je napjával kezdődött évnegyedi szokott előfizetés a* „Pesti Hírlapb­a, helyben 2 ft, 48 kr. postán küldve 3 ft 30 krjával e. p. még folyvást elfogadtatik. TARTALOM. Kinevezések. Vezérczikk(A’ műipar aka­­dályai és ellenszerek). Országgyűlés. Adakozások. Szíves felkérés. Jelentés az iparműkiállitási díjosztásról. Figyelmez­tetés. Fővárosi újdonságok. Megyei dolgok: Bihar (a’ megye végzése ellenére tett fizetésből eredeti pénztár­­hiány; újabb bizodalmatlansági szavazat). Szat­hínár (az augustus 28-kán rendelt szavazatszedést megsemmisítő és ki­rályi biztost rendelő királyi parancsok felolvastatnak , de kö­­vetvisszahivás és új követválasztás rögtönöztetik). Rövid közlés Verőcze-és Liptóból. Királyi városok köré­ből: Szabadka (A’ pesti körlevéllel rokonszellemü hatá­rozatok). — Külföldi napló. Nagybritannia és Izland. Spa­nyolhon. Görögország. — Hivat. tudós. Hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Ktnevezések. 6 cg. ’K ap. kir. felsége Kálosy Józsefet a’ magy.kir. udv. kamaránál tiszteletbeli titoknokot és Keszler János a’ cs. kir. köz udv. kamaránál tisztelet­beli fogalmazót a’ m. kir. udv. kamaránál valóságos titok­­nokokká legkegy. kinevezni méltóztatott. Vezérczikk. (A’ műipar akadályai és ellen­szerek.) Az iparműkiállitásnak vége van. A’ közönség folytonos részvétével dicsekedhetett teremek, mellyekben az utolsó napon is 1750 ember hemzsegett, megürülte­­nek, ’s a’ szemléjének öröm és bánat közt habozott érzel­mei komoly elmélkedéssé változnak. — Miben pontosul össze a’ kétszeri iparműkiállitásból meríthetett tapasztalat? — Abban, hogy egyes igen jeles iparművesekben nem szűkölködünk, ’s a­ gyáripar egyes bimbóvirágai sem hi­ányzanak ; örvendeztetők, mint zöld pasis homoktenger­ben ; de általában véve azon magas és terjedt gyármun­­kásságot, melly a’ hon nyers termékeit értékesítse, melly nélkül a’ földművelésben még olly gazdag nemzet is csak egy félkarú óriáshoz hasonlít; ezen gyármunkásságot még teremtenünk kell. —És e’ tapasztalásból önkint azon kér­dés fejlik ki, mel­yek hát a’ honi müipar felemelkedésének akadályai, ’s miként lehet azokat elhárítani? Boldog nemzet az , mellynél, midőn törvényhozásról, közintézkedésekről van szó, a’ törvényhozó hatalom előtt nyitva áll az összes nemzeti értelmesség tárháza. — Angolhon ezen állapotban van. E’ lapokban már említve volt, mikint ott a’ parliament választmányok szakértőket hallgatnak ki, ’s minden honpolgárnak joga van kihallgat­­tatást követelni; majd a’ tapasztalásnak ’* gyakorlati ős­­méreteknek ekkint gyűjtögetett kincshalmaza közrebo­­csáttatik, az időszaki sajtó elmélkedéseinek tárgyul ada­tik; 's az ennyi adatok talapzatán emelkedett socialis meg­győződést a’ törvényhozó csak ezután alakítja törvénynyé. —És mi?ugyan mikint állottunk mi ekkorig e példához ké­pest? A’ magas aristocratia, melly ép azért, mivel magas ari­­stocratia, igen sok nemzetgazdasági ágakban természeténél fogva nem lehet szakértő; és a’ közép nemesség, mely­­lyet iskoláin át latin nyelvvel ’s Werbőczyvel kínoztak; és a’ kisebb nemesség, melly még csak őseiről öröklött nemeslevelét sem mindig képes elolvasni; ezek valának a’ tényezők a’ törvényhozás ezerágazata munkálatiban. — A’ magyar törvényhozás philosophiája ekkorig azon esz­mén sarkallott, hogy a’ ki nemes ember, az már nemes tövejénél fogva mindent tud, és minden érdeket patriar­­chaliter képvisel. Azonban, istennek hála s e’részben is javul az idő. A’ kereskedelmi választmány — a’ mint tu­­datik — első lépést ten megnyitni a’ nemzet javára a’ nem­zeti értelmiség tárházát, midőn magán-tájékozása végett a’ nevezetesebb gyám­okokat ’s kereskedőket a’ szakukba vágó kérdések iránt felvilágosításra kérte föl; ’s a’ kinek ezen feleletekbe betekinteni engedtetett, örömmel idvez­­lendi a’ polgári értelmesség jeleit; de megszégyenülve is fogja mondani: mi boldogtalan csillagzat uralkodott a’ magyar felett, hogy a’ közállomány jóvoltából ezen nép­osztályt mindekkorig kitagadná; sőt még csak a’ hon földének birhatására is érdemellennek proclamálná, m­ig a’ forintos csapatok, mellyeknek sokszor sejtelmük sincs a’ közállomány azon érdekeiről, miknek elméletét ’s gyakor­latát imen férfiak szálankint fejtik fel, mikint nők ezek az aranycsipkét, mig a’ forintos csapatok mondám Brennus­­iant vetik itt a’ mámor, amott a’ vak düh ’s felizgatott erőszak eldöntő súlyát a’ sors mérlegébe, melly­ben e’ honnak jövendője libeg. A’ közügynek hasznos, olvasóinknak pedig kedves dolgot vélünk tenni, ha azon szakértő derék polgártár­saink véleményei közül V­alero I. A. pesti nagykereskedő és selyemszövetgyár-tulajdonos úr tanulságos véleményé­nek általános részét lényeges kivonatban tisztelt olvasóink­kal közöljük. — Az iparegyesület igazgató választmányá­nak egyik szakosztályában épen most foglalatoskodunk ugyan e’ tárgy­báni véleményadással, egyszersmind a’ ta­lálmányok biztosítását czélzó rendszer javaslatával, miket, a’ mint elkészülnek , szintúgy nem késendünk a’ közön­ség tudomására juttatni. — Most az említett kivonat itt kö­vetkezik. A’ gyáripar felemelkedésének akadályai közé tartozik Magyarországon: 1. azon körülmény, hogy bérbe kapható alkalmas épületek nincsenek az országban; miből az következik, hogy a’ ki gyártáshoz akar fogni, mindenekelőtt tömér­dek öszveg tőkepénzt kénytelen holt falakba verni gyü­­mölcstelenül, mellyet, ha gyáripara forgalmába fordítha­tott volna , sokkal könnyebben kiállhatja vala a’ versenyt azon ausztriai gyám­okokkal, kik e’ részbeni szükségöket nagy részben bérlet által fedezik, tehát csak kamatja által azon pénznek, mellynek egész tőkéjét kénytelen a’ ma­gyarországi gyámok műipara forgalmából kiszakítani, melly egész tőke kiváltképen gyümölcstelenül hever akko­ron, midőn a’ conjuncturák tanácsossá teszik, hogy a’ gyámok erejét egy kissé összevonja, így például Valero I. A. ur 350 munkásra számított pesti selyemszövetgyárá­­nak felépitésébe 100,000 p. ftot volt kénytelen fektetni, a’ nélkül, hogy a’házban számára csak lakás is volna; ’s ezen 100,000 ft. puszta szállásbér fejében hever még ak­kor is, midőn a’ conjuncturák 350 munkás helyett talán csak 150-nek vagy 200-nak foglalatoskodtatását java­solják. 2. Az austriai gyámok, ha saját házat kénytelenítte­­tik is építeni, bőven talál pénzt százról ötös kamatra, mig nálunk hatra is bajos találni. 3. A’ magyarországi gyámok kénytelen munkásait drága pénzen taníttatni, ’s munkára alkalmasokká tétetni; sőt attól kelletvén tartania, hogy ha őket elbocsátja, szük­ség esetében más alkalmas egyéneket nem kap, kénytelen őket olly kedvetlen körülmények közt is kitartani, midőn foglalatoskodtatásuk nyilvános veszteséggel jár.Ellenben az ausztriai gyámok veszteséges körülmények esetében mun­kásai számát veszély nélkül megkevesítheti; mert bizo­nyos lehet, hogy ha dolgozó kezekre ismét szüksége le­­end, legfelebb a’ munkabért kell valami csekélységgel fölemelnie, hogy elegendő jó munkást kapjon; viszont a’ munkások is ott könnyebben találnak kivételi foglalatos­ságot, sőt gyakran a’ baj múltáig magok a’ törvényható­ságok által is különféle munkákra használtatnak. 4. Az itteni gyámok mindaddig, mig annyi gyár nem lesz hazánkban, miszerint a’ szükséges elő- és segédmun­kások, rajzolók, appreteurök ’zat. önállólag elegendő foglalatosságot találjanak; kénytelen mindezeket a’ leg­csekélyebb részletekig egész éveken át fizetni csak azért, hogy legyen, a’ ki egy vagy más szükséges szert egyszer másszor megkészítsen, vagy pedig kénytelen háromszo­ros, négyszeres költséggel minden legkisebb szerszámot, gépet, segédszert külföldről hozatni, ’s igy mind két eset­ben ügyvezetési költségeit tetemesen megszaporitni; mig a' külhoni gyámoknak mindez úgy szólván ajtaja előtt van, ’s az egy fillért sem kénytelen pillanatnyi szükségén felül kiadni. 5. A’ magyar gyámok kénytelen tanitványait vasárna­­ponkint maga költségén iskoláztatni, erszényének orvosi és gyógyszertári költségek é s egyéb szükségek fedezése végett munkásainak legnagyobb részéért mindig zárva kell állania; mert a’ hatóságok elegendő mértékben a’ szüksé­ges intézetekről e’ részben sem gondoskodtak. Mind olly költségek, mellyeket például a’ bécsi gyámok nem is ismer. Ezen akadályok a’ tőkehiány ’s költség-szaporaság kö­rül forognak; de sokkal fontosabbak ’s kártékonyabbak azok, mellyek a’ személyekre ’s jogokra vonatkoznak, ’s legnagyobb részben institutióinknak, törvényeinknek szo­morú következményei. Iparhoz tehetős középrend kell. Nálunk ez csaknem egészen hiányzik. Külföldi tehetős, gyámokok ’s gyárvál­lalkozók inkább Amerikába, Australiába vagy épen az orosz kény­ur utalma alá vonulnak. A’ kivételek, miszerint be­csületes emberek itt tetemes vagyonnal letelepednének , sokkal ritkábbak, hogysem az ellenkezőre bizonyítványul szolgálhatnának. A’ beköltöző idegenek egyik része kato­nai szolgálat elől menekvő szökevényekből áll, kik mun­kára kedvvel ’s tehetséggel bírhatnak ugyan, de vagyonnal igen ritkán dicsekedhetnek; a’ beköltözők legnagyobb ré­sze pedig csőcselék nép, melly koldulás és tolvajság által tengeti henye életét, ’s országos rendőrség hiánya mi­att kellő felvigyázat alatt nem tartathatik, sőt leginkább a’ nagy városokban talál menedéket, mivel a’ városi ren­dőrség saját kóborlóit sem képes féken tartani. A’ műipa­­ros közép osztály tehát vagyonos bevándorlók által csak igen kevéssé növekedik. Az ország nemessége többnyire méltósága alattinak tartja az ország javára iparvállalatokkal foglalatoskodni,— azon nemesség, melly a’ mostani körülmények közt egye­dül bírhat szabad földbirtokot, ’s kiváltságképen bírja mindazon szabadságot ’s javadalmakat, mik nélkül gyár­ipar lehetetlen. A’ földművelő mind pénzügyi , mind szellemi, mind személy és vagyonbátorsági tekintetben sokkal alacsonyabb fokon áll, hogysem az ipar iránt csak hajlamot is érez­­hetne, vagy épen versenyzést reméltethetne. — Ezek szerint tehát vagyonos vállalkozóknak mindenfelé díjával vagyunk. De ha akadnának is vállalkozók, csekély az általános népesség, hiányzanak a’ munkás kezek; a’ hol pedig van­nak, ott hiányzik a’ kedv, szorgalom, igyekezet. Az élet nélkülözhetlen szükségeinek fedezésén túl népünk alig is­mer érdeket, ’h igy hiányzik kebléből a’ vágy, ama’ ne­mesebb szükségek fedezése iránt, mellyek a' műveltség­­beni előmenetellel karöltve járnak; ’s hiányozván a’ vágy, ösztönt sem érez a’ munkára és szorgalomra, melylyel azon vágyat kielégitné. Ekként történik, hogy nálunk je­lenleg, mind a’mellett, hogy az élelem olcsóbb, a’nap­számosok pedig csaknem egészen adómentesek, a’mun­kabér mégis olly drága mint Bécsben; ámbár nálunk a’ gyámok félig miveit, gyakorlatlan munkásokat kap csak, ’s gyakran roszul sikerült művet hozhat cask létre drága költséggel, mig a’ bécsi gyámok nem drágább munka­bérre tökéletes munkásokat kap, ’s igy szépet, jót, ki­tűnőt olcsóbban készíthet. De a’ mi legfőbb, hol telepedjék le nálunk a’ gyámok vállalatával? népes falvak vidékén talán, hol az emberkéz bővében van, ’s igy a’ munkabér jutányosa, a’ fa olcsó, vízerő elég van ’stb., hová tehát őt érdeke vonza? Ámde ott dominiest terra et plenitudo ejus; a’ gyám­­­ok nem­ nemes ember létére földbirtokot nem szerezhet; száz ezerekbe kerülő telepeket pedig okos ember béres földre nem épít. Vagy talán sz. kir. városokban állítson gyárt ? ámde ott telek és építés sokkal költségesebb, ott külső csínra is kell tekinteni; a’ munkabér magasabb, az élelem drágább, munkás kéz kevesebb van; mert a’ rend­őrségi hiányok miatt a’ vétek könnyebb keresetet nyújt, mint a’ becsületes munka és szorgalom. Mit szóljunk végre a’polgárnak, mit a’ gyámoknak utalmáról ? eléggé van e ő bátorságositva személyére ’, vagyonára nézve ? van e tisztes, becsületes státus polgári állása? mikint állanak peres ügyei? számolhat e gyors, szigorú,részrehajlatlan igazságszolgáltatásra? — A’ váltó­­törvények, mellyekben az élet és tapasztalás annyi javítni­­valót mutatott ki, mikint kezeltetnek ? parancsok, az igaz­ságos hitelező kijátszására irányzott csődök, félbeszakasz­­tások, felebbvitelek, újítások ’stb. szóval végnélküli hur­­czoltatások után, a’ perek esztendőkig hevernek, mivel teljes lehetetlen mindent olly gyorsan végezni, mint ezt a’ törvény, a’ váltótörvényszéki ügyek természete, ’s az ország hitele megkívánná. A’ csődök, úgy a’ mint kezeltetnek, va­lóságos fosztogatása a’feleknek; ezrek, meg ezrek igér­­tetnek a’ tömeg- és pergondnokoknak az ügyvédek által, kik a’ hitelezőket képviselik; tehát olly személyek által, kik semmit nem követelnek, kik tehát semmit nem is veszt­hetnek; ’s a’tömeg pazaroltatik, minthogy a’törvény az iránt határozottan nem nyilatkozik ! És mi karban vannak utaink, ’s egyéb közlekedési eszközeink ? nem kell e a’ gondolkozó hazafinak minden lépésnél felsóhajtani, ’s pi­rulva vallani meg, hogy a’ mivelt országoknak alig va­gyunk csak kezdetöknél is ! Oh­a a’ külföld igen is jól ismeri mind ezen hiányokat; a’ közvéleménynek igen finom tapintata van ; ’s a’ ki pénz­zel, sok pénzzel bir, annyival, mennyi minálunk gyár­ipar-vállalatoknál szükséges, az vagy mást teszen, vagy vándorbotját nem honunk, hanem olly országok felé irá­nyozza , hol személy és vagyon tekintetében igaz valódi bátorlétet, tisztes állást ’s kellemes életet talál; nem pe­dig hol fedetlenül, jogtalanul áll. Csak okos szabadság, jog, ’s biztosított védelem mellett virágozhatnak gyárak és kereskedés. A’ gyártás, midőn uj helyre ültettetik át, idegen nö­vényhez hasonlít, mellyet különös gonddal, végtelen elő­szeretettel — minővel szenvedelmi becsű dolog iránt vi- 171

Next