Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-11-26 / 303. szám
Vasárnap pest 303. November 26. 1843. HIBLAF. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer : csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 forint , borítékban 6 forint, postán borítékban 6 forint pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utczai Horváth-házban 483-dik szám alatt, egyebütt minden császári királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy hasábsorért apró betűkkel 5 pengő krajczár számittatik. _____________________________________________________ Előfizetés a’ „Pesti Hírlap“ fln I-ik évi folyamára. Midőn vállalatunk harmadik évének végével a „Pesti Hírlap“ nem sükertelen működésére némi önérzettel visszatekintünk, kötelességünkben áll a’ közönségnek, annyi akadályok, annyi megtámadtatások között is soha nem csökkent, az országgyűlés óta pedig még nevezetesen növekedett részvétéért ’s pártfogásáért szíves köszönetünket kijelenteni; egyszersmind jelentjük, hogy Hírlapunknak valamint iránya, úgy előfizetési föltételei 1844-re is változatlanul maradnak. Tudnillik: Buda-Pesten házhoz hordással egész évre 10 pft, fél évre 5pft. postán küldve egész évre 12 p ft. fél évre 6 pft.—A’ mi az orsz.gyűlési tudósításokat illeti: kérkedés nélkül szabad a’tapasztalásra kezességül hivatkoznunk, hogy akár gyorsaság, akár terjedelem ’s érdekesség tekintetében sem pesti, sem pozsonyi lap meg nem elözend. — A’ czímek hibátlan beküldése, ’s a’ megrendelés siettetése kéretik, hogy a’ nyomatás a’ kellékhez alkalmaztathassék. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik. — A’ szerkesztőség bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőitől fogad el. A’ kiadás körébe tartozó minden tárgyak, valamint a hirdetések iránti leveleket pedig kérjük (bérmentve) a’ „Pesti Hírlap kiadó hivatalához“ intéztetni, ’s a’ különben is eléggé elfoglalt szerkesztőséget azoktól megkiméltetni. Landerer Lajos, ___ a „Pesti Hírlap“ kiadó tulajdonosa. TARTALOM. Megtiszteltetés. Névmagyarítás. Vezérczikk (Műegyetem avagy Polytechnicum). Országgyűlés. Adakozás. Nyilatkozat. Fővárosi újdonságok. Megyei dolgok: Sáros (körlevelek, magányügyek). Kraszna (intézkedések a’ magyar országgyűléseni meg nem jelenhetés miatti perbeidéztetés következtében). Liptó (a’rendek határozata a’ magyar nyelv iránt fentartatni határoztatik). Egyesületek: Iparegyesület. Takarékpénztár. Kisfaludy-társaság. Külföldi napló. Havasalföld. Szerbia. Spanyolhon. Hiv. tudósítások. Hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Heviliagyaritás. ö cs. ’s apost. kir. felsége Obersteiner Antal, Lajos, Pál és János testvéreknek vezetéknevüket ,,Főkövy“-re változtatni, legkegyelmesben megengedni méltóztatott. ]?Megtiszteltetés. Kubinyi Ágoston, nemzeti muzeum-igazgató urat, a’ nassaui herczegségi természetvizsgáló társulat (Verein für Naturkunde im Herzogthum Nassau) tiszteletbeli tagjává nevezte ki. Vezérczikk. (mű egyetem avvagy polytechnicum.) A’ P. H. 270. számában a’ Ludovicea hadi academiának nemzeti műegyetemmé átalakítása tárgyaltatik. A' czikk ollyani, melly cséfolhatlan logicája által a” főkérdésnek sajtó utjáni további vitatását feleslegessé teszi. A’ átalakítás nemcsak lehetséges, hanem törűlaményeinket tekintve azon egyetlen mód, melly által egy nemzeti alapítvány élvezetéhez juthatunk. E’ fő kérdéshez, mivelhogy feloldottnak tekintem, én nem akarok szólani. De vannak más kérdések, mellyek az érintett cikkben nem ex professo, hanem csak mellesleg tárgyaltatván , akaratlan félreértéseket szülhetnének. A’ csak mellesleg tárgyalt kérdések közül, jelenleg csak a’ következőt emelem ki, tudnillik: „hogy ha már iparos nevelésre akarjuk fordítani a’ Ludovicea alapítványit, tehát csak műegyetem avvagy polytechnicum legyen az , mire fordítjuk ’s nem inkább kisebb ipariskolák ? Miért keztjük az építést felülről, a’ fedélnél, holott a’ falak sem állanak, mellyekre a’ fedelet rakni akarjuk? Minden ugrás természet elleni bűn, melly előbbutóbb megboszulja magát.“ A’ P. H. ezen olly természetesnek látszó ellenvetésre, minthogy illy tévedés csak tárgyavatatlanságból származhatik, kívülről keres argumentumot, és röviden így felel: ipariskola lesz akármennyi, mert kisebb intézetekre nézve nemcsak egyesek, hanem a’ kormány ,részéről is ujabb időkben hathatós lépések történtek. Én megvallom, hogy meggyőződésem szerint e’ felelettel nagy része az olvasó közönségnek meg lesz nyugtatva; mert itt a’ fal, tehát nem szükségtelen a* fedél, itt az első lépés, tehát ugrás nélkül megtehetjük a* másikat is. De engem illy felelet ki nem elégít, ’s bármelly czélirányosnak tartom első lövésül az ipariskolát és műegyetemet fallal és fedéllel, első és második lépéssel, midőn a’ kérdés csak megpendítetik, egybehasonlitani; szintolly bizonyos az is, hogy hoszabb vitatkozás alatt talán valakinek eszébe juthatna megkívánni, hogy a’ fedél összeállításával mindaddig várakozzunk, mig a’ fal igazán fel lesz építve, azaz, hogy a’ bilit hat hónapra elhalaszszuk. Illy állásánál a’ dolognak tudom, hogy a’ P. H. szerkesztője, bő olvasottságánál és általánosan ismert vitatkozási könnyűségénél fogva, találna argumentumokat, szebbnél szebbeket, mellyekkel az illy halasztási inditványt diadalmasan felkonczolná; mindazonáltal, minthogy a’ P.H. szerkesztőjének gondjai ezernyi tárgyakra terjednek, mellyek egyiránt hasznosak és érdekesek, tehát ideje sem lehet, mindeniket minden oldalról és minden ellenvetések ellen körülpánczélozni,—ez alkalommal,’s a’mondott szerkesztőség engedelmével, én veszem át e’ tárgyat, hogy azt, mennyire tőlem kitelik, kellő világba állítsam. Legjobb lenne minden esetre, ha a’ műegyetemet, ipariskolát, olly röviden és szabatosan értelmezhetném, hogy az által a’ homály és kétségnek még csak árnyéka is eloszlatatnék. Azonban mit Lin nó a’ természetről mondott, hogy az magát rendszerbe foglalni neki hagyja, az áll a’ természet országain kívül olly tárgyakra nézve is, miket a’ szabad emberi éss kigondolt. Hogy mi a’ háromszög, kör, másodpercz ings,—tudom,'s egy pár szóval definiálhatom is; a’ műegyetemet,reál- és ipariskolát, hasonló szabatossággal értelmezni nem tudom.. Néhány kisebbnagyobb műegyetemet,reál- és ipariskolát, saját tapasztalásomból ismerek, ’s a’ fonállók nagyobb részének történeteit és szabályait olvastam; de mindezek által csak annak ismeretére jutottam, hogy az alapítókat gyakran nem valami meghatározott világos elv, hanem inkább a’ napi szükségek érzete vezérlé. De, ámbár a’ mondattakhoz képest, olly képét nem rajzolhatom a’ szóban forgó intézeteknek, hogy általa a’ nem-akarás minden álruhát okoskodásaiból kivetkőztessem; mindazáltal olly két jellemét sorozhatom el a’ műegyetemeknek , mellyek keletkezhető vitatkozásokban kiindulási pontokul szolgálhatnak. A’ műegyetemeknek e’ két jelleme pedig a’ következő: 1) hogy bennök a’ tudományok nem népszerűsg és töredékesen, hanem lehetőleg alaposan és kimeritőleg adatnak elő; 2) hogy olly tudományok taníttatnak, mellyek a’ tanulót okszerű mechanicussá és gyárossá, több helyütt pedig még kereskedővé, földmérővé és épitészszé is képezik. Több helyütt, mondom, és többnyire ott, ha földmérők, építészek és kereskedők számára külön intézetek a’ műegyetem alapítása előtt még rém léteztek. A’ műegyetem és kisebb ipariskola tehát, ezér a más eszközökre nézve , egymástól lényegesen különböznek. Czélra nézve, mennyiben a’ műegyetem nagyobb vállalkozókat képez, az iskola pedig csak a’ leendő közönséges kézműveseket tanítja olly dolgokra, mellyeknek, ha el nem felejtik ’s alkalmazni tudják, jövendőben hasznát vehetik. Eszközökre, mennyiben a’ műegyetemnek nagyszerűbb gyűjteményekkel kell bírnia, mik nélkül az ipariskolák el lehetnek. A’ mi középintézet van e* kettő között — van pedig egynél több a’ 12-rét német álladalmakban — az még most szükséget, igazi szükséget alig pótol, mit az eredmények eléggé tanúsítnak. Reáliskolának végül azt szokták nevésni, mellyben az ifjak a’ földleíráson és történeteken kívül, vagy csak az elemi maihasist*) és természetleirást, vagy néhol a* physicát és chemiát is talulják. Ezek igy lévén pedig igy vannak tagadhatlanul— azt kérdem : hol itt a’ szükséges kapcsolat az ipariskola és műegyetem között, azon kapcsolat, mellynél fogva a’ műegyetem alapitása, ipariskolák nem léte miatt, pazarlás lenne? Hol itt az első és második lépés, a’ fal és a’ födél? Ama’ kézműves, ki egy pár mechanicai tétel felkapása után, kalapácshoz nyúl, tehát mechanicus, gyáros, építész nem lesz, beéri azzal, mit az iparoskola nyújthat, de miket tanulni a’ mechanicusnak, gyárosnak, építésznek időveszteség volna. Egészen máskint állana a’ dolog, ha valaki nem az ipar-, hanem a* reáloskolákat állitná szükséges előzménynek , mi mellett nemcsak némelly okok, hanem több példák is szólnak. Da mi hát tulajdonképen az a’ reáloskola ? Véleményem, és valamennyi reáloskola szerkezete szerint nem egyéb, mint olly intézet, mellyben főkép a’ mathesis és természettan tanittatik, azaz olly tudományok, mellyek a* mechanicai kiképzés alapkövei lévén, ennél fogva többnyim nem is külön osztályban, hanem magában a’ technical cursusban, adatnak elő. Hogy néhol, például Bécsben, külön reáloskolák vannak, az az iparos nevelés históriai kifejléséböl magyar) Felette nagy különbség vagyon az elemi és népszerű mathess között. Ezt kérem jól megjegyeztetni, rázható; előbb reáloskolák állíttatván, és csak később, ezeknek elégtelensége érzetéből, a’ szükségnek megfelelőbb, teljes műegyetemek. Korunkban előbb külön reáloskolát alapítani, mint műegyetemet, véleményem szerint annyit tenne, mint előbb külön pathologiai és pharmacoogiai intézetről gondoskodni, mintsem létrehozandó jeles orvosi karról. De lássuk a dolgot inkább egy követésre méltó concret példában. Alsó-Ausztria iparossága világszerte ismeretes. II. József uralkodása óta az ausztriai kormány mindent elkövetett, mi az ausztriai tartományoknak, nevezet szerint Alsó Ausztriának, e tekintetbeni szerencsés kifejtésére szükséges vola. Mi is annyira sikerült neki, hogy Balbi állítása szerint, az Alsó-Ausztriát némi tekintetben csak az angol gyárvidékkel hasonlíthatni össze. És ezen Alsó- Ausztriában van egy műegyetem, hozzákapcsolt reáloskolával és több apró, ámbár máskint neveztetni szokott, iparosiról»». A’műegyetem, melly számos külföldi intézetnek mintául szolgált, kereskedőket, földmérőket, mechanicusokat, gyárosokat és építészeket nevel; a’ reáloskola előkészitő osztályul szolgál, az iparoskolák csak népszerű fogalmakat terjesztenek És felette nevezetes körülmény az, hogy a’ bécsi reáliskola olly annyira nem tikerülhetlen első lépés a’ műegyetembe, miszerint a’ volt realistákról legfelebb és annyit mondhatni, hogy azok a’ műegyetem hallgatóinak körülbelül csak ’/s részét teszik! A’ műegyetem másunnan kapja tanítványainak nagyobb felét — ’s ki hinné, hogy épen gymnasiumokból és egyetemekről! Igenis, gymnasiumokból ’s egyetemekről. Tapasztalás bizonyítja, hogy vagyonosabb házakból számos ifjak, a’ gymnasiumok és egyetemek tudósságával meg nem barátkozhatván , a’ műegyetem által neveltetnek hasznos polgárokká. Nem írok ehez commentárt, hanem az olvasók belátására bízom annak megfontolását: valljon nem léteznek e nálunk is ifjak, kik — a’„quae maribus“ és vok „omissio“ fejekbe bele nem férvén — köznevelési egyoldalú rendszerünknek áldozatul esnek; 's valljon, nem tapasztaltuk e, hogy épen azok, kik memorizálásra és discursiv fogalmakkal bánásra alkalmatlanok, az intuitív fogalmak terén egészen hon találják magukat--------- ? Az olvasó talán csodálkozva fogja látni, hogy Alsó- Ausztriában kevésbé tudományos, mint a műegyetem, de az iparoskoránál tudományosabb középintézet teljességgel nem létez, és ezt bizonyosan hézagnak tartandja. Én minden tartózkodás nélkül nyíltan megvallom , hogy több illy középnek nevezhető intézet lételét tudván, hosszabb ideig magam is csodálkoztam , ámbár mindjárt eleinte átláltam, hogy a fal és fedél kapcsolata itt nem alkalmazható,és hogy illy középintézeteknek egy külön osztályra kellene számítottaknak lenni. Több írók, nevezet szerint Nebenius, ki egyébiránt itt ismeretien terrénumon kalandoz, élénk színekkel festik egy középiskola remélhető hasznait. És hasznos volna is az minden bizonynyal, ámbár nem azon mértékben és nem azon módon, mint sokan gondolják, miről alább fogok egy pár szót ejteni — ha a’ dolog a’ jelen körülmények alatt kivihető volna. Lám az alsó-ausztriai iparegyesület, mellynek nagyszerű munkálkodásairól talán más alkalommal szólandok, fenállása óta minden utón módon ép e’ középosztályt — melly a’ nagyobb vállalkozó és közönséges mesterember között szinte közepett áll — akarja hálójába vonni — de siker nélkül. Cselt gondoltak ki, hogy Bécs városa számos festőit (Färber) barátságos conferentiára becsöditsék — de a’ titkolódzó féltékeny mesterek kün maradtak. Nyilvános előadásokat tartattak vasárnapokon, a’ nőtudományoknak azon ágaiból, melylyek ép e’ középosztályt érdekelhették, de a’ ki megjelent, nem azon középosztályból való volt-----------. Illy előzmények után végtére meggyőződtem, hogy nem ezen osztály az, mellyre direct tanítás által sikeresen hathatni. 193