Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)

1844-02-11 / 325. szám

nak vagy tudatlanság, mert az azon évi törvény „jure postliminis“ ad a’ tótországi megyéknek országgyűlési kü­lön szavazatokat, jeléül, hogy ezekkel már a’ török ural­kodás előtt is birtak. Felolvastatott ezután a’ két. napló iránti második ize­­net; a’ némelly meg nem hivott föRR. iránti izenet, ’s a’ verificationalis választmány jelentései, mik mindnyájan helyeseltettek. A’ nyelv ügyébeni határozat ekképen szól: Határozata a’ HH. és HR-nek a’ fo­lyó esztendei jan. 23-ikáról a’ magyar nyelv tárgyában ér­kezett k. k. válasz következtében. A’ KR. és RR. a’ i. e. jan. 23-ik napjáról érkezett k. k. válasz által azon nyomasztó körülményeket, mellyek az 1843. évi m­ajus 20-ikán hozott határozatnak decemb. 5-ikén is lett további megtartására okul szolgáltak, megszüntetve lenni lát­ván, felemlitett junius 20-ikai és december 5-ikei határoza­taikat a’ horvátországi követekre nézve ezen országgyűlésének további folyamára megszüntetik, és ennek folytában az 1843- iki oct. 12-kén kelt k. k. leiratra határozott felírás fölterjesz­tésétől is elállanak; mindazonáltal Az oct. 12-ikéröl érkezett k. k. leiratban foglaltakra kije­lentik , hogy valamint azt el nem ismerik, hogy a’ KK. és RR- hez , mint a’ törvényhozás hasonféléhez parancsotokig szólhas­son, úgy ellenben a’ táblának azon jogát, hogy a’ köréhez tar­tozó beldolgai felett önállólag intézkedjék, valamint eddig gya­korlottak, úgy jövőre is fentartják, ’s e’ részben a’ mult dec. 5-ikén általuk megállapított felírásukban foglalt elvekhez szo­rosan ragaszkodnak. Végre a’ már régebben benyújtott sz. k. városok iránti izenet vétetett fel, miről helyszűke miatt a’ jövő számban. Rövid közlések. CLI. szer. ülés, febr. 6-kán, reggeli 9 órakor. El­nökök: Szabó Kálmán (Győr), Csernovics Péter (Arad) Palóczy kér. jegyző felolvasó a’ magyar nyelv tárgyában f. évi jan. 23-kán érkezett k. k. válasz iránt teendő üze­netet és felirási javaslatot, melly köziratra bocsáttatott. Né­hány perczig tartó rövid ülés, melly azonnal az országos ülésnek adott helyet. Ezen országos ülés­ben a’ városi ügy folytattatott nevezetesb változtatás nélkül. Haladtunk a’ 10. §-ig, melly a’ bekeblezésről szól. CLII. Ker. ülés febr. 7-kén d. e. 9­/* órakor. Elnö­kök, mint tegnap. A’ tegnap köziratra bocsátott magyar nyelv tárgyábani üzenet’s fölirási javaslat egészen ’s pon­­tonkint felolvastatván, helyeseltetett, ’s a’ felolvasó érd. kér. jegyző Palóczy, éljenekkel üdvözöltetett. Kifogást a’ felírás ellen egyedül­­— követe­tőn, már ismert uta­sítása értelmében, melly azonban figyelembe nem véte­tett. A’ gyűlés 11 óra előtt eloszlott. Febr. 7-ki orsz. ülés a’BRnél. A’magyar nyelv tárgyábani üzenet ’s felirási javaslat helyeseltetett. A’ horvát követnek az elleni diák felszólalása, nem nyelve, hanem tartalma által, nagy ingerültséget ’s éles recrimi­­natiókat okozott. — A’ felírás tartalmát hely szűke miatt a’ jövő számban. Február 8-ikán országos ülésben a’ városi törvény­­javaslat vizsgálata folytattatott, ’s változatlanul maradt az 53-ik S-aig. — Elegyes ülésben k.­lekrat hirdettetett ki az országgyűlési ifjúságnak Uray Bálint szatmári követ ellenében tett kihágása tárgyában, minek folytán törvény­­javaslat kívántatik ezennemü kihágások korlátozására. Különféle, Veszprém megyének f. he­fén tartatott közgyű­lésén , miután a’ kerületi többség az országgyűlésen az esküttszékeket elfogadó, csupán azon kérdés tűzetett ki: valljon esküttszéki birákul nemesek ’s nem-nemesek egy­­iránt választhatók e ? mire határozatta­lan , hogy ilyekké csak nemesek és honoratiorok választathassanak. — A’ magyar nyelv tárgyában készítendő törvényben , nehogy más nyelvek is sanctionáltassanak, nem akarják e’ megye­kkel megemlittetni azt, hogy a’törvények latin ’s más nyelvekre fordítva fognak a’ törv.hatóságokhoz szétkül­detni; ugyszinte e’ szavak: „az ország határain belől“ ki­hagyassanak. A’ verificationalis kérdés és Zilah kérelme föltételesen pártoltatott. Irodalom. Mint igen érdekes irodalmi újdonságra következő uj munkára figyelmeztetjük a’ tisztelt közön­séget: „Erdélyi János költeményei.“ Ismertebb a’ nemzet előtt derék Erdélyink lyrai tehetsége mintsem arról bővebben szólani szükségesnek tartanak, de van benne egy tulajdonság, mit kiemelni annál inkább kötelességünk, minél inkább nélkülözi azt kivált fiatalabb íróink nagy része, ’s ezen szép tulajdon, melly nélkül írónak körülményeink között fellépni szabad nem volna, a’ nemzetiség, azaz azon elem, melly munkát, a’ nyelvet számba nem véve is, kizárólag magyarrá tesz. Ezen elem életadó melegként lengi át Erdélyi költeményeit, ’s azo­kat nem csak magyarul irt, de magyarul érzett művekké teszi, ’s mi hisszük illy szellemüeknek kell a’ verseknek lenni, hogy a’ mai igaz magyarnak keblében viszhangra találjanak. Ajánljuk e’ könyvet különösen tanulmányul fia­tal költőinknek, lássák belőle minő szellemben kell ma­gyar írónak írni, ’s feledjék eddigi zinoberben diluált, patkányméreggel mázolt franczia novelláikat, mellyek ha körülbelől ollyan jók volnának a’miilyen silányak,’s fran­­cziául h­atvák, bírnának jelentőséggel, de így csak szer­zőik készületlenségét jelentik. A’ méltán dicsért munká­nak külseje is csinos , ’s nyomtatása tiszta. Kérelem. A­ pestbudai hangászegyesület t. ez. rész­vényesei tisztelettel kéretnek , hogy a’ szabályok értelmében e’ f. évre járó részvényeket Barabás Antal Pál egyesületi pénz­táritok urnái (váczi és nagyhíd-utcza szegletén a­ „Magyarhoz HIKiFOIM MPIÓ. Bastard gróf helyett a’ francziák királya Barthe urat, a’juste­ milieu egyik nevezetes bajnokát nevezé ki a’ pak­kamra alelnökévé. Nocier Károly academiai tag (született Besançonban april. 29-kén 1780) Párisban meghalálozott. Halála által a’ tudományosság nem csekély veszteséget szenvedett. Madridban a’ követválasztás végbe ment Cantero, An­gulo , Evaristo san Miguel és Lujan követekké, Mirales, Sagasti és Olozaga helyettesekké választattak. Senatus tagjaivá Calatrava, Zumalacarregui és Vallajo urak jelöl­tettek ki, kik közül majd a’ kormány választ senatort. A’ moderantisták közül egy sem nyert többséget. Januar­ 20-káig terjedő havasalföldi hírek szerint a’ Gyika és Philippeszko családok, pártfeleikkel együtt, el­lenzékké szövetkeztek az uralkodó hoszpodár ellen. Ezen ellenzék nem annyira a’ nemzeti gyűlésben, mint a’ vi­déki nép között mutatkozik, ’s jelesül mutatkozott az utolsó hat követ választásakor, melly egyenesen Bibeszko el­en ütött ki. A’ fejedelem ellen legfőbb vád az, hogy kellettnél szorosabban csatlakozott Oroszország érdekei­hez. Plojesti kerületben is sikerült e’ pártnak Koloreszko urnak, egy másod rendű bojárnak választását kivinni, ám­bár a’ fejedelem ez ellen mindent mozgásba hozott. E’fér­fiú megválasztásának azonban csak annyiban van jelentő­sége, mennyiben a’ vélemények meghasonlását tanúsítja­ Mindezek a’ fejedelmet és az orosz főconsult rendkívül megboszantották. ..ÄCiWIiRITARTT¥IA és IRIcANR. íme közöljük — mennyire idő és hely engedi — ter­jedelmesen az izlandiattorney-generalnak a’dublini eskütt­­szék előtt jan. 16-kán O’Connell és vádlott társai ellen mondott vádbeszédet. Szónok figyelmeztetvén az eskütt­­széket föladatának fontosságára, az „összeesküvés“ fogal­mát fejtegeti. Összeesküvés , úgy mond, a’ törvény ér­telmezése szerint olly vétek, melly elkövettetik több sze­mélyek közrehatása által vagy egy törvénytelen tett vég­bevitelére, vagy törvényes czélnak törvénytelen eszközök általi elérésére; minden illy szándékkal kötött szövetke­zést a’ törvény vétkesnek, összeesküvésnek bélyegez. Hosszas idézetek után, mielőtt szónok a’ követelt vétkek bebizonyításához fogna, ama’helyzetet jelöli ki, melly­­ben az unió felbontásának kérdése a’ repealszövetség ke­­­letkeztekor volt. „Az 1829-ben királyi helybenhagyással is megerősített emancipatio-bill elfogadása után nem so­kára Dublinban egy társulat keletkezett, melly — hogy a’ törvényt kijátszhassa—különféle időkben különféle ne­veket von magára , de­ mindig csak egy czélra, az unió felbontására törekedett. Akkoriban még egy — azóta már érvénytelenné lett — ideiglenes végzés állott fen, minél­fogva az akkori kormány, mellynek főnöke Grey lord volt, 1831. januárban az említett szövetség elnyomására pro­­clamatiót adott ki, mellyben a’ társulat lázitó tanok és né­zetek terjesztéséről és olly kísérletekről vádoltaték, mi­szerint lázitó beszédekkel és nyomtatványokkal ö­felsége izlandi jobbágyai közt idegenkedő és ellenséges indulato­kat gerjeszthessen a­ fenálló törvények és kormány iránt. Ugyanazon évben Althorp minister az alsóházban a’ repeal iránt megképeztetvén, kijelenté: mikint a’ waterfordi követ fölkelésre ’s lázadásra hívja fölk­landot az unió fel­bontásának kieszközölhetése végett; kötelessége tehát a’ kormánynak, minden lehető eszközt e’ zavargások megaka­dályozására fordítani, mert az unió felbontását csak pol­gári háború által érhetni el, ámbár még a’polgárháború is jobb az unió felbontásánál, melly csak a’ birodalom szétdarabolására vezetne. Ez volt a’ kérdés állása 1831- ben, mit annyival inkább figyelemmel kell tartani, mint­hogy alább be fog bizonyittatni, hogy a’ vádlottak a’ jelen pert előidézett események folytában a’ repealt épen nem békés eszközökkel igyekezének kivíni. Ez nem első eset, hogy békehirdetés színe alatt lázadás koholtatik. Am a’ proclamatio 1831böl és a’kormány szilárd elhatározottsága, a’ repealzavargásnak darab ideig gátat vetett; mihelyt azonban ama’ végzés, melly a’ végrehajtó hatalomra tel­jes hatalmat ruházott, megszűnt érvényes lenni, a’ zavar­gás újra elkezdődött és a’repeal megint feltűnt. Az 1833- ai trónbeszédben az izlandi közbéke háboritóinak megfe­­nyitésére és az unió fentartására kellő meghatalmazás ké­retett. A’ parliament helybenhagyá az akkor indítványo­zott kényszerítő bilit, melly a’ kormányt a’ legszélesb meghatalmazással látta el, ’s ekkor az izgatás újra elné­mult, mert félnie kelle az ama’ végzés által adott teljes hatalom alkalmazásától. O’Connell 1834-ben az alsóház­ban az unió felbontását inditványozá; a’ ministerium el­lenben módositványt javaslott, miképen a’ törvényhozás szilárdul el van tökélve az uniót fentartani. E’ módositvány elfogadtatott és O’Connell indítványa 523 vokssal 38 ellen félrevetteték. 1836-ban az „egyetemes egyesület“ léte­sült, mellynek, mint minden, O’Connell által alapított egyesületnek , fő czélja volt pénzeket — az úgynevezett igazsági kamatot — begyűjteni, a’ kedvelt repealrendszer szerint a’ szegény izlandiakat pénzöktől megfosztani, ’s ezt önkényleg olly czélokra fordítani, mellyek soha sem jutottak Izland tudomására. Az „egyetemes szövetség“ 1838-ig tartott; ekkor a’précursor-egyesület keletkezett, melly hasonló módon csalogató ki a’ szegények pénzét, a’ nélkül hogy annak hovaforditásáról valaha számot adott volna. 1840-iki februárban létesült végre a’ mostani egyesület, melly csakhamar kétszer cserélé el nevét, ’s csak 1840-iki júliusban vévé föl mostani czimét: „loyalis nemzeti repeal-egyesület.“ Az egyesület szö­vetségesekből, tagokból, és önkintesekből áll. A’szö­vetségesek csak egy shillinget fizetnek, úgy hogy az egész országban el vannak terjedve; illyen tag je­gyet kap, melly a’nélkül hogy a’jelszavakat’s más je­leket tilalmazó parliamenti végzéssel ellenkeznék, minden czélnak megfelel, ’s melly által a’ tulajdonos a’ repeal­­egyesülethez tartozónak mutathatja magát szomszédja előtt. Ez osztályt követi a’ tagok osztálya, kik 1 font sterlinget fizetnek. Ezek zálogul és kölcsönös szövetségek jeléül hasonlóképen jegyet kapnak, melly azonban az esküttszék részéről különös figyelmet érdemel. A’ jegy négy szög­letén négy helynév áll ugyanannyi időponttal, mellyek, mikint a’ nyomtatott ’s a’ jegygyel együtt minden tagnak adatni szokott magyarázatban mondatik, négy ütközetet jelölnek, hol az izlandiak különféle időkben’s hazájok különféle részeiben a’ „szász jövevényeket“ megverték. ’S ez hát azon társulat, melly állítólag békét és csendet hirdet, ’s mellynek soha sem jutott eszébe a’ különféle jobbágyosztályok közt elégületlenséget támasztani, holott olly jegyet választott, melly régibb századok eseményeit zavarja föl, hogy Izland népében a’ „szász jövevények“ el­len gyűlöletet gerjeszthessen. Vannak még képek a’jegyen, mellyek egyes aláiratokkal magyar­áztatnak meg, mint p. o. „Izlandnak nincsen parliamentje ;“ továbbá följegyezvék benne az utolsó franczia háborúban kiadott öszvegek, ’s az állittatik benne, hogy a’ brit hadsereg akkori fővezére, ’s a’ tiszti kar és katonák két harmada izlandiakból állott. A’ jegy alján e’ szavak olvashatók: „Ti az uniót törvény­­nyé tehetitek, de e’ törvényt nem tehetitek lélekismeret­­ben kötelezővé.“ — ’s ez alatt „S­a­urin beszéde.“ Ugy­­de Saurin , mint izlandi alsóházi tag e’ beszédet teljes­séggel nem mondotta az uniót tárgyazó parliamenti végzés keletkezése után. — Harmadik osztály az önkintesek osz­tálya. Ezek is jegyet kapnak, mellyen e’ szavak olvasha­tók : „Az 1782-ki önkéntesek feltámadtak.“ — E’ fölött O’Connell, Grattan, Hood, O’Neill ’s mások arczképei láthatók rajta. — Ilyen a’ repealegylet szerkezete, melly­nek természetesen föügyelői, repealgondnokai és pénz­tárnokai is vannak.“ — Erre a’ szónok felolvasván a’ re­­pealgondnoknak adott utasításokat, megmutatni törekszik, hogy azok csak lázitásra, csak egyenetlenség, és az izlandi kormány elleni gyűlölet terjesztésére valának irányozva. Szónok támogatásul Deisy urnak egy beszédét idézi; e’ beszéd a’ repealgondnokok kötelességeiről szól, ’s a’ fran­czia jacobinusok szerkezetére emlékeztet. A’ szónok hosz­­szasan fejtegeti a’ népszövetkezések veszélyes voltát, ’s rendben adja elő a’ repealegyesület által tartatott né­pgyű­­léseket és lakomákat, a’ szónokok, jelesül O’Connell, Steele, Barrett urak illy alkalommal mondott beszédeiből, ’s Barrett ur hírlapjának, a’ „Pilot“-nak, repealgyülések­­re vonatkozó egyes czikkeiböl igyekezvén bebizonyítani az egész repealtörekvés vétkes irányát. E’ beszéd- és hir­­lapkivonatok olvasása igen hosszasan tartott. Előadása vé­gén a’ szónok a’ repealegyesület kívánságának ’s az unió jogszerűségének fejtegetésébe ereszkedett, megmutatni törekedvén, hogy az izlandi parliamentet összehíni, nem tartozik a’korona előjogai közé. Az attorney-general erre előadása folytatását másnapra halasztá, ’s az esküttek ha­zabocsáttattak , miután a’ főbíró őket meginté, hogy a’ szőnyegen forgó perről senkivel se beszéljenek. Másnap, jan. 17-kén az attorney-general befejezé körülményes vádbeszédjét, melly, mint eddig, minden szónoki dísz nélkül szárazon ’s igen nagy szabatossággal a’ tények ’s ezekből vont következtetések előadására szo­rítkozott. — Miről jövő számunkban bővebben. — Január 18-kán a’ fölperesi tanúk vallatása kezdődött. Legelőször is Boud Hughes Frederik a’ kormány gyorsírója vallott. Vallomásai a’ Mullaghmast és Loughreában és a’ dublini Rotundában tartott repealgyülésekre vonatkoztak. A’ bírói kérdésekre és alperesi keresztkérdésekre adott válaszai inkább kedvezők mint terhelők valának a’ vádlottakra nézve; mert ámbár több ellenük vádul felhozott kifejezé­sekről bizonyságot ten, de kénytelen volt egyszersmind megvallani, hogy a’ rend és közbéke mindenkor szigorúan fentartatott, kivált az e’ czélra fölállított „O’Connell- rer­dőrség“ által. Barrett ur elleni régibb állítását, melly­­ért ez által hamis esküvésről vádoltatott, — mintha t. i. Barrett ur a’ rolundai repealgyűlésen jelen lett volna — mint hibásat, világosan visszavette, ’s igy e’ vádpont Barrett ur ellen megszűnik. — Jan. 19, 20, 22, 23­ és 24-kén a’fölperesi tanúk vallatása folytattatott; 25-kén hosszú kivonatok olvastatának föl egyes repealbeszédek­­böl’s hírlapi czikkekből a’fölperesi vádak bebizonyítására. 26-kán a’ vádeljárás be jön fejezve,’s másnap az alperesi eljárás kezdete váratott. Remélik, hogy az ítélet három hét alatt ki fog mondatni. FRMKHOZ. A’ válaszfölirat fölötti hosszú vitatkozás egész érdeke a’ legitimisták elleni harczban központosult. A’ többi sza­kaszok csak ismert ’s százszor elcsépelt tárgyakat hoztak szőnyegre, ’s régen nem titok már, hogy p. o. Thiers és Guizot, bal és jobb centrum közötti tusa ritkán elvek, ’s többnyire csak ministeri tárczák körül forog. Ez a’ hata­lomra törekvő coteriák régi tactikája, melly épen olly kevés tanulságot mint gyönyört nyújt a’ nézőnek. De az eskü kérdése mélyen fölrázta a’ kamrában a’ régi politikai szenvedélyeket, mellyek szünet nélkül forrongnak a’ bó- 98 czímzett posztókereskedésben­ f. e. febr. 10-ig befizetni, ’s ott egyszersmind a’ múlt évre megjelent egyesületi évkönyvet át­venni méltóztassanak. Ezen időn túl az illető nyugtatványok a t. ez. részvényesek szállásukra küldetnek. — Mátray Gá­bor, igazgató.

Next