Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-09-12 / 386. szám

nem eltöröltetni javaltatik. Már pedig a’ korlátolt kegye­lemjog , azaz: azon jog mellett, melly a­ büntetésnek csak egy részét engedheti el, épen semmi argumentumot sem hozhatni fel a’ tudomány’ köréből, ’s a’ kegyelemjog’ ellen­ségei ezt nem pártolhatják, mert hiszen benne van az ité­­­let alóli elvonás, benne minden rész, mit az eltörlést indít­ványozók magában a’ kegyelemjog’ eszméjében látnak; a’ kegyelemjog’ védői pedig ellene vannak, mert félszabálytól különösen e’ téren, jót nem várnak. Csak az ismeretes : „ha te az én zsidómat, úgy én meg’ a’ tiédet’ hozathatik fel a’ javaslat’ védelmére, de ezen ma­xima, talán mert kissé terméketlen, tudtunkra még nem emeltetett a’tudomány’vagy az alkotmány’ elveinek sorába. O­r­szággy­űlés 211. Országos ülés a’főBBnél September’2- án d. e. 10 órakor. Tárgy: hitelesítés és vallásügy. Hitelesíttetett a’ bányatörvénykönyet tárgyazó 4-dik fő­rendi izenet. Folytattatván a’ vallásbeli sulyok és nehézségek’ múlt országgyűlésen fentartott pontjainak tárgyalása, a’protes­tánsoknak a’ kapcsolt részekbeni polgárosítására nézve a’ bán kijelenté, mikép’ e vallásos üldözésnek politicai czélok­­ból nem barátja, ’s mindenütt tökéletes vallásos szabadsá­got óhajt; de ennek alkalmazását a’ kapcsolt részekben meggyőződésénél ’s állásánál fogva most azért ellenzi, mert a’ kapcsolt részeknek a’ protestánsokat kizáró statútuma a’ magyarországi törvényhozás által is megerősittetvén, azt a’ kapcsolt részek’ beleegyezése nélkül eltörleni nem lehet. Ezért czélszerűbbnek tartá megvárni, mig ez eszme Hor­vátországban megérik, mivel — úgymond — addig a’ tör­vény’rendelkezésének különben sem lenne sikere,’s az csak a’ horváthoni zavarokat fogná nevelni. Ellenben a' protestánsok’ polgárosítását egy gróf csak azon okból is pártolá, hogy általa az orosz befolyás azon vidéken kisebbittessék. Különben is a’ lélekismeret’ szabad­ságának elvét elismervén már a’ föRR., szükség, hogy az Horvátországban is alkalmaztassák. A’ többség előbbi nézete mellett maradva e’ tárgy’ elin­tézését az időre bizá. A’ végső pont, mellyben a’ lélekismeret’ szabadsága ’s a’ teljes viszonosság’ elve általánosan mondatik ki, hason­lóul nem fogadtatott el; mivel ezt a’ többség részletes tör­vények’ hozatala után nem csak feleslegesnek, de káros­nak is hivé, a’ mennyiben súrlódásokra adhatna alkalmat. E’ nézetében a’ többségnek osztozott egy baloldali gróf is, ki — mint megjegyezteték— a’ vallásügyben jött utóbbi kir. leirat óta minden részletes vallási törvényjavaslatnál ál­talános szabadságról és viszonyosságról szónokolt, de azon­ban a’ R­et részletes törvények’ hozatalában nem pártolá soha. Ez okból legicaját egy jobboldali gróf megfoghatat­­lannak tartá. Bevégeztetvén a’vallásbeli súlyok’ és nehézségek’ pont­jainak tárgyalása, az ezekre nézve még ülés alatt fel­tett főrendi válasz köziratra rendeltetett; — az átmenetről szóló pont’ felterjesztésére pedig a’ RR. felszólitasnak. Az unitária vallásra nézve az alsóházi 3-dik izenet el­fogadtatott. A’görög nem egyesültek’ vallási ügyében pedig a’több­ség előbbi nézete mellett maradt. Végre tanácskozás alá jött a’ vegyes házasságoktól megtagadott egyházi áldás’ tárgyában kelt, 3-dik alsóházi izenet az illető törvényjavallattal. A’ törvényjavaslatra nézve egy baloldali gróf inditványo­­zá, hogy azon gyermekek közül, kik nem cath. pap előtt kötött vegyes házasságokból születtek, a’ törvényesités csak azokra terjesztessék ki, kik e’ tárgynak országgyűlé­si felvétele elött kötött házasságokból származtak. Kiváná megnevezni a’ törvényben azon megyéket is, hol statútum’ következtében vegyes házasságok nem cath. pap előtt jó hi­­szemben köttettek. Az illy házasságok ’s ezekből született gyermekek’névjegyzékét pedig nem csak levéltárba betenni de az anyakönyvekbe is beiktatni óhajtá; —’s végül jöven­dőre nézve az öszveesketésről általános törvény’ hozatalára inditványozá felszólítani a’ RRet. Szólottak a’ jobboldalról az indítvány’ első részének ki­vihetősége ellen; — nem pártolhaták a’ csak bizonyos me­gyékre szorítkozó törvényt sem; de az indítvány’ két utób­bi pontja­­.­­ az anyakönyvbe iktatás és a’ BR. felszólítása többséget nyert. Az el nem fogadott két pontra nézve egy püspök indit­ványozá , hogy a’ törvényjavaslatban azon határidőre néz­ve, meddig ezen ideiglenes törvény’rendelkezése terjedni fog, üres hely hagyassák, majd csak a’sanctio’ alkalmával betöltendő, — ’s hogy a’ megnevezni kívánt megyék he­lyett a’ törvény’ rendelkezése az egész országra kiterjesz­tessék. Egy jobb oldali gróf a’ törvénynek sanch­oját kiváná ha­táridőül, mint melly gyakorlat és alkotmányos elvekkel leg­­egyezöb­b; a’többség azonban elfogadá a’ püspök’indítvá­nyának mind két részét. Az áldás’ megtagadásából folyó sérelemre nézve a’ több­ség most is régi nézetei mellett maradt. Végre a’BRnek a’sérelmeket tárgyazó 2-dik izenete kéziratra adatott. 2V6. kerületi ülés, sept. 2-kán; elnökök: Rad­­­vánszky (Zólyom) Gabányi (Szathmár); naplóvivő Majláth; jegyzők: Palóczy, Szemere. Napirend: hitelesítések, börtönrendszer. Hitelesíttettek több izenetek ’s észrevételek a’ régibb és a’ pótlólag beadott sérelmek iránt. Ezután Ghiczy, Komárom’ követe felolvasó közelebb ér­kezett utasítását, miszerint a’ komáromi tisztujítás ellen mart. 29-61 számos aláírással érkezett kérelemirat az ér­dekletteknek is beleegyezésével megszűntnek nyilvánittalik. A’ BR. örömmel fogadták. Napirendre térve, noha többen a’ váltótörvény’ tár­gyalását sürgetők, mi e’ napra volt halasztva, a’ több­ség a’ börtön-rendszeri ill-ik főrendi választ kívánta föl­vétetni. Olvastatván ez izenet: elfogadtatott, hogy Léva helyett Budán építtessék az egyik kerületi börtön. Nem tartják azonban a’ RR. szükségesnek felebb emelni (368 §.) a’ börtönbe küldendő rabok’ raboskodási évszámát, miáltali ja­­vaslatuk alapjában döntetnék meg. A’ RR. ugyanis mint irták, midőn utóbbi izenetekben ráállottak, hogy ez időszerint csak négy kerületi börtön építtessék fel, nem mondanak le a’ reményről, miszerint a’ többi kerületi börtönök is, mellye­­ket az országos válaszmány tervezett, alkalmasb körülmé­nyek között felfognak építtetni. Illy értelemben hagyatott meg az országnak számosabb kerületekre feloszlatása, ’s ez értelemben határoztatott, hogy az építendő négy börtönbe addig is, mig a’ többi kerületi fogházak fölépittetnek, nem egész országból, hanem csupán az illető börtönkerület’ megyéiből kísértessenek a’ rabok az orsz. választmány által statisticai táblázatokból összeállított ’s gondosan fölve­tett raboskodási évszám szerint. Maradnak továbbá a’ RR. a’ börtön­felügyelők’ válasz­tása iránt is előbbi véleményük mellett (lásd 376 számú Pesti Hírlap). Ellenben, hogy 25 rabra legyen egy pap, ’s hogy a’ tör­vényhatóságokban építendő fogházak’költségvetése a’ hely­tartótanácsnak jóváhagyás végett fölterjesztessék, pártol­­tatott. Van még nehány kisebb fontosságú pont iránt is külön­bözés. Ezekre nézve azonban remélik a’ RR. a’ felsőház’ mielőbbi megegyezését; ’s remélik ekkép’, hogy börtön­­rendszerünk’ czélszerű javításának közel jövendője van. — Annál fájdalmasabban vették tehát e’ fő RRi választ, mellyben a’ felsöház az lsö részben találtató nehézségeket áthozza a’ büntető törvénykönyv’ e’ III-ik részébe, melly egy külön, egészen önálló munkálatot képez. A’ RR. föld­hivák ugyan is a’fő RR-ket, hogy nyilatkoznának a’ bün­tetésekre nézve is, nyilatkozzanak külön ’s az egész I-sö részre; ’s mit tesznek a’ föRR? úgymond jegyző. A’ föRR nyilatkoznak csupán egy §-ra, elöszámlálják csupán a’ bü­n­­tetésnemeket, miket ujjain bárki előszámlálhat, de hall­gatnak aziránt, mi föfeladata a’ törvényhozásnak, a’ bünte­tés’ aránya, mértéke ig­ánt. Az országnak pedig e’ részben is érdekében áll tudni a’ másik tábla’ akaratát. ’S a’ föRR. még ezek fölött átjátszák a' kérdést olly térre, hová magát e’ tábla helyezni nem kívánja; áthozzák, mint fentebb mon­datott, ez I. Rész’ nehézségeit a’ III-dik Részbe. Mindezek­­nélfogva jegyfifújta felszólításoknak véli a’ fő RR-ket, hogy az egész T-se részre, ’s külön közöljék nézeteiket, ’s addig a’ büntetés-nemekre nézve válaszoltatni sem akar. E’ vélemény szavazat’ útján (26 megye által 22 ellen) elfogadtatott. Országos ülés a’ RR-nél, septemb. 2-kán d. u 1 órakor. A’ bánya-törvény iránti újabb főRB-i izenet egyenesen kéziratra rendeltetett. Ezután a’ régibb és pótlólag beadott sérelmek iránti izenetek és észrevételek olvastattak. Továbbá itélőmester Hubay jelenté, hogy azon sérelmi pontok’ külön fölterjesztésében, mikre nézve nincs többé különbözés a’ két tábla között, a’ föRR. megegyeztek. Végül két kérelemirat mutattaték be, egyik honosítási ’s másik Bruck austriai városé. 212. Országos ülés a’ fő­RR.nél sept. 3-án d. e. 10 órakor. Ez ülés közben kéziratra adattak a’ városügyi 5-dik, —a’ görög nemegyesült vallást, — és a’vegyes házasságoktól megtagadott egyházi áldást tárgyazó­d-ik, — ’s a’­­ vámügyet illető 1-s. főrendi válaszüzenetek ; ■— a’ pótlólag beadott sérelmek, a’ BR-nek ezekre tett észrevé­teleivel; — végre a’ sóárulásnak a’ jobbágyokra teljes szabadsággal leendő kiterjesztése, az úrbéri t. czikkek’ mó­dosítása, — ’s a’ szekeres házalás’eltiltásából folyó somogyi sérelem tárgyában áthozott alsóházi izenetek. Hitelesíttették a’vallásbeli sulyok és nehézségek’ fentartott pontjait ’s az unitaria vallást tárgyazó főrendi vá­laszok. Ezeken kivül tárgyai valának az ülésnek a’ sérel­mek, a’részek’visszakapcsolása és a’ bánya­tör­v­é­ny. A’KR. 2-ik izenete a’ sérelmek’ és kívánat­ok’ tárgyában pontonkénti tárgyalás alá vétetvén, a’ két tábla közt függőben lévő pontokra nézve — a’ felettök elhangzott rövid felszólalások után — a’ többség legnagyobb részben régi nézetei mellett maradt. — Eltérés az előbbi nézetektől a’következő pontoknál történt: Pozsega, Verőcze, Szerém megyék’ sérelmei — mivel a’ felterjesztési sorozat iránt nincs egyesség — a’ bán’ kí­vánatéra még most felterjesztetni nem fognak A’ kamarai bíráskodás’ tárgyában az alsótábla’ törvény­javaslatának felterjesztését a’ föRR. többé nem ellenzik, bár ebbe most is óhajtanák Zsigmond II. 20 czikkét, ’s a’ ház­kutatási engedelmet a’ kincstár’ részére beiktatni. A’ káptalani szavazatjog’ kérdésének elhalasztásában a’ föBB. az idö’s rövidsége miatt megegyeznek A’ horvátországi törvényhatóságok közé sorozott váro­sok’ sérelmeinek felterjesztési rendére nézve Horváthon’ követe kijelenté, hogy inkább a’ kapcsolt részek’ sérelmei ne terjesztessenek fel soha, mint azon városok a’ horvátor­szágiaktól elkülönöztessenek. Az V-ik osztály’ 95-ik pontja, mellyben Trencsin me­gye sérelmül terjeszti fel, hogy néhai Belánszky püspök’ hátrahagyott javainak összeírásától az illető rokonok elzá­rattak, — elfogadtatott, — valamint a’ véghelyek iránti rendelkezést sürgető 192-ik pont is. A’ cath. ifjak’ protestáns iskolákban neveltetésének ti­lalmából folyó nógrádi sérelem’ felterjesztése sem elle­nezte­tik. De a’ nagyobb jelentőségű pontokra nézve, mint például a’ Mednyánszky’ törvénytelen cziméből, a’ megyei határoza­tok’ kinyomtatásának tiltásából, a’ világos örökösödési ese­tekben kiadott cancellariai parancsokból, a’ bihari szóbeli dézmaperböl folyó ’s több sérelmekre, és a’ nádori ’s ko­­ronaöri kijelöléseket tárgyazó kívánatra nézve a’föRR előbbi határozataik mellett maradtak. A’ részek’ visszakapcsolása iránt az egyesség megtörtént, elfogadván a’ föRR az alsótábla’ javaslatát, bár most is óhajtandónak tartják a’ felírás’ keményebb kifejezé­seit lágyítani; — hiszik azonban, hogy ezek — mint az ország’tárnoka kijelentés nem őfelsége’ személyét, hanem a’ kormányszékeket illetik. A’ bánya-törvény­könyvben is teljesen megegye­zett a’ két tábla. Végre vegyes ülésből felterjesztettek az unitaria vallást, bányatörvényt ’s a’ két tábla közt megállapított sérelmeket tárgyazó felírások és törvényjavaslatok. 2.­Kerületi ülés, sept. 3-án: elnökök: Ga­bányi, Radvánszky; naplóvivő: Majláth; jegyzők: Sze­mere és Ghiczy. Napi­rend: bányatörvény iránti V-ik izenet, váltó­törvényi módosítások. Meghitelesittetvén a’ bányatörvényt illető V-ik izenet, az elnökség kérdést ten a’ felveendő tárgy iránt. Nehá­­nyan azon választmányi munkálat’felvételét sürgeték, melly a’ zsidók’ állapota iránt volt megbízva törvényjavaslatot készíteni. Tudjuk , hogy e’ törvényjavaslattól függeszte­­ték föl ez országgyűlésen hazánk’ annyi ezer lakosinak sorsa megyékben és a’ városok’ rendezésénél. Sokan azon­ban most hallani sem akartak e’tárgyról, ’s ezt egy nagy megye’ követe még megfoghatá, de boszuságokat fejezék s ki több tiszai követek a’ gúnyon, mit némelly követuraknak kedvök jött űzni e’ néppel , mellynek egyesek’ bűnei álta­lában rovatnak föl, mellytöl minden polgári erényt követe­lünk, holott pénzen kell megvásárolnia, hogy e’ hazában füzetik is. Szavaztak; — a’ zsidók’ ügye sokak’ örömére háttérbe szorittaték , ’s fölvétetett a’ váltótörvény, mellyröl egy kö­vet mondá, hogy bizony tett a’ némi pusztítást fizetni nem szerető , spectabiliseink ’s magnificusaink’ soraiban. Mindenekelőtt V. követe emelt szót , ki a’ vállóügyi iralom’ mezején is ismeretes, ’s ki a’ kerületi választmány­nak is, mellynek észrevételei szőnyegre hozatának , egyik munkás tagja, ’s hihetőleg jegyzője volt. Szükségesnek tartá előadni az általános nézeteket, mellyek a’ választ­mányt munkálkodásában vezérlék. Nem téveszték a’ választmány’ tagjai szem elöl, hogy a’ váltólevél eredete és természete szerint a’ forga­lom’ gyorsításának, ’s ez által a’ kereskedés’ élénkítésének eszköze; ’s hogy a’ kereskedőkre mindazon jótékonyságo­kat , mik a’ váltóüzlettel szükségkép’ kapcsolatban vannak, kiterjeszteni szükséges. Ha azonban a’ váltólevél’ haszná­lása mellékesen gyakoroltatik, úgy hivék a’ választmány’ tagjai, hogy ez tözsérkedésnek, nyerüzletnek, sőt valódi rablásnak válhatik eszközévé. A’ választmány továbbá három főszempontból vélé te­kintendőnek hazánkban a’ váltótörvényt. Nem hagyja magát a’ közönség’hibás véleménye által, melly a’visszaélések miatt magát a’ lényeget támadta meg, félrevezettetni. Ta­­gadhatlan ugyan is, hogy legtöbb bukások, mik a’ váltói eljárásnak tulajdonittatnak , többnyire régibb adósságoknak ’s tehetségeinken könnyűelmüleg túlterjeszkedés, hibás nyerüzletek, és külföldi összeköttetéseknek voltak ered­ményei , ’s hogy ekkép’ a’ váltói eljárás nem okul, ha­nem csupán mint elősegítő eszköz, jöhet tekintetbe. A’ vá­lasztmány ennélfogva nem járult irtó kézzel a’ becses nö­vényhez, de azt lényegben továbbra is fentartandónak vél­vén , ártalmas kinövéseitől kívánta megtisztítani. Vizsgálta a’ választmány’ törvénykezési szempontból is­­váltótörvényeinket, ’s előtte lévén a’ feltörvényszék’ jeles munkálata, e’ részben is kész vala kimerítőbb javaslattal állani elő, ha a’ törvények rendszeres, tudományos átné­zésétől nem volt volna egyenesen’ eltiltva. Legfőbb szempont azonban a’ váltóüzlet’ kereskedői te­kintete, mi a’ váltó’ természetének közvetlen kifolyása. E’ tekintetben Kappel ’s több nagykereskedők’ gyakorlati inté­seit követte a’ választmány­ ’s kereskedőkre nézve nem csak megszorítást nem tön, sőt b­eleb szállítván a’ bejegy­zési díjt, egyszerűsítvén a’ könyvek’ vezetését, könnyité reájok nézve a’ törvények’ jótékonysága élvezését. Az előadottakon kivül még , ha kezei meg kötve nem voltak vala, óhajtá a’ választmány a’ törvény’ egész rend­szerét is egyszerűbbé tenni. Nem kerülte el figyelmét Sar­­dagnától kezdve e’ szakban egyetlen munka sem; egyiránt kikérte a’ váltóügyészi és kereskedési nézeteket, ’s e’ javaslatok, mik ime bemut­atnak, nagy tekintélyek’jóvá­hagyását nyerék meg. Ezeket­­— követe a’ választmányi javaslatok’ igazolá­sául , keresletéül bocsátá elő, hogy győzzön, mi jobb, győzzön bármi, csak gondoskodás történjék meggátlására ! 626

Next