Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)
1844-09-12 / 386. szám
nem eltöröltetni javaltatik. Már pedig a’ korlátolt kegyelemjog , azaz: azon jog mellett, melly a büntetésnek csak egy részét engedheti el, épen semmi argumentumot sem hozhatni fel a’ tudomány’ köréből, ’s a’ kegyelemjog’ ellenségei ezt nem pártolhatják, mert hiszen benne van az itélet alóli elvonás, benne minden rész, mit az eltörlést indítványozók magában a’ kegyelemjog’ eszméjében látnak; a’ kegyelemjog’ védői pedig ellene vannak, mert félszabálytól különösen e’ téren, jót nem várnak. Csak az ismeretes : „ha te az én zsidómat, úgy én meg’ a’ tiédet’ hozathatik fel a’ javaslat’ védelmére, de ezen maxima, talán mert kissé terméketlen, tudtunkra még nem emeltetett a’tudomány’vagy az alkotmány’ elveinek sorába. Országgyűlés 211. Országos ülés a’főBBnél September’2- án d. e. 10 órakor. Tárgy: hitelesítés és vallásügy. Hitelesíttetett a’ bányatörvénykönyet tárgyazó 4-dik főrendi izenet. Folytattatván a’ vallásbeli sulyok és nehézségek’ múlt országgyűlésen fentartott pontjainak tárgyalása, a’protestánsoknak a’ kapcsolt részekbeni polgárosítására nézve a’ bán kijelenté, mikép’ e vallásos üldözésnek politicai czélokból nem barátja, ’s mindenütt tökéletes vallásos szabadságot óhajt; de ennek alkalmazását a’ kapcsolt részekben meggyőződésénél ’s állásánál fogva most azért ellenzi, mert a’ kapcsolt részeknek a’ protestánsokat kizáró statútuma a’ magyarországi törvényhozás által is megerősittetvén, azt a’ kapcsolt részek’ beleegyezése nélkül eltörleni nem lehet. Ezért czélszerűbbnek tartá megvárni, mig ez eszme Horvátországban megérik, mivel — úgymond — addig a’ törvény’rendelkezésének különben sem lenne sikere,’s az csak a’ horváthoni zavarokat fogná nevelni. Ellenben a' protestánsok’ polgárosítását egy gróf csak azon okból is pártolá, hogy általa az orosz befolyás azon vidéken kisebbittessék. Különben is a’ lélekismeret’ szabadságának elvét elismervén már a’ föRR., szükség, hogy az Horvátországban is alkalmaztassák. A’ többség előbbi nézete mellett maradva e’ tárgy’ elintézését az időre bizá. A’ végső pont, mellyben a’ lélekismeret’ szabadsága ’s a’ teljes viszonosság’ elve általánosan mondatik ki, hasonlóul nem fogadtatott el; mivel ezt a’ többség részletes törvények’ hozatala után nem csak feleslegesnek, de károsnak is hivé, a’ mennyiben súrlódásokra adhatna alkalmat. E’ nézetében a’ többségnek osztozott egy baloldali gróf is, ki — mint megjegyezteték— a’ vallásügyben jött utóbbi kir. leirat óta minden részletes vallási törvényjavaslatnál általános szabadságról és viszonyosságról szónokolt, de azonban a’ Ret részletes törvények’ hozatalában nem pártolá soha. Ez okból legicaját egy jobboldali gróf megfoghatatlannak tartá. Bevégeztetvén a’vallásbeli súlyok’ és nehézségek’ pontjainak tárgyalása, az ezekre nézve még ülés alatt feltett főrendi válasz köziratra rendeltetett; — az átmenetről szóló pont’ felterjesztésére pedig a’ RR. felszólitasnak. Az unitária vallásra nézve az alsóházi 3-dik izenet elfogadtatott. A’görög nem egyesültek’ vallási ügyében pedig a’többség előbbi nézete mellett maradt. Végre tanácskozás alá jött a’ vegyes házasságoktól megtagadott egyházi áldás’ tárgyában kelt, 3-dik alsóházi izenet az illető törvényjavallattal. A’ törvényjavaslatra nézve egy baloldali gróf inditványozá, hogy azon gyermekek közül, kik nem cath. pap előtt kötött vegyes házasságokból születtek, a’ törvényesités csak azokra terjesztessék ki, kik e’ tárgynak országgyűlési felvétele elött kötött házasságokból származtak. Kiváná megnevezni a’ törvényben azon megyéket is, hol statútum’ következtében vegyes házasságok nem cath. pap előtt jó hiszemben köttettek. Az illy házasságok ’s ezekből született gyermekek’névjegyzékét pedig nem csak levéltárba betenni de az anyakönyvekbe is beiktatni óhajtá; —’s végül jövendőre nézve az öszveesketésről általános törvény’ hozatalára inditványozá felszólítani a’ RRet. Szólottak a’ jobboldalról az indítvány’ első részének kivihetősége ellen; — nem pártolhaták a’ csak bizonyos megyékre szorítkozó törvényt sem; de az indítvány’ két utóbbi pontja. az anyakönyvbe iktatás és a’ BR. felszólítása többséget nyert. Az el nem fogadott két pontra nézve egy püspök inditványozá , hogy a’ törvényjavaslatban azon határidőre nézve, meddig ezen ideiglenes törvény’rendelkezése terjedni fog, üres hely hagyassák, majd csak a’sanctio’ alkalmával betöltendő, — ’s hogy a’ megnevezni kívánt megyék helyett a’ törvény’ rendelkezése az egész országra kiterjesztessék. Egy jobb oldali gróf a’ törvénynek sanchoját kiváná határidőül, mint melly gyakorlat és alkotmányos elvekkel legegyezöbb; a’többség azonban elfogadá a’ püspök’indítványának mind két részét. Az áldás’ megtagadásából folyó sérelemre nézve a’ többség most is régi nézetei mellett maradt. Végre a’BRnek a’sérelmeket tárgyazó 2-dik izenete kéziratra adatott. 2V6. kerületi ülés, sept. 2-kán; elnökök: Radvánszky (Zólyom) Gabányi (Szathmár); naplóvivő Majláth; jegyzők: Palóczy, Szemere. Napirend: hitelesítések, börtönrendszer. Hitelesíttettek több izenetek ’s észrevételek a’ régibb és a’ pótlólag beadott sérelmek iránt. Ezután Ghiczy, Komárom’ követe felolvasó közelebb érkezett utasítását, miszerint a’ komáromi tisztujítás ellen mart. 29-61 számos aláírással érkezett kérelemirat az érdekletteknek is beleegyezésével megszűntnek nyilvánittalik. A’ BR. örömmel fogadták. Napirendre térve, noha többen a’ váltótörvény’ tárgyalását sürgetők, mi e’ napra volt halasztva, a’ többség a’ börtön-rendszeri ill-ik főrendi választ kívánta fölvétetni. Olvastatván ez izenet: elfogadtatott, hogy Léva helyett Budán építtessék az egyik kerületi börtön. Nem tartják azonban a’ RR. szükségesnek felebb emelni (368 §.) a’ börtönbe küldendő rabok’ raboskodási évszámát, miáltali javaslatuk alapjában döntetnék meg. A’ RR. ugyanis mint irták, midőn utóbbi izenetekben ráállottak, hogy ez időszerint csak négy kerületi börtön építtessék fel, nem mondanak le a’ reményről, miszerint a’ többi kerületi börtönök is, mellyeket az országos válaszmány tervezett, alkalmasb körülmények között felfognak építtetni. Illy értelemben hagyatott meg az országnak számosabb kerületekre feloszlatása, ’s ez értelemben határoztatott, hogy az építendő négy börtönbe addig is, mig a’ többi kerületi fogházak fölépittetnek, nem egész országból, hanem csupán az illető börtönkerület’ megyéiből kísértessenek a’ rabok az orsz. választmány által statisticai táblázatokból összeállított ’s gondosan fölvetett raboskodási évszám szerint. Maradnak továbbá a’ RR. a’ börtönfelügyelők’ választása iránt is előbbi véleményük mellett (lásd 376 számú Pesti Hírlap). Ellenben, hogy 25 rabra legyen egy pap, ’s hogy a’ törvényhatóságokban építendő fogházak’költségvetése a’ helytartótanácsnak jóváhagyás végett fölterjesztessék, pártoltatott. Van még nehány kisebb fontosságú pont iránt is különbözés. Ezekre nézve azonban remélik a’ RR. a’ felsőház’ mielőbbi megegyezését; ’s remélik ekkép’, hogy börtönrendszerünk’ czélszerű javításának közel jövendője van. — Annál fájdalmasabban vették tehát e’ fő RRi választ, mellyben a’ felsöház az lsö részben találtató nehézségeket áthozza a’ büntető törvénykönyv’ e’ III-ik részébe, melly egy külön, egészen önálló munkálatot képez. A’ RR. földhivák ugyan is a’fő RR-ket, hogy nyilatkoznának a’ büntetésekre nézve is, nyilatkozzanak külön ’s az egész I-sö részre; ’s mit tesznek a’ föRR? úgymond jegyző. A’ föRR nyilatkoznak csupán egy §-ra, elöszámlálják csupán a’ büntetésnemeket, miket ujjain bárki előszámlálhat, de hallgatnak aziránt, mi föfeladata a’ törvényhozásnak, a’ büntetés’ aránya, mértéke igánt. Az országnak pedig e’ részben is érdekében áll tudni a’ másik tábla’ akaratát. ’S a’ föRR. még ezek fölött átjátszák a' kérdést olly térre, hová magát e’ tábla helyezni nem kívánja; áthozzák, mint fentebb mondatott, ez I. Rész’ nehézségeit a’ III-dik Részbe. Mindezeknélfogva jegyfifújta felszólításoknak véli a’ fő RR-ket, hogy az egész T-se részre, ’s külön közöljék nézeteiket, ’s addig a’ büntetés-nemekre nézve válaszoltatni sem akar. E’ vélemény szavazat’ útján (26 megye által 22 ellen) elfogadtatott. Országos ülés a’ RR-nél, septemb. 2-kán d. u 1 órakor. A’ bánya-törvény iránti újabb főRB-i izenet egyenesen kéziratra rendeltetett. Ezután a’ régibb és pótlólag beadott sérelmek iránti izenetek és észrevételek olvastattak. Továbbá itélőmester Hubay jelenté, hogy azon sérelmi pontok’ külön fölterjesztésében, mikre nézve nincs többé különbözés a’ két tábla között, a’ föRR. megegyeztek. Végül két kérelemirat mutattaték be, egyik honosítási ’s másik Bruck austriai városé. 212. Országos ülés a’ főRR.nél sept. 3-án d. e. 10 órakor. Ez ülés közben kéziratra adattak a’ városügyi 5-dik, —a’ görög nemegyesült vallást, — és a’vegyes házasságoktól megtagadott egyházi áldást tárgyazód-ik, — ’s a’ vámügyet illető 1-s. főrendi válaszüzenetek ; ■— a’ pótlólag beadott sérelmek, a’ BR-nek ezekre tett észrevételeivel; — végre a’ sóárulásnak a’ jobbágyokra teljes szabadsággal leendő kiterjesztése, az úrbéri t. czikkek’ módosítása, — ’s a’ szekeres házalás’eltiltásából folyó somogyi sérelem tárgyában áthozott alsóházi izenetek. Hitelesíttették a’vallásbeli sulyok és nehézségek’ fentartott pontjait ’s az unitaria vallást tárgyazó főrendi válaszok. Ezeken kivül tárgyai valának az ülésnek a’ sérelmek, a’részek’visszakapcsolása és a’ bányatörvény. A’KR. 2-ik izenete a’ sérelmek’ és kívánatok’ tárgyában pontonkénti tárgyalás alá vétetvén, a’ két tábla közt függőben lévő pontokra nézve — a’ felettök elhangzott rövid felszólalások után — a’ többség legnagyobb részben régi nézetei mellett maradt. — Eltérés az előbbi nézetektől a’következő pontoknál történt: Pozsega, Verőcze, Szerém megyék’ sérelmei — mivel a’ felterjesztési sorozat iránt nincs egyesség — a’ bán’ kívánatéra még most felterjesztetni nem fognak A’ kamarai bíráskodás’ tárgyában az alsótábla’ törvényjavaslatának felterjesztését a’ föRR. többé nem ellenzik, bár ebbe most is óhajtanák Zsigmond II. 20 czikkét, ’s a’ házkutatási engedelmet a’ kincstár’ részére beiktatni. A’ káptalani szavazatjog’ kérdésének elhalasztásában a’ föBB. az idö’s rövidsége miatt megegyeznek A’ horvátországi törvényhatóságok közé sorozott városok’ sérelmeinek felterjesztési rendére nézve Horváthon’ követe kijelenté, hogy inkább a’ kapcsolt részek’ sérelmei ne terjesztessenek fel soha, mint azon városok a’ horvátországiaktól elkülönöztessenek. Az V-ik osztály’ 95-ik pontja, mellyben Trencsin megye sérelmül terjeszti fel, hogy néhai Belánszky püspök’ hátrahagyott javainak összeírásától az illető rokonok elzárattak, — elfogadtatott, — valamint a’ véghelyek iránti rendelkezést sürgető 192-ik pont is. A’ cath. ifjak’ protestáns iskolákban neveltetésének tilalmából folyó nógrádi sérelem’ felterjesztése sem elleneztetik. De a’ nagyobb jelentőségű pontokra nézve, mint például a’ Mednyánszky’ törvénytelen cziméből, a’ megyei határozatok’ kinyomtatásának tiltásából, a’ világos örökösödési esetekben kiadott cancellariai parancsokból, a’ bihari szóbeli dézmaperböl folyó ’s több sérelmekre, és a’ nádori ’s koronaöri kijelöléseket tárgyazó kívánatra nézve a’föRR előbbi határozataik mellett maradtak. A’ részek’ visszakapcsolása iránt az egyesség megtörtént, elfogadván a’ föRR az alsótábla’ javaslatát, bár most is óhajtandónak tartják a’ felírás’ keményebb kifejezéseit lágyítani; — hiszik azonban, hogy ezek — mint az ország’tárnoka kijelentés nem őfelsége’ személyét, hanem a’ kormányszékeket illetik. A’ bánya-törvénykönyvben is teljesen megegyezett a’ két tábla. Végre vegyes ülésből felterjesztettek az unitaria vallást, bányatörvényt ’s a’ két tábla közt megállapított sérelmeket tárgyazó felírások és törvényjavaslatok. 2.Kerületi ülés, sept. 3-án: elnökök: Gabányi, Radvánszky; naplóvivő: Majláth; jegyzők: Szemere és Ghiczy. Napirend: bányatörvény iránti V-ik izenet, váltótörvényi módosítások. Meghitelesittetvén a’ bányatörvényt illető V-ik izenet, az elnökség kérdést ten a’ felveendő tárgy iránt. Nehányan azon választmányi munkálat’felvételét sürgeték, melly a’ zsidók’ állapota iránt volt megbízva törvényjavaslatot készíteni. Tudjuk , hogy e’ törvényjavaslattól függeszteték föl ez országgyűlésen hazánk’ annyi ezer lakosinak sorsa megyékben és a’ városok’ rendezésénél. Sokan azonban most hallani sem akartak e’tárgyról, ’s ezt egy nagy megye’ követe még megfoghatá, de boszuságokat fejezék s ki több tiszai követek a’ gúnyon, mit némelly követuraknak kedvök jött űzni e’ néppel , mellynek egyesek’ bűnei általában rovatnak föl, mellytöl minden polgári erényt követelünk, holott pénzen kell megvásárolnia, hogy e’ hazában füzetik is. Szavaztak; — a’ zsidók’ ügye sokak’ örömére háttérbe szorittaték , ’s fölvétetett a’ váltótörvény, mellyröl egy követ mondá, hogy bizony tett a’ némi pusztítást fizetni nem szerető , spectabiliseink ’s magnificusaink’ soraiban. Mindenekelőtt V. követe emelt szót , ki a’ vállóügyi iralom’ mezején is ismeretes, ’s ki a’ kerületi választmánynak is, mellynek észrevételei szőnyegre hozatának , egyik munkás tagja, ’s hihetőleg jegyzője volt. Szükségesnek tartá előadni az általános nézeteket, mellyek a’ választmányt munkálkodásában vezérlék. Nem téveszték a’ választmány’ tagjai szem elöl, hogy a’ váltólevél eredete és természete szerint a’ forgalom’ gyorsításának, ’s ez által a’ kereskedés’ élénkítésének eszköze; ’s hogy a’ kereskedőkre mindazon jótékonyságokat , mik a’ váltóüzlettel szükségkép’ kapcsolatban vannak, kiterjeszteni szükséges. Ha azonban a’ váltólevél’ használása mellékesen gyakoroltatik, úgy hivék a’ választmány’ tagjai, hogy ez tözsérkedésnek, nyerüzletnek, sőt valódi rablásnak válhatik eszközévé. A’ választmány továbbá három főszempontból vélé tekintendőnek hazánkban a’ váltótörvényt. Nem hagyja magát a’ közönség’hibás véleménye által, melly a’visszaélések miatt magát a’ lényeget támadta meg, félrevezettetni. Tagadhatlan ugyan is, hogy legtöbb bukások, mik a’ váltói eljárásnak tulajdonittatnak , többnyire régibb adósságoknak ’s tehetségeinken könnyűelmüleg túlterjeszkedés, hibás nyerüzletek, és külföldi összeköttetéseknek voltak eredményei , ’s hogy ekkép’ a’ váltói eljárás nem okul, hanem csupán mint elősegítő eszköz, jöhet tekintetbe. A’ választmány ennélfogva nem járult irtó kézzel a’ becses növényhez, de azt lényegben továbbra is fentartandónak vélvén , ártalmas kinövéseitől kívánta megtisztítani. Vizsgálta a’ választmány’ törvénykezési szempontból isváltótörvényeinket, ’s előtte lévén a’ feltörvényszék’ jeles munkálata, e’ részben is kész vala kimerítőbb javaslattal állani elő, ha a’ törvények rendszeres, tudományos átnézésétől nem volt volna egyenesen’ eltiltva. Legfőbb szempont azonban a’ váltóüzlet’ kereskedői tekintete, mi a’ váltó’ természetének közvetlen kifolyása. E’ tekintetben Kappel ’s több nagykereskedők’ gyakorlati intéseit követte a’ választmány ’s kereskedőkre nézve nem csak megszorítást nem tön, sőt beleb szállítván a’ bejegyzési díjt, egyszerűsítvén a’ könyvek’ vezetését, könnyité reájok nézve a’ törvények’ jótékonysága élvezését. Az előadottakon kivül még , ha kezei meg kötve nem voltak vala, óhajtá a’ választmány a’ törvény’ egész rendszerét is egyszerűbbé tenni. Nem kerülte el figyelmét Sardagnától kezdve e’ szakban egyetlen munka sem; egyiránt kikérte a’ váltóügyészi és kereskedési nézeteket, ’s e’ javaslatok, mik ime bemutatnak, nagy tekintélyek’jóváhagyását nyerék meg. Ezeket— követe a’ választmányi javaslatok’ igazolásául , keresletéül bocsátá elő, hogy győzzön, mi jobb, győzzön bármi, csak gondoskodás történjék meggátlására ! 626