Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-10-20 / 397. szám

mérlegeli az igazságot,— ha úgy tetszik, áldozatot, mit a’ hazának érdeke követel. ’S eddig csak megfogható való, mint egy városi követ nevezé , Werböczy népének aggo­­dalma. Régibb törvényeink a’ nemesi birtokhoz kötötték némelly, különösen bírói hivatal’viselhetését, noha bizony e’ részben is felére nőtt újabb időkben az élet a’ szabály­nak. Most az ürügy is megszűnt, a’ birhatásjog kiterjeszte­tett, ’s mi mégis törvényben kötelezzük — magunkat, hogy nem nemes embert valahogy ne legyen jogunk válasz­tani valamelly hivatalra. Igen, saját kezeinket kötjük meg, ’s ez által legfényesebben elismerjük azoknak igényeit, ki­ket törvényben kívánunk ez vagy amaz hivatalra „nem ké­­pesek“nek kijelenteni. Illy nézetekben, miután a’ birhatási jog a’ föRR. által is elfogadtatott, többen sürgeték kimondatni az általános hi­vatalképességet. Azonban ez most még több ellenszenvre talált, mint első tárgyalása alkalmával, és az általános hivatalképességre most csak következő megyék szavaztak: Nógrád, Komá­rom, Bars, Győr, Zólyom, Pest, Tolna, Ugocsa, Bihar, Csongrád, Békés, Csanád, Ara­d, Krassó. Megbukván ekkép’ az elv általában, a’ töredékek’ ösz­­szeállitása foglalkodtatá a’ RRket. Midőn e’ tárgy először tárgyalás alatt volt, és követe emlékeztető a’ RRket , hogy főtörvényszéki tag már lehet a’ nemnemes a’ váltójog ’s a’ városreforro­ országos hatá­rozat szerint; ezekről tehát szó nem lehete. Az először szólott kapátvidéki követ ennek következtében, csupán a’ megyei bíráskodási hivatalokat, az alispáni, szolgabirói, ’s eskütti hivatalt tarjá kiveendőnek. Hozzáadd a’fizetéses táb­­labiróságot is , de ettől, hivatkozván a’ BB. ellene a’ gya­korlatra, önmaga el állott. Egy múlt országgyűlésről ismeretes szónok, ellenke­zőleg azon hivatalokat kívánja elsoroltatni,mellyekre a’nem­nemesek a’ többség szerint alkalmaztathatnak, hogy aztán ezeknek jegyzékei, a’jövő törvényhozás továbbmenve, be­tölthesse, hogy a’további lépés ezekre nézve se zárassék el kivételt, tehát tiltó rendelkezés által. Ez indítvány sokak által az előbbi fölött azért pártoltatott, nehogy szégyent hozzon a' kivétel a’ törvényhozásra. A’ többség azonban a’ kárpátvidéki követ’ előadását pártoló, főleg egy ős város’ ifjabb követének előadása után. E’ vá­rosi követ nem látja helyét törvényben azt határozni meg, mi szabad; szabad lévén mi nyilván nem tiltatik. A’ szabad­ság — úgymond— a’ természet’ ténye, azt kimondani szük­ségtelen, törvényben csak azt kell meghatározni, mennyi­ben kívánják a’ RR. korlátolni a’ természeti jogot. Ez okoknál fogva a’ szepesi indítvány elfogadtatott, ’s a’ föRR. értesittetni fognak, hogy a’ hivatalképesség’ általá­nos szabálya alól az alsóház csupán az alispáni, sz.birói s es­­küttségi hivatalokat tartja ez időszerint még kiveendőnek. A’,,képesség“ szó ellen azonban egy városi követ fel­szólalt , kívánván helyette e’ szót használtatni: „hivatali alkalmazás“, ’s a’ többség elismeré, hogy a’ nemnemesek­­töl nem képesség’ hiánya miatt,hanem azért tagadtaték meg a’ hivatalviselhetés, mivel az utasítások’ nagyobb száma őket még ez idő szerint alkalmazni nem kívánja Emlilé ugyanazon városi követ azt is , hogy valóban igaza volt Horváth István tudós hazánkfiának, midőn leczkején egykor állító, hogy e’ nemzet nem Jáfellöl, hanem Chamtól — ta­lán a’ testvérgyűlölő Káintól — származik, ’s hogy e’ nem­zetet valóban átok fogta meg. ’stb. Ülés’ végén folytattaték a’ fiumei vasut feletti tanács­kozás. Olvastatott azon szerződési ajánlat, mellyet a’ választ­mánynak a’ fiumei vállalkozók’ teljes hatalmu biztossal’, Medanich Vincze Ign és Vranyczány Ambrus, a­ vukovár­­fiumei vasútnak szakadatlan vonalban építése iránt előter­jesztőnek; ’s olvastattak e’ szerzödvény’pontjaira a’vá­lasztmány’ észrevételei. A’ szerzödvény’ pontjainak lényege következő: 1) A’ Vukovártól Fiuméig szakadatlanul tervezett vas­út’ építésére vállalkozó társaság mindazon jogokban, ked­vezményekben, engedményekben , engedélyekben, ’s cse­lekvési szabadságban részesittetik, mellyek az 1832/b . 25. t. czikkelyben foglaltatnak, ’s hasonló közhasznú vál­lalatokra nézve a’ jelen országgyűlésen netalán még meg­­állapitandók. Az orsz. választmány viszont kívánja, hogy a’ vállalko­zók is alávessék magokat mindazon szabályoknak, miket a’ törvényhozás a’ kötendő szerződvény’ pontos teljesítése iránti felügyelés, ’s számadási ellenörködés, vagy a’ közbá­torság’ tekintetéből általában megállapitand. A’ BR. a’ központi egyik megyei követ’ javallatára, a’ versenyzés miatt, ez első pontban üresen hagyák a’ vállal­kozók’ neveinek helyét, ’s „Fiume“ helyett, miután mellék­vonallal Bukkarit is össze akarják kötni, a’ magyar tenger­partot iktaták a’ szerkezetbe. A’ szerkezet’ vége pedig ak­­kép’módositatott, hogy azon engedményekben részesittetnek a’ vállalkozók, mellyek jövőben — tehát nem csupán e’ vé­géhez közelgő országgyűlésen — fognak a’ törvényhozás által megállapitatni. 2) A’ vállalkozók kötelezik magokat, a’ kijelölt vonal­nak műtani szabályszerűséggel, ’s a’ körülmények szerint gőzvontató , vagy lóerőre fölépítésére , úgy hogy rajta a’ lóerő gőzerővel bármikor felváltathassék. Megépítendik azon mellékvonalakat is , mik által az adriai tenger felé irányzott honi kereskedés, a’ magyar tenger­part’ számára biztositatik. Az országos választmány kimondatni kívánja, hogy a’ vonal Vukovártól Sziszeknek Károlyvárosig mindjárt gőz­erőre , Károlyvárostól, ha máskép’ nem lehet, lóerőre épitt­tessék; kiköttetvén, hogy Bródon a’"Kutya­" mellett az átrakodás mellőztessék, ’s az áruk azon szekeren szállitas­sanak tovább, mellyeken Bródba érkeztek. A’BR. e’ pontban, miután kimondatott, hogy a’vasút műtani szabályszerűségei ’s folytonos szakadatlan vonalban építtessék, szükségtelennek tartják itt Bródot a’ szerkezet­ben megemlíteni. Tehát csak az átrakodás’ mellőzése fog kimondatni. Országos ülés a’ BRnél oct. l­end. u. l/i 1 órakor.­ Felvétetett a’ hitelintézet iránti törv.javaslat. ij’Az elnök ez intézetet, mint az tervezve van, helyesnek, körülményszerünek ismerő. Másutt ugyan hitelegyesületek vannak, de nálunk a’ magánosok’ hitelét magának a’ status­nak kelle felfogni. ’S ezt tevén, az ország’ szavának már szentnek kell lenni; megfoghatja ez okból ő excla e’ törv.­­javaslat’ szigorú intézkedéseit is , mik szerint az intézet’ követelése minden más követeléseket megelőz, ’s az inté­zet’ tudta nélkül a’ hypothecául lekötött vagyon ellen sem végrehajtás nem intéztethetik, sem el nem idegenittethetik, sőt azon jószágra nézve némileg a’szabad rendelkezési jog is meg van szorítva. Nem lehet e máskép’ viszonyaink kö­zött. Salus publica suprema lex, ’s aztán az ősiségi perek soká folynak, az alatt a’ kölcsön törlesztetik, ’s egyéb kö­vetelések is kiternek a’lekötött vagyon’kétharmadából. Van azonban e excellentiájának némi nehézsége. Sokat gondol­kozott rajta, előadja e ; elmondja mégis, ut salvet animam. Ha olly vagyonra, melly per alatt van, kölcsön nem adatik, miért fizet tehát annak tulajdonosa ez intézet­ létesítésére? Jelenleg hivatalos adatok után mondja ő excellentiája, több mint hétezer ötszáz jogi per van,per alatt van az ország­ ösz­­szes birtokainak 3/s része; ki veszi tehát hasznát ez inté­zetnek? Ha a’kereset’puszta fölvétele elegendő megaka­dályozni a’kölcsönvételt, hány per indittatik csupán azon elvből, ha nekem nem, másnak sem. Nincs jószág, melly­­re sz. István óla adomány nem volna, nincs, melly ellen jogi pert inditni nem lehetne; hát zálogos, erőtlenitő ’s más ősiségi perek’egész légiója ’s más vagyoni keresetek, kis és nagy hatalmaskodás. Az utóbbi kereset, azt gondolná az ember, már ma nincs is; holott csak e’ perszakon is három bolond mutatott be ő excjának illy keresetet, és okos ember is egynéhány. Szónok tehát illy nagy megszorítást szüksé­gesnek nem tart, ’s kéri a’ RRet, ne tegyenek félig vala­mit. Az ősiség’eltörlesztésétől panacaeát várni nem lehet, de itt, bár félve, tudatja a’ RRet, kimondandónak véli a’ kölcsönvételre nézve a’ sicuti possidetis elvét. Egy dunai megye’ régibb követe pártolá az elnök’ fel­hívását. Olly fonák helyzetben vagyunk, úgymond, külön­ben is, hogy az ősiséget rendszeresen megtámadni alig le­het. Ő tehát ott kívánja megtörni a’ hydra’ fejét, hol vele találkozik. A’ többség mindezek mellett most sem távozott el a’ke­rületi határozattól. Miért nem? S­okait kerületi közlemé­nyünkben kifejtök. Az ősiség nem egy elvont eszme, mely­­lyet mellékesen eltörleni lehessen a’ nélkül, hogy helyébe valamit tennénk, a’nélkül, hogy polgári törvénykönyvünk­ben lényeges módosítások ne tétessenek. — Adjanak erre utasítást az ország’ 3/s részének birtokosai, ’s élvezni fog­ják az intézet’ jótékonyságait. A’ tárgyalás be nem fejeztetett. 304. kerületi ülés, oct. 11-én, elnökök: Be­­zerédy, Fejér; naplóvivő: Majláth; jegyző: Ghiczy. Egy követ, ki nem rég’ a’ természet-vizsgáló társaság­gal a’ testvérhont, ’s a’ Részeket látogató vala meg , egy kérelem-iratot nyujta be a’ BR-nek, b. Wesselényi Miklós, és számos középszolnokiak’ aláírásával. Panaszolják folya­modók a’ Részek’ szomorú állását, mellyben a’ visszakap­­csoltatni rendelt törvényhatóságok főleg perlekedési viszo­nyaikra, ’s gyermekeik’ neveltetésére nézve léteznek, pa­naszolják , hogy ismét főispánukban kénytelenek keresni az okot, mi által megfosztatának a’ magyar törvényhozás­­bani részvéttől. A’folyamodvány azonnal felolvastaték, ’s a’követ, ki azt benyújtó, kérte a’ BB-ket, fognák fel az ügyet ismét, ’s vegyék egyszersmind e’ nyilatkozatot újabb jeléül az anyaország iránti rokonszenvnek. Központi megyénk’ egyik követe szinte úgy hivé, hogy e' nagyfontosságú tárgyban szükség már erősebb hangon szólani. Midőn azon törvényezik a helybenhagyaték, viszály uralkodott a’ nemzet ’s kormánya között, ez tehát belegye­zett a’ törvény’hozatalába; de úgy látszik előrejöltéve, hogy azt végrehajtani nem fogja. Eszközül múlt országyü­­lés előtt is a’ főispán használtaték, világos példája ez annak, mit a’ megyei kihágásokban kimonda e’ tábla, ’s mégis a’ föRR. szabadon hagynák a’ kezeket, hogy a’zavarért,mely­­lyeket ezek okoznak, másokat lehessen büntetni. Az al­kalommal a’ RR. felírtak, ’s az országggyülés’ végén csak egy semmit jelentő válaszszal elégittetének ki; a’ RR. ez orsz.gyűlésről is fölirtak, ’s választ nem kaptak mind e’ napig sem, holott egypár nap múlva a’ törvényhozás szét­oszlik. Szónok semmit nem vár az ország’ jövőjére nézve felülről, ’s felhívja a’RR-ket, ki ellenkező véleményben van, álljon föl ’s hazudtolja meg ez ügyben. Szónok sem tehetséget, sem jóakaratot nem lát, ’s idejét látja, hogy a’ BR. magok nyúljanak cselekvéshez. Indítványozza tehát, hogy az Erdélyhez közelebb fekvő megyék’ képviselőiből neveztessék ki egy választmány, melly a’ fenforgó akadá­lyokat megvizsgálván azoknak elhárítása iránt törvény­t ini­­tiáljon. Különösen a’ fenforgó folyamodvány iránt pedig fel­­kiván írni szóló követ, kívánja erős hangon követeltetni a’ mulasztás’helyrehozását, ’s egyszersmind hivatkozva Ulászló’ törvényére, feleletre vonatni a’ vádlott főispánt, ’s az illető hivatalnokokat, kik okai valónak a’ mulasztásnak. Hasonló szellemben szólt egy bánáti követ, azokban mik a’ ítészek’visszakapcsolása’tárgyában történtek, gúny­­ját, sérelmét tekintvén a’nemzet’érdekeinek. Ő azonban felírni nem akar, nem kívánja scentralis dologgá alacso­­nyitni e’ nagyfontosságú tárgyat. Indítványozza tehát, hogy nyilatkozatiban fejezze ki a’ nemzet neheztelését, ’s egy­szersmind a’ bizony­talanság’ez állapotában, a’nádor is szó­­littassék fel közbenjárásra. A’ tábla’ őszjegyzője a’ burocratia’ eljárását okolja. Mi­dőn a’Részek iránti törvény concertáltaték, az akkori cancellár egy messziről neki került beszédet kezde; a’ jelenlévő tagok ebben akarathiányt láttak, ’s még gr. Cz. is fölindult miatta. Hiszen örvendenek azon urak, kiknek lassú kezei itt munkálnak, ha az ország között ápoltatik a’ meghasonlás. Szónok azonban nem kiván küldöttséget meg­bízni t­örvényinitialásra, miszerint a’ nehézségek elhárit­­tassanak; szónok nem akarná elismerni, hogy illy nehéz­ségek léteznek. Egy dunai megye’ követe pedig egyenesen a’ törvény’ végrehajtására akarja megbízni a’ választmányt. Ha erre nincs hatalma a’törvényhozásnak , úgy hiszi szónok, soha eredmény­re nem jutunk ’stb. Egy múlt országgyűlésről ismeretes képviselő szinte a’ bürocratiát vádolja, mellynek tagjai még annyi lelkierővel sem bírnak, hogy a’ nemzet’ érdeke ellen használtatni ma­gokat ne engedjék, hanem inkább lelépjenek. — Nem csuda, látjuk, hogy olly egyének, mellyek a’ megyék’ bi­zodalmát elveszték . Hibáztatnak fel hivatalokkal; sőt vi­lágos utasítások’ elmagyarázása is jutalmaztatók. Ez nem szülhet bizalmat, sőt csüggedést, kétségbeesést szül, minek aztán szomorú következményei vannak. Fájlalja szónok különösen, hogy nemcsak végre nem haj­tatik a’ törvény,ha­nem a’ hatalom saját emberét használja annak kijátszására. Szónok ezt olly botránynak tekinti, mi miatt méltán nyúl­hat a’nemzet azon alkotmányos fegyverhez, mellyet 1583- ban is említenek az ország’érei, az adó-megtagadás’fegy­veréhez, ’s nem fogja tűrni, hogy a’ megyéje’ adózóinak nyakára mindig csak adót vigyen haza ’stb. Egy nagy megye’ követe szinte nem foghatja meg, honnan van, hogy annyian hivatalba-lépéssel búcsút vesz­nek alkotmányunktól, hogy a’ nemzetnek nincs semmi cse­lekményei iránt buzgalom. Elég legyen hivatkoznia csak a’ vasárnapi védegyleti gyűlésre. Midőn e’ teremben vének és ifjak minden rendből, és annyi szép hölgyek’ serege ösz­­szegyült a’ nemzeti ipar’előmozdításának ünneplésére : ter­helte e testének súlyával csak egyetlen hivatalnok is e’ pa­dokat. Nem, sőt erényül tűzik ki, ha magokat távol tartha­tók. Vagy talán más után tapasztalunk részvétet? Szónok rég’ mondá már, hogy mitsem vár. A’napokban volt egy erős conferentia az o.gyülés iránt, ’s lette’ valami ered­ménye? Említi szónok, mi kíméletes volt ez orsz.gyűlés’ magaviselete a’ kormány iránt, említi, mint ajánlottak ő és baráti is, kiknek ez nem természete, csilapulást; ’s mit nyert a’ nemzet, mit e’ hon, mellynek annyi igénye van jobb sorsra? Még csak az előleges sérelmekre sem érke­zett válasz ; pedig már ezek a’ conservativ nevet is kivív­ták magoknak , már félszázad óta járnak fel ’s alá. Öt nap múlva szét oszlik az országgyűlés ’s mégsem jó semmi. A’ városok’ rendezését csak föl sem juttathatók, a’ felsőház megtudta akadályoztatni, hogy a’ kormány iránta nyilat­kozzék, ’s mégis mondani szokták, hogy e’ hatalom nagy, hogy az erős és szilárd, így jelen ügyben is, hol a’ végre­hajtó hatalom’egyik szolgája akadályozó meg, hogy e’ tábla kiegészíttessék. Kéri szónok a’BB-ket, hogy midőn haza térvén küldőiket a’ törvények iránti tiszteletre szólítandják föl, ne feledjék egyszersmind arra bírni őket, hogy a’ jövő törvényhozásban, a’képviselői testület’kiegészitését a’ teen­dők’ legsürgősbikének tartsák, bármi fényes ígéretek nyuj­­tassanak is. Szónok nemzeti veszélynek tartja , midőn fe­lülről nyujtatik példa törvényszegésre ; ’s a’ feliratban, mellyet ő is erős modorban tétetni kiván, óhajtja megkérni ő felségét, hogy azok’tanácsával, kiknek hanyagságáról itt szó van, ne éljen. Egy hegyaljai követ nem csupán a’ jelen kérdésben ke­resi okát a’ nemzet’ méltó panaszának, ’s elégületlenségé­­nek,hanem főleg abban , hogy itt ülnek annyi idő óta, ’s legkisebb gondoskodást nem tapasztalnak a’ nemzet’ érde­kei iránt. Egy kárpát-vidéki követ is kijelenté, hogy a’ fölirás­­ban, melly en tárgy iránt határoztatni fog, szinte meg­egye...; váratlan volt mindazáltal előtte P—, Cs—és B—r’ követeinek kifakadása. Becsüli e hazafi önlengésö­­ket; de a’ democratiai induló ugyan azon hangkulcson van alkotva. A’ kormány iránti tiszteletlenség után, úgymond, csak hamar eljő az idő, midőn a’ képviselő tábla ellen for­dul a’ közvélemény,’s valóban annak egy része máris ellene fordult. Legjobban neheztelt azonban szónok, hogy a’kö­vete azokra, kik a’ védegyletben részt nem vettek , haza­­fiatlanság’bélyegét süté; mintha bizony, úgymond, az érde­mes követni’ elvei csalhatlanok volnának; mintha egy or­vos’ recipéjén kívül nemzetem’ számára nem volna üdv; mintha bűn volna a’ hazának diagnosisát más szempontból fogni fel. Ő a’ védegyletet utolsó segédeszközül tekinti. Kiket szónok a’ tüzelő szónoklatok ellen is, állítván, hogy külön’, hnsem hiányzik a’ tüzes vér, a’ képzelem’ rajongása nemzetében. Szerinte ez eljárás nem törvényhozói, ’s­­ az előtte szóló követekben, midőn gyülölséget hirdettek, mi­dőn az érzelmek’ fáklyáját meggyujták, midőn a’ forró víz­zel töltött katlan alá tüzeltek, csak gyarló embereket láta. E’nyilatkozatot kihívásnak tekinték a’ megtámadott kö­vetek. Az említett megye’ követe különösen figyelmezteti Sz— 718

Next