Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)
1844-10-20 / 397. szám
mérlegeli az igazságot,— ha úgy tetszik, áldozatot, mit a’ hazának érdeke követel. ’S eddig csak megfogható való, mint egy városi követ nevezé , Werböczy népének aggodalma. Régibb törvényeink a’ nemesi birtokhoz kötötték némelly, különösen bírói hivatal’viselhetését, noha bizony e’ részben is felére nőtt újabb időkben az élet a’ szabálynak. Most az ürügy is megszűnt, a’ birhatásjog kiterjesztetett, ’s mi mégis törvényben kötelezzük — magunkat, hogy nem nemes embert valahogy ne legyen jogunk választani valamelly hivatalra. Igen, saját kezeinket kötjük meg, ’s ez által legfényesebben elismerjük azoknak igényeit, kiket törvényben kívánunk ez vagy amaz hivatalra „nem képesek“nek kijelenteni. Illy nézetekben, miután a’ birhatási jog a’ föRR. által is elfogadtatott, többen sürgeték kimondatni az általános hivatalképességet. Azonban ez most még több ellenszenvre talált, mint első tárgyalása alkalmával, és az általános hivatalképességre most csak következő megyék szavaztak: Nógrád, Komárom, Bars, Győr, Zólyom, Pest, Tolna, Ugocsa, Bihar, Csongrád, Békés, Csanád, Arad, Krassó. Megbukván ekkép’ az elv általában, a’ töredékek’ öszszeállitása foglalkodtatá a’ RRket. Midőn e’ tárgy először tárgyalás alatt volt, és követe emlékeztető a’ RRket , hogy főtörvényszéki tag már lehet a’ nemnemes a’ váltójog ’s a’ városreforro országos határozat szerint; ezekről tehát szó nem lehete. Az először szólott kapátvidéki követ ennek következtében, csupán a’ megyei bíráskodási hivatalokat, az alispáni, szolgabirói, ’s eskütti hivatalt tarjá kiveendőnek. Hozzáadd a’fizetéses táblabiróságot is , de ettől, hivatkozván a’ BB. ellene a’ gyakorlatra, önmaga el állott. Egy múlt országgyűlésről ismeretes szónok, ellenkezőleg azon hivatalokat kívánja elsoroltatni,mellyekre a’nemnemesek a’ többség szerint alkalmaztathatnak, hogy aztán ezeknek jegyzékei, a’jövő törvényhozás továbbmenve, betölthesse, hogy a’további lépés ezekre nézve se zárassék el kivételt, tehát tiltó rendelkezés által. Ez indítvány sokak által az előbbi fölött azért pártoltatott, nehogy szégyent hozzon a' kivétel a’ törvényhozásra. A’ többség azonban a’ kárpátvidéki követ’ előadását pártoló, főleg egy ős város’ ifjabb követének előadása után. E’ városi követ nem látja helyét törvényben azt határozni meg, mi szabad; szabad lévén mi nyilván nem tiltatik. A’ szabadság — úgymond— a’ természet’ ténye, azt kimondani szükségtelen, törvényben csak azt kell meghatározni, mennyiben kívánják a’ RR. korlátolni a’ természeti jogot. Ez okoknál fogva a’ szepesi indítvány elfogadtatott, ’s a’ föRR. értesittetni fognak, hogy a’ hivatalképesség’ általános szabálya alól az alsóház csupán az alispáni, sz.birói s esküttségi hivatalokat tartja ez időszerint még kiveendőnek. A’,,képesség“ szó ellen azonban egy városi követ felszólalt , kívánván helyette e’ szót használtatni: „hivatali alkalmazás“, ’s a’ többség elismeré, hogy a’ nemnemesektöl nem képesség’ hiánya miatt,hanem azért tagadtaték meg a’ hivatalviselhetés, mivel az utasítások’ nagyobb száma őket még ez idő szerint alkalmazni nem kívánja Emlilé ugyanazon városi követ azt is , hogy valóban igaza volt Horváth István tudós hazánkfiának, midőn leczkején egykor állító, hogy e’ nemzet nem Jáfellöl, hanem Chamtól — talán a’ testvérgyűlölő Káintól — származik, ’s hogy e’ nemzetet valóban átok fogta meg. ’stb. Ülés’ végén folytattaték a’ fiumei vasut feletti tanácskozás. Olvastatott azon szerződési ajánlat, mellyet a’ választmánynak a’ fiumei vállalkozók’ teljes hatalmu biztossal’, Medanich Vincze Ign és Vranyczány Ambrus, a vukovárfiumei vasútnak szakadatlan vonalban építése iránt előterjesztőnek; ’s olvastattak e’ szerzödvény’pontjaira a’választmány’ észrevételei. A’ szerzödvény’ pontjainak lényege következő: 1) A’ Vukovártól Fiuméig szakadatlanul tervezett vasút’ építésére vállalkozó társaság mindazon jogokban, kedvezményekben, engedményekben , engedélyekben, ’s cselekvési szabadságban részesittetik, mellyek az 1832/b . 25. t. czikkelyben foglaltatnak, ’s hasonló közhasznú vállalatokra nézve a’ jelen országgyűlésen netalán még megállapitandók. Az orsz. választmány viszont kívánja, hogy a’ vállalkozók is alávessék magokat mindazon szabályoknak, miket a’ törvényhozás a’ kötendő szerződvény’ pontos teljesítése iránti felügyelés, ’s számadási ellenörködés, vagy a’ közbátorság’ tekintetéből általában megállapitand. A’ BR. a’ központi egyik megyei követ’ javallatára, a’ versenyzés miatt, ez első pontban üresen hagyák a’ vállalkozók’ neveinek helyét, ’s „Fiume“ helyett, miután mellékvonallal Bukkarit is össze akarják kötni, a’ magyar tengerpartot iktaták a’ szerkezetbe. A’ szerkezet’ vége pedig akkép’módositatott, hogy azon engedményekben részesittetnek a’ vállalkozók, mellyek jövőben — tehát nem csupán e’ végéhez közelgő országgyűlésen — fognak a’ törvényhozás által megállapitatni. 2) A’ vállalkozók kötelezik magokat, a’ kijelölt vonalnak műtani szabályszerűséggel, ’s a’ körülmények szerint gőzvontató , vagy lóerőre fölépítésére , úgy hogy rajta a’ lóerő gőzerővel bármikor felváltathassék. Megépítendik azon mellékvonalakat is , mik által az adriai tenger felé irányzott honi kereskedés, a’ magyar tengerpart’ számára biztositatik. Az országos választmány kimondatni kívánja, hogy a’ vonal Vukovártól Sziszeknek Károlyvárosig mindjárt gőzerőre , Károlyvárostól, ha máskép’ nem lehet, lóerőre épitttessék; kiköttetvén, hogy Bródon a’"Kutya" mellett az átrakodás mellőztessék, ’s az áruk azon szekeren szállitassanak tovább, mellyeken Bródba érkeztek. A’BR. e’ pontban, miután kimondatott, hogy a’vasút műtani szabályszerűségei ’s folytonos szakadatlan vonalban építtessék, szükségtelennek tartják itt Bródot a’ szerkezetben megemlíteni. Tehát csak az átrakodás’ mellőzése fog kimondatni. Országos ülés a’ BRnél oct. lend. u. l/i 1 órakor. Felvétetett a’ hitelintézet iránti törv.javaslat. ij’Az elnök ez intézetet, mint az tervezve van, helyesnek, körülményszerünek ismerő. Másutt ugyan hitelegyesületek vannak, de nálunk a’ magánosok’ hitelét magának a’ statusnak kelle felfogni. ’S ezt tevén, az ország’ szavának már szentnek kell lenni; megfoghatja ez okból ő excla e’ törv.javaslat’ szigorú intézkedéseit is , mik szerint az intézet’ követelése minden más követeléseket megelőz, ’s az intézet’ tudta nélkül a’ hypothecául lekötött vagyon ellen sem végrehajtás nem intéztethetik, sem el nem idegenittethetik, sőt azon jószágra nézve némileg a’szabad rendelkezési jog is meg van szorítva. Nem lehet e máskép’ viszonyaink között. Salus publica suprema lex, ’s aztán az ősiségi perek soká folynak, az alatt a’ kölcsön törlesztetik, ’s egyéb követelések is kiternek a’lekötött vagyon’kétharmadából. Van azonban e excellentiájának némi nehézsége. Sokat gondolkozott rajta, előadja e ; elmondja mégis, ut salvet animam. Ha olly vagyonra, melly per alatt van, kölcsön nem adatik, miért fizet tehát annak tulajdonosa ez intézet létesítésére? Jelenleg hivatalos adatok után mondja ő excellentiája, több mint hétezer ötszáz jogi per van,per alatt van az ország öszszes birtokainak 3/s része; ki veszi tehát hasznát ez intézetnek? Ha a’kereset’puszta fölvétele elegendő megakadályozni a’kölcsönvételt, hány per indittatik csupán azon elvből, ha nekem nem, másnak sem. Nincs jószág, mellyre sz. István óla adomány nem volna, nincs, melly ellen jogi pert inditni nem lehetne; hát zálogos, erőtlenitő ’s más ősiségi perek’egész légiója ’s más vagyoni keresetek, kis és nagy hatalmaskodás. Az utóbbi kereset, azt gondolná az ember, már ma nincs is; holott csak e’ perszakon is három bolond mutatott be ő excjának illy keresetet, és okos ember is egynéhány. Szónok tehát illy nagy megszorítást szükségesnek nem tart, ’s kéri a’ RRet, ne tegyenek félig valamit. Az ősiség’eltörlesztésétől panacaeát várni nem lehet, de itt, bár félve, tudatja a’ RRet, kimondandónak véli a’ kölcsönvételre nézve a’ sicuti possidetis elvét. Egy dunai megye’ régibb követe pártolá az elnök’ felhívását. Olly fonák helyzetben vagyunk, úgymond, különben is, hogy az ősiséget rendszeresen megtámadni alig lehet. Ő tehát ott kívánja megtörni a’ hydra’ fejét, hol vele találkozik. A’ többség mindezek mellett most sem távozott el a’kerületi határozattól. Miért nem? Sokait kerületi közleményünkben kifejtök. Az ősiség nem egy elvont eszme, melylyet mellékesen eltörleni lehessen a’ nélkül, hogy helyébe valamit tennénk, a’nélkül, hogy polgári törvénykönyvünkben lényeges módosítások ne tétessenek. — Adjanak erre utasítást az ország’ 3/s részének birtokosai, ’s élvezni fogják az intézet’ jótékonyságait. A’ tárgyalás be nem fejeztetett. 304. kerületi ülés, oct. 11-én, elnökök: Bezerédy, Fejér; naplóvivő: Majláth; jegyző: Ghiczy. Egy követ, ki nem rég’ a’ természet-vizsgáló társasággal a’ testvérhont, ’s a’ Részeket látogató vala meg , egy kérelem-iratot nyujta be a’ BR-nek, b. Wesselényi Miklós, és számos középszolnokiak’ aláírásával. Panaszolják folyamodók a’ Részek’ szomorú állását, mellyben a’ visszakapcsoltatni rendelt törvényhatóságok főleg perlekedési viszonyaikra, ’s gyermekeik’ neveltetésére nézve léteznek, panaszolják , hogy ismét főispánukban kénytelenek keresni az okot, mi által megfosztatának a’ magyar törvényhozásbani részvéttől. A’folyamodvány azonnal felolvastaték, ’s a’követ, ki azt benyújtó, kérte a’ BB-ket, fognák fel az ügyet ismét, ’s vegyék egyszersmind e’ nyilatkozatot újabb jeléül az anyaország iránti rokonszenvnek. Központi megyénk’ egyik követe szinte úgy hivé, hogy e' nagyfontosságú tárgyban szükség már erősebb hangon szólani. Midőn azon törvényezik a helybenhagyaték, viszály uralkodott a’ nemzet ’s kormánya között, ez tehát belegyezett a’ törvény’hozatalába; de úgy látszik előrejöltéve, hogy azt végrehajtani nem fogja. Eszközül múlt országyülés előtt is a’ főispán használtaték, világos példája ez annak, mit a’ megyei kihágásokban kimonda e’ tábla, ’s mégis a’ föRR. szabadon hagynák a’ kezeket, hogy a’zavarért,melylyeket ezek okoznak, másokat lehessen büntetni. Az alkalommal a’ RR. felírtak, ’s az országggyülés’ végén csak egy semmit jelentő válaszszal elégittetének ki; a’ RR. ez orsz.gyűlésről is fölirtak, ’s választ nem kaptak mind e’ napig sem, holott egypár nap múlva a’ törvényhozás szétoszlik. Szónok semmit nem vár az ország’ jövőjére nézve felülről, ’s felhívja a’RR-ket, ki ellenkező véleményben van, álljon föl ’s hazudtolja meg ez ügyben. Szónok sem tehetséget, sem jóakaratot nem lát, ’s idejét látja, hogy a’ BR. magok nyúljanak cselekvéshez. Indítványozza tehát, hogy az Erdélyhez közelebb fekvő megyék’ képviselőiből neveztessék ki egy választmány, melly a’ fenforgó akadályokat megvizsgálván azoknak elhárítása iránt törvényt initiáljon. Különösen a’ fenforgó folyamodvány iránt pedig felkiván írni szóló követ, kívánja erős hangon követeltetni a’ mulasztás’helyrehozását, ’s egyszersmind hivatkozva Ulászló’ törvényére, feleletre vonatni a’ vádlott főispánt, ’s az illető hivatalnokokat, kik okai valónak a’ mulasztásnak. Hasonló szellemben szólt egy bánáti követ, azokban mik a’ ítészek’visszakapcsolása’tárgyában történtek, gúnyját, sérelmét tekintvén a’nemzet’érdekeinek. Ő azonban felírni nem akar, nem kívánja scentralis dologgá alacsonyitni e’ nagyfontosságú tárgyat. Indítványozza tehát, hogy nyilatkozatiban fejezze ki a’ nemzet neheztelését, ’s egyszersmind a’ bizonytalanság’ez állapotában, a’nádor is szólittassék fel közbenjárásra. A’ tábla’ őszjegyzője a’ burocratia’ eljárását okolja. Midőn a’Részek iránti törvény concertáltaték, az akkori cancellár egy messziről neki került beszédet kezde; a’ jelenlévő tagok ebben akarathiányt láttak, ’s még gr. Cz. is fölindult miatta. Hiszen örvendenek azon urak, kiknek lassú kezei itt munkálnak, ha az ország között ápoltatik a’ meghasonlás. Szónok azonban nem kiván küldöttséget megbízni törvényinitialásra, miszerint a’ nehézségek elhárittassanak; szónok nem akarná elismerni, hogy illy nehézségek léteznek. Egy dunai megye’ követe pedig egyenesen a’ törvény’ végrehajtására akarja megbízni a’ választmányt. Ha erre nincs hatalma a’törvényhozásnak , úgy hiszi szónok, soha eredményre nem jutunk ’stb. Egy múlt országgyűlésről ismeretes képviselő szinte a’ bürocratiát vádolja, mellynek tagjai még annyi lelkierővel sem bírnak, hogy a’ nemzet’ érdeke ellen használtatni magokat ne engedjék, hanem inkább lelépjenek. — Nem csuda, látjuk, hogy olly egyének, mellyek a’ megyék’ bizodalmát elveszték . Hibáztatnak fel hivatalokkal; sőt világos utasítások’ elmagyarázása is jutalmaztatók. Ez nem szülhet bizalmat, sőt csüggedést, kétségbeesést szül, minek aztán szomorú következményei vannak. Fájlalja szónok különösen, hogy nemcsak végre nem hajtatik a’ törvény,hanem a’ hatalom saját emberét használja annak kijátszására. Szónok ezt olly botránynak tekinti, mi miatt méltán nyúlhat a’nemzet azon alkotmányos fegyverhez, mellyet 1583- ban is említenek az ország’érei, az adó-megtagadás’fegyveréhez, ’s nem fogja tűrni, hogy a’ megyéje’ adózóinak nyakára mindig csak adót vigyen haza ’stb. Egy nagy megye’ követe szinte nem foghatja meg, honnan van, hogy annyian hivatalba-lépéssel búcsút vesznek alkotmányunktól, hogy a’ nemzetnek nincs semmi cselekményei iránt buzgalom. Elég legyen hivatkoznia csak a’ vasárnapi védegyleti gyűlésre. Midőn e’ teremben vének és ifjak minden rendből, és annyi szép hölgyek’ serege öszszegyült a’ nemzeti ipar’előmozdításának ünneplésére : terhelte e testének súlyával csak egyetlen hivatalnok is e’ padokat. Nem, sőt erényül tűzik ki, ha magokat távol tarthatók. Vagy talán más után tapasztalunk részvétet? Szónok rég’ mondá már, hogy mitsem vár. A’napokban volt egy erős conferentia az o.gyülés iránt, ’s lette’ valami eredménye? Említi szónok, mi kíméletes volt ez orsz.gyűlés’ magaviselete a’ kormány iránt, említi, mint ajánlottak ő és baráti is, kiknek ez nem természete, csilapulást; ’s mit nyert a’ nemzet, mit e’ hon, mellynek annyi igénye van jobb sorsra? Még csak az előleges sérelmekre sem érkezett válasz ; pedig már ezek a’ conservativ nevet is kivívták magoknak , már félszázad óta járnak fel ’s alá. Öt nap múlva szét oszlik az országgyűlés ’s mégsem jó semmi. A’ városok’ rendezését csak föl sem juttathatók, a’ felsőház megtudta akadályoztatni, hogy a’ kormány iránta nyilatkozzék, ’s mégis mondani szokták, hogy e’ hatalom nagy, hogy az erős és szilárd, így jelen ügyben is, hol a’ végrehajtó hatalom’egyik szolgája akadályozó meg, hogy e’ tábla kiegészíttessék. Kéri szónok a’BB-ket, hogy midőn haza térvén küldőiket a’ törvények iránti tiszteletre szólítandják föl, ne feledjék egyszersmind arra bírni őket, hogy a’ jövő törvényhozásban, a’képviselői testület’kiegészitését a’ teendők’ legsürgősbikének tartsák, bármi fényes ígéretek nyujtassanak is. Szónok nemzeti veszélynek tartja , midőn felülről nyujtatik példa törvényszegésre ; ’s a’ feliratban, mellyet ő is erős modorban tétetni kiván, óhajtja megkérni ő felségét, hogy azok’tanácsával, kiknek hanyagságáról itt szó van, ne éljen. Egy hegyaljai követ nem csupán a’ jelen kérdésben keresi okát a’ nemzet’ méltó panaszának, ’s elégületlenségének,hanem főleg abban , hogy itt ülnek annyi idő óta, ’s legkisebb gondoskodást nem tapasztalnak a’ nemzet’ érdekei iránt. Egy kárpát-vidéki követ is kijelenté, hogy a’ fölirásban, melly en tárgy iránt határoztatni fog, szinte megegye...; váratlan volt mindazáltal előtte P—, Cs—és B—r’ követeinek kifakadása. Becsüli e hazafi önlengésöket; de a’ democratiai induló ugyan azon hangkulcson van alkotva. A’ kormány iránti tiszteletlenség után, úgymond, csak hamar eljő az idő, midőn a’ képviselő tábla ellen fordul a’ közvélemény,’s valóban annak egy része máris ellene fordult. Legjobban neheztelt azonban szónok, hogy a’követe azokra, kik a’ védegyletben részt nem vettek , hazafiatlanság’bélyegét süté; mintha bizony, úgymond, az érdemes követni’ elvei csalhatlanok volnának; mintha egy orvos’ recipéjén kívül nemzetem’ számára nem volna üdv; mintha bűn volna a’ hazának diagnosisát más szempontból fogni fel. Ő a’ védegyletet utolsó segédeszközül tekinti. Kiket szónok a’ tüzelő szónoklatok ellen is, állítván, hogy külön’, hnsem hiányzik a’ tüzes vér, a’ képzelem’ rajongása nemzetében. Szerinte ez eljárás nem törvényhozói, ’s az előtte szóló követekben, midőn gyülölséget hirdettek, midőn az érzelmek’ fáklyáját meggyujták, midőn a’ forró vízzel töltött katlan alá tüzeltek, csak gyarló embereket láta. E’nyilatkozatot kihívásnak tekinték a’ megtámadott követek. Az említett megye’ követe különösen figyelmezteti Sz— 718