Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)
mellynél haszonra számolunk? valljon, ha a’ büntetés’ kellékeit a’ haszonnak alárendelné az álladalom, nem azon hibába esnék e , mintha az iskolát nem azért építené, hogy benne gyermekek oktattassanak, mintha az egyházat nem azért állapítaná, hogy benne megszentelődjenek az emberek, hanem hogy jövedelmet hajtsanak? Üzenetünkben egy helyütt azt mondjuk, mikép e’ rendszer alapszik a’ lélek’ törvényein, mellyek az országok’ határai, ’s a’ népek’ nevei szerint nem változnak; azonban utána említjük e’ törvényeknek kisebb, nagyobb módosításaikat is.• De ez utóbbit, mi a’ tételnek kiegészítő része, elhallgatja az igen tisztelt szónok, ’s az elsőt czáfolja, és mivel ? azzal , hogy Philadelphiában a’ fejér raboknál a’ halálozás 100-ról 285/too 3-ra , a’ színeseknél pedig 7—llso/ioo-ra megy. Igaz, hisz én e’ külömbséget föllebb már megemlitém magam, és ez még sem bizonyít elvünk ellen semmit, mert e’színesek között nemcsak a’ fogházban, de az életben is nagyobb lévén a’ halandóság, ’s a’ fejérekéhez igy állván, mint 5, 2-hez , természetes , hogy ez arány a’ rabokra nézve sem változik. ’S ime ez egyszerű tény semmivé teszi az egész ellenvetést. Üzenetünkben azt is állítjuk, mikép nincs törvényhozás , melly a’ magányrendszert egyszer elfogadván, tapasztalt czélszerűtlensége miatt azt elvetette volna, ’s ez állításának ellenében Rhode-Island emlittetik. — De én azt kérdem: nem módosítás neveztetik e elvetésnek? avagy mindaddig, mig az elkülönzés folytonos, ha bár a’ szabadbani séta, ’s efféle megengedtetik is, van e eltérés a’ magányrendszer’ elvétől? ’S hol van az megírva, hogy Rhode- Island a’ hallgatórendszerre átment volna? Az éjszak amerikai fogházakról legújabb munka Tellkampfé, amerikai oktatóé , melly 1843-ban íratott, ’s 1844-ben jelent meg, és ő a’ Rhode-Islandi fogházat a’ magányrendszerüek közé sorozza. Ha ez nem új adat, ha ő nem ismeri a’ fogházat, ki a’helyszínén volt, vallyon kiadhat újabb adatot, ’s kinek higgjünk? Nem tagadom, hogy egész Amerikában hallgató rendszerű fogház több van, t. i. 17 magányrendszerű, kevesebb csak 9; de azon kivül, hogy a’ sokaság még nem criteriona a’jobbnak, megjegyzem, mikép ismert dolog, hogy a’ hallgatórendszert jövedelmes volta miatt ragadta föl ott a’ közvélemény, mikép a’ hallgatórendszer már 1822-ben csaknem bevégzett rendszernek tekintethetett, ellenben a’ magányrendszerű első mint a’ fogház csak 1829-ben nyittatott meg. ’S kérdem én: valljon nincs e fontosság azon körülményben, hogy 1833-ik év óta, midőn már a’ magányrendszer’ szrkere is látható lön, hallgatórendszerü fogház Amerikában csak 3. ’S magányrendszerü kétszer annyi, az az 6 épitelek? valljon nem fekszik e abban nagy erősség, hogy az amerikai hallgatórendszerü legrendezettebb fogházak’ igazgatói magok, egyet kivéve, mind a’ magányrendszer mellett nyilatkoztak, ’s ezeken felül nemcsak mindnyájon azon írók ’s biztosok, kik Amerikában e’ őzésből utaztak, de csaknem mindnyájan azok is, kik a’ gyakorlat’ emberei, t. i. a’n. britaniai, a’ franczia, a’ belga fogházak’ főfelügyelői is ? — ’S nem ténye az is, hogy a’ franczia megyék’ tanácsai véleményadásra felszólilatván, a’ hallgatórendszer mellett 15, a magányrendszer mellett pedig 55 nyilatkozott? És végre nem megnyugtató e ránk nézve annak tudása, hogy kivülöltünk az angol, a’franczia, a’belga, hollandi, ’s a’ porosz törvényhozások is fogházaikat a’ magányrendszer’ alapján határozták fölépitetni? És most már e’ fölvilágositások, ez összeállítások, ez ellen adatok után, mellyeket nem folyóiratból, hanem jobbadán hivatalos hitelességű táblákból meriték, lehetünk e’ bizodalommal a’ már említett igen érdemes szónok’ adatai iránt? elhihetjüke, a’mit bebizonyitani fenhangon ígért t. i. „hogy a’magányrendszer a’büntettek számát sehol nem kevesiti, hogy mellette a’ viszaesések olly számosok, és hogy az a’ rabokra hosszab ideig alkalmaztatván, azokat mind testi, mind lelki tekintetben több ’s nagyobb veszélyeknek teszi ki, mint a’ mostani rendszer is.“ Látni való mind ezekből, mikép’ az egész erő ’s minden adat a’ magányrendszer’ összetiprására volt irányozva, de az általam elősorolt ellenadatok után valljon a’ magányrendszer’ nevében nem kérdhetjük e bátran a’fegyverektől, mellyekkel az megtámadtatott: „oh koporsó, hol van a’ te diadalmad! oh halál, hol van, hova jön a’ te falánkod!?“ Miután ezek szerint mind a’források’ gyanús voltát kimutattam, mind pedig elég bőven felhordok részint merőben ellenkező adatokat, részint fölvilágosító körülményeket; még utoljára, az az. 3-ot. Az okoskodások’ csak némi szökelléseit egypár gyöngéit jegyzem ki. Az igen érdemes szónok úgy látszik a’ mi izenetünkben kimondott elvvel ellenkezőleg a’ rendszernek hatását más más országokban különbözőnek állítja, pusztán azért, mert más a’ föld, más az éghajlat, más a’ nép; de hát ezen elv szerint, hogy a’ két rendszer igazságosan összehasonlitathassék , nem kellett volna e az eredményeket ugyanazon országból ’s népből választani? Azonban például a’ visszaesésre nézve azon számokat, mellyek a’ magányrendszer ellen bizonyítanak, éjszak amerikából, a’ népek’ ’s nyelvek’ e’ babylonjából, a’ mozgalomnak ama’ világából meríti; mellyek pedig a’hallgatórendszer mellett szólnak, azokat a’kis és csendes Lausanne köztársaságocskából idézi. Avagy erre az a’ válasz, hogy a’ Lausanneban is van magányrendszerü osztály, hogy ez is megemlitetett, ’s hogy itt is nagyobb a’ visszaesők’ száma ? Igen, de épen ebben rejtezik egy másik okoskodási csel, mert kik járatnak el Lausanneban magányrendszer szerint? Azok, kik már a’ hallgatórendszer szerint egyszer el valának zárva, de foganata nem lévén, újra bűnt követtek el, ’S nem mutatja e a’ tapasztalás, hogy ki egyszer visszaesett, az mélylyebben megromlott ember? ’S legalább nem kétszer olly nagy sükert követel el a’ magányrendszertöl, midőn azok visszaesésére nézve egyenlő arányt kíván, kik a’ magányrendszerü osztályba akkor jutottak, mikor már a’ hallgatórendszer rajtok nem javított? És valljon a’ magányrendszernek illyen visszaesései nem számítandók e egyszersmind a’ hallgatórendszer’ visszaesőihez; mert hiszen ez sem javította meg őket, ellenben a’ kik harmadszor nem estek vissza, t. i. miután a’ magányrendszert is kiállották, azokat nem kell e úgy tekinteni mint kiken a’ hallgatórendszernek nem volt, de a’ magánynak volt foganata ?— Még azt is megvallom, hogy ámbár miután a’ földnél azt hallottam, miképen a’ psychologia’ törvényei az éghajlat’ befolyásának ép úgy kitétetvék, mint a’ növény, melly Pétervárnál egészen más színű, illatú, mint Nápoly’ mezőin, én az óta sok csodát lehetőnek tartok, mindazáltal mégsem tudom megmagyarázni magamnak azon állított ’s adatokkal bizonyítgatott tüneményt, hogy a’ magányrendszernél ugyan minden másodikrab beteg, lakásra halnak , egymásután örülnek, irtózatos kíntól gyötretnek , és mégis mig az enyhébb hallgatandó rendszernél lOOból 13 visszaeső, a’magányrendszernél lOOtól 66 visszaeső van. —Mondom én, az okoskodást nem tudom érteni, én e’ tüneményt nem tudom megfejteni. — ’S egyebet mellőzvén , még csak egy okoskodását említem meg az igen tisztelt szónoknak, miszerint azt állítja, hogy Lausanneban 1834-től 1841-ig csak a’ visszaesőkre alkalmaztatván a’ magányrendszer, ez idő alatt 31 örülési eset adá elő magát, uttóbb ismét azt, hogy e’ tapasztalások’ folytában a’ státustanács legújabban elhatározta a’ magányrendszert csak a’ visszaesőkre alkalmazni. — Tehát e’ szerint az előbbi határozatot erősíti meg, mert addig is csak a’ visszaesőkre alkalmaztatok ? Ha igen, pedig ez okoskodásban ez van kimondva, úgy én ez okoskodás’ czélját nem értem. — És ezzel a’ büntetli statistica mezejéről lelépek, mellyen a’ számok’ összegyűjtése adhat gyönyört és tanúságot, de azoknak előadása, mint én tapasztalom, fárasztó, és meghallgatása mint a’ KK. és RR. tapasztalják, kissé unalmas Azonban lehetlen volt e’ tért elkerülnöm, nem azért, mivel ama’ beszédben, mellyre különösebben vonatkoztam, sok hibás állítás foglaltatik, nem is csupán azért, mivel hírlapok’ útján ama’ beszéd elterjedvén, a’közvéleményt megtévesztheti, mert ennek meggátlására e’ terembeli czáfolatnál hatalmasabb eszköz a’ sajtó’ útja, hanem mivel ama’ beszéd, azon alap, mellyen a’ föRR. jelen izenetének első része egészen épült, ’s ezen izenetben nincsenek számok , de a’ benne foglalt állítások mind ollyanok , mellyek egyenesen azon adatokból mint tényekből következnek,’s miután az állításokat megdönteni nem lehet,ha csak alapjok meg nem döntetik, miután ezen alapok az üzenetben magában nem jelennek meg, hanem azonkívül állítvák fel, miután válaszüzenetünkben számok’ felhordásába mi nem ereszkedhetünk, ha csak a’ vitát a’részletek’ végtelen tévére nem akarjuk átvinni; természetes hogy egy részről véleményünk’ helyességét kikellvén mutatnunk, más részről pedig a’ föRR. véleményét megtámadván, miután annak alapját az üzenetben nem találtuk, azt fel kelle keresnünk a’naplóban ’s azon beszédben, ott, hol az valósággal van. És azt hiszem azon adatok, mellyeket elősorolni szerencsém volt, alkalmasint megnyugtathatják a’ magányrendszer’ védeit, minden esetre pedig meggyőzhetik őket arról, hogy ama’ főrendi tag által felhordott adatok nem egészen hitelesek ’s összeállításaik nem igazságosak. Azonban a’ föRR. mit írnak azon adatokról ? Azt, hogy azok kétségtelenné teszik, miképpen „a’magányrendszernek alkalmazása a’ külömböző fajú, szinti, szokásu és miveltségű népeknél különböző eredményeket idéz elő“ . De hol? Az én adataim ellenben azt bizonyítják, hogy ennek eredménye ha a’jövedelmezésre nézve nem is, de a’ büntetés’ foganatára nézve mindenütt jobb a’ hallgató, ’s az a rendszer’ eredményeinél. Azt írják, hogy azok kétségtelenné teszik, miképen „a’ magányrendszer néhol sikeretlennek ’s czélszerűtlennek találtatott“ — De hol? Én pedig ismét állítom, hogy melly állodalom a’ magányrendszer elvét egyszer elfogadta, azt még sehol és soha sem vetette el. Azt írják továbbá a’ föRR, hogy azon adatok, kétségtelenné teszik, miképen betegség, halandóság , őrültség olly arányban mutatkozik a’ magány elzárás mellett, hogy azt kegyetlenség nélkül alkalmazni nem is lehetne.“Ellenben az általam közlött adatok mindenütt kedvezőbben szólanak, a’ magányrendszer’ hatánya mellett Tehát illyen adatok azok, mellyek a’föRR állításait kétségtelenné teszik? valóban különös téren találjuk mi itt a’ föRR. többségét. T. i. a' kisebbség fölkel, ’s előtte adatokkal bizonyítgatja, hogy a’ magányrendszer a’ büntettek számát sehol nem kevesiti, hogy egy szóval az arabokat, mind testi, mind lelki tekintetben nagyobb veszélynek teszi ki, mint bármelly más rendszer? ’S mit kellett volna tenni ez esetben a’ többségnek? vagy nem hinni el adatokat, és megtartani a’magányrendszert, vagy elhinni, a’ mint látjuk az üzenetből, egyiket sem tette; az adatokat is elhitte, ’s a’ magányrendszert is megtartotta, az az a’ kisebbség igy okoskodott: ime ez adatoknál fogva kárhozatos a’ magányrendszer, tehát ne fogadtassák el, és ez helyes; a’ többség pedig igy, ime azon adatok szerint kárhozatos a’ magányrendszer, tehát azért előbb mintabörtönt építsünk. E’ jelen üzenetnek rövid, de minden esetre csodálatos sylogismusa ez. ’S ezeken kivül annak további czáfolatába , hogy a’ JöRR értelmébeni mintabörtön szükségtelen, nem bocsátkozom , fökép pedig azért nem, mert elöbbeni okaikat a’ föRR. legfölebb bövitgeték, de újakat nem hoztak fel; legyen csak elég a' föRR. azon állítására, hogy a‘ magányrendszer alkalmazásnál legtöbb függ a' személyzettől, azt megjegyeznem egyszerűen, hogy közönségesen elismeri igazság, miképpen ép’ e’ rendszer az, mellynek foganata a személyzettől legkevésbbé függ, ’s azért az mint a’ rendszernek egyik elsősége szokott említetni, legyen elég a föRR. azon másik állítására , miszerint a’ behozatalra kedvező kor, a’ halogatás által nem fog elmúlni, sőt ha a’ nemzet’ várakozása gyakorlatilag is igazoltatik, a’ költségeket még nagyobb készséggel ajánlandja meg, legyen elég erre azt válaszolnom, hogy a’ nemzettől nagyobb készséget soha nem várhatni, mert az e’ javításra a’ költséget most is azért ajánlotta meg , mivel a’ jó eredményt bizonyosnak hiszi, és természetesen több kétség akkor sem lehet, ha a’ minta börtön igaznak bizonyítja azt, miről ő addig sem kételkedett, legyen elég azt válaszolnom, miképen valamelly reformnak kedvező kora nem abban áll, hogy szükséges haszna elismertessék, hanem hogy a’ reá kivántató erő egyszerre több reformok által ne igényeltessék, az az példával élvén, én azt hiszem, hogy ha a’börtönrendszer az 1840-ki diaetán ekképpen kidolgozva állandolt előttünk, létesítésére többet fogtunk volna áldozni akkor, midőn az egyedül leendett szőnyegen, sem mint most, midőn azóta a’ vaspályák és csatornák’ eszméje érni kezd, a’ fiumei rév megpendült, a’ műegyetem, ’s a’ gazdasági egyesület áldozatokat követel, és ha e’ diaetán keveset adunk, a’jövőn még kevesebbet adhatunk, mert a' jövő diaetáig még több reformok érnek meg, mellyek a’ kielégítésre mind számot tartanak. Szóval valamelly reformnak kedvező kora nem abban áll, mint a’ föRB állítják, hogy szüksége, ’s haszna elismertetvén, van rá nézve egy időszak, mellyben létesítése vagy kevés reformok’ vételkedése által nehezítetik, vagy a’ körülmények úgy hozzák magokkal, hogy fontossága, minden mások fölött éreztetik. ’S én úgy látom, KK. és RR. hogy ép’ a’ jelen idő az a’ fogházakra nézve, mellyben létesitésök nem nehezítetik sok reformok’ napirenden léte által, de látom a’ dolgok’ úgy fejlését is, hogy a’ börtön-reformnak fontossága az anyagi hasznot hajtó ’s most csírázó másféle reformok, páldául vaspályák mellett egy darab ideig évről évre fog ezután sülyedni, az az e’ reformnak kedvező kora a’ diaetával fog elmúlni. Azonban ideje, hogy közelítsek beszédem’ végéhez. Tehát határozottan nyilatkozni fogok azon három kérdés iránt, melly tárgya a’ két tábla közli vitának. Az első a’ mintabörtönt illeti: tudják a’ RR. és RR. miképen a’ föRR. első üzenetükben egy kerületi mintabörtönt indítványoztak, mellyhez a’ 2-ik üzenetben azt adják pótlékul, hogy a’ melly törvényhatóságokban uj börtönépítése szükségessé válik, a’ börtön a’ magányrendszer szerint építtessék fel ugyan, de azon rendszernek alkalmazása későbbi törvényes intézkedésig függesztessék fel. Azon adatoknál fogva, mellyeket a’ magányrendszer foganatára nézve elősorolni szerencsém volt, én ugyan nem tartom a’ föRR. értelmébeni mintabörtönt szükségesnek, mert azon czélt a’mi üzenetünkben kifejtett épitésbeli egymásutánnal is elérhettük volna; azonban miután a’föRR. a’ fontoló lassúsághoz olly erősen ragaszkodnak, miután én részemről sok oknál fogva a’ kerületi börtönök’ barátja úgy sem vagyok, miután e’ kérdést azon sziklának tekintem, mellyen ez egész ügy hajótörést szenvedhet, pedig nem lehet feltenni a’törvényhozásról azon embertelenséget, hogy iszonyatos tömlöczeink’ javítására egy lépéskél sem teendene, miután a’ mintázás, és egymásutáni építés kivételben egyre megy, és miután e’ kérdésben nem fekszik semmi alkotmányos elv, mindezeknél fogva én annak kimondásában , hogy a’ két börtönök közül ennyi vagy annyi építtessék fel, megegyezem. De kívánom hogy legalább kettőnek felépítése határoztatnék el, még pedig az ország’ különböző vidékén’s népfajai közt,’s azért különböző népfajok közt, mert a’ föltépen népfajaink ’s ezeknek szokásaik’ ’s miveltségeik’ különbsége miatt álltsák főleg szükségesnek a’ kísérletet; — azért építtessék legalább kettő, mert ha két intézetnél, két kísérletnél látunk akár hasonló, akár különböző eredményeket, azokra bizvoslabb támaszkodhatunk, azokat, mivel közöttük összehasonlítást tehetünk, helyesebben megbírálhatjuk ellenben egyes kísérletnél bajos megítélni mi illeti az eredményből magát a’ rendszert ’s mi a’ véletlent, — és azt hiszem, hogy a’ föRB ezt nem fogják, ’s nem foghatják ellenezni, kik valamennyi kér. börtönök’ felépítéséről egyedül állított tapasztalás’ hiánya miatt vonakodván, kötelesek elfogadni minden eszközt, melly által a’ tapasztalás szerzés nem csak igen gyorsitatik, hanem a’ szerzettnek helyes volta iránt sokkal inkább, háromszorosan biztositatunk is. Hol építtessék azon két két. börtön ’s valljon ez törvényben állapit— lasssék e’ meg, a’ vagy a’ választásra a’ kormány halai— maztassék fel, ezt majd az illető §-nál vélném eldöntendőnek. — Megvallom egyébiránt, hogy én e’ két vagy négy börtönhöz csak azért állok, mivel a’ föRv. megegyeztek abban miszerint a’ melly törvényhatóságokban uj börtön építése szükségessé válik’ az a’ magányrendszer szerint építtessék fel. De midőn ehez örömmel járulok, kénytelen vagyok ellenezni azon eszmét, mihez képest a’ föRR, a’ magányrendszer szabályait azon börtönökben újabb törvényes intézkedésig nem kívánják alkalmaztatni. — Ez valóságos tékozlása lenne a’ költségnek, időnek és alkalomnak, melly a’ tapasztalás gyűjtésre ajánlkozik. Én azt hiszem, hogy a’ melly törvényhozás a’törvényhatóságokat magányrendszeri börtönök építésére felhatalmazza, sőt kötelezi, a’ rendszert okosan nem tekintheti, olly veszedelmes fegyvernek, olly kétségteljes föladatnak, hogy 454