Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

melly­nél haszonra számolunk? valljon, ha a’ büntetés’ kel­lékeit a’ haszonnak alárendelné az álladalom, nem azon hi­bába esnék e , mintha az iskolát nem azért építené, hogy benne gyermekek oktattassanak, mintha az egyházat nem azért állapítaná, hogy benne megszentelődjenek az emberek, hanem hogy jövedelmet hajtsanak? Üzenetünkben egy helyütt azt mondjuk, mikép e’ rend­szer alapszik a’ lélek’ törvényein, m­ellyek az országok’ határai, ’s a’ népek’ nevei szerint nem változnak; azonban utána említjük e’ törvényeknek kisebb, nagyobb módosítá­saikat is.­­• De ez utóbbit, mi a’ tételnek kiegészítő része, elhallgatja az igen tisztelt szónok, ’s az elsőt czáfolja, és mivel ? azzal , hogy Philadelphiában a’ fejér raboknál a’ halálozás 100-ról 285/too 3-ra , a’ színeseknél pedig 7—llso/ioo-ra megy. Igaz, hisz én e’ külömbséget föllebb már megemlitém magam, és ez még sem bizonyít elvünk ellen semmit, mert e’színesek között nemcsak a’ fogházban, de az életben is nagyobb lévén a’ halandóság, ’s a’ fejére­kéhez igy állván, mint 5, 2-hez , természetes , hogy ez arány a’ rabokra nézve sem változik. ’S ime ez egyszerű tény semmivé teszi az egész ellenvetést. Üzenetünkben azt is állítjuk, mikép nincs törvényho­zás , melly a’ magányrendszert egyszer elfogadván, tapasz­talt czélszerűtlensége miatt azt elvetette volna, ’s ez állí­tásának ellenében Rhode-Island emlittetik. — De én azt kérdem: nem módosítás neveztetik e elvetésnek? avagy mindaddig, mig az elkülönzés folytonos, ha bár a’ szabad­­bani séta, ’s efféle megengedtetik is, van e eltérés a’ ma­­gányrendszer’ elvétől? ’S hol van az megírva, hogy Rhode- Island a’ hallgatórendszerre átment volna? Az éjszak ame­rikai fogházakról legújabb munka Tellkampfé, amerikai oktatóé , melly 1843-ban íratott, ’s 1844-ben jelent meg, és ő a’ Rhode-Islandi fogházat a’ magányrendszerüek közé sorozza. Ha ez nem új adat, ha ő nem ismeri a’ fog­házat, ki a’helyszínén volt, vallyon kiadhat újabb adatot, ’s kinek higgjünk? Nem tagadom, hogy egész Amerikában hallgató rend­szerű fogház több van, t. i. 17 magányrendszerű, keve­sebb csak 9; de azon kivül, hogy a’ sokaság még nem cri­­teriona a’jobbnak, megjegyzem, mikép ismert dolog, hogy a’ hallgatórendszert jövedelmes volta miatt ragadta föl ott a’ közvélemény, mikép a’ hallgatórendszer már 1822-ben csaknem bevégzett rendszernek tekintethetett, ellenben a’ magányrendszerű első mint a’ fogház csak 1829-ben nyittatott meg. ’S kérdem én: valljon nincs e fontosság azon körülményben, hogy 1833-ik év óta, midőn már a’ magány­rendszer’ szrkere is látható lön, hallgatórendszerü fogház Amerikában csak 3. ’S magányrendszerü kétszer annyi, az az 6 épitelek­? valljon nem fekszik e abban nagy erősség, hogy az amerikai hallgatórendszerü legrendezettebb fog­házak’ igazgatói magok, egyet kivéve, mind a’ magány­rendszer mellett nyilatkoztak, ’s ezeken felül nemcsak mindnyájon azon írók ’s biztosok, kik Amerikában e’ őzés­ből utaztak, de csaknem mindnyájan azok is, kik a’ gya­korlat’ emberei, t. i. a’n. britaniai, a’ franczia, a’ belga fogházak’ főfelügyelői is ? — ’S nem tény­e az is, hogy a’ franczia megyék’ tanácsai véleményadásra felszólilatván, a’ hallgatórendszer mellett 15, a­ magányrendszer mellett pe­dig 55 nyilatkozott? És végre nem megnyugtató e ránk nézve annak tudása, hogy kivülöltünk az angol, a’franczia, a’belga, hollandi, ’s a’ porosz törvényhozások is fogházai­kat a’ magányrendszer’ alapján határozták fölépitetni? És most már e’ fölvilágositások, ez összeállítások, ez ellen adatok után, mellyeket nem folyóiratból, hanem job­badán hivatalos hitelességű táblákból meriték, lehetünk e’ bizodalommal a’ már említett igen érdemes szónok’ adatai iránt? elhihetjüke, a’mit bebizonyitani fenhangon ígért t. i. „hogy a’magányrendszer a’büntettek számát sehol nem ke­­vesiti, hogy mellette a’ viszaesések olly számosok, és hogy az a’ rabokra hosszab ideig alkalmaztatván, azokat mind testi, mind lelki tekintetben több ’s nagyobb veszé­lyeknek teszi ki, mint a’ mostani rendszer is.“ Látni való mind ezekből, mikép’ az egész erő ’s minden adat a’ ma­gányrendszer’ összetiprására volt irányozva, de az általam elősorolt ellenadatok után valljon a’ magányrendszer’ nevé­ben nem kérdhetjük e bátran a’fegyverektől, mellyekkel az megtámadtatott: „oh koporsó, hol van a’ te diadalmad! oh halál, hol van, hova jön a’ te falánkod!?“ Miután ezek szerint mind a’források’ gyanús voltát kimu­tattam, mind pedig elég bőven felhordok részint merőben ellenkező adatokat, részint fölvilágosító körülményeket; még utoljára, az az. 3-ot. Az okoskodások’ csak némi szökelléseit egypár gyöngéit jegyzem ki. Az igen érdemes szónok úgy látszik a’ mi izenetünkben kimondott elvvel ellenkezőleg a’ rend­szernek hatását más más országokban különbözőnek állítja, pusztán azért, mert más a’ föld, más az éghajlat, más a’ nép; de hát ezen elv szerint, hogy a’ két rendszer igazságo­san összehasonlitathassék , nem kellett volna e az eredmé­nyeket ugyanazon országból ’s népből választani? Azonban­­ például a’ visszaesésre nézve azon számokat, mellyek a’ magányrendszer ellen bizonyítanak, éjszak amerikából, a’ népek’ ’s nyelvek’ e’ babylonjából, a’ mozgalomnak ama’ világából meríti; mellyek pedig a’hallgatórendszer mellett szólnak, azokat a’kis és csendes Lausanne köztársaságocs­­kából idézi. Avagy erre az a’ válasz, hogy a’ Lausanneban is van magányrendszerü osztály, hogy ez is megemlitetett, ’s hogy itt is nagyobb a’ visszaesők’ száma ? Igen, de épen ebben rejtezik egy másik okoskodási csel, mert kik járat­nak el Lausanneban magányrendszer szerint? Azok, kik már a’ hallgatórendszer szerint egyszer el valának zárva, de foganata nem lévén, újra bűnt követtek el, ’S nem mu­tatja e a’ tapasztalás, hogy ki egyszer visszaesett, az mély­­lyebben megromlott ember? ’S legalább nem kétszer olly nagy sükert követel e­l a’ magányrendszertöl, midőn azok visszaesésére nézve egyenlő arányt kíván, kik a’ magány­rendszerü osztályba akkor jutottak, mikor már a’ hallgató­rendszer rajtok nem javított? És valljon a’ magányrend­szernek illyen visszaesései nem számítandók e egyszers­mind a’ hallgatórendszer’ visszaesőihez; mert hiszen ez sem javította meg őket, ellenben a’ kik harmadszor nem estek vissza, t. i. miután a’ magányrendszert is kiállották, azokat nem kell e úgy tekinteni mint kiken a’ hallgatórendszernek nem volt, de a’ magánynak volt foganata ?— Még azt is megvallom, hogy ámbár miután a’ földnél azt hallottam, miképen a’ psychologia’ törvényei az éghajlat’ befolyásának ép úgy kitétetvék, mint a’ növény, melly Pétervárnál egé­szen más színű, illatú, mint Nápoly’ mezőin, én az óta sok csodát lehetőnek tartok, mindazáltal mégsem tudom meg­magyarázni magamnak azon állított ’s adatokkal bizonyítga­tott tüneményt, hogy a’ magányrendszernél ugyan minden második­­rab beteg, lakásra halnak , egymásután örülnek, irtózatos kíntól gyötretnek , és mégis mig az enyhébb hall­gatandó rendszernél lOOból 13 visszaeső, a’magányrendszer­nél lOOtól 66 visszaeső van. —Mondom én, az okoskodást nem tudom érteni, én e’ tüneményt nem tudom megfejteni. — ’S egyebet mellőzvén , még csak egy okoskodását emlí­tem meg az igen tisztelt szónoknak, miszerint azt állítja, hogy Lausanneban 1834-től 1841-ig csak a’ visszaesőkre alkalmaztatván a’ magányrendszer, ez idő alatt 31 örülési eset adá elő magát, uttóbb ismét azt, hogy e’ tapasztalások’ folytában a’ státustanács legújabban elhatározta a’ magány­rendszert csak a’ visszaesőkre alkalmazni. — Tehát e’ sze­rint az előbbi határozatot erősíti meg, mert addig is csak a’ visszaesőkre alkalmaztatok ? Ha igen, pedig ez okosko­dásban ez van kimondva, úgy én ez okoskodás’ czélját nem értem. — És ezzel a’ büntetli statistica mezejéről lelépek, mellyen a’ számok’ összegyűjtése adhat gyönyört és tanúságot, de azoknak előadása, mint én tapasztalom, fárasztó, és meg­hallgatása mint a’ KK. és RR. tapasztalják, kissé unalmas Azonban lehetlen volt e’ tért elkerülnöm, nem azért, mivel ama’ beszédben, mellyre különösebben vonatkoztam, sok hibás állítás foglaltatik, nem is csupán azért, mivel hírlapok’ útján ama’ beszéd elterjedvén, a’közvéleményt megtéveszt­heti, mert ennek meggátlására e’ terembeli czáfolatnál ha­talmasabb eszköz a’ sajtó’ útja, hanem mivel ama’ beszéd, azon alap, mellyen a’ föRR. jelen izenetének első része egészen épült, ’s ezen izenetben nincsenek számok , de a’ benne foglalt állítások mind ollyanok , mellyek egyenesen azon adatokból mint tényekből következnek,’s miután az állítá­sokat megdönteni nem lehet,ha csak alapjok meg nem döntetik, miután ezen alapok az üzenetben magában nem jelennek meg, hanem azonkívül állítvák fel, miután válaszüzenetünkben szá­mok’ felhordásába mi nem ereszkedhetünk, ha csak a’ vitát a’részletek’ végtelen tévére nem akarjuk átvinni; ter­mészetes hogy egy részről véleményünk’ helyességét ki­­kellvén mutatnunk, más részről pedig a’ föRR. véleményét megtámadván, miután annak alapját az üzenetben nem ta­láltuk, azt fel kelle keresnünk a’naplóban ’s azon beszéd­ben, ott, hol az valósággal van. És azt hiszem azon adatok, mellyeket elősorolni szerencsém volt, alkalmasint megnyug­tathatják a’ magányrendszer’ védeit, minden esetre pedig meggyőzhetik őket arról, hogy ama’ főrendi tag által fel­hordott adatok nem egészen hitelesek ’s összeállításaik nem igazságosak. Azonban a’ föRR. mit írnak azon adatokról ? Azt, hogy azok kétségtelenné teszik, miképpen „a’magány­rendszernek alkalmazása a’ külömböző fajú, szinti, szokásu és miveltségű népeknél különböző eredményeket idéz elő“ . De hol? Az én adataim ellenben azt bizonyítják, hogy ennek eredménye ha a’jövedelmezésre nézve nem is, de a’ büntetés’ foganatára nézve mindenütt jobb a’ hallgató, ’s az a rendszer’ eredményeinél. Azt írják, hogy azok két­ség­tel­enné teszik, miképen „a’ magányrendszer né­hol sikeretlennek ’s czélszerűtlennek találtatott“ — De hol? Én pedig ismét állítom, hogy melly állodalom a’ ma­gányrendszer elvét egyszer elfogadta, azt még sehol és soha sem vetette el. Azt írják továbbá a’ föRR, hogy azon adatok, kétségtelenné teszik, miképen betegség, halandó­ság , őrültség olly arányban mutatkozik a’ magány elzárás mellett, hogy azt kegyetlenség nélkül alkalmazni nem is lehetne.“Ellenben az általam közlött adatok mindenütt ked­vezőbben szólanak, a’ magányrendszer’ hatánya mellett Tehát illyen adatok azok, mellyek a’föRR állításait két­ségtelenné teszik? valóban különös téren találjuk mi itt a’ föRR. többségét. T. i. a' kisebbség fölkel, ’s előtte adatok­kal bizonyítgatja, hogy a’ magányrendszer a’ büntettek számát sehol nem kevesiti, hogy egy szóval az a­­rabokat, mind testi, mind lelki tekintetben nagyobb veszélynek te­szi ki, mint bármelly más rendszer? ’S mit kellett volna tenni ez esetben a’ többségnek? vagy nem hinni el adato­kat, és megtartani a’magányrendszert, vagy elhinni, a’ mint látjuk az üzenetből, egyiket sem tette; az adatokat is elhitte, ’s a’ magányrendszert is megtartotta, az az a’ ki­sebbség igy okoskodott: ime ez adatoknál fogva kárhoza­­tos a’ magányrendszer, tehát ne fogadtassák el, és ez helyes; a’ többség pedig igy, ime azon adatok szerint kárhozatos a’ magányrendszer, tehát azért előbb minta­börtönt építsünk. E’ jelen üzenetnek rövid, de minden esetre csodálatos sylogismusa ez. ’S ezeken kivül annak további czáfolatába , hogy a’ JöRR értelmébeni mintabörtön szükségtelen, nem bo­csátkozom , fökép pedig azért nem, mert elöbbeni okaikat a’ föRR. legfölebb bövitgeték, de újakat nem hoztak fel; legyen csak elég a' föRR. azon állítására, hogy a‘ magány­rendszer alkalmazásnál legtöbb függ a' személyzettől, azt megjegyeznem egyszerűen, hogy közönségesen elismeri igazság, miképpen ép’ e’ rendszer az, mellynek foganata a személyzettől legkevésbbé függ, ’s azért az mint a’ rend­szernek egyik elsősége szokott említetni, legyen elég a föRR. azon másik állítására , miszerint a’ behozatalra ked­vező kor, a’ halogatás által nem fog elmúlni, sőt ha a’ nem­zet’ várakozása gyakorlatilag is igazoltatik, a’ költségeket még nagyobb készséggel ajánlandja meg, legyen elég erre azt válaszolnom, hogy a’ nemzettől nagyobb készséget soha nem várhatni, mert az e’ javításra a’ költséget most is azért ajánlotta meg , mivel a’ jó eredményt bizonyosnak hiszi, és természetesen több kétség akkor sem lehet, ha a’ minta börtön igaznak bizonyítja azt, miről ő addig sem kételke­dett, legyen elég azt válaszolnom, miképen valamelly re­formnak kedvező kora nem abban áll, hogy szükséges haszna elismertessék, hanem hogy a’ reá kivántató erő egyszerre több reformok által ne igényeltessék, az az pél­dával élvén, én azt hiszem, hogy ha a’börtönrendszer az 1840-ki diaetán ekképpen kidolgozva állandolt előttünk, lé­tesítésére többet fogtunk volna áldozni akkor, midőn az egyedül leendett szőnyegen, sem mint most, midőn azóta a’ vaspályák és csatornák’ eszméje érni kezd, a’ fiumei rév megpendült, a’ műegyetem, ’s a’ gazdasági egyesület ál­dozatokat követel, és ha e’ diaetán keveset adunk, a’jövőn még kevesebbet adhatunk, mert a' jövő diaetáig még több reformok érnek meg, mellyek a’ kielégítésre mind számot tartanak. Szóval valamelly reformnak kedvező kora nem abban áll, mint a’ föRB állítják, hogy szüksége, ’s haszna elismertetvén, van rá nézve egy időszak, mellyben léte­sítése vagy kevés reformok’ vételkedése által nehezítetik, vagy a’ körülmények úgy hozzák magokkal, hogy fontos­sága, minden mások fölött éreztetik. ’S én úgy látom, KK. és RR. hogy ép’ a’ jelen idő az a’ fogházakra nézve, melly­ben létesitésök nem nehezítetik sok reformok’ napi­renden léte által, de látom a’ dolgok’ úgy fejlését is, hogy a’ bör­tön-reformnak fontossága az anyagi hasznot hajtó ’s most csírázó másféle reformok, páldául vaspályák mellett egy darab ideig évről évre fog ezután sü­lyedni, az az e’ re­formnak kedvező kora a’ diaetával fog elmúlni. Azonban ideje, hogy közelítsek beszédem’ végéhez. Te­hát határozottan nyilatkozni fogok azon három kérdés iránt, melly tárgya a’ két tábla közli vitának. Az első a’ mintabörtönt illeti: tudják a’ RR. és RR. miképen a’ föRR. első üzenetükben egy kerületi minta­­börtönt indítványoztak, mellyhez a’ 2-ik üzenetben azt ad­ják pótlékul, hogy a’ melly törvényhatóságokban uj börtön­építése szükségessé válik, a’ börtön­ a’ magányrendszer szerint építtessék fel ugyan, de azon rendszernek alkal­mazása későbbi törvényes intézkedésig függesztessék fel. Azon adatoknál fogva, mellyeket a’ magányrendszer foga­natára nézve elősorolni szerencsém volt, én ugyan nem tartom a’ föRR. értelmébeni mintabörtönt szükségesnek, mert azon czélt a’mi üzenetünkben kifejtett épitésbeli egy­másutánnal is elérhettük volna; azonban miután a’fö­RR. a’ fontoló lassúsághoz olly erősen ragaszkodnak, miu­tán én részemről sok oknál fogva a’ kerületi börtönök’ ba­rátja úgy sem vagyok, miután e’ kérdést azon sziklának tekintem, mellyen ez egész ügy hajótörést szenvedhet, pe­dig nem lehet feltenni a’törvényhozásról azon embertelen­séget, hogy iszonyatos tömlöczeink’ javítására egy lépéskél sem teendene, miután a’ mintázás, és egymásutáni építés kivételben egyre megy, és miután e’ kérdésben nem fek­szik semmi alkotmányos elv, mindezeknél fogva én annak kimondásában , hogy a’ két­ börtönök közül ennyi vagy annyi építtessék fel, megegyezem. De kívánom hogy leg­alább kettőnek felépítése határoztatnék el, még pedig az ország’ különböző vidékén’s népfajai közt,’s azért külön­böző népfajok közt, mert a’ fölt­­épen népfajaink ’s ezek­nek szokásaik’ ’s miveltségeik’ különbsége miatt álltsák főleg szükségesnek a’ kísérletet; — azért építtessék lega­lább kettő, mert ha két intézetnél, két kísérletnél látunk akár hasonló, akár különböző eredményeket, azokra biz­­voslabb támaszkodhatunk, azokat, mivel közöttük összeha­sonlítást tehetünk, helyesebben megbírálhatjuk ellenben egyes kísérletnél bajos megítélni mi illeti az eredményből magát a’ rendszert ’s mi a’ véletlent, — és azt hiszem, hogy a’ föRB ezt nem fogják, ’s nem foghatják ellenezni, kik valamennyi kér. börtönök’ felépítéséről egyedül állított tapasztalás’ hiánya miatt vonakodván, kötelesek elfogadni minden eszközt, melly által a’ tapasztalás szerzés nem csak igen gyorsitatik, hanem a’ szerzettnek helyes volta iránt sokkal inkább, háromszorosan biztositatunk is. Hol építtes­sék azon két két. börtön ’s valljon ez törvényben állapit— lasssék e’ meg, a’ vagy a’ választásra a’ kormány halai— maztassék fel, ezt majd az illető §-nál vélném eldöntendő­nek. — Megvallom egyébiránt, hogy én e’ két vagy négy bör­­tönhöz csak azért állok, mivel a’ föRv. megegyeztek abban miszerint a’ melly törvényhatóságokban uj börtön építése szükségessé válik’ az a’ magányrendszer szerint építtessék fel. De midőn ehez örömmel járulok, kénytelen vagyok ellenezni azon eszmét, mihez képest a’ föRR, a’ magány­­rendszer szabályait azon börtönökben újabb törvényes in­tézkedésig nem kívánják alkalmaztatni. — Ez valóságos tékozlása lenne a’ költségnek, időnek és alkalomnak, melly a’ tapasztalás gyűjtésre ajánlkozik. Én azt hiszem, hogy a’ melly törvényhozás a’törvényhatósá­gokat magányrendszeri börtönök építésére felhatalmazza, sőt kötelezi, a’ rendszert okosan nem tekintheti, olly ve­szedelmes fegyvernek, olly kétségteljes föladatnak, hogy 454

Next