Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-11-10 / 403. szám

Vasárnap PESTI HIBLAP. Megjelenik e­ lap minden hé­ten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhord­áss­al 5 forint, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó -tulajdonosnál, hatvani-utcza Horváth-házban 483. szám alatt, egyébütt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, 's egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő kr. számittatik. November 10. 1844 TARTALOM. Kinevezés. Magyarország’ kereskedése az ausztriai tartományokkal. Rövid válasz a’ Pesten építendő két indóház’ ügyében. Még egy szó az országházi pályadolgozatok’tárgyában. Ország­gyűlés. Kerületi ülés oct. 29-én (főRBi válaszok, 's írói tulajdon). Kér. ülés oct. 30. (országos pénztári számadások , sérelmek) Orsz. ülés a’ RR-nél oct. 30. (több kér. határozat helybenhagyatik). Orsz. ü­lés a’ főfiR-nél oct. 30-án (pénzügyi munkálat). Kér. ülés oct. 31. (hitelesítések). Orsz. ülés a’ RR-nél oct. 31. (vallási átmenet, pénz­ügyi munkálat). Orsz. ülés a’főRR-nél oct. 31. (közadó, hivatalké­pesség, középponti vasút, pénzügy). Kér. ülés ’-én (vallás’ tár­gya). Orsz. ülés a’ RR-nél nov. 1-én. (pénz­okálat, enneerta­tionális küldöttség). Orsz. ülés a’ főRR-m­­­én. (közmunkák, átmenet, börtönrendszer ’stb.) Kér. ülés m .katonatartási ter­hek’ megváltása). Orsz. ülés a’ RR-nél...' a. (honosítások ’stb.) Orsz. ü­lés a’ főRR-nél (hitelesítés, pénzü­g­yek­ ’s orsz. ülés a’ RR-nél nov. 3-kán. Előleges közlés nov. 4­­, 1­7-én tartott ü­lé­sekről. K. k. válaszok : a’ hitelintézet, közadó, szky alapítvány, a’ Buccariban felállittatni szándéklott hajózási r.­la, a­ pesti egye­temben a’ hasonszenvi gyógytani tanitószék’ felállt­a iránt, ’s a’ ko­­ronaőrségre kijelöltek iránt. Törvényhatóság olgok: Szepes (Gölnicz városa). Mármaros (közgyűlés). Iroda­­i újdonság. Fővá­rosi újdonságok. Vegyes közlemények. Külföld, Érdelések. BIAGYARORSzÁG és ERDÉLY. KINEVEZÉS. Ő cs. kir. ap. felsége méltóztatott legke­­gyelm­esebben a’ megürült felsö-bieberstolli bányaigazgatói hivatalra Belle Ödön Antal körm­öczi kir. bányagondviselőt, és az ottani bányászi igazgatói segédi állomásra Wexler Antal felső-bieberstolli rétegmestert kinevezni. MAGYARORSZÁG’ KERESKEDÉSE AZ AUSZTRIAI TARTOMÁNYOKKAL. I. Magyarország’ kivitele az ausztri­ai tartományokba 1841-ben Tegoborszky szerint *) — 5­1,330,004 pengő forintot, Magyarország’ behozatala on­nan 42,610,273 pengő forintot teszen, miszerint a’ kivitel a’bevitelt felülhaladja 8,719,731 forinttal. Mielőtt azon­ban az adatok’ közlésében tovább mennénk, meg kell je­gyeznünk , hogy e’ szám, melly kereskedésünket olly ked­vező világba állítja, csak írott szám ’s nem valóság. Kimu­tatja azt maga Tegoborszky az egyes czikkeknél, mint alább látni fogjuk. A’ kivitt áruk’ felidézett értékéből tesznek: A) Fogyasztásra való tárgyak, ’s pedig gabna ’s más mezei ’s kerti termékek: 9,152,823 forintot, vágómarha 7,106,853 ft, dohány 2,283,700 ft, olaj 1,078,365 forint, italneműek 641,192 ft, aprómarha ’s vad 567,435 ft, von­tató marha 555,790, állatországi eleség 553,798, tűz ’s építészi anyagok 331,250 frt, czukor (raffinad és syrup) 208,550, olasz’s másféle gyümölcs 135,918; egyéb ter­mékek, mellyeknek kivitele egyenként véve 100,000 ftot meg nem­ halad: 136,995 ft. Összesen 22,752,669 ft. B) Ipartárgyak, ’s pedig 1) nyers­anyagok: gyapjú 20,578800 ft, nyersbőr 15702­5 ft, nyers’s félig feldolgozott nemtelen érczek 1,289,008, bőrkészitéshez való anyagok 518,852 ft, tollú ’s pennák 494,897, len, kender és csepű 418,916, selyem 383,700, rongy 297,414, faggyú 262,504, viasz 196,370, gyógy­­és illatáruk 185,626, szaru, köröm és csont 163,516 frt, egyéb nyers­anyagok, mellyek egyenként 100 000 frtot meg nem haladnak: 137,687 ft. Összesen 26,498,374 frt. 2) Félgyártmányok: 3) Gyártmányok: közönséges gyapjúáruk 402,710 ft készített bőr 136,025 egyéb gyártmányok, mellyek’ bevitele egyenként véve 50,000 pftot meg nem halad .... 594,768 Összesen 1,135,503 ft 4) Irodalmi’s műtárgyak 18,125 ft 5) Drága kövek: 10,337 ft Míg a magyar gabonának s más mezei termékeknek kivitele 1841-ben 9,153,000 ftot tett, a’ külföldről ugyan­azon évben az egész birodalomba e’ czikkekből 5,866,000 ft ára hozatott be, ’s ez öszvegböl 178,600 frt esik Ma­gyarországra. A’ vágómarhák’ behozatala külföldről te­­szen 9,166 000 ftot, Magyarországból pedig csak 7,107 000 ftot. Meg kell azonban jegyezni, hogy a’marha’ bevitele csak Törökországból ugyanazon évben 6,976 000 ftot lett, mellyböl 4,965 000 ft erejéig Magyarországba jött; már pedig h­ívást fel lehet tenni Tegoborszky szerint, hogy annak aligha egyharmada maradt Magyarországba,), a’ töb­bi csak keresztülment, ’s a’ magyarországi kivitelbe szá­míttatott be. Tegyük fel minden valószínűség ellen — szól továbbá’ szerző — hogy a’ 4,965,000 ft értékű ’s Magyar­­országba behajtott marhából ott 1,965,000 ft fogyasztatott volna el, ’s csak 3,000,000 frtra vitetett ki az ausztriai tartományokba, akkor a’ magyar marhakivitelböl, melly Uebersicht des oeslerreichischen Handels von L. v. Tegobor­szky. Wien. 1844. I állítólag 7.107.000 pilra rúg, a’magyar marhára csak 4.107.000 ft esik, miből kiviláglik, hogy Magyarország a’ birodalom’ többi részeit marhájával nem azon mértékben látja el, mint természetes kútforrásainál fogva elláthatná. Az italok’ kivitele 641,192 ftot tesz, miből 82,463 akó borra 581,736 ft esik, mi a’magyar bortermesztés­ ’s a’ bor’ felette csekély árához képest nagyon kevés. A’ kül­földi borok' behozatala a’ birodalomba 2,950,847 ftot tesz, ’s ebből a’ közönséges olasz borokra 1,795, 160 (373,992 akó) ft esik, miszerint a’ magyar borok’ bevitele az ausz­triai tartományokba az olasz borok’ beviteléhez képest a’ mennyiségre nézve úgy áll körülbelől, mint 2, 9. — Ezen reánk nézve igen rosz eredményt — a’ szerző szerint— a’ vámrendszernek nem tulajdoníthatni; mert a’ közönséges olasz borok súly szerint véve, épen annyi vámot fizetnek, mint a’magyar borok, mi csekélyebb értékükhöz képest sokkal súlyosabb; mert a’ magyar borok mázsánként a’vá­mozásnál 6 fira becsültetvén , az olasz borok pedig 4 fiba vétetvén, a’ magyar borok’ vár­i értéküknek csak 33­/3­4-t az olasz boroknál pedig 50 Vn-t teszen. Hogy a’ ma­gyar borok ezen kedvezés , olcsóságuk ’s más jelességeik mellett olly csekély mennyiségben vitetnek be az örökös tartományokba, ezt belső közlekedési eszközök’ ’s keres­kedési vállalkozó szellem’ hiányának tulajdoníthatni.­­ Az összes monarchiából 1841-ben a’külföldre ’s a’ szabad ki­kötök’ fogyasztására 141,351 akó (1,016,526 ft) vitetvén ki, ebből 100,000 akó esik Magyarországra, ’s e’szerint a’ magyar bor’ összes kivitele 182,463 akót teszen, ’s kö­rülbelül 1,300,000 pftot megüt. A’magyar dohány’ kivitele Ausztriába 1841ben 228,202 mázsát tevén, bejött évette 2 283,700 0; mihez a’kivitel külföldre 72,832 mázsával járulván, ’s 7,028,320 ftot te­vén, a’ dohány’összes kivitele Magyarországnak 3,012,020 ftot hozott be, ’s e’ kivitel tetemesen növekedhetnék, ha a’ magyar kereskedés a’ tenger felé előmozdittatnék. A’ magyar nyers bőrök’ kivitele 1,570,000 fttal, cse­kély a’külföldi bőrök’ behozatal,ötv. képest, melly 4,957,000 ftot teszen, ’s e’ czikk’ kivitelével ugyanazon körülmény fordul elő, mint a’vágómarhánál. A’Törökországból hoz­zánk jövő bőrök Ausztriába küldetnek, ’s a’magyar bőr’ kivitelébe be vannak számítva; ’s ha még tekintetbe vesz­­szük­, hogy Magyarországba Ausztriából 422.000 frt árú nyers bőrök hozattak be, az tűnik ki, hogy Magyarország több bőrt hoz be, mint kivisz. A’ gyártmányok’ kivitele az összes kivitel’ értékének 2%-ét teszi. Eddig a’ szerző. Legyen szabad az előbocsátottakhoz jelenleg csak azt hozzátennünk, hogy összes kivitelünk­ből 51,330,004 ft., a’török marhát, melly Magyarorszá­gon át Ausztriába vitetik, ’s a’ magyar marhakivitelbe be van számítva, az összes kivitelből levonván 4,965,000 ; a’ borkivitel pedig semmire reducáltatván 1,570,000; marad kivitelünk’fejében 44,795,004 fs.(?) Magyarország’ bevitele az ausztriai tartományokból kö­vetkező tárgyakra oszlik el: A) Fogyasztási tárgyak: italneműek 1,078,948 ft; ga­­bona ’s más mezei ’s kerti termékek 675,838, vágómarha 622,305, tű­z’s építészi anyagok 400,553, czukor (raffin nad és syrup) 348,794, vontatómarha 228,280 ft; egyéb termékek, mellyek’ bevitele egyenként 100,000 ftot meg nem halad , 443,964 ft Összesen 3,798,682 ft. B) Iparti­rgyak. 1) Nyers anyagok: nemtelen érczek, nyersek és feldol­gozottak 861,727 ft, len, kender, csepű 456,321 ft, ny. bőr 421,975, selyem 344,400, gyógy- é s illatszerek 161,533 ft ; egyéb nyers anyagok, mellyek’ behozatala egyenként 100.000 fzlot meg nem halad, 529,289 frt. — Öszvesen 2,775,245 ft. 2) Félgyártmányok: fonal 2,513,173 ft, vegytani pro­­ductum­ok 341,026, festékek ’s festőanyagok 229,957 ft. Összesen 3,074,156 ft. 3) Gyártmányok : gyapotáruk 14,573.000 ft, gyapjú­árúk 5,981,330, len ’s kenderárúk 3,916,067 , selyem­árúk 2,140.000, vas és aczélárúk 1,815,049, bőr 639,560 üveg 528,311, réz, sárgaréz és más érczárúk 491,346, papiros és papiroslapet 264,665, szatócsárú 250,558, dísz­­árúk 216,416, agyagárúk 214,243 ruha é s ágybéli 174,551 kesztyűáruk 150,400, pipere 122,582, ezüstszerek 117,900, egyéb gyártmányok, mellyek egyenként 100,000 ftot meg nem haladnak 1,144,856 ft. Öszv. 32 740,834 ft­ 4) Irodalmi ’s műtárgyak 192,894 ft. 5) Drágakövek 18,462 ft. A’birodalom’töb­bi részeiből Magyarországba behozott italoknál 90 ’/m esik a’ pálinkára , melly legnagyobb részt Gallicziából hozatik be. Különös tünemény, hogy Magyarország, melly adó­­mentessége mellett gabonát olly nagy mennyiségben ter- i­meszt, a’ helyett, hogy azt szeszes italokká égettetvén, igy­­ fontos kiviteli czikket nyerhetne, nem állít elő eleget saját ’ szüksége’fedezésére, ’s körülbelől egy millió ft árút még a’ többi tartományokból hoz be. Gabona ’s vágómarha ugyanazon évben együttvéve 1,300,000 ft árú hozatott be legnagyobb részt Gallicziából, mit némelly kevesbbé termékeny határvidék’ szüksége okozott, de másrészt a’belkereskedés’hiányából is ered­het; mert nem kell elfelejtenünk, hogy e’két czikk be­vitelénél Magyarországba 2, 3— 5 % vámot fizet, e’vám ámbár igen mérsékelt, mégis legalább egyrészt a’ szállítá­si költségeket a’ távolabb vidékekről hozott gabonánál ki­egyenlíthetné. A’ mi a’ vasat illeti: Magyarország vasat kivisz ’s be­hoz ; a’ kivitt nagyobbrészt nyers, a’ behozott pedig rudas vas ’s pléh. Figyelemre méltó, hogy Magyarország a’töb­bi tartományokból lent hoz be, mig a’ clima ’s földje’ mi­nőségénél fogva e’ czikkből fontos kiviteli czikket ké­pezhetne. — Ezen futólagos észrevételekből eléggé kitű­nik , milly kevéssé használtatnak ez országban a’ mezei iparnak legegyszerűbb ’s legtermészetesebb kereset-kút­­forrásai. Magyarország’ kereskedését Ausztriával 1833 — 1835- ben összvehasonítván, 1839 — 1841-ben a’ kivitel Ma­gyarországból 1839 — 41-ben évenkint teszen 50,941,339. 1833 — 1835-ben 41,561,295 ftot, növekedett tehát 1839 -41-ig 9,380,104 fttal. Bevitel Magyarországba 1839—41-ben 41,438,168 ft. 1833—1835-ben 26,888,646 ftot, növekedett a’ bevitel 14,549,522 fttal. A’ magyar kivitel’ növekedése a’ behozatal’ növekedé­séhez úgy áll mint 9, 22 Figyelemre méltó, hogy a’gyapotáruk’ behozatala 183,1- ben csak 4,509,600 ft, 1841-ben pedig 14,573,600 ftot teszen. A’ gyapjú’ kivitele Magyarországból Ausztriába pe­dig 1831. óta csak 12%, míg a’ gyapjuáruk’ bevitele 32 % növekedett. Az ausztriai gyártmányok’ kivitele Magyarországba olly fontos , hogy az ausztriai tartományok’ csekély kül­ke­reskedését kipótolja, mert kivitelük gyártmányokban a’ kül­földre 1837—1841-ben 28,177,736 frt, Magyarországba pedig 29,030,583 ftot ten. Minthogy pedig a’ monarchia’ majdnem egész gyáripara Magyarországon kívül van mintegy 20,650,000 népességű tartományokban, ha a’ magyarországbai bevitelt a’ külföl­dihez hozzávetjük, az ausztriai ipar’ összes kivitele a’ fran­­cziához képest úgy áll mint 16: 27, a’ német vámszövetségi státusokéhoz pedig mint 16: 28. — T. Á. RÖVID VÁLASZ A’ BUDAPESTI HÍRADÓ’ T. VEZÉ­RÉNEK, A’ PESTEN ÉPÍTENDŐ KÉT INDÓHÁZ’ *) ÜGYÉBEN . Közlő a’ B. H­­t. vezérének itt csak azért válaszol, hogy­ alaptalan ’s álokoskodásai némellyeket, kik ez ügyben önmagukkal még tisztában nincsenek , tévutak­­ra el ne csábítsanak­ A’ t. vezérűr czikkelyének első soraiban Pest városa’ lakosainak érdekeit­­ melly­eket a’ honi kereskedéssel ugyan­­azonositni kíván — a’ vasut-társaság’ érdekei, az utasok’ kényelme ’s olcsóság végett, háttérbe szorittatni javasolja; a’ mit is nagyon könnyen elérend a’ t. vezérűr, ha a’ ter­vezett vaspályák a’ mostani modorban épittetendnek, mivel az ország’ fővárosának érdeke t. i. a’honi kereskedés’gyül­­helye Pestről lassan kint el fog húzódni, ha a’ magyar ter­­mesztmények jövendőben egyenesen a’ bécsi nagy piaczra küldethetnek a’ nélkül, hogy az ország’ fővárosának köz­­piaczán csak meg is állanának, vagy áruba bocsáttatnának; de mit is csináljon nálunk akkor a’ külföldi kereskedő, ha fővárosunkból a’ honi kereskedés, azaz a’ nagy raktáros­­piacz elvonult ? mi érdeke van akkor az ország’ fővárosá­nak ? mit fognak érni a’ most olly drágán építtetni szokott pesti házak ’s paloták, ha a’ fővárosból a’ kereskedési élet elvonul? hasonlók leszünk amaz egykor hires Augsburg német városhoz, melly hajdan majd az egész világ’ keres­kedését bírta, ’s most a’ 2 ’s 3 emeletes házakban néhány emberek laknak, utczáiban pedig a’ nőni szokott fúvón akár birkákat legeltethetnének; — ’s a’főváros’közérdekének elvesztésétől a’ t. vezérúr önmaga is félni ’s tartani látszik, midőn czikkelyében azt mondja, hogy „majd minden em­bernek, ki helyéből mozdul, van Pesten tenni, látni, venni vagy adni valója“ e’ szerint tehát a’ mi nézetünk szerint még az egyesekre sincs semmi káros következménye a’ 2 indóháznak; egyébiránt az igaz, hogy mindezek mostani állapotunkban teljesen igy állanak; de ha egykor Pest vá­rosa úgy köttetik össze Bécs székvárossal a’ vasutak által, hogy az utasnak Pesten még csak megszállani sem kellelik, akkoron fentebbi állítása a’ 1. vezérűrnak többé nem Pestre, mint az ország’ fővárosára, hanem a’ birodalom’ székváró­ vegytani készítmények 746,604 ft fonal 110,539 festékek ’s festőszerek 59,653 ft Összesen 916,996 ft *) Az indoház a' közéletből merített nevezet, mivel az idegen nem szokta kérdezni máskép, mint: honnan indul a’ vasul? de mivel a’ t. vezér úr’ elve ’s eszméje szerint Pestről nem fog indulni a’ vasút, hanem csak mellette elsurranni, tehát igazsága van, hogy még az indóház’ elnevezését sem tűri. 180

Next