Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)
1845-01-26 / 425. szám
Vasárnap 42. Januar SC* 1845. PESTI Megjelenik e’lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 forint pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál , hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyébitt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba 's egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvételnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számttatik. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. VÁROSI ÜGY- II. Nem fejtegetjük ez alkalommal, bár nem kevéssé lenne tanuságos, a’ városok’történetét; nem vizsgáljuk , mió a tart a’ jelen állapot , eredménye azon harcznak, melly a’ rendiség’ alkotmányában létező elemek’ természetes összeütközéséből származott. Mondják, évek óta úgy van az immár , hogy a’ városok’ követei egymást váltják a’ törvényhozásban; jönek, hogy némán üljenek ott őseik’ székében ’s megtérnek ismét mindannyiszor polgártársaikhoz, értesíteni őket az újabban megajánlott adó’ mennyiségéről. ’S a’ bevégzett tények' bölcselete ez állapotot már törvényesité. A’ városok azonban mélyen érezék ez állás’ gúnyos és igazságtalan voltát; de érezé egyszersmind a’ harmadik rend is elkülönzöttségében saját gyöngeségét, így jön, hogy az tuj életre fejlődő polgári elem panaszos hangon kezdé visszakövetelni a’ törvényhozási befolyást; ’s e’ követelés azon mértékben talált mind nagyobb viszhangra, minél valódibb lett a’ törekvés jobblét után ’s minél általánosabb a’ meggyőződés, miszerint helyrehozni hosszas idők’ mulasztásit rendkívüli erőkifejtésre van szükség, 's nagygyá és erőssé csak érdek-egység teszi a’ nemzetet. A’ városi ügy első lépés leend e’ czél felé, 's e’ tekintetben hazafias elismeréssel hajlanánk meg azon férfiak előtt, kik e’ nagyérdekű kérdést kezdetben anynyi lelkesedéssel karolák föl, — ha történetírói volnánk e’ kornak. De föladatunk egészen más. Tájékozni ígértük a’ városi ügy körül eddig tapasztalt eljárást, taglalni fogjuk egy két főbb vonásiban a’ kérdést, mellynek megoldása a’ múlt törvényhozás’fáradalmainak nem sikerült, ’s mint uj tanok’ hirdetői a’ magyar politikai irodalom’ terén, beszélni fogunk némelly dologról már csak azért is, hogy aztán mások is beszéljenek róla. Ott kezdjük tájékozásunkat, hol a’ városok kezdék vala, — a’ szavazat’ kérdésénél. A’ városok, hivatkozván a’ törvényekre, fejenkénti szavazatot követeltek. Mi vala természetesebb, mint e’ követelésre válaszolni, mikép’ az a’ képviselet máskép’ alakult viszonyaival többé öszhangzásban nincsen, ’s a’ törvények, mellyek ismételve annyiszor fölhozattak,—mint e’ lapok’ szerkesztője is megjegyzé, — alig egyebek immár homályos históriai adatoknál. Továbbá a’ városi követek föltétlenül sürgetők a’ szavazatjogot. Mi volt ismét természetesebb, mint figyelmeztetni őket, hogy a’ státus politicai jogok’ osztogatása körül csak a’ szabadság’ érdekében bőkezűsködhetik; figyelmeztetni, hogy képviseletüknek, indén egy zárt testület által választatnak, alig van helyesebb alapja , mint némelly várfalak’ képviseletének volt Angliában a’ reformbill előtt. Mindezekből pedig következett, hogy a’ városi ügy históriai jogok’ egyszerű visszaállitása által nem volt többé elintézhető; ’s a’szavazatarány’ kérdése, polgári jogok’ terjesztése és választási formák’ rendezése szükségkép’ szóba jött. De midőn politikusaink az élet’ igényeit vévén figyelembe , a’ historiai alaptól ekkép’ eltértek, midőn egyfelől kis városoktól megtagadák a’ fejenkénti szavazatjogot ’s követküldést, más részről ragaszkodtak a’ régi elvhez, miszerint nem a’ polgárok’ bizonyos száma hanem törvényhatóságok képviselteinek A’ követ ez elv’ értelmében nem teljes hatalmú megbízott, csak tolmácsa küldői’ akaratának, melly a’ törvényhatósági formák között nyilatkozik. ’S ez elv szerint aztán, a'törvényhozási befolyás' biztosítása végett, nem csupán választó kerületeket, hanem tanácskozó testületeket is szükség előbb alakítani; szükség a’ törvényhatóságokat akkép’ rendezni, hogy, mint tanácskozó testületek , egymás között és felülről lehetőleg függetlenek legyenek. Illy függetlenség távolról sem valt a’ városok jelen állásában; azért tartatott szükségesnek , mielőtt az országgyűlési szavazat megadatnék , rendezni előbb a’ polgárok’ törvény hatósági életét. Nem csekély föladat, ha meggondoljuk a’ törvényhozás’ két felének ellenkező irányát, ha tekintetbe vesszük , mikép’ közigazgatás ’s a’ legfelsőbb felügyelési jog ugyanazon formák között gyakoroltatik, mellyeket a’ szabadság’biztosítására kívánunk felállítani. Az elv azonban ki volt mondva, ’s a’ városi követek, panaszt emelvén kezdetben a’ rendezés ellen, melly róluk nélkülök történik , később magok is megnyugvának azon férfiak’ eljárásában , kiknek őszinte szándékához kétség nem férhető, megnyugvának a’ politicában, melly a’szavazatkérdést a bélrendezéstől függeszté föl , vagy miként divatos szójárás vala , a’ városokat előbb a’ megyékhez kivárni assimilalni. Vizsgáljuk e* szavak’ értelmét. Ha a’ törvényhatóságokat, mint Francziaországban vannak, úgy tekintjük, mennyiben bizonyos közigazgatási eljárásokat teljesítenek, értelem nélküli szó volt ez assimilaás’ elve. A’megye községek’ kerülete, mellyek a’ közigazgatás’ tekintetéből vannak egyesítve; ellenben a’ városok csak e’ kerület’ kiegészítő részei, csak kisebb nagyobb községek. ’S hogy nálunk a’ kir. városok kiváltak a megyei kerületekből, okát ismét a’ rendiség’ alkotmányában kell keresnünk , melly a’ meghasonlás, a’ szétszakadottság’ elvét a’ közigazgatásban is következetesen alkalmazá. Ez által azonban a’ városok nem szűntek meg községek lenni, ’s könnyű belátnunk, mikép rendezésükről lévén szó, ennek nem a’ tartományi rendszer, hanem főleg kisebb városokban a' községi (communalis)szerkezet’ elvei szerint kell megtörténni. Ez alatt nem értjük, hogy a’ dolgok’jelen helyzetében a’ megyékbe olvasztassanak vissza a’ városok; nem kívánjuk a’ polgári elemet, mig a’ megyék’ ügyeit egyedül kezdi az aristocratia , ennek alárendelni, csupán az assimilalési elv’képtelenségére óhajtók figyelmessé tenni az olvasót, mi annál föltűnőbb, minél kisebb valamelly város , minél kevésbbé lehet például a’ közigazgatást különválasztani a’ törvénykezéstől. De jól tudjuk, mikép’ nem annyira a’ közigazgatás rendezése, mint inkább egy más szempont volt, mi miatt az assimilálás’ elve a’ berendezés’ alapjául vétetett. — Magyarországon t. i. a’ megyei törvényhatóságok nem csupán bizonyos közigazgatási eljárásokat teljesítenek hanem egyszersmind önálló közjogi életet élnek: ezen közjogi életet óhatták fél fiaink , kik a’ politicával foglalkoznak, átültetni a’ városi helyhatóságokba , hol legyen a helyhatóságokban is me annyi garantiája alkotmányos szabadágunknak ’S ez eljárásban, vizsgálva fenálló intitutióink’ szellemét, tagadhatlanul következetesség van. Mind tudjuk, hogy minden szabadságnak , tehát alkotmányunknak is biztositékokokra van szüksége; de kérdés, midőn reformról van szó, ott kell e továbbá is keresnünk e’ biztosítékot, hol nem az összes nemzettel , hanem csak egyes töredékeivel találkozunk, a’ provincziában? Mi ezt rendkívül károsnak tartjuk; mi a’ nemzet’ összes érdekeit központosítani óhajtjuk a’ törvényhozásban épen a’ végett, hogy azután ott találjuk alkotmányos állásunk’ biztosítékát, hol az erők, hol az érdekek központosulva vannak Ez bevallott irányunk, ez eljárásunk’philosophiája a’ városi ügy körül, mi tehát nem látunk a’szavazatjog’s belrendezés között olly szoros egybeköttetést, sőt némileg — mert a’ városi ügy csak első lépés, — épen a’ szavazatjog által reméljük kivívhatni azt, hova ti a’ belrendezés által törekszetek. Ez a’ különbség köztünk ’s köztetek. ’S a’ történetek’ tanúságait se feledjük. A’ história tanítja, mikép’ városainkban a' törvényhatósági élettel együtt halt el a’ törvényhozási befolyás; a’ história int tehát,,mellőznünk , mennyire lehet, a’ képviselet’ formájánál a’ törvényhatósági élet’ typusát ’s átmennünk a’ számszerinti képviselet, a’ centralisatio’ tiszta formájára.“ Más nemzeteknél ez elv’ nyomán , egyszerű választási törvénynyel intéztetett volna el a’ szóban forgó szavazati kérdés. Így történt Angliában, hol a’ parliamentreform három évvel előbb rendezé a’ polgári elem’ törvényhozási állását, mint rendeztetett a’ városok’ helyhatósági élete. Ne higgjük pedig, hogy az angol városok szerencsésebb állapotban voltak legyen, mint városaink vannak jelenleg. Sok városban alig volt tiz húsz polgári’s a’kft. igazgatás ott is zártkörű, avagokat kiegészítő testületek’ kezeiben nyugvék. A’ reformbill szaporitá meg először a’ polgárok’ számát ’s az általános választói képesség előkészité a’helyhatósági polgárjogok’ kiterjesztését. Politicusaink más eljárást követtek , ’s a’ két tábla’ egymás iránti viszonyait nem fejtegetvén, sok részben ez el járásnak tulajdonítjuk a’nehézségeket, mellyek a’ lefolyt országgyűlésen ez ügyre nézve előfordultak Innen következett, hogy a’ pártok’ vitái,a’ dolog’ lényegéről, a’ szavazat’ kérdésről eltérve, főleg a’szabály-alkotás, főfelügyelő és egyéb mellékes kérdések körül forogtak ; ’s midőn a’ rendezési munkálat a’ földi módosítások által lényeges változást szenvedett, ez eljárás’ szellemében történt, miszerint az ellenzék’ több kitűnő tagjai, következetesen önmagokhoz , nyilván kijelenték, mikép’ a’törvényhozást függő elemkkel saturalni nem akarván, oda fognak munkálni , hogy illy rendezés mellett, a’ városoknak minél kevesebb befolyás adassék. Nem igy, urak. A’ polgári elemtől a’ törvényhozási befolyást , a’ szavazatjogot, melly őt aránylag illeti, megtagadni többé nem lehet. Kísértsetek meg azért mindent, kizdjetek csüggedetlenűl, ’s mi fődolog, változtassátok a’ kérdést, mellynek mikép lett állításától annyi függ, csak ne álljatok meg az út’ kezdetén, melly a’ képviseleti rendszer’ fejlesztésére, a’ törvényhozás’ erősítésére vezet. Eddig a’ belrendezés tartatott fődolognak , mert reményetek volt erős municipiumokat teremthetni, mellyeknek szerkezetére alapitátok vala aztán nem csupán a’ közigazgatás , hanem magát a’ törvényhozói hatalmat is. Lehetőnek és hasznosnak hívetek, e’ kettőt egyszerre, ’s egy alapon intézni el, holott kétségtelen, miszerint az administratióban némi állandóságra, egyformágra okvetlenül szükség van, mig a’ szabadság, az alkotmányos jogok’ gyakorlása nagyobb életmozgalmat föltételez. A’ berrendezési kérdésnek e’ kettős irányát legélesebb ellentétben tüntetik föl a’ pártok’ küzdelmet. A’ municipalisták a’ szabadságra hivatkoznak , mások a’ rend’ biztosítása végett követelnek nagyobb befolyást a’ felügyelő-hatalom’ részére. Amazok túlszerelmesek instiltítioinkba, mellyeknek mostani szerkezete mellett jó administrate képzelhetetlen; ’s az utóbbiak feledik, miszerint épen azon tétlenségben kell keresnünk alkotmányos állásunk’ mostani biztosítékát, mi miatt a’ pontos végrehajtás lehetetlenné válik Amazok készebbek tovább is tétlen állapotban tengeni, mint lemondani szabadság-álmaikról kedves memellett; ’s az utóbbiak, ügyetlen orvosait az élet’ megszüntetésével kívánják gyes szerkezetük sok’ módjára, a’ orvosolni. Mi a’ harcztól, mellyben illy ellenkező vélemények állanak szem közt, közel sikert nem várunk, mi nem reméljük, hogy a’ városi községebe át lehessen ültetnünk a’ tartom myi Rt. ellenállási erejét, sőt, a' dolgok’ eddigi fejleménye után ítélve , ép’ községi szerkezetre sem igen van egyhamar kilátásunk. Ellenben alapos okunk van félni, hogy ha municipalistáink’ küzdelmei nem fognak is a’ jövő országgyűlésen ismét eredmény nélkül maradni, majdan új alku kezdetik , a’ berendezés’ minősége szerint devalválni az országgyűlési szavazatok’ mennyiségét. ’S ez nem kevésbbé káros fogna lenni, mint a’ minő igazságtalan és ellenkező minden józan politikával. Szerintünk főczél: az országgyűlés’ erősítése, — a’ városok históriai okok’ nyomán mondhatnák: törvényhozói állásuk’ biztosítása. Lehet, hogy mások a’ községi élet’ kifejtését előbb valónak tartják , ’s talán a’ berendezés a’ város’ egyszerű polgárát közelebbről is fogná érdekelni; de mi magasabb politicai tekinteteket ismerünk, ’s például hivatkozunk Francziaországra, hol a’ túlságig vitt központositás minden községi életet elöl, ’s a’ nemzet mégis alkotmányos élet’ szabadságát élvezi. Fordítsuk meg tehát a’ kérdéseket, vagy legalább különözzük el egymástól, mondjuk : előbb a’ szavazatjog, ’s mi aztán berendezés , vagy egy időben mindkettő, ha tetszik, írtsak ne úgy, hogy egyik a’ másikat feltételezze. A' különválasztás , mikép’ történhetik meg , más alkalommal fogjuk fejtegetni. — Ifj. Csengery Antal. A' B. P. HÍRADÓRÓL A’ B. P. Híradó 17-ik számában a’ közelebb tartott Pest megyei gyűlésről közölt tudósításában említést tesz Rosti Albert , Kossuth Lajos és Besze János t biró urak’ nyilatkozatairól, mellyekben adómentességükről lemondván, magokat a’ házi ’s hadi adónak — a’ mennyiben az birtokukat aránylagosan illeti — felvállalására készeknek nyilatkoztaták. A’ hang, mellyel e’ tudósítás a’ közönséggel közöltetik, megérdemli, hogy reá néhány őszinte szavakkal válaszoljunk. Mindent össze fogva (igy szól a’BP. Híradó a’ fent emlitett tudósítás után) ezen in provisált ’s sok tekintetben olcsó lelkesedések langyosan fogadtattak, ’s mondhatni, a’fiasco tökéletes volt, otlyan t.i, mi ilyet a’ dolog érdemlett. Azon sok baklövés, mellyet a’liberális párt országgyűlésen tett a’ közös teherviselés’ dolgában, illy silány pótszerek által sem helyre nem hozathatik, sem feledékenységbe nem döntethetik. Nem szándékunk ez alkalommal az adó’ kérdésének bővtbb tárgyalásába beléereszkedni (tenni fogjuk kétségen kívül, s törvénykönyvünkkel kezünkben be fogjuk bizonyítani, hogy a’ magyar nemesség nemcsak szeszjog, hanem alkotmányunk’ rendelései szerint az adó’ viselésére 15 „ ‘ Teljes számú példányokkal még szolgálhatunk. V TARTALOM. Városi egy II. A’B-P. Ilindóról. Törvényhatósági dolgok: Székesfejérvári követjelentés (vége). Mosony (követszámolás). Trénerén (korteskedések). Fővárosi újdonságok. Iparügy(vasgyártás a’ bánságban).Vegyes közlemények : Magyar gazdasági egyesület. Takarékpénztár. Adakozások a’ josephinum' számára. Külföld. Értekei A. (Népélét.) Hivatalos tud. Hirdetések.