Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)

1845-01-26 / 425. szám

Vasárnap 42­. Januar SC* 1845. PESTI Megjelenik e’lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 forint pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Laj­os kiadó-tulajdonosnál , hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyébi­tt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba 's egyéb külföldi tartományokba küldetni kí­vánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvételnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki szám­ttatik. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. VÁROSI ÜGY- II. Nem fejtegetjük ez alkalommal, bár nem kevéssé lenne tanuságos, a’ városok’történetét; nem vizsgáljuk , mió a tart a’ jelen állapot , eredménye azon harcznak, me­lly a’ rendiség’ alkotmányában létező elemek’ természetes összeütközéséből származott. M­ondják, évek óta úgy van az immár , hogy a’ városok’ követei egymást váltják a’ törvényhozásban; jönek, hogy némán üljenek ott őseik’ székében ’s megtérnek ism­­­ét mindannyiszor pol­gártársaikhoz, értesíteni őket az újabban megajánlott adó’ mennyiségéről. ’S a’ bevégzett tények' bölcselete ez állapo­tot már törvényesité. A’ városok azonban mélyen érezék ez állás’ gúnyos és igazságtalan voltát; de érezé egyszersmind a’ harmadik rend is elkülönzöttségében saját gyöngeségét, így jön, hogy az tuj életre fejlődő polgári elem panaszos hangon kezdé visszakövetelni a’ törvényhozási befolyást; ’s e’ követelés azon mértékben talált mind nagyobb viszhangra, minél va­lódibb lett a’ törekvés jobblét után ’s minél általánosabb a’ meggyőződés, miszerint helyrehozni hosszas idők’ mulasz­­tásit rendkívüli erőkifejtésre van szükség, 's nagygyá és erőssé csak érdek-egység teszi a’ nemzetet. A’ városi ügy első lépés leend e’ czél felé, 's e’ tekintetben hazafias elismeréssel hajlanánk meg azon férfiak előtt, kik e’ nagyérdekű kérdést kezdetben any­­nyi lelkesedéssel karolák föl, — ha történetírói volnánk e’ kornak. De föladatunk egészen más. Tájékozni ígértük a’ városi ügy körül eddig tapasztalt eljárást, taglalni fogjuk egy két főbb vonásiban a’ kérdést, mellynek megoldása a’ múlt törvényhozás’fáradalmainak nem sikerült, ’s mint uj tanok’ hirdetői a’ magyar politikai irodalom’ terén, beszélni fogunk némelly dologról már csak azért is, hogy aztán má­sok is beszéljenek róla. Ott kezdjük tájékozásunkat, hol a’ városok kezdék vala, — a’ szavazat’ kérdésénél. A’ városok, hivatkozván a’ törvényekre, fejenkénti sza­vazatot követeltek. Mi vala természetesebb, mint e’ követelésre válaszolni, mikép’ az a’ képviselet máskép’ alakult viszonyaival többé öszhangzásban nincsen, ’s a’ törvények, mellyek ismételve annyiszor fölhozattak,—mint e’ lapok’ szerkesztője is meg­­jegyzé, — alig egyebek immár homályos históriai ada­toknál. Továbbá a’ városi követek föltétlenül sürgetők a’ sza­vazatjogot. Mi volt ismét természetesebb, mint figyelmeztetni őket, hogy a’ státus politicai jogok’ osztogatása körül csak a’ sza­badság’ érdekében bőkezűsködhetik; figyelmeztetni, hogy képviseletüknek, in­dén egy zárt testület által választatnak, alig van helyesebb alapja , mint némelly várfalak’ képvise­letének volt Angliában a’ reformbill előtt. Mindezekből pedig következett, hogy a’ városi ügy históriai jogok’ egyszerű visszaállitása által nem volt többé elintézhető; ’s a’szavazatarány’ kérdése, polgári jogok’ terjesztése és választási form­ák’ rendezése szükségkép’ szóba jött. De midőn politikusaink az élet’ igényeit vévén figye­lembe , a’ historiai alaptól ekkép’ eltértek, midőn egyfelől kis városoktól megtagadák a’ fejenkénti szavazatjogot ’s követküldést, más részről ragaszkodtak a’ régi elvhez, miszerint nem a’ polgárok’ bizonyos száma hanem törvény­hatóságok képviselteinek A’ követ ez elv’ értelmében nem teljes hatalmú megbízott, csak tolmácsa küldői’ akaratá­nak, melly a’ törvényhatósági formák között nyilatkozik. ’S ez elv szerint aztán, a'törvényhozási befolyás' biz­tosítása végett, nem csupán választó kerületeket, hanem tanácskozó testületeket is szükség előbb alakítani; szükség a’ törvényhatóságokat akkép’ rendezni, hogy, mint tanács­kozó testületek , egymás között és felülről lehetőleg füg­getlenek legyenek. Illy függetlenség távolról sem valt a’ városok­ jelen ál­lásában; azért tartatott szükségesnek , mielőtt az ország­gyűlési szavazat megadatnék , rendezni előbb a’ polgárok’ tör­vény hatósági életét. Nem csekély föladat, ha meggon­doljuk a’ törvényhozás’ két felének ellenkező irányát, ha tekintetbe vesszük , mikép’ közigazgatás ’s a’ legfelsőbb felü­gyelési jog ugyanazon form­ák között gyakoroltatik, mellyeket a’ szabadság’biztosítására kívánunk felállítani. Az elv azonban ki volt mondva, ’s a’ városi követek, panaszt emelvén kezdetben a’ rendezés ellen, melly róluk nélkülök történik , később magok is megnyugvának azon férfiak’ eljárásában , kiknek őszinte szándékához kétség nem férhető, megnyugvának a’ politicában, melly a’sza­vazatkérdést a­ bélrendezéstől függeszté föl , vagy miként divatos szójárás vala , a’ városokat előbb a’ megyékhez ki­várni assimilalni. Vizsgáljuk e* szavak’ értelmét. Ha a’ törvényhatóságokat, mint Francziaországban van­nak, úgy tekintjük, mennyiben bizonyos közigazgatási el­­járásokat teljesítenek, értelem nélküli szó volt ez assim­i­­la­ás’ elve. A’megye községek’ kerülete, mellyek a’ közi­gazgatás’ tekintetéből vannak egyesítve; ellenben a’ váro­sok csak e’ kerület’ kiegészítő részei, csak kisebb nagyobb községek. ’S hogy nálunk a’ kir. városok kiváltak a me­gyei kerületekből, okát ismét a’ rendiség’ alkotmányában kell keresnünk , melly a’ meghasonlás, a’ szétszakadottság’ elvét a’ közigazgatásban is következetesen alkalmazá. Ez által azonban a’ városok nem szűntek meg községek lenni, ’s könnyű belátnunk, mikép rendezésükről lévén szó, en­nek nem a’ tartományi rendszer, hanem főleg kisebb váro­sokban a' községi (communalis)szerkezet’ elvei szerint ke­ll megtörténni. Ez alatt nem értjük, hogy a’ dolgok’jelen helyzetében a’ megyékbe olvasztassanak vissza a’ városok; nem kívánjuk a’ polgári elemet, mig a’ megyék’ ügyeit egyedü­l kezdi az aristocratia , ennek alárendelni, csupán az assimilalési elv’képtelenségére óhajtók figyelmessé tenni az olvasót, mi annál föltű­nőbb, minél kisebb valamelly vá­ros , minél kevésbbé lehet például a’ közigazgatást külön­választani a’ törvénykezéstől. De jól tudjuk, mikép’ nem annyira a’ közigazgatás rendezése, mint inkább egy más szempont volt, mi miatt az assimilálás’ elve a’ be­rendezés’ alapjául vétetett. — Magyarországon t. i. a’ megyei törvényhatóságok nem csupán bizonyos közigazgatási eljárásokat teljesítenek hanem egyszersmind önálló közjogi életet élnek: ezen közjogi életet óhatták fél fiaink , kik a’ politicával foglalkoznak, átültetni a’ városi helyhatóságokba , ho­l legyen a helyhatóságokban is me annyi garantiája alkot­mányos szabadágunknak ’S ez eljárásban, vizsgálva fen­­álló in­titutióink’ szellemét, tagadhatlanul következetesség van. Mi­nd tudjuk, hogy minden szabadságnak , tehát al­kotmányunknak is biztositékokokra van szüksége; de kér­dés, midőn reformról van szó, ott kell e továbbá is keres­nünk e’ biztosítékot, hol nem az összes nemzettel , hanem csak egyes töredékeivel találkozunk,­­ a’ provincziá­ban? Mi ezt rendkívül károsnak tartjuk; mi a’ nemzet’ összes ér­dekeit központosítani óhajtjuk a’ törvényhozásban épen a’ végett, hogy azután ott találjuk alkotmányos állásunk’ biz­tosítékát, hol az erők, hol az érdekek központosulva van­nak Ez bevallott irányunk, ez eljárásunk’philosophiája a’ városi ügy körül, mi tehát nem látunk a’szavazatjog’s belrendezés között olly szoros egybeköttetést, sőt némileg — mert a’ városi ügy csak első lépés, — épen a’ szava­zatjog által reméljük kivívhatni azt, hova ti a’ belrendezés által törekszetek. Ez a’ különbség köztünk ’s köztetek. ’S a’ történetek’ tanúságait se feledjük. A’ história ta­nítja, mikép’ városainkban a' törvényhatósági élettel együtt halt el a’ törvényhozási befolyás; a’ história int tehát,,mel­lőznünk , mennyire lehet, a’ képviselet’ formájánál a’ tör­vényhatósági élet’ typusát ’s átmennü­nk a’ számszerinti képviselet, a’ centralisatio’ tiszta formájára.“ Más nemzeteknél ez elv’ nyomán , egyszerű választási törvény­nyel intézt­etett volna el a’ szóban forgó szavazati kérdés. Így történt Angliában, hol a’ parliamentreform há­rom évvel előbb rendezé a’ polgári elem’ törvényhozási ál­lását, mint rendeztetett a’ városok’ helyhatósági élete. Ne higgjük pedig, hogy az angol városok szerencsésebb ál­lapotban voltak legyen, mint városaink vannak jelenleg. Sok városban alig volt tiz húsz polgári’s a’kft. igazgatás ott is zártkörű, avagokat kiegészítő testületek’ kezeiben nyugvék. A’ reformbill szaporitá meg először a’ polgárok’ számát ’s az általános választói képesség előkészité a’hely­­hatósági polgárjogok’ kiterjesztését. Politicusaink más eljárást követtek , ’s a’ két tábla’ egymás iránti viszonyait nem fejtegetvén, sok részben ez el járásnak tulajdonítjuk a’nehézségeket, mellyek a’ lefolyt országgyűlésen ez ügyre nézve előfordultak Innen követ­kezett, hogy a’ pártok’ vitái,a’ dolog’ lényegéről, a’ szava­zat’ kérdésről eltérve, főleg a’szabály-alkotás, főfelü­gyelő és egyéb mellékes kérdések körül forogtak ; ’s midőn a’ rendezési munkálat a’ földi módosítások által lényeges változást szenvedett, ez eljárás’ szellemében történt, mi­szerint az ellenzék’ több kitűnő tagjai, következet­esen ön­magokhoz , nyilván kijelenték, mikép’ a’törvényhozást függő elem­kkel saturalni nem akarván, oda fognak mun­kálni , hogy illy rendezés mellett, a’ városoknak minél kevesebb befolyás adassék. Nem igy, urak. A’ polgári elemtől a’ törvényhozási be­folyást , a’ szavazatjogot, melly őt aránylag ill­e­ti, megta­gadni többé nem lehet. Kísértsetek meg azért mindent, kizdjetek csüggedetlenű­l, ’s mi fődolog, változtassátok a’ kérdést, mellynek mikép lett állításától annyi függ, csak ne álljatok meg az út’ kezdetén, melly a’ képviseleti rendszer’ fejlesztésére, a’ törvényhozás’ erősítésére veze­t. Eddig a’ belrendezés tartatott fődolognak , mert remé­nyetek volt erős municipiumokat teremthetni, mellyeknek szerkezetére alapitátok vala aztán nem­ csupán a’ közigaz­gatás , hanem magát a’ törvényhozói hatalmat is. Lehető­nek és hasznosnak hívetek, e’ kettőt egyszerre, ’s egy alapon intézni el, holott kétségtelen, miszerint az adminis­­tratióban némi állandóságra, egy­form­­ágra okvetlenül szükség van, mig a’ szabadság, az alkotmányos jogok’ gyakorlása nagyobb életmozgalmat föltételez. A’ berrendezési kérdésnek e’ kettős irányát legélesebb ellentétben tüntetik föl a’ pártok’ küzdelmet. A’ municipalisták a’ szabadságra hivatkoznak , mások a’ rend’ biztosítása végett követelnek nagyobb befolyást a’ fel­ügyelő-hatalom’ részére. Amazok túlszerelmesek instiltí­­tioinkba, mellyeknek mostani szerkezete mellett jó admi­nistrate képzelhetetlen; ’s az utóbbiak feledik, miszerint épen azon tétlenségben kell keresnünk alkotmányos állásunk’ mostani biztosítékát, mi miatt a’ pontos végrehajtás lehetet­lenné válik Amazok készebbek tovább is tétlen állapotban tengeni, mint lemondani szabadság-álmaikról kedves me­mellett; ’s az utóbbiak, ügyetlen orvo­­sait az élet’ megszüntetésével kívánják gyes szerkezetük sok’ módjára, a’ orvosolni. Mi a’ harcztól, mellyben illy ellenkező vélemények ál­lanak szem közt, közel sikert nem várunk, mi nem remél­jük, hogy a’ városi községe­be át lehessen ültetnünk a’ tartom my­i Rt. ellenállási erejét, sőt, a' dolgok’ eddigi fej­leménye után ítélve , ép’ községi szerkezetre sem igen van egyhamar kilátásunk. Ellenben alapos okunk van félni, hogy ha municipalistáink’ küzdelmei nem fognak is a’ jövő or­szággyűlésen ismét eredmény nélkül maradni, majdan új alku kezdetik , a’ be­rendezés’ minősége szerint deval­válni az országgyűlési szavazatok’ mennyiségét. ’S ez nem kevésbbé káros fogna lenni, mint a’ minő igazságtalan és ellenkező minden józan politikával. Szerintünk főczél: az országgyűlés’ erősítése, — a’ városok históriai okok’ nyomán mondhatnák: törvényhozói állásuk’ biztosítása. Lehet, hogy mások a’ községi élet’ kifejtését előbb valónak tartják , ’s talán a’ be­rendezés a’ város’ egyszerű polgárát közelebbről is fogná érdekelni; de mi magasabb politicai tekinteteket ismerünk, ’s például hi­vatkozunk Francziaországra, hol a’ túlságig vitt központo­­sitás minden községi életet elöl, ’s a’ nemzet mégis alkot­mányos élet’ szabadságát élvezi. Fordítsuk meg tehát a’ kérdéseket, vagy legalább kü­­lönözzük el egymástól, mondjuk : előbb a’ szavazatjog, ’s mi aztán b­erendezés , vagy egy időben mindkettő, ha tetszik, írtsak ne úgy, hogy egyik a’ másikat feltételezze. A' különválasztás , mikép’ történhetik meg , más alka­lommal fogjuk fejtegetni. — Ifj. Csengery Antal. A' B. P. HÍRADÓRÓL A’ B. P. Híradó­­ 17-ik számá­ban a’ közelebb tartott Pest megyei gyűlésről közölt tudó­sításában említést tesz Rosti Albert , Kossuth Lajos és Besze János t biró urak’ nyilatkozatairól, mellyekben adó­mentességükről lemondván, magokat a’ házi ’s hadi adónak — a’ mennyiben az birtokukat aránylagosan illeti — fel­vállalására készeknek nyilatkoztaták. A’ hang, mellyel e’ tudósítás a’ közönséggel közöltetik, megérdemli, hogy reá néhány őszinte szavakkal válaszoljunk. Mindent össze fogva (igy szól a’B­P. Híradó a’ fent e­mlitett tudósítás után) e­ze­n in pr­ov­isál­t ’s sok tekintetben olcsó lelkese­dések langyosan fo­gadtattak, ’s mondhatni, a’fiasco tökéletes volt, otlyan t.­i, m­i il­y­e­t a’ dolog érdemlett. Azon sok baklövés, mellyet a’liberális párt országgyűlésen tett a’ közös teherviselés’ dolgában, illy silány pótszerek által sem helyre nem hozathatik, sem feledékenység­­be nem döntethetik. Nem szándékunk ez alkalommal az adó’ kérdésének bővt­bb tárgyalásába beléereszkedni (tenni fogjuk kétségen kívül, s törvénykönyvünkkel kezünkben be fogjuk bizo­nyítani, hogy a’ magyar nemesség nemcsak sz­eszjog, ha­nem alkotmányunk’ rendelései szerint az adó’ viselésére 15 „ ‘ Teljes számú példányokkal még szolgálhatunk. V TARTALOM. Városi egy II. A’B-P. Ilin­dóról. Tör­vényhatósági dolgok: Székesfejérvári követje­lentés (vége). Mosony (követszámolás). Trénerén (korteskedések). Fővárosi újdonságok. I­p­a­r­ü­g­y(vasgyártás a’ bánságban).V­e­­gyes közlemények : Magyar gazdasági egyesület. Takarékpénztár. Adakozások a’ josephinum' számára. Külföld. Érte­k­e­i A. (Népélét.) Hivatalos tud. Hirdetések.

Next