Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)

1845-06-03 / 479. szám

Kedd­­ Junius 3.1845' 470 PESTI HÍRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft ,pp. — Elűzethetni helyben Standerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483­ sz. a., egyébütt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példá­nyok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számittatik. TARTALOM. Külön bizottmány' alakítása az ország' közleke­dési ’’eszközeinek létesítésére. Névmagyaritás. Halálozások. Bé­csi iparműkiállitás. — Törvényhatósági dolgok: Zala (közgyűlés.­ Krassó (a’ pártok’ állása.) Baranya (főispáni he­lyettes­ beiktatása.) Vegyes közlemények: Duna-tiszai csa­torna. Iparegyesület. Tanítóink. Komárom (május’25-dike.) Külföld. Értekező: Macaulay’ iratai III. Hirdetések MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Az ország’ szükségeinek megfelelő közlekedési eszközök’ létesítését ő cs. kir. Felsége legmagasb gondjaihoz számít­ván , hogy az e’ végre megkívántató előmunkálatok minél gyakorlatibb és alkalmasabb módon, egyszersmind pedig ha­ladéktalanul elkészítethessenek, ő cs. ap. kir. Felsége egy külön bizottmánynak alakíttatását megrendelni, ennek elnö­kévé gr. Széchenyi Istvánt kinevezni, és egyszersmind kegyelmesen megparancsolni méltóztatott, hogy az ezen bi­zottmánynak eb­be szabandó feladás és annak adandó belszer­­kezet, nemkülönben az e' bizottmánynak mind a’ kormány­szék, mind az illető hatóságok’ irányában­ viszonyait tár­­gyazó javaslatok minél elöbb ő Felsége’ legmagasb elhatáro­zása alá terjesztessenek. B. P. H. NÉVMAGYARITÁS. Őrcs. k. felsége Karpf Sándor sz. k. Győr városa’ tanácsnoka’ és Karpf Kálmán hites ügyvéd’ vezetéknevüknek Karvasyra változtatását kegy. megen­gedni méltóztatott. HALÁLOZÁS. Adamkovics Mihály kir. tanácsos , pozsonyi nagyprépost ’s a’ pozsonyi iskolai kerület’ fő­igazgatója május’ 18-án Pozsonyban meghalálozott. Tóbi Boros Mihály péczeli ref. lelkész a’ pesti ref. egyházmegye ’s a’ dunamelléki helv. hitv. egyházkerület’ táblabirája m. h. 29én meghatározott. — Béke poraikra. BÉCSI IPARMŰKIÁLLITÁS. Múlt évben Párisban ’s Berlinben ünneplé az ipar örömnapjait, ’s a’ politicai hatal­mak hódolván a’ fényes kiállítások’ alkalmával a’ béke­növelte iparnak , tanusiták, hogy az ipar azon tényezők’ egyike, mik a’ statusokat korunkban nagyokká ’s hatalma­sakká teszik, ’s hogy az iparű­zó osztályt jelenleg a’ társa­ságban olly kitűnő hely illeti mint bármi mást. Ausztria mintegy versenyzésre érezvén magát fölhiva, mindent elkö­vetett, hogy a’ folyó évben Bécsben tartandó kiállítás a’ múlt évbeni berlininek és párisinak mitsem engedjen , ’s nagy­szerű készületek után nyittatott meg a’ jelen kiállítás má­jus’ 15-én. — Mi az élet’ minden viszonyaiban szükségesnek tartjuk a’ dolgokat igazi becsükre reducálni, — e’ nézet nem költé­­szi , de talán nem impracticus. Hibának tartjuk azonban egyszersmind, ha a’ dolgok lealacsonyittatnak, ha azon fon­tosság, mellyel bírnak, eltagadtabib, — ez mindig tanúsága az emberek’ tévedésének ’s nem a’ dolgok’ csekély jelentő­ségének. Habár tehát nem nehéz feladat­számokkal bebizonyítani, miként az ausztriai gyáripar a’ kifejlődés’ sokkal alacso­nyabb fokán áll mint — hogy az angolt ne is említsük — a’ franczia’s a’ német vámszövetséges státusok’ gyáripara, mégis ha már hasonlításokba bocsátkozunk — főképen mi magyarok, nem kell megfeledkeznünk min magunkról. — Az örökös tartományok’ nemzetgazdasági kifejlődése honunk’ industrialis állapotához képest több mint virágzó.— Nem akarunk a’ hátramaradás’ okairól e’ helyt szólani. — De minthogy a’ keletkező magyar iparnak a’dolgok’ termé­szete szerint főleg az ausztriai iparral kell versenyeznie, is­mernünk kell az ausztriai gyáripar’állapotát; mert habár még el nem érte a’ tökélynek azon fokát, mellyen más, előbbre haladott nemzetek­ ipara áll, mi tőle is sokat tanulhatunk, ’s mit ott tanulandunk, azt talán nagyobb sikerrel fogjuk al­kalmazhatni hazánkban, viszonyaink’ nagyobb analógiával bírván e’ tekintetben az ausztriai tartományok’ viszonyaival, mint bármilly más országéival. — A’ jelenlegi iparműkiálli­tás pedig a’ legjobb alkalom e’ tekintetbeni tapasztalások’ szerzésére, mert ha elvonatkozunk mind attól, mi vala­mennyi kiállításnál csak pompa , csak ékszer, maga a’ kiállítás más adatokkal egy serpenyőbe vetve az ipar’ álla­potának tiszta képét tüntetendi élőnkbe. — Illy alkalommal öszvesereglenek a’ kiállítók, a’ birodalom’ legnevezetesebb gyárnokai, a’ külföld’ szakemberei, ’s ki magának felada­tul választá az iparállapotok’ stúdiumát, vagy épen az ipar’ előmozdítását a cselekvés’ terén, az nemcsak ismereteket gyűjtene , miket talán a’ könyvekből nem menthetni, ha­nem személyes öszzeköttetésekbe léphet a’ külföld’industria­lis notabilitásaival,— ez összeköttetéseket az ipar’előmoz­dítása körüli törekvéseinél hazánkban használandó. — Ha­son nézetek határozhatók az iparegyesületet, midőn múlt nyáron megbízottat Párisba küldött az ottani kiállításra. — Mi óhajtjuk, hogy iparegyesületünk ez idén hasonló érdek­kel kövesse a’ bécsi kiállítást, ’s bátorkodunk ugyan azt ajánlani mind azoknak, kik az iparmozgalmak’ élén álla­­nak­ — Igénytelen nézetünk’ motivatiójául legyen sza­bad egy nehányt sort a’ Journal des Debats’ máj. 17. szá­mából idéznünk: „E’ pillanatban két figyelmet érdemlő tény tűnik élénkbe tudnillik, a’ nemzeti készítmények’ kiállí­tásai , mellyek ugyan azon egy időben Bécsben ’s Madrid­­ban nyittatnak meg. — Általános szokássá vált Spanyolországot ’s Ausz­triát a’ gyári ügyesség’ ’s fontosság’ tekintetében na­gyon hátramaradottaknak tekinteni. De ez magában véve hiba, mellyből kiábrándulni — kereskedőinknek hasznos leend. Érdekünkben fekszik tehát, hogy a’ bécsi ’s madridi kiállításról alapos jelentéseket leírjunk — ’s élénk megelége­déssel halljuk , hogy a’ kereskedés’ ministere e’ két helyre megbízottakat küldött.“ A’ május’ 20-iki jelentés szerint a’ bécsi kiállítás’ név­jegyzékébe 1622 beküldő volt feljegyezve ; ezekből esik Magyarországra 37, Erdélyre 14, a’ katonai határvidé­kekre 6 — összvesen a’ két testvér magyar hazára 57. — Az öszes kiállítók közöl a’ finomabb aczél ’s vasáruk 123. gyapjú, ’s gyapjuáruk 112. selyem , ’s selyemáruk 102. gyapot ’s vegyes (gemischte) áruk 104. számmal vannak képviselve — A’ gyapot árukat megemlítvén, nem leend felesleges ez alkalommal tekintetbe venni az ausztriai gyapot gyártmányok’ összes pénzértékét. 1841. adatok szerint az ausztriai birodalomban gyapot gyártmányok 45,000,000. forint’ erejéig készítettnek Ha meggondoljuk, hogy ebből Magyarországba legalább 20,000,000 értékű hozatik be, hinnünk kell, hogy a’ többi 25,000,000 értékű az ausztriai tartományok’népessége’szükségeinek fedezésére elégséges nem lehet. E’ szükségnek egy nagy része tehát a’ becsem­pészett gyapotáruk által fedeztetik. — Ez jellemzi az ausz­triai gyapotgyárak’állapotát ’s olly pillanatban, midőn a’ gyáripar’ ellenei vitatják, hogy valljon kell e Magyarország­nak gyapotgyár vagy sem—nem kevés figyelemre méltó.— Az előadottak szerint a’ jelenlegi bécsi iparműkiállitás, nézetünk szerint, Magyarországra nézve nagy érdekkel bír­ván — reméljük , hogy e’ lapok is e’ tárgyról későbben bővebb tudósításokat fognak közölhetni. T. A. , Tiervén­yh­atósárfi delgok. ZALÁBÓL. Máj. 26-án 1845. Mai napon tartott közgyű­lésünk Deáknak szűnni nem akaró éljeneztetésével véve kezdetét, mellyen határtalan örömüket akarák a’ BR. ki­fejezni a’ nagy férfiúnak Pestről és Erdélyből szerencsés visszaérkezésén. Ezután elnöklő első alispánunk’ rendes jelentése olvastatott fel többek közt az iránt is , hogy a’ megyében se az emberekre , sem a’ barmokra nézve ragá­lyos nyavalya nem uralkodik,—és a’ közbátorságra nézve is a’megye’ minden részein kedvező hírek vagynak. Másod fő­orvosunk’ súlyos betegségben siülödvén , a’ megye által addig is, mig főispáni kormányzónk leend, kinek különben volna egyedüli joga a’megyei orvosokat kinevezni, másod főorvosnak Takács urat helyettesité. A’ közbátor­ságra nézve pedig azon indítvány létetett, hogy mivel ez előtt négy napokkal Zala-Lövő’ közelében egy rablás és gyilkosság követtetett el, ’s a’ rablók azon napon reggel még Zalalövőig elcsapáztattak; de ott, mivel pandúrokat és üldözőket a’helyben lakó alszolgabiró úr állítani nem tudott, a’ rablókat tovább üldözni nem lehetett; pandúrok pedig azért nem voltak , mert minden hónapban két hetekig adót szoktak behajtani; melly szerint félesztendőként adóbehaj­tással lévén a’ pandúrok elfoglalva, ’s igy félévig a’ köz­bátorság szenvedvén , inditványoztatott , hogy legalább egy bizonyos hely neveztetnék ki minden járásban , hol az ily esetekben mindenkor rendőröket kapni lehessen. Ezen indítvány azonban a’ RR-töl hallgatással fogadtatott. Tehát Zalában ezután is minden esztendőnek csak feliben fog a’ pandurság a’ közbátorságra felügyelni, az évek’ fele részét pedig adóbehajtásban fogja tölteni. Ezekután felsőbb rendelet olvastatott fel, melly szerint gr. Festetics Leo zalai főispáni helyettesnek neveztetik ki, és az esküforma is megküldetik, mellyre Deák. Ez, úgy mond, válasz a’ mi felírásunkra, mellyben főispánunk’ meg­­hagyatását kértük; meghagyatni kértük azért, mert ötét, kinek kormánya alatt az egyetértés köztünk és közte soha meg nem zavartatott, tiszteltük és testvérileg szerettük, ’s néki hálával tartoztunk, ’s az eltöltött húsz egy néhány év olly viszonyt alkotott, mellynek megszakasztása fájdal­mat okozott, mellyet mi nem okoztunk. Az 1723. 53. t.cz. rendeli,hogy a’ főispánok a’ megyékben lakjanak, ennek a’ kormány eleget tenni, mint mondá, kívánván, gr. Batthyá­nyit felszólította, ha a’ septemviratust akarja e megtartani, vagy a’ zalai főispánságot, mellyre ő a’főispáni hivatalról le­mondott; állanak tehát a’ decretumnak azon szavai, hogy le­mondott, és az ő kérelmére történt e’ kinevezés. A’ helyet­tesnek kinevezését szónok komoly figyelemmel hallá, de a’ kormánynak ezen lépése hasonló a’ többihez. Mit kell tenni ? Az administratorok ellen az ország már felszólalt, ’s hogy a’ főispáni hivatal háttérbe szorittatott; de még el­intézve nincsen; várni kell tehát az országgyűlés’ elin- lé­tezésétöl. — Egy körülménynek örült, hogy talán a megyei administratio jobbá tétetik; de­­öröme talán meg­hiúsult, legalább aggodalma van sokakban, mert ne­veztettek ki többen , kik az administratiot jobbá nem teszik; noha neveztettek ollyak is, kik javítani fogják. — A’ fizetések iránt hallott észrevételeket; törvényünkben csak a’ Palatínus’ fizetéséről van említés téve , ’s az sincs elrendezve. Maria Theresia alatt az akkori idő’ fo­lyama szerinti fizetés gazdag fizetés volt, most ke­vés. — Ha a’ kormány azt mondotta volna , nem tetszik a’ rosz fizetés, ’s gondoskodott volna a’ régi időhöz idomít­va minden bírói fizetésekről, helyeselné cselekedetét, de a’ kormány egyet kiemel, a’ többiről nem gondoskodik, ’s ezt az egyet a’ többinél sokkal gazdagabban fizeti; pedig a’ bírákat kellene jól fizetni, kik különben is cseké­lyebb birtokuak, ’s kiket a’ közép osztálybeliek közt na­gyobb számmal lehet találni, mert ezek egy egész életi feláldozást kívánó törvényes ’s egyéb tudományos készüle­tekre ’s az azokkal összekötött szenvedésekre inkább szen­telik éltöket. El kellett volna e’ szerint kezdeni a’ királyi táblán, hol 1500 ftból nehezen élhet a’közbiró, azután folytatni a’ helyt.­tanácsnál, hol Mária Therezsia rendelt még 2000 fokot, hogy gazdagon élhessenek, és lovakat is tarthassanak , melly 2000 ftokkal mai időben Budán gazda­gon élni ugyan nem lehet. A’ főispáni hivatalnál tévé tehát ezt a’ kormány, — ezt a’ hivatalt eddig is más is tel­jesíthette, ’s mégis ez emeltetik ki. ’S ez a’ gazdag fizetés a’ status’ cassajából adatik, mer’ hiszen a’ koronái ’s ka­marai cassák a’ status’ cassái. Mások azt hiszik, hogy a’ kormány ez által egy pártot keres. Ha ez a’ czélja, elcal­­culálta magát. Ha a’ főispán a’ BRel ellenkező véleményét ki akarja vinni, ha pártja van, már az egész megyének orga­­nismusába a’ zavar behozatott. A’ biró, ki a’ főispán’ párt­ján van, már hanyagabb fog lenni kötelessége’ teljesíté­sében ; midőn az ellenfelekezetbeli csekélyebb feledékeny­­ségért, vagy talán tehetetlenségért is megrovatik. Annyi kötelességei vagynak a’ főispánnak kitűzve , mellyeket alig leend képes teljesíteni, ugyanis az adó’egyénenkénti fi­zetése’ megvizsgálása, a’ megyének évenkénti beutazása, a’ criminalis, censuralis ’s árvái törvényszékeken f elől­­ülés és felvigyázat, és többek, melly feladás papiroson maradand. ’S már most a’ főispánnak lévén kötelessége a’ kötelességöket nem teljesítő bírákat kérdőre vonni, mit felel az olly bírónak, ki főispáni helyettesétől kérdi, hát ő teljesítette e kötelességét? Leverő szemrehányás leend buzgóságának következménye. Törvényeink rendelik e’ szavakban: comitatus tenentibus et honores, hogy a’ főispáni hivatal tekintélylyel bírjon,melly fájdalom csökkentés az ál­tal hogy a’ főispánok a’ megyékben lakni fognak, korántsem fog a’ tekintély helyreállittatni, sőt az eddigi tapasztalás ellenkezőt bizonyít, mert azon megyékben volt eddig is legnagyobb zavar, mellyekben főispánok állandóan laktak. Ezeket és még többeket előadván, a’ megye’ évei ab­ban állapodtak meg, hogy ők dolgaikhoz fognak ennek utána is látni, ’s első alispán ur jövő gyűlésünkről értesí­teni fogja. Felolvastatott ezután Márfy János őrnagy urnak Szepes megyéből küldött levele, melly szerint zalai javaitól adózni kíván , azonkívül a’ házi adót még Simon Mihály tb., Chi­­noványi Boldizsár tb., Bölcs György ügyvéd , Plauder Fe­­rencz plébános és esperest, Pethő Mária néhai gróf Schmi­­degg József’ özvegye szinte aláírták. Gyűlés után 200 és egynéhány urak és dámák Deák’ tiszteletére nagy ebédet adtak. KRASSÓ, Lugos, májusban, 1845. E’lapok’431. számában megjelent ’s a’ megyénkbeni pártok’ állását festő czikkünket a’ 440. számban czáfolat követé, mellyre , ha válaszunk későn következik is, ez—úgy hisszük — ügyünk­nek nem árt, mert a’ két ellenfél most is úgy áll egy­más’ ellenében, mint ez előtt. — A’ körülmények’ hű megismertetésére mindenekelőtt azt jegyzük meg, hogy noha ellenpártunk tanácskozmányai’ egyikében azon el­vet állitá fel , hogy mindegyiknek politicai meggyő­ződése bántatlanul hagyatik , e’ határzat mégis csak ámítás vala; mert kétségbevonhatlan tény az , hogy mind a’ czáfolat’ közlői, mind az ellenpárt’ vezetői, ’s fő­­rugói — egyet sem véve ki — conservativek , kiknek fő­­czélja megdönteni az ellenzék’ elveit, ’s ezzel együtt ter­mészetesen magát az ellenzéket is. Nem vesszük ki ez alól az ellenpártnak a’ 168. számban emlitett egyik vezé­rét sem­, ki akkor még szabadelvű vala; de mióta fehér ró­zsát hord, ellenzéki elveket eddigelé legalább nem árult el. Legyenek meggyőződve, hogy, ha e’ lapok’ érdemes szer­kesztősége őket ’s az egész ellenzék elleni egyesülés’ fő rugóit ismerte volna , czikküket bizonyosan visszautasítja vala. Bizonyosokká tesszük őket, hogy, ha a’ pesti hírlapba bujkálásukkal e’ lap’ nagy közönségét áraitni szándékolták, ez ármányteljes czélukat mégsem érték el; mert bizton re­méljük , hogy az e’ lapokat olvasó közönség az ellenzék’

Next