Pesti Hírlap, 1845. július (495-512. szám)

1845-07-10 / 500. szám

azonban, tények’ megítélésében, kiindulási pontokul nem szolgálhatnak. Azért szükséges, hogy a’ nyilvánosság* közlönyei, részrehajlatlan igazsággal terjesszék elő az ügyet, melly fölött a’ közvéleménynek ítélnie kell. Ezt tel­jesítem én a’ P.Hirlap’ számára irt jelen czikkem által. Az olvasó, ki Bihar’ politicai életének fejleményeit kellő figye­lemmel kisérte, emlékezni fog azon viszonyokra, mellyek a’ főispáni helytartó iránti bizodalom’ kötelékeit megszag­­gaták, ’s okozói lettek azon többször ismételt föliratnak, mellyben a’ Rendek más főkormányzó’ kinevezéséért kö­nyörögtek. E’ fölirat’ végeredménye május’ 19-iki közgyű­lésünkben tárgyaltatok. Fölelevenült ekkor az átszenvedett viszontagságok’ emlékezete, és a’ seb , melly föisp. hely­­tartó-urnak a’ megye’ kormányzatától lett visszavonulása óta, már-már hegedezni kezdett, ismét kiujula. De a’BR. leküzdék a’ sajgó kebel’ fájdalmait, ’s tisztelvén a’ királyi szót, hódolattal jön fogadva a’leküldött parancsolat. Fő­­ispáni helytartó-ur elnöki székébe ismét visszaült, ’s uj kormányzatát azon ünnepélyes nyilatkozattal kezdé meg, hogy a’ múltakra fátyolt vonand, 's a’ hon és megye’ javának közegyetértésseli előmozdításán iparkodandik. A’ Rendek többször hallották ugyan azon ajkakról a’ béke’ szelíd igéit, ’s bárha ekkorig nem mondhatók el az irás’ szavaival, hogy az ige testté lent, mégis jól esett hinniök, miként ezen uj nyilatkozattal talán egy derültebb korszak veendi kezdetét. És mintha e’ hitben rejlett volna minden reményök, olly féltékenyen őrizek azt, lehetőségig eltávolitván minden kételyt, melly hiteket megingatható. És május’ 19-ke óta a’ kiméletesség’ hangulata uralkodók tanácskozási teremek­­ben,’s a’ múltak’ elfeledésének nehéz munkájában annyira haladónak, hogy közel látszék lenni a’ jövendő , mellyet hazánk’ nagy polgára Deák Ferencz , e’ megye’ táblabiró­­jává történt föleskettetésekor, béke’ nemtőjeként isten’ egéből reánk leimádkozott. Illy előzmények között néztünk elébe a’ tisztújitásnak, ’s mintha egy szövevényes dráma’ kifejlődését vártuk volna, figyelmünk naponkint feszültebb lön. Junius’ 23-ka előtt nehány nappal hir kezde szállon­­gani, hogy a’ szabad választás’ szinterén nagy számú ka­tonaság leszen kiállítva, ’s miután e’ hit’ valósága feletti kétely , mellynek a’ békés előzmények után föl nem merül­nie lehetlen vala, hiteles adatokkal megczáfoltaték, agyunkba egy ösztönszerű balsejtelem fészkelte magát. — Választás előtti napon , az eddig szokásban volt nyílt tanácskozmány helyett, maga főispáni helytartó-ur által is zártnak nevezett tanácskozmány tartalék , hova leginkább azok valónak hi­vatalosok, kik pártfelekezetéhez tartoznak. Kihagyatott on­nan a’ haladási elvek’ ősz bajnoka is, ki a’ megyének négy v­gyülésen hű képviselője és közelebbről erélyes első alis­pánja volt. De a’tanácskozmány eredménytelenül oszla szét, mert főispáni helytartóur a’helyett, hogy a’nyilatkozatok’ fi­gyelembevételét megígérte, vagy a’ kijelölés iránt saját aka­ratát elmondotta volna , ez ülést egyszerűen föloszlatván , lakhelyére tért. — A’ rejtélyes jövendő’ fátyolénak feltebb hentese tehát nem sikerült — ’s ezért a’ már annyira föl­hangolt ujságvágy ismét csak sejtelmekkel tápláltaték. — A’ tanácskozmányt követő délután nagy csapatokban vo­nultak be a’ nemesek , külörböztetési jelül a’ B.— részen levők zöld gályát , a’ Papszászt kiabálók pedig fehér tollat hordván kalapjaik mellett. Az erély, mellyel jelöltjeik’ neveit hangoztalak, ’s a’vidor zene, mellynek kíséretében tartották bejövetelöket, sajátszerű élénkséget idézett elő.És a’városi nép’ türelme kifogy­­atlan vala a’bá­mulásban. A’ P—rész’ egyik csapata, főispáni hely­tartó-ur’ ablaka előtti elvonulásakor, megállapodott, és F— M.— vándorkortes, ki — mint mondják — az elhi­­resü­lt szathmári követválasztás’ harezförgetegében egyik dúló hős vala, Bihar’ vaegyébeni vendégszerepét azzal kezdette meg, hogy főispáni helytartó-urhoz, az ablak alatt megállapodott fehér-tollas csapat’ nevében, üdvözlő beszé­det tartott, mire ő mirga nyájas leereszkedéssel válaszolni kegyeskedék. A’ két párt’ erejének a’ nemesség’ bevonu­lása’ alkalmával tett összehasonlításából kitűnt: miképen az ellenzék’ ereje annyira fölülmúlja a’ másik fél’erejét, hogy a’ győzelem iránt legkisebb kétely sem támadhatott, e’ helyzetében az ellenzék aggodalom nélkül várta a’ tisztúji­­tási nap’ fölviradását, mert az elsorolt rész előzmények’ daczára erős hitet táplált keblében az iránt, hogy főispáni helytartó-ur, megemlékezvén május’ 19-én tett ígéretére, nem fog pártfelek iránti vonzalmának mindent fölál­dozni , hanem a’ törvény’ rendeletének hódoland, ’s a’ na­gyobb szám­ú választók’ igényeit figyelmére méltatandja. 111 . előzmények után bekövetkezett junius’­­23-ka. Mi­dőn e’ nap’ kora reggelén lakhelyemből kiindulék , csak hamar bámulat fogott el, mert a’ megyeház’ udvarán ’s az előtt levő nyílt téren, nagy számú fegyveres katona­ságot találtam, pedig a’ nemesség között béke uralko­dott, ’s a’rendzavarásnak legkisebb jelei sem mutat­­kozának. A’ katonaság’ szemléletére csudálkozás’ je­lei tűntek fel az összesereglett néptömeg’ arczulatán, azon férfiakén pedig , kik csudálkozással be nem érik, hanem szabad tért engednek a’ gondolatnak, ’s az előjelekből kö­vetkeztetést vonnak, baljóslat’ komor vonásai valónak ész­revehetők. Aggodalom-növelő volt még azon körülmény is, miszerint a’fehér tollal jelölt felkezet’ embereinek ta­nácskozási teremünk’ ajtai, a’ választásra kitűzött határidő előtt sokkal korábban — mint mondatik — reggeli 5 órakor kinyittattak. — Hova azok bevonulván , nem­csak a’ bemenetelt elzárták , hanem közökben tartott botokkal, a’ nagy terem’ ajtójától, a’ két teremen keresztül egészen a’ főispáni szobák’ ajtajáig, vont sorokban állottak. Eze­n előrendelkezések után nyittaték meg helytartó ur által tisztujitási gyűlésünk. Bevezető rövid beszédét, mellyben a’ nemesek választási szabadságuk’ illő módoni használatára in­tőjének, Bernáth József alispán és Miskolczy Lajos első al­jegyző’búcsú-beszédei követték.Ezek után főispáni-helytartó ur szavazatszedő bizottmányokat, és szükség’ esetére tör­vényszéket nevezett ki, hova Porubszky István táblabirót he­­lyettesité főügyvédül. Majd figyelmezteté a’ rendeket, hogy akár fog tetszeni az általa teendő kijelölés,akár nem,a’ tetszés’ jeleit ne nyilvánítsák. Végre kinyilatkoztatá, miként a’ főbb hivatalokat mindenesetre , a’ kisebbeket pedig kétség’ ese­tében szavazat által fogja betöltetni. És most már bekövet­­kezik az olly nehezen várt kifejlődés’ pillanata. Éber figye­lemmel lesték a’ teendő kijelölést azok, kik főispáni­ hely­tartó ur’ pártfelekezetéhez nem tartozván, a’ titkok’ rejté­lyes fátyola alá nem tekinthetőnek. És főispáni­ helytartó ur fölolvasá az első alispánságra jelöltek’ neveit, de nem vala közötték a’ név , melly mintegy háromezerötszáz választó’ ajkairól hangozék,ki 1841. óta férfias szilárdsággal, kitűnő erélylyel viselé alispáni­ hivatalát,’s ez által az ellenzék’ szives barátságát és a’ választó nemesség’ többségének szeretetét kiérdemelte. Ha a’ felolvasott kijelölés által csak háromezer ötszáz választó nemes’ óhajtása marad vala viszhang nélkül, és általa főispáni­ helytartó ur csak más. 19-kén adott szavát hagyta volna beváltatlanul: ez esetben talán tűrhetőbbé vá­lik a’ kijátszatás­ okozta mély fájdalom, de a’ választó több­ség’ méltó igényeinek ’s az adott szó’ beváltásának mellez­­tével, megsérteték egyszersmind véleményünk szerint az 1723 : 56 törvény, és az ezen alapult gyakorlat, melly sze­rint a’ fökormányzónak az „előbbi alispán“ kijelölése mél­­hatlan kötelességében áll, és a’melly kötelesség, minthogy az 1841 ki tisztujitás óta hivataloskodott alispánok’ egyike sem jelölteték ki , — nem teljesittetett. E’ körülmény által föl— hiva érezé magát az ellenzék, a’ sértett törvény’ érdekében szót emelni, de hasztalan volt minden iparkodás. A’ tör­téntek fölülmulák balsejtelmeinket. Idegen vala agyunk­ban azon gondolat , hogy jöhet ide, midőn Biharme­­gye’ teremében a’ választási törvény és szólásszabadság’ letapodása csak néhány rövid pillanat’ műve leend. — E’ tény által adaték kezünkbe a’ kulcs , mellyel a’ szuronyok közötti tisztujitás’ rejtélyének zárait fölnyitók. ’S a’ tör­ténet úgy akará, hogy a’ tisztujitást illy keserves lecz­­kének tanulásával kezdjük meg. De minket ezen bal­esemény sem csüggeszte el ; mert törvényeink’ s érveinek orvoslását a’ közgyűlésen, mint e’ czélra alkotmányilag rendelt helyen , eszközlendők , az eltávozott elnök után menénk , hogy őt a’ tanácskozási terembe leendő viszsza­­jövetelre fölkérjük. Az ajtót azonban, melly teremünkből egyenesen az ő szobájához vezet, bezárva leltük , és an­nak fölnyitását, többszöri illedelmes kopogtatás után sem nyerhetők meg. És miután azt tapasztalok , hogy a’ fő­­ispáni szobákhoz vezető lépcsők , minden ok nélkül , sorba állított katonaság által őriztetnek, a’tanácskozási terembe visszatértünk , az ott összesereglett választó nemesek előtt kijelentvén, hogy a’ törvényeken ejtett súlyos sérelmeket e felségéhez nyújtandó fölterjesztés’ útján fogjuk orvosolni. — Mig ezek igy történtének , az alatt látó a’ választó ne­messég’ nagy többsége, miként főispáni­ helytartó ur a’ kisebbségben levő felekezet’részére akarja erőtetni a’győ­­zedelmet, illy körülmények között, a’törvényen kívüli állapotra helyeslésnek bélyegét reá ütni nem akarván, az első alispán’ választásába bele sem avatkozott, hanem attól egészen visszavonult. — A’ fehértollas párt azon­ban , melly főispáni­ helytartó ur’ felekezete vala , sza­vazni ment. — A’ szavazás’ folyama alatt, a’ zöldgalya­­sok’ egy része tanácskozási teremünkben pihent , hova kevés idő múltával a’ fehértollasok’ töredékcsapata is föl­jutni törekedett , de a’ nagy teremben levő nagyobb számú nép miatt, a’ kis teremből be nem tolakodhatván, zajt tá­masztott. A’ mire a’ megye’ udvarára előlegesen berendelt gyalog katonák, a’ terembe rohantak, a’ benlevőket meg­­támadák, ’s a’ nemesség’ nagy részét a’ teremből kiűzték. Ezen rettegtetési tények miatt, a’ szavazásban részt nem vevő nagy többség, a’ választási helyről, eltávozott. Illy körülmények között választaték Papszász Lajos el­ső alispánná. (Foht. köv.) Lukács György: FŐVÁROSI ÚJDONSÁGOK. Lehetetlen , hogy meg ne említsük azon fulasztó hőséget, melly jelenleg éjjel nappal gyötri Budapest’ lakóit. Nincs ember , kiről el ne lehetne most mondani, hogy arcza’ verejtékével keresi és eszi ke­nyerét. Hetek óta sehonnan egy jótékony kis eső, vagy egy elevenítő szellő, — csendesen és háborútlanul sül és fő minden ember. „Árnyék!“ a’ jelszó, ’s még a’ lélek is el­veszti ruganyosságát és lihegve vonul vissza földi porsáto­­runk’ árnyékos ponyvája alá. Más menekvés nincs , mint vagy fagylaltat enni, vagy a’ Dunába rohanni. Az elsőt nem teheti minden ember; a’másodikat csak kevés ember. Bizony gyalázat, hogy a’két városnak csak azon egy pár rendes dunafürdője van , melly illyen időben reggeltől késő estig tele van vendéggel, ’s hol órákig kell várakoznunk, hogy végre megunjuk a’ várakozást és re insecta haza takarod­junk. A’ szűk uszoda is szüntelen tömve van fürdőkkel, kik kénytelenek egymás’hátára ugrálni,’s e’ közben egymás fe­jét, fogát beverni, hogy elmondhassák, miképen úszni vol­tak. — A’ szabad Dunába is sok ember megy be,’s a’ ki be megy, az ki is jön , — kivevén azon szerencsétleneket, kik olly helyekre merészelnek vakmerösködni, honnan nem bír­nak többé elevenen kijönni, hacsak halottan ki nem hu­zatnak. Hisszük , hogy itt bajos a’ felvigyázat, mert „az ostobaság ellen magok az istenek is hiában küzdenek”­ , azonban a’ rendőrségnek mégis lehetne egyebet is e’ do­lognál gondolni, mint azt, hogy : „a’ ki veszni indult, hadd vesszen.“­ — A’ Vácz felé vezető vasúton múlt vasárnap nagy ün­nepély tartalék. A még tökéletlen kocsikra a’ vasút* mdr­* nőkei és/munkásai ülének, *s nagy számú néptömeg’ jelen­létében, zászlókkal­, zenével és sűrű taraczkdurranások között ment végbe az első próbaút is’i magyar központi vasút* mintegy 1000 ölnyi kész vonalán. Büszkék vagyunk, hogy ezt mi írhattuk meg a’ világnak. Talán mégis lesz tehát valami abból, hogy az őszön Váczig gözkocsizhassunk. És akkor jaj teneked budai svábhegy! napod leszálland, mert mi nem törekedendünk feléd , hanem a’ szép váczi hegyekbe rán­­dulandunk. — Lejarsz, a’ nagyot, majdnem hűvösre tette városi rendőrségünk, nem azért, mintha a’ nap’ forrósága ellen akarta volna biztosítani, ő ugyanis bizonyos rendőri ki­hágások ’s városi rendeletek’ meg nem tartása miatt a’ ka­pitányi szék’ elébe idéztetett, hová midőn megjelenni nem akart volna egyedül, később négy városhajdu’ accompag­­nirozása mellett kellett megjelennie. Itt csak pénzzel bün­­tettetett. Az egész társaság rögtön elakart menni e’ clades után, azonban hatóságunk által meggátoltatott, melly jo­gosan követeli tőle, hogy előbb az előre kihirdetett jótékony czélu előadásokat végezze be. Múlt szombaton két olasz vendég lépett fel színpadun­kon, Alboni k. a. és Rovere ur, ’s kedvökért az egész opera olaszul énekeltetett színészeink által,Lindát adták.A’két ven­dég a’ szépen megtelt háztól érdemlett tapsokat’s kihíváso­kat nyert, különösen Alboni k. a. ritka mélységű althangja szűnni nem akaró bámulatra ragadá a’ közönséget. Arról is meggyőződtünk, hogy színházunk igen jeles buffot bir — Renzában , kinek szerepét most Roverétől, Olaszország’ egyik kitűnő buffojától , hallottuk. — Az olasz ének kü­lönféleképen hatott közönségünkre. — Egy szomszé­dunknak mindig úgy tetszett, mintha misét hallgatna; egy másik szomszédunk pedig (valami felvidéki spectabilis lehetett) igen hazaiaknak találta az olasz hangokat, ’s bi­zonyítgatni kezdé , mi szép volna az, ha operairóink szö­vegeikben Werbőczy’ bájosan csengő nyelvét használnák , mellyet mi (az az : ő) majdnem anyai nyelvünknek nevez­hetünk , — és hogy nem lenne az semmi természetellenes , sőt a’ legtermészetesb,ha p.o. könyves Kálmán királyunk a’ Corpus juris’ nyelvén énekelne. Habet rectum , domine spectabilis! Forsitan ad obtinendam aliqualem in theatro nostro stationem dignetur aspirare ? — Erdélyi János, hosszas távolléte után e’ na­pokban érkezett meg német- , franczia-, angol- és olaszor­szági utazásából. — Reguly szinte hazafelé van induló­ban nagyfontosságu éjszakkeleti útjából. A’ tudomány bizo­nyosan örülni fog fölfedezéseinek; de valljon kinyomozta-e atyánkfiait ? nyilik-e már egyszer „számunkra másutt is hely?“ vagy még továbbra is testvér-’s rokontalanul kell a’ többi nagy nemzetcsaládok’ idegen tűzhelyénél melegít­keznünk ? — B. Eötvös József* jeles regényének „A’ falu’ jegyzőjének 5. füzete megjelent. — Yahot Imre és O­b­e­r­n­y­i­k pedig szinműtárt szándékoznak kiadni, csupa eredeti darabokból állót. — Múlt héten a’ szépirodalmi lapok’ hasábjain kemény harcz folyt le a’ m. szinház igazgatóság’ ügyvivője, Fáncsy — és két szerkesztő között, mellybe kisebb nagyobb mér­tékben valamennyi lap beleelegyedett. A’ vitából mi két ta­nulságot abstraháltunk. Először, hogy sem nem jó, sem nem szép, ha egy művész épen akkor, midőn közönségéről és „csekély érdemeiről“ a’ legalázatosabb hangon beszél, ugyanakkor a’közönség’ nagyobb részének képviselői, köz­lönyei ellen a’ legpréczeptoriasabb mogyoró vesszőt suhog­tatja, — ’s mind­ez még akkor sem szép és jó, habár igaz­sága volna is a’ művésznek. Másodszor: hogy sem nem illő, sem nem méltányos, ha a’ nyilvánosság’ közlönyei olly formán szólnak egy művészhez, mint a’ néhai és mostani patronus urak a’ néhai és mostani komédiásokhoz, kiknek a’ faluban csak motszanniok sem szabad, ’s kikben csak egy tulajdonságot szoktak és szerettek feltalálni: a’ türelmetes­­séget. — Egyébiránt az egész tárgy nem volt olly közér­dekű, hogy a’ mindkét részről tett epés kifakadásokat meg­­érdemlette volna. — A’ bérkocsisok pedig és a’ vámszedők még mindig a’ régiek; azonban a’Honderűnek kajánságróli fogal­mai igen újak. · Vegyes közlemények. Ild. FELSZÓLÍTÁS A’ MAGYAR ORVOSOK ÉS TER­MÉSZET VIZSGÁLÓK’ f. évben szabad kir. Pécs városában aug. hó’ 11-én ’s a’ következő napokon tartandó id. nagy gyülések’ érdekében. Örömmel értesítők már első tudósításunkban a’ test­vérhon’ orvosait ’s természetvizsgálóit, mikép’ az idén sz. kir. Pécs városában tartandó nagy gyűlések’ tudományos érdeke, mint a’ vendégek’ szives elfogadandása’ tekinte­téből, a’ természettudományok iránt böszeretettel viseltető, páratlan buzgalmú illetők által, a’ legczélszerűbb intézke­dések tétettek. Örömmel jelentjük azt is, hogy aug. 8-án fog egy gőzhajó Pestről indíttatni, melly még az nap szá­­lltandja vendégeit Mohácsra, hol azok az ide más után ér­kezettekkel együtt szívesen fogadtatván, ’s a’ világhírű ma­gyar gyász csatatért ’s egyéb nevezetességeket megszem­lélve, más nap a’ már ekkor készen várakozó, illendő bérért fogadott kocsikon, vagy előfogatokon , utjukat Pé­csig kényelmesen folytathatják. Hol aug. 8., 9. és 10-én lesz a’ tagok’ szokott beírása; 11-én köz, a’ következő napo­kon szűkülés illy renddel: a) orvos-sebészi; b) földrajzi , csillagászat, természettani és archeológiai; c) gyógyszerészi, ásvány és vegytani; d) növény-élet ’s állattani; e) gazda­sági ’s barmászati; valószínűleg a’gyülés’ 40. napján kirán­dulás az érdekes, ’s Pécshez közelfekvő harkányi sör­ 22

Next