Pesti Hírlap, 1845. szeptember (531-547. szám)
1845-09-19 / 541. szám
mennyiségű fát kaptak ; — és voltak olyanok — kik azért , hogy néhány ölfát ingyen , vagy csekély áron szerezhessenek , ugyan csak fáradoztak és korteskedtek , hogy a’ választó polgárok’ sorába felvétessenek. ’S hogy e’ régi szokásnak eleget lehessen tenni , évenkint a’ 80 éves vágásokra elosztott erdőből mindig egy esztendei vágásnál több fa vágatott le, nem gondolván ezen jó urak arra, hogy ha minden évben több fát vágnak, mintsem azt a’ józan erdészeti szabályok megengedik , utóljára lassankint az egész erdőség kiirtatik; mi már jelenleg félig mégis történt, mert tavai egy 35 éves erdő a’ város’ részéről levágatott. — Ezen égbekiáltó eljárás , melly ha még nehány esztendeig folytattatik , Budának eddigi regényes környéke erdőnélküli pusztasággá válik — a’ választó polgárságot azon határozatra ösztönözte , miszerint ők — hála a’ közöttök kifejlődő jobb szellemnek — ezen jogukról önként lemondanak és a’ nemes tanácsot egy választmány’ kinevezésére felhívják , melly az erdőrontásnak gátat vessen, ’s egyszersmind az erdőséget erdészet - tudományilag úgy rendezze, hogy nemcsak a’ város’ díszére, hanem hasznára is szolgáljon, melly végzés a’ nemes tanács’ részéről örömmel fogadtatott. — Közelget az idő , mellyben a’ fadöntögetések kezdetnek, — meglátjuk, valósult-e azon igen dicséretes és méltánylást érdemlő hasznos határozat ! Sajnálnék, ha ellenkezőt kellene nekünk tapasztalnunk. Buda városának tanácsa ’s választó polgársága azon tisztelt hazafiakat, kik múlt országgyűlésen a’ sz. k. városok’ ügyében olly fáradhatlanul működtek,’s a’polgári rendnek felvirágzását buzgóan és nemeslelküleg előmozdítani iparkodtak — ezen város’ díszpolgárai’ sorába iktató közértelemmel. Azóta már fél évet éltünk át szerencsésen , de az oklevelek az illető uraknak máig sincsenek még megküldve. Mondják, hogy igen csinos és pompás oklevelek készíttetnek, így természetesen sok idő kell azok’ elkészítéséhez ; — tehát még nyugottan várandunk, hiszen Roma sem épült egy nap alatt ! Az elemi iskolákat illetőleg, egy intézmény küldetett a’ városhoz, mellyben az oktatási rendszer’ átküldetése mellett , a’ város odautasittatik, miszerint ezen új rendszernek minél előbbi behozatalát eszközölje. Ennek folytán a’ tanács’ részéről egy vegyes választmány neveztetett ki, melly a’ már létező alsóelemi iskolák’ ezen szabályokhoz alkalmazását,’s a’ felállítandó felsőelemi iskoláknak mimódoni rendezését tárgyalás alá véve, véleményét a’ tanácsnak benyújtsa. Az eredményt annak idejében közleni fogjuk. SZABADKA. — Midőn a’ polgárok közügyekkel kénytelenek foglalkozni, szükség kilépniük önérdekük’ köréből, ’s elforditni ollykor tekintetöket önmagokról. Lássuk e’ mondás szerint cselekszünk-e mi ? Hivatalos jelentés létetett: mikép’ városunkban az izraeliták (az 1840-ik évi 29-ik terv. ez- 5 ikm. ellenére) „egy idő óta“ városi telkek’ szabad vásárlásával élve, örök bevallásokat tartanak, melly jelentésre a’tanács, e’ dologbani pontos vizsgálat és megfontolás után , abban állapodék meg, hogy miután városunkban az izraeliták 1816 iktól 1844-ik évig a’ szabadvásárlástól eltiltva nem valának, sőt az említett jelentés’ idejéig örökbevallásokat háboritlanul tettek, — e’ szabadsággali élés, részükre az 1840-ki 29. t. ez. 5-ik §. értelmében jövendőre is hagyassák meg. — E’ halászat azonban a’ választó polgárságnál nem talált viszhangra, ’s a’dolog itt már következő magyarázatot nyere: elismeri ugyan a’választó község, hogy 29 év’leforgása alatt az izraeliták örökbevallás mellett vásárják a’ polgári telkeket, de miután 1817. és 1819-ik évi két illy örökbevallásban a’ keresztyének’ praeemtionalis joga világos záradékkal bizonyitatik , ’s ez által az állítólagos gyakorlat’ megszakasztása is kétségtelen , az emlitett törv. czikk’ értelmében az izraelitákat a’ polgári telkek’ vételétől eltiltatni véli , ’s csupán csak négy szó vala a’ hirhatás mellett. — Tisztelet — a’ különben legjobb szándékú — azon uraknak, kik korukkal egy idejű patriarchalis meggyőződésük’ sugallatára eregeték kezeikből az elhatározó golyókat, mert ezek ama szomorú tapasztalásból indultak ki , miszerint a’ zsidó csak synonimje az uzsorásnak , mi nem fog feltűnni a’ közönségnél, ha kimondom, mikép’ nálunk is az uzsoráskodás már több becsületes gazda’ birtokába markolt , ’s egyet szinte elméjében is megháborita, itt mondom nem kell fenakadni, de meg nem foghatom némelly úgynevezett Írástudóink’ kemény harczának okát e’ gyakorlat ellen, kik — ha igazat akarunk szólni — jól érzék magokat az 1844-ik évi 4. t.cz. olvasásánál, ’s megtudják az uzsorást illy helyen különböztetni a’zsidótól, valamint azt is értik — ha akarják — hogy a’felemlített hivatalos jelentésben kimondatik , mikép’ az izraeliták „egy idő óta“ örökbevallások’ gyakorlatában vannak, — hacsak a’jóurak, a’ fen előhozott 1817. és 1819-ik két örökbevallás’ záradékát nem akarják bizonyítványul használni, és az in casibus non exceptis exceptis firmát regulam generalem, axióma’ kaptájára hozni ez esetet is , —mi azonban egészen más magyarázatot szükségesig vagyis azt, hogy az örökbevallások — mint minden élők közötti intézkedések — világos tartalmúak legyenek, és igy is mindig csak az egyes esetekben érdekletteket szabályozhatják , nem pedig általánosan mindenkit, vagy minden időre — kivéve ha az efféle záradékok minden örökbevallásnál meguj itatnak , ekkor igen is meg volna szakasztva a’ gyakorlat, — különben a’ törvényt önérdekünkre balul magyaráztuk , és senkit mást, mint épen önmagunkat károsítjuk, mert a’ szabadvásárlás’ gátlása ’s a concurrentia’ lehetlenné tétele rövid időn leszállitandja telkeink’ értékét , ’s Napoleon’ szavaiként: illy nyereségnek ne örüljünk, mert bizonyos a’ veszteség , mellyet abból várhatunk. — Egyébként az egész ügy felsőbb helyre felterjesztetett , ’s benne ha mást nem is , de elvesztettünk egy legszebb és ritka törvénymagyarázhatási alkalmat, igy a’ kimenetel’ sikere többé nem miénk. A’többit a’közönség’ ítéletére bizom. — Karvázy Zsigmond. SOPRONMEGYE, sept. 11-én. A’ tisztujitás véghez ment. Még tisztelt levelezőink’ tudósítását vesszük, közöljük a’ tisztviselői kar’ névsorát. Első alispán lett Simon nép. János; 2-ik Tóth Bálint. Főjegyző: Tar nép, János; aljegyzők: Róth Sándor, Ihász Rudolf. A’ tiszteletbeliek közé soroltatott Muray Lajos Levéltárnok : Thalabér István; főügyész: Lamperth Imre; alügyész : Bognár Lajos; főpénztárnok: Pethe Bálint; alpénzt.: Takács István; számvevő: Simonyi István; soproni felsőjárásban fősz.biró: Gál László; alsz.birák : Tóth Samu fősz.birói ranggal: Kukovics Antal, Szabó János, Horváth Károly; esküdtek: Lukinich Antal, Trimmel Endre, Rohrer József, Fűzy Sándor, Conrád József; soproni alsójárásban: főszbiró: Kollár Ferencz; alsz.birák: Kéry Péter, Kis Lajos, Radó Dániel; fősz.birói czimmel; esküdtek: Németh József, Thalabér Lajos, Csay Antal, Nagy Ignácz; répczemelléki járásban főszolgabíró: Csontos István; alsz.birák : Sághy Dániel, Fejér Ferencz; esküdtek: Hajas Gábor, Szarka Lajos, Babos János; rábaközi felsőjárásban fösz.biró : Döry Ádám; alsz.biró: Chepó József; esküdtek: Zalka Mihály, Chapó Sándor; rábaközi alsójárásban fősz.biró: Csupor Gábor, alsz.biró: Chapó Imre; esküdtek: Pogány Imre, Nagy Károly; biztosok: Füzy László, Horváth Zsigmond, Döry László, Kéry Pál, Babos Lajos, Czupy János, Hannibál Lajos, Kálóczy Antal. ABAUJMEGYÉBŐL rövid közlés. Az uj főispánhelyettes , Vitéz János’ beiktatása folyó hó’ 1-én ment véghez szokott ünnepélylyel. Ezután a’ közügyek’ tárgyalására került a’ sor. Egy intézmény’ folytán az illető tisztviselők a’ nemesi jobbágytelkek’ összeírására hivatal és fizetésteli felfüggesztés’ ígérete által is emlékeztettek. Az elemi iskolák’ ügyében küldöttség neveztetett. A’ katonai karhatalomról szóló intézmény olly kikötéssel, hogy a’ rendek előtt az azzal élők felelősek legyenek , elfogadtatott. A’ főispánhelyettes monda , a’ P. Z. levelezője szerint, hogy ha nem kívántatik is tőle felelősség , azt magára veszi ’s adni ígérkezik ; mire aztán , ősi szokás szerint, vala nagy „éljenzés.“ A’ szolgabirák végre a’ selyemtenyésztés’ terjesztésére megbizattak. Vegyes kézl esttények» A’ PESTI MŰEGYESŰLET’ részéröl f. évi Sept. 14-én tartott művek’ kijátszásának eredménye e’ következő. Olaj— festvényeket nyertek: 1) Oesterreicher Karolina, Pesten Esti tájkép’ haza—térő juhnyájjal, Lotze Móricztól Münchenben 1910. számmal. 2) A’ Triesti müegylet. Máriakápolna Calvon, Würtembergben , Neher M - töl Münchenben 225. sz. 3) Gróf Serényi László. Prédáját megemésztő róka , Hohe F—től Münchenben 1458. sz. 4) Heuffel János. Regény olvasó nő, Schiavoni II-tól Velenczében 1041. sz. 5) Zákó Péter. Részlet , Garda — tónál, Heinzmann Karóltól Münchenben 1807. sz. 6) Hajnik János. Tábori —1 jelenet, Zellenbergtől Bécsben. 1590. sz. 7) Csausz Márton. Tájkép, Raffalt Ignácztól Bécsben. 1346. sz. 8) Steinacker Káról. Sopronyban.Játékos a’ korcsmában, Hayer Jestől Münchenben. 580. sz. 9.) Gyulay Pálné. Gyöngyösön. Kancza , istállóban , Adam Ferencztől Münchenben. 839. sz. 10) Festetics Dénes. Tóth gyermekek , Canzi Auguszttól, Bécsben, 2156. sz. 11) Gróf Zichy Alfred , Lángon. Téli tájkép, Müncheni Zimmermann Richardtól 906. sz. 12) Heinrich János. Tájkép, Müncheni Rottmann Leopoldtól 2234. sz. 13) Károlyi-Zichy grófnő, Dachstein’ látképe, Hansch Antaltól Bécsben, 1681. sz. 14) Nimptsch Zerotin grófnő Brünben. Tájkép, esős időben, Havranek Fridriktől, Prágában 36. sz. 15) A’ Triesti műegylet. Tengeri látkép, Smith Alberttől Bécsben, 224. sz. 16.) Gróf Serényi László. Verona városa’ részének látképe, Müncheni Kirchner Emiltől 1462. sz. 17) — Dolezsálek Antal. Imádkozó horvátok , Lavos Jóseftől Bécsben. 1896. sz. 18) Szlavy Jósef. Téli tájkép Bécsi Sandmann Fer. Xav-től 1826. sz. 19) Gyra Konstantin, Pesten. Tiroli a’ kunyhóban , Müncheni Einhubertől 1535. sz. 20) Balás Albert , Aradon. Landsberg város’ falu, Müncheni Bakostól 1180. sz. A’ 153. részvény — szám nyert Prágai müegyleti részvényt. A’ 2239. részvény — szám nyert Müncheni műegyleti részvény — jegyet. Az 1296. részvény — szám nyert Bécsi müegyleti mülapot 1845 évre. Müncheni 1843 évrei mülapokat nyertek: A. 35. 246. 527. 571. 776. 1643. 1438. 1787. 1943. 2053. 2182. 2282. számok. Triesti 1845 évrel részvényjegyeket nyertek : A’ 45. 53. 89. 112. 123. 157. 170. 182. 222. 332. 449. 453. 478. 503. 533. 548. 578. 597. 598. 609. 630. 663. 664. 707. 708. 746. 818. 852. 875. 907. 923. 967. 973. 985. 988. 989. 1046. 1061. 1076. 1093. 1102. 1144. 1179. 1182. 1209. 1222. 1285. 1291. 1328. 1343. 1358. 1365. 1407. 1408. 1469. 1500. 1513. 1542. 1548. 1619. 1621. 1652. 1660. 1693. 1694. 1760. 1823. 1829. 1840. 1893. 1095. 1911. 1938. 1941. 1963. 1997. 2030. 2043. 2070. 2076. 2085. 2090. 2097. 2104. 2113. 2145. 2158. 2164.2165.2171. 2179. 2195. 2223. 2243. 2269. 2279. 2294. — Az igazg. választmány’ rendeletéből közli. — Ritter Sándor, egyesületi titoknok. ALAPITMÁNYa’ k.magyar természettudományi társulat’ részére. — ’s ugyanezen társulati’ pénzjövedelmeinek kezelése. Pyrker László egri érsek excellentiája a’ társulat által pártoló tagul választatván , annak elnökéhez egy levelében 300 pftot olly föltétel alatt küldött, hogy a’ pénzösszeg tőkésizetvén, an-1 rVeínként! kama,azt a* társulat a’ maga folyó szükségeink fedezésére fordítsa, melly széppéldáju ajándékot a’ társulat halas köszönettel fogadta annál inkább; minthogy ő exolja vólt az első, ki szép példaadással előmenve, a’ társulat letelet ez után örökre megalapítani elkezdette; honnet ő a társulatban kettős czim alatt lépvén föl oklevele szinte e’ kettős czim alatt szerkesztetendik , t. i. mint pártoló és mint örökítő tag, melly tekintetből’ véve a’dolgot az egyszerű pártolókat az örökitöktől, valamint ezeket az alapítóktól természettudományi társulatunkban meg kell különböztetni; ugyanis nálunk egyszerű pártoló minden a’ tagok által választott tag lehet, ki a’ rendes és tankedvelő tagok által évenkint befizettetni szokott díjat legalább is kétszeresen beküldi; ki ellenben e’ minimumnak tőkéjét leteszi, avagy többre is méltatja társulatunkat, az nemcsak pártoló, hanem örökítő czímet is nyer, azért, mert ez pénzösszeg tőkésizetvén, általa társulatunk örök segedelmet nyer. Az örökítő és alapító tagok közt társulatunkban az a különbség, hogy alapítóknak csak azok mondatnak, kik mindjárt szerkeszkedésünkkor az alapszabályok’ kidolgozásaiban részt vettek , mellyek’ megtartására nemcsak magok kezeik’ aláírásával kötelezték magokat, hanem egyszersmind azok’ helybesitéséért a’ legmagasabb helyen folyamodtak; miből szükséges következéssé lön az , hogy ezek mintegy kihaló részét tevén társulatunknak, egykoron tökéletesen megszűnnek; holott társulatunk’ többi fajai, tehát a’ pártolók is in omne saeculum újra és újra termődnek (regenerálódnak). — Társulatunk érsek ő excljának e’ dicső tettét, t. i., ki éltében olly sok jót, szépet és nagyot műveit, igen tudja méltányolni, mert noha ez egyéb tetteihez képest csak csekélység, mégis csak egy századon által is 1800 pft kamathasznot hajland társulatunknak; és meg az illy kisebbszerű áldozat könnyebben akad utánzókra , mintha ő excra magát megerőltetve ezreket ajándékozott volna; mert igaz ugyan, hogy p.o.Széchenyi Istv. 6,000,Károlyi György pedig 40,000 pftot ajándékoztak a’ magyar tudós társaságnak, de azóta, mennyire nem változtak körülményeink, úgy hogy a’ nemeskeblü hazafiak legjobb akarattal sem tehetnének ennyi teendőink közt jelenben annyit, mint akkoron; társulatunk tehát kisebbszerü áldozatokban szinte nagy jövendőt ’s hatást lát, engedje istenünk, hogy a’Pyrkerfajta pártolók’ száma országunkban István cs. kir. fhg’ vezérlete alatt annyira megszaporodjanak, mint a’ csillagok az égen! Mi társulatunk’ pénzjövedelmeit illeti, azok három kutforrásból erednek; u. m. első a’ rendes és tankedvelő tagok által évenként befizetett 6 ftos díjak; 2-or a’ pártoló tagoktól bekerülendő összeg; és 3-or a’társulatnak ajándékba adott könyvekből bejött pénzek. — Mi az első kulfurnisból bejött pénzösszeget illeti: ebből társulatunk évenkénti folyó szükségeit fedezi, hová szállásbér, bútorok, fűtés, gyertya, titoknok, krász’ és szolga’ fizetéses, folyóiratok’ és más könyvek’, nem különben némelly természeti testek’ és eszközök’ megszerzése tartoznak ; — a’ 2d. és 3-ik kiforrásból eredeti pénzek minden kivétel nélkül kamataikkal együtt tőkésitetnek; ezen utólsók bizonytalan időkig, mert hiszen óhajtható, hogy legelőször is a’ rendes tagok évenként befizetendő 6 ftos dijaiktól fölmentessenek; aztán pedig , hogy a’ választmányi tagok, a’ levéltárnok és másodhitel minél előbb fizetésbe jöjenek, mert ámbár eleintén merő buzgóságból kész ugyan a’ jó hazafi hazája’ boldogságáért valamit ingyen is lendíteni; de más részről azt még sem kívánhatni, hogy ingyen naponkénti foglalkozást vállaljon; márpedig társulatunk’tudományos kifejtése azt kivánná, hogy a’ rendes és különösen a’ választmányi tagok valami kevéskét naponként, vagy legalább hetenként dolgoznának a’ társulat’ számára. — És igy ezekből kitetszik , hogy minden attól függ, valljon tisztelt jobb állapotú honfiaink közül lesznek-e igen sokan, kik Pyrker ő exoljának dicső tettét ’s példáját nagylelküleg követik; miért is senki boldogabb hazafiaink közül rósz néven ne vegye, ha társulatunk’ elnökei, avagy egyes tagjai által is e’ hazánkat annyi sok üdvös jövendővel biztató társulat’ pártolására felszólitatik. — Bugát Pál, mint a’ kir. magyar természettudományi társulat’ másodelnöke. 190 KÜLFÖUR. FRANCZIAORSZÁG. Az angol királynő Eu-be csak ugyan megérkezett sept. 8-án reggeli kilencz órakor. Lajos Fülöp elébe ment a‘ tengeren, ’s hajójára szállott; a’ parthoz érve a' hajóról a’francziák’ királya’ csónakéba léptek, az angol királynő, Lajos Fülöp , Albert, Joinville, Szász Coburg Ágoston herczegek és Guizot. A’ parton a’ Lajos Fülöp’ neje ’s a’ többi franczia királyi herczegasszonyok fogadák a’ vendéget. A’ Moniteur Algerien az algíri őslakos népesség’ számáról ez írja: Semmi sem lehet fonákabb,mint valamelly népnek ellenállási erejét népességének számához mérni; polgári és katonai tekintetbeni szerkezete ’s földének alkata legtöbb figyelmet érdemelnek. Tizenöt év óta folytatnak az oroszok Kaukázusban olly népség ellen háborút, mellynek számát másfél millióra teszik, mi közben a’tapasztalás azt mutatja , hogy a’ nagy európai nemzetek két három csata után meghajlanak a’ győző előtt. Algir például nem bir anynyi népességgel, miképp ellenállásához mérve gondolni lehetne. Azt véljük, közel vagyunk az igazsághoz, ha népességét harmadfél milliónál többre nem tesszük; de miután meglehetősen bizonyos , hogy ezen országban minden hat főre egy harcros esik, Önszerint 400,000 fegyveres emberrel van dolgunk (?). Ha ehhez számítjuk a’ föld—területi nehézségeket, melly a’ hegyes környékekben olly tetemts, a’ nem kedvező égalyt, az utak’ teljes hiányát, valamint*