Pesti Hírlap, 1845. szeptember (531-547. szám)

1845-09-19 / 541. szám

mennyiségű fát kaptak ; — és voltak o­lyanok — kik azért , hogy néhány ölfát ingyen , vagy csekély áron szerezhessenek , ugyan csak fáradoztak és korteskedtek , hogy a’ választó polgárok’ sorába felvétessenek. ’S hogy e’ régi szokásnak eleget lehessen tenni , évenkint a’ 80 éves vágásokra elosztott erdőből mindig egy esztendei vá­gásnál több fa vágatott le, nem gondolván ezen jó urak arra, hogy ha minden évben több fát vágnak, mintsem azt a’ józan erdészeti szabályok megengedik , utóljára lassan­­kint az egész erdőség kiirtatik; mi már jelenleg félig mégis történt, mert tavai egy 35 éves erdő a’ város’ részéről le­vágatott. — Ezen égbekiáltó eljárás , melly ha még nehány esztendeig folytattatik , Budának eddigi regényes környéke erdőnélküli pusztasággá válik — a’ választó polgárságot azon határozatra ösztönözte , miszerint ők — hála a’ kö­zöttök kifejlődő jobb szellemnek — ezen jogukról önként lemondanak és a’ nemes tanácsot egy választmány’ kineve­zésére felhívják , melly az erdőrontásnak gátat vessen, ’s egyszersmind az erdőséget erdészet - tudományilag úgy rendezze, hogy nemcsak a’ város’ díszére, hanem hasz­nára is szolgáljon, m­elly végzés a’ nemes tanács’ részéről örömmel fogadtatott. — Közelget az idő , mellyben a’ fa­­döntögetések kezdetnek, — meglátjuk, valósult-e azon igen dicséretes és méltánylást érdemlő hasznos határozat ! Sajnálnék, ha ellenkezőt kellene nekünk tapasztalnunk. Buda városának tanácsa ’s választó polgársága azon tisztelt hazafiakat, kik múlt országgyűlésen a’ sz. k. váro­sok’ ügyében olly fáradhatlanul működtek,’s a’polgári rend­nek felvirágzását buzgóan és nemeslelküleg előmozdítani iparkodtak — ezen város’ díszpolgárai’ sorába iktató köz­értelemmel. Azóta már fél évet éltünk át szerencsésen , de az oklevelek az illető uraknak máig sincsenek még meg­küldve. Mondják, hogy igen csinos és pompás oklevelek készíttetnek, így természetesen sok idő kell azok’ el­készítéséhez ; — tehát még nyugottan várandunk, hiszen Roma sem épült egy nap alatt ! Az elemi iskolákat illetőleg, egy intézmény küldetett a’ városhoz, mellyben az oktatási rendszer’ átküldetése mel­lett , a’ város odautasittatik, miszerint ezen új rendszernek minél előbbi behozatalát eszközölje. Ennek folytán a’ tanács’ részéről egy vegyes választmány neveztetett ki, melly a’ már létező alsóelemi iskolák’ ezen szabályokhoz alkalmazá­sát,’s a’ felállítandó felsőelemi iskoláknak mimódoni rende­zését tárgyalás alá véve, véleményét a’ tanácsnak benyújtsa. Az eredményt annak idejében közleni fogjuk. SZABADKA. — Midőn a’ polgárok közügyekkel kény­telenek foglalkozni, szükség kilépniük önérdekük’ köréből, ’s elforditni ollykor tekintetöket önmagokról. Lássuk e’ mondás szerint cselekszünk-e mi ? Hivatalos jelentés létetett: mikép’ városunkban az iz­raeliták (az 1840-ik évi 29-ik terv. ez- 5 ik­m. ellenére) „egy idő óta“ városi telkek’ szabad vásárlásával élve, örök bevallásokat tartanak, melly jelentésre a’tanács, e’ dolog­­bani pontos vizsgálat és megfontolás után , abban állapodék meg, hogy miután városunkban az izraeliták 1816 iktól 1844-ik évig a’ szabadvásárlástól eltiltva nem valának, sőt az említett jelentés’ idejéig örökbevallásokat háboritlanul tettek, — e’ szabadsággali élés, részükre az 1840-ki 29. t. ez. 5-ik §. értelmében jövendőre is hagyassák meg. — E’ halászat azonban a’ választó polgárságnál nem talált visz­­hangra, ’s a’dolog itt már következő magyarázatot nyere: elismeri ugyan a’választó község, hogy 29 év’leforgása alatt az izraeliták örökbevallás mellett vásárják a’ polgári telkeket, de miután 1817. és 1819-ik évi két illy örökbe­vallásban a’ keresztyének’ praeemtionalis joga világos zá­radékkal bizonyitatik , ’s ez által az állítólagos gyakorlat’ megszakasztása is kétségtelen , az emlitett törv. czikk’ ér­telmében az izraelitákat a’ polgári telkek’ vételétől eltiltatni véli , ’s csupán csak négy szó vala a’ hirhatás mellett. — Tisztelet — a’ különben legjobb szándékú — azon uraknak, kik korukkal egy idejű patriarchalis meggyőződésük’ sugal­latára eregeték kezeikből az elhatározó golyókat, mert ezek ama szomorú tapasztalásból indultak ki , miszerint a’ zsidó csak synonimje az uzsorásnak , mi nem fog feltűnni a’ kö­zönségnél, ha kimondom, mikép’ nálunk is az uzsoráskodás már több becsületes gazda’ birtokába markolt , ’s egyet szinte elméjében is megháborita, itt mondom nem kell fen­­akadni, de meg nem foghatom némelly úgynevezett Írástu­dóink’ kemény harczának okát e’ gyakorlat ellen, kik — ha igazat akarunk szólni — jól érzék magokat az 1844-ik évi 4. t.cz. olvasásánál, ’s megtudják az uzsorást illy helyen különböztetni a’zsidótól, valamint azt is értik — ha akarják — hogy a’felemlített hivatalos jelen­tésben kimondatik , mikép’ az izraeliták „egy idő óta“ örökbevallások’ gyakorlatában vannak, — hacsak a’jóurak, a’ fen előhozott 1817. és 1819-ik két örökbevallás’ zára­dékát nem akarják bizonyítványul használni, és az in casi­­bus non exceptis exceptis firmát regulam generalem, axió­ma’ kaptájára hozni ez esetet is , —­mi azonban egészen más magyarázatot szükségesig vagyis azt, hogy az örök­­bevallások — mint minden élők közötti intézkedések — világos tartalmúak legyenek, és igy is mindig csak az egyes esetekben érdekletteket szabályozhatják , nem pedig általánosan mindenkit, vagy minden időre — kivéve ha az efféle záradékok minden örökbevallásnál meguj itatnak , ekkor igen is meg volna szakasztva a’ gyakorlat, — különben a’ törvényt önérdekünkre balul magyaráztuk , és senkit mást, mint épen önmagunkat ká­rosítjuk, mert a’ szabadvásárlás’ gátlása ’s a concurren­­tia’ lehetlenné tétele rövid időn leszállitandja telkeink’ érté­két , ’s Napoleon’ szavaiként: illy nyereségnek ne örüljünk, mert bizonyos a’ veszteség , mellyet abból várhatunk. — Egyébként az egész ügy felsőbb helyre felterjesztetett , ’s benne ha mást nem is , de elvesztettünk egy legszebb és ritka törvénymagyarázhatási alkalmat, igy a’ kimenetel’ si­kere többé nem miénk. A’többit a’közönség’ ítéletére bizom. — Kar­vázy Z­sigmond. SOPRONMEGYE, sept. 11-én. A’ tisztujitás véghez ment. Még tisztelt levelezőink’ tudósítását vesszük, közöl­jük a’ tisztviselői kar’ névsorát. Első alispán lett Simon nép. János; 2-ik Tóth Bálint. Főjegyző: Tar nép, János; aljegyzők: Róth Sándor, Ihász Rudolf. A’ tiszteletbeliek közé soroltatott Muray Lajos Levéltárnok : Thalabér István; főügyész: Lamperth Imre; alügyész : Bognár Lajos; fő­pénztárnok: Pethe Bálint; alpénzt.: Takács István; szám­vevő: Simonyi István; soproni felsőjárásban fősz.biró: Gál László; alsz.birák : Tóth Samu fősz.birói ranggal: Kuk­o­­vics Antal, Szabó János, Horváth Károly; esküdtek: Lu­­kinich Antal, Trimmel Endre, Rohrer József, Fűzy Sándor, Conrád József; soproni alsójárásban: főszbiró: Kollár Ferencz; alsz.birák: Kéry Péter, Kis Lajos, Radó Dániel; fősz.birói czimmel; esküdtek: Németh József, Thalabér Lajos, Csay Antal, Nagy Ignácz; répcze­melléki járásban főszolgabíró: Csontos István; alsz.birák : Sághy Dániel, Fejér Ferencz; esküdtek: Hajas Gábor, Szarka Lajos, Babos János; rábaközi felsőjárásban fösz.biró : Döry Ádám; alsz.biró: Chepó József; esküdtek: Zalka Mihály, Chapó Sándor; rábaközi alsójárásban fősz.biró: Csupor Gábor, alsz.biró: Chapó Imre; esküdtek: Pogány Imre, Nagy Károly; biztosok: Füzy László, Horváth Zsigmond, Döry László, Kéry Pál, Babos Lajos, Czupy János, Hannibál Lajos, Kálóczy Antal. ABAUJMEGYÉBŐL rövid közlés. Az uj főispánhelyet­­tes , Vitéz János’ beiktatása folyó hó’ 1-én ment véghez szokott ünnepélylyel. Ezután a’ közügyek’ tárgyalására ke­rült a’ sor. Egy intézmény’ folytán az illető tisztviselők a’ nemesi jobbágytelkek’ összeírására hivatal és fizetésteli felfüggesztés’ ígérete által is emlékeztettek. Az elemi is­kolák’ ügyében küldöttség neveztetett. A’ katonai karhata­lomról szóló intézmény olly kikötéssel, hogy a’ rendek előtt az azzal élők felelősek legyenek , elfogadtatott. A’ főispánhelyettes monda , a’ P. Z. levelezője szerint, hogy ha nem kívántatik is tőle felelősség , azt magára veszi ’s adni ígérkezik ; mire aztán , ősi szokás szerint, vala nagy „éljenzés.“ A’ szolgabirák végre a’ selyemtenyésztés’ ter­jesztésére megbizattak. Vegyes kézl estté­nyek» A’ PESTI MŰEGYESŰLET’ részéröl f. évi Sept. 14-én tartott művek’ kijátszásának eredménye e’ következő. Olaj— festvényeket nyertek: 1) Oesterreicher Karolina, Pesten Esti tájkép’ haza—térő juhnyájjal, Lotze Móricztól Mün­chenben 1910. számmal. 2) A’ Triesti müegylet. Mária­­kápolna Calvon, Würtembergben , Neher M - töl München­ben 225. sz. 3) Gróf Serényi László. Prédáját megemész­tő róka , Hohe F—től Münchenben 1458. sz. 4) Heuffel János. Regény olvasó nő, Schiavoni II-tól Velenczében 1041. sz. 5) Zákó Péter. Részlet , Garda — tónál, Heinz­­mann Karóltól Münchenben 1807. sz. 6) Hajnik János. Tá­bori —1 jelenet, Zellenbergtől Bécsben. 1590. sz. 7) Csausz Márton. Tájkép, Raffalt Ignácztól Bécsben. 1346. sz. 8) Steinacker Káról. Sopronyban.Játékos a’ korcsmában, Hayer Jes­­től Münchenben. 580. sz. 9.) Gyulay Pálné. Gyön­gyösön. Kancza , istállóban , Adam Ferencztől München­ben. 839. sz. 10) Festetics Dénes. Tót­h gyermekek , Canzi Auguszttól, Bécsben, 2156. sz. 11) Gróf Zichy Al­fred , Lángon. Téli tájkép, Müncheni Zimmermann Richard­­tól 906. sz. 12) Heinrich János. Tájkép, Müncheni Rottmann Leopoldtól 2234. sz. 13) Károlyi-Zichy grófnő, Dachstein’ látképe, Hansch Antal­tól Bécsben, 1681. sz. 14) Nimptsch Z­erotin grófnő Brünben. Tájkép, esős időben, Havranek Fridriktől, Prágában 36. sz. 15) A’ Triesti műegylet. Ten­geri látkép, Smith Alberttől Bécsben, 224. sz. 16.) Gróf Serényi László. Verona városa’ részének látképe, Mün­cheni Kirchner Emiltől 1462. sz. 17) — Dolezsálek Antal. Imádkozó horvátok , Lavos Jósef­től Bécsben. 1896. sz. 18) Szlavy Jósef. Téli tájkép Bécsi Sandmann Fer. Xav-től 1826. sz. 19) Gyra Konstantin, Pesten. Tiroli a’ kunyhó­ban , Müncheni Einhubertől 1535. sz. 20) Balás Albert , Aradon. Landsberg város’ falu, Müncheni Bakostól 1180. sz. A’ 153. részvény — szám nyert Prágai müegyleti részvényt. A’ 2239. részvény — szám nyert Müncheni műegyleti részvény — jegyet. Az 1296. részvény — szám nyert Bécsi müegyleti mülapot 1845 évre. Müncheni 1843 évrei mülapokat nyertek: A. 35. 246. 527. 571. 776. 1643. 1438. 1787. 1943. 2053. 2182. 2282. számok. Triesti 1845 évrel részvény­­­jegyeket nyertek : A’ 45. 53. 89. 112. 123. 157. 170. 182. 222. 332. 449. 453. 478. 503. 533. 548. 578. 597. 598. 609. 630. 663. 664. 707. 708. 746. 818. 852. 875. 907. 923. 967. 973. 985. 988. 989. 1046. 1061. 1076. 1093. 1102. 1144. 1179. 1182. 1209. 1222. 1285. 1291. 1328. 1343. 1358. 1365. 1407. 1408. 1469. 1500. 1513. 1542. 1548. 1619. 1621. 1652. 1660. 1693. 1694. 1760. 1823. 1829. 1840. 1893. 1095. 1911. 1938. 1941. 1963. 1997. 2030. 2043. 2070. 2076. 2085. 2090. 2097. 2104. 2113. 2145. 2158. 2164.2165.2171. 2179. 2195. 2223. 2243. 2269. 2279. 2294. — Az igazg. választmány’ rendeletéből közli. — Ritter Sándor, egyesületi titoknok. ALAPITMÁNYa’ k.magyar természettudomá­nyi társulat’ részére. — ’s ugyanezen társu­lati’ pénzjövedelmeinek kezelé­se. Pyrker László egri érsek­­ excellentiája a’ társulat által pártoló tagul vá­lasztatván , annak elnökéhez egy levelében 300 pftot olly föltétel alatt küldött, hogy a’ pénzösszeg tőkésizetvén, an-1 rVeínként! kama,azt a* társulat a’ maga folyó szükségei­nk fedezésére fordítsa, melly széppéldáju ajándékot a’ társulat halas köszönettel fogadt­a annál inkább; minthogy ő exolja vólt az első, ki szép példaadással előmenve, a’ tár­sulat letelet ez után örökre megalapítani elkezdette; hon­net ő a társulatban kettős czim alatt lépvén föl oklevele szinte e’ kettős czim alatt szerkesztetendik , t. i. mint pár­toló és mint örökítő tag, melly tekintetből’ véve a’dolgot az egyszerű pártolókat az örökitöktől, valamint ezeket az alapítóktól természettudományi társulatunkban meg kell különböztetni; ugyanis nálunk egyszerű pártoló minden a’ tagok által választott tag lehet, ki a’ rendes és tankedvelő tagok által évenkint befizettetni szokott díjat legalább is kétszeresen beküldi; ki ellenben e’ minimumnak tőkéjét leteszi, avagy többre is méltatja társulatunkat, az nemcsak pártoló, hanem örökítő czímet is nyer, azért, mert ez pénz­összeg tőkésizetvén, általa társulatunk örök segedelmet nyer. Az örökítő és alapító tagok közt társulatunkban az a különbség, hogy alapítóknak csak azok mondatnak, kik mindjárt szerkeszkedésünkkor az alapszabályok’ kidolgo­zásaiban részt vettek , mellyek’ megtartására nemcsak ma­gok kezeik’ aláírásával kötelezték magokat, hanem egyszer­smind azok’ helybesitéséért a’ legmagasabb helyen folya­modtak; miből szükséges következéssé lön az , hogy ezek mintegy kihaló részét tevén társulatunknak, egykoron tö­kéletesen megszűnnek; holott társulatunk’ többi fajai, tehát a’ pártolók is in omne saeculum újra és újra termődnek (regenerálódnak). — Társulatunk érsek ő excljának e’ di­cső tettét, t. i., ki éltében olly sok jót, szépet és nagyot műveit, igen tudja méltányolni, mert noha ez egyéb tettei­hez képest csak csekélység, mégis csak egy századon által is 1800 pft kamathasznot haj­land társulatunknak; és meg az illy kisebbszerű áldozat könnyebben akad utánzókra , mintha ő excra magát megerőltetve ezreket ajándékozott volna; mert igaz ugyan, hogy p.o.Széchenyi Istv. 6­­,000,Károlyi György pedig 40,000 pftot ajándékoztak a’ magyar tudós társaság­nak, de azóta, mennyire nem változtak körülményeink, úgy hogy a’ nemeskeblü hazafiak legjobb akarattal sem tehetné­nek ennyi teendőink közt jelenben annyit, mint akkoron; tár­sulatunk tehát kisebbszerü áldozatokban szinte nagy jöven­dőt ’s hatást lát, engedje istenünk, hogy a’Pyrkerfajta pártolók’ száma országunkban István cs. kir. fhg’ vezérlete alatt annyira megszaporodjanak, mint a’ csillagok az égen! Mi társulatunk’ pénzjövedelmeit illeti, azok három kut­­forrásból erednek; u. m. első a’ rendes és tankedvelő tagok által évenként befi­zetett 6 ftos díjak; 2-or a’ pártoló tagok­tól bekerülendő összeg; és 3-or a’társulatnak ajándékba adott könyvekből bejött pénzek. — Mi az első kulfurnisból bejött pénzösszeget illeti: ebből társulatunk évenkénti folyó szükségeit fedezi, hová szállásbér, bútorok, fűtés, gyertya, titoknok, krász’ és szolga’ fizetéses, folyó­iratok’ és más könyvek’, nem különben némelly természeti testek’ és esz­közök’ megszerzése tartoznak ; — a’ 2d. és 3-ik kifor­rásból eredeti pénzek minden kivétel nélkül kamataikkal együtt tőkésitetnek; ezen utólsók bizonytalan időkig, mert hiszen óhajtható, hogy legelőször is a’ rendes tagok éven­ként befizetendő 6 ftos dijaiktól fölmentessenek; aztán pe­dig , hogy a’ választmányi tagok, a’ levéltárnok és másod­­hitel minél előbb fizetésbe jöjenek, mert ámbár eleintén merő buzgóságból kész ugyan a’ jó hazafi hazája’ boldogsá­gáért valamit ingyen is lendíteni; de más részről azt még sem kívánhatni, hogy ingyen naponkénti foglalkozást vállal­jon; márpedig társulatunk’tudományos kifejtése azt kivánná, hogy a’ rendes és különösen a’ választmányi tagok valami kevéskét naponként, vagy legalább hetenként dolgoznának a’ társulat’ számára. — És igy ezekből kitetszik , hogy minden attól függ, valljon tisztelt jobb állapotú honfiaink közül lesznek-e igen sokan, kik Pyrker ő exoljának dicső tettét ’s példáját nagylelküleg követik; miért is senki bol­dogabb hazafiaink közül rósz néven ne vegye, ha társula­tunk’ elnökei, avagy egyes tagjai által is e’ hazánkat annyi sok üdvös jövendővel biztató társulat’ pártolására felszóli­­tatik. — B­u­g­á­t P­á­l, mint a’ kir. magyar természettudo­mányi társulat’ másodelnöke. 190 KÜLFÖUR. FRANCZIAORSZÁG. Az angol királynő Eu-be csak ugyan megérkezett sept. 8-án reggeli kilencz órakor. La­jos Fülöp elébe ment a‘ tengeren, ’s hajójára szállott; a’ parthoz érve a' hajóról a’francziák’ királya’ csónakéba lép­tek, az angol királynő, Lajos Fülöp , Albert, Joinville, Szász Coburg Ágoston herczegek és Guizot. A’ parton a’ Lajos Fülöp’ neje ’s a’ többi franczia királyi herczegasszo­­nyok fogadák a’ vendéget. A’ Moniteur Algerien az algíri őslakos népesség’ számá­ról ez írja: Semmi sem lehet fonákabb,mint valamelly nép­nek ellenállási erejét népességének számához mérni; pol­gári és katonai tekintetbeni szerkezete ’s földének alkata legtöbb figyelmet érdemelnek. Tizenöt év óta folytatnak az oroszok Kaukázusban olly népség ellen háborút, mellynek számát másfél millióra teszik, mi közben a’tapasztalás azt mutatja , hogy a’ nagy európai nemzetek két három csata után meghajlanak a’ győző előtt. Algir például nem bir any­­nyi népességgel, miképp ellenállásához mérve gondolni le­hetne. Azt véljük, közel vagyunk az igazsághoz, ha né­pességét harmadfél milliónál többre nem tesszük; de miután meglehetősen bizonyos , hogy ezen országban minden hat főre egy harcros esik, Ön­szerint 400,000 fegyveres em­berrel van dolgunk (?). Ha ehhez számítjuk a’ föld—terül­eti nehézségeket, melly a’ hegyes környékekben olly tetemts, a’ nem kedvező égalyt, az utak’ teljes hiányát, valamin­t*

Next