Pesti Hírlap, 1845. szeptember (531-547. szám)

1845-09-19 / 541. szám

Péntek 541. September 1t1. 1845. HST! HIBLAF.­­Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban’6 ft; postai borítékban 6 ft pp. 1L­anderer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s egyéb külföldi tartományokba küldetni krantpe a­­nyák iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorat aprobetű­kkel 5 pengő ki számíttat!». Folyó évi October’ 1-ső napjával kezdendő másod évnegyedi szokott előfizetés a’ „Pesti Hírlapra“ Budapesten házh­ozh­ordással boríték nélkül: 2 ft 48 kr., postán küldve: 3 ft 30 krjával pengőben elfogadtatik hatvani utczában a­ kiadóhivatalban és minden cs. kir. postahivatalnál. Wanderer Izajos , a’ „Pesti Hírlap’“ kiadó­ tulajdonosa. TARTALOM Kinevezés. Halálozás. A’ verificatio és utasítási j­og megyei szerkezetünk’ szempontjából tekintve. Törvényha­­t­ósági dolgok: Budáról (erdészet, elemi iskolák’ uj rendé­szete ’stb.) Szabadka (zsidó ügy). Sopronmegye (uj tiszti kara). l Abaujból (rövid közlés). Vegyes közlemények: Műegye­­­sület. Alapitmány a’ természetvizsgáló társaságra. Külfald. SÉrtekező: Figyelmeztetés a’művészet’ maradványai’ megőr­zése iránt. Hirdetések: IMGlIlHOESKÁG és ERDÉLY. A nagy magy. kir. udv. Kamara Gábor Ferencz pécskai kam­rai ispánt bogsáni kamr. kasznárrá alkalmazta. Az oszadi kir. kamrai anyagszer-szám­vivői állomás S­z­á­n­k­a Tamásnak f. évi aug. 13án történt halála által megüresü­lt. VI. A’ VERIFICATIO ’S UTASÍTÁSADÁSI JOGNAK HATÁSA, MEGYEI SZERKEZETÜNK’ SZEMPONTJÁBÓL TEKINTVE. Soha sem tartoztunk azok közé, kik az emberi nem’ nemesebb ösztöneit tagadva, minden cselekvések’ in­dokát kizárólag önzésben keresik, sőt megvagyunk győ­ződve , hogy azon közállomány, melly polgáraiban maga­sabb erényekre nem számolhat, elveszti fennállhatásának legfőbb biztosítékát; azonban valamint rendkívüli esetekben csak a’ polgárok’ önmegtagadása tarthatja fel sokszor a’ köztársaságot, úgy erősen hisszük , hogy azon országnak alkotmánya áll legbiztosabb alapokon, hol honszeretet ’s önösség a’ lehetőségig ritkán jőnek ellentétbe , ’s hol azon institutiok , mellyek az alkotmány’ biztosítékait teszik , az egyesnek érdekeivel összeütközésbe nem hozatnak. Már ha negyes rendszerünket e’ szempontból tekintjük , ki fogja mondani , hogy az kivánatainak megfelel ? A’ B. P. Híradó 242. számában igen helyesen jegyzi meg , miként azon alkotmány, melly nem egyéb, mint egy pár százezer kiváltságosak’ előjogainak som­­názata ’s a’ tömegek’rokonszenvei által nem támogattatik , fenállhatásának csekély biztosítékaival )is; de ha ezen alkotmányban olly institutiót találunk, melly még azon pár százezer kiváltságosok között is a’ ha­­sonlithatlanul nagyobb számnak érdekeit sérti, ’s azon elő­jogoknak valóságos gyakorlatát, mellyek alkotmányszerü­­leg százezereket illetnek , gyakorlatilag néhány száz vagy szernek kezébe adja , valljon az illy szerkezetű institutio­nir­e fenállhatásának olly garantiájával, hogy alkotmányos szabadságunk’ egyedüli biztosítékát benne kereshetnék ? — Vonatkozzunk el azon millióktól, kik hazánkban kivált­ságokkal nem bírván, megyéink’ körében semmi politicai okokat nem élveznek , ’s vessük egész figyelmünket kizá­rólag azokra, kiket Werbőczy nép’ neve alatt ért,’s kik minden előjogokkal bírnak, — vallyon megyei szerkezetünk nem teszi- e ezen jogoknak gyakorlatát még ezeknek leg­­lagyobb számára nézve is lehetetlenné, úgy hogy az egyen­­eség helyett, mellyet törvényeink nemes és nemes között eltesznek , tettleg a’ legnagyobb egyenetlenséget találjuk, melly hasonló jogokkal felruházottak között valaha létezett? Minden nemesem­bér egyenlő : ezt akarja a’ örvény, ezt tanuljuk iskoláinkban, ezt halljuk főkép’ tisztú­íjitások előtt utszákon ’s piaczokon hirdetni, de önök’ tedves szójárása szerint ne tévelyegjünk az elméletek’ me­­ején, hanem vegyük practice a’dolgot : ugyan ezen el­­áresztelt egyenlőség miben létezik ? Nem a’ társasági egyenlőségről szólunk. Tudjuk, hogy mig vagyonra , sze­gélyes képességre vagy tudományra nézve az emberek között különbségek létezendnek, a’ társasági egyenlőség mindig a álmok közé fog tartozni; azt sem hisszük nagy bajnak , já egyes ember, csak azért mivel apja alispán vagy ügyvéd volt, magát azoknál, kik mesteremberektől vagy épen föld— nivelőktöl származtak, egyenlő nemessége mellett mégis sokkal többnek tartja ; — ha a’ mindenható, midőn az em­­bert teremte, más jeles tulajdonságai között őt azzal is megajándékozó, hogy nevethet, csak áldhatjuk a’ gondvi­­selést melly egyszersmind a’ világot úgy alkotá , hogy aZ alkalmak midőn e tulajdonságát az ember gyakorol­tja, soha ki nem fogynak; de fordítsuk figyelmünket tisz­ai­ a’ politicai jogok körüli állítólag létező egyenlőségre ’s mit látunk? e ’ Minden nemes ember vagyonbeli különb­ség nélkül szabadon v­ál­a­s­z­tj­a bir­áit: ez az emelet, ’s ha csakugyan, mint szemünkre hányatott, tisz­­ta az elmélet’ mezején járnánk, nem kissé örvendhetnénk ton öntudatnak, miként hazánk több választókkal bir, mint raneziaország, de tekintsük a’ dolgot, mint valóban áll. Választási rendszerünk mellett, miszerint e’ jog csak a’ megye’ főhelyén a’ választók’ egész összesége által egy­szerre gyakoroltatik, ez elméletben olly szépen hangzó szó­kötést, ha a’dolgok’valódi állását akarjuk kifejezni, ta­lán igy kellene változtatni: minden nemes, mennyiben elég vagyonos, hogy sokszor a’ legnagyobb mezei munka’ idején, egy hetet a’ megye’főhelyén tölthessen, szabad választási joggal bir; a’ többiek pedig, ha más valakinek költségein behozattak, szavazatukat a’ többet ígé­rőnek eladhatják. Minden nemes a’ megyei határozatok’ al­kotásában egészen hasonló részt vehet; ’s igy a’ megye’ utasításadási jogánál fogva még a’ törvényhozásra is egyenes befo­lyást gyakorol: ismét szép elmélet , mely­­lyet a’ practicus élet csak annyiban módosított, hogy e’ joggal, azokon kívül, kik a’ megye’ főhelyén laknak, még azok is élhetnek, kik az előbb említett módon behozattak,’s egyszersmind elég szerencsések olly véleményekkel bírni, mellyeknek lezugását az ellenfél’ főnökei szükségesnek nem tartják. Minden nemesnek egyenlő hivatalképes­sége, egyrészről, megengedjük, annyira terjed, hogy itt ott egyes hivatalok ollyanok által töltetnek be, kik ne­­mességöken kívül más képességet felmutatni nem tudnának, ’s például szolgabiráknak választattak a’nélkül, hogy valaha törvénytudománynyal foglalkoztak volna; de más részről nem mérsékeli-e minden nemes ifjúnak túlzó reményeit azon tapasztalás, hogy valamint a’ törvény minden nemes­nek egyenlő hivatalképességet ad , úgy e’ hazában kevés megyét találhat, hol gyakorlatilag a’ hivatalok nem nehány előkelőbb család és azok által, kik velek sógorság­­stb. ál­tal összekötvék, monopolisáltatnának ? Kik megyei szerkezetünket iskolai compendiumokból, vagy mendemondából ismerik, azok a’ B­P. Híradóval el­mondhatják, hogy általa mindenki, ki jogaival élni akar, az alkotmánynak nemcsak egyszer másszori, hanem folytonosan cselekvő té­nyezője lehet; kik e’ szerkezetnek működését tapasz­talásból ismerik, el fogják ismerni, hogy a’megyei élet többnyire nem egyéb nehány előkelőbb családok’olygarchiá­­jánál, melly a’ nemesi jogegyenlőség’ szine alatt gyakorol­tatik. Azonban nem ez az, mi által ezen institutio jelen alakjában az egyesek’ érdekeit leginkább sérti; a’ szegény nemes, ki a’megye’ főhelyétől távol lakik,’s szavazatát áruba bocsátani nem akarja, szerencsésen élhet, ha soha életé­ben tisztujitáson részt nem vett is, a’ szegény ifjú , ki tu­­dományánál’s jelleménél fogva minden hivatalra képesnek érzi magát, végre, ha azon meggyőződésre jutott, miként — mert A. vagy Z családhoz nem tartozik, megyéjében sem­mire nem mehet, abban találhatja megnyugvását, hogy mint eskütt, urfi szolgabirája, vagy mint írnok alispánja’ munkáját teljesíti; megyei szerkezetünknek azon oldala, melly minden egyesnek érdekeit naponta sérti, ’s leginkább vezet e’ rendszer’ népszerütlenitéséhez , közigazgatásunk’ hiányaiban fekszik. Nincs semmi, mi az egyes polgár’ jólétére általánosabb hatást gyakorolna , mint a’ közigazgatás. Mit ér minden törvény, mit ér az emberi jogok’ hangos elismerése , ha a’ közigazgatás’ hiányai végett a’ végrehajtás hibázik, ha az egyes polgár , kinek jogai a’ legszebb beszédekben védel­­meztetnek, naponként sértve érzi érdekeit, ’s valljon ad­ministrativ tekintetben — azon eseteket kivéve, hol a’ rend­szernek hiányai kitűnő egyének által pótoltatnak, — mi­ként működnek megyéink? Nem jutottunk-e oda, hogy Stael’ szavai­n­, mikben Francziaország’ állapotát a’ tizen­­nyolczadik század alatt leírja, betűről betűre hazánkra ille­nek; mert hiszen rólunk is elmondhatni, hogy a’ fenálló rend már maga is alig más visszaélésnél, hogy az állomány’ kerekeinek mozgása részletes ellenállások által akadályoz­­tatik szüntelen, olly ellenállások által, mellyek »’közhatalom’ működését gátolják, a’ nélkül, hogy a’ szabadságot bizto­sítanák. És ugyan közigazgatásunk’ ezen állapota nem veszi e eredetét nagy részint azon természetelleni állapotból, melly szerint ugyan az administratióval megbízott testületek egyszersmind nemcsak mint választók , hanem utasítások által is törvényhozási tárgyakkal foglalkoznak? Röviden érintettük előbbi czikkelyünkben , milly hatást gyakorol törvényhozásunkra, ha a’verificatio ’s az utasí­tásadásadási jog megyéinkre bizatik, de teljes meggyőző­désünk szerint azon hatás, mellyet e’ jogok magára a’ me­gyékre , mint administrativ testületekre gyakorolnak , nem kevésbbé káros. A’ megyéknek, mint administráló testületeknek egyik legnagyobb hibája magában a’ közgyűlés’ szerkezetében fekszik. Fölötte nagyszámú testületek a’ közigazgatás’ vezetésére alkalmatlanok, a’ felelősségnek eszméje pedig, melly nélkül jó közigazgatás nem képzelhető , nem léte­síthető olly gyülekezetek’ irányában, mellyeknek tagjai szüntelen változnak. Mig a’ megyei gyűlés nem csak admi­nistrativ, de országgyűlési tárgyakkal foglalkozik, e’hi­bás belszerkezetet változtatni nem lehet, a’ józan észszel ellentétben állván , hogy ha már utasítási jog létezik , ’s a’ követek’ verificáltatása nem a’követek’ tábláját illeti, e’ jogok más, mint a’ választók’ összesége által gyakoroltas­sanak. A’ megyei administrate’ hiányai tehát, mennyiben azok a’ közgyűlés’ hibás szerkezetének következményei, egyenesen a’ megyének az országgyűlés felett gyakorlott jogaiból veszik eredetűket, ’s csak ezekkel együtt mellőz­hetők. Még szembetűnőbb ezen állításunk’ helyessége, ha azon befolyást tekintjük, mellyet az országgyűlési tárgyak feletti tanácskozások, majdnem minden megyében, az adminis­tratív tárgyak­ kezelésére gyakorolnak.­­ Ha ugyan azon egy testület két egészen különböző tárgygyal foglalatosko­dik , olly tárgyakkal, mellyeknek mindegyike hasonlólag fontos, de ollyan, hogy mindenikének czélszerű kezelésé­re egészen más tulajdonok kivántatnak; a’legjobb esetben is (mert nem ritka , hogy illy környűlmények között mind a’ két tárgy egyenlőn roszul kezeltetik) legalább e’ tár­gyaknak egyike a’ másiknak alárendeltetik. Ez az , mit az országgyűlési ’s administrativ tárgyak’ összekeverése által megyéinkben tapasztalunk. Vannak esetek, hol az ország­gyűlési tárgyak a’ megyét érdeklő közigazgatási tárgyak­nak alárendeltetnek, ’s az utasításnak egy vagy más mó­­doni készítése egyes, tisztán a’ megye’ körét érdeklő kér­dések’ mikénti eldöntésétől függ; de azon esetek még sok­kal számosabbak, hol minden közigazgatási érdek politicai pártok’ állásának rendeltetik alá, ’s bámulhatjuk-e illy vi­szonyok között, ha administrationkat olly állapotban lát­juk, minő Európa’ közepette’s századunkban hihetetlen volna mindenki előtt, ki azt tapasztalásból nem ismeri? Emberek vagyunk valamennyien, mindenki, kinek meg­győződése van, ön elveinek diadalát kívánja látni, ’s azért józanul sem egyik sem a’ másik párt’embereinek rész névén nem vehetni, hacsak azért, hogy politicai vélemények’ győzelmét elősegítsék , minden választásnál inkább a’ vá­lasztandónak pártszinét, mint administrativ képességét ve­szik tekintetbe, a’ hiba nem az emberekben, kik ezt teszik, hanem kizárólag a’rendszerben fekszik, melly politicai’s administrativ kérdéseket elválaszthatja kapcsolatba hozott, melly, midőn a’megyei gyűléseket politikus vitatkozások’ színhelyévé tette, azoknak, kik illy lárgyakról szépen szólni tudnak, administrativ kérdésekre nézve is túlnyomó befo­lyást adott, melly által olly helyzetbe jutottunk, hogy mi legalább valahányszor megyei gyűlésben rendkívüli lelke­sedést látunk, nem tudjuk soha, örüljünk-e a’ lelkesedés­nek, melly politi­us kérdések’ megvitatására szükséges, vagy szomorkodjunk mind azon rész következések felett, mellyeket illy tanácskozási hangulat közigazgatási tárgyak’ vitatásánál többnyire előidéz. A’B.P.Hiradó’nézete szerint megyei szerkezetünk sem­mivé lesz, ha gyűléseink utasitásadása alkalmával orsz.gyű­­lési tárgyakkal nem foglalkoznának. Nézetünk, szerint megyei szerkezetünk legbiztosabban akkor áll, ha általa a’lehetősé­gig kevés egyes polgárnak érdekei sértettnek, mi csak akkor történhetik , ha a’ megyék, mint administráló testületek, hivatásuknak a’ lehetőségig megfelelnek , az pedig mind­addig nem fog történni, m­ég megyei gyűléseink országgyű­lési tárgyakkal foglalkoznak A’ verification­ak az ország­­gyűlésre való áttétele ’s az utasítási jognak megszüntetése megyei szerkezetünket nem hogy gyengítené, sőt csak ha ezt tesszük, akkor válhatnak megyéink valósággal megyékké, csak akkor működendenek természetes körükben, csak akkor lesznek valóban erősekké. Ez teljes meggyőződés Tös­vényhatósáiki BUDÁRÓL. Régi szokás szerint a’ budai választó pol­gárok a’ városi erdőkből minden esztendőben bizonyos ) Quel élat oú F ordre établi n’ est lui-méme qu’ ün abus, ou tous les rouages de l État font constamment entravéspar des resistances partielles, qui génent 1’ action da pouvoir, sans profiler en rien ä la Lberté publique.

Next