Pesti Hírlap, 1845. szeptember (531-547. szám)
1845-09-19 / 541. szám
Péntek 541. September 1t1. 1845. HST! HIBLAF.Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban’6 ft; postai borítékban 6 ft pp. 1Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s egyéb külföldi tartományokba küldetni krantpe anyák iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorat aprobetűkkel 5 pengő ki számíttat!». Folyó évi October’ 1-ső napjával kezdendő másod évnegyedi szokott előfizetés a’ „Pesti Hírlapra“ Budapesten házhozhordással boríték nélkül: 2 ft 48 kr., postán küldve: 3 ft 30 krjával pengőben elfogadtatik hatvani utczában a kiadóhivatalban és minden cs. kir. postahivatalnál. Wanderer Izajos , a’ „Pesti Hírlap’“ kiadó tulajdonosa. TARTALOM Kinevezés. Halálozás. A’ verificatio és utasítási jog megyei szerkezetünk’ szempontjából tekintve. Törvényhatósági dolgok: Budáról (erdészet, elemi iskolák’ uj rendészete ’stb.) Szabadka (zsidó ügy). Sopronmegye (uj tiszti kara). l Abaujból (rövid közlés). Vegyes közlemények: Műegyesület. Alapitmány a’ természetvizsgáló társaságra. Külfald. SÉrtekező: Figyelmeztetés a’művészet’ maradványai’ megőrzése iránt. Hirdetések: IMGlIlHOESKÁG és ERDÉLY. A nagy magy. kir. udv. Kamara Gábor Ferencz pécskai kamrai ispánt bogsáni kamr. kasznárrá alkalmazta. Az oszadi kir. kamrai anyagszer-számvivői állomás Szánka Tamásnak f. évi aug. 13án történt halála által megüresült. VI. A’ VERIFICATIO ’S UTASÍTÁSADÁSI JOGNAK HATÁSA, MEGYEI SZERKEZETÜNK’ SZEMPONTJÁBÓL TEKINTVE. Soha sem tartoztunk azok közé, kik az emberi nem’ nemesebb ösztöneit tagadva, minden cselekvések’ indokát kizárólag önzésben keresik, sőt megvagyunk győződve , hogy azon közállomány, melly polgáraiban magasabb erényekre nem számolhat, elveszti fennállhatásának legfőbb biztosítékát; azonban valamint rendkívüli esetekben csak a’ polgárok’ önmegtagadása tarthatja fel sokszor a’ köztársaságot, úgy erősen hisszük , hogy azon országnak alkotmánya áll legbiztosabb alapokon, hol honszeretet ’s önösség a’ lehetőségig ritkán jőnek ellentétbe , ’s hol azon institutiok , mellyek az alkotmány’ biztosítékait teszik , az egyesnek érdekeivel összeütközésbe nem hozatnak. Már ha negyes rendszerünket e’ szempontból tekintjük , ki fogja mondani , hogy az kivánatainak megfelel ? A’ B. P. Híradó 242. számában igen helyesen jegyzi meg , miként azon alkotmány, melly nem egyéb, mint egy pár százezer kiváltságosak’ előjogainak somnázata ’s a’ tömegek’rokonszenvei által nem támogattatik , fenállhatásának csekély biztosítékaival )is; de ha ezen alkotmányban olly institutiót találunk, melly még azon pár százezer kiváltságosok között is a’ hasonlithatlanul nagyobb számnak érdekeit sérti, ’s azon előjogoknak valóságos gyakorlatát, mellyek alkotmányszerüleg százezereket illetnek , gyakorlatilag néhány száz vagy szernek kezébe adja , valljon az illy szerkezetű institutionire fenállhatásának olly garantiájával, hogy alkotmányos szabadságunk’ egyedüli biztosítékát benne kereshetnék ? — Vonatkozzunk el azon millióktól, kik hazánkban kiváltságokkal nem bírván, megyéink’ körében semmi politicai okokat nem élveznek , ’s vessük egész figyelmünket kizárólag azokra, kiket Werbőczy nép’ neve alatt ért,’s kik minden előjogokkal bírnak, — vallyon megyei szerkezetünk nem teszi- e ezen jogoknak gyakorlatát még ezeknek leglagyobb számára nézve is lehetetlenné, úgy hogy az egyeneség helyett, mellyet törvényeink nemes és nemes között eltesznek , tettleg a’ legnagyobb egyenetlenséget találjuk, melly hasonló jogokkal felruházottak között valaha létezett? Minden nemesembér egyenlő : ezt akarja a’ örvény, ezt tanuljuk iskoláinkban, ezt halljuk főkép’ tisztúíjitások előtt utszákon ’s piaczokon hirdetni, de önök’ tedves szójárása szerint ne tévelyegjünk az elméletek’ meején, hanem vegyük practice a’dolgot : ugyan ezen eláresztelt egyenlőség miben létezik ? Nem a’ társasági egyenlőségről szólunk. Tudjuk, hogy mig vagyonra , szegélyes képességre vagy tudományra nézve az emberek között különbségek létezendnek, a’ társasági egyenlőség mindig a álmok közé fog tartozni; azt sem hisszük nagy bajnak , já egyes ember, csak azért mivel apja alispán vagy ügyvéd volt, magát azoknál, kik mesteremberektől vagy épen föld— nivelőktöl származtak, egyenlő nemessége mellett mégis sokkal többnek tartja ; — ha a’ mindenható, midőn az embert teremte, más jeles tulajdonságai között őt azzal is megajándékozó, hogy nevethet, csak áldhatjuk a’ gondviselést melly egyszersmind a’ világot úgy alkotá , hogy aZ alkalmak midőn e tulajdonságát az ember gyakoroltja, soha ki nem fogynak; de fordítsuk figyelmünket tiszai a’ politicai jogok körüli állítólag létező egyenlőségre ’s mit látunk? e ’ Minden nemes ember vagyonbeli különbség nélkül szabadon választja biráit: ez az emelet, ’s ha csakugyan, mint szemünkre hányatott, tiszta az elmélet’ mezején járnánk, nem kissé örvendhetnénk ton öntudatnak, miként hazánk több választókkal bir, mint raneziaország, de tekintsük a’ dolgot, mint valóban áll. Választási rendszerünk mellett, miszerint e’ jog csak a’ megye’ főhelyén a’ választók’ egész összesége által egyszerre gyakoroltatik, ez elméletben olly szépen hangzó szókötést, ha a’dolgok’valódi állását akarjuk kifejezni, talán igy kellene változtatni: minden nemes, mennyiben elég vagyonos, hogy sokszor a’ legnagyobb mezei munka’ idején, egy hetet a’ megye’főhelyén tölthessen, szabad választási joggal bir; a’ többiek pedig, ha más valakinek költségein behozattak, szavazatukat a’ többet ígérőnek eladhatják. Minden nemes a’ megyei határozatok’ alkotásában egészen hasonló részt vehet; ’s igy a’ megye’ utasításadási jogánál fogva még a’ törvényhozásra is egyenes befolyást gyakorol: ismét szép elmélet , melylyet a’ practicus élet csak annyiban módosított, hogy e’ joggal, azokon kívül, kik a’ megye’ főhelyén laknak, még azok is élhetnek, kik az előbb említett módon behozattak,’s egyszersmind elég szerencsések olly véleményekkel bírni, mellyeknek lezugását az ellenfél’ főnökei szükségesnek nem tartják. Minden nemesnek egyenlő hivatalképessége, egyrészről, megengedjük, annyira terjed, hogy itt ott egyes hivatalok ollyanok által töltetnek be, kik nemességöken kívül más képességet felmutatni nem tudnának, ’s például szolgabiráknak választattak a’nélkül, hogy valaha törvénytudománynyal foglalkoztak volna; de más részről nem mérsékeli-e minden nemes ifjúnak túlzó reményeit azon tapasztalás, hogy valamint a’ törvény minden nemesnek egyenlő hivatalképességet ad , úgy e’ hazában kevés megyét találhat, hol gyakorlatilag a’ hivatalok nem nehány előkelőbb család és azok által, kik velek sógorságstb. által összekötvék, monopolisáltatnának ? Kik megyei szerkezetünket iskolai compendiumokból, vagy mendemondából ismerik, azok a’ BP. Híradóval elmondhatják, hogy általa mindenki, ki jogaival élni akar, az alkotmánynak nemcsak egyszer másszori, hanem folytonosan cselekvő tényezője lehet; kik e’ szerkezetnek működését tapasztalásból ismerik, el fogják ismerni, hogy a’megyei élet többnyire nem egyéb nehány előkelőbb családok’olygarchiájánál, melly a’ nemesi jogegyenlőség’ szine alatt gyakoroltatik. Azonban nem ez az, mi által ezen institutio jelen alakjában az egyesek’ érdekeit leginkább sérti; a’ szegény nemes, ki a’megye’ főhelyétől távol lakik,’s szavazatát áruba bocsátani nem akarja, szerencsésen élhet, ha soha életében tisztujitáson részt nem vett is, a’ szegény ifjú , ki tudományánál’s jelleménél fogva minden hivatalra képesnek érzi magát, végre, ha azon meggyőződésre jutott, miként — mert A. vagy Z családhoz nem tartozik, megyéjében semmire nem mehet, abban találhatja megnyugvását, hogy mint eskütt, urfi szolgabirája, vagy mint írnok alispánja’ munkáját teljesíti; megyei szerkezetünknek azon oldala, melly minden egyesnek érdekeit naponta sérti, ’s leginkább vezet e’ rendszer’ népszerütlenitéséhez , közigazgatásunk’ hiányaiban fekszik. Nincs semmi, mi az egyes polgár’ jólétére általánosabb hatást gyakorolna , mint a’ közigazgatás. Mit ér minden törvény, mit ér az emberi jogok’ hangos elismerése , ha a’ közigazgatás’ hiányai végett a’ végrehajtás hibázik, ha az egyes polgár , kinek jogai a’ legszebb beszédekben védelmeztetnek, naponként sértve érzi érdekeit, ’s valljon administrativ tekintetben — azon eseteket kivéve, hol a’ rendszernek hiányai kitűnő egyének által pótoltatnak, — miként működnek megyéink? Nem jutottunk-e oda, hogy Stael’ szavain, mikben Francziaország’ állapotát a’ tizennyolczadik század alatt leírja, betűről betűre hazánkra illenek; mert hiszen rólunk is elmondhatni, hogy a’ fenálló rend már maga is alig más visszaélésnél, hogy az állomány’ kerekeinek mozgása részletes ellenállások által akadályoztatik szüntelen, olly ellenállások által, mellyek »’közhatalom’ működését gátolják, a’ nélkül, hogy a’ szabadságot biztosítanák. És ugyan közigazgatásunk’ ezen állapota nem veszi e eredetét nagy részint azon természetelleni állapotból, melly szerint ugyan az administratióval megbízott testületek egyszersmind nemcsak mint választók , hanem utasítások által is törvényhozási tárgyakkal foglalkoznak? Röviden érintettük előbbi czikkelyünkben , milly hatást gyakorol törvényhozásunkra, ha a’verificatio ’s az utasításadásadási jog megyéinkre bizatik, de teljes meggyőződésünk szerint azon hatás, mellyet e’ jogok magára a’ megyékre , mint administrativ testületekre gyakorolnak , nem kevésbbé káros. A’ megyéknek, mint administráló testületeknek egyik legnagyobb hibája magában a’ közgyűlés’ szerkezetében fekszik. Fölötte nagyszámú testületek a’ közigazgatás’ vezetésére alkalmatlanok, a’ felelősségnek eszméje pedig, melly nélkül jó közigazgatás nem képzelhető , nem létesíthető olly gyülekezetek’ irányában, mellyeknek tagjai szüntelen változnak. Mig a’ megyei gyűlés nem csak administrativ, de országgyűlési tárgyakkal foglalkozik, e’hibás belszerkezetet változtatni nem lehet, a’ józan észszel ellentétben állván , hogy ha már utasítási jog létezik , ’s a’ követek’ verificáltatása nem a’követek’ tábláját illeti, e’ jogok más, mint a’ választók’ összesége által gyakoroltassanak. A’ megyei administrate’ hiányai tehát, mennyiben azok a’ közgyűlés’ hibás szerkezetének következményei, egyenesen a’ megyének az országgyűlés felett gyakorlott jogaiból veszik eredetűket, ’s csak ezekkel együtt mellőzhetők. Még szembetűnőbb ezen állításunk’ helyessége, ha azon befolyást tekintjük, mellyet az országgyűlési tárgyak feletti tanácskozások, majdnem minden megyében, az administratív tárgyak kezelésére gyakorolnak. Ha ugyan azon egy testület két egészen különböző tárgygyal foglalatoskodik , olly tárgyakkal, mellyeknek mindegyike hasonlólag fontos, de ollyan, hogy mindenikének czélszerű kezelésére egészen más tulajdonok kivántatnak; a’legjobb esetben is (mert nem ritka , hogy illy környűlmények között mind a’ két tárgy egyenlőn roszul kezeltetik) legalább e’ tárgyaknak egyike a’ másiknak alárendeltetik. Ez az , mit az országgyűlési ’s administrativ tárgyak’ összekeverése által megyéinkben tapasztalunk. Vannak esetek, hol az országgyűlési tárgyak a’ megyét érdeklő közigazgatási tárgyaknak alárendeltetnek, ’s az utasításnak egy vagy más módoni készítése egyes, tisztán a’ megye’ körét érdeklő kérdések’ mikénti eldöntésétől függ; de azon esetek még sokkal számosabbak, hol minden közigazgatási érdek politicai pártok’ állásának rendeltetik alá, ’s bámulhatjuk-e illy viszonyok között, ha administrationkat olly állapotban látjuk, minő Európa’ közepette’s századunkban hihetetlen volna mindenki előtt, ki azt tapasztalásból nem ismeri? Emberek vagyunk valamennyien, mindenki, kinek meggyőződése van, ön elveinek diadalát kívánja látni, ’s azért józanul sem egyik sem a’ másik párt’embereinek rész névén nem vehetni, hacsak azért, hogy politicai vélemények’ győzelmét elősegítsék , minden választásnál inkább a’ választandónak pártszinét, mint administrativ képességét veszik tekintetbe, a’ hiba nem az emberekben, kik ezt teszik, hanem kizárólag a’rendszerben fekszik, melly politicai’s administrativ kérdéseket elválaszthatja kapcsolatba hozott, melly, midőn a’megyei gyűléseket politikus vitatkozások’ színhelyévé tette, azoknak, kik illy lárgyakról szépen szólni tudnak, administrativ kérdésekre nézve is túlnyomó befolyást adott, melly által olly helyzetbe jutottunk, hogy mi legalább valahányszor megyei gyűlésben rendkívüli lelkesedést látunk, nem tudjuk soha, örüljünk-e a’ lelkesedésnek, melly politius kérdések’ megvitatására szükséges, vagy szomorkodjunk mind azon rész következések felett, mellyeket illy tanácskozási hangulat közigazgatási tárgyak’ vitatásánál többnyire előidéz. A’B.P.Hiradó’nézete szerint megyei szerkezetünk semmivé lesz, ha gyűléseink utasitásadása alkalmával orsz.gyűlési tárgyakkal nem foglalkoznának. Nézetünk, szerint megyei szerkezetünk legbiztosabban akkor áll, ha általa a’lehetőségig kevés egyes polgárnak érdekei sértettnek, mi csak akkor történhetik , ha a’ megyék, mint administráló testületek, hivatásuknak a’ lehetőségig megfelelnek , az pedig mindaddig nem fog történni, még megyei gyűléseink országgyűlési tárgyakkal foglalkoznak A’ verificationak az országgyűlésre való áttétele ’s az utasítási jognak megszüntetése megyei szerkezetünket nem hogy gyengítené, sőt csak ha ezt tesszük, akkor válhatnak megyéink valósággal megyékké, csak akkor működendenek természetes körükben, csak akkor lesznek valóban erősekké. Ez teljes meggyőződés Tösvényhatósáiki BUDÁRÓL. Régi szokás szerint a’ budai választó polgárok a’ városi erdőkből minden esztendőben bizonyos ) Quel élat oú F ordre établi n’ est lui-méme qu’ ün abus, ou tous les rouages de l État font constamment entravéspar des resistances partielles, qui génent 1’ action da pouvoir, sans profiler en rien ä la Lberté publique.