Pesti Hírlap, 1845. szeptember (531-547. szám)
1845-09-21 / 542. szám
Vasárnap 548* September 21. 1845. rminiBLár. _________________ |. . • • ----- - ■ — -f T— _i . Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; boritékban 1t1 ft; postán borítékban 0 ft pp. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba kuldetni kivánt pt.Mányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorát apróbetükkel 5 pengő ki számittatik. Folyó évi October’ 1-je napjával kezdendő másod évnegyedi szokott előfizetés a" „Pesti Hírlapra“ Budapesten házhozhordással bomiték nélkül: 2 ft 48 kr., postán küldve: 3 ft 30 krjával pengőben elfogadtatok hatvani utczában a’ kiadóhivatalban és minden cs. kir. postahivatalnál. Landerer Lajos , a’Pesti Hírlap’44 kiadó-tulajdonosa. TARTALOM. Adakozás. Mi után kell törekedni? Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok: Újbánya (néveltulajdonitás, városi ügyek). Torontál megye (előleges közlés a’ tisztújitásról). Vegyes közlemények: Gyáralapító társaság. Testgyakorló intézet: K ü I f ö ’ I*. Értekező: A’ községi hatáskör’ tágulása Francziaországban. Hirdetések: RUUVA ÍRORSZÁG és ERDÉLY. ADAKOZÁS. E’ lapok’ kiadóhivatalához a’ t. Jász- és Kunkerületek’ részéről, az árvaiak’ számára beküldetett 50 ftigőben, melly őszlét az Árvamegyében tartatott tánczvigalom’ sorsjegyeinek eladásából folyt be Ezen öszletet, illető helyére , mai napon el is küldöttük. VII. MI UTÁN KELL TÖREKEDNÜNK ? A’ B. P. Híradó’ saját szavai szerint, megyei szerkezetünk egy öszvefüggő lánczolat, mellyben ha egy lánczszem megtörik, az egész’ erejének, cohaesiójának elkell mulhatlanul mellette veszni, támasz ’s összefüggés nélkül maradni az alkotmánynak. Ha ezen tétel áll , ha áll az , hogy a‘ megyék’ épsége elveszett, mihelyt a’ verificatio a’ követi tábla által gyakoroltatik, és a’ megyék utasítási joguktól megúsztatnak, — szóval, ha áll, hogy megyéink csak annyiban, mennyiben jelen szerkezetöket ’s hatáskörüket megtarták , lehetnek alkotmányunk’ biztosítékai; más részről pedig meggyőződünk, miként e’ szerkezet , jelen alakjában, majd nem minden haladási szándékainkkal ellentétben áll, miként benne az alkotmányos garantiák’ legdrágábbikát bírjuk , mellynek ára a’ legroszabb administrate: mindezen tételekből , úgy hisszük , az következik , hogy alkotmányunknak inkább más olly garantiákat keressünk , mellyek sem haladásunkat nem akadályozzák , sem annyira rosz közigazgatást, mint a’ jelek, nem vonnak magok után. A B. P. Híradó máskép’okoskodik. A’ lap, melly ugyanazon (213) számában három hasábot ir a’ fölött , hogy a’ követi verificatio ’s utasításadási jogot a’ megyéktől elvenni nem lehet,’s a' negyedikben csaknem anathemát mond azokra , kik törvényhozási tárgyakat megyei végzések által akarnak eldönteni, természetesen egészen máskép’ okoskodik , mint mi, a’ logica’ szabályai által korlátozott szegény emberfiák, ’s hogy velünk hasonló következésekre ne jusson , egyszerűen tudtunkra adja, hogy midőn ő a’ megyéről szól, korántsem azt érti, mellynek képe némelly emberek’ fejében van. Már ez baj a’ megyéknek azon képe , melly a’ mi fejeinkben van,— mennyiben t. i. mi is azon némellyek közé tartoznánk , kikről a’ B. P. Híradó szól , — ugyan az , mellyet Magyarország’ötvenkét megyéjében látunk, ’s ha ez agyrém , ugyan hol fogjuk hát a’ megye’ valóságát találni, azt, mellyröl a’ B. P. Híradó’ vezére szól , ’s melly kétségen kívül az operentián túl, vagy talán József császár’ idejében keresendő. Legjobb , ha e’ részben a’ B. P. Híradót felszólítjuk , hogy velünk e’ mintamegye’ leírását közölni méltóztassék; azokból , miket felőle mellékesen mond, nem egészen tudtunk eligazodni, vagy inkább, leírása szerint, nekünk úgy látszott , mint ha Morus utópiájában csak mindennapi dolgokat irt volna, ha közállományának képét a’ B. P. Híradó’ megyéihez hasonlítjuk. A’ B. P. Híradó’ megyéi olyanok , mellyeknek tagjai csorbáktól és végre enyészettől csak a’legjózanabb használat által avathatnak meg, ’s épen azért, hogy annyival biztosabbak legyenek , ugyanazon kezekben hagyatnak , mellyek e’ hazában, a’ jelen pillanatban, a’ megyei jogokat gyakorolják ; míg az úgynevezett kortesek eldöntő befolyással bírnak, ki kétkedhetnék e jogok’ legjózanabb használatán ? A’ B. P. Híradó megyéi soha törvényhozási tárgyakkal nem oglalkoznak, de mégis a’ verificatiot’s utasítási jogot legtágabb kiterjedésében élvezik : minden törvénytelen felsőbb rendeletek ellen felírnak,’s azoknak végrehajtását felfüggesztik de noha törvényeink a’ lehetőségig homályosak, soha nem csalódtak meg annyira, hogy valamelly felsőbb rendelést melly törvényes vala , törvénytelennek tartottak volna sőt ez ideál megyék’ embereinek el is múlt minden kedvök felirási jogukkal visszaélni, kétségen kívül Blivel a’ 3. P. Híradó (mi jövőre nekünk is igértetik) ezeken már igazított, ’s valóban nem is foghattuk volna meg, miként maradhatott megyei rendszerök mind a’ mellett alkotmányos biztosíték , ha nem kellene gyanítanunk, hogy azok , kik e’ megyei rendszert élvezik , nem élnek többé azon csalódásban, — melly nekünk szemünkre hányatik — hogy önmagokat kormányozzák. Mig a’ B.P. Hiradó ezen megyéinek bővebb leírását közleni fogja, — ’s igen kiváncsiak vagyunk főkép’ az arcanumra, miáltal azt éri el, hogy ideal állományaiban nagy tömegek jogaikat mindig a’ legjózanabban használják, — mi, kik e’ bölcsek’ körének birtokában nem vagyunk, nézzük most, nem lehetne-e alkotmányunknak olly biztosítékokat találni, mellyeket leírva, megyei rendszerünknek a’ jó közigazgatással össze nem férhető részeiről lemondhatnánk? Olvasóink talán bámulni fognak, ha látják, miként a’ teendőkre nézve csak azon tanácsot ismételjük, melly a’ B . P. Híradóban adatik, miáltal a’ vezéri szerepet egészen annak adjuk által, ki e’ czimet már régen fölvette. Ha jövőnket biztosítani akarjuk , kettő szükséges. Először: hogy a’ végrehajtó hatalom fel legyen mindazokkal ruházva, mik arra szükségesek, hogy hivatásának megfelelhessen. Másodszor: hogy az alkotmány úgy legyen szerkesztve, miszerint a’föhatalom minél kisebb ösztönt érezzen, hatalmát a’ törvényeken tűlt érjeszteni. Ez a’ B.P. Híradó’ tanácsa, de nem foghatunk-e ezen nyilatkozata után vele kezet ? Minden haladás, főkép’ az anyagi érdekek’ mezején, lehetetlen rend nélkül, ’s rend csak úgy képzelhető , ha a’ közigazgatás’ főbb ágai ugyanazon kezekben pontosulnak, és a’ végrehajtó hatalom csakugyan a’ végrehajtással bizatik meg, és, mint a’ BKP. Hiradó mondja, alkotmányosan mindazokkal felruháztatik, mellyek arra szükségesek, hogy hivatásának megfelelhessen. Az egyes megyének a’kormány’tettei ellen való felirási jog meghagyatik , sőt kívánatos, hogy a’ kormány’ minden lépései éber figyelemmel követtetvén, minél többször nyilvános vitatások’ tárgyaivá tétessenek; de az egyes megyét azon joggal ruházni fel, hogy a’ kormány’ rendeleteinek végrehajtását bizonytalan időre felfüggeszthesse , ez olly valami, mi egy nem felelős kormány’ irányában jó, sőt szükséges lehet, — mi legalább annak tartjuk, — de ez egyszersmind minden erős kormányt lehetetlenné tesz. Ott, hol a’ kormány’ rendeletei végrehajtás előtt ötvenkét megyében elébb discussio’ tárgyaivá tétetnek, ’s azon esetre, ha valaki által törvényteleneknek tartattak, felfüggesztetnek, a’ kormány nem ruháztatott fel alkotmányosan azon hatalommal, melly arra szükséges, hogy hivatásának teljesen megfelelhessen. De valljon hát, mondjunk le minden jogainkról, dobjuk el alkotmányunk’ biztosítékait, ’s adjuk olly hatalom’kezébe , melly törvényhozásunk’ többségétől független, ’s istenen kivül senkinek nem számol, mindazon hatalmat, mellyel alkotmányos népek’ kormányai máshol felruháztattak? Távol legyen. Mint a’B.P. Hiradó mondja,úgy kell szerkeszteni az alkotmányt, miszerint a’ főhatalom, minél kevesebb apetitust érezzen hatalmát a’ törvényeken túl terjeszteni,— ’s csak, ha ez megtörtént, lehet szó arról, hogy a’ számos akadályoktól megszabadítsuk, mellyek hatalmát most erőtlenitik. ’S ugyan, miként kell tehát szerkeszteni alkotmányunkat, hogy általa ezen apetitusra hassunk? a’ B.P.H.-nak metaphorajánál maradva, mondhatnék, hogy a’f feladat nemcsak az, hogy a’ föhatalomnak apelitusa a’ közdolgokra nézve elrontassék, hanem egyszersmind az, hogy azoknak teljesítésére , mig hivatásához tartoznak, apetitusa megmaradjon, ’s ez higgadtabban szólva, csak úgy eszközöltethetik : ha azoknak teljesítése, mik hivatásához tartoznak, a’ kormánynak a’ lehetőségig könnyűvé ’s kellemessé tétetik, ’s csak akkor talál ellenszenvre, ha hatalmát a’ törvényeken túl akarja terjeszteni, ’s mi valóban nem tudjuk, e’ feladat máskép’, mint a’felelősség’eszméjének életbe léptetése által, miként érettethetnék el. Ha azon tévtanokra gondolunk, mellyek e’ hazában a’ kormány ’s nemzet közötti viszonyokra nézve uralkodó eszmékké váltak, nem tudjuk, bámuljunk-e vagy inkább boszankodjunk. Voltak, sőt vannak, kik a’ kormány’ hatalmát csak az alkotmányos élet’ elnyomásában keresik s voltak és vannak, kik a’ szabadságot megmentve gondolják, ha a kormánynak akadályokat gördítettek elébe ’s azt a’ lehetőségig elgyöngiték. Soha Menenius Agrippának meséje, mellyben az egész népet egy emberi testhez , a’ senatust gyomrához hasonlitá, nem illett inkább senkire, mint reánk. Egy rész szívesen megkötné a’ testnek minden tagjait, csakhogy a’ gyomor szabadabban emészthessen, a’ másik ugyan éheztetné a’ gyomrot, csakhogy a’ tagokat minden kényszerítéstől megmentse; mintha bizony, a’ gyomor és testnek nem volna egy elválaszthatatlan élete, mintha a’ nemzet kormány, vagy a’ kormány nemzet nélkül fenállhatna ; mintha Montesquieunek a’ három hatalom’ egyensúlyáról felállított elmélete elmésen előadott hamis tételnél egyéb volna, ’s az egyensúly, ha csakugyan eléretnék , máshoz vezethetne, mint stagnatiohoz, mellyet mi nemzetek’ életében minden bajok’ legnagyobbikának tartunk. Ha a’ kormány nem tűzne ki magának más feladást, mint, hogy a’ nemzet erőssé ne váljék, ’s a’ nemzet ismét nem fáradna egyébben, minthogy kormányát gyöngítse, a’ kettő közötti egyensúly el fog éretni, de az egyensúly lesz csupán a’ gyöngeségben, ’s gyarapodhatik-e a’ nemzet mellette? Magyarország’ példája mutatja. Igen , hasonlítsátok össze hazátok’ helyzetét Europa’ más nemzetével, ti, kik a’ jelen állapotot conserválni akarjátok, ’s feleditek , hogy az, ki e’ világon a’ stabile perpetuum’ feltalálását tűzte ki czéljául , semmivel sem józanabb , mint az, ki a’ mobile perpetuum’ létrehozásán fárad ; —ez állapot ollyan-e, melly civilisált néphez illik , mellyet egy idegennek mutatva, pirulnotok ne kellene? A’ legnagyobb forradalom akkor történnék földünkkel, ha az örök mozgásában , mellyel tengelye körül forog , egyszerre megállana: úgy látszik a’ népeket sem érheti nagyobb csapás, mint ha egyszerre megállva, természetes kifejlődésük félbeszakasztatik. Mi legalább azt hisszük , hogy századonként egy török- vagy tatárjárás nem pusztithatá vala el inkább hazánkat, mint et százados stagnatio, mellyben élünk. ’S mi ennek oka? Oka, teljes meggyőződésünk szerint, az, mivel a kormány és törvényhozás nálunk nem egymást kiegészítő, hanem vetélkedő hatalmaknak tartatnak,’s ennek oka ismét abban keresendő, mivel alkotmányos törvényhozás, — mint többször kimondtuk — nem felelős végrehajtó hatalommal áll szem közt, ’s igy szükségkép’ azon vetélkedés idéztetik elő, melly alkotmányos és nem illyen hatalmak között, mióta a’ világ áll, mindenkor létezett. Ira akarjátok, hogy e’ szomorú állapot megszünjék, hogy elenyésszék azon előítélet, miszerint az, ki előbb közbizodalomban állott, mihelyt kormányi hivatalt vállal, apostatának tartatik , mig mindenki, ki alkotmányos jogaink mellett felszólal, majdnem a’ királyi hatalom’ ellenségének neveztetik; ha akarjátok, hogy a’ nemzet ’s kormány között teljes bizodalom létezzék : adjatok a’ magyarnak alkotmányos, azaz felelős végrehajtást, ’s ha mindig leend is egy kisebbség törvényhozásunkban, melly a’ kormány’ nézeteit nem osztja, a’ többségnek hatalma olly erőt fog adni kormányának, mellyröl jelen helyzetünkben fogalmunk sincs. Tudjuk , a’ B. P. Hiradó szánakozó mosolylyal olvassa e’sorokat, amellyekben a’dolgot statusférfiai szempontjából tekintve csak költészeti álmodozásokat látand; mi e’ részben máskép’ vélekedünk ’s azt hisszük, hogy ha a’ felelősség’ üdvös következéseiről elmondott nézeteink jelenleg szép álmoknak tekintetnének is, legalább azon álmok közé tartoznak, mellyek bizonyosan teljesülni fognak. Utolsó törvényhozásunk a’közmunkák’ rendezésére tett törvényjavaslatában kijelölte az utat, mellyen azok , kik hazánk’ alkotmányossága mellett buzognak, minden haladási kérdésekben eljárni fognak; a’ közigazgatás’ ezen ága , a’ javaslat szerint, egy a’ felség által kinevezett, de a’ törvényhozásnak felelős egyednek adatik által, kinek rendeleteit minden megyei tisztviselők büntetés’ terhe alatt teljesíteni köteleztetnek. Ez az út, mellyet mi (’s e’ részben meg vagyunk győződve, hogy többségben vagyunk) minden egyes közigazgatási tárgynál követni fogunk, szemünk előtt tartván mindig, hogy a’megyék’ authonomiája , melly alkotmányunk’ biztosítékát teszi, csak annyiban korlátoztassék, mennyiben e’ garantia a felelősség’ új biztosítéka által pótoltatik. Hogy a’ kormány a’ közdolgok’ jelen kezelési módját magára nézve szinte rosznak tartja, nem szenved kétséget; az általunk ajánlott változás’ elfogadása tehát csak attól fog függeni: mennyiben áll a’B. P. Híradónak azon állítása, hogy a’magyar kormány’felelőssége az összes biro*148