Pesti Hírlap, 1845. október (548-565. szám)

1845-10-23 / 560. szám

azok’ érvényességét meg kell szüntetni, ’s az ezekre a befi­zetést , ha ajánltatnék re, el nem fogadni; azokra nézve ellenben, kik az első befizetést megtéve, a’ későbbieket részben vagy egészen elmulasztották, a’ társaságnak két­ségtelen joga van ugyan a’ tett befizetést elvesztettnek nyilatkoztatni,’s a’ kiadott ideiglenes részvényjegyeket meg­­semmisitni; de gyakorolhat szigorú igazság helyett enge­dékeny elnézést is;a minek azonban mi sem ajánlatába, sem ellenzésébe nem bocsátkozunk. 6) Szükség az iránt is határozni, valljon a’ még el nem kelt részvények kibocsátassanak-e? Nézetünk szerint rész­vénykibocsátásra a’ társaságnak jelenleg nincsen szüksége, az tehát nem is volna czélszerű; azonban minden jövendő eventualitások nem lévén előre láthatók , e’ részben a’ kö­rülmény szerinti intézkedést fel kellene hagyni az alkotandó választmánynak. Végre 7) Változván az igazgatási rendszer, a’ czimvezetés is változni fog, ’s a’ mint tudva van, úgy az iránt, hogy mi a’ társaság’ nevében aláírni megszűnünk, mint az iránt, hogy minő lesz az ujdon rendszeritendő czimvezetés, újabb ke­reskedelmi körleveleknek kell kibocsátatni. A’ társaság’ ügyvitele azonban ez időközben sem szakadhat meg , ’s azért­­’ szükségnek engedünk, midőn kijelentjük, hogy ha a’ tisztelt társaságnak úgy tetszik,— ezen újabb körlevelek’ kibocsátásáig az eddigi czimvezetés’ folytatásától nem vo­nakodunk. És ezzel befejezők tisztünket. ’S ha nem tagadhatjuk is, hogy körülményeink között ’s magány viszonyaink’ terhei mellett, a’ hivatal, mellyet viselénk, nem vala teher ’s ál­dozat nélkül, annak emlékezete mégis mindig kedves ma­­radand előttünk, ha a’ tisztelt közgyűlés’ elégedését ’s he­lyeslését megnyerhetvén, szón nyugtató önérzetet v­end­­hetjük magunkkal, hogy e’ nagy reményű intézet’ megala­pítására, ’s általa édes hazánk’ közös javára ’s dicsőségére tehetségünk szerint közremunkáltunk.— Fogadja a’ tisztelt közgyűlés szives tiszteletünk mellett lemondásunkat. Kelt Pesten, augusztus’ 30-kan 1845. — A’magy. keresk. társaság’ ideiglenes igazgató’ választmánya. Fővárosi újdonságok. Maholnap elhagyjuk octobert is, és a’ pest-váczi vasút­vonal’ megnyittatása’ ünnepélyét nem foghattuk leírni e’ la­pokban. Pedig már hányszor kellett volna ez ünnepélynek bekövetkeznie, ha az, mit mi is, mások is e’ tárgyról irtunk, teljesült volna. ’S az a’ furcsaság van a’ dolognál , hogy legnagyobb része azoknak is, kiknek az építés’ ügyére köz­vetlen befolyásuk van , ama szállongó ’s az ujdonságirók által felkapott megnyitási híreknél sem többet, sem jobbat nem tudtak ’s mai napig sem tudnak. De tudnak , a’ kiknek tudniok leginkább áll érdekökben, és ezeknek ama kósza hírek bizonyosan nem voltak ingek ellen, a’ miért is nem igen iparkodtak azok’ megczáfolásán vagy helyreigazításán. Tudták ők azt, hogy a’ megnyitást kihiresztett napok’ közeledése és mindenkori sikertelen elmúlása csak a’ vasút-részvények’ árkeretének emelkedését és isméti alábbszállását , szóval : azon jótékony fluctuatiót oko­­zandja, mellynek áldását már olly sok nagy és kis ember érezte e’ világon. ’S tán a’lánczhid’ gyors haladásának okát nem hasonló körülményekben kell-e keresnünk ? — És mi szép az a’részvényekkeli speculatio, azaz esés, emelkedés és örökös mozgás milly üdvös és egészséges. És ellene nincs mit szólani. Minden részvényes társaságnak önmaga iránt vannak legelső kötelességei. A’ magyar em­bernek pedig, a’ ki inkább szeret okulni mint gondolkozni, alkalma lesz mutató úját orrára téve , ezen thema felett pipázgatni casinókban és másutt: „Részvényes társaság és statusköltség.“ — Egyébiránt a’ vasút-igazgatóságnak rendkívül sok baja van. Pest várossal, az útvonalaknak né­­melly által nem engedett helyeken­ keresztülvitele miatt, úgy annyira , hogy — mint halljuk — a’ munkálatok’ egy részének folytatása a’ város által be is tiltatott. Egyik per a’ másikat éri. — Múlt számaink­ egyikében a’ helybeli zsidó főiskola— n­ak magyarosodásbani lassú előmenetelét tárgyazó köz­lésünkre vonatkozólag egy czikk küldetett be hozzánk , melly czáfolata akarna lenni szavainknak, ’s az iskola’ álta­lunk korholt német tanítóinak magasztalása. Csak annyit mondunk erre, hogy ha az illető tanítóknak jobb védelmök nincs , mint ezen a’ legroszabb németséggel és orthogra­­phiával írott, összefüggésnélküli, önmagát czáfoló czikk, mi hozzánk bekü­ldetett , úgy azon tanítóknak ügye csakugyan a’ legroszabb lábon állhat. ’S mi annál inkább látjuk most bebizonyodva azon változások’ szükségességét, miket múlt­kor ajánlánk. Mi nem mondjuk azt, hogy a’ zsidóközség, iskolája’ alapitása óta, a’ magyarság’ügyében nem tett sem­mit, — megengedjük, hogy azóta e’ tárgyban igen sokat tett, de épen innen következik, hogy most megállania nem szabad, hanem nehány lépéssel ismét előbbre kell haladnia. Ki látta azt a’ mai korban: öt német tanító egyetlenegy magyar’ ellenében? — Különben is e’ napokban volt alkalmunk az említett is­kola’ egyik német tanítójának, Treuer D. urnak magán leánynövelő intézetét megtekintenünk, hol meglepő örö­münkre szolgált tapasztalni , miképen lelkes tanítók’ ve­zérlete mellett épen nem lehetlen még a’ leggyöngébb korú zsidó leánynövendékeket is nehány hónap’ elfor­­gása alatt annyira vinni, hogy felfogásukhoz mért ta­nulmányokat magyar nyelven tanuljanak és értelmesen — nem szajkómódra — mondjanak el. Már másutt is tapasztaltuk, hogy sokkal nagyobb könnyűséggel, lélek­kel, készséggel és bátorsággal szólnak a’ zsidó gyer­mekek , ha magyarul felelhetnek. Ugyanezt vettük észre F­­ur’ intézetében is. —­­S ha a’ leányokkal igy boldogulhatni, még egyszer kérdjük : miért bántok csak azon szegény fiukkal olly mostohául, kik nyilvános iskoláitokba járnak? Ne öljétek tehát időtöket ’s időnket haszontalan czáfolatok­­kal, hanem cselekedjetek, hadd­ találja rajtatok örömét a’ haza ’s nemzet. — Leánynevelő intézetről lévén szó , nem lehet érin­tetlen hagynunk , milly nagy szükségét érezzük egy ha­sonló keresztyén intézetnek Pesten , hol józan haza­fias vezetés mellett képeztetnének leányaink art a legszen­tebb, legmagasztosabb ’s legnagyobb fontosságú hivatás­ra , hogy legyenek nem csak a’ szív’, de a’ kor’ intéseire is lángra gerjedő anyák. Bár találkoznék valaki, ki elég akarattal és képességgel birna egy illy egészen nemzeti alapokra épitett leány nevelő intézet­ igazgatásához, ’s ki a’ pesti hölgyvilág’ honleányi érzelmeinek kifejtésére kitűzné a’ zászlót, hogy látná már egyszer megczáfolva szavait a’ költő, ki méltó fájdalmában felkiálta: „Oh hon, szütlen ke­bel’ ércze van asszonyidon!“ — Ha két ember össze áll, s ha miindkettöjöknek egy kis felesleges pénzök, 's azon kívül az egyiknek tudománya, a' másiknak esze van, ’s összeállván, azt teszik fel ma­gukban: „pártoljunk valamit!“ — ezen pártolástól bizonyo­san többet lehet várni, mint ha az ember egy maga áll félre ’s azt kiáltja: „majd pártolok én magam!“—Körülbelöl ezen eset forog fen a’ szétvált két kör között (ámbát hogy ezt igen sokan nem akarják elhinni). ’S némelly lapok , kü­lönösen pedig tisztelt collegánk a’ Nemzetes Újság’ hírmon­dója, még mindig egyre védik és dicsőítik az elszakadást ’s annak alapitó tagjait. — A’ Nemzetesnek a’ többi között igen furcsánvalóképen jellemzetesnek akar tetszeni (pedig fogadni mernénk , hogy csak tréfál a’ hamis), hogy a’ Hon­derűvel egy húron pendülünk a’nemzeti Kör’ ügyében.Meg­engedjük , hogy a’ Honderű’ felszólalása nem rendkívül sokat használ e’ tekintetben, azonban, hogy a’ pesti Körnek 80 tagja közül 79 kimondhatatlanul resteli, misze­rint pártolóinak regement tambourja a’N. Újság,azt az egész világ tudja, kivévén a’ Kör’ 80-ik tagját, a’ N. Újság’ hír­mondóját. Minélfogva nem áll azon különbség, hogy az egyik Kör pesti, a’ másik nemzeti. Nemzeti ez mind­kettő , csakhogy az egyik egyszerűen nemzeti kör, a­ másik Nemzeti Újságkör. És Shakespeare azt mondja egy bizonyos helyen: „Jaj!“ — A­ Pester Ztung nem régen hirdette általunk roszült „Criminal-Miscellen“ rovatában, hogy 4 tehén­bőr lopatott el bizonyos helyen. Egy házaló zsidó illen­dően megolvasta ezen pontot, azután házalni ment. Hiva­talos foglalkozásában két darab tehénbőrrel kináltatik meg. Persze hogy ráismer. A’ tolvaj befogatik. ’S a’ P. Zig ne­mes önérzettel, de mégis szerényen kérdi a’ világtól: E’ tény talán csak mégis criminalis rovatunk mellett szól?“ — ’S ha mi erre azt feleljük , hogy: „igen !“ akkor még az irigység is azt mondja, hogy: igen, mert mi irigyeljük neki e’ rovatot. — ’S az a’ kevéssel való megelégedés és igénytelenség ! Egy pár tehénbőr — ’s a’ boldogság készen van. — Figyelmeztetjük mind azokat, kik a’ novemb. 18-én tartandó iparos bálra belépti jegyeket akarnak venni, hogy azok Besze János urnái, de e’ lapok’ szerkesztő hivatalánál is kaphatók. —Fát pótló szerről múltkor emlékeztünk, az olajlámpák’ bekövetkező haszonvehetlenségét is érintettük, ’s az utczák’ sarkain és a’ lapok’ hirdetései között most már hazai kávé is kináitatik Hécsei és Schosberger’pesti kávégyárából,melly mind a’ pesti orvosi kartól, mind azoktól, kik ízlelték, egy iránt dicsértetik, mentnek mondatván minden ártalmas vagy kellemetlen járuléktól. A’ gondolat mindenesetre dicsére­tes , a’ legalsóbb néposztályokig annyira elterjedt fényűzési czikket olcsóbb és hazai termesztmény által is pótolni. — A’ pesti magyar polgárőrség’ száma egyre növek­szik. Már magyar szó is van közöttük. Némelly nem pol­gárkatonák nem mernek azóta a’ sereg’ elébe állani, midőn az bizonyos ünnepélyes napokon parádéra kirukkolva tűz­zel tiszteleg Budapest’ utczáin, attól tartván t. i., hogy a’ töltés’ alkalmával „költői lángzavarában“ a’ csőben találta felejteni a’ — „lábstockot“, — ’s a’ tüzeléskor valamelly jámbor néző talál azután általa felnyársalódni. — Pesten majd minden este egy német mesterlegény­ek­ből álló csapat barangolja be az utczákat, szünet nélkül ezt ordítozván mindenféle kanglajtorjákon: „Éljen, éljen !“ — ’S ennél sem többet, sem kevesebbet. Valahol hírét hall­hatták e’ kiáltásnak, ’s megtetszett nekik. 8 — 10 évvel ez­előtt e’ hir’ közlését még igy kezdték volna az újságban és másutt is: „Haladunk! ’stb.“ ’S most meg sem emlittetik. — Van Pesten , az uj térrel összefüggésben, egy perezuteza nevű köz, melly azért hivatik igy, mint­hogy ott minden perezben uj meg uj rondaság történik, a’ nélkül, hogy valaki gátolná. Pestnek legtöbb utczáit nem hívják perezutczáknak, de ezért legtöbb utczái csakugyan illyneműek. — A’Leopold-városban már láthatók mag­yar szinlapok, csakhogy szerfelett gyéren. Kezdetnek azonban ez is jó. Re­méljük , nem sokára megszaporodnak. — Múlt hétfőn adatott Komlóssy Ida’ javára Czakó Végrendelete. A’ darab folyvást hallatlan tetszésben része­sül. A’ ház most is tömve vala, ’s valamint még eddig min­den előadásban hivatott a’ szerző, úgy most is minden egyes felvonás után részesült e’ tiszteletben.Elmondhatja, hogy a darab sok fáradságába kerül. — Nem sokára fog megjelenni Pozsonyban illy czimü munka : Emlékezettan (Mnemotechnica) Rewentltw’ rendszere után magyar nyelvre alkalmazá Gyurics Antal. E’ munka’ sajtó alól kijött két első ive közünk közöli Vali, irodalmunkban!­­ □ °rdekeS is hasznos senlens^ lesz . . T*rré»jrh»«*rófs| d*l«h BÉKÉSBŐL. 0.1. 6-ik „.pja vollkB ^.t, idejéül kitűzve, ossza ,« gyulekezénk békés csenddel, mi­­kent, ha Confucius tanait követni óhajtjuk, illik, mert őse­ink békés voltát megyénk neve eléggé igazolja; egyéb­iránt tiszteljük is mi őseinket; mert miként ők, úgy mi is békésen tűrünk; ez azonban, ha nem­ csalódom,’a’ magyar­nak kétségbevonhatlan tulajdona. Főispánunkat szivünk’ mélyéből szeretjük , ’s a’ tőlünk leendő eltávoztáról szárnyalt hírek’ megsemmisülte zajzs örömre lelkesite , mit kifejezni is iparkodánk, ’s reméljük, kebleink’nyílt könyvként kitárt lapjainak ebbeli értelmét szeretett főkormányzónk önmaga is megérté. Az utóbbi közgyűlésünk óta tartott törvényszékek’ be­mutatott jegyzőkönyvéből kitűnt először , hogy a’csődök naponként szaporodnak; másodszor hogy börtöneink (m­ely­­lyekben, mellesleg mondva, rendre halnak az emberek) ki­­javitandók; hogy miért rém javítjuk ezeket tökéletesen ki ’s m­iért szaporodnak a’ csődök, oka mindkettőnek a’ pénz­hiány ! — Utaink’ járhatlansága ’s hidaink’ halálos félelme­­ idéző állapotának okait szinte ebben kell keresni, kivéve hogy már itt az activitási hiány is igényel egy kis szerepet*. A’ felsőbb helyről érkezett rendeleteket, mint illik, nagy tisztelettel fogadtuk, kivéve mégis egy parancsot, melly bizonyos szóbeli ítélet’ végrehajtását felfüggeszteni?­ ’s a’pert megvizsgálás végett fölte­rjesztetni rendelé. Áttérek már a’ megyék’ körleveleire. Zalának a’ kapcsolt részek’ tárgyábani felszólítását pártolók. — Hont’ levele részletesb közlést igényel, részletesb­­bet, mert vitatása’ alkalmával két párt fejlődött ki, ná­lunk annál fontosb újság, miután nehány év óta az egész megyét központosult elvűnek vélvén, a’ pártokozta harczok­­tól annyira elszoktunk, hogy e’ tekintetben uj tér nyílt előt­tünk. — A’ levél felolvastatván , kis ideig mély csend ho­nolt köztünk, — az efféle csend nagyszerű, mert miként a’ természetnek forró nap­ okozta rekedt zajtalanságát, úgy ezt is a’ vihar’ előjeléül siete magyarázni. — A’ fergeteg csakugyan kitört, ’s első villáma Hont’ levelét sujtá; hiában iparkodott az ellenzék feltartani a’ súlyt, keresztül tört az hatezrenden , ’s a’ panaszkodók’ sérelmét elnémitá. — A’ megye’ két alispánja , báró E. J., D. Z. táblabiró és T. J. főszolgabíró állottak az egyik párt’ elején, mind híjában, győzött a’ szám, ’s az ellenzék felhozta­ okok elhangzottak. Fájdalommal szemléltük a’ másik párt’ zászló­ja alatt harczolt báró W, testvérek’ ebbeli választását , — az ellenzék most általuk sokat, igen sokat veszített, szóval gy­őzelmét veszítette el, — a' körülök gyűlt többi bajnokok’ nagyobb részével már találkozának többször is oly viszonyok közt, ’s a’ némelly hozzájok csatlakozott eddigi ellenzékiek’ elvesztését is sajnáltuk, bár erre el valánk készülve. Horn­nak pártolást kérő levele tehát azon tekintetből , miszerint a’ levelek’ hitelességéhez okvetlen megkivántató megyei pecsétet nem viseli , nehány szótöbbséggel megbukott. A’ vitatkozás’ alkalmával több ok hozatott fel, mellyre bátran alkalmazható Shakespeare’mondata. — Mondák ugyanis, meg­lehet e’levelet az akkori gyűlés’ mnoritása irta, mondák, ha az efféléket pártoljuk , tért nyitunk annak , miként négy öt ember egy szögletbe összeülve leveleket firkáljon megyék’ nevében, ’s több effélét , mellyeket megczáfolni könnyebb feladat, mint meg nem czáfolni, mert hiszen a’ sérelem’ eredetét, azaz a’ gyűlés’ meg nem tartását tekintvén egye­dül , már is öszvedült minden szöglettanácskozásokra épitett okoskodás. — így állunk e’ téren Békésben , jól meg kell jegyezni e’ megye’ nevét. — Békésben! Rudyard Benjamin Angliá­ban kérdé : „ki hitte volna ezt három évvel ez e­lőtt?“ — ’S következésül fel lehet állítani Thiers­ azon szavainak igazságát, mik szerint kevés idő alatt a’ legtúl­­zóbb baloldal is jobb felé szok­ltathatik. — Gyűlésünk’ többi tárgyai között legnagyobb részvétet gerjesztett némelly E—d helységében lakozó nemes egyéneken a’ g—i uradalom által — törvényes háborga­tás’ czime alatt elkövetett rablás és vérengzéssel fertőz­­tetett tény; — midőn az álomba meglepett , öszvekötözve kihurczolt ’s vérig vert férfiakról szóló orvosi látlelet ol­­vastaték — méltó indignatio kelt a’ közönségben, de végig hallgatva a’ gyermekeknek és nőknek kínzásait (kettőt a’ nehézség azonnal kitört) érdeklő látleleteket, fellázadt bennünk a’ vér , ’s borzadás nélkül végig hallgatni az iszonyok’sorozatát nem hiszem hogy adatott volna kö­zlünk bárkinek. — A’ tény’ megboszulását azonnal czélba vevők , ’s nehogy, az efféle tetteiről már ismeretes V. —féle uradalom sötét terveit, gyakorlott mesterkezeivel kénye szerint űzhetvén, a’ tanuk'megvesztegetését eszközölhesse, egy rendkívüli törvényszék bízatott meg , melly részint az érdeklettek’ nyomoritott testi állapota,részint pedig az efféle rögtöni eljárás’ erkölcsi hatásának tekintetbe vételével ma­gán a’ hely’ színén megjelenvén, az e’ tárgybani tanúval­lomásokat hitelesítse. — Ezek valának gyűlésünk’ érdekesb tárgyai.­­ Fekete Mihály, KÖZÉPSZOLNOK’ közelebbi közgyűlésében , az E. H. szer­nt, több intézmény’tárgyalása után az erdélyi kormány­széktől,a’ főispán jelenté, miszerint a’ legközelebbi közgyű­lés’ határozatának eleget teendő, beadja a’ Középszol­­nok ellen — or.gyülési követ’ nem küldéséért — magyar hon’ részéről kihozott, de a’ megye’ határozatával ellenke­zőleg , a’ k. főkormányszék’ rendelete’ nyomán sem a’ me­gye’ házára, annyival kevésbbé a’ pénztárra be nem bocsá­tott, tót visszaütött elégtétel’ folyamatjáról szóló hivatalos 270

Next