Pesti Hírlap, 1845. október (548-565. szám)

1845-10-10 / 553. szám

Péntek 553. October 10. 1845. Mij­­elentk­e’ lak minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán boritékban 6 ft pp. — Előfizethetük helyben f­anderer ! Mos Madó-tulajdonosi­ál, hatvani utcza Horváth-házban 483 st. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példá­ja Iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorát apróbetűkkel 5 pengő kr számittatik. Folyó évi October e­l­ső napjával kezdődött másod évnegyedi szokott előfizetés a’ „Pesti Hírlapra“ Budapesten házhozhordással **boríték nélkül: 2 ft 48 kr., postán küldve : 3 ft 80 krjával pengőben elfogadtatik hatvani utczában a’ kiadóhivatalban és minden cs. kir. postahivatalnál. Landerer Lajos , „Pesti Hírlap’“ kiadó-tulajdonosa. TARTALOM Kinevezés. Büntető törvénykönyv. VII. T­ö­r-vényhatósági dolgok: Buda (tanulmányi uj rendszer.) Horvátország (tartományi 4-ik ülés.) Horvátország (leiratok.) Gömörböl (nyilatkozat). Eszék a' magyar nyelv’ ügyében.) — Vegyes közlemények: A’ pozsonyi tanító választás' ügyében. M. Gazdas. Egyesület. (Vége.) Pápa. Nemzeti színház. Felvilágosítás. Külföld. Hirdetések. MLUBVARORrSZÁG. és ERDÉLY. BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV. VII. Nem ismerek sze­retetreméltóbb írót a’ törvénytudomány’ mezején, Filan­­gierinél. Marquis Posához hasonlították őt, ki egy tizen­­nyolczadik századbeli olasz udvarban a’ népek’ boldogságá­ért ábrándozott , ’s ki minden politicai tapasztalatlansága mellett — mert Nápolyban vajmi bajos lett volna az alkotmá­nyos biztosítékokkal gyakorlatilag megismerkednie—szives fenekén örök igazságokat talált, mellyek „a’ törvényhozás’ tudománya“ czimü munkájának maradandó becset kölcsönöz­tek. Annak jeles munkának kell lenni, melly félszázaddal megjelenése után Constant Benjámint fordítóul nyeré. — A' jogirodalom’ aristarchusai munkája’ azon részét tart­­­ják legjobbnak , melly a' büntető törvényhozást tárgyazza, ’S méltán. E’ rész adatokban és eszmékben egyiránt gaz­dag ; ollyatén, melly philanthropiai hévvel ragadja meg az emberiség’ ügyét, ’s egy alkalommal, mi csakugyan ritka­ság , a’ görög és római jogvilágra is fényt derit. De vannak benne egyes nézetek, mellyek habár , mint a’ legnemesebb alanyiságból kiindult tévedések, széditőleg hatottak a’ ké­sőbbi törvényhozóra is, a’ higgadtabb tudomány előtt meg­­nem állhatnak. Habent sua fata libelli, — de a’ leggyászo­sabb falum az , hogy a’ beléjök csúszott tévedések rende­sen termékenyebb földre esnek , mint az igazságok , mely­­lyeket magokban foglalnak , ’s mellyek gyakran csak az ég’ madarainak szolgálnak táplálékul. Filangieri, alkalmasint az általa kissé félreértett római tan’ nyomán , a’ bűntett’ kísérletét azonképen hirdeti bünte­tendőnek , mint magát a' bevégzett bűntettet. Miért ? Azért, úgymond, mert a’ bűnkisérlet’ szerzője elkövette annyiban a’ bűntettet , mennyiben ezt elkövetni képes volt. — A’ fogalomzavar itt világos. Filangieri előtt az alanyilag bevég­zett, de tárgyilag nem sükerült bűntett’ eszméje lebegett , azon eset p­o. ha A. leveti - t a’ második emeletről , azon szándékkal s azon alapos tervénynyel, hogy őt megölje , de B­­olly szerencsésen esett, hogy meg sem sértetett. A’ nem sükerült bűntettet ma már mindenki a’ bűnkisérlettöl különböző valaminek tartja, de ezelőtt negyven évvel amaz eszmezavar még a' franczia büntető törvénykönyv’ szer­kesztőire is olly hatással volt, hogy a’ franczia codex ugyanazon büntetéssel sújtja a’ kísérletet, mellyel a’ bevégzett bűntettet. Hogy a’ törvény’ ezen intézkedése csak a’ felebb kije­lölt tévedésen alapul , onnan is gyaníthatni, mert egyéb tekintetekben a’ franczia tan a’ kísérletről sokkal józanabb, mint számos, jóval utóbb alakult törvénykönyveké , mely­­lyek a’ legnagyobb praetensiókkal köszöntöttek be ez’ ár­nyékvilágba. A’ franczia törvényhozó csak akkor lát bün­tethető kísérletet, midőn a’ bűntett már elkezde­tett, holott a’ német tudomány, melly még nem régiben „a’ kísérlet’ kísérletéről“ is értekezett, büntethető kísér­letet jelenleg is hajlandó nemcsak az elkezdett bűntett­ben, hanem az ama­ bűntett felé irányzott előkészületekben is látni. Nem szeretném tévedésbe hozni az olvasót, és nem szeretnék félreértetni az olvasó által. Ennélfogva, midőn örömmel üdvözlem a’ szász büntető törvénykönyvet, melly azor­ képen , mint a’ norvégiai törvényjavaslat, a’ puszta előkészületben még nem lát büntethető kísérletet, ’s midőn Bossival úgy vélekedem, hogy a’ pusztán előkészítő cse­­lekvények annálfogva nem szolgálhatnak tárgyul a’ büntető törvénynek, mert a) büntetésükre nem mutathatik ki eléggé szilárd alap; mert b) a’ társaság’ érdekében áll, nem sok­szoroznia az indító okokat, mellyek a’ gonosztevőt szándé­kának palástolására intsék; ’s mert c) nem tanácsos be­zárni az ajtót a’ bűnbánat előtt; — midőn továbbá hiszem és vallom, hogy azon előkészületek is, mellyek olly annyira nem közönyösek a’ társaságra nézve, hogy egynémellyike rendőrségi szabálynak alkalmul szolgálhat, magokban véve még nem büntethetők , — akkor megismerem egyszersmind, hogy van két rendbeli bűntett, mellyeknél nemcsak a' ki­vitel’ kezdetében, hanem már a’ tettleges előkészületben is rejlik a’ büntethető kísérlet, ’s a’ két bűntett: a’ felségsér­tés és a’ hittelenség (ez utóbbi nem Verbőczinek fogalma szerint lévén értetendő, miután p. o. a’ pénzhamisítással semmi köze). Már Cato monda a’ felebbi bűntettekre vonat­kozólag: „Nam coetera dum persequare ubi facta sunt: hoc nisi provideris ne accidat, ubi evenit, frustra judicia im­plores.“ Ez magyarul annyit jelent: „késő leszen magadat védened, ha az ellenség már a’ négy folyam’ mentében csillogtatja fegyvereit.“ A’ büntető politica tanácsolja e’ ki­vételt, de illyetén kivételes eseteknél az igazság egyszer­smind azt parancsolja , hogy a’ büntető eljárás minden kitel­hető biztosítékot nyújtson a’ vádlottnak, hogy épen ellentéte legyen az angol úgynevezett csillagkamarának. De hiszen lesz hely és idő , az eljárásról is szólanunk; most térjünk vissza e’ részletektől a’ tárgy’ általánosságához. A’ büntetőjogi theória’ jelen nézetei szerint a’ bűnki­­sérletről szóló fejezet a’ törvénykönyv’ általános részéből egészen kihagyandó, ’s azon cselekedetek, mellyekben büntethető kísérlet rejlik, külön vétségek’ képé­ben, mint delicta sui generis felállitandó. Ezen eszmének elnöklete alatt szerkesztették a’ magyar törvénykönyvi javaslat’ szerzői a’ 423dik, 426. és 428dik szakaszokat (a’ §§’ számát az országos választmány’ épen kezemnél levő kiadásából idézem, mellyben or.gyűlési tár­gyaláskor a’ külön vélemények’ nyomán egyes változások történtek, ’s az illető §§’ száma is megváltozott); másutt középutat választva ezen nézet ’s a’ régiebb el­járás szerint , melly úgy szólván , minden bűntettnek kísérletét ismeré ’s bünteté, azon elv’ nyomán, hogy, hol a’ törvény a’ kísérletre az egyes bűntetteknél nem rendel büntetést, ott nem is bű­ntettethetik a’ kísérlet, — számra tíz bűntettet jelöltek ki, mint mellyeknél a’kísérlet is büntetés alá vonandó. Mittermaier arra figyelmeztet ben­nünket, hogy a’ felebbi tiz bűntetten kívül, a’ kísérleti cse­lekedetek’ büntetését akkor is követeli a’ közérdek, ha egy harmadik a’ terhes személynek akaratán kívül idétlen szü­lés’ eszközlésére törekszik, ’s figyelmeztetését azzal támo­gatja, hogy a’ franczia törvényhozás is, melly a’ terhes személy által elkövetett abortusnál joggal nem ismer bün­tetés alá vonatható kísérletet, egy harmadikat kísérlet miatt büntethetőnek nyilvánít. Ezen rövidke észrevételekből is látni fogja az olvasó, hogy a’ magyar büntető tör­vény javallat, forma’ tekinteté­ben e’ tárgyban is számos társait megelőzte; a’ tartalmat pedig, azaz: főleg az értelemhatározásokat mi illeti — mert büntető törvénykönyvben az értelemhatározás úgy nem forma mint nem a’ büntetés — a’ javaslat’ szerkesztői lelk­­ismeretes buzgalommal arra törekedtek, hogy azon visz­­szaélések, mellyek e’ mezőn bizonyos irányban gyakoriak, nálunk magokat be ne fészkelhessék; ’s hogy sükerrel mű­ködtek, a’ felebb szám szerint idézett szakaszokból is vilá­gos. — Sz. L. Törvé­nyh­atósági BUDÁRÓL. Az elemi iskolák’ rendezése’ ügyében ta­­nácsilag kinevezett választmány gyűlést tartott, mellyben az oktatási szabályok felolvastattak. Az iskolai rendszerről remélhetni, miszerint a’ fiatal nemzedéknek kiképeztetésére az eddiginél jobb hatással leend. De tekintetbe vévén, hogy a’ legjobb rendszer mellett is minden nevelés tökéletlen, és a’ kitűzött ezér, a’kö­­­­zönséges népnevelés el nem éretik, ha a’ szülők gyerme­­­­keiknek bizonyos ideig az iskolába küldetésére, akármily­­i­lyen eszközökkel nem kényszeritetnek, a’ választmány ezen elvet a’ n. tanács’ figyelmébe annál is inkább ajánlandónak véli, mivel más miveltebb országokban ezen elvnek felállít­tatása eredményeket hajtott. Mi az alapítandó elemi iskolák­ számát illeti, tekintetbe vévén, a’ város’ fekvését ’s kiterjedését, az eljáró választ­mány úgy vélekedik, hogy a’ várban az elemi iskoláknak három alsó osztálya állíttassák, egy negyedik , két évi fo­lyammal, mint felső elemi iskola a’ várban alapittassék. És ha ezen felső elemi iskolákban a’tanulók’ szaporodott száma a’ czélszerű tanítást lehetetlenné tenné, egy negyedik osz­tály Tabán és „Újlak“ külvárosokban szinte alapittassék. Komolyabb figyelmet ébresztett a’ választmánynál trend­szernek azon fejezete, melly a felügyelési jogról érteke­zik, ’s mellyben az iskolák’ felügyelésével egyedül a’ hely­beli lelkész ruháztatik fel, a’ városi hatóságnak pedig csak az anyagi viszonyokban engedtetik befolyás. — A’ választ­­m­ny azon elvet gondolja felállitandónak , melly szerint, ha már a’városi község a’ tanítókat, iskolai szállásokat, szóval az egész’ fentartására szükséges költségeket fedezi, mi a’ házi adónak nem csekély részét képezi, (’s különben is polgárok­ gyermekeinek neveléséről lévén szó.) nemcsak illő, de jogszerű is, hogy megbizottjai által,kiket a’tanács és vá­lasztó polgárság közül választani, felügyelési jogot gyakorol­jon; épen tartván a’helybeli lelkészeknek azon kötelességét, miszerint a’ vallás és erkölcstani oktatás , egyedül — min­den világi beleavatkozás nélkül — hivatásukhoz tartozik. A’ közvetlen feligyelés minden egyes iskolában egy gondnokra bizatik, ki egy alakítandó választmánynak fele­lős lészen; ezen választmánynak tagjai, a’város’polgár­­mestere’elnöklete alatt leendnek, a’helybeli lelkészek, a’ gondnokok és a’ tanítók, az utóbbiak mindazáltal csak ér­­tesű­letési szavazattal. — E’ vegyes választmány az egész oktatási ügyet kormányozza, ’s munkálkodásairól, a’ tano­dák’ mibenlétéről és állapotáról, minden félévi vizsgálat után rendesen köteleztetik jelentést adni a’ tanácsnak. Ezen választmányi javaslatok azon kéréssel terjesztet­nek a’ tanács’elébe , miszerint az elemi iskolák’ rendszeré­nek ekképeni módosítását az illető kormányszéknél ezkö­­zölni méltóztasson. HORVÁTORSZÁG, Negyedik tartományi ülés, hétfőn sept. 29-én. Előbbi napon azon felsőbb leirat, melly csak r’ báni levél által meghívottaknak ad szavazatjogot, el­fogadtatván, a’ mai ülés ellenmondáson kezdődött e’ hatá­rozat ellen. Szót emelt különösen L. R. báró , mutogatá , minő ellenkező a’ leiratban az , hogy a' személyesen meg­jelenő mágnás szavazattal bírjon , a’ nemes már nem , ho­lott a’ törvény közöttök különbséget nem ismer , de nem lehet közöttök különbség már azon körülmény miatt sem , mivel csak egy tábla van Horvátországban. Szónok tehát a’ leirat ellen felírást indítványoz, melly ha el nem fogad­tatnék, minden további tanácskozásnak határozottan ellen­mond , ellene óvást teszen. A’ bán kijelenti, hogy az általa kimondott végzéstől el nem áll. A’ leirat el van fogadva a’ követek által. A’ turopolyai gróf pedig fölkérő a’ bánt, hogy felsőbb helyen a’ dolgok valódi állását előterjesztvén, a’ jogaikból kivetkeztetett nemesek mellett legyen közbenjá­ró. A’ ne­mességet e’ csapás önvétke nélkül sujtá; mindenkor csak védelmi állapotban lévén , ’s kicsapongást nem követvén el. A’ kor’ szelleme sürgeti a’ jogok’ kiterjesztését; ’s ime a’ nemesség’ jogai is megszok­tatnak a’ fenálló szokás és tör­vényes gyakorlat’ ellenére. ’S midőn ez történik, ’s midőn e’ miatt felakar írni a’ nemesség , elég- e azt felelni, nem írunk fel, mert — nem akarunk felirni. Elegendő argu­mentum-e ez? Illy körülmények közt hathatós közbenjá­rásával bán­ó excra a’ horvát nép’ hálájára érdemesítheti magát. Ha pedig a’ felírás el nem fogadtatnék , szónok is óvást tesz minden további tanácskozás ellen. Nem fogadtatván el a’ felírás, a’ turopolyai gróf, a’ horvátmagyar párttal ’s az alsóbb rendű nemességgel, min­den további tanácskozás ellen óvást nyújtván be, a’ teremet odahagyá. Ezekután végre rákerült a’ sor a’ közhaza’ országgyű­lésén jelen volt követek’ jelentésére. Ez a’ keddi ülést is csaknem egészen betöltő. Majd több rendű leírás olvastatott fel; indítványok tétettek stb. HORVÁTORSZÁG. A’ horvát tartományi gyűlésen eddig felolvasott nagyobb fontosságú okiratokat mi is jónak tart­ván közleni,­ ezennel közöljük a’ következőket: ,,A’ tartományi gyűlés’ elrendezésére vonat­kozó legkegyelmesebb kir. leirat: FERDINAND ’sat. Azon fáradhatatlan gondoskodás által vezérelve, melly Horvát, Dalmát ’s Tótországunk’ jólétének előmozdítására szivünkben la­kozik , kegyes­­jóváhagyásunkat adjuk, hogy hüségtöknek tarto­mányi gyűlésében, mellyet mi 1845ik évi sept. 23 án tartatni ke­gyesen megparancsoltunk, mindenek előtt a’ Magyarország 's hozzá kapcsolt részek’ utósó országgyűlésén hozott törvényczikkek ’s hüségtök felírásaira ez országok’ tartományi gyűléseinek rendezé­sére vonatkozó időközben kibocsátott kegyes leirataink, főnik’ tár­­gyalás alá vétessenek ’s legfelsőbb jóváhagyásunk végett élőnkbe terjesztessenek. Egyébiránt ’sat. A’ törvén­yczikkeket illető legkegyelmesebb k. leirat. FERDINAND’sat. Midőn hüségtöknek a’ legközelebb múlt országgyűlés’ törvények cikkeit, hiteles alakban szerkezve ide mellékelve átküldjük, biztosítva akarunk lenni, miszerint a’ jövő­ben alkotandó törvények is, tökéletesen hasonló alakban jussanak hűségtökhöz. Egyébiránt az 1844'k évi jan­u3ri országgyűlésben kibocsátott kegyes leiratunkkal, azoknak idemellékelt hiteles for­dítását is hűségtökkel kegyesen közöljük, ’sat! 59

Next