Pesti Hírlap, 1845. október (548-565. szám)
1845-10-10 / 553. szám
Péntek 553. October 10. 1845. Mijelentke’ lak minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán boritékban 6 ft pp. — Előfizethetük helyben fanderer ! Mos Madó-tulajdonosiál, hatvani utcza Horváth-házban 483 st. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példája Iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorát apróbetűkkel 5 pengő kr számittatik. Folyó évi October első napjával kezdődött másod évnegyedi szokott előfizetés a’ „Pesti Hírlapra“ Budapesten házhozhordással **boríték nélkül: 2 ft 48 kr., postán küldve : 3 ft 80 krjával pengőben elfogadtatik hatvani utczában a’ kiadóhivatalban és minden cs. kir. postahivatalnál. Landerer Lajos , „Pesti Hírlap’“ kiadó-tulajdonosa. TARTALOM Kinevezés. Büntető törvénykönyv. VII. Tör-vényhatósági dolgok: Buda (tanulmányi uj rendszer.) Horvátország (tartományi 4-ik ülés.) Horvátország (leiratok.) Gömörböl (nyilatkozat). Eszék a' magyar nyelv’ ügyében.) — Vegyes közlemények: A’ pozsonyi tanító választás' ügyében. M. Gazdas. Egyesület. (Vége.) Pápa. Nemzeti színház. Felvilágosítás. Külföld. Hirdetések. MLUBVARORrSZÁG. és ERDÉLY. BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV. VII. Nem ismerek szeretetreméltóbb írót a’ törvénytudomány’ mezején, Filangierinél. Marquis Posához hasonlították őt, ki egy tizennyolczadik századbeli olasz udvarban a’ népek’ boldogságáért ábrándozott , ’s ki minden politicai tapasztalatlansága mellett — mert Nápolyban vajmi bajos lett volna az alkotmányos biztosítékokkal gyakorlatilag megismerkednie—szives fenekén örök igazságokat talált, mellyek „a’ törvényhozás’ tudománya“ czimü munkájának maradandó becset kölcsönöztek. Annak jeles munkának kell lenni, melly félszázaddal megjelenése után Constant Benjámint fordítóul nyeré. — A' jogirodalom’ aristarchusai munkája’ azon részét tartják legjobbnak , melly a' büntető törvényhozást tárgyazza, ’S méltán. E’ rész adatokban és eszmékben egyiránt gazdag ; ollyatén, melly philanthropiai hévvel ragadja meg az emberiség’ ügyét, ’s egy alkalommal, mi csakugyan ritkaság , a’ görög és római jogvilágra is fényt derit. De vannak benne egyes nézetek, mellyek habár , mint a’ legnemesebb alanyiságból kiindult tévedések, széditőleg hatottak a’ későbbi törvényhozóra is, a’ higgadtabb tudomány előtt megnem állhatnak. Habent sua fata libelli, — de a’ leggyászosabb falum az , hogy a’ beléjök csúszott tévedések rendesen termékenyebb földre esnek , mint az igazságok , melylyeket magokban foglalnak , ’s mellyek gyakran csak az ég’ madarainak szolgálnak táplálékul. Filangieri, alkalmasint az általa kissé félreértett római tan’ nyomán , a’ bűntett’ kísérletét azonképen hirdeti büntetendőnek , mint magát a' bevégzett bűntettet. Miért ? Azért, úgymond, mert a’ bűnkisérlet’ szerzője elkövette annyiban a’ bűntettet , mennyiben ezt elkövetni képes volt. — A’ fogalomzavar itt világos. Filangieri előtt az alanyilag bevégzett, de tárgyilag nem sükerült bűntett’ eszméje lebegett , azon eset po. ha A. leveti - t a’ második emeletről , azon szándékkal s azon alapos tervénynyel, hogy őt megölje , de Bolly szerencsésen esett, hogy meg sem sértetett. A’ nem sükerült bűntettet ma már mindenki a’ bűnkisérlettöl különböző valaminek tartja, de ezelőtt negyven évvel amaz eszmezavar még a' franczia büntető törvénykönyv’ szerkesztőire is olly hatással volt, hogy a’ franczia codex ugyanazon büntetéssel sújtja a’ kísérletet, mellyel a’ bevégzett bűntettet. Hogy a’ törvény’ ezen intézkedése csak a’ felebb kijelölt tévedésen alapul , onnan is gyaníthatni, mert egyéb tekintetekben a’ franczia tan a’ kísérletről sokkal józanabb, mint számos, jóval utóbb alakult törvénykönyveké , melylyek a’ legnagyobb praetensiókkal köszöntöttek be ez’ árnyékvilágba. A’ franczia törvényhozó csak akkor lát büntethető kísérletet, midőn a’ bűntett már elkezdetett, holott a’ német tudomány, melly még nem régiben „a’ kísérlet’ kísérletéről“ is értekezett, büntethető kísérletet jelenleg is hajlandó nemcsak az elkezdett bűntettben, hanem az ama bűntett felé irányzott előkészületekben is látni. Nem szeretném tévedésbe hozni az olvasót, és nem szeretnék félreértetni az olvasó által. Ennélfogva, midőn örömmel üdvözlem a’ szász büntető törvénykönyvet, melly azor képen , mint a’ norvégiai törvényjavaslat, a’ puszta előkészületben még nem lát büntethető kísérletet, ’s midőn Bossival úgy vélekedem, hogy a’ pusztán előkészítő cselekvények annálfogva nem szolgálhatnak tárgyul a’ büntető törvénynek, mert a) büntetésükre nem mutathatik ki eléggé szilárd alap; mert b) a’ társaság’ érdekében áll, nem sokszoroznia az indító okokat, mellyek a’ gonosztevőt szándékának palástolására intsék; ’s mert c) nem tanácsos bezárni az ajtót a’ bűnbánat előtt; — midőn továbbá hiszem és vallom, hogy azon előkészületek is, mellyek olly annyira nem közönyösek a’ társaságra nézve, hogy egynémellyike rendőrségi szabálynak alkalmul szolgálhat, magokban véve még nem büntethetők , — akkor megismerem egyszersmind, hogy van két rendbeli bűntett, mellyeknél nemcsak a' kivitel’ kezdetében, hanem már a’ tettleges előkészületben is rejlik a’ büntethető kísérlet, ’s a’ két bűntett: a’ felségsértés és a’ hittelenség (ez utóbbi nem Verbőczinek fogalma szerint lévén értetendő, miután p. o. a’ pénzhamisítással semmi köze). Már Cato monda a’ felebbi bűntettekre vonatkozólag: „Nam coetera dum persequare ubi facta sunt: hoc nisi provideris ne accidat, ubi evenit, frustra judicia implores.“ Ez magyarul annyit jelent: „késő leszen magadat védened, ha az ellenség már a’ négy folyam’ mentében csillogtatja fegyvereit.“ A’ büntető politica tanácsolja e’ kivételt, de illyetén kivételes eseteknél az igazság egyszersmind azt parancsolja , hogy a’ büntető eljárás minden kitelhető biztosítékot nyújtson a’ vádlottnak, hogy épen ellentéte legyen az angol úgynevezett csillagkamarának. De hiszen lesz hely és idő , az eljárásról is szólanunk; most térjünk vissza e’ részletektől a’ tárgy’ általánosságához. A’ büntetőjogi theória’ jelen nézetei szerint a’ bűnkisérletről szóló fejezet a’ törvénykönyv’ általános részéből egészen kihagyandó, ’s azon cselekedetek, mellyekben büntethető kísérlet rejlik, külön vétségek’ képében, mint delicta sui generis felállitandó. Ezen eszmének elnöklete alatt szerkesztették a’ magyar törvénykönyvi javaslat’ szerzői a’ 423dik, 426. és 428dik szakaszokat (a’ §§’ számát az országos választmány’ épen kezemnél levő kiadásából idézem, mellyben or.gyűlési tárgyaláskor a’ külön vélemények’ nyomán egyes változások történtek, ’s az illető §§’ száma is megváltozott); másutt középutat választva ezen nézet ’s a’ régiebb eljárás szerint , melly úgy szólván , minden bűntettnek kísérletét ismeré ’s bünteté, azon elv’ nyomán, hogy, hol a’ törvény a’ kísérletre az egyes bűntetteknél nem rendel büntetést, ott nem is bűntettethetik a’ kísérlet, — számra tíz bűntettet jelöltek ki, mint mellyeknél a’kísérlet is büntetés alá vonandó. Mittermaier arra figyelmeztet bennünket, hogy a’ felebbi tiz bűntetten kívül, a’ kísérleti cselekedetek’ büntetését akkor is követeli a’ közérdek, ha egy harmadik a’ terhes személynek akaratán kívül idétlen szülés’ eszközlésére törekszik, ’s figyelmeztetését azzal támogatja, hogy a’ franczia törvényhozás is, melly a’ terhes személy által elkövetett abortusnál joggal nem ismer büntetés alá vonatható kísérletet, egy harmadikat kísérlet miatt büntethetőnek nyilvánít. Ezen rövidke észrevételekből is látni fogja az olvasó, hogy a’ magyar büntető törvény javallat, forma’ tekintetében e’ tárgyban is számos társait megelőzte; a’ tartalmat pedig, azaz: főleg az értelemhatározásokat mi illeti — mert büntető törvénykönyvben az értelemhatározás úgy nem forma mint nem a’ büntetés — a’ javaslat’ szerkesztői lelkismeretes buzgalommal arra törekedtek, hogy azon viszszaélések, mellyek e’ mezőn bizonyos irányban gyakoriak, nálunk magokat be ne fészkelhessék; ’s hogy sükerrel működtek, a’ felebb szám szerint idézett szakaszokból is világos. — Sz. L. Törvényhatósági BUDÁRÓL. Az elemi iskolák’ rendezése’ ügyében tanácsilag kinevezett választmány gyűlést tartott, mellyben az oktatási szabályok felolvastattak. Az iskolai rendszerről remélhetni, miszerint a’ fiatal nemzedéknek kiképeztetésére az eddiginél jobb hatással leend. De tekintetbe vévén, hogy a’ legjobb rendszer mellett is minden nevelés tökéletlen, és a’ kitűzött ezér, a’közönséges népnevelés el nem éretik, ha a’ szülők gyermekeiknek bizonyos ideig az iskolába küldetésére, akármilyilyen eszközökkel nem kényszeritetnek, a’ választmány ezen elvet a’ n. tanács’ figyelmébe annál is inkább ajánlandónak véli, mivel más miveltebb országokban ezen elvnek felállíttatása eredményeket hajtott. Mi az alapítandó elemi iskolák számát illeti, tekintetbe vévén, a’ város’ fekvését ’s kiterjedését, az eljáró választmány úgy vélekedik, hogy a’ várban az elemi iskoláknak három alsó osztálya állíttassák, egy negyedik , két évi folyammal, mint felső elemi iskola a’ várban alapittassék. És ha ezen felső elemi iskolákban a’tanulók’ szaporodott száma a’ czélszerű tanítást lehetetlenné tenné, egy negyedik osztály Tabán és „Újlak“ külvárosokban szinte alapittassék. Komolyabb figyelmet ébresztett a’ választmánynál trendszernek azon fejezete, melly a felügyelési jogról értekezik, ’s mellyben az iskolák’ felügyelésével egyedül a’ helybeli lelkész ruháztatik fel, a’ városi hatóságnak pedig csak az anyagi viszonyokban engedtetik befolyás. — A’ választmny azon elvet gondolja felállitandónak , melly szerint, ha már a’városi község a’ tanítókat, iskolai szállásokat, szóval az egész’ fentartására szükséges költségeket fedezi, mi a’ házi adónak nem csekély részét képezi, (’s különben is polgárok gyermekeinek neveléséről lévén szó.) nemcsak illő, de jogszerű is, hogy megbizottjai által,kiket a’tanács és választó polgárság közül választani, felügyelési jogot gyakoroljon; épen tartván a’helybeli lelkészeknek azon kötelességét, miszerint a’ vallás és erkölcstani oktatás , egyedül — minden világi beleavatkozás nélkül — hivatásukhoz tartozik. A’ közvetlen feligyelés minden egyes iskolában egy gondnokra bizatik, ki egy alakítandó választmánynak felelős lészen; ezen választmánynak tagjai, a’város’polgármestere’elnöklete alatt leendnek, a’helybeli lelkészek, a’ gondnokok és a’ tanítók, az utóbbiak mindazáltal csak értesűletési szavazattal. — E’ vegyes választmány az egész oktatási ügyet kormányozza, ’s munkálkodásairól, a’ tanodák’ mibenlétéről és állapotáról, minden félévi vizsgálat után rendesen köteleztetik jelentést adni a’ tanácsnak. Ezen választmányi javaslatok azon kéréssel terjesztetnek a’ tanács’elébe , miszerint az elemi iskolák’ rendszerének ekképeni módosítását az illető kormányszéknél ezközölni méltóztasson. HORVÁTORSZÁG, Negyedik tartományi ülés, hétfőn sept. 29-én. Előbbi napon azon felsőbb leirat, melly csak r’ báni levél által meghívottaknak ad szavazatjogot, elfogadtatván, a’ mai ülés ellenmondáson kezdődött e’ határozat ellen. Szót emelt különösen L. R. báró , mutogatá , minő ellenkező a’ leiratban az , hogy a' személyesen megjelenő mágnás szavazattal bírjon , a’ nemes már nem , holott a’ törvény közöttök különbséget nem ismer , de nem lehet közöttök különbség már azon körülmény miatt sem , mivel csak egy tábla van Horvátországban. Szónok tehát a’ leirat ellen felírást indítványoz, melly ha el nem fogadtatnék, minden további tanácskozásnak határozottan ellenmond , ellene óvást teszen. A’ bán kijelenti, hogy az általa kimondott végzéstől el nem áll. A’ leirat el van fogadva a’ követek által. A’ turopolyai gróf pedig fölkérő a’ bánt, hogy felsőbb helyen a’ dolgok valódi állását előterjesztvén, a’ jogaikból kivetkeztetett nemesek mellett legyen közbenjáró. A’ nemességet e’ csapás önvétke nélkül sujtá; mindenkor csak védelmi állapotban lévén , ’s kicsapongást nem követvén el. A’ kor’ szelleme sürgeti a’ jogok’ kiterjesztését; ’s ime a’ nemesség’ jogai is megszoktatnak a’ fenálló szokás és törvényes gyakorlat’ ellenére. ’S midőn ez történik, ’s midőn e’ miatt felakar írni a’ nemesség , elég- e azt felelni, nem írunk fel, mert — nem akarunk felirni. Elegendő argumentum-e ez? Illy körülmények közt hathatós közbenjárásával bánó excra a’ horvát nép’ hálájára érdemesítheti magát. Ha pedig a’ felírás el nem fogadtatnék , szónok is óvást tesz minden további tanácskozás ellen. Nem fogadtatván el a’ felírás, a’ turopolyai gróf, a’ horvátmagyar párttal ’s az alsóbb rendű nemességgel, minden további tanácskozás ellen óvást nyújtván be, a’ teremet odahagyá. Ezekután végre rákerült a’ sor a’ közhaza’ országgyűlésén jelen volt követek’ jelentésére. Ez a’ keddi ülést is csaknem egészen betöltő. Majd több rendű leírás olvastatott fel; indítványok tétettek stb. HORVÁTORSZÁG. A’ horvát tartományi gyűlésen eddig felolvasott nagyobb fontosságú okiratokat mi is jónak tartván közleni, ezennel közöljük a’ következőket: ,,A’ tartományi gyűlés’ elrendezésére vonatkozó legkegyelmesebb kir. leirat: FERDINAND ’sat. Azon fáradhatatlan gondoskodás által vezérelve, melly Horvát, Dalmát ’s Tótországunk’ jólétének előmozdítására szivünkben lakozik , kegyesjóváhagyásunkat adjuk, hogy hüségtöknek tartományi gyűlésében, mellyet mi 1845ik évi sept. 23 án tartatni kegyesen megparancsoltunk, mindenek előtt a’ Magyarország 's hozzá kapcsolt részek’ utósó országgyűlésén hozott törvényczikkek ’s hüségtök felírásaira ez országok’ tartományi gyűléseinek rendezésére vonatkozó időközben kibocsátott kegyes leirataink, főnik’ tárgyalás alá vétessenek ’s legfelsőbb jóváhagyásunk végett élőnkbe terjesztessenek. Egyébiránt ’sat. A’ törvényczikkeket illető legkegyelmesebb k. leirat. FERDINAND’sat. Midőn hüségtöknek a’ legközelebb múlt országgyűlés’ törvények cikkeit, hiteles alakban szerkezve ide mellékelve átküldjük, biztosítva akarunk lenni, miszerint a’ jövőben alkotandó törvények is, tökéletesen hasonló alakban jussanak hűségtökhöz. Egyébiránt az 1844'k évi janu3ri országgyűlésben kibocsátott kegyes leiratunkkal, azoknak idemellékelt hiteles fordítását is hűségtökkel kegyesen közöljük, ’sat! 59