Pesti Hírlap, 1845. november (567-582. szám)

1845-11-04 / 567. szám

Kedd PEST 567. November 4. 1845. BLAP. tfdiJelenlk e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhortíással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp- — Előfliethetni he yben La n dere r L» Ios kladó-tnlajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébütt minden klr. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’* egycb külföldi tartományokba küldetni kívánt peuia- nyok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsoiért apróbetiikkel 5 pengő kr szamittatik. TARTALOM. Megtisztelés. Névváltoztatás. Büntető törvény- könyv. X. Az ausztriai birodalom' kereskedési viszonyai. Tör­vényhatósági dolgok: Budáról. Nyilramegye (rendkívüli gyűlés.) Szeréin (czáfolat.) Pécs (panaszok.) Vegyes köz­lemények. Magyarföld és népei. Czakó’ színmüve iránt. Ipar­egyesület. Igazítás. Külföld. Értekező: Esküttszéki eljárás (folyt.) Hirdetések. Ő cs. ap. kir. Fölsége, múlt |oet. hó’ 28.-kai legfelsőbb elhatáro­zása’ következtében a’ m. udv. Kamara’ második alelnokévéD u s eh t k Feren c z tanácsnokot és stalustanácsi előadót kinevezni, egyszers­mind eddigi hű , buzgó és kitűnő szolgálatira nézve legfelsőbb meg­elégedését nyilvánítani méltóztatott. Ő felsége méltoztatolt kegyelmesen megengedni P a p 1 a v i c z Endrének, vezetéknevét Zárnokyra változtatnia. BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV. X. Az olvasó ludni fogja, hogy a’ büntető-jog’ dogmaticusai a’ bűntetteknek, hol ideális, hol valóságos együvé-találkozásáról szólanak. Idea-= lis együvétalálkozást ott látnak, hol a’ tettes egynél több törvényt szegett meg azonegy bűntelt állal. Ezen esetek törvényjavaslatunk’ 90 §-ában tárgyaltainak, ’s a’szer­kesztők itt súlyosbító körülményeket látnak, a’ nélkül azon­ban , hogy külön büntetést szabnának külön mindenik tör­vényszegésre , ’s kétségkívül azért: mert a’ tettes csak egy bűntettet szándékozott elkövetni, ha mindjárt egynél több törvénybe ütközött cselekvénye. — A’ büntettek’ va­lóságos együvétalálkozása alatt, vagy azon esetek értet­nek , midőn valamelly személy közbenjött büntetés nélkül többrendbeli, önálló bűntettet követelt el, melly büntettek azonegy Ítélet’tárgyaivá lettek, — vagy pedig értetnek szorosabb értelemben az úgynevezett folytatott büntettek, deJicta continuata, midőn t. í. azonegy bűntett több bűnös cselekvény által hövettetelt el; — ama­zokról törvényjavaslatunk’ 86- 89 §§-ai szólanak,emezek­ről nem találtam külön rendelkezést; a’ szerkesztők való­színűleg úgy vélekedtek — ’s joggal vélekedhettek igy — hogy a’ birák a’ felebb körülirt büntettek’ irányában beérik a’ beszámítást és büntetési kimérést tárgy azó általános sza­bályokkal. ’S itt a’ módszerre nézve még megjegyzésre méltó: hogy a’ büntettek’ együvétalálkozása nem külön fejezetben, mint egykét újabb külföldi törv.javaslatban, ha­nem a’ beszámítás’ czime alatt tárgyallatik. Ezen apróságoknak látszó módosítások — miket például számos egyebekből kiválasztani jónak láttam , — törvény- Könyvünki.ek azon jellemvonásai közé tartoznak , mellyek e’ művet társaitól megkülönböztetik , ’s mellyeket csak az nem fog figyelemre méltóknak találni, ki nem tudja: hogy ahhoz képest, a’ mint a’ büntettek’együvétalálkozása, vagy csak súlyosbító körülmény, vagy külön büntetésmaximumot követelő viszony, vagy pedig a’ poena major absor- bet minorem szabály szerint fenyitendő bűntett-tömeg gyanánt tekintetik: egészen más-más leszen a’büntetés­volumen. Milly haladást tett legyen a’ büntető törvénytudomány a’ közelebb múlt évtizedekben, kiviláglik: ha a’ franczia co­dex1 rendelkezéseit a’büntettrecidivára nézve a’ magyarnak illető szabályaival egybevetjük. A' franczia törvénykönyv szerint büntettbei visszaesés’ esetében mindig súlyosabb büntetésfaj éri a’ bűntettest , mint első alkalommal, ’s a’ franczia törvényhozó még akkor is lát büntettbei visszaesést, midőn a’ régebben elkövetett bűntett ’s az újabb között a’ legtávolabb fajrokonság sem fedeztethetik fel. Az újabb törvényhozásoknál ellenben a’ bűntett’ ismétlését (Wiederholung), a’büntettbei visszaeséstől (Rückfall),meg­különböztetvén, amaz csak súlyosbitó momentumnak te­kintetik, *g azonkívül büntettbei visszaesést csak ott látnak a’törvényhozók, hol a’ tettes ugyanazon bűntettbe hanyatlik vissza, mellyért már büntettetett, vagy legalább hasonlónemübe. A’hasonnemüeb ritka szabatossággal jelel­telek ki a’ magyar törvényjavallatban, talán szabatosabban, mint bárhol. De a’ figyelmes olvasó, midőn a’ visszaesésről szóló fejezeten végig ment,sajnálja, hogy azon kérdés meg- fejtetlenu. .aaradt: mennyiben mondathatik valaki bűntettbe visszaesettnek, s mennyiben büntethetik mint illyes, az illető szabadsagbüntetés megkettöztetésével: ha a’korábban el­követett bűntett elévülésnél fogva büntetlenül maradott? A’ würtembergi s a badeni törvényhozás azon esetre: ha a’ végrehajtatlanul maradott itelet’ kihirdetésének napiától fogva számitott elévülési idő már lefolyt, a’ bűntettes által elkö­vetett hasonló vagy hasonlónemü újabb bűntettnek fenyíté­sénél a’ korábbit nem engedi tekintetbe vétetni, — sőt azon esetre sem , ha az Ítélet valósággal végrehajtatott, de a’ végrehajtás’ idejétől fogva az újabb bűntett’ elkövetéseiglen annyi év folyt le, mennyi az elévüléshez kívántatik. — Az 1843-iki porosz törvényjavaslatban ugyan szinte híjába keressük a’ felebbi körülmény’ tekintetbevételét rendelő pontot; de a’ porosz törvényjavaslat szerint az ítéletben foglalt büntetés el nem évülhet: a’ magyar javallat sze­rint, igen. (Lásd a’ 102-ik szakaszt.) Midőn az elévülést itt melleslegesen említjük, lehetet­len röviden nem érintenünk , mennyivel egyszerüebb , ha­tározottabb ’s a’ büntetőjog’ és hitető politica’ eszméivel egyezőbb a’magyar javaslatnak tana az elévülésről,mint p.o. a’ porosz törvényjavaslaté. Ez utóbbinak egyik sajátságát már felebb látta az olvasó, de jellemzésére nem lesz fölös­leges említenem, miszerint ezen törvénykönyv’ szerkesztői olly bűntetteknél, mellyekre halált szab a’ törvény , még azon esetben sem adnak helyet az elévülésnek, midőn azok az elévülés’ idejének lefolyásaiglan elitéletlenül maradtak. Ha látjuk, hogy talán valamennyi újabb törvény , igaz hogy hosszabb időköz’ lefolyása után, a’ halálos büntetést is vagy tökéletesen eléviilteti , vagy legalább más büntetést léptet helyébe, akkor valóban úgy kell vélekednünk, miszerint a’ porosz törvényhozók ezáltal is bebizonyitani akarták : hogy ők valamint alkotmányos úgy büntető ügyekben félre- ismerhetlen felsőbbséggel bírnak ! — Eddigi czikkelyeim a’ büntettek’ és büntetések’ köny­vének általános részéről szólották: az egyes bűntetteket tárgyazó rendelkezésekre is kiterjeszkednem , a’ büntető törvénykönyvi javallat’ megvitatásán kívül még annyi egyéb­nek szánt hely’ szűke tiltja. Bővebb fejtegetések törvény- tudományi folyóiratba valók, ’s hogy illyest irodalmunk mi­nél előbb felmutathasson , szivemből óhajtóm. Bérekesztésül még csak azon észrevételekre kívánom figyelmeztetni az olvasót, mellyeket a’ kegyelemjogra nézve lapjaink’ 386-dik számába iktattam. A’ kegyelemjognak eltörlése korunkban valóságos anachronismus lenne. Azok , kiket valamennyi alkotmányos nemzet’ példája — akár monarchiái akár respublicai legyen az álladalomnak for­mája — a’ kegyelemjognak szükséges voltáról meg nem győzött, azok kísértsék meg , mit felelhetnek theoriájokból azon okokra mellyeket De Candolle , — ’s hogy mind­nyájunk előtt ismeretes munkát idézzek — mellyeket Wel­cher a’ Staatslexiconban a’ kegyelemjog mellett felhoztak. Igaz , a’ magyar javallat korlátolni akarja e’ jogot, nem el- törleni; de nem szükséges szent Ágostonoknok lennünk, hogy tudományunkkal a’ korlátolt kegyelem’ hivságos voltát hirdessük; és nem szükséges Mittermaiereknek és Welcke- reknek lennünk annak megismerésére, hogy a’ kegyelem­jog’ korlátozása mind tisztán jogi, mind büntetőpoliticai szempontból nem helyesellethetik, és mint félszabály még azon argumentumok által sem védelmeztethető, mellyeket a’ kegyelemjog’ eltörlése mellett szokás felhozni. — Végig olvastam mind azon észrevételeket, miket a’ ma­gyar büntetőtörvénykönyvröl eddigien közzétettem,’s úgy találom, hogy a’ javallat’ criticája annak panegyrisét is fog­lalja magában. ’S ezen nincs mit csodálkozni. A’ büntető­törvénykönyv’ szerkesztésénél kitüntette az ellenzék: mit várhatunk tőle, szilárd vezérlet mellett és utasítások nél­kül. — Sz. L. Az ausztriai birodalom’kereskdési viszonyai. *) Szóltunk e’ birodalom’ kereskedelmi összeköttetéseiről Anglia és Francziaországgal. Következik a’ német vámszövetséggeli viszonyok’ előadása. A’ harmincz éves béke’ áldásai ’s Anglia’ és Franczia • cziaország’ anyagi erejének nagyszerű kifejlettsége a’ né­metekben , mint a’ Lloyd mondja, e’ remény’ népében (Hoffnungsvolk der Erde) is fölébreszté a’ kereskedés’ ’s ipar’szellemét. Egyetlen eszköz volt e’ czél* elérésére: egyesitni ’s egybeolvasztani a’ külön érdekeket egy erős szövetségben. Tiz éve immár , mióta a’ szövetség fenáll, ’s a’ szövetséges statusok’ jólétének meglepő emelkedése, előhaladása kereskedelmök és iparuknak, lassanként!* egye­sítése Németországnak kereskedés,’s political tekintetben,’s közeledése a’ németnek a’ némethez, kiáltólag tanúsítják a* uj kereskedelmi szövetség’ nagy ’s mind inkább emelke­dő fontosságát. A’ franczia követek a’ berlini iparmükiállitásról szóló jelentésöket igy végzék be : „szóval, a’ vámszövetség nagy industrial hatalom.“ A’ brit parlamentben , Holland, Bel­gium’ ’s a1 szabad városok’ nyilvános közlönyeiben is elis­mertetik már kereskedelmi fontossága ’s tekintélyes állása közép Európában. A’ milly általános ez iránt a’ vélemény, szinte olíy nagy a’ meghasonlás az eszközök fölött, miknek köszönhető a’ német ipar’ fejlése ’stb. A’ kereskedési sza­badság’ embere ’s a’ védvámok’ pártolója, mindkettő rend­szerével áll elő. Egyik azt mondja : parceque védvám , másik quoique ; egyik Angliára és Francziaországra utal, az ügyes védpolitica’ bizonyságául, másik e’ politica’ ve­szélyes elemeit említi; egyik az iparhiány miatt éhező né­pességről szól, másik panaszkodik, hogy a* földmiveléstől elvonatnak a’ kezek , ’s dicsekedve említik azon német la­kosok’ boldogságát, kikhez még nem férkezének be a’ gé­I pék; egyik a’gyárnokok'kétségbeesését hozza fel, másik azoknak r.agy fényűzésével áll elő; mig egyik dicsekszik, hogy rendszere’ pártolói közölt van minden felvilágosult ember, nem csak az iparüzök , hanem a’ fogyasztók is , a’ másik telhetetlen gyárnokok’ tömegéről szól; egyik a’ ta­pasztalásra, másik az elméletre, mindkettő a’józan észre utal; egyik elleneit „idegen törsérek’zsoldosainak, hányt vetett angol portékák’árusának, rongykereskedönek’stb. másik drágaságra nyerészkedőknek nevezi a’ védrendszer’ barátit“ ’stb. Szenvedélyesség mindenfelől. Nem vélemény, nem el­vek fölötti harcz többé: ezt már eldönté a’ világtapasztalás. Magányérdekek küzdenek roszul érteti magányérdekek ellen. Ritkán van szó a’ magány érdekek’ feláldozásáról, hol a’ közjó kívánja , vagy az érdekek’ kölcsönös kiegyenlíté­séről. Maga a’ vámszövetség’ létele is megtámadtatik a’ szenvedélyes harciban Mert mi egyéb van veszélyben a’ szóba hozott délnémet vámszövetség által. Midőn e’ délnémet szövetség szóba hozatott, említők, mikép’Ausztria itt, az egy fejedelem alatt egyesült népek között van hivatva egy vámszövetség’ alkotására. A’ Lloyd hasonló nézetben van. E’ birodalom, úgymond, gazdag föld­területén, több mint 38 millió ember által lakatva, magában tekintélyes kereskedelmi testület; határain belül a’ nemzet- gazdasági képzettség’ minden fokozatai képviselvék , — a’ pásztori élet- ’s földmivelési állapottól a’ legfinomabb gyár­tásig és kereskedésig. Vannak tengerpartjai, álgyuhajói a’ke­reskedés’ ótalmazására’stb. Még ugyan mélyen beható egyed- árusági rendszertkövet, mi mellett fontos pénzügyi nézetek szólnak,’s az egy fejedelem alatt egyesült népeket belül is vám­sorompók választják el (a’ Lloyd a’ Magyarország ’s Ausztria közötti sorompókat érti) , úgy szinte vannak még más ha­sonló körülmények is , mellyek a’ gyors kifejlést akadá­lyozzák, ’s mellyek Ausztriának a’ fenálló magagányérde- keket és jogokat kimélö eljárása mellett nem egy hamar fognak elhárittatni. (A’ B.—P. Híradó vérmesebb remény­ben van a’ vámügy’ elintézésére nézve. Mellyik már jobb számitó: a’ Lloyd-e, vagy a’ Hirsdó?) Illy körülmények között, midőn még magában e’ birodalomban sincs conso- lidálva a’ szövetség, a1 két nagy szövetség’ egyesülésé­ről beszélni igen koradolognak tartja tehát a’ Lloyd, habár kilátás mutatkoznék is arra, hogy egykoron majd el fog jőni az idő, mikor az események’ hatalma e’ két szövetséget vámviszonyaikban annyira assimilalandja, hogy az ausz­triai birodalom’statusai, mellyeknek most magasabb véd- vámra van szíikségök , a’ vámszövetséggel egyesülhetnek, vagy legalább közöltök egy mindkét részre kedvező szer­ződés jöhet létre. E’ szempontból a’ Lloyd kiterjedettebb bensőeuropai kereskedelmi forgalmat óhajtván, a’szövetségi vámok’ fölemelését *) igen hasznosnak gondolja a’ biroda­lomra nézve is , mennyiben az ausztriai ipart , p. o. a’ Csehország és Szilézia’ nyerslenkivitelét Poroszországba , nem sújtaná a1 lenkészitményekre vetett vám’ fölemelése. Különös szerződésekkel ezt is ki lehetne egyenlíteni , ’s ekkép’ vél a’ Lloyd a’ további kiegyenlítésekre utat törhetni. De tekinisük a’ dolgot közelebbről; vizsgáljuk a’ két kereskedelmi állomány’ kölcsönös forgalmi viszonyait illető adatokat, mikről máskor. Ttrrénjrliatéeáffl BUDÁRÓL. A’ városi irodának kiadója a’ tanácshoz fo­lyamodott : miszerint a’ szükséges írószerek’ megvásárlására kivetett ősziét’ megszaporitását — részint mivel némelly Írószerek’ ára felemelkedett , részint mivel ez átalános öszlettel az irodai szükségeket aem fedezheti — elhatározni méltóztassék. — Ezen folyamodás a’ tanács által a’ választó polgársághoz véleményadás végett átküldetett. —A’ választó polgárság úgy vélekedett: hogy mielőtt ezen folyamodványt tárgyalás alá veendnó , a’ kiadó az érintett Írószerek’ fo­gyasztását részletesen mutassa ki, mi mégis történt. — De ugyancsak bámultak a’ választó polgárok, mikor némelly szereknek roppant, majdnem hihetetlen fogyasztását tapasz­talták ! — Ennek következtében a’ választó polgárság ezen ősziét’fölemeltetését fölöslegesnek tartván, jegyzőkönyvileg kimondta, miszerint az élelemszerek’drágasága miatt, az úgy is elegendően megterhelt adózó városi lakosokat még súlyosabban megadóztatni nem akarván , ezen , az irodai szerek* megszerzésére kivetett öszletet, valódi takarékos­ság mellett elégségesnek tartják. — De a’ tanács ezen vég­zést, a’ nélkül, hogy a’ választó polgársággal azon okokat, miknél fogva ezzel egyértelmű nem lehetett, közlötte volna, el nem fogadá, és a’ polgársági határozatnak mellőzésével ezen tárgynak a’ kincstár’ elébe terjesztését elhatározá. Voltak mindig és lesznek tárgyak , mellyek iránt két testület közt az egyezés nem könnyen sikerülhet, hanem ez — minden tanácskozásnak természeténél fogva — csak a’ külön vélemények’ világosb megfejtegetése és eszmecsere által eszközöltethetik. Ennélfogva olly esetben, midőn a’ ) Lásd az: 546, 554, 558, 564.számok’ külföldét. -— Szerk. jj *) Mi azonbén már nem történt meg. — S z e r k. 73

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék