Pesti Hírlap, 1845. november (567-582. szám)

1845-11-04 / 567. szám

két testületnek külön tanácskozásai által az egyezés el nem crbclő, azt gondolnék : hogy talán az érintett testületek’ egy vegyes gyűlésbe összeolvasztásával és ckkép’ meg- könnyebbilett tanácskozás által az egyezés hamarább sike­rülhetne, és ennek következtében némelly tárgyak’felebbter- jesztése fölöslegessé válnék ? — Tabán külváros’ föutczájában a’ lefolyt nyáron uj köve­zet rakatott, melly e’ főutczának díszére válik, csak az ki­várhatnék , hogy a’ házi urak is hozzájárulván ezen szépí­téshez , annyi szánakozással viseltetnének az arra járó polgár- és nem polgártársaik iránt, hogy járdát rakatnának házaik előtt. Óhajtásunk talán nem sokára teljesülend, mert rebesgetik, hogy a’ városi hatóság’ részéröl már a’ járdák’ rakatása iránt szabályok dolgoztatnak ki, mcllyek szerint ezek’ elkészítése nem függend többé a’ házi urak’ tetszésé­től, hanem ha egy utczának köveztetése elhatároztatik, ak­kor minden házi urnák kötelességében lessen járdát rakatni. — De térjünk vissza a’ dologra. — Mondottuk , hogy az érintett utcza kiköveztetelt, de valamint a’ régi közmondás sztTint: „szegény ember’ szándékát boldog isten bírja“, ezen utczának végképeni kiköveztetése felbenszakasztatott, mivel azon egyén, kivel a’ város a’ kövek’ szállítása iránt szerződést kötött, mindenféle — nem akarjuk vizsgálni, valódi, vagy csak színlelt akadályok miatt-e? —szerződését meg nem tartotta, és igyezen utczának tervezett tökéletes ki- köveztetése dugába dőlt. —Azóta már három hónap múlt el, nehány kocsi a’ körülfekvő köveken szerencsétlenül felfor­dult, de az utczának végképeni elkészítése a’ sok sürgeté­sek’ daczára eddig még nem teljesítetett. — Már most csak azt szeretnék tudni: valljon ez’ évben elkészülend-e, vagy nem? — mert télen, ha a’ körülfekvő kövek hóeső és hó- fuvatag által betakarva nem látszanak , akkor majd a* fel­fordulás mindenesetre még kényelmesebb leszen!— Remél­jük , hogy a’ városi gazdasági biztosság ezen, nemcsak az idevaló lakosok5, de vidékiek’ botránkozására is szolgáló visszásságot mínéihamarább fogja elhárítani. Feltűnő talán az olvasó előtt, ki csupán Pestet tartja az ország* fővárosának , hogy ős Buda’ szépítése annyira szi­vünkén fekszik, miszerint e’ lapokban e5 körüli nézeteink­nek is helyet igénylünk. Mi addig is, míg a’ lánczhid elválhatlanul egybekötné ős Budánkat az ifjú Pesttel, együtt látjuk o’ keltőben országunk’ fővárosát, együtt óhajtjuk mindkettőt biztosítva látni az árvíz' veszélyeitől, együtt óhajtjuk nagynak, szépnek és virágzónak. NY1TRABÓL. October5 21-én rendkívüli közgyűlést tartottunk első alispán ur’ elnöklete alatt; mi végre volt az a’ mult C’negyedi közgyűlésből kitűzve, szt tudta az elnök­ség , de a’ rendek nem gondoltak vele. Midőn az elnökség illyesmit proponál, annak czélját némellyek merő kegye­letből , mások közönyösségből, és ismét mások merő jám­borságból nem kutatják, és most az egyszer még azok is, kik as imént elősorolt tulajdonokkal nem diszlenek , sze­rintünk bűnt követtek el, nem lévén az iránt kiváncsiak ; mcit tudni kell az érdemes olvasónak, hogy illyesmi nálunk olly kor kíváncsiságnak kereszteltetik. Tehát rendkívüli közgyűlést tartottunk, és mi az illy rendkívüli közgyűléseknek baráti nem vagyunk , mondjuk, az illy rendkívüli közgyűléseknek, mellyekben például, újonnan kidolgozott rovalási kulcs és nemesi választmány’ jegyzőkönyve tárgyaltalik, mindezek, ha nem eminenter, legalább is bizonyosan olíy jelentések, mint az egyes tiszt­viselők’ jelentései, és így, a’ nemzet’ életéből kifolyó ha­zai szokás szerint , ávnegyedi közgyűlésre tartozandók, nem pedig olly rendkívülire, meilyben az elnöklő alispán ur ezeket mondá: „kevesen vagyunk, és mégis nagyobb lárma , mint a’ midőn többen vagyunk.“ El is voltak mondva a’fentebbiek, de elnökileg vála­szollátott, hogy kifogyunk az időből, mert ha majd a5 tiszt— válasz.iási idő bekövetkezik , mással fogunk foglalkozni; és mi ezt tökéletesen elhisszük, — valamint is az érintett tár­gyak körüli jó szándékról tökéletesen meggyőződve va­gyunk, mind &’ mellett azonban a’ kellő formát nem tartjuk mellőzhetőnek, és ámbár tudjuk, hogy azon sententia: „hoc ifa fit, ut viri fortes , etiamsi ferro cominus decerta- rint, tarnen illud contentionis odium, simul cum ipsa pugna, armisqne ponant“ hazánkban vajmi gyéren és kevés időre valósitat,k, és azonfelül, a8 contentionis odium, már jó eleve az uj harcz előtt, hogy a* közügyek’ folyamát zavarja, beköszönteni szokott, a’ miért is csakugyan felhasználni szükség a’ kevés használható időt, mégis megyei szerke­zetünk’ ennyi kinövései mellett, veszedelmesnek tartjuk paralyzáíni még azon kevés jót is, melly egy számosabb publicum’ jelenlétében rejlik; a’mit, hogy példával felvi­lágosítsunk, bemutatunk egy , ezen gyűlésben megvitatott, vagyis inkább meg nem vitatott tárgyat; T. E. sz.biró, bizonyos Ítéleteket hozván, azok ellen a® alperes legfelsőbb helyen folyamodott, a’sz.biró jelenti, hogy nem igaz, miszerint azon ítéletek hozva volnának, a’ jelentés hitelesnek vétetik — mert eddig hivatalos jelenté­sek nálunk is hiteleseknek tartattak — ’s a’ tárgy megszű­nik ; mi történik nem sokára? — Az alperes ismét folya­modik legfelsőbb helyen, ’s a’ kérdéses Ítéletekkel tá­mogatja folyamodását, a’ szolgabiró ismét jelentést ád , ’s a’ mennyire értesítve vagyunk , — mert illy jelentések gyűléseinkben nem olvastatnak— Írásbeli hibát akar felállí­tani, ’s jön erre ö felsége’ nevében egy, abbeli ítéleteket feloldozó parancs, mellynek azon kívül végső szavai ezek : „hivatalosan jelentette, hogy ezen perekben Ítéletek mind­azon ideig nem hozattak légyen, holott az eredeti periratok s tulajdon kezével irt ítéletek’ tartalmából, ugyanazoknak, azon évi kisasszony hó’ 8-án , ’s igy ama jelentése elölt öbb hetekkel történt kelte kitűnnék, minthogy e’ megyének 208 fenemlitett terjesztéséhez zárt ayilatkozata T.-~ E.—nak, e’ részben mentségeid semmikép’ nem szolgálhatna , ’s azon valótlan jelentése által, nemcsak e’ megy«’ hiteles­ségét, hanem e’ jelentés’ nyomán tett felírására kiadott k. k. rendelmény’ tartalmát is koczkáztatta volna, többször emlí­tett T.— E — e* vakmerő tette miatt ö felsége’ nevében szigorúan dorgálandó.“ A’ legutóbbi tisztujitás előtt egy szolgabiró, épen T. E.- nak hivatali elődje, ellen vádak emeltettek, még csak vá­dak, ’s a’ tisztviselöség egy közgyűlési nagy publi­cum előtt nyilatkozik , hogy azon vádolt szolgabiróval becsületérzésből szolgálni nem fog, ’s a’vádolt szolgabiró hivatalából kilép; — most a’ fentebbi királyi parancs egy szüret’ideje alatti rend ki vüli közgyűlés’k i s p u b 1 i c u m a előtt felvétetik és határoztatik , hogy abbeli királyi parancs T. E. szolgabiróval közöltessék. Ebből ugyan nehezen fogja bármi ügyes etymologus a’ szigorú dorgálást kiokoskodhatni, — a’ dolog azonban még sincs baj nélkül, és mivel egyik baj a’ másikat szüli, ebből is azon baj származott, hogy már most nem lehet tudni, hányadán vagyunk, változtak-e me­gyénkben a’ fentérintett idő óta , bizonyos kényes tárgy körül olly annyira a? fogalmak ? avagy pedig egy valótlan jelentés, egy bírónak, főt egy megyének hitelessége olly dolgok-e, mellyekkel játszani lehet?— mindenesetre azon­ban tanulságot nyújt a’ dolog arra , hogy ezek a’ rendkívüli gyűlések, csakugyan rendkívüli gyűlések. SZERÉMMEGYE. — A’ Jelenkor augu&zt. 25. és kö­vetkező napjaiban tartott közgyűlésünket tárgyaló czikké- ben olly különös színben tünteti fel megyei viszonyainkat, hogy az igazság’ érdekében nem mellőzhettem, hogy azon költemények ellen, mikkel már az illír párt5 túlzói sem pirul­nak élni, szót ne emeljek.Örömmel’s tulömlengö szívvel je- lentetik többek között, miképen az íllirismus’ előmenetelének bizonyságául,nálunk múlt közgyűlésünk ben egy pap déli szláv nyelvben tarta beszédet, melly kozéljenzéssel és tetszéssel fogadtatott. Igaz, hogy tartatott ugyan déli szláv beszéd, vagy tulajdonképen rácz beszéd, mert hiszen a’déli tót nyelvek és népiségek egymástól annyira különbözők , mint az éj- szakiak, ennélfogva ezen szorosabb megkülönböztetést csak az tarthatná feleslegesnek, ki előtt tán tudva nem volna, hogy Szerémben néhány magyar és német falvi kon kiviil sem illírek sem szerbek nincsenek, hanem ráczok és sokácsok laknak, — de hogy ezen beszéd általános éljenzéssel és tetszéssel fogadtatott, ez puszta koholmány; mert a’be­széd mind czéljára mind tartalmára olly hiú és bárgyú szó­faragás volt, hogy senki, legyen bár illír bár magyar, nem helyeselheté , annál kevésbbé, minthogy olly ékesen vala a’ beszéd szerkesztve, hogy azt tatán maga a’ szónokló sem érté,mi még világosabban kitűnik a’fuisp.etnök’ezen latin sza­vaiból: „ez nem ide való.“ — Továbbá a’ halottmisét illetőleg, melly Vukováron a’ gyűlések’ helyén , a’ zágrábi kicsapongásban elestekért tartatott, levelező ur olly csele- \ sen fogalmazó értekezését, hogy csak némivel kevésb figye­lemmel levő olvasó igen könnyen gondolhatná szt a' me­gye’ részéről rendeltnek, kivált ha nem tudná, hogy ugyan az órában , meilyben a’ mise tartalék, főispáni elnökkt alatt a’ közgyűlés folytattatott, ’s a’misén csak nehány görög hi­tnek voltak jelen. Ezen kis váslst szolgáljon egyszersmind igazolásul azon hir’ ellenében , miszerint az egész tisz­tikar gyanusittatik a’ halottmisébeni részvétellel. Sajnálom tehát a’ Jelenkor’ t. ez. szerkesztőjét, hogy hitelesb levele­zőt nem talál lapjának. — S.— PÉCS, octob. 27-én. A’ balsors súlyosan nehézkedik vállainkra. A’felső magyarországi megyékből érkezett szűk termésröli szomorú hirek annyira felcsigázták a’ nyerész­kedési vágyat, hogy a’ mindennapi szükségeinkre megkí­vántaié élelmi szereket sem lehet drága pénzen megvásár- lani. Baranyamegye’ legnagyobb részét nagy ’s gazdag földesurak bírják. — Apróbb földesurak, kik termékeiket már most eladni kényszerülnének, nem igen lévén, amazok semmi áron sem nyitják meg magtáraikat, remélvén, hogy a’ majd bekövetkező inségteljes télen ’s tavassszal még na­gyobb nyereségre számíthatnak. A’ káptalenbelieknél még három éves gabona is van. Innen héti vásárainkon, noha nálunk nem a’ legroszabb termés volt, igen kevés gabona mutatkozik , ’g a’ búzát a’ sütök és molnárok 16 vftjával nem annyira veszik, mint elölünk elragadják, kik azután a’ kenyérrel egyedáruságot űznek , a’ nélkül, hogy a’ politia legkevesebbet is törődnék vele, pedig elegendő kenyérrel sem láttatunk el. (Bécsben , ha vaiamelly napon este előtt elfogy a’ kenyér a’ sütőnél, ez megbüntetletik). — Nem­különben vagyunk a’ tüzelő fával is , miből pénzért és jó szóért sem láthatjuk el magunkat elegendöleg a5 télre; a’ tulajdonosok későbbre tartogatják , hogy szorult napok ­ban majd ölét, melly most 41 vft, 17 forinton adhassák. ’S az uzsora is nyom bennünket, mert ha a’ szorultság­ban levő kölcsönzésre szorul, kamat’ fejében rövid időre kétszeresen kell a’ tőkét visszafizetni. — Az^ad­ministrate’ köréből is sok visszaéléseket "említhetnénk , az úrbéri és megyei dolgok’ köréből. Egy tiszty selő, mivel bizonyos alkalomra ki nem állottak a’ rendelt időre, noha elég jókor kiállottak, a’ vontatók , a’ késedelmeseket meg- botoztatá. kivéve azokat, kiknek tehetségükben állott öt pftot j fizetni. Hát a’ mezei rendőrségi ügy hogyan kezeltetik! Ezekről máskor. gsffssleméBayel^» FIGYELMEZTETÉS a’ „Magyarföld és népei“ czimtt művészeti és irodalmi vállalat’ ügyében. Miután ezen, máris orízágszerle nagy részvéttel fogadott közhasznú munka’ I-sfl füzete meg ez évben kiadalik, tisztelettel kérjük az aláírási ive- 1 két köröztető t.cz. egyéneket, miszerint a’ t. ez. előfizetők’ neveit, t lakásait (az utólsó postával együtt) , ’s a’ begyült pénzt is a’ kö­zelgő p-sti vásárra, vagy legföljebb november’ végéig beküldeni szíveskedjenek, hogy a’ kiadás’ millysége- és mennyiségében tud­hassuk magunkat mihez alkalmazni. — Vachot Imre kiadó szerkesztő. NYILATKOZAT. Alulírott, valamint különös szerencséjének t; rtja, ha müve idegen nyelvre ótfordittatik, ngy annál fájdalmasb érzéssel kénytelen tenni a’ következő nyilatkozatot. November’ 1-én adatott a’ budai színpadon „KauíTmann und Seefahrer“ Czakó’ „Kalmár és Tengerész“ czimú drámája után szabadon dolgozva Benkcrt C. M. által , melly német dolgo­zásban szerző saját müvére semmi tekintetben nem ismer. Kéretnek minden t.cz.szerkesztőségek,hogy e’nyilatkazatot be­cses lapjaikba átvenni szíveskedjenek. — Pest, nov. 2-ón 1845. Czakó Zsigmond. IPAREGYESÜLET (Figyelmeztetés a’ Ieczkerend1 némelly változásaira). Erre figyelmeztetni bátorkodunk tisztelt hallgatóin­kat. A’ vasárnapi előadásokat, miket dr. V á 1 I a s A n t a 1 ur a’ természet- és erőtanból tart, az iskolai fiatalság nem láto­gathatta, mert 10 óráig az isteni szolgálaton jelen kell lennie. Ezért Vállas ur’ leczkéi nem, mint eddig 9l/í, hanem 40 órakor fognak kezdődni, ’s taranak 11 óráig. E’ szerint dr. N e n d t- v i c h ur’ vegyészi előadásai szinte félórával későbben , azaz: 11 órakor fognak megkezdetni. — Hasonlóan kora volt a’ franczia nyelv’ tanítása is , melly ed­dig vásár- és ünnepnapokon 8 — 9 órára volt határozva. Miszerint tehát ez annyira hasznos nyelvnek gyakorlati megtanulásában is mindenki részt vehessen, Kronperger Antal ur ez­után 11 — 12 órakor ’s pedig az 1 teremben adandja Ieczkéit. A’ tandíj havonkint csak egy huszas; mi valóban felette jutányos díj, ha tekintetbe vesszük, mennyit kell a’ nyelvmestereknek óra-díjul fizetni. G I e m b a y ur’ építészeti előadásainak hallgatói két óra he­lyett hármat kívántak hetenkint, mihez képest ezután minden kedden, csütörtökön és szombaton , ’s pedig , nem mint eddig 11 — 12, hanem 10 — 11 óra közölt tartandja Ieczkéit Glem- bay ur. Nendtwich ur’ leczkéinek tárgyára ne'zve sietünk tudatni, miként a’legközelebbi vasárnapi előadásában a’ porczellán-égetést kezdvén meg tárgyalni, ezt, 's evvel kapcsolatban az üveggyár­tást és kőedény-égetést fogja ismertetni néhány egymásután kö­vetkezendő órákban. Az ásványi előadásokra nézve hirdetett csőd’ következésében Pauer ur’ ojánlkozását nyeré meg az egyesület. Tanítási tár­gyainak sorozata igy áll : 1) Tizenkét leczfcíben előadaadja az általános ásvány- ismét(orytognosia generális), vagyis az ásványok’ külső- és belsö- tnlajdonságairól szóld tanítást. 2) Három leczkében általános földtan (geogno- sia generalis), vagyis a’ hegyek’ alkotása ’s az ásványok’ különös tanyája fog megismertetni, hozzáadalván még az alkalmazott ás­ványtanból az ásványok’ nyerésmódjai. 3) Tizenöt leczkére osztatik fel a’ haszonvehető ásványok’ részletes megismertetése. 4) A’ két vagy három utólsó leczke eimulaszthatlanul arra lesz fordítandó : hogy a’ hallgatók az eddig tanultakat még egyszer áttekintsék, ’s most már a’ szokott rendszer szerint öszveállitsák. Pauer ur’ előadásai , mint a’ többi rendes leczkék , ma­gyar és német nyelven , díjmenten fognak tartatni. — October’ 25. 1845. — Csanády, jegyző. IGAZÍTÁS. Az 558. sz. 363 lapján a’ pestmegyei gazdasági fiókegyesületröl szóló jelentés’ 14 pontjában hibáson állott He ki Károly , F I e k I helyett. s’Jfagöra. FRANCZIAORSZÁG. Afrikából érkezett hirek szériát Lamoriciére és Cavaignac tábornokok Bab-Tazanál Abd-el- Kader* tartózkodása’ közelében egyesültek, ’s ekkép’ most 4,500 gyalog 4—500 lovas és 10 ágyú van szemközt az émirrel, ki mintegy 8—10,000 főnyi hadsereggel bírhat. Aa ellenzéki lapok nagy panaszt emelnek , hogy olly szá­mos katonaságnak Algírban tartása mellett, csak illy sere­get lehet összegyűjteni. A’Journal desDebats maga is m<jg- vallja, hogy a’ francziák Algírban meglepettek, s ekkép’ először 450 embert az arabok felkonczoltak, későbben pe­dig 200-al a’ fegyvert letétették ; de, mond, most a’ kor­mány el van határozva , eldöntőleg látni a’ dologhoz , ’s a’ marokkói császárt avagy alattvalóit kényszeríteni kellő kor­látok között maradásra, 's őket saját földükön ’Veß^?nj!!~~ ni. Egyébiránt jó reménységgel vannak, annyival is inkább, mivel Cavaignac a’ Bab-Taza szorost ellenállás nélkül el­foglalta. Bugeaűd marsairól még semmi sem hallib, mit csinál Algírban oct- 15-én történt megérkezése óta. Partra szálltával egy megnyugtató nyilatkozványt bocsátott Algír’ gyarmatosaihoz; tudósítja őket, hogy a’ fegyveres erő te­temes erősítést kap , hogy a’ dolgok ismét állapo úkra jut­hassanak , sőt még jobbakká tétethessenek; sejtetni hagy­ja, mennyire szükséges volna a’ gyors gyarmatitást minden lehető eszköz által elősegíteni, ’s inti a’ gyarmatosokat munka: at és minden nemű üzleteiket nyugton folytatni, ek­kép’ végezvén szavait: A’ harezban, melly, mikép’ remé­lem, távol önöktől megkezdetik, lehető legkevesebbet fogom az önök’ közremunkálását igénybe venni; de azon esetben, ha erre szükség lenne , bízom az önök’ hazafiuságában , ’s felfogom azt szólítani.“ A’ porosz király IV-ik Fridrik Vilmos és a* berlini vá­rosi ta ács között történt esemény a’ vallásbeli mozgalmak’ ügyében, a’ franczia sajtóban igen nagy figyelmet ébresz­tett. A’ lapok az c’ tárgyban megjelent közleményeket égés* terjedelmökben felvették, minek egyébiránt azon o « 1 van legalább egy részben , hogy hirek’ dolgában, meg <? tősen másod rendű ügyekre szorultunk- Azonban sok a in-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék